Címszó: Magyar Földmíves Játékszín - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0189.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0189.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28576.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Magyar Földmíves Játékszín

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528574.htm

 

Szócikk: Magyar Földmíves Játékszín A fehérmegyei (megye) Csákvár (megye) községben összeállott néhány fiatal legény és leány, hogy a nép szórakoztatására népszínműveket játszanak. Paulini Béla (személy) (L. o.) és Bozory Endre (személy) személyében vezetőjük is akadt, akik nagy szeretettel foglalkoztak velük. Ez az érdekes társaság, miután szűkebb pátriájában már több ízben előadott egyes darabokat, 1929. (időpont) dec. 13-án feljött Budapestre, (Budapest) hogy itt is megmutassa magát. Dr. Hevesi Sándor, (személy) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatója, aki már vidéki működésük idejéből ismerte őket, készséggel adott nekik helyet a Nemzeti Színház Kamara Színházában, (intézmény) (információ)  ahol Harsányi Zsolt (személy) (információ)  és Paulini Béla (személy) »Háry János-át (cím) (információ)  Kodály Zoltán (személy) (információ)  dalaival adták elő, háromszor egymásután, még pedig olyan kedves előadásban, hogy a Magyar Színház (intézmény) (információ)  is meghívta őket néhány esti vendégszereplésre. Ennek az előadásnak legerősebb oldala volt az eredetisége. Rendezőjük meghagyta a szereplőket a maguk naivságában és nem igyekezett rájuk erőszakolni a saját felfogását. Minden egyszerű paraszti elgondolásban történt itt a mozgástól, beszédtől, énektől kezdve fel a jellemek kidomborításáig. Súgó és karmester nélkül játszottak egységesen, paraszti félszegséggel, de — kedvesen. Egyikük sem törekedett arra, hogy az előadásból egyénileg kitűnjék. Éppen ezért jó összjátékot produkáltak. A beszélgetést teljes közvetlenséggel s a lámpaláz mindén látszata nélkül eszközölték, csak a magán énekszámoknál szorította vissza egy kissé hangjukat a félelem. A karéneklés azonban már igazi jó hangos paraszti-ének volt. Az előadásban mindenki megállta a helyét emberül, de jelentősebb szerepüknél fogva, mégis meg kell említenünk Sepsy Jánost (személy) (információ)  (címszerep), Takács Böskét (személy) (információ)  (a dalos Örzse (szerep) ábrázolóját), Benedek Sándort (személy) (információ)  (az öreg Marci kocsist), (szerep) Medgyesi Lajost (személy) (információ)  (Napoleon), (szerep) Fehér Ferencet (személy) (információ)  (Ferenc császár), (szerep) Mészáros Böskét (személy) (információ)  (császárné), (szerep) Benedek Juliskát (személy) (információ)  (Mária Lujzát). (szerep) De igen jó volt Németh Sándor, (személy) (információ)  Katona József, (személy) (információ)  Bárány János, (személy) (információ)  Berky András, (személy) (információ)  Kaszap Ferenc (személy) és Takács Bözsi (személy) (információ)  is. A zenekíséretet négy csákvári (megye) parasztmuzsikus szolgáltatta, karmester és kotta nélkül. Azok is jó munkát végeztek. Nincs szándékunkban a Földmíves Játékszín (intézmény) műkedvelőit a hivatásos színészekkel összehasonlítani, de tanulság szempontjából mégis ki kell emelnünk a csákváriak (megye) egységes kiejtését. Ha a hivatásos színészek paraszt-darabot játszanak, szinte mindannyian más-más dialektusban beszélnek; a csákváriak (megye) azonban egy faluból valók lévén, akaratlanul is a maguk egy­forma nyelvén beszéltek. Ez az önként adódó egyforma kiejtés nagyban előmoz­dította a játék egységét. Nekünk színé­szeknek annyiból is érdékes volt ez az előadás, mert azon keresztül egy kicsit visszaláthattunk a régmultba, a magyar játékszín őskorába, a minden színpadi és színészi raffinériától ment puritán színjátszás idejére. Valahogy így tapogatódzhattak a XVIII-ik század végén — Jantsó Pálék (személy) és Lángh Ádám Jánosék (személy) (információ)  is a játékszínen —, hiszen eleinte Ők is csak műkedvelők voltak. Justh Zsigmond (személy) (információ)  (L. o.), a korán elhalt tehetséges író, a mult század vége felé állított parasztjátékszínt a maga pusztáján, de annak működése csak szűk körre szorítkozott; a csákváriak (megye) azonban — Budapesten (Budapest) és egyéb városokban való fellépéseikkel — az egész ország figyelmét magukra irányították és erős bizonyságot tettek arról, hogy a természetes, józan ésszel megáldott magyar parasztban erők és tehetségek rejlenek. (Pataki József.) (személy) (információ)  szin_III.0189.