Címszó: László József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1808

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0098.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0098.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28010.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

László József

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528010.htm

 

Szócikk: László József (altorjai), (megye) színművész, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  egykori kiváló művésze, sz. 1808-ban, (születés éve) Várhelyen (megye) (Bihar m.), (megye) (információ)  megh. 1878. máj. 8-án, Kolozsvárt. (megye) Egyike volt a legnagyobb magyar színészeknek s a színpadi csevegésben Szerdahelyi Kálmánnal (személy) (információ)  és Halmi Ferenccel (személy) (információ)  egyenlő rangú mester. Iskoláit Kolozsvárt (megye) végezte s 20éves korában színész lett. Vidéki színészkedése csupa küzdelem és önkeresés volt. A csinos termetű fiatal embert ugyanis igazgatói mindegyre a komoly szerelmes szerepekben foglalkoztatták, holott nem a dráma volt az ő igazi terrenuma, hanem a vígjáték. Találkozunk a nevével Debrecenben, (megye) ahol Arany Jánossal (személy) (információ)  együtt színészkedett, majd Váradon, (megye) Kolozsvárt, (megye) Kassán (megye) és Budán, (Budapest) végül pedig a Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  Egy jó ideig még a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  is másod szerelmeseket játszott, míg végre rájöttek, hogy nem a szavalás, hanem a csevegés az erősebb oldala. Ettől a perctől kezdve pályáján igen gyorsan haladt előre s hamarosan egy sorba került a legnagyobbakkal. Érdekes egyéniség volt — csupa vidámságból és finomságból összetéve. Alakja: vékony, karcsú, elegáns; arca vidám és nyájas, mozgása könnyed és úri, modora világfias volt. »Mintha párizsi (ország) talajon nőtt volna — a magyar színpad számára« — írja róla az egykori tudósító. Gyors és mégis érthető színpadi beszédét a párizsi (ország) tanulmányútjáról visszatért Irinyi József (személy) (információ)  csodálattal és elismeréssel méltányolta. Ő előtte nem beszélt így a magyar színpadon senki. A túlzást megvetette, az ízléstelenségtől megóvta finom lénye. Nevettető fogásokhoz sohasem nyúlt. A hatást nem kereste és mégis hatott. Legerősebb fegyvere a kedély volt s ezt abból a patriarchális korszakból hozta magával, melyben született. Benne nem volt semmi kitűnő utódjainak, Szerdahelyi Kálmánnak (személy) (információ)  iróniájából és Halmi Ferencnek (személy) (információ)  beteges ingerlékenységéből. Ezek már idegemberek voltak, László ellenben kizárólag a jó kedv s az egészséges kedély embere volt. Vidám alaptermészeténél fogva a komoly szerepekben — kitűnő utódaival ellentétben — nem is igen tudott megfelelő hatást kelteni. Ha komolyan beszélt is, mosolyogtak a beszédén. E nagy vidámság mellett azonban a színpadot igen komolyan vette és nagyra becsülte. Egyike volt a leglelkiismeretesebb színművészeknek. Nemcsak a szerepeit tudta mindig tökéletesen, hanem rendesen az egész vígjátékot is, melyben játszott. Művészetét a napfényhez lehet hasonlítani, a ragyogó, a vidámságot sugároztató napfényhez, amelyet nem borít a legkisebb felhőcske sem. A magyar közönség rajongott érte, az idegenek pedig csodálták. Háromszor nősült. Első neje: Éder Teréz (személy) (információ)  színésznő volt. (Megh. 1833. (időpont) dec. 25-én, Miskolcon.) (megye) A második De Caux Mimi (személy) (információ)  (L. o.), a harmadik Egressy Etelke. (személy) (információ)  E két utóbbitól elvált. Ereje teljében, művészete teljes pompájában vonult vissza a színpadtól (1856- (időpont) ban). »Inkább most haragudjanak rám, hogy elmegyek; mintsem később, hogy még mindig itt vagyok« — mondta ő maga ismerőseinek, amikor a színpadtól elbúcsúzott. A korai visszavonulásra azonban elsősorban makacs gége-baja késztette. Mint a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  nyugalmazott művésze Kolozsvárt (megye) telepedett meg, ahol saját kis házának kertjében, rózsáinak élt. A köztiszteletben élő művészt azonban több izben is felkérték a kolozsvári színház veze­tésére s ő ezeknek a felkéréseknek mindig eleget tett. Sok jó tanáccsal látta el a vezetőséget, sőt mint az intendatúra tagja hivatalosan is tevékeny részt vett a vezetésben. Halála előtt egy évvel, nyilvánosan akarták meg jubilálni, de ő szerényen kitért az ünnepeltetés elől. »Ha még egyszer megjelennék a színpadon, menten megrepedne a szívem«, mondta a 69 éves művész az őt felkérő bizottságnak. Ám azért mégis megünnepelték színpadra léptének 50-ik évfordulóját. Szigligeti, (személy) (információ)  a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  akkori igazgatója, e napon sürgönyileg üdvözölte, pályatársai, Kolozsvár (megye) társadalmának színe-java virággal és jókívánságokkal árasztották el a meghatott nagy művészt, akinek napjai akkor már meg voltak számlálva. A haláltól nem félt. Nyugodtan várta. »Szerettem volna ugyan még egyszer rózsáim virágzását meglátni, de ha nem lehet, abban is megnyugszom« — mondotta halála előtt környezetének. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. Kolozsvárt (megye) temették el, még pedig — végkívánsága szerint — a temető felső részének verőfényes magaslatán. Figaro, (szerep) (információ)  Szeleburdi, (szerep) (információ)  Fecsegi, (szerep) Mac Mahon (szerep) és sok-sok vidám gavallér halhatatlan áb­rázolója ott porlad a kolozsvári (megye) temetőben, fent a hegyen. Sírján emlékoszlop. Körülötte rózsafák. Felette a nap. (Pataki József.) (személy) (információ)  szin_III.0098.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó László József címszóvég 28010 Szócikk: László József (altorjai), ytelepulesy altorja ytelepulesy altorja ymegyey háromszék megye ykodvegy színművész, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy egykori kiváló művésze, sz. 1808-ban, Várhelyen xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 ytelepulesy várhely ytelepulesy Várhely ymegyey beszterce-naszód megye ykodvegy (Bihar m.), ytelepulesy bihar m. ytelepulesy Bihar m. ymegyey bihar megye ykodvegy megh. 1878. máj. 8-án, Kolozsvárt. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Egyike volt a legnagyobb magyar színészeknek s a színpadi csevegésben Szerdahelyi Kálmánnal yszemelynevy szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy és Halmi Ferenccel yszemelynevy halmi ferenc yszemelynevy Halmi Ferenc yszemelynevy halmi yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Halmi yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy egyenlő rangú mester. Iskoláit Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy végezte s 20éves korában színész lett. Vidéki színészkedése csupa küzdelem és önkeresés volt. A csinos termetű fiatal embert ugyanis igazgatói mindegyre a komoly szerelmes szerepekben foglalkoztatták, holott nem a dráma volt az ő igazi terrenuma, hanem a vígjáték. Találkozunk a nevével Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy ahol Arany Jánossal yszemelynevy arany jános yszemelynevy Arany János yszemelynevy arany yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy együtt színészkedett, majd Váradon, ytelepulesy várad ytelepulesy Várad ymegyey somogy megye ykodvegy Kolozsvárt, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy és Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végül pedig a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Egy jó ideig még a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is másod szerelmeseket játszott, míg végre rájöttek, hogy nem a szavalás, hanem a csevegés az erősebb oldala. Ettől a perctől kezdve pályáján igen gyorsan haladt előre s hamarosan egy sorba került a legnagyobbakkal. Érdekes egyéniség volt — csupa vidámságból és finomságból összetéve. Alakja: vékony, karcsú, elegáns; arca vidám és nyájas, mozgása könnyed és úri, modora világfias volt. »Mintha párizsi ytelepulesy párizs ytelepulesy párizs yorszagy Franciaország ykodvegy talajon nőtt volna — a magyar színpad számára« — írja róla az egykori tudósító. Gyors és mégis érthető színpadi beszédét a párizsi ytelepulesy párizs ytelepulesy párizs yorszagy Franciaország ykodvegy tanulmányútjáról visszatért Irinyi József yszemelynevy irinyi józsef yszemelynevy Irinyi József yszemelynevy irinyi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Irinyi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy csodálattal és elismeréssel méltányolta. Ő előtte nem beszélt így a magyar színpadon senki. A túlzást megvetette, az ízléstelenségtől megóvta finom lénye. Nevettető fogásokhoz sohasem nyúlt. A hatást nem kereste és mégis hatott. Legerősebb fegyvere a kedély volt s ezt abból a patriarchális korszakból hozta magával, melyben született. Benne nem volt semmi kitűnő utódjainak, Szerdahelyi Kálmánnak yszemelynevy szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy iróniájából