Címszó: Liptai Imre - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1876
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0153.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0153.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28351.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Liptai
Imre
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528353.htm
Szócikk: Liptai Imre író, sz. 1876. (születés
éve) aug. 29-én, Miskolcon, (megye) megh.
1927. okt. 30-án, Budapesten. (Budapest)
Atyja zseniális kereskedő, az Első Magyar Varrógépgyár (intézmény)
(információ)
megalapítója: Liptai Emil, (személy) (információ)
anyja Königstein Matild (személy) volt.
Liptai Imre (személy)
(információ)
eleinte hírlapírónak készült és mint ilyen
Szegeden, (megye)
ahol a pianista gimnáziumban tett érettségit, a »Szegedi Hiradó« (intézmény)
(információ)
szerkesztőségében bontogatta szárnyait. Népies
zamatú croquisjai (Tokányok), (cím) hamar népszerűséget
szereztek neki, mire megpróbálkozott a színpadirodalommal is. amely már pályája
legkezdetén vonzotta. Első monológját még hetedik gimnazista korában, az Önképző-kör
évzáró matinéján zajos sikerrel mutatták be »Kéjutazás« (cím) címmel. Első,
egyfelvonásos darabjával, az »Őszi napsugár«-ral (cím) dicsérő elismerést
kapott a Dugonics Társaság (intézmény)
(információ)
színmű-pályázatán. A vidéki viszonyokat megunva,
Szegedről (megye)
az ország fővárosába (Budapest)
jött és itt 1907-től (időpont) kezdve
több előkelő fővárosi (Budapest)
napi- és hetilapnál töltött be vezető állásokat haláláig. Mint munkatárs dolgozott
a »Polgár« (intézmény)
(információ)
című demokrata orgánumon kívül a »Magyar
Hirlap«-nál (intézmény)
(információ)
és a régi »Pesti Napló«-nál, (intézmény)
(információ)
ahol humoros és szellemes croquisjai nagy
és lelkes közönségre találtak. 1912-ben (időpont) átvette
a »Pesti Napló« (intézmény)
(információ)
felelős szerkesztői állását is, amely azonban
csak nyűg volt az ő írói törekvésein. Ezért meg is vált a szerkesztői állástól csakúgy,
mint a hirlapírástól és az Apolló - kabaré-nak (intézmény)
kezdett egyfelvonásos darabókat írni. Ezekben, a nagyobb színpadok színvonalát is
elérő pompás apróságokban olyan sikereket ért el, hogy rövidesen ő lett a vezető-márka
a kabaré-darabok terén. Legnagyobb sikerét érte el a »Kegyelmes úr«, (cím) az »Ott túl
a rácson«, (cím)
»Katica«, (cím)
a »Rubikon«, (cím)
»Lakodalom«, (cím)
a »Főnök úr neje«, (cím) »Lulu«, (cím) »Verebek«
(cím) és még
vagy ötven kiváló kis darabokban. írt háromfelvonásos darabokat is és sok idegen
darabot fordított a nagy színházak számára. Első háromfelvonásos darabja, a »Rossz
pénz nem vész el«, (cím) (információ)
amelyet a Magyar Színház (intézmény)
(információ)
mutatott be 1911. (időpont) dec.
9-én, nagy sikerrel. Azután a »Sarkantyú« (cím) c. 3 felvonásos
drámája következett a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
színpadán, 1912. (időpont) nov.
8-án (Társsz. Gábor Andor), (személy) (információ)
majd a Renaissance Színház (intézmény)
(információ)
megnyitására megírta a »Pesti asszony« (cím) (információ)
c. vígjátékát (1921. (időpont) ápr.
15.) és egy évvel később a »Jó fiú« (cím) (információ)
c. darabját (1922. (időpont) febr.
10.) Drégely Gábor (személy) (információ)
társaságában írta a »Vörös ember« (cím) (információ)
c. vígjátékát, mely 1924. (időpont) dec.
13-án került bemutatóra a Magyar Színházban (intézmény)
(információ)
és egy évvel később Bécsben (ország) is
sikert aratott. 1929. (időpont) ápr.
