Címszó: Kürti József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1881
SZULETESIEVTIZED 1885
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0072.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0072.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27853.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kürti
József
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527851.htm
Szócikk: Kürti József színész, a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
tagja, sz. 1881. (születés
éve) július 14-én, Szatmáron. (megye) (információ)
Az Orsz. Színművészeti Akadémia (intézmény)
elvégzése után (1904.) (időpont) a
Thália - Társasághoz (intézmény)
szerződött, ahol tiszta, magyaros beszédével mindjárt feltűnt, sőt Szemere György
(személy)
(információ)
„Siralomházban (cím) c. darabjában
mint főszereplő rendkívüli nagy sikert aratott. És e nagy siker után, — mivel a
Thália - Társaság (intézmény)
feloszlott — mégis el kellett mennie a vidékre, Kövessy Albert (személy) (információ)
pécsi (megye) társulatához
(1907.). (időpont)
De nem sokáig maradt ott, mert még ez évben a Népszínház - Vígopera (intézmény)
(információ)
tagja, ahol különösen Luciferjével (szerep) (információ)
kelt feltűnést, 1909-ben (időpont) pedig
elszerződik a Magyar Színházhoz, (intézmény)
(információ)
ahol kellőképpen értékelték Kürti József
(személy)
(információ)
pompás magyar tehetségét. Négyévi magyarszínházi
(intézmény)
működése alatt különösen két szerepével keltett nagy feltűnést. Az egyik: Kisbán
Miklós (személy)
(információ)
„Nagyúr-jának (cím) Attilája
(szerep)
volt, amelyben Kürti (személy) (információ)
a maga csaknem szoborszerű mozdulatlanságában
olyan fenséges és félelmetes erőt mutatott, hogy a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
is felfigyelt rá. Másik szerepével pedig
— a nagyszerűen megjátszott „Oedipus király-lyal (cím) (információ)
— Reinhardt (személy) (információ)
csodálatát vívta ki. Ez az alakítása szenzációs
művészi esemény volt. Az örökbecsű görög (nemzetiség)
(információ)
tragédiát Reinhardt (személy) (információ)
rendezésével a Cirkuszban (intézmény)
játszották a magyarszínháziak (intézmény)
s Kürti (személy)
(információ)
sikerén felbuzdúlva, a nagy német (nemzetiség)
(információ)
rendező felszólította a kiváló magyar színészt,
hogy lépjen át a német (nemzetiség)
(információ)
színpadra. Kürti József (személy) (információ)
azonban erről hallani sem akart, hanem megmaradt
magyar színésznek s 1913-ban (időpont) a
Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagja lett, ahol a „Kegyenc (cím) (információ)
Petróniusában (szerep) lépett
föl először. A világháború kitörésekor hadba kellett vonulnia s ez a körülmény rövid
időre megakasztotta művészi útjában. Később — mint nélkülözhetetlent — a színháznak
sikerült felmentetnie s Kürti (személy) (információ)
újra elfoglalta helyét a színpadon, ahol
„Bánk bán-ban (cím)
(információ)
mint Petúr, (szerep) majd
mint Bánk, (szerep)
(információ)
de különösen mint Tiborc (szerep) (információ)
kitűnő alakításokat nyújtott. Legnagyobb
sikerét azonban Harsányi Kálmán (személy) (információ)
„Ellák-jában (cím) aratta. Ebben
a darabban is Attilát (szerep) játszotta.
Egészen más Attila (szerep) volt
ez, mint a „Nagyúr-beli, (cím) de éppen
olyan kemény bronzból volt faragva, mint az. 1925. (időpont) január
14-én megvált a Nemzeti Színháztól (intézmény)
(információ)
és a Vígszínházhoz (intézmény)
(információ)
szerződött. Itt január 24-én mutatkozott
be az „Ezüstlakodalom (cím) c. vígjátékban.
Sok sikert aratott itt is, valamint a Belvárosi Színházban (intézmény)
(információ)
is, ahol 1926-ban (időpont) hosszabb
ideig vendégszerepelt ; azonban ezek a színházak már műsoruknál fogva sem nyújthattak
művészetének megfelelő tápot. A tölgy maradjon csak fent a hegyen és ne kívánkozzék
a berekbe. Érezhette ezt ő maga is, ezért 1928-ban (időpont) újra
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagja lett, s mint ilyen „Bánk bán (cím) (információ)
címszerepében lépett fel először. Erős egyéniség
és sokoldalú. Nyers erő, lira, szenvedély és humor egyaránt van benne. Játszik hősöket
és kedélyes alakokat. Főbb szerepei a már említetteken kívül: Lear király, (szerep) (információ)
Kent, (szerep) Miller
(szerep)
(információ)
(Ármány és szerelem), (cím) (információ)
Percy Henrik (szerep) (IV.
