Címszó: Körmagyar - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0038.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0038.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27575.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Körmagyar

Szócikk: Körmagyar A negyvenes évek elején a szépirodalmi lapokban (Honderű, (intézmény) Regélő (intézmény) stb.), de még a napilapokban is hosszas és szenvedelmes vita folyt a táncmesterek közt (Farkas, (személy) (információ)  Szőlősi, (személy) Thúry, (személy) Kőhegyi) (személy) a magyar vagy nemzeti körtáncnak elsőbbsége fölött, mert mindegyik magának vitatta a feltalálást és a tökéletesítését is. 1844-ben (időpont) „őszhó 20-án íródott és 1845-ben (időpont) jelent meg Kilányi Lajos (személy) (információ)  kis füzete (ma igen nagy ritkaság, egy példánya csak legutóbb került a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárába): (intézmény) (információ)  „A Kör-Táncz, mellyet Szőlősi Lajos (személy) minden Tánczrész könnyen felfogható rajzolatával és magyarázatával előadott Kilányi Lajos (személy) (információ)  nemzeti és ballettánczos és a nemzeti színház tagja. 6 Rajzolatokkal és egy zenemű melléklettel Bécsben, (ország) 1845. (időpont) Jaspern (személy) könyvárus tulajdona. Pesten (Budapest) Wágner József (személy) műkereskedésében. Szőlősiről (személy) így szól: „S ekkor az előbb minden magasb körökből számkivetett nemzeti tánczunk is a köznépből, ezen nemzetiségünk ős kamarájából napvilágra lépett. De szabályozatlan volt ez a nemzeti tánc, „míg Szőlősi Lajos, (személy) fővárosi (Budapest) színházunk első nemzeti tánczosa 1841-ben (időpont) egy kecses és igen könnyen betanítható magyar körtánczczal ajándékozá meg ezen egyik nemzeti kincsünk barátait. A füzet végén a zenemű­melléklet címe: „Első magyar körtáncz (cím) (információ)  szerzé Rózsavölgyi, (személy) (információ)  (azóta többször megjelent) ; de már 1847-ben (időpont) ugyancsak Rózsavölgyi (személy) (információ)  így címezi: „Ellenzéki körmagyar (cím) (gróf Batthiány Lajosnak (személy) (információ)  ajánlva). Kilányi (személy) (információ)  szerint Szőlősi (személy) lett volna az első. Azonban ez nem áll, mert egy debreceni (megye) színlap tanúsága szerint „Farkas József (személy) (információ)  Nemzeti Tánczművész ilyet már jóval előbb feltalált és 1836. (időpont) április 30-án Debrecenben (megye) be is mutatott. A színlapon alul tudniillik ez áll: „Nemzeti táncztanítási jelentés. A víg társalkodás kellemei közt, melly méltó helyet foglaljon, a bájos tánczunk gyakorlott és ügyes tüneménye, eléggé tudva van, Magyar nemzeti tánczunk minden neműek közt magosan kitűnik. Ezt én eddig nem is látott korlátok közzé szedvén, vagy a muzsikai felosztáshoz szabván a mostani kifejlettebb ízlésnek kívánságaival egyeztettem, sőt a magyar deli táncok nemét a körtáncczal (magyar quadrille) gyarapítván, ezt a társalkodási mulatságokban gyakorlatban is hozván, Bécs, (ország) Pest, (Budapest) Nagyvárad, (megye) Kolozsvár, (megye) Hazánk fővárosában (Budapest) ezzel a szüntelen egy forma keringő, több szédítő páros forgásokat, sőt még nyargaltakat (a galoppnak akkori magyarosítása), ha nem mulandókká, bizonnyal felváltókká tettem. E végre mindenkinek illő tisztelettel ezen készségem azzal jelentem, hogy a körtáncz előbb négy pár személynek kelletik; mind a körtáncz, mind a magányos táncz általános betanításáért 6 pengőt fizet. Velem való értekezéseiket vagy tudósításaikat tehetik a játék színnél. Tisztelő szolgájuk Farkas József (személy) (információ)  Nemzeti Tánczművész. Ez a legkorábbi adat (eddig) a magyar körtáncra; és hogy az