Címszó: Magyar operett - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0196.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0196.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28604.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Magyar operett

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528574.htm

 

Szócikk: Magyar operett A zenés és énekes játéknak ez a könnyed fajsúlyú terméke a műfaj mai fogalmában Offenbachnál (személy) (információ)  kezdődik a mult század 50-es éveiben. A következő évtizedben már magyar operett is volt: »A szerelmes kántor«, (cím) szövegét írta: Bényei István, (személy) (információ)  zenéjét szerezte Allaga Géza. (személy) (információ)  (Bem. 1862. (időpont) ápr. 21-én, Budai Népszínház.) (intézmény) (információ)  A mű elveszett, de egy nóta a nép ajkán megmaradt belőle, a »Szeretlek én egyetlen egy virágom« kezdetű. E népszerű dallam utan ítélve, a kis daljátéknak hatása lehetett. Ugyancsak Bényei (személy) (információ)  és Allaga (személy) (információ)  írták a második kis operettet is: »A zeneszerző«-t. (cím) (Bem. 1862. (időpont) szept. 14. Budai Népszínház.) (intézmény) (információ)  De ennek nem volt sikere. Valamint Szigligeti (személy) (információ)  és Bognár József (személy) (információ)  »Fogadott leány« (cím) c. operettjének sem. (Bem. 1862. (időpont) nov. 16. Nemzeti Színház.) (intézmény) (információ)  E korból való még Szigligeti (személy) (információ)  és Böhm Gusztáv (személy) »Debreceni biró«-ja, (cím) (információ)  továbbá Venczel Tivadar (személy) »Fekete vőlegény«-e. (cím) (információ)  (Ez utóbbit bem. 1863. (időpont) szept. 17-én, a budai Népszínház.) (intézmény) (információ)  Ugyanekkor a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  színpadán is játszanak egy új magyar operettet:. »A víg cimborák«-at, (cím) szövegét Némethy György, (személy) (információ)  zenéjét Huber Károly (személy) (információ)  szerezte. (Bem. 1863. (időpont) dec. 3. Nemzeti Színház.) (intézmény) (információ)  S ha megemlítünk e korból egy kolozsvári (megye) terméket, a »Tűz van!« (cím) c. kis operettet (szövege Haray Viktortól, (személy) (információ)  zenéje Pongrácz Józseftől), (személy) (információ)  körülbelül fel is soroltuk az első magyar operetteket. Ezek azonban nem voltak egész estét betöltő darabok. Az első 3 felv. magyar operettet Rajkai Fribeisz István (személy) (információ)  írta, zenéjét szerz.: Jakobi J. (személy) Címe: »Cancan a törvényszék előtt«. (cím) (információ)  (Bem. 1864. (időpont) ápr. Budai Népszínház.) (intézmény) (információ)  A darab a »Dunanan apó és fia utazása« (cím) (információ)  c. operett végéhez csapott 8 hírhedtté vált cancan-tánc hatása alatt jött létre, de távolról sem tudott olyan hatást kelteni, mint a kedvelt »Dunanan«, (cím) (információ)  A második 3 felv. magyar operettet: »A zuávok«-at (cím) Follinusz Emil (személy) (információ)  írta, zenéjét Káldy Gyula (személy) (információ)  szerezte. (Bem. 1870. (időpont) okt. 31-én, a budai Várszínházban, (intézmény) (információ)  Aradi Gerő (személy) (információ)  színtársulata.) Kedvelt darab volt. Sokszor játszották a vidéki színpadokon, sőt németre (nyelv) (információ)  is lefordították. A budapesti Népszínház (intézmény) (információ)  megnyíltával új lehetőségek nyíltak a magyar operett fejlődésére. Itt Lukácsy Sándor (személy) (információ)  »Székely Katalin«-ja (cím) (információ)  nyitja meg a sort, Erkel Elek (személy) (információ)  zenéjével. (Bem. 1880. (időpont) jan. 16.) Ezt követi Rákosi Jenő (személy) (információ)  és Puks Ferenc (személy) (információ)  »Titilla