27-én Pécsett (megye)
színre került a »Naplopó« (cím) c. operettje.
Társsz. Drégely Gábor. (személy) (információ)
Zen. Kulinyi Ernő (személy) (információ)
verseire szerz. Marton Géza. (személy) (információ)
Neje: Somló Margit, (személy) (információ)
volt színésznő, a Vígszínház (intézmény)
(információ)
színésziskoláját végezte, majd visszavonult.
Fordításai: »Csókszanatórium«, (cím) operett 3
felv. Szöv. írta Baron Rezső. (személy) (információ)
Zen. szerz. Fellner (később: Tamássy) Pál.
(személy)
(információ)
Bem. 1912. (időpont) máj.
24. Király Színház. (intézmény)
(információ)
»A reichstadti herceg«, (cím) operett 3
felv. Írta Leon Viktor (személy) (információ)
és Reichert Henrik. (személy) (információ)
Zen. szerz. Stojanovits Péter. (személy) (információ)
Bem. 1921. (időpont) okt.
14. Városi Színház. (intézmény)
(információ)
»Morfium«, (cím) drámai színjáték
4 felv. Írta Ludwig Herzer. (személy) (információ)
Bem. 1922. (időpont) máj.
19. Renaissance Színház. (intézmény)
(információ)
»Vigyen el az ördög!«, (cím) operett 3
felv. Írta Leon Viktor (személy) (információ)
és Reichert János. (személy) (információ)
Zen. szerz. Reichwein Lipót. (személy) Bem.
1922. (időpont)
máj. 27. Blaha Lujza Színház. (intézmény)
(információ)
»Az éj királynője«, (cím) én. boh.
3 felv. Szövegét írta Arnold (személy) (információ)
és Bach. (személy) (információ)
Zen. szerz. Walter Kollo. (személy) (információ)
Bem. 1922. (időpont) június
20. Renaissance Színház. (intézmény)
(információ)
»Aki a pofont kapta«, (cím) játék 4 felv.
Írta Andrejew Leonid. (személy) Bem.
1922. (időpont)
dec. 7. U. o. »A cirkuszhercegnő«, (cím) operett 3
felv. Írta Julius Brammer (személy) (információ)
és Alfred Grünwald. (személy) Zen.
szerz. Kálmán Imre. (személy) (információ)
Ford. Kulinyi Ernővel. (személy) (információ)
Bem. 1926. (időpont) szept.
24. Király Színház. (intézmény)
(információ)
Élete utolsó éveiben a Nyolcórai Újságnak
(intézmény)
volt főmunkatársa és tekintélyes kritikusa. Koporsója fölött Szász Károly. (személy) (információ)
Nagymagyarország utolsó képviselőházi elnöke
mondott költői szárnyalású búcsúztatót. szin_III.0153.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Liptai Imre címszóvég 28351 Szócikk: Liptai
Imre író, sz. 1876. aug. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 29-én, Miskolcon,
ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy megh. 1927.