elsőség Farkast (személy) (információ)  illeti meg, abból is kitűnik, hogy egyidejűleg a budai színháznál (intézmény) (információ)  (a pesti Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  csak 1837-ben (időpont) nyilt meg) Szőlősi (személy) még erről mit sem szól és csak magánytánccal és műkedvelő-kettős magyarral kedveskedik. Valószínű, hogy Petrichevich - Horváth Lázár (személy) (a Honderű (intézmény) zenei és művészeti rovatát ő írta maga) vonta össze a „kör-t meg a „magyarét „körmagyaréra. (A „magyar elnevezés rövid, elvont megjelölése a magyar táncdarabnak, sőt minden magyar stílű zenedarabnak külföldi mintára. Ahogy külföldön a zenészek csak röviden Allemande, Anglaise, Polonaise néven nevezik az illető ország zenedarabját, úgy nálunk is már a század elején Hongroisenak nevezik a magyar stílű zenedarabot. Amikor magyar kótacímlapok kezdtek feltűnni, kialakult a magyar elnevezés, sokszor jelzővel: érzelgő magyar, fellengős magyar (Rózsavölgyi), (személy) (információ)  friss magyar. A „Honderű (intézmény) 1843. (időpont) évf. I. köt. 214. lapján olvassuk: „A körmagyart Nyitra (megye) szépei kellemmel és nemzeti lélekkel tánczolák; ugyanott a 215. lapon: „A bájos körmagyar; (cím) a II. kötet 18. lapján pedig egy tréfás cikkben már Csárdásy, Keringei, Körmagyari stb. urak szerepelnek. Strauss János (személy) (információ)  („Strauss, az apa) (cím) 1843-ban (időpont) Pesten (Budapest) jár; a magyar gárda táncmesterének, Gorszkynak (személy) koreográfiájára Pesten (Budapest) hallott magyar motívumok után megírja a „Nádor - kör-t (cím) (információ)  (Palatinal - Tanz). (cím) A negyvenes évek közepén már a kótacímlapokon is ott áll a körmagyar Rózsavölgyinek, (személy) (információ)  Travnyiknak (személy) (ámbár jurátus magyar is sokszor), Szélessy - Breiternek (személy) és másoknak szerzeményein. 1847- (időpont) és 48-ban már a táncrendeken is körmagyar van. A magyar körtánc és a körmagyar szó tehát Farkas József (személy) (információ)  és Petrichevich - Horváth Lázár (személy) nevével függ össze. szin_III.0038.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Körmagyar címszóvég 27575 Szócikk: Körmagyar A negyvenes évek elején a szépirodalmi lapokban (Honderű, yintezmenyy honderű yintezmenyy Honderű yintezmenyy honderű yintezmenyy yintezmenyy Honderű yintezmenyy ykodvegy Regélő yintezmenyy regélő yintezmenyy Regélő yintezmenyy regélő yintezmenyy yintezmenyy Regélő yintezmenyy ykodvegy stb.), de még a napilapokban is hosszas és szenvedelmes vita folyt a táncmesterek közt (Farkas, yszemelynevy farkas yszemelynevy Farkas yszemelynevy farkas yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy ykodvegy Szőlősi, yszemelynevy szőlősi yszemelynevy Szőlősi yszemelynevy szőlősi yszemelynevy yszemelynevy Szőlősi yszemelynevy ykodvegy Thúry, yszemelynevy thúry yszemelynevy Thúry yszemelynevy thúry yszemelynevy yszemelynevy Thúry yszemelynevy ykodvegy Kőhegyi) yszemelynevy kőhegyi yszemelynevy Kőhegyi yszemelynevy kőhegyi yszemelynevy yszemelynevy Kőhegyi yszemelynevy ykodvegy a magyar vagy nemzeti körtáncnak elsőbbsége fölött, mert mindegyik magának vitatta a feltalálást és a tökéletesítését is. 1844-ben „őszhó 20-án íródott és 1845-ben jelent meg Kilányi Lajos yszemelynevy kilányi lajos yszemelynevy Kilányi Lajos yszemelynevy kilányi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Kilányi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy kis füzete (ma igen nagy ritkaság, egy példánya csak legutóbb került a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárába): yintezmenyy magyar tudományos akadémia könyvtára yintezmenyy Magyar