Címszó: Lévay József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1825

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0139.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0139.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28267.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Lévay József

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528267.htm

 

Szócikk: Lévay József költő, műfordító, sz. 1825. (születés éve) nov. 18-án, Sajószentpéteren (megye) (Borsod m.), (megye) (információ)  egyszerű földműves nemes családból, megh. 1918. júl. 4-én, Miskolcon. (megye) Még a miskolci (megye) református kollégiumot járta, amikor elkezdett verselgetni. Első költeménye 1843-ban (időpont) jelent meg Garay (személy) (információ)  »Regélő«-jében. (intézmény) Jogi tanulmányainak elvégzése után Vadnay Lajosnál (személy) (információ)  patvaristáskodott, majd a borsodi (megye) (információ)  követtel, Szemere Pállal, (személy) (információ)  elment Pozsonyba, (megye) az országgyűlésre írnoknak. A szabadságharcot újságírói minőségben élte át a »Közlöny« (intézmény) c. hivatalos lapnál. Utóbb a »Pesti Napló«-hoz (intézmény) (információ)  került, de aztán visszatért Miskolcra, (megye) a kollégiumban, magántanárnak. Az 1860-ik (időpont) évben megyei jegyző, azután főjegyző és 1894-ben (időpont) alispán lett; azonban egy év múlva nyugalomba vonult és azontúl csak a költészetnek élt. Költeményei több kötetben jelentek meg. Tagja volt az Akadémiának (intézmény) (információ)  és Kisfaludy - Társaságnak. (intézmény) (információ)  1911. (időpont) nov. 10-én a Szent István-rend (személy) (információ)  kiskeresztjével tüntettek ki. Hattyúdala az az alkalmi költemény volt, amit Tompa Mihály (személy) (információ)  születésének századik évfordulójára írt. 1865—1871-ig (időpont) Shakespeare-drámákat (személy) (információ)  ültetett át magyar nyelvre. Nevezetesebbek: »Titus Andronicus«, (cím) 1865. (időpont) »A makrancos hölgy«, (cím) 1866. (időpont) Először adatott a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  1868. (időpont) szept. 11. »IV. 1874-ben (időpont) lefordítja Seneca (személy) »Vigasztalását vízkereszt, vagy amit akartok«, (cím) 1871. (időpont) Első előadása 1879. (időpont) okt. 26. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  1874-ben (időpont) lefordítja »Seneca vigasztalása Marciához« (cím) (bölcselő mű). »Don Juan«, (cím) (információ)  »Psyche«, (cím) víg pásztorjáték. »Versaillesi rögtönzés«, (cím) Moliére (személy) vígjátékai. Ford.: 1883. (időpont) szin_III.0139.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Lévay József címszóvég 28267 Szócikk: Lévay József költő, műfordító, sz. 1825. nov. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 18-án, Sajószentpéteren ytelepulesy sajószentpéter ytelepulesy Sajószentpéter ymegyey borsod megye ykodvegy (Borsod m.), ytelepulesy borsod m. ytelepulesy Borsod m. ymegyey borsod megye ykodvegy egyszerű földműves nemes családból, megh. 1918. júl. 4-én, Miskolcon. ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Még a miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy református kollégiumot járta, amikor elkezdett verselgetni. Első költeménye 1843-ban xevtizedx 1845 jelent xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 meg Garay yszemelynevy garay yszemelynevy Garay yszemelynevy garay yszemelynevy yszemelynevy Garay yszemelynevy ykodvegy »Regélő«-jében. yintezmenyy regélő yintezmenyy Regélő yintezmenyy regélő yintezmenyy yintezmenyy Regélő yintezmenyy ykodvegy Jogi tanulmányainak elvégzése után Vadnay Lajosnál yszemelynevy vadnay lajos yszemelynevy Vadnay Lajos yszemelynevy vadnay yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Vadnay yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy patvaristáskodott, majd a borsodi ytelepulesy borsod ytelepulesy borsod ymegyey borsod megye ykodvegy követtel, Szemere Pállal, yszemelynevy szemere pál yszemelynevy Szemere Pál yszemelynevy szemere yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Szemere yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy elment Pozsonyba, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy az országgyűlésre írnoknak. A szabadságharcot újságírói minőségben élte át a »Közlöny« yintezmenyy közlöny yintezmenyy Közlöny yintezmenyy közlöny yintezmenyy yintezmenyy Közlöny yintezmenyy ykodvegy c. hivatalos lapnál. Utóbb a »Pesti Napló«-hoz yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy került, de aztán visszatért Miskolcra, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy a kollégiumban, magántanárnak. Az 1860-ik xevtizedx 1865 évben xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 megyei jegyző, azután főjegyző és 1894-ben xevtizedx 1895 alispán xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 lett; azonban egy év múlva nyugalomba vonult és azontúl csak a költészetnek élt. Költeményei több kötetben jelentek meg. Tagja volt az Akadémiának yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémiá yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémiá yintezmenyy ykodvegy és Kisfaludy - Társaságnak. yintezmenyy kisfaludy - társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy 1911. xevtizedx 1915 nov. 10-én a Szent István-rend yszemelynevy szent istván yszemelynevy Szent István yszemelynevy szent yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Szent yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy kiskeresztjével tüntettek ki. Hattyúdala az az alkalmi költemény volt, amit Tompa Mihály yszemelynevy tompa mihály yszemelynevy Tompa Mihály yszemelynevy tompa yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Tompa yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy születésének századik évfordulójára írt. 1865—1871-ig xevtizedx 1875 Shakespeare-drámákat yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy ültetett át magyar nyelvre. Nevezetesebbek: »Titus Andronicus«, ycimy titus andronicus ycimy Titus Andronicus ycimy titus ycimy andronicus ycimy ycimy Titus ycimy Andronicus ycimy ykodvegy 1865. xevtizedx 1865 »A makrancos hölgy«, ycimy a makrancos hölgy ycimy A makrancos hölgy ycimy a ycimy makrancos ycimy hölgy ycimy ycimy A ycimy makrancos ycimy hölgy ycimy ykodvegy 1866. Először adatott a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1868. szept. xtalanevtizedx 1875 11. »IV. 1874-ben xevtizedx 1875 lefordítja Seneca yszemelynevy seneca yszemelynevy Seneca yszemelynevy seneca yszemelynevy yszemelynevy Seneca yszemelynevy ykodvegy »Vigasztalását vízkereszt, vagy amit akartok«, ycimy vigasztalását vízkereszt, vagy amit akartok ycimy Vigasztalását vízkereszt, vagy amit akartok ycimy vigasztalását ycimy vízkereszt, ycimy vagy ycimy amit ycimy akartok ycimy ycimy Vigasztalását 1871. Első előadása 1879. okt. 26. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1874-ben lefordítja xtalanevtizedx 1885 »Seneca vigasztalása Marciához« ycimy seneca vigasztalása marciához ycimy Seneca vigasztalása Marciához ycimy seneca ycimy vigasztalása ycimy marciához ycimy ycimy Seneca ycimy vigasztalása ycimy Marciához ycimy ykodvegy (bölcselő mű). »Don Juan«, ycimy don juan ycimy Don Juan ycimy don ycimy juan ycimy ycimy Don ycimy Juan ycimy ykodvegy »Psyche«, ycimy psyche ycimy Psyche ycimy psyche ycimy ycimy Psyche ycimy ykodvegy víg pásztorjáték. »Versaillesi rögtönzés«, ycimy versaillesi rögtönzés ycimy Versaillesi rögtönzés ycimy versaillesi ycimy rögtönzés ycimy ycimy Versaillesi ycimy rögtönzés ycimy ykodvegy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére yszemelynevy ykodvegy vígjátékai. Ford.: 1883. xevtizedx 1885 szin_III.0139.pdf xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Lévay József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1825