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Magyar Földmíves Játékszín címszóvég 28576 Szócikk: Magyar Földmíves Játékszín A fehérmegyei ytelepulesy fehérmegye ytelepulesy fehérmegye ymegyey fejér megye ykodvegy Csákvár ytelepulesy csákvár ytelepulesy Csákvár ymegyey fejér megye ykodvegy községben összeállott néhány fiatal legény és leány, hogy a nép szórakoztatására népszínműveket játszanak. Paulini Béla yszemelynevy paulini béla yszemelynevy Paulini Béla yszemelynevy paulini yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Paulini yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy (L. o.) és Bozory Endre yszemelynevy bozory endre yszemelynevy Bozory Endre yszemelynevy bozory yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Bozory yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy személyében vezetőjük is akadt, akik nagy szeretettel foglalkoztak velük. Ez az érdekes társaság, miután szűkebb pátriájában már több ízben előadott egyes darabokat, 1929. dec. xtalanevtizedx 1935 13-án feljött Budapestre, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy hogy itt is megmutassa magát. Dr. Hevesi Sándor, yszemelynevy dr. hevesi sándor yszemelynevy Dr. Hevesi Sándor yszemelynevy dr. yszemelynevy hevesi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Hevesi yszemelynevy Sándor yszemelynev a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatója, aki már vidéki működésük idejéből ismerte őket, készséggel adott nekik helyet a Nemzeti Színház Kamara Színházában, yintezmenyy nemzeti színház kamara színháza yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy kamara yintezmenyy színháza yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ahol Harsányi Zsolt yszemelynevy harsányi zsolt yszemelynevy Harsányi Zsolt yszemelynevy harsányi yszemelynevy zsolt yszemelynevy yszemelynevy Harsányi yszemelynevy Zsolt yszemelynevy ykodvegy és Paulini Béla yszemelynevy paulini béla yszemelynevy Paulini Béla yszemelynevy paulini yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Paulini yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy »Háry János-át ycimy háry jános ycimy Háry János ycimy háry ycimy jános ycimy ycimy Háry ycimy János ycimy ykodvegy Kodály Zoltán yszemelynevy kodály zoltán yszemelynevy Kodály Zoltán yszemelynevy kodály yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Kodály yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy dalaival adták elő, háromszor egymásután, még pedig olyan kedves előadásban, hogy a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy is meghívta őket néhány esti vendégszereplésre. Ennek az előadásnak legerősebb oldala volt az eredetisége. Rendezőjük meghagyta a szereplőket a maguk naivságában és nem igyekezett rájuk erőszakolni a saját felfogását. Minden egyszerű paraszti elgondolásban történt itt a mozgástól, beszédtől, énektől kezdve fel a jellemek kidomborításáig. Súgó és karmester nélkül játszottak egységesen, paraszti félszegséggel, de — kedvesen. Egyikük sem törekedett arra, hogy az előadásból egyénileg kitűnjék. Éppen ezért jó összjátékot produkáltak. A beszélgetést teljes közvetlenséggel s a lámpaláz mindén látszata nélkül eszközölték, csak a magán énekszámoknál szorította vissza egy kissé hangjukat a félelem. A karéneklés azonban már igazi jó hangos paraszti-ének volt. Az előadásban mindenki megállta a helyét emberül, de jelentősebb szerepüknél fogva, mégis meg kell említenünk Sepsy Jánost yszemelynevy sepsy jános yszemelynevy Sepsy János yszemelynevy sepsy yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Sepsy yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy (címszerep), Takács Böskét yszemelynevy takács böske yszemelynevy Takács Böské yszemelynevy takács yszemelynevy böske yszemelynevy yszemelynevy Takács yszemelynevy Böské yszemelynevy ykodvegy (a dalos Örzse yszerepy örzse yszerepy Örzse yszerepy örzse yszerepy yszerepy Örzse yszerepy ykodvegy ábrázolóját), Benedek Sándort yszemelynevy benedek sándor yszemelynevy Benedek Sándor yszemelynevy benedek yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Benedek yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy (az öreg Marci kocsist), yszerepy marci kocsis yszerepy Marci kocsis yszerepy marci yszerepy kocsis