Henrik), (cím)
Lancaster János (szerep) (IV.
Henrik), (cím)
Zsellyei Balogh Ábel (szerep) (Úri
muri), (cím)
Tóth Mihály (szerep)
(információ)
(Noszty- fiú esete Tóth Marival), (cím) Török Mihály
(szerep)
(információ)
(Piros bugyelláris), (cím) (információ)
Feledi Gáspár (szerep) (információ)
(Falu rossza), (cím) (információ)
Pongé Juhász (szerep) (Süt
a nap), (cím)
Igazgató (szerep)
(információ)
(Légy jó mindhalálig) (cím) (információ)
stb. szin_III.0072.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kürti József címszóvég 27853 Szócikk: Kürti
József színész, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy tagja, sz. 1881. július xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx
1905 14-én, Szatmáron. ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár
megye ykodvegy Az Orsz. Színművészeti Akadémia yintezmenyy orsz. színművészeti
akadémia yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színművészeti
yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy
ykodvegy elvégzése után (1904.) xevtizedx 1905 a Thália - Társasághoz yintezmenyy
thália - társaság yintezmenyy Thália - yintezmenyy thália yintezmenyy -
yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Thália yintezmenyy - yintezmenyy
ykodvegy szerződött, ahol tiszta, magyaros beszédével mindjárt feltűnt, sőt Szemere
György yszemelynevy szemere györgy yszemelynevy Szemere György yszemelynevy
szemere yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Szemere yszemelynevy
György yszemelynevy ykodvegy „Siralomházban ycimy siralomházban ycimy
Siralomházban ycimy siralomházban ycimy ycimy Siralomházban ycimy ykodvegy c. darabjában
mint főszereplő rendkívüli nagy sikert aratott. És e nagy siker után, — mivel a
Thália - Társaság yintezmenyy thália - társaság yintezmenyy Thália -
yintezmenyy thália yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy
Thália yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy feloszlott — mégis el kellett mennie a
vidékre, Kövessy Albert yszemelynevy kövessy albert yszemelynevy Kövessy Albert
yszemelynevy kövessy yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy Kövessy
yszemelynevy Albert yszemelynevy ykodvegy pécsi ytelepulesy pécs ytelepulesy
pécs ymegyey baranya megye ykodvegy társulatához (1907.). De nem sokáig maradt ott,
mert még ez évben a Népszínház - Vígopera yintezmenyy népszínház - vígopera
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy - yintezmenyy vígopera
yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy tagja, ahol különösen Luciferjével
yszerepy lucifer yszerepy Lucifer yszerepy lucifer yszerepy yszerepy Lucifer
yszerepy ykodvegy kelt feltűnést, 1909-ben pedig xtalanevtizedx 1915 elszerződik
a Magyar Színházhoz, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S
yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy ahol kellőképpen értékelték Kürti József yszemelynevy
kürti józsef yszemelynevy Kürti József yszemelynevy kürti yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Kürti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy pompás
magyar tehetségét. Négyévi magyarszínházi yintezmenyy magyarszínház yintezmenyy
magyarsz yintezmenyy magyarszínház yintezmenyy yintezmenyy magyarsz yintezmenyy
ykodvegy működése alatt különösen két szerepével keltett nagy feltűnést. Az egyik:
Kisbán Miklós yszemelynevy kisbán miklós yszemelynevy Kisbán Miklós
yszemelynevy kisbán yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Kisbán
yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy „Nagyúr-jának ycimy nagyúr ycimy
Nagyúr ycimy nagyúr ycimy ycimy Nagyúr ycimy ykodvegy Attilája yszerepy attila
yszerepy Attilá yszerepy attila yszerepy yszerepy Attilá yszerepy ykodvegy volt,
amelyben Kürti yszemelynevy kürti yszemelynevy Kürti yszemelynevy kürti
yszemelynevy yszemelynevy Kürti yszemelynevy ykodvegy a maga csaknem szoborszerű
mozdulatlanságában olyan fenséges és félelmetes erőt mutatott, hogy a Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is felfigyelt rá. Másik