hadnagy«-a. (cím) (Bem. 1880. (időpont) febr. 27.) Majd báró Kemény Endre (személy) (információ)  »Gólya kalifá«-ja, (cím) melyhez a zenét báró Bánffy György (személy) (információ)  szerezte, s melyet Kolozsvárt (megye) játszottak először (1881. (időpont) márc. 19.) s majd a Népszínházban (intézmény) (információ)  is. Ebből az időből valók Rákosi Jenő (személy) (információ)  és Erkel Elek (személy) (információ)  »Tempefői«-ja (cím) (1883.), (időpont) »Világ szép asszonya« (cím) (Serly Lajos (személy) (információ)  zenéjével). A magyar operettnek Konti József (személy) (információ)  adott igazi nagy lendületet. Első művét: »A vadászok«-at (cím) még vidéken játsszák először (1878. (időpont) aug. 29. Nagyvárad), (megye) de az »Eleven ördög«-nek (cím) (információ)  (Deréki Antal (személy) (információ)  szövegével) már Budán (Budapest) van a bemutatója (1884.), (időpont) hogy aztán diadalmasan bevonuljon vele a Népszínházba (intézmény) (információ)  (1885. (időpont) dec. 16.). Egymás után írja azután operettjeit: a Csiky Gergely (személy) (információ)  szövegére készült »Királyfogás«-t (cím) (információ)  (1886. (időpont) okt. 30.), a »Suhanc«-ot (cím) (1888. (időpont) jan. 12.), a »Citerás«-t (cím) (információ)  (1894. (időpont) febr. 23.), a »Talmi hercegnő«-t, (cím) (1898. (időpont) febr. 4.), amelyek mind a Népszínházban (intézmény) (információ)  kerültek bemutatóra. Ugyancsak a Népszínház (intézmény) (információ)  házi szerbje (nemzetiség) (információ)  volt Verő György (személy) (információ)  is: a »Szultán« (cím) (1892. (időpont) nov. 19.), a »Virágcsata« (cím) (1894. (időpont) ápr. 24.) és a »Leányka« (cím) (információ)  (1906, (időpont) jan. 14.) c. kedves és igazán magyaros zenéjű operettjeivel. Félig-meddig magyar operettnek kell vennünk a »Cigánybáró«-t (cím) (információ)  is, nemcsak azért, mert szövege Jókai Mór (személy) (információ)  elbeszéléséből készült, hanem azért is, mert egyes melódiái (mint pl. a Il-ik felvonásbeli toborzó) régi magyar népdalokból vannak megkomponálva. (A Népszínházban (intézmény) (információ)  1886. (időpont) márc. 26-án játszották először.) A magyar operett továbbfejlődésének fokait különösen Martos Ferenc, (személy) (információ)  Bakonyi Károly (személy) (információ)  és Huszka Jenő (személy) (információ)  »Bob herceg«-e (cím) (információ)  (bem. 1902. (időpont) dec.) és Martos - Huszka (személy) (információ)  »Gül Babá«-ja (cím) (1905. (időpont) dec. 9. Király Színház) (intézmény) (információ)  jelzik. Nagyon kedves és Blaháné (személy) szereplésével nagyon vonzó volt; Pásztor Árpád (személy) (információ)  és Máder Rezső (személy) »Nagymamá«-ja. (cím) (információ)  (Bem. 1907. (időpont) febr. 11. Népszínház - Vígopera.) (intézmény) (információ)  Azután jöttek a finom és kedves zenéjű Lehár-operettek (személy) (információ)  (Víg özvegy, (cím) (információ)  Cigányszerelem (cím) (információ)  stb.), a régi magyar zene kincseinek felhasználásával írt »Hajdúk hadnagya« (cím) (szövegét Rajna Ferenc, (személy) (információ)  zenéjét Czobor Károly (személy) (információ)  szerezte. Bem. 1904. (időpont) febr. 5. Magyar Színház.) (intézmény) (információ)  Kedves nagyon a »Tatárjárás« (cím) (információ)  is (Bakonyi (személy) (információ)  és Kálmán Imre), (személy) (információ)  meg az »Obsitos« (cím) (információ)  is (ugyanazon szerzőktől). Végül említsük meg a legpoétikusabb magyar operettet: a »János vitéz«-t (cím) (információ)  (Bakonyi Károly, (személy) (információ)  Heltai Jenő (személy) (információ)  és Kacsóh Pongráctól), (személy) (információ)  melyet 1927. (időpont) dec. 31-én a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  is műsorába illesztett. A magyar operett ma már a külföldön is keresett cikk s a könnyed zene szárnyain mindenfelé a magyar alkotóellő kiválóságát hirdeti. (Pataki József.) (személy) (információ)  szin_III.0196.