Címszó: Krecsányi Sarolta - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1849

SZULETESIEVTIZED 1845

CSALADTAGJA Krecsányi Ignác

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0055.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0055.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27727.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Krecsányi Sarolta

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527723.htm

 

Szócikk: Krecsányi Sarolta énekesnő, K. Ignác (személy) nővére, sz. 1849. (születés éve) jan. 26-án, Várpalotán, (megye) megh. 1908. ápr. 5-én, Budapesten. (Budapest) A pesti német színházban, (intézmény) (információ)  Campilli (személy) (információ)  balettmesternél primaballerinának készült, majd elszerződött Molnár Györgyhöz, (személy) (információ)  akinél elsőrendű táncosnő volt. Egy alkalommal a próbán Jakóbi Jakab (személy) (információ)  karmester meghallotta énekelni, feltűnt neki gyönyörű althangja, felszólította az akkor 15 éves leányt, hogy játssza el az „Eljegyzés lámpafénynél (cím) (információ)  c. operett Lizi (szerep) szerepét. A kisleány hajlott a szóra, betanulta a szerepét és első felléptével komoly sikert ért el. Ez időtől kezdve szorgalmasan tanult énekelni és csakhamar mint önálló énekesnő elszerződött Aradra, (megye) (információ)  Szilágyi Bélához. (személy) (információ)  Később Vizváry Gyula (személy) neje lett, Pécsett, (megye) 1862-ben. (időpont) Innen Debrecenbe (megye) szerződtek, Reszler István (személy) társulatához, ahol K. a közönség kedvence lett. Ez időben feledhetetlen sikert aratott a „Gerolsteini nagyhercegnő-ben, (cím) (információ)  „Szép Heléna, (cím) (információ)  „Boissy-i boszorkány, (cím) „Fekete dominó, (cím) (információ)  „Huszárcsíny (cím) „Könnyelmű leány, (cím) „Kékszakállú herceg (cím) (információ)  fő női szerepeiben. Mint nagyváradi (megye) primadonna is egy csapásra meghódította a közönséget, onnan Pestre (Budapest) szerződtek, Miklóssy Gyula István­téri színházához, (intézmény) (információ)  ahol a „Háromcsőrű kacsa (cím) c. operettet hosszú időn át műsoron tartották. Az ifjú pár itt meghasonlott egymással és széjjel váltak. K. ekkor Nagyváradra (megye) szerződött, azután 1876-ban (időpont) Kolozsvárott (megye) működött, ahol dicsőségének fénykorát élte. („Boccaccio, (cím) (információ)  „Angot asszony leánya, (cím) (információ)  „Kornevillei harangok.) (cím) Becsvágyát azonban nem tudta itthon kielégíteni, elment Amerikába, (ország) ahol hat esztendőt töltött. Ezután fivérénél, K. Ignácnál (személy) működött, Debrecenben. (megye) Művészetének utolsó állomása a Népszínház (intézmény) (információ)  volt, ahol 1899. (időpont) okt. havától sikerrel töltötte be a komikai szerepkört. 1905. (időpont) jan. 1-én nyugalomba ment. Szirmai Imre (személy) (információ)  mondott búcsúztatót koporsója felett. szin_III.0055.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Krecsányi Sarolta címszóvég 27727 Szócikk: Krecsányi Sarolta énekesnő, K. Ignác yszemelynevy k. ignác yszemelynevy K. Ignác yszemelynevy k. yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy K. yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy nővére, sz. 1849. jan. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 26-án, Várpalotán, ytelepulesy várpalota ytelepulesy Várpalotá ymegyey veszprém megye ykodvegy megh. 1908. ápr. 5-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy A pesti német színházban, yintezmenyy pesti német színház yintezmenyy pesti né yintezmenyy pesti yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy né yintezmenyy ykodvegy Campilli yszemelynevy campilli yszemelynevy Campilli yszemelynevy campilli yszemelynevy yszemelynevy Campilli yszemelynevy ykodvegy balettmesternél primaballerinának készült, majd elszerződött Molnár Györgyhöz, yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy akinél elsőrendű táncosnő volt. Egy alkalommal a próbán Jakóbi Jakab yszemelynevy jakóbi jakab yszemelynevy Jakóbi Jakab yszemelynevy jakóbi yszemelynevy jakab yszemelynevy yszemelynevy Jakóbi yszemelynevy Jakab yszemelynevy ykodvegy karmester meghallotta énekelni, feltűnt neki gyönyörű althangja, felszólította az akkor 15 éves leányt, hogy játssza el az „Eljegyzés lámpafénynél ycimy eljegyzés lámpafénynél ycimy Eljegyzés lámpafénynél ycimy eljegyzés ycimy lámpafénynél ycimy ycimy Eljegyzés ycimy lámpafénynél ycimy ykodvegy c. operett Lizi yszerepy lizi yszerepy Lizi yszerepy lizi yszerepy yszerepy Lizi yszerepy ykodvegy szerepét. A kisleány