T yintezmenyy magyar yintezmenyy tudományos yintezmenyy akadémia yintezmenyy könyvtára yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy T „A Kör-Táncz, mellyet Szőlősi Lajos yszemelynevy szőlősi lajos yszemelynevy Szőlősi Lajos yszemelynevy szőlősi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Szőlősi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy minden Tánczrész könnyen felfogható rajzolatával és magyarázatával előadott Kilányi Lajos yszemelynevy kilányi lajos yszemelynevy Kilányi Lajos yszemelynevy kilányi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Kilányi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy nemzeti és ballettánczos és a nemzeti színház tagja. 6 Rajzolatokkal és egy zenemű melléklettel Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy 1845. Jaspern yszemelynevy jaspern yszemelynevy Jaspern yszemelynevy jaspern yszemelynevy yszemelynevy Jaspern yszemelynevy ykodvegy könyvárus tulajdona. Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Wágner József yszemelynevy wágner józsef yszemelynevy Wágner József yszemelynevy wágner yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Wágner yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy műkereskedésében. Szőlősiről yszemelynevy szőlősi yszemelynevy Szőlősi yszemelynevy szőlősi yszemelynevy yszemelynevy Szőlősi yszemelynevy ykodvegy így szól: „S ekkor az előbb minden magasb körökből számkivetett nemzeti tánczunk is a köznépből, ezen nemzetiségünk ős kamarájából napvilágra lépett. De szabályozatlan volt ez a nemzeti tánc, „míg Szőlősi Lajos, yszemelynevy szőlősi lajos yszemelynevy Szőlősi Lajos yszemelynevy szőlősi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Szőlősi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színházunk első nemzeti tánczosa 1841-ben egy kecses és igen könnyen betanítható magyar körtánczczal ajándékozá meg ezen egyik nemzeti kincsünk barátait. A füzet végén a zenemű­melléklet címe: „Első magyar körtáncz ycimy első magyar körtáncz ycimy Első magyar körtáncz ycimy első ycimy magyar ycimy körtáncz ycimy ycimy Első ycimy magyar ycimy körtáncz ycimy ykodvegy szerzé Rózsavölgyi, yszemelynevy rózsavölgyi yszemelynevy Rózsavölgyi yszemelynevy rózsavölgyi yszemelynevy yszemelynevy Rózsavölgyi yszemelynevy ykodvegy (azóta többször megjelent) ; de már 1847-ben ugyancsak Rózsavölgyi yszemelynevy rózsavölgyi yszemelynevy Rózsavölgyi yszemelynevy rózsavölgyi yszemelynevy yszemelynevy Rózsavölgyi yszemelynevy ykodvegy így címezi: „Ellenzéki körmagyar ycimy ellenzéki körmagyar ycimy Ellenzéki körmagyar ycimy ellenzéki ycimy körmagyar ycimy ycimy Ellenzéki ycimy körmagyar ycimy ykodvegy (gróf Batthiány Lajosnak yszemelynevy gróf batthiány lajos yszemelynevy gróf Batthiány Lajos yszemelynevy gróf yszemelynevy batthiány yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Batthiány yszemelynevy Lajos ajánlva). Kilányi yszemelynevy kilányi yszemelynevy Kilányi yszemelynevy kilányi yszemelynevy yszemelynevy Kilányi yszemelynevy ykodvegy szerint Szőlősi yszemelynevy szőlősi yszemelynevy Szőlősi yszemelynevy szőlősi yszemelynevy yszemelynevy Szőlősi yszemelynevy ykodvegy lett volna az első. Azonban ez nem áll, mert egy debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy színlap tanúsága szerint „Farkas József yszemelynevy farkas józsef yszemelynevy Farkas József yszemelynevy farkas yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Nemzeti Tánczművész ilyet már jóval előbb feltalált és 1836. xevtizedx 1835 április 30-án Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy be is mutatott. A színlapon alul tudniillik