Címszó: Magyar bohózat - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0183.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0183.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28563.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Magyar bohózat

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528574.htm

 

Szócikk: Magyar bohózat (énekes). Bohózati elemeket már az iskolai drámák közjátékaiban is találunk (L. »Omnia vincit Amor«), (cím) (információ)  valamint világi drámáink színpad elő'tti termékeiben (»Balassi Menyhárt árultatása«), (cím) (információ)  de a magyar bohózat kezdetét játékszínünk megalapításától, szorosabban a budai (Budapest) játékszín idejétől (1833.) (időpont) lehet számítani. A magyar bohózat mint önálló műfaj Nestroy (személy) (információ)  híres »Lumpácius Vagabundus« (cím) (információ)  (L. o.) alapján indult ú­jára. Ezt a népszerű bohózatot azon melegében lefordították, illetve megmagyarosították s Budán (Budapest) — különösen Bartha (személy) (információ)  és Megyeri (személy) (információ)  nagyszerű alakításai révén — a magyar színpadoknak is állandó és kedvelt műsordarabja lett. Nagy sikerrel játszották azután Raymund (személy) bohózatait is, melyekben — akárcsak a »Lumpácius«-ban (cím) (információ)  — tündéries elemeket is találunk. A német (nemzetiség) (információ)  bohózatok sikerein felbuzdulva írta meg aztán Munkácsy János (személy) (információ)  (L. o.) az első tündéries és énekes magyar bohózatot: a »Garabonciás diák«-ot. (cím) A darab nem egészen egységes, de vannak benne jó szerepek s ezek — Megyeri, (személy) (információ)  Bartha, (személy) (információ)  Telepy (személy) és Kovácsné (személy) (információ)  humoros előadásában — sikerre vitték a darabot. Munkácsy (személy) (információ)  laza szerkezetű darabját követte több más hasonló hibában szenvedő bohózat, részben Munkácsytól, (személy) (információ)  részben másoktól, de ezek mind megbuktak. A közönség egészségesebb komikumot várt. És azt hamarosan meg is kapta Gaal József (személy) (információ)  »Peleskei nótárius«­ban (cím) (információ)  (L. o.), amely ha szerkezetileg nem szervesen összefüggő is minden részletében, de a találóan festett népi jelenetekkel, egészséges humorával és népdalaival s a színészek — különösen Megyeri (személy) (információ)  és Bartha (személy) (információ)  — kiváló játékában rendkívüli hatást keltett. Tündéri beavatkozások ugyan még ebben a darabban is vannak, de szervesebben bele vannak illesztve a cselekvénybe, mint Munkácsynál. (személy) (információ)  A »Peleskei nótárius« (cím) (információ)  különben ma is megteszi hatását a színpadon. Ehhez foghatót e nemben maga Gaal (személy) (információ)  sem tudott többet írni, követői még kevésbé. Egyedül csak Balogh István (személy) (információ)  (L. o.) »Ludas Matyi«-ja (cím) (információ)  kivétel. Ennek volt összefüggő cselekvénye és voltak jó magyar alakjai. Az énekes és tündéries bohózati műfajt különben az összetákolt és elburjánzott termékei miatt a közönség annyira megúnta, hogy akik a tündéri elemek kikapcsolásával kezdtek bohózatot írni, nem is merték azt bohózatnak nevezni, hanem tárgya szerint vagy »vigjáték«-nak, vagy »népszínmű«-nek keresztelték el. A tündéries és énekes bohózatokból alakult ki később az operett is (L. Magyar operett). A tündéries elemek azonban ebből is kiszorultak s a móka s a hozzáillő könnyed zene lett benne a lényeges. (Pataki József.) (személy) (információ)  szin_III.0183.