Címszó: Körmagyar - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0038.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0038.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27575.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Körmagyar
Szócikk: Körmagyar A negyvenes évek elején a szépirodalmi
lapokban (Honderű, (intézmény)
Regélő (intézmény)
stb.), de még a napilapokban is hosszas és szenvedelmes vita folyt a táncmesterek
közt (Farkas, (személy) (információ)
Szőlősi, (személy) Thúry,
(személy)
Kőhegyi) (személy)
a magyar vagy nemzeti körtáncnak elsőbbsége fölött, mert mindegyik magának vitatta
a feltalálást és a tökéletesítését is. 1844-ben (időpont) „őszhó
20-án íródott és 1845-ben (időpont) jelent
meg Kilányi Lajos (személy) (információ)
kis füzete (ma igen nagy ritkaság, egy példánya
csak legutóbb került a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárába): (intézmény)
(információ)
„A Kör-Táncz, mellyet Szőlősi Lajos (személy) minden
Tánczrész könnyen felfogható rajzolatával és magyarázatával előadott Kilányi Lajos
(személy)
(információ)
nemzeti és ballettánczos és a nemzeti színház
tagja. 6 Rajzolatokkal és egy zenemű melléklettel Bécsben, (ország) 1845.
(időpont)
Jaspern (személy)
könyvárus tulajdona. Pesten (Budapest)
Wágner József (személy) műkereskedésében.
Szőlősiről (személy)
így szól: „S ekkor az előbb minden magasb körökből számkivetett nemzeti tánczunk
is a köznépből, ezen nemzetiségünk ős kamarájából napvilágra lépett. De szabályozatlan
volt ez a nemzeti tánc, „míg Szőlősi Lajos, (személy) fővárosi
(Budapest)
színházunk első nemzeti tánczosa 1841-ben (időpont) egy
kecses és igen könnyen betanítható magyar körtánczczal ajándékozá meg ezen egyik
nemzeti kincsünk barátait. A füzet végén a zeneműmelléklet címe: „Első magyar körtáncz
(cím) (információ)
szerzé Rózsavölgyi, (személy) (információ)
(azóta többször megjelent) ; de már 1847-ben
(időpont)
ugyancsak Rózsavölgyi (személy) (információ)
így címezi: „Ellenzéki körmagyar (cím) (gróf Batthiány
Lajosnak (személy)
(információ)
ajánlva). Kilányi (személy) (információ)
szerint Szőlősi (személy) lett
volna az első. Azonban ez nem áll, mert egy debreceni (megye) színlap
tanúsága szerint „Farkas József (személy) (információ)
Nemzeti Tánczművész ilyet már jóval előbb
feltalált és 1836. (időpont) április
30-án Debrecenben (megye) be is
mutatott. A színlapon alul tudniillik ez áll: „Nemzeti táncztanítási jelentés. A
víg társalkodás kellemei közt, melly méltó helyet foglaljon, a bájos tánczunk gyakorlott
és ügyes tüneménye, eléggé tudva van, Magyar nemzeti tánczunk minden neműek közt
magosan kitűnik. Ezt én eddig nem is látott korlátok közzé szedvén, vagy a muzsikai
felosztáshoz szabván a mostani kifejlettebb ízlésnek kívánságaival egyeztettem,
sőt a magyar deli táncok nemét a körtáncczal (magyar quadrille) gyarapítván, ezt
a társalkodási mulatságokban gyakorlatban is hozván, Bécs, (ország) Pest,
(Budapest)
Nagyvárad, (megye)
Kolozsvár, (megye)
Hazánk fővárosában (Budapest)
ezzel a szüntelen egy forma keringő, több szédítő páros forgásokat, sőt még nyargaltakat
(a galoppnak akkori magyarosítása), ha nem mulandókká, bizonnyal felváltókká tettem.
E végre mindenkinek illő tisztelettel ezen készségem azzal jelentem, hogy a körtáncz
előbb négy pár személynek kelletik; mind a körtáncz, mind a magányos táncz általános
betanításáért 6 pengőt fizet. Velem való értekezéseiket vagy tudósításaikat tehetik
a játék színnél. Tisztelő szolgájuk Farkas József (személy) (információ)
Nemzeti Tánczművész. Ez a legkorábbi adat
(eddig) a magyar körtáncra; és hogy az elsőség Farkast (személy) (információ)
illeti meg, abból is kitűnik, hogy egyidejűleg
a budai színháznál (intézmény)
(információ)
(a pesti Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
csak 1837-ben (időpont) nyilt
meg) Szőlősi (személy)
még erről mit sem szól és csak magánytánccal és műkedvelő-kettős magyarral kedveskedik.