okt. 30-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Atyja zseniális kereskedő, az Első Magyar Varrógépgyár yintezmenyy
első magyar varrógépgyár yintezmenyy Első Mag yintezmenyy első yintezmenyy magyar
yintezmenyy varrógépgyár yintezmenyy yintezmenyy Első yintezmenyy Mag
yintezmenyy ykodvegy megalapítója: Liptai Emil, yszemelynevy liptai emil
yszemelynevy Liptai Emil yszemelynevy liptai yszemelynevy emil yszemelynevy
yszemelynevy Liptai yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy anyja Königstein Matild
yszemelynevy königstein matild yszemelynevy Königstein Matild yszemelynevy
königstein yszemelynevy matild yszemelynevy yszemelynevy Königstein
yszemelynevy Matild yszemelynevy ykodvegy volt. Liptai Imre yszemelynevy liptai
imre yszemelynevy Liptai Imre yszemelynevy liptai yszemelynevy imre
yszemelynevy yszemelynevy Liptai yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy eleinte
hírlapírónak készült és mint ilyen Szegeden, ytelepulesy szeged ytelepulesy
Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy ahol a pianista gimnáziumban tett érettségit,
a »Szegedi Hiradó« yintezmenyy szegedi hiradó yintezmenyy Szegedi yintezmenyy
szegedi yintezmenyy hiradó yintezmenyy yintezmenyy Szegedi yintezmenyy ykodvegy
szerkesztőségében bontogatta szárnyait. Népies zamatú croquisjai (Tokányok), ycimy
tokányok ycimy Tokányok ycimy tokányok ycimy ycimy Tokányok ycimy ykodvegy hamar
népszerűséget szereztek neki, mire megpróbálkozott a színpadirodalommal is. amely
már pályája legkezdetén vonzotta. Első monológját még hetedik gimnazista korában,
az Önképző-kör évzáró matinéján zajos sikerrel mutatták be »Kéjutazás« ycimy kéjutazás
ycimy Kéjutazás ycimy kéjutazás ycimy ycimy Kéjutazás ycimy ykodvegy címmel. Első,
egyfelvonásos darabjával, az »Őszi napsugár«-ral ycimy őszi napsugár ycimy Őszi
napsugár ycimy őszi ycimy napsugár ycimy ycimy Őszi ycimy napsugár ycimy
ykodvegy dicsérő elismerést kapott a Dugonics Társaság yintezmenyy dugonics
társaság yintezmenyy Dugonics yintezmenyy dugonics yintezmenyy társaság
yintezmenyy yintezmenyy Dugonics yintezmenyy ykodvegy színmű-pályázatán. A vidéki
viszonyokat megunva, Szegedről ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey
csongrád megye ykodvegy az ország fővárosába főváros ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy jött és itt 1907-től xevtizedx 1905 kezdve xtalanevtizedx
1915 több előkelő fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy napi- és hetilapnál töltött be vezető állásokat haláláig. Mint
munkatárs dolgozott a »Polgár« yintezmenyy polgár yintezmenyy Polgár
yintezmenyy polgár yintezmenyy yintezmenyy Polgár yintezmenyy ykodvegy című demokrata
orgánumon kívül a »Magyar Hirlap«-nál yintezmenyy magyar hirlap yintezmenyy
Magyar H yintezmenyy magyar yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy H yintezmenyy ykodvegy és a régi »Pesti Napló«-nál, yintezmenyy
pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló
yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy ahol humoros és
szellemes croquisjai nagy és lelkes közönségre találtak. 1912-ben xevtizedx
1915 átvette a »Pesti Napló« yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na
yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy
Na yintezmenyy ykodvegy felelős szerkesztői állását is, amely azonban csak nyűg
volt az ő írói törekvésein. Ezért meg is vált a szerkesztői állástól csakúgy, mint
a hirlapírástól és az Apolló - kabaré-nak yintezmenyy apolló - kabare
yintezmenyy Apolló - yintezmenyy apolló yintezmenyy - yintezmenyy kabare
yintezmenyy yintezmenyy Apolló yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy kezdett egyfelvonásos
darabókat írni. Ezekben, a nagyobb színpadok színvonalát is elérő pompás apróságokban
olyan sikereket ért el, hogy rövidesen ő lett a vezető-márka a kabaré-darabok terén.
Legnagyobb sikerét érte el a »Kegyelmes úr«, ycimy kegyelmes úr ycimy Kegyelmes
úr ycimy kegyelmes ycimy úr ycimy ycimy Kegyelmes ycimy úr ycimy ykodvegy az »Ott
túl a rácson«, ycimy ott túl a rácson ycimy Ott túl a rácson ycimy ott ycimy
túl ycimy a ycimy rácson ycimy ycimy Ott ycimy túl ycimy a ycimy rácson ycimy
ykodvegy »Katica«, ycimy katica ycimy Katica ycimy katica ycimy ycimy Katica ycimy
ykodvegy a »Rubikon«, ycimy rubikon ycimy Rubikon ycimy rubikon ycimy ycimy
Rubikon ycimy ykodvegy »Lakodalom«, ycimy lakodalom ycimy Lakodalom ycimy
lakodalom ycimy ycimy Lakodalom ycimy ykodvegy a »Főnök úr neje«, ycimy főnök
úr neje ycimy Főnök úr neje ycimy főnök ycimy úr ycimy neje ycimy ycimy Főnök
ycimy úr ycimy neje ycimy ykodvegy »Lulu«, ycimy lulu ycimy Lulu ycimy lulu
ycimy ycimy Lulu ycimy ykodvegy »Verebek« ycimy verebek ycimy Verebek ycimy
verebek ycimy ycimy Verebek ycimy ykodvegy és még vagy ötven kiváló kis darabokban.