yszerepy yszerepy Marci yszerepy kocsis yszerepy ykodvegy Medgyesi Lajost yszemelynevy medgyesi lajos yszemelynevy Medgyesi Lajos yszemelynevy medgyesi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Medgyesi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy (Napoleon), yszerepy napoleon yszerepy Napoleon yszerepy napoleon yszerepy yszerepy Napoleon yszerepy ykodvegy Fehér Ferencet yszemelynevy fehér ferenc yszemelynevy Fehér Ferenc yszemelynevy fehér yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Fehér yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy (Ferenc császár), yszerepy ferenc császár yszerepy Ferenc császár yszerepy ferenc yszerepy császár yszerepy yszerepy Ferenc yszerepy császár yszerepy ykodvegy Mészáros Böskét yszemelynevy mészáros böske yszemelynevy Mészáros Böské yszemelynevy mészáros yszemelynevy böske yszemelynevy yszemelynevy Mészáros yszemelynevy Böské yszemelynevy ykodvegy (császárné), yszerepy császárne yszerepy császárné yszerepy császárne yszerepy yszerepy császárné yszerepy ykodvegy Benedek Juliskát yszemelynevy benedek juliska yszemelynevy Benedek Juliská yszemelynevy benedek yszemelynevy juliska yszemelynevy yszemelynevy Benedek yszemelynevy Juliská yszemelynevy ykodvegy (Mária Lujzát). yszerepy mária lujza yszerepy Mária Lujzá yszerepy mária yszerepy lujza yszerepy yszerepy Mária yszerepy Lujzá yszerepy ykodvegy De igen jó volt Németh Sándor, yszemelynevy németh sándor yszemelynevy Németh Sándor yszemelynevy németh yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Németh yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Katona József, yszemelynevy katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Bárány János, yszemelynevy bárány jános yszemelynevy Bárány János yszemelynevy bárány yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Bárány yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Berky András, yszemelynevy berky andrás yszemelynevy Berky András yszemelynevy berky yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Berky yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy Kaszap Ferenc yszemelynevy kaszap ferenc yszemelynevy Kaszap Ferenc yszemelynevy kaszap yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kaszap yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy és Takács Bözsi yszemelynevy takács bözsi yszemelynevy Takács Bözsi yszemelynevy takács yszemelynevy bözsi yszemelynevy yszemelynevy Takács yszemelynevy Bözsi yszemelynevy ykodvegy is. A zenekíséretet négy csákvári ytelepulesy csákvár ytelepulesy csákvár ymegyey fejér megye ykodvegy parasztmuzsikus szolgáltatta, karmester és kotta nélkül. Azok is jó munkát végeztek. Nincs szándékunkban a Földmíves Játékszín yintezmenyy földmíves játékszín yintezmenyy Földmíve yintezmenyy földmíves yintezmenyy játékszín yintezmenyy yintezmenyy Földmíve yintezmenyy ykodvegy műkedvelőit a hivatásos színészekkel összehasonlítani, de tanulság szempontjából mégis ki kell emelnünk a csákváriak ytelepulesy csákvár ytelepulesy csákvár ymegyey fejér megye ykodvegy egységes kiejtését. Ha a hivatásos színészek paraszt-darabot játszanak, szinte mindannyian más-más dialektusban beszélnek; a csákváriak ytelepulesy csákvár ytelepulesy csákvár ymegyey fejér megye ykodvegy azonban egy faluból valók lévén, akaratlanul is a maguk egy­forma nyelvén beszéltek. Ez az önként adódó egyforma kiejtés nagyban előmoz­dította a játék egységét. Nekünk színé­szeknek annyiból is érdékes volt ez az előadás, mert azon keresztül egy kicsit visszaláthattunk a régmultba, a magyar játékszín őskorába, a minden színpadi és színészi raffinériától ment puritán színjátszás idejére. Valahogy így tapogatódzhattak a XVIII-ik század végén — Jantsó Pálék yszemelynevy jantsó pál yszemelynevy Jantsó Pál yszemelynevy jantsó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Jantsó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy és Lángh Ádám Jánosék yszemelynevy lángh ádám jános yszemelynevy Lángh Ádám János yszemelynevy lángh yszemelynevy ádám yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Lángh yszemelynevy Ádám yszemelynevy János yszemelynevy yk is a játékszínen —, hiszen eleinte Ők is csak műkedvelők voltak. Justh Zsigmond yszemelynevy justh zsigmond yszemelynevy Justh Zsigmond yszemelynevy justh yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Justh yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy (L. o.), a korán elhalt tehetséges író, a mult század vége felé állított parasztjátékszínt a maga pusztáján, de annak működése csak szűk körre szorítkozott; a csákváriak ytelepulesy csákvár ytelepulesy csákvár ymegyey fejér megye ykodvegy azonban — Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és egyéb városokban való fellépéseikkel — az egész ország figyelmét magukra irányították és erős bizonyságot tettek arról, hogy a természetes, józan ésszel megáldott magyar parasztban erők és tehetségek rejlenek. (Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_III.0189.