Valószínű, hogy Petrichevich - Horváth Lázár (személy) (a
Honderű (intézmény)
zenei és művészeti rovatát ő írta maga) vonta össze a „kör-t meg a „magyarét „körmagyaréra.
(A „magyar elnevezés rövid, elvont megjelölése a magyar táncdarabnak, sőt minden
magyar stílű zenedarabnak külföldi mintára. Ahogy külföldön a zenészek csak röviden
Allemande, Anglaise, Polonaise néven nevezik az illető ország zenedarabját, úgy
nálunk is már a század elején Hongroisenak nevezik a magyar stílű zenedarabot. Amikor
magyar kótacímlapok kezdtek feltűnni, kialakult a magyar elnevezés, sokszor jelzővel:
érzelgő magyar, fellengős magyar (Rózsavölgyi), (személy) (információ)
friss magyar. A „Honderű (intézmény)
1843. (időpont)
évf. I. köt. 214. lapján olvassuk: „A körmagyart Nyitra (megye) szépei
kellemmel és nemzeti lélekkel tánczolák; ugyanott a 215. lapon: „A bájos körmagyar;
(cím) a II.
kötet 18. lapján pedig egy tréfás cikkben már Csárdásy, Keringei, Körmagyari stb.
urak szerepelnek. Strauss János (személy) (információ)
(„Strauss, az apa) (cím) 1843-ban
(időpont)
Pesten (Budapest)
jár; a magyar gárda táncmesterének, Gorszkynak (személy) koreográfiájára
Pesten (Budapest)
hallott magyar motívumok után megírja a „Nádor - kör-t (cím) (információ)
(Palatinal - Tanz). (cím) A negyvenes
évek közepén már a kótacímlapokon is ott áll a körmagyar Rózsavölgyinek, (személy) (információ)
Travnyiknak (személy) (ámbár
jurátus magyar is sokszor), Szélessy - Breiternek (személy) és
másoknak szerzeményein. 1847- (időpont) és
48-ban már a táncrendeken is körmagyar van. A magyar körtánc és a körmagyar szó
tehát Farkas József (személy) (információ)
és Petrichevich - Horváth Lázár (személy) nevével
függ össze. szin_III.0038.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Körmagyar címszóvég 27575 Szócikk: Körmagyar
A negyvenes évek elején a szépirodalmi lapokban (Honderű, yintezmenyy honderű
yintezmenyy Honderű yintezmenyy honderű yintezmenyy yintezmenyy Honderű
yintezmenyy ykodvegy Regélő yintezmenyy regélő yintezmenyy Regélő yintezmenyy
regélő yintezmenyy yintezmenyy Regélő yintezmenyy ykodvegy stb.), de még a napilapokban
is hosszas és szenvedelmes vita folyt a táncmesterek közt (Farkas, yszemelynevy
farkas yszemelynevy Farkas yszemelynevy farkas yszemelynevy yszemelynevy Farkas
yszemelynevy ykodvegy Szőlősi, yszemelynevy szőlősi yszemelynevy Szőlősi
yszemelynevy szőlősi yszemelynevy yszemelynevy Szőlősi yszemelynevy ykodvegy Thúry,
yszemelynevy thúry yszemelynevy Thúry yszemelynevy thúry yszemelynevy
yszemelynevy Thúry yszemelynevy ykodvegy Kőhegyi) yszemelynevy kőhegyi
yszemelynevy Kőhegyi yszemelynevy kőhegyi yszemelynevy yszemelynevy Kőhegyi
yszemelynevy ykodvegy a magyar vagy nemzeti körtáncnak elsőbbsége fölött, mert mindegyik
magának vitatta a feltalálást és a tökéletesítését is. 1844-ben „őszhó 20-án íródott
és 1845-ben jelent meg Kilányi Lajos yszemelynevy kilányi lajos yszemelynevy
Kilányi Lajos yszemelynevy kilányi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy
Kilányi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy kis füzete (ma igen nagy ritkaság,
egy példánya csak legutóbb került a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárába): yintezmenyy
magyar tudományos akadémia könyvtára yintezmenyy Magyar T yintezmenyy magyar
yintezmenyy tudományos yintezmenyy akadémia yintezmenyy könyvtára yintezmenyy
yintezmenyy Magyar yintezmenyy T „A Kör-Táncz, mellyet Szőlősi Lajos yszemelynevy
szőlősi lajos yszemelynevy Szőlősi Lajos yszemelynevy szőlősi yszemelynevy
lajos yszemelynevy yszemelynevy Szőlősi yszemelynevy Lajos yszemelynevy
ykodvegy minden Tánczrész könnyen felfogható rajzolatával és magyarázatával előadott
Kilányi Lajos yszemelynevy kilányi lajos yszemelynevy Kilányi Lajos
yszemelynevy kilányi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Kilányi
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy nemzeti és ballettánczos és a nemzeti színház
tagja. 6 Rajzolatokkal és egy zenemű melléklettel Bécsben, ytelepulesy bécs
ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy 1845. Jaspern yszemelynevy jaspern
yszemelynevy Jaspern yszemelynevy jaspern yszemelynevy yszemelynevy Jaspern
yszemelynevy ykodvegy könyvárus tulajdona. Pesten pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy Wágner József yszemelynevy wágner józsef
yszemelynevy Wágner József yszemelynevy wágner yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Wágner yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy műkereskedésében.
