Címszó: Kronau Friderika - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1838
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0058.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0058.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27758.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kronau
Friderika
Szócikk: Kronau Friderika osztrák (nemzetiség)
színésznő, sz. 1838-ban, (születés
éve) Ruhorton (ország) (Poroszország).
(ország)
Már gyermekszerepekben is fellépett és 1854-ben (időpont) a
bécsi Carltheaterhez (intézmény)
(információ)
szerződött. Onnan Dessauba, (ország) majd
Pestre (Budapest)
került, 1863- (időpont) ban
a bécsi Burgban (intézmény)
(információ)
szép sikerrel vendégszerepelt, 1863—1865-ben
(időpont)
a frankfurti Stadttheaterben (intézmény)
működött, majd 1865-ben (időpont) ismét
fellépett a Carltheaterben, (intézmény)
mint Montjoye (szerep)
a „Der Mann von Eisen (cím) c. darabban.
Sikere oly nagy volt, hogy Ascher (személy) (információ)
igazgató szerződtette s azontúl minden új
szerepével jobban és jobban meghódította a közönséget. Minden újdonság bemutatója
előtt Párizsba (ország) utazott,
tanulmányozni a darabot. Különösen a francia (nemzetiség)
(információ)
színművekben („Frou - Frou, (cím) „Georges
hercegnő, (cím)
„Jó falusiak (cím)
(információ)
stb.) voltak olyan óriási sikerei, hogy ezeknek
az ő alakítása biztosította a népszerűséget. 1872. (időpont) május
14-én újra vendégszerepelt a pesti német színházban, (intézmény)
(információ)
egy évvel később báró Edelsheim-Gyulai Lipót
(személy)
(információ)
lovassági tábornok vette nőül s visszavonult
a színpadtól. Férje halála után, 1899. (időpont) októberében
Lobkowitz Rudolf herceghez, (személy) katonai
hadtestparancsnokhoz ment nőül. szin_III.0058.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kronau Friderika címszóvég 27758 Szócikk:
Kronau Friderika osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy
osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy színésznő, sz. 1838-ban,
Ruhorton xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 ytelepulesy ruhort ytelepulesy
Ruhort yorszagy Németország ykodvegy (Poroszország). ytelepulesy poroszország
ytelepulesy Poroszország yorszagy Németország ykodvegy Már gyermekszerepekben is
fellépett és 1854-ben xevtizedx 1855 a xtalanevtizedx 1865 bécsi Carltheaterhez
yintezmenyy bécsi carltheater yintezmenyy bécsi Ca yintezmenyy bécsi
yintezmenyy carltheater yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Ca
yintezmenyy ykodvegy szerződött. Onnan Dessauba, ytelepulesy dessau ytelepulesy
Dessau yorszagy Németország ykodvegy majd Pestre pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy került, 1863- xevtizedx 1865 ban a bécsi Burgban yintezmenyy
bécsi burg yintezmenyy bécsi Bu yintezmenyy bécsi yintezmenyy burg yintezmenyy
yintezmenyy bécsi yintezmenyy Bu yintezmenyy ykodvegy szép sikerrel vendégszerepelt,
1863—1865-ben a frankfurti Stadttheaterben yintezmenyy frankfurti stadttheater
yintezmenyy frankfur yintezmenyy frankfurti yintezmenyy stadttheater
yintezmenyy yintezmenyy frankfur yintezmenyy ykodvegy működött, majd 1865-ben ismét
xtalanevtizedx 1875 fellépett a Carltheaterben, yintezmenyy carltheater
yintezmenyy Carlthea yintezmenyy carltheater yintezmenyy yintezmenyy Carlthea
yintezmenyy ykodvegy mint Montjoye yszerepy montjoye yszerepy Montjoye yszerepy
montjoye yszerepy yszerepy Montjoye yszerepy ykodvegy a „Der Mann von Eisen ycimy
der mann von eisen ycimy Der Mann von Eisen ycimy der ycimy mann ycimy von
ycimy eisen ycimy ycimy Der ycimy Mann ycimy von ycimy Eisen ycimy ykodvegy c. darabban.
