Címszó: Magyar Földmíves Játékszín - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0189.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0189.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28576.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Magyar
Földmíves Játékszín
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528574.htm
Szócikk: Magyar Földmíves Játékszín A fehérmegyei
(megye) Csákvár
(megye) községben
összeállott néhány fiatal legény és leány, hogy a nép szórakoztatására népszínműveket
játszanak. Paulini Béla (személy) (L.
o.) és Bozory Endre (személy) személyében
vezetőjük is akadt, akik nagy szeretettel foglalkoztak velük. Ez az érdekes társaság,
miután szűkebb pátriájában már több ízben előadott egyes darabokat, 1929. (időpont) dec.
13-án feljött Budapestre, (Budapest)
hogy itt is megmutassa magát. Dr. Hevesi Sándor, (személy) a
Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
igazgatója, aki már vidéki működésük idejéből
ismerte őket, készséggel adott nekik helyet a Nemzeti Színház Kamara Színházában,
(intézmény)
(információ)
ahol Harsányi Zsolt (személy) (információ)
és Paulini Béla (személy) »Háry
János-át (cím)
(információ)
Kodály Zoltán (személy) (információ)
dalaival adták elő, háromszor egymásután,
még pedig olyan kedves előadásban, hogy a Magyar Színház (intézmény)
(információ)
is meghívta őket néhány esti vendégszereplésre.
Ennek az előadásnak legerősebb oldala volt az eredetisége. Rendezőjük meghagyta
a szereplőket a maguk naivságában és nem igyekezett rájuk erőszakolni a saját felfogását.
Minden egyszerű paraszti elgondolásban történt itt a mozgástól, beszédtől, énektől
kezdve fel a jellemek kidomborításáig. Súgó és karmester nélkül játszottak egységesen,
paraszti félszegséggel, de — kedvesen. Egyikük sem törekedett arra, hogy az előadásból
egyénileg kitűnjék. Éppen ezért jó összjátékot produkáltak. A beszélgetést teljes
közvetlenséggel s a lámpaláz mindén látszata nélkül eszközölték, csak a magán énekszámoknál
szorította vissza egy kissé hangjukat a félelem. A karéneklés azonban már igazi
jó hangos paraszti-ének volt. Az előadásban mindenki megállta a helyét emberül,
de jelentősebb szerepüknél fogva, mégis meg kell említenünk Sepsy Jánost (személy) (információ)
(címszerep), Takács Böskét (személy) (információ)
(a dalos Örzse (szerep) ábrázolóját),
Benedek Sándort (személy) (információ)
(az öreg Marci kocsist), (szerep) Medgyesi
Lajost (személy)
(információ)
(Napoleon), (szerep) Fehér
Ferencet (személy)
(információ)
(Ferenc császár), (szerep) Mészáros
Böskét (személy)
(információ)
(császárné), (szerep) Benedek
Juliskát (személy)
(információ)
(Mária Lujzát). (szerep) De
igen jó volt Németh Sándor, (személy) (információ)
Katona József, (személy) (információ)
Bárány János, (személy) (információ)
Berky András, (személy) (információ)
Kaszap Ferenc (személy) és
Takács Bözsi (személy)
(információ)
is. A zenekíséretet négy csákvári (megye) parasztmuzsikus
szolgáltatta, karmester és kotta nélkül. Azok is jó munkát végeztek. Nincs szándékunkban
a Földmíves Játékszín (intézmény)
műkedvelőit a hivatásos színészekkel összehasonlítani, de tanulság szempontjából
mégis ki kell emelnünk a csákváriak (megye) egységes
kiejtését. Ha a hivatásos színészek paraszt-darabot játszanak, szinte mindannyian
más-más dialektusban beszélnek; a csákváriak (megye) azonban
egy faluból valók lévén, akaratlanul is a maguk egyforma nyelvén beszéltek. Ez
az önként adódó egyforma kiejtés nagyban előmozdította a játék egységét. Nekünk
színészeknek annyiból is érdékes volt ez az előadás, mert azon keresztül egy kicsit
visszaláthattunk a régmultba, a magyar játékszín őskorába, a minden színpadi és
színészi raffinériától ment puritán színjátszás idejére. Valahogy így tapogatódzhattak
a XVIII-ik század végén — Jantsó Pálék (személy) és
Lángh Ádám Jánosék (személy) (információ)
is a játékszínen —, hiszen eleinte Ők is
csak műkedvelők voltak. Justh Zsigmond (személy) (információ)
(L. o.), a korán elhalt tehetséges író, a
mult század vége felé állított parasztjátékszínt a maga pusztáján, de annak működése
csak szűk körre szorítkozott; a csákváriak (megye) azonban
— Budapesten (Budapest)
és egyéb városokban való fellépéseikkel — az egész ország figyelmét magukra irányították
és erős bizonyságot tettek arról, hogy a természetes, józan ésszel megáldott magyar
parasztban erők és tehetségek rejlenek. (Pataki József.) (személy) (információ)
szin_III.0189.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Magyar Földmíves Játékszín címszóvég 28576