Szőlősiről yszemelynevy szőlősi yszemelynevy Szőlősi yszemelynevy szőlősi
yszemelynevy yszemelynevy Szőlősi yszemelynevy ykodvegy így szól: „S ekkor az előbb
minden magasb körökből számkivetett nemzeti tánczunk is a köznépből, ezen nemzetiségünk
ős kamarájából napvilágra lépett. De szabályozatlan volt ez a nemzeti tánc, „míg
Szőlősi Lajos, yszemelynevy szőlősi lajos yszemelynevy Szőlősi Lajos
yszemelynevy szőlősi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Szőlősi
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy fővárosi főváros ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színházunk első nemzeti tánczosa 1841-ben
egy kecses és igen könnyen betanítható magyar körtánczczal ajándékozá meg ezen egyik
nemzeti kincsünk barátait. A füzet végén a zeneműmelléklet címe: „Első magyar körtáncz
ycimy első magyar körtáncz ycimy Első magyar körtáncz ycimy első ycimy magyar
ycimy körtáncz ycimy ycimy Első ycimy magyar ycimy körtáncz ycimy ykodvegy szerzé
Rózsavölgyi, yszemelynevy rózsavölgyi yszemelynevy Rózsavölgyi yszemelynevy
rózsavölgyi yszemelynevy yszemelynevy Rózsavölgyi yszemelynevy ykodvegy (azóta többször
megjelent) ; de már 1847-ben ugyancsak Rózsavölgyi yszemelynevy rózsavölgyi
yszemelynevy Rózsavölgyi yszemelynevy rózsavölgyi yszemelynevy yszemelynevy
Rózsavölgyi yszemelynevy ykodvegy így címezi: „Ellenzéki körmagyar ycimy
ellenzéki körmagyar ycimy Ellenzéki körmagyar ycimy ellenzéki ycimy körmagyar
ycimy ycimy Ellenzéki ycimy körmagyar ycimy ykodvegy (gróf Batthiány Lajosnak yszemelynevy
gróf batthiány lajos yszemelynevy gróf Batthiány Lajos yszemelynevy gróf
yszemelynevy batthiány yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy gróf
yszemelynevy Batthiány yszemelynevy Lajos ajánlva). Kilányi yszemelynevy
kilányi yszemelynevy Kilányi yszemelynevy kilányi yszemelynevy yszemelynevy
Kilányi yszemelynevy ykodvegy szerint Szőlősi yszemelynevy szőlősi yszemelynevy
Szőlősi yszemelynevy szőlősi yszemelynevy yszemelynevy Szőlősi yszemelynevy
ykodvegy lett volna az első. Azonban ez nem áll, mert egy debreceni ytelepulesy
debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy színlap tanúsága szerint
„Farkas József yszemelynevy farkas józsef yszemelynevy Farkas József
yszemelynevy farkas yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Farkas
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Nemzeti Tánczművész ilyet már jóval előbb
feltalált és 1836. xevtizedx 1835 április 30-án Debrecenben ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy be is mutatott. A színlapon
alul tudniillik ez áll: „Nemzeti táncztanítási jelentés. A víg társalkodás kellemei
közt, melly méltó helyet foglaljon, a bájos tánczunk gyakorlott és ügyes tüneménye,
eléggé tudva van, Magyar nemzeti tánczunk minden neműek közt magosan kitűnik. Ezt
én eddig nem is látott korlátok közzé szedvén, vagy a muzsikai felosztáshoz szabván
a mostani kifejlettebb ízlésnek kívánságaival egyeztettem, sőt a magyar deli táncok
nemét a körtáncczal (magyar quadrille) gyarapítván, ezt a társalkodási mulatságokban
gyakorlatban is hozván, Bécs, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy
Ausztria ykodvegy Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Nagyvárad, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar
megye ykodvegy Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy Hazánk fővárosában főváros ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy ezzel a szüntelen egy forma keringő, több szédítő
páros forgásokat, sőt még nyargaltakat (a galoppnak akkori magyarosítása), ha nem
mulandókká, bizonnyal felváltókká tettem. E végre mindenkinek illő tisztelettel
ezen készségem azzal jelentem, hogy a körtáncz előbb négy pár személynek kelletik;
mind a körtáncz, mind a magányos táncz általános betanításáért 6 pengőt fizet. Velem
való értekezéseiket vagy tudósításaikat tehetik a játék színnél. Tisztelő szolgájuk
Farkas József yszemelynevy farkas józsef yszemelynevy Farkas József
yszemelynevy farkas yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Farkas
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Nemzeti Tánczművész. Ez a legkorábbi adat
(eddig) a magyar körtáncra; és hogy az elsőség Farkast yszemelynevy farkas
yszemelynevy Farkas yszemelynevy farkas yszemelynevy yszemelynevy Farkas
yszemelynevy ykodvegy illeti meg, abból is kitűnik, hogy egyidejűleg a budai színháznál
yintezmenyy budai színház yintezmenyy budai sz yintezmenyy budai yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy (a pesti
Nemzeti Színház yintezmenyy pesti nemzeti színház yintezmenyy pesti Ne
yintezmenyy pesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy pesti yintezmenyy Ne yintezmenyy ykodvegy csak 1837-ben nyilt xtalanevtizedx
1845 meg) Szőlősi yszemelynevy szőlősi yszemelynevy Szőlősi yszemelynevy
szőlősi yszemelynevy yszemelynevy Szőlősi yszemelynevy ykodvegy még erről mit sem
szól és csak magánytánccal és műkedvelő-kettős magyarral kedveskedik. Valószínű,
hogy Petrichevich - Horváth Lázár yszemelynevy petrichevich - horváth lázár
yszemelynevy Petrichevich - Horváth Lázár yszemelynevy petrichevich
yszemelynevy - yszemelynevy horváth yszemelynevy lázár yszemelynevy yszemelynevy
Petrichev (a Honderű yintezmenyy honderű yintezmenyy Honderű yintezmenyy
honderű yintezmenyy yintezmenyy Honderű yintezmenyy ykodvegy zenei és művészeti
rovatát ő írta maga) vonta össze a „kör-t meg a „magyarét „körmagyaréra. (A „magyar
elnevezés rövid, elvont megjelölése a magyar táncdarabnak, sőt minden magyar stílű
zenedarabnak külföldi mintára. Ahogy külföldön a zenészek csak röviden Allemande,
Anglaise, Polonaise néven nevezik az illető ország zenedarabját, úgy nálunk is már
a század elején Hongroisenak nevezik a magyar stílű zenedarabot. Amikor magyar kótacímlapok
kezdtek feltűnni, kialakult a magyar elnevezés, sokszor jelzővel: érzelgő magyar,
fellengős magyar (Rózsavölgyi), yszemelynevy rózsavölgyi yszemelynevy
Rózsavölgyi yszemelynevy rózsavölgyi yszemelynevy yszemelynevy Rózsavölgyi
yszemelynevy ykodvegy friss magyar. A „Honderű yintezmenyy honderű yintezmenyy
Honderű yintezmenyy honderű yintezmenyy yintezmenyy Honderű yintezmenyy
ykodvegy 1843. xevtizedx 1845 évf. I. köt. 214. lapján olvassuk: „A körmagyart Nyitra
ytelepulesy nyitra ytelepulesy Nyitra ymegyey nyitra megye ykodvegy szépei kellemmel
és nemzeti lélekkel tánczolák; ugyanott a 215. lapon: „A bájos körmagyar; ycimy
a bájos körmagyar ycimy A bájos körmagyar ycimy a ycimy bájos ycimy körmagyar
ycimy ycimy A ycimy bájos ycimy körmagyar ycimy ykodvegy a II. kötet 18. lapján
pedig egy tréfás cikkben már Csárdásy, Keringei, Körmagyari stb. urak szerepelnek.