szerepével pedig — a nagyszerűen megjátszott „Oedipus király-lyal ycimy oedipus
király ycimy Oedipus király ycimy oedipus ycimy király ycimy ycimy Oedipus
ycimy király ycimy ykodvegy — Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy
Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt
yszemelynevy ykodvegy csodálatát vívta ki. Ez az alakítása szenzációs művészi esemény
volt. Az örökbecsű görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy
görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy tragédiát Reinhardt
yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt
yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy rendezésével a Cirkuszban
yintezmenyy cirkusz yintezmenyy Cirkusz yintezmenyy cirkusz yintezmenyy
yintezmenyy Cirkusz yintezmenyy ykodvegy játszották a magyarszínháziak yintezmenyy
magyarszínház yintezmenyy magyarsz yintezmenyy magyarszínház yintezmenyy
yintezmenyy magyarsz yintezmenyy ykodvegy s Kürti yszemelynevy kürti
yszemelynevy Kürti yszemelynevy kürti yszemelynevy yszemelynevy Kürti
yszemelynevy ykodvegy sikerén felbuzdúlva, a nagy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy rendező felszólította a kiváló magyar színészt, hogy lépjen
át a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színpadra. Kürti József yszemelynevy
kürti józsef yszemelynevy Kürti József yszemelynevy kürti yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Kürti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy azonban
erről hallani sem akart, hanem megmaradt magyar színésznek s 1913-ban xevtizedx
1915 a xtalanevtizedx 1925 Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja lett, ahol a „Kegyenc ycimy
kegyenc ycimy Kegyenc ycimy kegyenc ycimy ycimy Kegyenc ycimy ykodvegy Petróniusában
yszerepy petrónius yszerepy Petrónius yszerepy petrónius yszerepy yszerepy
Petrónius yszerepy ykodvegy lépett föl először. A világháború kitörésekor hadba
kellett vonulnia s ez a körülmény rövid időre megakasztotta művészi útjában. Később
— mint nélkülözhetetlent — a színháznak sikerült felmentetnie s Kürti yszemelynevy
kürti yszemelynevy Kürti yszemelynevy kürti yszemelynevy yszemelynevy Kürti
yszemelynevy ykodvegy újra elfoglalta helyét a színpadon, ahol „Bánk bán-ban ycimy
bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy
ykodvegy mint Petúr, yszerepy petúr yszerepy Petúr yszerepy petúr yszerepy
yszerepy Petúr yszerepy ykodvegy majd mint Bánk, yszerepy bánk yszerepy Bánk
yszerepy bánk yszerepy yszerepy Bánk yszerepy ykodvegy de különösen mint Tiborc
yszerepy tiborc yszerepy Tiborc yszerepy tiborc yszerepy yszerepy Tiborc
yszerepy ykodvegy kitűnő alakításokat nyújtott. Legnagyobb sikerét azonban Harsányi
Kálmán yszemelynevy harsányi kálmán yszemelynevy Harsányi Kálmán yszemelynevy
harsányi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Harsányi yszemelynevy
Kálmán yszemelynevy ykodvegy „Ellák-jában ycimy ellák ycimy Ellák ycimy ellák
ycimy ycimy Ellák ycimy ykodvegy aratta. Ebben a darabban is Attilát yszerepy
attila yszerepy Attilá yszerepy attila yszerepy yszerepy Attilá yszerepy
ykodvegy játszotta. Egészen más Attila yszerepy attila yszerepy Attila yszerepy
attila yszerepy yszerepy Attila yszerepy ykodvegy volt ez, mint a „Nagyúr-beli,
ycimy nagyúr ycimy Nagyúr ycimy nagyúr ycimy ycimy Nagyúr ycimy ykodvegy de éppen
olyan kemény bronzból volt faragva, mint az. 1925. xevtizedx 1925 január 14-én megvált
a Nemzeti Színháztól yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy és a Vígszínházhoz yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy
ykodvegy szerződött. Itt január 24-én mutatkozott be az „Ezüstlakodalom ycimy
ezüstlakodalom ycimy Ezüstlakodalom ycimy ezüstlakodalom ycimy ycimy
Ezüstlakodalom ycimy ykodvegy c. vígjátékban. Sok sikert aratott itt is, valamint
a Belvárosi Színházban yintezmenyy belvárosi színház yintezmenyy Belváros
yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros
yintezmenyy ykodvegy is, ahol 1926-ban hosszabb ideig vendégszerepelt ; azonban
ezek a színházak már műsoruknál fogva sem nyújthattak művészetének megfelelő tápot.