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Magyar Földmíves Játékszín - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0189.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0189.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28576.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Magyar Földmíves Játékszín

Szócikk: Magyar Földmíves Játékszín A fehérmegyei Csákvár községben összeállott néhány fiatal legény és leány, hogy a nép szórakoztatására népszínműveket játszanak. Paulini Béla (L. o.) és Bozory Endre személyében vezetőjük is akadt, akik nagy szeretettel foglalkoztak velük. Ez az érdekes társaság, miután szűkebb pátriájában már több ízben előadott egyes darabokat, 1929. dec. 13-án feljött Budapestre, hogy itt is megmutassa magát. Dr. Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója, aki már vidéki működésük idejéből ismerte őket, készséggel adott nekik helyet a Nemzeti Színház Kamara Színházában, ahol Harsányi Zsolt és Paulini Béla »Háry János-át Kodály Zoltán dalaival adták elő, háromszor egymásután, még pedig olyan kedves előadásban, hogy a Magyar Színház is meghívta őket néhány esti vendégszereplésre. Ennek az előadásnak legerősebb oldala volt az eredetisége. Rendezőjük meghagyta a szereplőket a maguk naivságában és nem igyekezett rájuk erőszakolni a saját felfogását. Minden egyszerű paraszti elgondolásban történt itt a mozgástól, beszédtől, énektől kezdve fel a jellemek kidomborításáig. Súgó és karmester nélkül játszottak egységesen, paraszti félszegséggel, de — kedvesen. Egyikük sem törekedett arra, hogy az előadásból egyénileg kitűnjék. Éppen ezért jó összjátékot produkáltak. A beszélgetést teljes közvetlenséggel s a lámpaláz mindén látszata nélkül eszközölték, csak a magán énekszámoknál szorította vissza egy kissé hangjukat a félelem. A karéneklés azonban már igazi jó hangos paraszti-ének volt. Az előadásban mindenki megállta a helyét emberül, de jelentősebb szerepüknél fogva, mégis meg kell említenünk Sepsy Jánost (címszerep), Takács Böskét (a dalos Örzse ábrázolóját), Benedek Sándort (az öreg Marci kocsist), Medgyesi Lajost (Napoleon), Fehér Ferencet (Ferenc császár), Mészáros Böskét (császárné), Benedek Juliskát (Mária Lujzát). De igen jó volt Németh Sándor, Katona József, Bárány János, Berky András, Kaszap Ferenc és Takács Bözsi is. A zenekíséretet négy csákvári parasztmuzsikus szolgáltatta, karmester és kotta nélkül. Azok is jó munkát végeztek. Nincs szándékunkban a Földmíves Játékszín műkedvelőit a hivatásos színészekkel összehasonlítani, de tanulság szempontjából mégis ki kell emelnünk a csákváriak egységes kiejtését. Ha a hivatásos színészek paraszt-darabot játszanak, szinte mindannyian más-más dialektusban beszélnek; a csákváriak azonban egy faluból valók lévén, akaratlanul is a maguk egy­forma nyelvén beszéltek. Ez az önként adódó egyforma kiejtés nagyban előmoz­dította a játék egységét. Nekünk színé­szeknek annyiból is érdékes volt ez az előadás, mert azon keresztül egy kicsit visszaláthattunk a régmultba, a magyar játékszín őskorába, a minden színpadi és színészi raffinériától ment puritán színjátszás idejére. Valahogy így tapogatódzhattak a XVIII-ik század végén — Jantsó Pálék és Lángh Ádám Jánosék is a játékszínen —, hiszen eleinte Ők is csak műkedvelők voltak. Justh Zsigmond (L. o.), a korán elhalt tehetséges író, a mult század vége felé állított parasztjátékszínt a maga pusztáján, de annak működése csak szűk körre szorítkozott; a csákváriak azonban — Budapesten és egyéb városokban való fellépéseikkel — az egész ország figyelmét magukra irányították és erős bizonyságot tettek arról, hogy a természetes, józan ésszel megáldott magyar parasztban erők és tehetségek rejlenek. (Pataki József.) szin_III.0189.pdf III