ez áll: „Nemzeti táncztanítási jelentés. A víg társalkodás kellemei közt, melly méltó helyet foglaljon, a bájos tánczunk gyakorlott és ügyes tüneménye, eléggé tudva van, Magyar nemzeti tánczunk minden neműek közt magosan kitűnik. Ezt én eddig nem is látott korlátok közzé szedvén, vagy a muzsikai felosztáshoz szabván a mostani kifejlettebb ízlésnek kívánságaival egyeztettem, sőt a magyar deli táncok nemét a körtáncczal (magyar quadrille) gyarapítván, ezt a társalkodási mulatságokban gyakorlatban is hozván, Bécs, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Nagyvárad, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Hazánk fővárosában főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ezzel a szüntelen egy forma keringő, több szédítő páros forgásokat, sőt még nyargaltakat (a galoppnak akkori magyarosítása), ha nem mulandókká, bizonnyal felváltókká tettem. E végre mindenkinek illő tisztelettel ezen készségem azzal jelentem, hogy a körtáncz előbb négy pár személynek kelletik; mind a körtáncz, mind a magányos táncz általános betanításáért 6 pengőt fizet. Velem való értekezéseiket vagy tudósításaikat tehetik a játék színnél. Tisztelő szolgájuk Farkas József yszemelynevy farkas józsef yszemelynevy Farkas József yszemelynevy farkas yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Nemzeti Tánczművész. Ez a legkorábbi adat (eddig) a magyar körtáncra; és hogy az elsőség Farkast yszemelynevy farkas yszemelynevy Farkas yszemelynevy farkas yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy ykodvegy illeti meg, abból is kitűnik, hogy egyidejűleg a budai színháznál yintezmenyy budai színház yintezmenyy budai sz yintezmenyy budai yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy (a pesti Nemzeti Színház yintezmenyy pesti nemzeti színház yintezmenyy pesti Ne yintezmenyy pesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Ne yintezmenyy ykodvegy csak 1837-ben nyilt xtalanevtizedx 1845 meg) Szőlősi yszemelynevy szőlősi yszemelynevy Szőlősi yszemelynevy szőlősi yszemelynevy yszemelynevy Szőlősi yszemelynevy ykodvegy még erről mit sem szól és csak magánytánccal és műkedvelő-kettős magyarral kedveskedik. Valószínű, hogy Petrichevich - Horváth Lázár yszemelynevy petrichevich - horváth lázár yszemelynevy Petrichevich - Horváth Lázár yszemelynevy petrichevich yszemelynevy - yszemelynevy horváth yszemelynevy lázár yszemelynevy yszemelynevy Petrichev (a Honderű yintezmenyy honderű yintezmenyy Honderű yintezmenyy honderű yintezmenyy yintezmenyy Honderű yintezmenyy ykodvegy zenei és művészeti rovatát ő írta maga) vonta össze a „kör-t meg a „magyarét „körmagyaréra. (A „magyar elnevezés rövid, elvont megjelölése a magyar táncdarabnak, sőt minden magyar stílű zenedarabnak külföldi mintára. Ahogy külföldön a zenészek csak röviden Allemande, Anglaise, Polonaise néven nevezik az illető ország zenedarabját, úgy nálunk is már a század elején Hongroisenak nevezik a magyar stílű zenedarabot. Amikor magyar kótacímlapok kezdtek feltűnni, kialakult a magyar elnevezés, sokszor jelzővel: érzelgő magyar, fellengős magyar (Rózsavölgyi), yszemelynevy rózsavölgyi yszemelynevy Rózsavölgyi yszemelynevy rózsavölgyi yszemelynevy yszemelynevy Rózsavölgyi yszemelynevy ykodvegy friss magyar. A „Honderű yintezmenyy honderű yintezmenyy Honderű yintezmenyy honderű yintezmenyy yintezmenyy Honderű yintezmenyy ykodvegy 1843. xevtizedx 1845 évf. I. köt. 214. lapján olvassuk: „A körmagyart Nyitra ytelepulesy nyitra ytelepulesy Nyitra ymegyey nyitra megye ykodvegy szépei kellemmel és nemzeti lélekkel tánczolák; ugyanott a 215. lapon: „A bájos körmagyar; ycimy a bájos