Címszó: Lévay József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1825
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0139.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0139.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28267.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Lévay
József
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528267.htm
Szócikk: Lévay József költő, műfordító, sz. 1825.
(születés
éve) nov. 18-án, Sajószentpéteren (megye) (Borsod
m.), (megye)
(információ)
egyszerű földműves nemes családból, megh.
1918. júl. 4-én, Miskolcon. (megye) Még a
miskolci (megye)
református kollégiumot járta, amikor elkezdett verselgetni. Első költeménye 1843-ban
(időpont)
jelent meg Garay (személy) (információ)
»Regélő«-jében. (intézmény)
Jogi tanulmányainak elvégzése után Vadnay Lajosnál (személy) (információ)
patvaristáskodott, majd a borsodi (megye) (információ)
követtel, Szemere Pállal, (személy) (információ)
elment Pozsonyba, (megye) az országgyűlésre
írnoknak. A szabadságharcot újságírói minőségben élte át a »Közlöny« (intézmény)
c. hivatalos lapnál. Utóbb a »Pesti Napló«-hoz (intézmény)
(információ)
került, de aztán visszatért Miskolcra, (megye) a kollégiumban,
magántanárnak. Az 1860-ik (időpont) évben
megyei jegyző, azután főjegyző és 1894-ben (időpont) alispán
lett; azonban egy év múlva nyugalomba vonult és azontúl csak a költészetnek élt.
Költeményei több kötetben jelentek meg. Tagja volt az Akadémiának (intézmény)
(információ)
és Kisfaludy - Társaságnak. (intézmény)
(információ)
1911. (időpont) nov.
10-én a Szent István-rend (személy) (információ)
kiskeresztjével tüntettek ki. Hattyúdala
az az alkalmi költemény volt, amit Tompa Mihály (személy) (információ)
születésének századik évfordulójára írt.
1865—1871-ig (időpont)
Shakespeare-drámákat (személy) (információ)
ültetett át magyar nyelvre. Nevezetesebbek:
»Titus Andronicus«, (cím) 1865. (időpont) »A
makrancos hölgy«, (cím) 1866. (időpont) Először
adatott a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
1868. (időpont) szept.
11. »IV. 1874-ben (időpont) lefordítja
Seneca (személy)
»Vigasztalását vízkereszt, vagy amit akartok«, (cím) 1871. (időpont) Első
előadása 1879. (időpont) okt.
26. Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
1874-ben (időpont) lefordítja
»Seneca vigasztalása Marciához« (cím) (bölcselő
mű). »Don Juan«, (cím)
(információ)
»Psyche«, (cím) víg pásztorjáték.
»Versaillesi rögtönzés«, (cím) Moliére (személy) vígjátékai.
Ford.: 1883. (időpont)
szin_III.0139.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Lévay József címszóvég 28267 Szócikk: Lévay
József költő, műfordító, sz. 1825. nov. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845
18-án, Sajószentpéteren ytelepulesy sajószentpéter ytelepulesy Sajószentpéter
ymegyey borsod megye ykodvegy (Borsod m.), ytelepulesy borsod m. ytelepulesy
Borsod m. ymegyey borsod megye ykodvegy egyszerű földműves nemes családból, megh.
1918. júl. 4-én, Miskolcon. ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey
borsod megye ykodvegy Még a miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc
ymegyey borsod megye ykodvegy református kollégiumot járta, amikor elkezdett verselgetni.
Első költeménye 1843-ban xevtizedx 1845 jelent xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx
1865 meg Garay yszemelynevy garay yszemelynevy Garay yszemelynevy garay
yszemelynevy yszemelynevy Garay yszemelynevy ykodvegy »Regélő«-jében. yintezmenyy
regélő yintezmenyy Regélő yintezmenyy regélő yintezmenyy yintezmenyy Regélő
yintezmenyy ykodvegy Jogi tanulmányainak elvégzése után Vadnay Lajosnál yszemelynevy
vadnay lajos yszemelynevy Vadnay Lajos yszemelynevy vadnay yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Vadnay yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy patvaristáskodott,
majd a borsodi ytelepulesy borsod ytelepulesy borsod ymegyey borsod megye
ykodvegy követtel, Szemere Pállal, yszemelynevy szemere pál yszemelynevy
Szemere Pál yszemelynevy szemere yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy
Szemere yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy elment Pozsonyba, ytelepulesy
pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy az országgyűlésre írnoknak.
A szabadságharcot újságírói minőségben élte át a »Közlöny« yintezmenyy közlöny
yintezmenyy Közlöny yintezmenyy közlöny yintezmenyy yintezmenyy Közlöny
yintezmenyy ykodvegy c. hivatalos lapnál. Utóbb a »Pesti Napló«-hoz yintezmenyy
pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló
yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy került, de aztán
visszatért Miskolcra, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod
megye ykodvegy a kollégiumban, magántanárnak. Az 1860-ik xevtizedx 1865 évben xtalanevtizedx
1875 xtalanevtizedx 1885 megyei jegyző, azután főjegyző és 1894-ben xevtizedx
1895 alispán xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 lett; azonban egy év múlva
nyugalomba vonult és azontúl csak a költészetnek élt. Költeményei több kötetben
jelentek meg. Tagja volt az Akadémiának yintezmenyy akadémia yintezmenyy
Akadémiá yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémiá yintezmenyy
ykodvegy és Kisfaludy - Társaságnak. yintezmenyy kisfaludy - társaság
yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy - yintezmenyy társaság
yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy 1911. xevtizedx 1915 nov.
