Címszó: Ligeti Juliska - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1877

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0146.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0146.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28308.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Ligeti Juliska

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528303.htm

 

Szócikk: Ligeti Juliska (Dezső Józsefné), (személy) (információ)  színésznő, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  örökös tagja, sz. 1877. (születés éve) dec. 8-án, Budapesten. (Budapest) Mármint színiakadémiai növendék feltűnt a »Virágfakadás« (cím) című vígjáték vizsgaelőadásán. A fiatal növendéket a közönség zajos tapsokkal, a sajtó pedig nagy elismeréssel tüntette ki. Erről a szerepléséről a »Fővárosi Lapok« (intézmény) (információ)  színikritikusa így emlékezett meg: »Ma végre találtunk az ifjú hölgyek közt is egy figyelemreméltó tehetséget, Ligeti Juliska (személy) (információ)  személyében. Talán ő lesz az a naiva, akit nagy idő óta keresünk, aki a naiv elemet, a tiszta bájt nem a csucsorodó ajkon, hanem a lényében hordja. Finom, diszkrét és mégis agilis és szeretetreméltók Erre az elismerő kritikára s erre a nagy sikerre a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatósága 1895. (időpont) június 1-én a fiatal növendéket leszerződtette — naivának és szubrettnek. Ligeti Juliska (személy) (információ)  ekkor már kész művésznő volt és mégsem stagnált, hanem úgyszólván szerepről-szerepre növekedett. 1897. (időpont) április 6-án elnyerte a Farkas — Ratkó-díjat, (személy) (információ)  1903. (időpont) nov. 14-én pedig férjhez ment Dezső Józsefhez (személy) (információ)  (L. o.), a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagjához, addig is s azután is egyik kitűnő játszótársához. Másik játszótársa pedig Rózsahegyi Kálmán (személy) (információ)  lett, akivel különösen Gárdonyi Géza (személy) (információ)  darabjaiban nyújtott felejthetetlen alakításokat. Mert Ligeti Juliska (személy) (információ)  nemcsak a szalonbeli bakfisokat tudta játszani, hanem a kedves falusi li-bácskákat is. És ebben a tekintetben valamennyi elődje fölött áll. A magyar naivákból az idősebb Lendvaynétől (személy) kezdve hiányzott a jellegzetes magyar elem, ami Ligeti J uliskában (személy) (információ)  csaknem Blaháné-szerű (személy) mértékben van meg. Tehetségének ezt az új oldalát Gárdonyi Géza (személy) (információ)  »A bor« (cím) című falusi történetében mutatta meg először, amikor is olyan tőrülmetszett falusi »jércelány«-t mutatott be, melynél különbet a zseniális szerző sem képzelhetett el. Sok kedveset és szépet produkált addig is, de a »Bor« (cím) (információ)  Rozijában (szerep) elérte művészete zenithjét. Kedves volt nagyon az »Egér« (cím) (információ)  Mártájában, (szerep) Cyprienne-ben, (szerep) Mary Ann-ben, (szerep) Fanchett-ben (szerep) (Figaro házassága) (cím) (információ)  és többi naiva- és szubrett - szerepeiben, de a »Bor«-ban, (cím) (információ)  »Annuská«-ban, (cím) a »Falusi verebek«-ben, (cím) (információ)  »Csongor ,és Tünde« (cím) (információ)  Ilonájában (szerep) s az »Elnémult harangok« (cím) (információ)  Kisó-jában (szerep) — ezekben a kitűnő magyar paraszt szerepekben — mégis csak közelebb férkőzött hozzánk. Szív, kedély, szendeség, pajkos- sági és amellett sok finomság jellemzi mű­vészetét. Haladó életkorával könnyűszerrel lépett át a naivákból a menyecske szerepkörbe s amilyen kitűnő Rozi (szerep) volt a »Bor«-ban, (cím) (információ)  később éppen olyan kitűnő Baracsné (szerep) lett. Érdemei elismeréséül 1921. (időpont) szeptember 19-én kinevezték a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  örökös tagjává, 1924. (időpont) június 21-én pedig a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  aranygyűrűjével tüntették ki. (Pataki József.) (személy) (információ)  szin_III.0146.