írt háromfelvonásos darabokat is és sok idegen darabot fordított a nagy színházak
számára. Első háromfelvonásos darabja, a »Rossz pénz nem vész el«, ycimy rossz
pénz nem vész el ycimy Rossz pénz nem vész el ycimy rossz ycimy pénz ycimy nem
ycimy vész ycimy el ycimy ycimy Rossz ycimy pénz ycimy nem ycimy vész ycimy el
ycimy ykodvegy amelyet a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy
Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy mutatott be 1911. dec. 9-én, nagy sikerrel. Azután
a »Sarkantyú« ycimy sarkantyú ycimy Sarkantyú ycimy sarkantyú ycimy ycimy
Sarkantyú ycimy ykodvegy c. 3 felvonásos drámája következett a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy színpadán, 1912. nov. xtalanevtizedx
1925 8-án (Társsz. Gábor Andor), yszemelynevy gábor andor yszemelynevy Gábor
Andor yszemelynevy gábor yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Gábor
yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy majd a Renaissance Színház yintezmenyy
renaissance színház yintezmenyy Renaissa yintezmenyy renaissance yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Renaissa yintezmenyy ykodvegy megnyitására megírta
a »Pesti asszony« ycimy pesti asszony ycimy Pesti asszony ycimy pesti ycimy
asszony ycimy ycimy Pesti ycimy asszony ycimy ykodvegy c. vígjátékát (1921. xevtizedx
1925 ápr. 15.) és egy évvel később a »Jó fiú« ycimy jó fiú ycimy Jó fiú ycimy
jó ycimy fiú ycimy ycimy Jó ycimy fiú ycimy ykodvegy c. darabját (1922. febr. 10.)
Drégely Gábor yszemelynevy drégely gábor yszemelynevy Drégely Gábor
yszemelynevy drégely yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Drégely
yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy társaságában írta a »Vörös ember« ycimy
vörös ember ycimy Vörös ember ycimy vörös ycimy ember ycimy ycimy Vörös ycimy
ember ycimy ykodvegy c. vígjátékát, mely 1924. dec. 13-án került bemutatóra a Magyar
Színházban yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy
ykodvegy és egy évvel később Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy
Ausztria ykodvegy is sikert aratott. 1929. ápr. 27-én Pécsett ytelepulesy pécs
ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy színre került a »Naplopó« ycimy
naplopó ycimy Naplopó ycimy naplopó ycimy ycimy Naplopó ycimy ykodvegy c. operettje.
Társsz. Drégely Gábor. yszemelynevy drégely gábor yszemelynevy Drégely Gábor
yszemelynevy drégely yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Drégely
yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy Zen. Kulinyi Ernő yszemelynevy kulinyi
ernő yszemelynevy Kulinyi Ernő yszemelynevy kulinyi yszemelynevy ernő
yszemelynevy yszemelynevy Kulinyi yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy verseire
szerz. Marton Géza. yszemelynevy marton géza yszemelynevy Marton Géza
yszemelynevy marton yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Marton
yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy Neje: Somló Margit, yszemelynevy somló
margit yszemelynevy Somló Margit yszemelynevy somló yszemelynevy margit
yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy volt színésznő,
a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház
yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy színésziskoláját végezte,
majd visszavonult. Fordításai: »Csókszanatórium«, ycimy csókszanatórium ycimy
Csókszanatórium ycimy csókszanatórium ycimy ycimy Csókszanatórium ycimy
ykodvegy operett 3 felv. Szöv. írta Baron Rezső. yszemelynevy baron rezső
yszemelynevy Baron Rezső yszemelynevy baron yszemelynevy rezső yszemelynevy
yszemelynevy Baron yszemelynevy Rezső yszemelynevy ykodvegy Zen. szerz. Fellner
(később: Tamássy) Pál. yszemelynevy fellner (később: tamássy) pál yszemelynevy
Fellner (később: Tamássy) Pál yszemelynevy fellner yszemelynevy (később:
yszemelynevy tamássy) yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Fellne Bem. 1912.