10-én a Szent István-rend yszemelynevy szent istván yszemelynevy Szent István
yszemelynevy szent yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Szent
yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy kiskeresztjével tüntettek ki. Hattyúdala
az az alkalmi költemény volt, amit Tompa Mihály yszemelynevy tompa mihály
yszemelynevy Tompa Mihály yszemelynevy tompa yszemelynevy mihály yszemelynevy
yszemelynevy Tompa yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy születésének századik
évfordulójára írt. 1865—1871-ig xevtizedx 1875 Shakespeare-drámákat yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy ültetett át magyar nyelvre. Nevezetesebbek:
»Titus Andronicus«, ycimy titus andronicus ycimy Titus Andronicus ycimy titus
ycimy andronicus ycimy ycimy Titus ycimy Andronicus ycimy ykodvegy 1865. xevtizedx
1865 »A makrancos hölgy«, ycimy a makrancos hölgy ycimy A makrancos hölgy ycimy
a ycimy makrancos ycimy hölgy ycimy ycimy A ycimy makrancos ycimy hölgy ycimy
ykodvegy 1866. Először adatott a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1868. szept. xtalanevtizedx 1875 11. »IV.
1874-ben xevtizedx 1875 lefordítja Seneca yszemelynevy seneca yszemelynevy
Seneca yszemelynevy seneca yszemelynevy yszemelynevy Seneca yszemelynevy
ykodvegy »Vigasztalását vízkereszt, vagy amit akartok«, ycimy vigasztalását vízkereszt,
vagy amit akartok ycimy Vigasztalását vízkereszt, vagy amit akartok ycimy
vigasztalását ycimy vízkereszt, ycimy vagy ycimy amit ycimy akartok ycimy ycimy
Vigasztalását 1871. Első előadása 1879. okt. 26. Nemzeti Színház. yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1874-ben lefordítja xtalanevtizedx
1885 »Seneca vigasztalása Marciához« ycimy seneca vigasztalása marciához ycimy
Seneca vigasztalása Marciához ycimy seneca ycimy vigasztalása ycimy marciához
ycimy ycimy Seneca ycimy vigasztalása ycimy Marciához ycimy ykodvegy (bölcselő mű).
»Don Juan«, ycimy don juan ycimy Don Juan ycimy don ycimy juan ycimy ycimy Don
ycimy Juan ycimy ykodvegy »Psyche«, ycimy psyche ycimy Psyche ycimy psyche
ycimy ycimy Psyche ycimy ykodvegy víg pásztorjáték. »Versaillesi rögtönzés«, ycimy
versaillesi rögtönzés ycimy Versaillesi rögtönzés ycimy versaillesi ycimy rögtönzés
ycimy ycimy Versaillesi ycimy rögtönzés ycimy ykodvegy Moliére yszemelynevy
moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy
Moliére yszemelynevy ykodvegy vígjátékai. Ford.: 1883. xevtizedx 1885 szin_III.0139.pdf
xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Lévay József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1825
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0139.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0139.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28267.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Lévay
József
Szócikk: Lévay József költő, műfordító, sz. 1825.
nov. 18-án, Sajószentpéteren (Borsod m.), egyszerű földműves nemes családból, megh.
1918. júl. 4-én, Miskolcon. Még a miskolci református kollégiumot járta, amikor
elkezdett verselgetni. Első költeménye 1843-ban jelent meg Garay »Regélő«-jében.
Jogi tanulmányainak elvégzése után Vadnay Lajosnál patvaristáskodott, majd a borsodi
követtel, Szemere Pállal, elment Pozsonyba, az országgyűlésre írnoknak. A szabadságharcot
újságírói minőségben élte át a »Közlöny« c. hivatalos lapnál. Utóbb a »Pesti Napló«-hoz
került, de aztán visszatért Miskolcra, a kollégiumban, magántanárnak. Az 1860-ik
évben megyei jegyző, azután főjegyző és 1894-ben alispán lett; azonban egy év múlva
nyugalomba vonult és azontúl csak a költészetnek élt. Költeményei több kötetben
jelentek meg. Tagja volt az Akadémiának és Kisfaludy - Társaságnak. 1911. nov. 10-én
a Szent István-rend kiskeresztjével tüntettek ki. Hattyúdala az az alkalmi költemény
volt, amit Tompa Mihály születésének századik évfordulójára írt. 1865—1871-ig Shakespeare-drámákat
ültetett át magyar nyelvre. Nevezetesebbek: »Titus Andronicus«, 1865. »A makrancos
hölgy«, 1866. Először adatott a Nemzeti Színházban, 1868. szept. 11. »IV. 1874-ben
lefordítja Seneca »Vigasztalását vízkereszt, vagy amit akartok«, 1871. Első előadása
1879. okt. 26. Nemzeti Színház. 1874-ben lefordítja »Seneca vigasztalása Marciához«
(bölcselő mű). »Don Juan«, »Psyche«, víg pásztorjáték. »Versaillesi rögtönzés«,
Moliére vígjátékai. Ford.: 1883. szin_III.0139.pdf III