és Halmi Ferencnek yszemelynevy halmi ferenc yszemelynevy Halmi Ferenc yszemelynevy halmi yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Halmi yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy beteges ingerlékenységéből. Ezek már idegemberek voltak, László ellenben kizárólag a jó kedv s az egészséges kedély embere volt. Vidám alaptermészeténél fogva a komoly szerepekben — kitűnő utódaival ellentétben — nem is igen tudott megfelelő hatást kelteni. Ha komolyan beszélt is, mosolyogtak a beszédén. E nagy vidámság mellett azonban a színpadot igen komolyan vette és nagyra becsülte. Egyike volt a leglelkiismeretesebb színművészeknek. Nemcsak a szerepeit tudta mindig tökéletesen, hanem rendesen az egész vígjátékot is, melyben játszott. Művészetét a napfényhez lehet hasonlítani, a ragyogó, a vidámságot sugároztató napfényhez, amelyet nem borít a legkisebb felhőcske sem. A magyar közönség rajongott érte, az idegenek pedig csodálták. Háromszor nősült. Első neje: Éder Teréz yszemelynevy éder teréz yszemelynevy Éder Teréz yszemelynevy éder yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Éder yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy színésznő volt. (Megh. 1833. xevtizedx 1835 dec. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 25-én, Miskolcon.) ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy A második De Caux Mimi yszemelynevy de caux mimi yszemelynevy De Caux Mimi yszemelynevy de yszemelynevy caux yszemelynevy mimi yszemelynevy yszemelynevy De yszemelynevy Caux yszemelynevy Mimi yszemelynevy ykodvegy (L. o.), a harmadik Egressy Etelke. yszemelynevy egressy etelke yszemelynevy Egressy Etelke yszemelynevy egressy yszemelynevy etelke yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Etelke yszemelynevy ykodvegy E két utóbbitól elvált. Ereje teljében, művészete teljes pompájában vonult vissza a színpadtól (1856- xevtizedx 1855 ban). xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 »Inkább most haragudjanak rám, hogy elmegyek; mintsem később, hogy még mindig itt vagyok« — mondta ő maga ismerőseinek, amikor a színpadtól elbúcsúzott. A korai visszavonulásra azonban elsősorban makacs gége-baja késztette. Mint a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy nyugalmazott művésze Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy telepedett meg, ahol saját kis házának kertjében, rózsáinak élt. A köztiszteletben élő művészt azonban több izben is felkérték a kolozsvári színház veze­tésére s ő ezeknek a felkéréseknek mindig eleget tett. Sok jó tanáccsal látta el a vezetőséget, sőt mint az intendatúra tagja hivatalosan is tevékeny részt vett a vezetésben. Halála előtt egy évvel, nyilvánosan akarták meg jubilálni, de ő szerényen kitért az ünnepeltetés elől. »Ha még egyszer megjelennék a színpadon, menten megrepedne a szívem«, mondta a 69 éves művész az őt felkérő bizottságnak. Ám azért mégis megünnepelték színpadra léptének 50-ik évfordulóját. Szigligeti, yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy akkori igazgatója, e napon sürgönyileg üdvözölte, pályatársai, Kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy társadalmának színe-java virággal és jókívánságokkal árasztották el a meghatott nagy művészt, akinek napjai akkor már meg voltak számlálva. A haláltól nem félt. Nyugodtan várta. »Szerettem volna ugyan még egyszer rózsáim virágzását meglátni, de ha nem lehet, abban is megnyugszom« — mondotta halála előtt környezetének. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy temették el, még pedig — végkívánsága szerint — a temető felső részének verőfényes magaslatán. Figaro, yszerepy figaro yszerepy Figaro yszerepy figaro yszerepy yszerepy Figaro yszerepy ykodvegy Szeleburdi, yszerepy szeleburdi yszerepy Szeleburdi yszerepy szeleburdi yszerepy yszerepy Szeleburdi yszerepy ykodvegy Fecsegi, yszerepy fecsegi yszerepy Fecsegi yszerepy fecsegi yszerepy yszerepy Fecsegi yszerepy ykodvegy Mac Mahon yszerepy mac mahon yszerepy Mac Mahon yszerepy mac yszerepy mahon yszerepy yszerepy Mac yszerepy Mahon yszerepy ykodvegy és sok-sok vidám gavallér halhatatlan áb­rázolója ott porlad a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy temetőben, fent a hegyen. Sírján emlékoszlop. Körülötte rózsafák. Felette a nap. (Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_III.0098.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: László József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1808