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Ligeti Juliska címszóvég 28308 Szócikk: Ligeti Juliska (Dezső Józsefné), yszemelynevy dezső józsefne yszemelynevy Dezső Józsefné yszemelynevy dezső yszemelynevy józsefne yszemelynevy yszemelynevy Dezső yszemelynevy Józsefné yszemelynevy ykodvegy színésznő, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagja, sz. 1877. dec. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 8-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Mármint színiakadémiai növendék feltűnt a »Virágfakadás« ycimy virágfakadás ycimy Virágfakadás ycimy virágfakadás ycimy ycimy Virágfakadás ycimy ykodvegy című vígjáték vizsgaelőadásán. A fiatal növendéket a közönség zajos tapsokkal, a sajtó pedig nagy elismeréssel tüntette ki. Erről a szerepléséről a »Fővárosi Lapok« yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy színikritikusa így emlékezett meg: »Ma végre találtunk az ifjú hölgyek közt is egy figyelemreméltó tehetséget, Ligeti Juliska yszemelynevy ligeti juliska yszemelynevy Ligeti Juliska yszemelynevy ligeti yszemelynevy juliska yszemelynevy yszemelynevy Ligeti yszemelynevy Juliska yszemelynevy ykodvegy személyében. Talán ő lesz az a naiva, akit nagy idő óta keresünk, aki a naiv elemet, a tiszta bájt nem a csucsorodó ajkon, hanem a lényében hordja. Finom, diszkrét és mégis agilis és szeretetreméltók Erre az elismerő kritikára s erre a nagy sikerre a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatósága 1895. xevtizedx 1895 június 1-én a fiatal növendéket leszerződtette — naivának és szubrettnek. Ligeti Juliska yszemelynevy ligeti juliska yszemelynevy Ligeti Juliska yszemelynevy ligeti yszemelynevy juliska yszemelynevy yszemelynevy Ligeti yszemelynevy Juliska yszemelynevy ykodvegy ekkor már kész művésznő volt és mégsem stagnált, hanem úgyszólván szerepről-szerepre növekedett. 1897. április xtalanevtizedx 1905 6-án elnyerte a Farkas — Ratkó-díjat, yszemelynevy ratkó yszemelynevy Ratkó yszemelynevy ratkó yszemelynevy yszemelynevy Ratkó yszemelynevy ykodvegy 1903. xevtizedx 1905 nov. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 14-én pedig férjhez ment Dezső Józsefhez yszemelynevy dezső józsef yszemelynevy Dezső József yszemelynevy dezső yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Dezső yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy (L. o.), a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagjához, addig is s azután is egyik kitűnő játszótársához. Másik játszótársa pedig Rózsahegyi Kálmán yszemelynevy rózsahegyi kálmán yszemelynevy Rózsahegyi Kálmán yszemelynevy rózsahegyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Rózsahegyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy lett, akivel különösen Gárdonyi Géza yszemelynevy gárdonyi géza yszemelynevy Gárdonyi Géza yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy darabjaiban nyújtott felejthetetlen alakításokat. Mert Ligeti Juliska yszemelynevy ligeti juliska yszemelynevy Ligeti Juliska yszemelynevy ligeti yszemelynevy juliska yszemelynevy yszemelynevy Ligeti yszemelynevy