Címszó: Krecsányi Sarolta - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1849
SZULETESIEVTIZED 1845
CSALADTAGJA Krecsányi Ignác
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0055.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0055.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27727.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Krecsányi
Sarolta
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527723.htm
Szócikk: Krecsányi Sarolta énekesnő, K. Ignác (személy) nővére,
sz. 1849. (születés
éve) jan. 26-án, Várpalotán, (megye) megh.
1908. ápr. 5-én, Budapesten. (Budapest)
A pesti német színházban, (intézmény)
(információ)
Campilli (személy) (információ)
balettmesternél primaballerinának készült,
majd elszerződött Molnár Györgyhöz, (személy) (információ)
akinél elsőrendű táncosnő volt. Egy alkalommal
a próbán Jakóbi Jakab (személy) (információ)
karmester meghallotta énekelni, feltűnt neki
gyönyörű althangja, felszólította az akkor 15 éves leányt, hogy játssza el az „Eljegyzés
lámpafénynél (cím)
(információ)
c. operett Lizi (szerep) szerepét.
A kisleány hajlott a szóra, betanulta a szerepét és első felléptével komoly sikert
ért el. Ez időtől kezdve szorgalmasan tanult énekelni és csakhamar mint önálló énekesnő
elszerződött Aradra, (megye) (információ)
Szilágyi Bélához. (személy) (információ)
Később Vizváry Gyula (személy) neje
lett, Pécsett, (megye)
1862-ben. (időpont)
Innen Debrecenbe (megye) szerződtek,
Reszler István (személy) társulatához,
ahol K. a közönség kedvence lett. Ez időben feledhetetlen sikert aratott a „Gerolsteini
nagyhercegnő-ben, (cím) (információ)
„Szép Heléna, (cím) (információ)
„Boissy-i boszorkány, (cím) „Fekete dominó,
(cím) (információ)
„Huszárcsíny (cím) „Könnyelmű
leány, (cím)
„Kékszakállú herceg (cím) (információ)
fő női szerepeiben. Mint nagyváradi (megye) primadonna
is egy csapásra meghódította a közönséget, onnan Pestre (Budapest)
szerződtek, Miklóssy Gyula Istvántéri színházához, (intézmény)
(információ)
ahol a „Háromcsőrű kacsa (cím) c. operettet
hosszú időn át műsoron tartották. Az ifjú pár itt meghasonlott egymással és széjjel
váltak. K. ekkor Nagyváradra (megye) szerződött,
azután 1876-ban (időpont) Kolozsvárott
(megye) működött,
ahol dicsőségének fénykorát élte. („Boccaccio, (cím) (információ)
„Angot asszony leánya, (cím) (információ)
„Kornevillei harangok.) (cím) Becsvágyát
azonban nem tudta itthon kielégíteni, elment Amerikába, (ország) ahol
hat esztendőt töltött. Ezután fivérénél, K. Ignácnál (személy) működött,
Debrecenben. (megye)
Művészetének utolsó állomása a Népszínház (intézmény)
(információ)
volt, ahol 1899. (időpont) okt.
havától sikerrel töltötte be a komikai szerepkört. 1905. (időpont) jan.
1-én nyugalomba ment. Szirmai Imre (személy) (információ)
mondott búcsúztatót koporsója felett. szin_III.0055.pdf
III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Krecsányi Sarolta címszóvég 27727 Szócikk:
Krecsányi Sarolta énekesnő, K. Ignác yszemelynevy k. ignác yszemelynevy K.
Ignác yszemelynevy k. yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy K.
yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy nővére, sz. 1849. jan. xtalanevtizedx
1855 xtalanevtizedx 1865 26-án, Várpalotán, ytelepulesy várpalota ytelepulesy
Várpalotá ymegyey veszprém megye ykodvegy megh. 1908. ápr. 5-én, Budapesten. Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy A pesti német színházban,
yintezmenyy pesti német színház yintezmenyy pesti né yintezmenyy pesti
yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy
né yintezmenyy ykodvegy Campilli yszemelynevy campilli yszemelynevy Campilli
yszemelynevy campilli yszemelynevy yszemelynevy Campilli yszemelynevy ykodvegy balettmesternél
primaballerinának készült, majd elszerződött Molnár Györgyhöz, yszemelynevy
molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy
györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy
ykodvegy akinél elsőrendű táncosnő volt. Egy alkalommal a próbán Jakóbi Jakab yszemelynevy
jakóbi jakab yszemelynevy Jakóbi Jakab yszemelynevy jakóbi yszemelynevy jakab
yszemelynevy yszemelynevy Jakóbi yszemelynevy Jakab yszemelynevy ykodvegy karmester
meghallotta énekelni, feltűnt neki gyönyörű althangja, felszólította az akkor 15
éves leányt, hogy játssza el az „Eljegyzés lámpafénynél ycimy eljegyzés lámpafénynél
ycimy Eljegyzés lámpafénynél ycimy eljegyzés ycimy lámpafénynél ycimy ycimy
Eljegyzés ycimy lámpafénynél ycimy ykodvegy c. operett Lizi yszerepy lizi
yszerepy Lizi yszerepy lizi yszerepy yszerepy Lizi yszerepy ykodvegy szerepét. A
kisleány hajlott a szóra, betanulta a szerepét és első felléptével komoly sikert
ért el. Ez időtől kezdve szorgalmasan tanult énekelni és csakhamar mint önálló énekesnő
elszerződött Aradra, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye
ykodvegy Szilágyi Bélához. yszemelynevy szilágyi béla yszemelynevy Szilágyi
Bélá yszemelynevy szilágyi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi
yszemelynevy Bélá yszemelynevy ykodvegy Később Vizváry Gyula yszemelynevy
vizváry gyula yszemelynevy Vizváry Gyula yszemelynevy vizváry yszemelynevy
gyula yszemelynevy yszemelynevy Vizváry yszemelynevy Gyula yszemelynevy
ykodvegy neje lett, Pécsett, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya
megye ykodvegy 1862-ben. xevtizedx 1865 Innen xtalanevtizedx 1875 Debrecenbe ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy szerződtek, Reszler István
yszemelynevy reszler istván yszemelynevy Reszler István yszemelynevy reszler
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Reszler yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy társulatához, ahol K. a közönség kedvence lett. Ez időben
feledhetetlen sikert aratott a „Gerolsteini nagyhercegnő-ben, ycimy gerolsteini
nagyhercegnő ycimy Gerolsteini nagyhercegnő ycimy gerolsteini ycimy
nagyhercegnő ycimy ycimy Gerolsteini ycimy nagyhercegnő ycimy ykodvegy „Szép Heléna,
ycimy szép heléna ycimy Szép Heléna ycimy szép ycimy heléna ycimy ycimy Szép
ycimy Heléna ycimy ykodvegy „Boissy-i boszorkány, ycimy boissy-i boszorkány
ycimy Boissy-i boszorkány ycimy boissy-i ycimy boszorkány ycimy ycimy Boissy-i
ycimy boszorkány ycimy ykodvegy „Fekete dominó, ycimy fekete dominó ycimy
Fekete dominó ycimy fekete ycimy dominó ycimy ycimy Fekete ycimy dominó ycimy
ykodvegy „Huszárcsíny ycimy huszárcsíny ycimy Huszárcsíny ycimy huszárcsíny
ycimy ycimy Huszárcsíny ycimy ykodvegy „Könnyelmű leány, ycimy könnyelmű leány
ycimy Könnyelmű leány ycimy könnyelmű ycimy leány ycimy ycimy Könnyelmű ycimy
leány ycimy ykodvegy „Kékszakállú herceg ycimy kékszakállú herceg ycimy
Kékszakállú herceg ycimy kékszakállú ycimy herceg ycimy ycimy Kékszakállú ycimy
herceg ycimy ykodvegy fő női szerepeiben. Mint nagyváradi ytelepulesy nagyvárad
ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy primadonna is egy csapásra meghódította
a közönséget, onnan Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy szerződtek, Miklóssy Gyula Istvántéri színházához, yintezmenyy
miklóssy gyula istvántéri színháza yintezmenyy Miklóssy yintezmenyy miklóssy
yintezmenyy gyula yintezmenyy istvántéri yintezmenyy színháza yintezmenyy
yintezmenyy Miklóssy yintezmenyy yk ahol a „Háromcsőrű kacsa ycimy háromcsőrű kacsa
ycimy Háromcsőrű kacsa ycimy háromcsőrű ycimy kacsa ycimy ycimy Háromcsőrű
ycimy kacsa ycimy ykodvegy c. operettet hosszú időn át műsoron tartották. Az ifjú
pár itt meghasonlott egymással és széjjel váltak. K. ekkor Nagyváradra ytelepulesy
nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy szerződött, azután
1876-ban xevtizedx 1875 Kolozsvárott xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy működött, ahol dicsőségének
fénykorát élte. („Boccaccio, ycimy boccaccio ycimy Boccaccio ycimy boccaccio
ycimy ycimy Boccaccio ycimy ykodvegy „Angot asszony leánya, ycimy angot asszony
leánya ycimy Angot asszony leánya ycimy angot ycimy asszony ycimy leánya ycimy
ycimy Angot ycimy asszony ycimy leánya ycimy ykodvegy „Kornevillei harangok.) ycimy
kornevillei harangok ycimy Kornevillei harangok ycimy kornevillei ycimy
harangok ycimy ycimy Kornevillei ycimy harangok ycimy ykodvegy Becsvágyát azonban
nem tudta itthon kielégíteni, elment Amerikába, ytelepulesy amerika ytelepulesy
Ameriká yorszagy Észak Amerika ykodvegy ahol hat esztendőt töltött. Ezután fivérénél,