hajlott a szóra, betanulta a szerepét és első felléptével komoly sikert ért el. Ez időtől kezdve szorgalmasan tanult énekelni és csakhamar mint önálló énekesnő elszerződött Aradra, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Szilágyi Bélához. yszemelynevy szilágyi béla yszemelynevy Szilágyi Bélá yszemelynevy szilágyi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Bélá yszemelynevy ykodvegy Később Vizváry Gyula yszemelynevy vizváry gyula yszemelynevy Vizváry Gyula yszemelynevy vizváry yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Vizváry yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy neje lett, Pécsett, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy 1862-ben. xevtizedx 1865 Innen xtalanevtizedx 1875 Debrecenbe ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy szerződtek, Reszler István yszemelynevy reszler istván yszemelynevy Reszler István yszemelynevy reszler yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Reszler yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy társulatához, ahol K. a közönség kedvence lett. Ez időben feledhetetlen sikert aratott a „Gerolsteini nagyhercegnő-ben, ycimy gerolsteini nagyhercegnő ycimy Gerolsteini nagyhercegnő ycimy gerolsteini ycimy nagyhercegnő ycimy ycimy Gerolsteini ycimy nagyhercegnő ycimy ykodvegy „Szép Heléna, ycimy szép heléna ycimy Szép Heléna ycimy szép ycimy heléna ycimy ycimy Szép ycimy Heléna ycimy ykodvegy „Boissy-i boszorkány, ycimy boissy-i boszorkány ycimy Boissy-i boszorkány ycimy boissy-i ycimy boszorkány ycimy ycimy Boissy-i ycimy boszorkány ycimy ykodvegy „Fekete dominó, ycimy fekete dominó ycimy Fekete dominó ycimy fekete ycimy dominó ycimy ycimy Fekete ycimy dominó ycimy ykodvegy „Huszárcsíny ycimy huszárcsíny ycimy Huszárcsíny ycimy huszárcsíny ycimy ycimy Huszárcsíny ycimy ykodvegy „Könnyelmű leány, ycimy könnyelmű leány ycimy Könnyelmű leány ycimy könnyelmű ycimy leány ycimy ycimy Könnyelmű ycimy leány ycimy ykodvegy „Kékszakállú herceg ycimy kékszakállú herceg ycimy Kékszakállú herceg ycimy kékszakállú ycimy herceg ycimy ycimy Kékszakállú ycimy herceg ycimy ykodvegy fő női szerepeiben. Mint nagyváradi ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy primadonna is egy csapásra meghódította a közönséget, onnan Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy szerződtek, Miklóssy Gyula István­téri színházához, yintezmenyy miklóssy gyula istván­téri színháza yintezmenyy Miklóssy yintezmenyy miklóssy yintezmenyy gyula yintezmenyy istván­téri yintezmenyy színháza yintezmenyy yintezmenyy Miklóssy yintezmenyy yk ahol a „Háromcsőrű kacsa ycimy háromcsőrű kacsa ycimy Háromcsőrű kacsa ycimy háromcsőrű ycimy kacsa ycimy ycimy Háromcsőrű ycimy kacsa ycimy ykodvegy c. operettet hosszú időn át műsoron tartották. Az ifjú pár itt meghasonlott egymással és széjjel váltak. K. ekkor Nagyváradra ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy szerződött, azután 1876-ban xevtizedx 1875 Kolozsvárott xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy működött, ahol dicsőségének fénykorát élte. („Boccaccio, ycimy boccaccio ycimy Boccaccio ycimy boccaccio ycimy ycimy Boccaccio ycimy ykodvegy „Angot asszony leánya, ycimy angot asszony leánya ycimy Angot asszony leánya ycimy angot ycimy asszony ycimy leánya ycimy ycimy Angot ycimy asszony ycimy leánya ycimy ykodvegy „Kornevillei harangok.) ycimy kornevillei harangok ycimy Kornevillei harangok ycimy kornevillei ycimy harangok ycimy ycimy Kornevillei ycimy harangok ycimy ykodvegy Becsvágyát azonban nem tudta itthon kielégíteni, elment Amerikába, ytelepulesy amerika ytelepulesy Ameriká yorszagy Észak Amerika ykodvegy ahol hat esztendőt töltött. Ezután fivérénél, K. Ignácnál yszemelynevy k. ignác yszemelynevy K. Ignác yszemelynevy k. yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy K. yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy működött, Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Művészetének utolsó állomása a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy volt, ahol 1899. xevtizedx 1895 okt. xtalanevtizedx 1905 havától sikerrel töltötte be a komikai szerepkört. 1905. xevtizedx 1905 jan. 1-én nyugalomba ment. Szirmai Imre yszemelynevy szirmai imre yszemelynevy Szirmai Imre yszemelynevy szirmai yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy mondott búcsúztatót koporsója felett. szin_III.0055.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Krecsányi Sarolta - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1849