xevtizedx 1915 máj. xtalanevtizedx 1925 24. Király Színház. yintezmenyy király
színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy »A reichstadti herceg«, ycimy
a reichstadti herceg ycimy A reichstadti herceg ycimy a ycimy reichstadti ycimy
herceg ycimy ycimy A ycimy reichstadti ycimy herceg ycimy ykodvegy operett 3 felv.
Írta Leon Viktor yszemelynevy leon viktor yszemelynevy Leon Viktor yszemelynevy
leon yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Leon yszemelynevy Viktor
yszemelynevy ykodvegy és Reichert Henrik. yszemelynevy reichert henrik
yszemelynevy Reichert Henrik yszemelynevy reichert yszemelynevy henrik
yszemelynevy yszemelynevy Reichert yszemelynevy Henrik yszemelynevy ykodvegy Zen.
szerz. Stojanovits Péter. yszemelynevy stojanovits péter yszemelynevy
Stojanovits Péter yszemelynevy stojanovits yszemelynevy péter yszemelynevy
yszemelynevy Stojanovits yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy Bem. 1921. xevtizedx
1925 okt. 14. Városi Színház. yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S
yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy »Morfium«, ycimy morfium ycimy Morfium ycimy
morfium ycimy ycimy Morfium ycimy ykodvegy drámai színjáték 4 felv. Írta Ludwig
Herzer. yszemelynevy ludwig herzer yszemelynevy Ludwig Herzer yszemelynevy
ludwig yszemelynevy herzer yszemelynevy yszemelynevy Ludwig yszemelynevy Herzer
yszemelynevy ykodvegy Bem. 1922. máj. 19. Renaissance Színház. yintezmenyy
renaissance színház yintezmenyy Renaissa yintezmenyy renaissance yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Renaissa yintezmenyy ykodvegy »Vigyen el az ördög!«,
ycimy vigyen el az ördög! ycimy Vigyen el az ördög! ycimy vigyen ycimy el ycimy
az ycimy ördög! ycimy ycimy Vigyen ycimy el ycimy az ycimy ördög! ycimy
ykodvegy operett 3 felv. Írta Leon Viktor yszemelynevy leon viktor yszemelynevy
Leon Viktor yszemelynevy leon yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy
Leon yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy és Reichert János. yszemelynevy
reichert jános yszemelynevy Reichert János yszemelynevy reichert yszemelynevy
jános yszemelynevy yszemelynevy Reichert yszemelynevy János yszemelynevy
ykodvegy Zen. szerz. Reichwein Lipót. yszemelynevy reichwein lipót yszemelynevy
Reichwein Lipót yszemelynevy reichwein yszemelynevy lipót yszemelynevy
yszemelynevy Reichwein yszemelynevy Lipót yszemelynevy ykodvegy Bem. 1922. máj.