A tölgy maradjon csak fent a hegyen és ne kívánkozzék a berekbe. Érezhette ezt ő
maga is, ezért 1928-ban újra xtalanevtizedx 1935 a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja lett, s mint ilyen „Bánk
bán ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy
bán ycimy ykodvegy címszerepében lépett fel először. Erős egyéniség és sokoldalú.
Nyers erő, lira, szenvedély és humor egyaránt van benne. Játszik hősöket és kedélyes
alakokat. Főbb szerepei a már említetteken kívül: Lear király, yszerepy lear
király yszerepy Lear király yszerepy lear yszerepy király yszerepy yszerepy
Lear yszerepy király yszerepy ykodvegy Kent, yszerepy kent yszerepy Kent
yszerepy kent yszerepy yszerepy Kent yszerepy ykodvegy Miller yszerepy miller
yszerepy Miller yszerepy miller yszerepy yszerepy Miller yszerepy ykodvegy (Ármány
és szerelem), ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány
ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy
ykodvegy Percy Henrik yszerepy percy henrik yszerepy Percy Henrik yszerepy
percy yszerepy henrik yszerepy yszerepy Percy yszerepy Henrik yszerepy ykodvegy
(IV. Henrik), ycimy iv. henrik ycimy IV. Henrik ycimy iv. ycimy henrik ycimy
ycimy IV. ycimy Henrik ycimy ykodvegy Lancaster János yszerepy lancaster jános
yszerepy Lancaster János yszerepy lancaster yszerepy jános yszerepy yszerepy
Lancaster yszerepy János yszerepy ykodvegy (IV. Henrik), ycimy iv. henrik ycimy
IV. Henrik ycimy iv. ycimy henrik ycimy ycimy IV. ycimy Henrik ycimy ykodvegy Zsellyei
Balogh Ábel yszerepy zsellyei balogh ábel yszerepy Zsellyei Balogh Ábel
yszerepy zsellyei yszerepy balogh yszerepy ábel yszerepy yszerepy Zsellyei
yszerepy Balogh yszerepy Ábel yszerepy ykodvegy (Úri muri), ycimy úri muri
ycimy Úri muri ycimy úri ycimy muri ycimy ycimy Úri ycimy muri ycimy ykodvegy Tóth
Mihály yszerepy tóth mihály yszerepy Tóth Mihály yszerepy tóth yszerepy mihály
yszerepy yszerepy Tóth yszerepy Mihály yszerepy ykodvegy (Noszty- fiú esete Tóth
Marival), ycimy noszty- fiú esete tóth marival ycimy Noszty- fiú esete Tóth
Marival ycimy noszty- ycimy fiú ycimy esete ycimy tóth ycimy marival ycimy
ycimy Noszty- ycimy fiú ycimy esete ycimy Tóth ycimy Mariva Török Mihály yszerepy
török mihály yszerepy Török Mihály yszerepy török yszerepy mihály yszerepy
yszerepy Török yszerepy Mihály yszerepy ykodvegy (Piros bugyelláris), ycimy
piros bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy
ycimy Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy Feledi Gáspár yszerepy feledi
gáspár yszerepy Feledi Gáspár yszerepy feledi yszerepy gáspár yszerepy yszerepy
Feledi yszerepy Gáspár yszerepy ykodvegy (Falu rossza), ycimy falu rossza ycimy
Falu rossza ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rossza ycimy
ykodvegy Pongé Juhász yszerepy ponge juhász yszerepy Pongé Juhász yszerepy
ponge yszerepy juhász yszerepy yszerepy Pongé yszerepy Juhász yszerepy ykodvegy
(Süt a nap), ycimy süt a nap ycimy Süt a nap ycimy süt ycimy a ycimy nap ycimy
ycimy Süt ycimy a ycimy nap ycimy ykodvegy Igazgató yszerepy igazgató yszerepy
Igazgató yszerepy igazgató yszerepy yszerepy Igazgató yszerepy ykodvegy (Légy jó
mindhalálig) ycimy légy jó mindhalálig ycimy Légy jó mindhalálig ycimy légy
ycimy jó ycimy mindhalálig ycimy ycimy Légy ycimy jó ycimy mindhalálig ycimy
ykodvegy stb. szin_III.0072.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kürti József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1881