Juliska yszemelynevy ykodvegy nemcsak a szalonbeli bakfisokat tudta játszani, hanem a kedves falusi li-bácskákat is. És ebben a tekintetben valamennyi elődje fölött áll. A magyar naivákból az idősebb Lendvaynétől yszemelynevy idősebb lendvayne yszemelynevy idősebb Lendvayné yszemelynevy idősebb yszemelynevy lendvayne yszemelynevy yszemelynevy idősebb yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy ykodvegy kezdve hiányzott a jellegzetes magyar elem, ami Ligeti J uliskában yszemelynevy ligeti j uliska yszemelynevy Ligeti J uliská yszemelynevy ligeti yszemelynevy j yszemelynevy uliska yszemelynevy yszemelynevy Ligeti yszemelynevy J yszemelynevy uliská yszemelynevy ykodve csaknem Blaháné-szerű yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy mértékben van meg. Tehetségének ezt az új oldalát Gárdonyi Géza yszemelynevy gárdonyi géza yszemelynevy Gárdonyi Géza yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy »A bor« ycimy a bor ycimy A bor ycimy a ycimy bor ycimy ycimy A ycimy bor ycimy ykodvegy című falusi történetében mutatta meg először, amikor is olyan tőrülmetszett falusi »jércelány«-t mutatott be, melynél különbet a zseniális szerző sem képzelhetett el. Sok kedveset és szépet produkált addig is, de a »Bor« ycimy bor ycimy Bor ycimy bor ycimy ycimy Bor ycimy ykodvegy Rozijában yszerepy rozi yszerepy Rozi yszerepy rozi yszerepy yszerepy Rozi yszerepy ykodvegy elérte művészete zenithjét. Kedves volt nagyon az »Egér« ycimy egér ycimy Egér ycimy egér ycimy ycimy Egér ycimy ykodvegy Mártájában, yszerepy márta yszerepy Mártá yszerepy márta yszerepy yszerepy Mártá yszerepy ykodvegy Cyprienne-ben, yszerepy cyprienne yszerepy Cyprienne yszerepy cyprienne yszerepy yszerepy Cyprienne yszerepy ykodvegy Mary Ann-ben, yszerepy mary ann yszerepy Mary Ann yszerepy mary yszerepy ann yszerepy yszerepy Mary yszerepy Ann yszerepy ykodvegy Fanchett-ben yszerepy fanchett yszerepy Fanchett yszerepy fanchett yszerepy yszerepy Fanchett yszerepy ykodvegy (Figaro házassága) ycimy figaro házassága ycimy Figaro házassága ycimy figaro ycimy házassága ycimy ycimy Figaro ycimy házassága ycimy ykodvegy és többi naiva- és szubrett - szerepeiben, de a »Bor«-ban, ycimy bor ycimy Bor ycimy bor ycimy ycimy Bor ycimy ykodvegy »Annuská«-ban, ycimy annuska ycimy Annuská ycimy annuska ycimy ycimy Annuská ycimy ykodvegy a »Falusi verebek«-ben, ycimy falusi verebek ycimy Falusi verebek ycimy falusi ycimy verebek ycimy ycimy Falusi ycimy verebek ycimy ykodvegy »Csongor ,és Tünde« ycimy csongor ,és tünde ycimy Csongor ,és Tünde ycimy csongor ycimy ,és ycimy tünde ycimy ycimy Csongor ycimy ,és ycimy Tünde ycimy ykodvegy Ilonájában yszerepy ilona yszerepy Iloná yszerepy ilona yszerepy yszerepy Iloná yszerepy ykodvegy s az »Elnémult harangok« ycimy elnémult harangok ycimy Elnémult harangok ycimy elnémult ycimy harangok ycimy ycimy Elnémult ycimy harangok ycimy ykodvegy Kisó-jában yszerepy kisó yszerepy Kisó yszerepy kisó yszerepy yszerepy Kisó yszerepy ykodvegy — ezekben a kitűnő magyar paraszt szerepekben — mégis csak közelebb férkőzött hozzánk. Szív, kedély, szendeség, pajkos- sági és amellett sok finomság jellemzi mű­vészetét. Haladó életkorával könnyűszerrel lépett át a naivákból a menyecske szerepkörbe s amilyen kitűnő Rozi yszerepy rozi yszerepy Rozi yszerepy rozi yszerepy yszerepy Rozi yszerepy ykodvegy volt a »Bor«-ban, ycimy bor ycimy Bor ycimy bor ycimy ycimy Bor ycimy ykodvegy később éppen olyan kitűnő Baracsné yszerepy baracsne yszerepy Baracsné yszerepy baracsne yszerepy yszerepy Baracsné yszerepy ykodvegy lett. Érdemei elismeréséül 1921. xevtizedx 1925 szeptember 19-én kinevezték a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagjává, 1924. június xtalanevtizedx 1935 21-én pedig a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy aranygyűrűjével tüntették ki. (Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_III.0146.