körmagyar ycimy A bájos körmagyar ycimy a ycimy bájos ycimy körmagyar ycimy ycimy A ycimy bájos ycimy körmagyar ycimy ykodvegy a II. kötet 18. lapján pedig egy tréfás cikkben már Csárdásy, Keringei, Körmagyari stb. urak szerepelnek. Strauss János yszemelynevy strauss jános yszemelynevy Strauss János yszemelynevy strauss yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Strauss yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy („Strauss, az apa) ycimy strauss, az apa ycimy Strauss, az apa ycimy strauss, ycimy az ycimy apa ycimy ycimy Strauss, ycimy az ycimy apa ycimy ykodvegy 1843-ban Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jár; a magyar gárda táncmesterének, Gorszkynak yszemelynevy gorszky yszemelynevy Gorszky yszemelynevy gorszky yszemelynevy yszemelynevy Gorszky yszemelynevy ykodvegy koreográfiájára Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy hallott magyar motívumok után megírja a „Nádor - kör-t ycimy nádor - kör ycimy Nádor - kör ycimy nádor ycimy - ycimy kör ycimy ycimy Nádor ycimy - ycimy kör ycimy ykodvegy (Palatinal - Tanz). ycimy palatinal - tanz ycimy Palatinal - Tanz ycimy palatinal ycimy - ycimy tanz ycimy ycimy Palatinal ycimy - ycimy Tanz ycimy ykodvegy A negyvenes évek közepén már a kótacímlapokon is ott áll a körmagyar Rózsavölgyinek, yszemelynevy rózsavölgyi yszemelynevy Rózsavölgyi yszemelynevy rózsavölgyi yszemelynevy yszemelynevy Rózsavölgyi yszemelynevy ykodvegy Travnyiknak yszemelynevy travnyik yszemelynevy Travnyik yszemelynevy travnyik yszemelynevy yszemelynevy Travnyik yszemelynevy ykodvegy (ámbár jurátus magyar is sokszor), Szélessy - Breiternek yszemelynevy szélessy - breiter yszemelynevy Szélessy - Breiter yszemelynevy szélessy yszemelynevy - yszemelynevy breiter yszemelynevy yszemelynevy Szélessy yszemelynevy - yszemelynevy Breiter yszemel és másoknak szerzeményein. 1847- és xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 48-ban már a táncrendeken is körmagyar van. A magyar körtánc és a körmagyar szó tehát Farkas József yszemelynevy farkas józsef yszemelynevy Farkas József yszemelynevy farkas yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és Petrichevich - Horváth Lázár yszemelynevy petrichevich - horváth lázár yszemelynevy Petrichevich - Horváth Lázár yszemelynevy petrichevich yszemelynevy - yszemelynevy horváth yszemelynevy lázár yszemelynevy yszemelynevy Petrichev nevével függ össze. szin_III.0038.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Körmagyar - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0038.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0038.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27575.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Körmagyar

Szócikk: Körmagyar A negyvenes évek elején a szépirodalmi lapokban (Honderű, Regélő stb.), de még a napilapokban is hosszas és szenvedelmes vita folyt a táncmesterek közt (Farkas, Szőlősi, Thúry, Kőhegyi) a magyar vagy nemzeti körtáncnak elsőbbsége fölött, mert mindegyik magának vitatta a feltalálást és a tökéletesítését is. 1844-ben „őszhó 20-án íródott és 1845-ben jelent meg Kilányi Lajos kis füzete (ma igen nagy ritkaság, egy példánya csak legutóbb került a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárába): „A Kör-Táncz, mellyet Szőlősi Lajos minden Tánczrész könnyen felfogható rajzolatával és magyarázatával előadott Kilányi Lajos nemzeti és ballettánczos és a nemzeti színház tagja. 