SZULETESIEVTIZED 1885
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0072.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0072.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27853.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kürti
József
Szócikk: Kürti József színész, a Nemzeti Színház
tagja, sz. 1881. július 14-én, Szatmáron. Az Orsz. Színművészeti Akadémia elvégzése
után (1904.) a Thália - Társasághoz szerződött, ahol tiszta, magyaros beszédével
mindjárt feltűnt, sőt Szemere György „Siralomházban c. darabjában mint főszereplő
rendkívüli nagy sikert aratott. És e nagy siker után, — mivel a Thália -
Társaság feloszlott — mégis el kellett mennie a vidékre, Kövessy Albert pécsi társulatához
(1907.). De nem sokáig maradt ott, mert még ez évben a Népszínház - Vígopera tagja,
ahol különösen Luciferjével kelt feltűnést, 1909-ben pedig elszerződik a Magyar
Színházhoz, ahol kellőképpen értékelték Kürti József pompás magyar tehetségét. Négyévi
magyarszínházi működése alatt különösen két szerepével keltett nagy feltűnést. Az
egyik: Kisbán Miklós „Nagyúr-jának Attilája volt, amelyben Kürti a maga csaknem
szoborszerű mozdulatlanságában olyan fenséges és félelmetes erőt mutatott, hogy
a Nemzeti Színház is felfigyelt rá. Másik szerepével pedig — a nagyszerűen megjátszott
„Oedipus király-lyal — Reinhardt csodálatát vívta ki. Ez az alakítása szenzációs
művészi esemény volt. Az örökbecsű görög tragédiát Reinhardt rendezésével a Cirkuszban
játszották a magyarszínháziak s Kürti sikerén felbuzdúlva, a nagy német rendező
felszólította a kiváló magyar színészt, hogy lépjen át a német színpadra. Kürti
József azonban erről hallani sem akart, hanem megmaradt magyar színésznek s 1913-ban
a Nemzeti Színház tagja lett, ahol a „Kegyenc Petróniusában lépett föl először.
A világháború kitörésekor hadba kellett vonulnia s ez a körülmény rövid időre megakasztotta
művészi útjában. Később — mint nélkülözhetetlent — a színháznak sikerült felmentetnie
s Kürti újra elfoglalta helyét a színpadon, ahol „Bánk bán-ban mint Petúr, majd
mint Bánk, de különösen mint Tiborc kitűnő alakításokat nyújtott. Legnagyobb sikerét
azonban Harsányi Kálmán „Ellák-jában aratta. Ebben a darabban is Attilát játszotta.
Egészen más Attila volt ez, mint a „Nagyúr-beli, de éppen olyan kemény bronzból
volt faragva, mint az. 1925. január 14-én megvált a Nemzeti Színháztól és a Vígszínházhoz
szerződött. Itt január 24-én mutatkozott be az „Ezüstlakodalom c. vígjátékban. Sok
sikert aratott itt is, valamint a Belvárosi Színházban is, ahol 1926-ban hosszabb
ideig vendégszerepelt ; azonban ezek a színházak már műsoruknál fogva sem nyújthattak
művészetének megfelelő tápot. A tölgy maradjon csak fent a hegyen és ne kívánkozzék
a berekbe. Érezhette ezt ő maga is, ezért 1928-ban újra a Nemzeti Színház tagja
lett, s mint ilyen „Bánk bán címszerepében lépett fel először. Erős egyéniség és
sokoldalú. Nyers erő, lira, szenvedély és humor egyaránt van benne. Játszik hősöket
és kedélyes alakokat. Főbb szerepei a már említetteken kívül: Lear király, Kent,
Miller (Ármány és szerelem), Percy Henrik (IV. Henrik), Lancaster János (IV. Henrik),
Zsellyei Balogh Ábel (Úri muri), Tóth Mihály (Noszty- fiú esete Tóth Marival), Török
Mihály (Piros bugyelláris), Feledi Gáspár (Falu rossza), Pongé Juhász (Süt a nap),
Igazgató (Légy jó mindhalálig) stb. szin_III.0072.pdf III