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0098.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0098.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28010.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

László József

Szócikk: László József (altorjai), színművész, a Nemzeti Színház egykori kiváló művésze, sz. 1808-ban, Várhelyen (Bihar m.), megh. 1878. máj. 8-án, Kolozsvárt. Egyike volt a legnagyobb magyar színészeknek s a színpadi csevegésben Szerdahelyi Kálmánnal és Halmi Ferenccel egyenlő rangú mester. Iskoláit Kolozsvárt végezte s 20éves korában színész lett. Vidéki színészkedése csupa küzdelem és önkeresés volt. A csinos termetű fiatal embert ugyanis igazgatói mindegyre a komoly szerelmes szerepekben foglalkoztatták, holott nem a dráma volt az ő igazi terrenuma, hanem a vígjáték. Találkozunk a nevével Debrecenben, ahol Arany Jánossal együtt színészkedett, majd Váradon, Kolozsvárt, Kassán és Budán, végül pedig a Nemzeti Színházban. Egy jó ideig még a Nemzeti Színházban is másod szerelmeseket játszott, míg végre rájöttek, hogy nem a szavalás, hanem a csevegés az erősebb oldala. Ettől a perctől kezdve pályáján igen gyorsan haladt előre s hamarosan egy sorba került a legnagyobbakkal. Érdekes egyéniség volt — csupa vidámságból és finomságból összetéve. Alakja: vékony, karcsú, elegáns; arca vidám és nyájas, mozgása könnyed és úri, modora világfias volt. »Mintha párizsi talajon nőtt volna — a magyar színpad számára« — írja róla az egykori tudósító. Gyors és mégis érthető színpadi beszédét a párizsi tanulmányútjáról visszatért Irinyi József csodálattal és elismeréssel méltányolta. Ő előtte nem beszélt így a magyar színpadon senki. A túlzást megvetette, az ízléstelenségtől megóvta finom lénye. Nevettető fogásokhoz sohasem nyúlt. A hatást nem kereste és mégis hatott. Legerősebb fegyvere a kedély volt s ezt abból a patriarchális korszakból hozta magával, melyben született. Benne nem volt semmi kitűnő utódjainak, Szerdahelyi Kálmánnak iróniájából és Halmi Ferencnek beteges ingerlékenységéből. Ezek már idegemberek voltak, László ellenben kizárólag a jó kedv s az egészséges kedély embere volt. Vidám alaptermészeténél fogva a komoly szerepekben — kitűnő utódaival ellentétben — nem is igen tudott megfelelő hatást kelteni. Ha komolyan beszélt is, mosolyogtak a beszédén. E nagy vidámság mellett azonban a színpadot igen komolyan vette és nagyra becsülte. Egyike volt a leglelkiismeretesebb színművészeknek. Nemcsak a szerepeit tudta mindig tökéletesen, hanem rendesen az egész vígjátékot is, melyben játszott. Művészetét a napfényhez lehet hasonlítani, a ragyogó, a vidámságot sugároztató napfényhez, amelyet nem borít a legkisebb felhőcske sem. A magyar közönség rajongott érte, az idegenek pedig csodálták. Háromszor nősült. Első neje: Éder Teréz színésznő volt. (Megh. 1833. dec. 25-én, Miskolcon.) A második De Caux Mimi (L. o.), a harmadik Egressy Etelke. E két utóbbitól elvált. Ereje teljében, művészete teljes pompájában vonult vissza a színpadtól (1856- ban). »Inkább most haragudjanak rám, hogy elmegyek; mintsem később, hogy még mindig itt vagyok« — mondta ő maga ismerőseinek, amikor a színpadtól elbúcsúzott. A korai visszavonulásra azonban elsősorban makacs gége-baja késztette. Mint a Nemzeti Színház nyugalmazott művésze Kolozsvárt telepedett meg, ahol saját kis házának kertjében, rózsáinak élt. A köztiszteletben élő művészt azonban több izben is felkérték a kolozsvári színház veze­tésére s ő ezeknek a felkéréseknek mindig eleget tett. Sok jó tanáccsal látta el a vezetőséget, sőt mint az intendatúra tagja hivatalosan is tevékeny részt vett a vezetésben. Halála előtt egy évvel, nyilvánosan akarták meg jubilálni, de ő szerényen kitért az ünnepeltetés elől. »Ha még egyszer megjelennék a színpadon, menten megrepedne a szívem«, mondta a 69 éves művész az őt felkérő bizottságnak. Ám azért mégis megünnepelték színpadra léptének 50-ik évfordulóját. Szigligeti, a Nemzeti Színház akkori igazgatója, e napon sürgönyileg üdvözölte, pályatársai, Kolozsvár társadalmának színe-java virággal és jókívánságokkal árasztották el a meghatott nagy művészt, akinek napjai akkor már meg voltak számlálva. A haláltól nem félt. Nyugodtan várta. »Szerettem volna ugyan még egyszer rózsáim virágzását meglátni, de ha nem lehet, abban is megnyugszom« — mondotta halála előtt környezetének. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. Kolozsvárt temették el, még pedig — végkívánsága szerint — a temető felső részének verőfényes magaslatán. Figaro, Szeleburdi, Fecsegi, Mac Mahon és sok-sok vidám gavallér halhatatlan áb­rázolója ott porlad a kolozsvári temetőben, fent a hegyen. Sírján emlékoszlop. Körülötte rózsafák. Felette a nap. (Pataki József.) szin_III.0098.pdf III