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0139.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0139.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28267.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Lévay József

Szócikk: Lévay József költő, műfordító, sz. 1825. nov. 18-án, Sajószentpéteren (Borsod m.), egyszerű földműves nemes családból, megh. 1918. júl. 4-én, Miskolcon. Még a miskolci református kollégiumot járta, amikor elkezdett verselgetni. Első költeménye 1843-ban jelent meg Garay »Regélő«-jében. Jogi tanulmányainak elvégzése után Vadnay Lajosnál patvaristáskodott, majd a borsodi követtel, Szemere Pállal, elment Pozsonyba, az országgyűlésre írnoknak. A szabadságharcot újságírói minőségben élte át a »Közlöny« c. hivatalos lapnál. Utóbb a »Pesti Napló«-hoz került, de aztán visszatért Miskolcra, a kollégiumban, magántanárnak. Az 1860-ik évben megyei jegyző, azután főjegyző és 1894-ben alispán lett; azonban egy év múlva nyugalomba vonult és azontúl csak a költészetnek élt. Költeményei több kötetben jelentek meg. Tagja volt az Akadémiának és Kisfaludy - Társaságnak. 1911. nov. 10-én a Szent István-rend kiskeresztjével tüntettek ki. Hattyúdala az az alkalmi költemény volt, amit Tompa Mihály születésének századik évfordulójára írt. 1865—1871-ig Shakespeare-drámákat ültetett át magyar nyelvre. Nevezetesebbek: »Titus Andronicus«, 1865. »A makrancos hölgy«, 1866. Először adatott a Nemzeti Színházban, 1868. szept. 11. »IV. 1874-ben lefordítja Seneca »Vigasztalását vízkereszt, vagy amit akartok«, 1871. Első előadása 1879. okt. 26. Nemzeti Színház. 1874-ben lefordítja »Seneca vigasztalása Marciához« (bölcselő mű). »Don Juan«, »Psyche«, víg pásztorjáték. »Versaillesi rögtönzés«, Moliére vígjátékai. Ford.: 1883. szin_III.0139.pdf III