Sikere oly nagy volt, hogy Ascher yszemelynevy ascher yszemelynevy Ascher
yszemelynevy ascher yszemelynevy yszemelynevy Ascher yszemelynevy ykodvegy igazgató
szerződtette s azontúl minden új szerepével jobban és jobban meghódította a közönséget.
Minden újdonság bemutatója előtt Párizsba ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs
yorszagy Franciaország ykodvegy utazott, tanulmányozni a darabot. Különösen a francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy színművekben („Frou - Frou, ycimy
frou - frou ycimy Frou - Frou ycimy frou ycimy - ycimy frou ycimy ycimy Frou
ycimy - ycimy Frou ycimy ykodvegy „Georges hercegnő, ycimy georges hercegnő
ycimy Georges hercegnő ycimy georges ycimy hercegnő ycimy ycimy Georges ycimy
hercegnő ycimy ykodvegy „Jó falusiak ycimy jó falusiak ycimy Jó falusiak ycimy
jó ycimy falusiak ycimy ycimy Jó ycimy falusiak ycimy ykodvegy stb.) voltak olyan
óriási sikerei, hogy ezeknek az ő alakítása biztosította a népszerűséget. 1872.
xevtizedx 1875 május xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 14-én újra vendégszerepelt
a pesti német színházban, yintezmenyy pesti német színház yintezmenyy pesti né
yintezmenyy pesti yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
pesti yintezmenyy né yintezmenyy ykodvegy egy évvel később báró Edelsheim-Gyulai
Lipót yszemelynevy báró edelsheim-gyulai lipót yszemelynevy báró
Edelsheim-Gyulai Lipót yszemelynevy báró yszemelynevy edelsheim-gyulai
yszemelynevy lipót yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Edelshe lovassági
tábornok vette nőül s visszavonult a színpadtól. Férje halála után, 1899. xevtizedx
1895 októberében xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 Lobkowitz Rudolf herceghez,
yszemelynevy lobkowitz rudolf herceg yszemelynevy Lobkowitz Rudolf herceg
yszemelynevy lobkowitz yszemelynevy rudolf yszemelynevy herceg yszemelynevy
yszemelynevy Lobkowitz yszemelynevy Rudolf yszemel katonai hadtestparancsnokhoz
ment nőül. szin_III.0058.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kronau Friderika - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1838
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0058.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0058.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27758.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kronau
Friderika
Szócikk: Kronau Friderika osztrák színésznő, sz.
1838-ban, Ruhorton (Poroszország). Már gyermekszerepekben is fellépett és 1854-ben
a bécsi Carltheaterhez szerződött. Onnan Dessauba, majd Pestre került, 1863- ban
a bécsi Burgban szép sikerrel vendégszerepelt, 1863—1865-ben a frankfurti Stadttheaterben
működött, majd 1865-ben ismét fellépett a Carltheaterben, mint Montjoye a „Der Mann
von Eisen c. darabban. Sikere oly nagy volt, hogy Ascher igazgató szerződtette s
azontúl minden új szerepével jobban és jobban meghódította a közönséget. Minden
újdonság bemutatója előtt Párizsba utazott, tanulmányozni a darabot. Különösen a
francia színművekben („Frou - Frou, „Georges hercegnő, „Jó falusiak stb.) voltak
olyan óriási sikerei, hogy ezeknek az ő alakítása biztosította a népszerűséget.
1872. május 14-én újra vendégszerepelt a pesti német színházban, egy évvel később
báró Edelsheim-Gyulai Lipót lovassági tábornok vette nőül s visszavonult a színpadtól.
Férje halála után, 1899. októberében Lobkowitz Rudolf herceghez, katonai hadtestparancsnokhoz
ment nőül. szin_III.0058.pdf III