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Magyar bohózat címszóvég 28563 Szócikk: Magyar bohózat (énekes). Bohózati elemeket már az iskolai drámák közjátékaiban is találunk (L. »Omnia vincit Amor«), ycimy omnia vincit amor ycimy Omnia vincit Amor ycimy omnia ycimy vincit ycimy amor ycimy ycimy Omnia ycimy vincit ycimy Amor ycimy ykodvegy valamint világi drámáink színpad elő'tti termékeiben (»Balassi Menyhárt árultatása«), ycimy balassi menyhárt árultatása ycimy Balassi Menyhárt árultatása ycimy balassi ycimy menyhárt ycimy árultatása ycimy ycimy Balassi ycimy Menyhárt ycimy árultatása ycimy ykodvegy de a magyar bohózat kezdetét játékszínünk megalapításától, szorosabban a budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy játékszín idejétől (1833.) lehet xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 számítani. A magyar bohózat mint önálló műfaj Nestroy yszemelynevy nestroy yszemelynevy Nestroy yszemelynevy nestroy yszemelynevy yszemelynevy Nestroy yszemelynevy ykodvegy híres »Lumpácius Vagabundus« ycimy lumpácius vagabundus ycimy Lumpácius Vagabundus ycimy lumpácius ycimy vagabundus ycimy ycimy Lumpácius ycimy Vagabundus ycimy ykodvegy (L. o.) alapján indult ú­jára. Ezt a népszerű bohózatot azon melegében lefordították, illetve megmagyarosították s Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy — különösen Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy ykodvegy és Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy nagyszerű alakításai révén — a magyar színpadoknak is állandó és kedvelt műsordarabja lett. Nagy sikerrel játszották azután Raymund yszemelynevy raymund yszemelynevy Raymund yszemelynevy raymund yszemelynevy yszemelynevy Raymund yszemelynevy ykodvegy bohózatait is, melyekben — akárcsak a »Lumpácius«-ban ycimy lumpácius ycimy Lumpácius ycimy lumpácius ycimy ycimy Lumpácius ycimy ykodvegy — tündéries elemeket is találunk. A német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy bohózatok sikerein felbuzdulva írta meg aztán Munkácsy János yszemelynevy munkácsy jános yszemelynevy Munkácsy János yszemelynevy munkácsy yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Munkácsy yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy (L. o.) az első tündéries és énekes magyar bohózatot: a »Garabonciás diák«-ot. ycimy garabonciás diák ycimy Garabonciás diák ycimy garabonciás ycimy diák ycimy ycimy Garabonciás ycimy diák ycimy ykodvegy A darab nem egészen egységes, de vannak benne jó szerepek s ezek — Megyeri, yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy Bartha, yszemelynevy bartha yszemelynevy Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy ykodvegy Telepy yszemelynevy telepy yszemelynevy Telepy yszemelynevy telepy yszemelynevy yszemelynevy Telepy yszemelynevy ykodvegy és Kovácsné yszemelynevy kovácsne yszemelynevy Kovácsné yszemelynevy kovácsne yszemelynevy yszemelynevy Kovácsné yszemelynevy ykodvegy humoros előadásában — sikerre vitték a darabot. Munkácsy yszemelynevy munkácsy yszemelynevy Munkácsy yszemelynevy munkácsy yszemelynevy yszemelynevy Munkácsy yszemelynevy ykodvegy laza szerkezetű darabját követte több más hasonló hibában szenvedő bohózat, részben Munkácsytól, yszemelynevy munkácsy yszemelynevy Munkácsy yszemelynevy munkácsy yszemelynevy yszemelynevy Munkácsy yszemelynevy ykodvegy részben másoktól, de ezek mind megbuktak. A közönség egészségesebb komikumot várt. És azt hamarosan meg is kapta Gaal József yszemelynevy gaal józsef yszemelynevy Gaal József yszemelynevy gaal yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Gaal yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy »Peleskei nótárius«­ban ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy (L. o.), amely ha szerkezetileg nem szervesen összefüggő is minden részletében, de a találóan festett népi jelenetekkel, egészséges humorával és népdalaival s a színészek — különösen Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy és Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy ykodvegy — kiváló játékában rendkívüli hatást keltett. Tündéri beavatkozások ugyan még ebben a darabban is vannak, de szervesebben bele vannak illesztve a cselekvénybe, mint Munkácsynál. yszemelynevy munkácsy yszemelynevy Munkácsy yszemelynevy munkácsy yszemelynevy yszemelynevy Munkácsy yszemelynevy ykodvegy A »Peleskei nótárius« ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy különben ma is megteszi hatását a színpadon. Ehhez