6 Rajzolatokkal és egy zenemű melléklettel Bécsben, 1845. Jaspern könyvárus tulajdona. Pesten Wágner József műkereskedésében. Szőlősiről így szól: „S ekkor az előbb minden magasb körökből számkivetett nemzeti tánczunk is a köznépből, ezen nemzetiségünk ős kamarájából napvilágra lépett. De szabályozatlan volt ez a nemzeti tánc, „míg Szőlősi Lajos, fővárosi színházunk első nemzeti tánczosa 1841-ben egy kecses és igen könnyen betanítható magyar körtánczczal ajándékozá meg ezen egyik nemzeti kincsünk barátait. A füzet végén a zenemű­melléklet címe: „Első magyar körtáncz szerzé Rózsavölgyi, (azóta többször megjelent) ; de már 1847-ben ugyancsak Rózsavölgyi így címezi: „Ellenzéki körmagyar (gróf Batthiány Lajosnak ajánlva). Kilányi szerint Szőlősi lett volna az első. Azonban ez nem áll, mert egy debreceni színlap tanúsága szerint „Farkas József Nemzeti Tánczművész ilyet már jóval előbb feltalált és 1836. április 30-án Debrecenben be is mutatott. A színlapon alul tudniillik ez áll: „Nemzeti táncztanítási jelentés. A víg társalkodás kellemei közt, melly méltó helyet foglaljon, a bájos tánczunk gyakorlott és ügyes tüneménye, eléggé tudva van, Magyar nemzeti tánczunk minden neműek közt magosan kitűnik. Ezt én eddig nem is látott korlátok közzé szedvén, vagy a muzsikai felosztáshoz szabván a mostani kifejlettebb ízlésnek kívánságaival egyeztettem, sőt a magyar deli táncok nemét a körtáncczal (magyar quadrille) gyarapítván, ezt a társalkodási mulatságokban gyakorlatban is hozván, Bécs, Pest, Nagyvárad, Kolozsvár, Hazánk fővárosában ezzel a szüntelen egy forma keringő, több szédítő páros forgásokat, sőt még nyargaltakat (a galoppnak akkori magyarosítása), ha nem mulandókká, bizonnyal felváltókká tettem. E végre mindenkinek illő tisztelettel ezen készségem azzal jelentem, hogy a körtáncz előbb négy pár személynek kelletik; mind a körtáncz, mind a magányos táncz általános betanításáért 6 pengőt fizet. Velem való értekezéseiket vagy tudósításaikat tehetik a játék színnél. Tisztelő szolgájuk Farkas József Nemzeti Tánczművész. Ez a legkorábbi adat (eddig) a magyar körtáncra; és hogy az elsőség Farkast illeti meg, abból is kitűnik, hogy egyidejűleg a budai színháznál (a pesti Nemzeti Színház csak 1837-ben nyilt meg) Szőlősi még erről mit sem szól és csak magánytánccal és műkedvelő-kettős magyarral kedveskedik. Valószínű, hogy Petrichevich - Horváth Lázár (a Honderű zenei és művészeti rovatát ő írta maga) vonta össze a „kör-t meg a „magyarét „körmagyaréra. (A „magyar elnevezés rövid, elvont megjelölése a magyar táncdarabnak, sőt minden magyar stílű zenedarabnak külföldi mintára. Ahogy külföldön a zenészek csak röviden Allemande, Anglaise, Polonaise néven nevezik az illető ország zenedarabját, úgy nálunk is már a század elején Hongroisenak nevezik a magyar stílű zenedarabot. Amikor magyar kótacímlapok kezdtek feltűnni, kialakult a magyar elnevezés, sokszor jelzővel: érzelgő magyar, fellengős magyar (Rózsavölgyi), friss magyar. A „Honderű 1843. évf. I. köt. 214. lapján olvassuk: „A körmagyart Nyitra szépei kellemmel és nemzeti lélekkel tánczolák; ugyanott a 215. lapon: „A bájos körmagyar; a II. kötet 18. lapján pedig egy tréfás cikkben már Csárdásy, Keringei, Körmagyari stb. urak szerepelnek. Strauss János („Strauss, az apa) 1843-ban Pesten jár; a magyar gárda táncmesterének, Gorszkynak koreográfiájára Pesten hallott magyar motívumok után megírja a „Nádor - kör-t (Palatinal - Tanz). A negyvenes évek közepén már a kótacímlapokon is ott áll a körmagyar Rózsavölgyinek, Travnyiknak (ámbár jurátus magyar is sokszor), Szélessy - Breiternek és másoknak szerzeményein. 1847- és 48-ban már a táncrendeken is körmagyar van. A magyar körtánc és a körmagyar szó tehát Farkas József és Petrichevich - Horváth Lázár nevével függ össze. szin_III.0038.pdf III