SZULETESIEVTIZED 1845

CSALADTAGJA Krecsányi Ignác

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0055.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0055.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27727.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Krecsányi Sarolta

Szócikk: Krecsányi Sarolta énekesnő, K. Ignác nővére, sz. 1849. jan. 26-án, Várpalotán, megh. 1908. ápr. 5-én, Budapesten. A pesti német színházban, Campilli balettmesternél primaballerinának készült, majd elszerződött Molnár Györgyhöz, akinél elsőrendű táncosnő volt. Egy alkalommal a próbán Jakóbi Jakab karmester meghallotta énekelni, feltűnt neki gyönyörű althangja, felszólította az akkor 15 éves leányt, hogy játssza el az „Eljegyzés lámpafénynél c. operett Lizi szerepét. A kisleány hajlott a szóra, betanulta a szerepét és első felléptével komoly sikert ért el. Ez időtől kezdve szorgalmasan tanult énekelni és csakhamar mint önálló énekesnő elszerződött Aradra, Szilágyi Bélához. Később Vizváry Gyula neje lett, Pécsett, 1862-ben. Innen Debrecenbe szerződtek, Reszler István társulatához, ahol K. a közönség kedvence lett. Ez időben feledhetetlen sikert aratott a „Gerolsteini nagyhercegnő-ben, „Szép Heléna, „Boissy-i boszorkány, „Fekete dominó, „Huszárcsíny „Könnyelmű leány, „Kékszakállú herceg fő női szerepeiben. Mint nagyváradi primadonna is egy csapásra meghódította a közönséget, onnan Pestre szerződtek, Miklóssy Gyula István­téri színházához, ahol a „Háromcsőrű kacsa c. operettet hosszú időn át műsoron tartották. Az ifjú pár itt meghasonlott egymással és széjjel váltak. K. ekkor Nagyváradra szerződött, azután 1876-ban Kolozsvárott működött, ahol dicsőségének fénykorát élte. („Boccaccio, „Angot asszony leánya, „Kornevillei harangok.) Becsvágyát azonban nem tudta itthon kielégíteni, elment Amerikába, ahol hat esztendőt töltött. Ezután fivérénél, K. Ignácnál működött, Debrecenben. Művészetének utolsó állomása a Népszínház volt, ahol 1899. okt. havától sikerrel töltötte be a komikai szerepkört. 1905. jan. 1-én nyugalomba ment. Szirmai Imre mondott búcsúztatót koporsója felett. szin_III.0055.pdf III