27. Blaha Lujza Színház. yintezmenyy blaha lujza színház yintezmenyy Blaha Lu
yintezmenyy blaha yintezmenyy lujza yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
Blaha yintezmenyy Lu yintezmenyy ykodvegy »Az éj királynője«, ycimy az éj
királynője ycimy Az éj királynője ycimy az ycimy éj ycimy királynője ycimy
ycimy Az ycimy éj ycimy királynője ycimy ykodvegy én. boh. 3 felv. Szövegét írta
Arnold yszemelynevy arnold yszemelynevy Arnold yszemelynevy arnold yszemelynevy
yszemelynevy Arnold yszemelynevy ykodvegy és Bach. yszemelynevy bach
yszemelynevy Bach yszemelynevy bach yszemelynevy yszemelynevy Bach yszemelynevy
ykodvegy Zen. szerz. Walter Kollo. yszemelynevy walter kollo yszemelynevy
Walter Kollo yszemelynevy walter yszemelynevy kollo yszemelynevy yszemelynevy
Walter yszemelynevy Kollo yszemelynevy ykodvegy Bem. 1922. június 20. Renaissance
Színház. yintezmenyy renaissance színház yintezmenyy Renaissa yintezmenyy
renaissance yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Renaissa yintezmenyy
ykodvegy »Aki a pofont kapta«, ycimy aki a pofont kapta ycimy Aki a pofont
kapta ycimy aki ycimy a ycimy pofont ycimy kapta ycimy ycimy Aki ycimy a ycimy
pofont ycimy kapta ycimy ykodvegy játék 4 felv. Írta Andrejew Leonid. yszemelynevy
andrejew leonid yszemelynevy Andrejew Leonid yszemelynevy andrejew yszemelynevy
leonid yszemelynevy yszemelynevy Andrejew yszemelynevy Leonid yszemelynevy
ykodvegy Bem. 1922. dec. 7. U. o. »A cirkuszhercegnő«, ycimy a cirkuszhercegnő
ycimy A cirkuszhercegnő ycimy a ycimy cirkuszhercegnő ycimy ycimy A ycimy
cirkuszhercegnő ycimy ykodvegy operett 3 felv. Írta Julius Brammer yszemelynevy
julius brammer yszemelynevy Julius Brammer yszemelynevy julius yszemelynevy
brammer yszemelynevy yszemelynevy Julius yszemelynevy Brammer yszemelynevy
ykodvegy és Alfred Grünwald. yszemelynevy alfred grünwald yszemelynevy Alfred
Grünwald yszemelynevy alfred yszemelynevy grünwald yszemelynevy yszemelynevy
Alfred yszemelynevy Grünwald yszemelynevy ykodvegy Zen. szerz. Kálmán Imre. yszemelynevy
kálmán imre yszemelynevy Kálmán Imre yszemelynevy kálmán yszemelynevy imre
yszemelynevy yszemelynevy Kálmán yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Ford. Kulinyi
Ernővel. yszemelynevy kulinyi ernő yszemelynevy Kulinyi Ernő yszemelynevy
kulinyi yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Kulinyi yszemelynevy Ernő
yszemelynevy ykodvegy Bem. 1926. szept. 24. Király Színház. yintezmenyy király
színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy Élete utolsó éveiben a Nyolcórai
Újságnak yintezmenyy nyolcórai újság yintezmenyy Nyolcóra yintezmenyy nyolcórai
yintezmenyy újság yintezmenyy yintezmenyy Nyolcóra yintezmenyy ykodvegy volt főmunkatársa
és tekintélyes kritikusa. Koporsója fölött Szász Károly. yszemelynevy szász
károly yszemelynevy Szász Károly yszemelynevy szász yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Szász yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Nagymagyarország
utolsó képviselőházi elnöke mondott költői szárnyalású búcsúztatót. szin_III.0153.pdf
III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Liptai Imre - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1876
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0153.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0153.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28351.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Liptai
Imre
Szócikk: Liptai Imre író, sz. 1876. aug. 29-én,
Miskolcon, megh. 1927. okt. 30-án, Budapesten. Atyja zseniális kereskedő, az Első
Magyar Varrógépgyár megalapítója: Liptai Emil, anyja Königstein Matild volt. Liptai
Imre eleinte hírlapírónak készült és mint ilyen Szegeden, ahol a pianista gimnáziumban
tett érettségit, a »Szegedi Hiradó« szerkesztőségében bontogatta szárnyait. Népies
zamatú croquisjai (Tokányok), hamar népszerűséget szereztek neki, mire megpróbálkozott
a színpadirodalommal is. amely már pályája legkezdetén vonzotta. Első monológját
még hetedik gimnazista korában, az Önképző-kör évzáró matinéján zajos sikerrel mutatták
be »Kéjutazás« címmel. Első, egyfelvonásos darabjával, az »Őszi napsugár«-ral dicsérő
elismerést kapott a Dugonics Társaság színmű-pályázatán. A vidéki viszonyokat megunva,
Szegedről az ország fővárosába jött és itt 1907-től kezdve több előkelő fővárosi
napi- és hetilapnál töltött be vezető állásokat haláláig. Mint munkatárs dolgozott
a »Polgár« című demokrata orgánumon kívül a »Magyar Hirlap«-nál és a régi »Pesti
Napló«-nál, ahol humoros és szellemes croquisjai nagy és lelkes közönségre találtak.