Szócikk: Magyar Földmíves Játékszín A fehérmegyei ytelepulesy fehérmegye
ytelepulesy fehérmegye ymegyey fejér megye ykodvegy Csákvár ytelepulesy csákvár
ytelepulesy Csákvár ymegyey fejér megye ykodvegy községben összeállott néhány fiatal
legény és leány, hogy a nép szórakoztatására népszínműveket játszanak. Paulini Béla
yszemelynevy paulini béla yszemelynevy Paulini Béla yszemelynevy paulini
yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Paulini yszemelynevy Béla
yszemelynevy ykodvegy (L. o.) és Bozory Endre yszemelynevy bozory endre
yszemelynevy Bozory Endre yszemelynevy bozory yszemelynevy endre yszemelynevy
yszemelynevy Bozory yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy személyében vezetőjük
is akadt, akik nagy szeretettel foglalkoztak velük. Ez az érdekes társaság, miután
szűkebb pátriájában már több ízben előadott egyes darabokat, 1929. dec. xtalanevtizedx
1935 13-án feljött Budapestre, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy hogy itt is megmutassa magát. Dr. Hevesi Sándor, yszemelynevy
dr. hevesi sándor yszemelynevy Dr. Hevesi Sándor yszemelynevy dr. yszemelynevy
hevesi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Hevesi
yszemelynevy Sándor yszemelynev a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatója, aki már vidéki működésük idejéből
ismerte őket, készséggel adott nekik helyet a Nemzeti Színház Kamara Színházában,
yintezmenyy nemzeti színház kamara színháza yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy kamara yintezmenyy színháza yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ahol Harsányi Zsolt yszemelynevy
harsányi zsolt yszemelynevy Harsányi Zsolt yszemelynevy harsányi yszemelynevy
zsolt yszemelynevy yszemelynevy Harsányi yszemelynevy Zsolt yszemelynevy
ykodvegy és Paulini Béla yszemelynevy paulini béla yszemelynevy Paulini Béla
yszemelynevy paulini yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Paulini
yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy »Háry János-át ycimy háry jános ycimy
Háry János ycimy háry ycimy jános ycimy ycimy Háry ycimy János ycimy ykodvegy Kodály
Zoltán yszemelynevy kodály zoltán yszemelynevy Kodály Zoltán yszemelynevy
kodály yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Kodály yszemelynevy Zoltán
yszemelynevy ykodvegy dalaival adták elő, háromszor egymásután, még pedig olyan
kedves előadásban, hogy a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy
Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy is meghívta őket néhány esti vendégszereplésre.
Ennek az előadásnak legerősebb oldala volt az eredetisége. Rendezőjük meghagyta
a szereplőket a maguk naivságában és nem igyekezett rájuk erőszakolni a saját felfogását.
Minden egyszerű paraszti elgondolásban történt itt a mozgástól, beszédtől, énektől
kezdve fel a jellemek kidomborításáig. Súgó és karmester nélkül játszottak egységesen,
paraszti félszegséggel, de — kedvesen. Egyikük sem törekedett arra, hogy az előadásból
egyénileg kitűnjék. Éppen ezért jó összjátékot produkáltak. A beszélgetést teljes
közvetlenséggel s a lámpaláz mindén látszata nélkül eszközölték, csak a magán énekszámoknál
szorította vissza egy kissé hangjukat a félelem. A karéneklés azonban már igazi
jó hangos paraszti-ének volt. Az előadásban mindenki megállta a helyét emberül,
de jelentősebb szerepüknél fogva, mégis meg kell említenünk Sepsy Jánost yszemelynevy
sepsy jános yszemelynevy Sepsy János yszemelynevy sepsy yszemelynevy jános
yszemelynevy yszemelynevy Sepsy yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy (címszerep),
Takács Böskét yszemelynevy takács böske yszemelynevy Takács Böské yszemelynevy
takács yszemelynevy böske yszemelynevy yszemelynevy Takács yszemelynevy Böské
yszemelynevy ykodvegy (a dalos Örzse yszerepy örzse yszerepy Örzse yszerepy
örzse yszerepy yszerepy Örzse yszerepy ykodvegy ábrázolóját), Benedek Sándort yszemelynevy
benedek sándor yszemelynevy Benedek Sándor yszemelynevy benedek yszemelynevy
sándor yszemelynevy yszemelynevy Benedek yszemelynevy Sándor yszemelynevy
ykodvegy (az öreg Marci kocsist), yszerepy marci kocsis yszerepy Marci kocsis
yszerepy marci yszerepy kocsis yszerepy yszerepy Marci yszerepy kocsis yszerepy
ykodvegy Medgyesi Lajost yszemelynevy medgyesi lajos yszemelynevy Medgyesi
Lajos yszemelynevy medgyesi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy
Medgyesi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy (Napoleon), yszerepy napoleon
yszerepy Napoleon yszerepy napoleon yszerepy yszerepy Napoleon yszerepy