Strauss János yszemelynevy strauss jános yszemelynevy Strauss János
yszemelynevy strauss yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Strauss
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy („Strauss, az apa) ycimy strauss, az apa
ycimy Strauss, az apa ycimy strauss, ycimy az ycimy apa ycimy ycimy Strauss,
ycimy az ycimy apa ycimy ykodvegy 1843-ban Pesten pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy jár; a magyar gárda táncmesterének, Gorszkynak yszemelynevy
gorszky yszemelynevy Gorszky yszemelynevy gorszky yszemelynevy yszemelynevy
Gorszky yszemelynevy ykodvegy koreográfiájára Pesten pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy hallott magyar motívumok után megírja
a „Nádor - kör-t ycimy nádor - kör ycimy Nádor - kör ycimy nádor ycimy - ycimy
kör ycimy ycimy Nádor ycimy - ycimy kör ycimy ykodvegy (Palatinal - Tanz). ycimy
palatinal - tanz ycimy Palatinal - Tanz ycimy palatinal ycimy - ycimy tanz
ycimy ycimy Palatinal ycimy - ycimy Tanz ycimy ykodvegy A negyvenes évek közepén
már a kótacímlapokon is ott áll a körmagyar Rózsavölgyinek, yszemelynevy rózsavölgyi
yszemelynevy Rózsavölgyi yszemelynevy rózsavölgyi yszemelynevy yszemelynevy
Rózsavölgyi yszemelynevy ykodvegy Travnyiknak yszemelynevy travnyik
yszemelynevy Travnyik yszemelynevy travnyik yszemelynevy yszemelynevy Travnyik
yszemelynevy ykodvegy (ámbár jurátus magyar is sokszor), Szélessy - Breiternek yszemelynevy
szélessy - breiter yszemelynevy Szélessy - Breiter yszemelynevy szélessy
yszemelynevy - yszemelynevy breiter yszemelynevy yszemelynevy Szélessy
yszemelynevy - yszemelynevy Breiter yszemel és másoknak szerzeményein. 1847- és
xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 48-ban már a táncrendeken is körmagyar van.
A magyar körtánc és a körmagyar szó tehát Farkas József yszemelynevy farkas
józsef yszemelynevy Farkas József yszemelynevy farkas yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és Petrichevich
- Horváth Lázár yszemelynevy petrichevich - horváth lázár yszemelynevy
Petrichevich - Horváth Lázár yszemelynevy petrichevich yszemelynevy -
yszemelynevy horváth yszemelynevy lázár yszemelynevy yszemelynevy Petrichev nevével
függ össze. szin_III.0038.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Körmagyar - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0038.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0038.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27575.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Körmagyar
Szócikk: Körmagyar A negyvenes évek elején a szépirodalmi
lapokban (Honderű, Regélő stb.), de még a napilapokban is hosszas és szenvedelmes
vita folyt a táncmesterek közt (Farkas, Szőlősi, Thúry, Kőhegyi) a magyar vagy nemzeti
körtáncnak elsőbbsége fölött, mert mindegyik magának vitatta a feltalálást és a
tökéletesítését is. 1844-ben „őszhó 20-án íródott és 1845-ben jelent meg Kilányi
Lajos kis füzete (ma igen nagy ritkaság, egy példánya csak legutóbb került a Magyar
Tudományos Akadémia könyvtárába): „A Kör-Táncz, mellyet Szőlősi Lajos minden Tánczrész
könnyen felfogható rajzolatával és magyarázatával előadott Kilányi Lajos nemzeti
és ballettánczos és a nemzeti színház tagja. 6 Rajzolatokkal és egy zenemű melléklettel
Bécsben, 1845. Jaspern könyvárus tulajdona. Pesten Wágner József műkereskedésében.