foghatót e nemben maga Gaal yszemelynevy gaal yszemelynevy Gaal yszemelynevy gaal yszemelynevy yszemelynevy Gaal yszemelynevy ykodvegy sem tudott többet írni, követői még kevésbé. Egyedül csak Balogh István yszemelynevy balogh istván yszemelynevy Balogh István yszemelynevy balogh yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy (L. o.) »Ludas Matyi«-ja ycimy ludas matyi ycimy Ludas Matyi ycimy ludas ycimy matyi ycimy ycimy Ludas ycimy Matyi ycimy ykodvegy kivétel. Ennek volt összefüggő cselekvénye és voltak jó magyar alakjai. Az énekes és tündéries bohózati műfajt különben az összetákolt és elburjánzott termékei miatt a közönség annyira megúnta, hogy akik a tündéri elemek kikapcsolásával kezdtek bohózatot írni, nem is merték azt bohózatnak nevezni, hanem tárgya szerint vagy »vigjáték«-nak, vagy »népszínmű«-nek keresztelték el. A tündéries és énekes bohózatokból alakult ki később az operett is (L. Magyar operett). A tündéries elemek azonban ebből is kiszorultak s a móka s a hozzáillő könnyed zene lett benne a lényeges. (Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_III.0183.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Magyar bohózat - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0183.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0183.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28563.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Magyar bohózat

Szócikk: Magyar bohózat (énekes). Bohózati elemeket már az iskolai drámák közjátékaiban is találunk (L. »Omnia vincit Amor«), valamint világi drámáink színpad elő'tti termékeiben (»Balassi Menyhárt árultatása«), de a magyar bohózat kezdetét játékszínünk megalapításától, szorosabban a budai játékszín idejétől (1833.) lehet számítani. A magyar bohózat mint önálló műfaj Nestroy híres »Lumpácius Vagabundus« (L. o.) alapján indult ú­jára. Ezt a népszerű bohózatot azon melegében lefordították, illetve megmagyarosították s Budán — különösen Bartha és Megyeri nagyszerű alakításai révén — a magyar színpadoknak is állandó és kedvelt műsordarabja lett. Nagy sikerrel játszották azután Raymund bohózatait is, melyekben — akárcsak a »Lumpácius«-ban — tündéries elemeket is találunk. A német bohózatok sikerein felbuzdulva írta meg aztán Munkácsy János (L. o.) az első tündéries és énekes magyar bohózatot: a »Garabonciás diák«-ot. A darab nem egészen egységes, de vannak benne jó szerepek s ezek — Megyeri, Bartha, Telepy és Kovácsné humoros előadásában — sikerre vitték a darabot. Munkácsy laza szerkezetű darabját követte több más hasonló hibában szenvedő bohózat, részben Munkácsytól, részben másoktól, de ezek mind megbuktak. A közönség egészségesebb komikumot várt. És azt hamarosan meg is kapta Gaal József »Peleskei nótárius«­ban (L. o.), amely ha szerkezetileg nem szervesen összefüggő is minden részletében, de a találóan festett népi jelenetekkel, egészséges humorával és népdalaival s a színészek — különösen Megyeri és Bartha — kiváló játékában rendkívüli hatást keltett. Tündéri beavatkozások ugyan még ebben a darabban is vannak, de szervesebben bele vannak illesztve a cselekvénybe, mint Munkácsynál. A »Peleskei nótárius« különben ma is megteszi hatását a színpadon. Ehhez foghatót e nemben maga Gaal sem tudott többet írni, követői még kevésbé. Egyedül csak Balogh István (L. o.) »Ludas Matyi«-ja kivétel. Ennek volt összefüggő cselekvénye és voltak jó magyar alakjai. Az énekes és tündéries bohózati műfajt különben az összetákolt és elburjánzott termékei miatt a közönség annyira megúnta, hogy akik a tündéri elemek kikapcsolásával kezdtek bohózatot írni, nem is merték azt bohózatnak nevezni, hanem tárgya szerint vagy »vigjáték«-nak, vagy »népszínmű«-nek keresztelték el. A tündéries és énekes bohózatokból alakult ki később az operett is (L. Magyar operett). A tündéries elemek azonban ebből is kiszorultak s a móka s a hozzáillő könnyed zene lett benne a lényeges. (Pataki József.) szin_III.0183.pdf III