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Ligeti Juliska - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1877

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0146.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0146.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28308.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Ligeti Juliska

Szócikk: Ligeti Juliska (Dezső Józsefné), színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja, sz. 1877. dec. 8-án, Budapesten. Mármint színiakadémiai növendék feltűnt a »Virágfakadás« című vígjáték vizsgaelőadásán. A fiatal növendéket a közönség zajos tapsokkal, a sajtó pedig nagy elismeréssel tüntette ki. Erről a szerepléséről a »Fővárosi Lapok« színikritikusa így emlékezett meg: »Ma végre találtunk az ifjú hölgyek közt is egy figyelemreméltó tehetséget, Ligeti Juliska személyében. Talán ő lesz az a naiva, akit nagy idő óta keresünk, aki a naiv elemet, a tiszta bájt nem a csucsorodó ajkon, hanem a lényében hordja. Finom, diszkrét és mégis agilis és szeretetreméltók Erre az elismerő kritikára s erre a nagy sikerre a Nemzeti Színház igazgatósága 1895. június 1-én a fiatal növendéket leszerződtette — naivának és szubrettnek. Ligeti Juliska ekkor már kész művésznő volt és mégsem stagnált, hanem úgyszólván szerepről-szerepre növekedett. 1897. április 6-án elnyerte a Farkas — Ratkó-díjat, 1903. nov. 14-én pedig férjhez ment Dezső Józsefhez (L. o.), a Nemzeti Színház tagjához, addig is s azután is egyik kitűnő játszótársához. Másik játszótársa pedig Rózsahegyi Kálmán lett, akivel különösen Gárdonyi Géza darabjaiban nyújtott felejthetetlen alakításokat. Mert Ligeti Juliska nemcsak a szalonbeli bakfisokat tudta játszani, hanem a kedves falusi li-bácskákat is. És ebben a tekintetben valamennyi elődje fölött áll. A magyar naivákból az idősebb Lendvaynétől kezdve hiányzott a jellegzetes magyar elem, ami Ligeti J uliskában csaknem Blaháné-szerű mértékben van meg. Tehetségének ezt az új oldalát Gárdonyi Géza »A bor« című falusi történetében mutatta meg először, amikor is olyan tőrülmetszett falusi »jércelány«-t mutatott be, melynél különbet a zseniális szerző sem képzelhetett el. Sok kedveset és szépet produkált addig is, de a »Bor« Rozijában elérte művészete zenithjét. Kedves volt nagyon az »Egér« Mártájában, Cyprienne-ben, Mary Ann-ben, Fanchett-ben (Figaro házassága) és többi naiva- és szubrett - szerepeiben, de a »Bor«-ban, »Annuská«-ban, a »Falusi verebek«-ben, »Csongor ,és Tünde« Ilonájában s az »Elnémult harangok« Kisó-jában — ezekben a kitűnő magyar paraszt szerepekben — mégis csak közelebb férkőzött hozzánk. Szív, kedély, szendeség, pajkos- sági és amellett sok finomság jellemzi mű­vészetét. Haladó életkorával könnyűszerrel lépett át a naivákból a menyecske szerepkörbe s amilyen kitűnő Rozi volt a »Bor«-ban, később éppen olyan kitűnő Baracsné lett. Érdemei elismeréséül 1921. szeptember 19-én kinevezték a Nemzeti Színház örökös tagjává, 1924. június 21-én pedig a Nemzeti Színház aranygyűrűjével tüntették ki. (Pataki József.) szin_III.0146.pdf III