Szőlősiről így szól: „S ekkor az előbb minden magasb körökből számkivetett nemzeti
tánczunk is a köznépből, ezen nemzetiségünk ős kamarájából napvilágra lépett. De
szabályozatlan volt ez a nemzeti tánc, „míg Szőlősi Lajos, fővárosi színházunk első
nemzeti tánczosa 1841-ben egy kecses és igen könnyen betanítható magyar körtánczczal
ajándékozá meg ezen egyik nemzeti kincsünk barátait. A füzet végén a zeneműmelléklet
címe: „Első magyar körtáncz szerzé Rózsavölgyi, (azóta többször megjelent) ; de
már 1847-ben ugyancsak Rózsavölgyi így címezi: „Ellenzéki körmagyar (gróf Batthiány
Lajosnak ajánlva). Kilányi szerint Szőlősi lett volna az első. Azonban ez nem áll,
mert egy debreceni színlap tanúsága szerint „Farkas József Nemzeti Tánczművész ilyet
már jóval előbb feltalált és 1836. április 30-án Debrecenben be is mutatott. A színlapon
alul tudniillik ez áll: „Nemzeti táncztanítási jelentés. A víg társalkodás kellemei
közt, melly méltó helyet foglaljon, a bájos tánczunk gyakorlott és ügyes tüneménye,
eléggé tudva van, Magyar nemzeti tánczunk minden neműek közt magosan kitűnik. Ezt
én eddig nem is látott korlátok közzé szedvén, vagy a muzsikai felosztáshoz szabván
a mostani kifejlettebb ízlésnek kívánságaival egyeztettem, sőt a magyar deli táncok
nemét a körtáncczal (magyar quadrille) gyarapítván, ezt a társalkodási mulatságokban
gyakorlatban is hozván, Bécs, Pest, Nagyvárad, Kolozsvár, Hazánk fővárosában ezzel
a szüntelen egy forma keringő, több szédítő páros forgásokat, sőt még nyargaltakat
(a galoppnak akkori magyarosítása), ha nem mulandókká, bizonnyal felváltókká tettem.
E végre mindenkinek illő tisztelettel ezen készségem azzal jelentem, hogy a körtáncz
előbb négy pár személynek kelletik; mind a körtáncz, mind a magányos táncz általános
betanításáért 6 pengőt fizet. Velem való értekezéseiket vagy tudósításaikat tehetik
a játék színnél. Tisztelő szolgájuk Farkas József Nemzeti Tánczművész. Ez a legkorábbi
adat (eddig) a magyar körtáncra; és hogy az elsőség Farkast illeti meg, abból is
kitűnik, hogy egyidejűleg a budai színháznál (a pesti Nemzeti Színház csak 1837-ben
nyilt meg) Szőlősi még erről mit sem szól és csak magánytánccal és műkedvelő-kettős
magyarral kedveskedik. Valószínű, hogy Petrichevich - Horváth Lázár (a Honderű zenei
és művészeti rovatát ő írta maga) vonta össze a „kör-t meg a „magyarét „körmagyaréra.
(A „magyar elnevezés rövid, elvont megjelölése a magyar táncdarabnak, sőt minden
magyar stílű zenedarabnak külföldi mintára. Ahogy külföldön a zenészek csak röviden
Allemande, Anglaise, Polonaise néven nevezik az illető ország zenedarabját, úgy
nálunk is már a század elején Hongroisenak nevezik a magyar stílű zenedarabot. Amikor
magyar kótacímlapok kezdtek feltűnni, kialakult a magyar elnevezés, sokszor jelzővel:
érzelgő magyar, fellengős magyar (Rózsavölgyi), friss magyar. A „Honderű 1843. évf.
I. köt. 214. lapján olvassuk: „A körmagyart Nyitra szépei kellemmel és nemzeti lélekkel
tánczolák; ugyanott a 215. lapon: „A bájos körmagyar; a II. kötet 18. lapján pedig
egy tréfás cikkben már Csárdásy, Keringei, Körmagyari stb. urak szerepelnek. Strauss
János („Strauss, az apa) 1843-ban Pesten jár; a magyar gárda táncmesterének, Gorszkynak
koreográfiájára Pesten hallott magyar motívumok után megírja a „Nádor - kör-t (Palatinal
- Tanz). A negyvenes évek közepén már a kótacímlapokon is ott áll a körmagyar Rózsavölgyinek,
Travnyiknak (ámbár jurátus magyar is sokszor), Szélessy - Breiternek és másoknak
szerzeményein. 1847- és 48-ban már a táncrendeken is körmagyar van. A magyar körtánc
és a körmagyar szó tehát Farkas József és Petrichevich - Horváth Lázár nevével függ
össze. szin_III.0038.pdf III