1912-ben átvette a »Pesti Napló« felelős szerkesztői állását is, amely azonban csak
nyűg volt az ő írói törekvésein. Ezért meg is vált a szerkesztői állástól csakúgy,
mint a hirlapírástól és az Apolló - kabaré-nak kezdett egyfelvonásos darabókat írni.
Ezekben, a nagyobb színpadok színvonalát is elérő pompás apróságokban olyan sikereket
ért el, hogy rövidesen ő lett a vezető-márka a kabaré-darabok terén. Legnagyobb
sikerét érte el a »Kegyelmes úr«, az »Ott túl a rácson«, »Katica«, a »Rubikon«,
»Lakodalom«, a »Főnök úr neje«, »Lulu«, »Verebek« és még vagy ötven kiváló kis darabokban.
írt háromfelvonásos darabokat is és sok idegen darabot fordított a nagy színházak
számára. Első háromfelvonásos darabja, a »Rossz pénz nem vész el«, amelyet a Magyar
Színház mutatott be 1911. dec. 9-én, nagy sikerrel. Azután a »Sarkantyú« c. 3 felvonásos
drámája következett a Nemzeti Színház színpadán, 1912. nov. 8-án (Társsz. Gábor
Andor), majd a Renaissance Színház megnyitására megírta a »Pesti asszony« c. vígjátékát
(1921. ápr. 15.) és egy évvel később a »Jó fiú« c. darabját (1922. febr. 10.) Drégely
Gábor társaságában írta a »Vörös ember« c. vígjátékát, mely 1924. dec. 13-án került
bemutatóra a Magyar Színházban és egy évvel később Bécsben is sikert aratott. 1929.
ápr. 27-én Pécsett színre került a »Naplopó« c. operettje. Társsz. Drégely Gábor.
Zen. Kulinyi Ernő verseire szerz. Marton Géza. Neje: Somló Margit, volt színésznő,
a Vígszínház színésziskoláját végezte, majd visszavonult. Fordításai: »Csókszanatórium«,
operett 3 felv. Szöv. írta Baron Rezső. Zen. szerz. Fellner (később: Tamássy) Pál.
Bem. 1912. máj. 24. Király Színház. »A reichstadti herceg«, operett 3 felv. Írta
Leon Viktor és Reichert Henrik. Zen. szerz. Stojanovits Péter. Bem. 1921. okt. 14.
Városi Színház. »Morfium«, drámai színjáték 4 felv. Írta Ludwig Herzer. Bem. 1922.
máj. 19. Renaissance Színház. »Vigyen el az ördög!«, operett 3 felv. Írta Leon Viktor
és Reichert János. Zen. szerz. Reichwein Lipót. Bem. 1922. máj. 27. Blaha Lujza
Színház. »Az éj királynője«, én. boh. 3 felv. Szövegét írta Arnold és Bach. Zen.
szerz. Walter Kollo. Bem. 1922. június 20. Renaissance Színház. »Aki a pofont kapta«,
játék 4 felv. Írta Andrejew Leonid. Bem. 1922. dec. 7. U. o. »A cirkuszhercegnő«,
operett 3 felv. Írta Julius Brammer és Alfred Grünwald. Zen. szerz. Kálmán Imre.
Ford. Kulinyi Ernővel. Bem. 1926. szept. 24. Király Színház. Élete utolsó éveiben
a Nyolcórai Újságnak volt főmunkatársa és tekintélyes kritikusa. Koporsója fölött
Szász Károly. Nagymagyarország utolsó képviselőházi elnöke mondott költői szárnyalású
búcsúztatót. szin_III.0153.pdf III
