Címszó: Larsen-Todsen Nanny - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0096.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0096.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27991.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Larsen-Todsen
Nanny
Szócikk: Larsen-Todsen Nanny svéd (nemzetiség)
kir. kamaraénekesnő, nálunk a Király Színházban (intézmény)
(információ)
mutatkozott be először (1907 (időpont) máj.),
amikor Löwe (személy)
boroszlói (megye)
operaigazgató vezetése alatt az akkor új és világszenzációt jelentő »Salome«, (cím) Strauss Richárd
(személy)
(információ)
zenedrámája ott előadásra került. 1928. (időpont) febr.
15-én a M. Kir. Operaház (intézmény)
vendége volt, amidőn a »Tristan és Isolde«-ban (cím) (információ)
Isoldet (szerep) énekelte.
A »Magyar Hirlap« (intézmény)
(információ)
ekkor így írt róla: »Isoldája zenei és színészi
részében is élmény marad mindazok szaunára, akik hallották. Széles terjedelmű, erőteljes,
kiegyenlített organuma, bravúrosan kiművelt drámai szoprán. A hang maga eleinte
láthatóan nem volt a legjobb diszpozícióban minden regiszterében, de később a középfekvés
is megkapta telt csengését, diadalmas magassága pedig teljes fényében szárnyalt.
A stílus legapróbb részletekig a legnemesebb bayreuthi (ország) tradícióknak
a megtestesülése. Az illusztris vendégművésznőt a közönség legmelegebben ünnepelte.«
1930. (időpont)
febr. havában újra eljött a magyar fővárosba, (Budapest)
szin_III.0096.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Larsen-Todsen Nanny címszóvég 27991 Szócikk:
Larsen-Todsen Nanny svéd ynemzetisegy svéd ynemzetisegy svéd ynemzetisegy svéd
ynemzetisegy ynemzetisegy svéd ynemzetisegy ykodvegy kir. kamaraénekesnő, nálunk
a Király Színházban yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy
király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S
yintezmenyy ykodvegy mutatkozott be először (1907 máj.), xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx
1925 amikor Löwe yszemelynevy löwe yszemelynevy Löwe yszemelynevy löwe
yszemelynevy yszemelynevy Löwe yszemelynevy ykodvegy boroszlói ytelepulesy
boroszló ytelepulesy boroszló ymegyey sáros megye ykodvegy operaigazgató vezetése
alatt az akkor új és világszenzációt jelentő »Salome«, ycimy salome ycimy
Salome ycimy salome ycimy ycimy Salome ycimy ykodvegy Strauss Richárd yszemelynevy
strauss richárd yszemelynevy Strauss Richárd yszemelynevy strauss yszemelynevy
richárd yszemelynevy yszemelynevy Strauss yszemelynevy Richárd yszemelynevy
ykodvegy zenedrámája ott előadásra került. 1928. xevtizedx 1925 febr. xtalanevtizedx
1935 15-én a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir.
yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M.
yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy vendége volt, amidőn a »Tristan és Isolde«-ban
ycimy tristan és isolde ycimy Tristan és Isolde ycimy tristan ycimy és ycimy
isolde ycimy ycimy Tristan ycimy és ycimy Isolde ycimy ykodvegy Isoldet yszerepy
isoldet yszerepy Isoldet yszerepy isoldet yszerepy yszerepy Isoldet yszerepy
ykodvegy énekelte. A »Magyar Hirlap« yintezmenyy magyar hirlap yintezmenyy
Magyar H yintezmenyy magyar yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy H yintezmenyy ykodvegy ekkor így írt róla: »Isoldája zenei és színészi
részében is élmény marad mindazok szaunára, akik hallották. Széles terjedelmű, erőteljes,
kiegyenlített organuma, bravúrosan kiművelt drámai szoprán. A hang maga eleinte
láthatóan nem volt a legjobb diszpozícióban minden regiszterében, de később a középfekvés
is megkapta telt csengését, diadalmas magassága pedig teljes fényében szárnyalt.
A stílus legapróbb részletekig a legnemesebb bayreuthi ytelepulesy bayreuth
ytelepulesy bayreuth yorszagy Németország ykodvegy tradícióknak a megtestesülése.
Az illusztris vendégművésznőt a közönség legmelegebben ünnepelte.« 1930. xevtizedx
1935 febr. havában újra eljött a magyar fővárosba, főváros ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy szin_III.0096.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Larsen-Todsen Nanny - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0096.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0096.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27991.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Larsen-Todsen
Nanny
Szócikk: Larsen-Todsen Nanny svéd kir. kamaraénekesnő,
nálunk a Király Színházban mutatkozott be először (1907 máj.), amikor Löwe boroszlói
operaigazgató vezetése alatt az akkor új és világszenzációt jelentő »Salome«, Strauss
Richárd zenedrámája ott előadásra került. 1928. febr. 15-én a M. Kir. Operaház vendége
volt, amidőn a »Tristan és Isolde«-ban Isoldet énekelte. A »Magyar Hirlap« ekkor
így írt róla: »Isoldája zenei és színészi részében is élmény marad mindazok szaunára,
akik hallották. Széles terjedelmű, erőteljes, kiegyenlített organuma, bravúrosan
kiművelt drámai szoprán. A hang maga eleinte láthatóan nem volt a legjobb diszpozícióban
minden regiszterében, de később a középfekvés is megkapta telt csengését, diadalmas
magassága pedig teljes fényében szárnyalt. A stílus legapróbb részletekig a legnemesebb
bayreuthi tradícióknak a megtestesülése. Az illusztris vendégművésznőt a közönség
legmelegebben ünnepelte.« 1930. febr. havában újra eljött a magyar fővárosba, szin_III.0096.pdf
III