K. Ignácnál yszemelynevy k. ignác yszemelynevy K. Ignác yszemelynevy k.
yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy K. yszemelynevy Ignác yszemelynevy
ykodvegy működött, Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen
ymegyey hajdu megye ykodvegy Művészetének utolsó állomása a Népszínház yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy volt, ahol 1899. xevtizedx 1895 okt. xtalanevtizedx
1905 havától sikerrel töltötte be a komikai szerepkört. 1905. xevtizedx 1905 jan.
1-én nyugalomba ment. Szirmai Imre yszemelynevy szirmai imre yszemelynevy
Szirmai Imre yszemelynevy szirmai yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy
Szirmai yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy mondott búcsúztatót koporsója felett.
szin_III.0055.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Krecsányi Sarolta - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1849
SZULETESIEVTIZED 1845
CSALADTAGJA Krecsányi Ignác
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0055.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0055.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27727.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Krecsányi
Sarolta
Szócikk: Krecsányi Sarolta énekesnő, K. Ignác nővére,
sz. 1849. jan. 26-án, Várpalotán, megh. 1908. ápr. 5-én, Budapesten. A pesti német
színházban, Campilli balettmesternél primaballerinának készült, majd elszerződött
Molnár Györgyhöz, akinél elsőrendű táncosnő volt. Egy alkalommal a próbán Jakóbi
Jakab karmester meghallotta énekelni, feltűnt neki gyönyörű althangja, felszólította
az akkor 15 éves leányt, hogy játssza el az „Eljegyzés lámpafénynél c. operett Lizi
szerepét. A kisleány hajlott a szóra, betanulta a szerepét és első felléptével komoly
sikert ért el. Ez időtől kezdve szorgalmasan tanult énekelni és csakhamar mint önálló
énekesnő elszerződött Aradra, Szilágyi Bélához. Később Vizváry Gyula neje lett,
Pécsett, 1862-ben. Innen Debrecenbe szerződtek, Reszler István társulatához, ahol
K. a közönség kedvence lett. Ez időben feledhetetlen sikert aratott a „Gerolsteini
nagyhercegnő-ben, „Szép Heléna, „Boissy-i boszorkány, „Fekete dominó, „Huszárcsíny
„Könnyelmű leány, „Kékszakállú herceg fő női szerepeiben. Mint nagyváradi primadonna
is egy csapásra meghódította a közönséget, onnan Pestre szerződtek, Miklóssy Gyula
Istvántéri színházához, ahol a „Háromcsőrű kacsa c. operettet hosszú időn át műsoron
tartották. Az ifjú pár itt meghasonlott egymással és széjjel váltak. K. ekkor Nagyváradra
szerződött, azután 1876-ban Kolozsvárott működött, ahol dicsőségének fénykorát élte.
(„Boccaccio, „Angot asszony leánya, „Kornevillei harangok.) Becsvágyát azonban nem
tudta itthon kielégíteni, elment Amerikába, ahol hat esztendőt töltött. Ezután fivérénél,
K. Ignácnál működött, Debrecenben. Művészetének utolsó állomása a Népszínház volt,
ahol 1899. okt. havától sikerrel töltötte be a komikai szerepkört. 1905. jan. 1-én
nyugalomba ment. Szirmai Imre mondott búcsúztatót koporsója felett. szin_III.0055.pdf
III