Címszó: Larsen-Todsen Nanny - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0096.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0096.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27991.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Larsen-Todsen Nanny

Szócikk: Larsen-Todsen Nanny svéd (nemzetiség) kir. kamaraénekesnő, nálunk a Király Színházban (intézmény) (információ)  mutatkozott be először (1907 (időpont) máj.), amikor Löwe (személy) boroszlói (megye) operaigazgató vezetése alatt az akkor új és világszenzációt jelentő »Salome«, (cím) Strauss Richárd (személy) (információ)  zenedrámája ott előadásra került. 1928. (időpont) febr. 15-én a M. Kir. Operaház (intézmény) vendége volt, amidőn a »Tristan és Isolde«-ban (cím) (információ)  Isoldet (szerep) énekelte. A »Magyar Hirlap« (intézmény) (információ)  ekkor így írt róla: »Isoldája zenei és színészi részében is élmény marad mindazok szaunára, akik hallották. Széles terjedelmű, erőteljes, kiegyenlített organuma, bravúrosan kiművelt drámai szoprán. A hang maga eleinte láthatóan nem volt a legjobb diszpozícióban minden regiszterében, de később a középfekvés is megkapta telt csengését, diadalmas magassága pedig teljes fényében szárnyalt. A stílus legapróbb részletekig a legnemesebb bayreuthi (ország) tradícióknak a megtestesülése. Az illusztris vendégművésznőt a közönség legmelegebben ünnepelte.« 1930. (időpont) febr. havában újra eljött a magyar fővárosba, (Budapest) szin_III.0096.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Larsen-Todsen Nanny címszóvég 27991 Szócikk: Larsen-Todsen Nanny svéd ynemzetisegy svéd ynemzetisegy svéd ynemzetisegy svéd ynemzetisegy ynemzetisegy svéd ynemzetisegy ykodvegy kir. kamaraénekesnő, nálunk a Király Színházban yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy mutatkozott be először (1907 máj.), xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 amikor Löwe yszemelynevy löwe yszemelynevy Löwe yszemelynevy löwe yszemelynevy yszemelynevy Löwe yszemelynevy ykodvegy boroszlói ytelepulesy boroszló ytelepulesy boroszló ymegyey sáros megye ykodvegy operaigazgató vezetése alatt az akkor új és világszenzációt jelentő »Salome«, ycimy salome ycimy Salome ycimy salome ycimy ycimy Salome ycimy ykodvegy Strauss Richárd yszemelynevy strauss richárd yszemelynevy Strauss Richárd yszemelynevy strauss yszemelynevy richárd yszemelynevy yszemelynevy Strauss yszemelynevy Richárd yszemelynevy ykodvegy zenedrámája ott előadásra került. 1928. xevtizedx 1925 febr. xtalanevtizedx 1935 15-én a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy vendége volt, amidőn a »Tristan és Isolde«-ban ycimy tristan és isolde ycimy Tristan és Isolde ycimy tristan ycimy és ycimy isolde ycimy ycimy Tristan ycimy és ycimy Isolde ycimy ykodvegy Isoldet yszerepy isoldet yszerepy Isoldet yszerepy isoldet yszerepy yszerepy Isoldet yszerepy ykodvegy énekelte. A »Magyar Hirlap« yintezmenyy magyar hirlap yintezmenyy Magyar H yintezmenyy magyar yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy H yintezmenyy ykodvegy ekkor így írt róla: »Isoldája zenei és színészi részében is élmény marad mindazok szaunára, akik hallották. Széles terjedelmű, erőteljes, kiegyenlített organuma, bravúrosan kiművelt drámai szoprán. A hang maga eleinte láthatóan nem volt a legjobb diszpozícióban minden regiszterében, de később a középfekvés is megkapta telt csengését, diadalmas magassága pedig teljes fényében szárnyalt. A stílus legapróbb részletekig a legnemesebb bayreuthi ytelepulesy bayreuth ytelepulesy bayreuth yorszagy Németország ykodvegy tradícióknak a megtestesülése. Az illusztris vendégművésznőt a közönség legmelegebben ünnepelte.« 1930. xevtizedx 1935 febr. havában újra eljött a magyar fővárosba, főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy szin_III.0096.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Larsen-Todsen Nanny - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0096.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0096.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27991.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Larsen-Todsen Nanny

Szócikk: Larsen-Todsen Nanny svéd kir. kamaraénekesnő, nálunk a Király Színházban mutatkozott be először (1907 máj.), amikor Löwe boroszlói operaigazgató vezetése alatt az akkor új és világszenzációt jelentő »Salome«, Strauss Richárd zenedrámája ott előadásra került. 1928. febr. 15-én a M. Kir. Operaház vendége volt, amidőn a »Tristan és Isolde«-ban Isoldet énekelte. A »Magyar Hirlap« ekkor így írt róla: »Isoldája zenei és színészi részében is élmény marad mindazok szaunára, akik hallották. Széles terjedelmű, erőteljes, kiegyenlített organuma, bravúrosan kiművelt drámai szoprán. A hang maga eleinte láthatóan nem volt a legjobb diszpozícióban minden regiszterében, de később a középfekvés is megkapta telt csengését, diadalmas magassága pedig teljes fényében szárnyalt. A stílus legapróbb részletekig a legnemesebb bayreuthi tradícióknak a megtestesülése. Az illusztris vendégművésznőt a közönség legmelegebben ünnepelte.« 1930. febr. havában újra eljött a magyar fővárosba, szin_III.0096.pdf III