ykodvegy Fehér Ferencet yszemelynevy fehér ferenc yszemelynevy Fehér Ferenc
yszemelynevy fehér yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Fehér
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy (Ferenc császár), yszerepy ferenc
császár yszerepy Ferenc császár yszerepy ferenc yszerepy császár yszerepy
yszerepy Ferenc yszerepy császár yszerepy ykodvegy Mészáros Böskét yszemelynevy
mészáros böske yszemelynevy Mészáros Böské yszemelynevy mészáros yszemelynevy
böske yszemelynevy yszemelynevy Mészáros yszemelynevy Böské yszemelynevy
ykodvegy (császárné), yszerepy császárne yszerepy császárné yszerepy császárne
yszerepy yszerepy császárné yszerepy ykodvegy Benedek Juliskát yszemelynevy
benedek juliska yszemelynevy Benedek Juliská yszemelynevy benedek yszemelynevy
juliska yszemelynevy yszemelynevy Benedek yszemelynevy Juliská yszemelynevy
ykodvegy (Mária Lujzát). yszerepy mária lujza yszerepy Mária Lujzá yszerepy
mária yszerepy lujza yszerepy yszerepy Mária yszerepy Lujzá yszerepy ykodvegy De
igen jó volt Németh Sándor, yszemelynevy németh sándor yszemelynevy Németh
Sándor yszemelynevy németh yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Németh
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Katona József, yszemelynevy katona
józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Bárány
János, yszemelynevy bárány jános yszemelynevy Bárány János yszemelynevy bárány
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Bárány yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy Berky András, yszemelynevy berky andrás yszemelynevy
Berky András yszemelynevy berky yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy
Berky yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy Kaszap Ferenc yszemelynevy
kaszap ferenc yszemelynevy Kaszap Ferenc yszemelynevy kaszap yszemelynevy
ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kaszap yszemelynevy Ferenc yszemelynevy
ykodvegy és Takács Bözsi yszemelynevy takács bözsi yszemelynevy Takács Bözsi
yszemelynevy takács yszemelynevy bözsi yszemelynevy yszemelynevy Takács
yszemelynevy Bözsi yszemelynevy ykodvegy is. A zenekíséretet négy csákvári ytelepulesy
csákvár ytelepulesy csákvár ymegyey fejér megye ykodvegy parasztmuzsikus szolgáltatta,
karmester és kotta nélkül. Azok is jó munkát végeztek. Nincs szándékunkban a Földmíves
Játékszín yintezmenyy földmíves játékszín yintezmenyy Földmíve yintezmenyy
földmíves yintezmenyy játékszín yintezmenyy yintezmenyy Földmíve yintezmenyy
ykodvegy műkedvelőit a hivatásos színészekkel összehasonlítani, de tanulság szempontjából
mégis ki kell emelnünk a csákváriak ytelepulesy csákvár ytelepulesy csákvár
ymegyey fejér megye ykodvegy egységes kiejtését. Ha a hivatásos színészek paraszt-darabot
játszanak, szinte mindannyian más-más dialektusban beszélnek; a csákváriak ytelepulesy
csákvár ytelepulesy csákvár ymegyey fejér megye ykodvegy azonban egy faluból valók
lévén, akaratlanul is a maguk egyforma nyelvén beszéltek. Ez az önként adódó egyforma
kiejtés nagyban előmozdította a játék egységét. Nekünk színészeknek annyiból is
érdékes volt ez az előadás, mert azon keresztül egy kicsit visszaláthattunk a régmultba,
a magyar játékszín őskorába, a minden színpadi és színészi raffinériától ment puritán
színjátszás idejére. Valahogy így tapogatódzhattak a XVIII-ik század végén — Jantsó
Pálék yszemelynevy jantsó pál yszemelynevy Jantsó Pál yszemelynevy jantsó
yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Jantsó yszemelynevy Pál yszemelynevy
ykodvegy és Lángh Ádám Jánosék yszemelynevy lángh ádám jános yszemelynevy Lángh
Ádám János yszemelynevy lángh yszemelynevy ádám yszemelynevy jános yszemelynevy
yszemelynevy Lángh yszemelynevy Ádám yszemelynevy János yszemelynevy yk is a játékszínen
—, hiszen eleinte Ők is csak műkedvelők voltak. Justh Zsigmond yszemelynevy
justh zsigmond yszemelynevy Justh Zsigmond yszemelynevy justh yszemelynevy
zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Justh yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy
ykodvegy (L. o.), a korán elhalt tehetséges író, a mult század vége felé állított
parasztjátékszínt a maga pusztáján, de annak működése csak szűk körre szorítkozott;
a csákváriak ytelepulesy csákvár ytelepulesy csákvár ymegyey fejér megye
ykodvegy azonban — Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy és egyéb városokban való fellépéseikkel — az egész ország figyelmét
magukra irányították és erős bizonyságot tettek arról, hogy a természetes, józan
ésszel megáldott magyar parasztban erők és tehetségek rejlenek. (Pataki József.)
yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_III.0189.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Magyar Földmíves Játékszín - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0189.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0189.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28576.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Magyar
Földmíves Játékszín
Szócikk: Magyar Földmíves Játékszín A fehérmegyei
Csákvár községben összeállott néhány fiatal legény és leány, hogy a nép szórakoztatására
népszínműveket játszanak. Paulini Béla (L. o.) és Bozory Endre személyében vezetőjük
is akadt, akik nagy szeretettel foglalkoztak velük. Ez az érdekes társaság, miután
szűkebb pátriájában már több ízben előadott egyes darabokat, 1929. dec. 13-án feljött
Budapestre, hogy itt is megmutassa magát. Dr. Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója,
aki már vidéki működésük idejéből ismerte őket, készséggel adott nekik helyet a
Nemzeti Színház Kamara Színházában, ahol Harsányi Zsolt és Paulini Béla »Háry János-át
Kodály Zoltán dalaival adták elő, háromszor egymásután, még pedig olyan kedves előadásban,
hogy a Magyar Színház is meghívta őket néhány esti vendégszereplésre. Ennek az előadásnak
legerősebb oldala volt az eredetisége. Rendezőjük meghagyta a szereplőket a maguk
naivságában és nem igyekezett rájuk erőszakolni a saját felfogását. Minden egyszerű
paraszti elgondolásban történt itt a mozgástól, beszédtől, énektől kezdve fel a
jellemek kidomborításáig. Súgó és karmester nélkül játszottak egységesen, paraszti
félszegséggel, de — kedvesen. Egyikük sem törekedett arra, hogy az előadásból egyénileg
kitűnjék. Éppen ezért jó összjátékot produkáltak. A beszélgetést teljes közvetlenséggel
s a lámpaláz mindén látszata nélkül eszközölték, csak a magán énekszámoknál szorította
vissza egy kissé hangjukat a félelem. A karéneklés azonban már igazi jó hangos paraszti-ének
volt. Az előadásban mindenki megállta a helyét emberül, de jelentősebb szerepüknél
fogva, mégis meg kell említenünk Sepsy Jánost (címszerep), Takács Böskét (a dalos
Örzse ábrázolóját), Benedek Sándort (az öreg Marci kocsist), Medgyesi Lajost (Napoleon),
Fehér Ferencet (Ferenc császár), Mészáros Böskét (császárné), Benedek Juliskát (Mária
Lujzát). De igen jó volt Németh Sándor, Katona József, Bárány János, Berky András,
Kaszap Ferenc és Takács Bözsi is. A zenekíséretet négy csákvári parasztmuzsikus
szolgáltatta, karmester és kotta nélkül. Azok is jó munkát végeztek. Nincs szándékunkban
a Földmíves Játékszín műkedvelőit a hivatásos színészekkel összehasonlítani, de
tanulság szempontjából mégis ki kell emelnünk a csákváriak egységes kiejtését. Ha
a hivatásos színészek paraszt-darabot játszanak, szinte mindannyian más-más dialektusban
beszélnek; a csákváriak azonban egy faluból valók lévén, akaratlanul is a maguk
egyforma nyelvén beszéltek. Ez az önként adódó egyforma kiejtés nagyban előmozdította
a játék egységét. Nekünk színészeknek annyiból is érdékes volt ez az előadás, mert
azon keresztül egy kicsit visszaláthattunk a régmultba, a magyar játékszín őskorába,
a minden színpadi és színészi raffinériától ment puritán színjátszás idejére. Valahogy
így tapogatódzhattak a XVIII-ik század végén — Jantsó Pálék és Lángh Ádám Jánosék
is a játékszínen —, hiszen eleinte Ők is csak műkedvelők voltak. Justh Zsigmond
(L. o.), a korán elhalt tehetséges író, a mult század vége felé állított parasztjátékszínt
a maga pusztáján, de annak működése csak szűk körre szorítkozott; a csákváriak azonban
— Budapesten és egyéb városokban való fellépéseikkel — az egész ország figyelmét
magukra irányították és erős bizonyságot tettek arról, hogy a természetes, józan
ésszel megáldott magyar parasztban erők és tehetségek rejlenek. (Pataki József.)
szin_III.0189.pdf III