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Magyar operett címszóvég 28604 Szócikk: Magyar operett A zenés és énekes játéknak ez a könnyed fajsúlyú terméke a műfaj mai fogalmában Offenbachnál yszemelynevy offenbach yszemelynevy Offenbach yszemelynevy offenbach yszemelynevy yszemelynevy Offenbach yszemelynevy ykodvegy kezdődik a mult század 50-es éveiben. A következő évtizedben már magyar operett is volt: »A szerelmes kántor«, ycimy a szerelmes kántor ycimy A szerelmes kántor ycimy a ycimy szerelmes ycimy kántor ycimy ycimy A ycimy szerelmes ycimy kántor ycimy ykodvegy szövegét írta: Bényei István, yszemelynevy bényei istván yszemelynevy Bényei István yszemelynevy bényei yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Bényei yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy zenéjét szerezte Allaga Géza. yszemelynevy allaga géza yszemelynevy Allaga Géza yszemelynevy allaga yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Allaga yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy (Bem. 1862. ápr. 21-én, Budai Népszínház.) yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy Budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy A mű elveszett, de egy nóta a nép ajkán megmaradt belőle, a »Szeretlek én egyetlen egy virágom« kezdetű. E népszerű dallam utan ítélve, a kis daljátéknak hatása lehetett. Ugyancsak Bényei yszemelynevy bényei yszemelynevy Bényei yszemelynevy bényei yszemelynevy yszemelynevy Bényei yszemelynevy ykodvegy és Allaga yszemelynevy allaga yszemelynevy Allaga yszemelynevy allaga yszemelynevy yszemelynevy Allaga yszemelynevy ykodvegy írták a második kis operettet is: »A zeneszerző«-t. ycimy a zeneszerző ycimy A zeneszerző ycimy a ycimy zeneszerző ycimy ycimy A ycimy zeneszerző ycimy ykodvegy (Bem. 1862. szept. 14. Budai Népszínház.) yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy Budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy De ennek nem volt sikere. Valamint Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy és Bognár József yszemelynevy bognár józsef yszemelynevy Bognár József yszemelynevy bognár yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bognár yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy »Fogadott leány« ycimy fogadott leány ycimy Fogadott leány ycimy fogadott ycimy leány ycimy ycimy Fogadott ycimy leány ycimy ykodvegy c. operettjének sem. (Bem. 1862. nov. 16. Nemzeti Színház.) yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy E korból való még Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy és Böhm Gusztáv yszemelynevy böhm gusztáv yszemelynevy Böhm Gusztáv yszemelynevy böhm yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Böhm yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy »Debreceni biró«-ja, ycimy debreceni biró ycimy Debreceni biró ycimy debreceni ycimy biró ycimy ycimy Debreceni ycimy biró ycimy ykodvegy továbbá Venczel Tivadar yszemelynevy venczel tivadar yszemelynevy Venczel Tivadar yszemelynevy venczel yszemelynevy tivadar yszemelynevy yszemelynevy Venczel yszemelynevy Tivadar yszemelynevy ykodvegy »Fekete vőlegény«-e. ycimy fekete vőlegény ycimy Fekete vőlegény ycimy fekete ycimy vőlegény ycimy ycimy Fekete ycimy vőlegény ycimy ykodvegy (Ez utóbbit bem. 1863. szept. 17-én, a budai Népszínház.) yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy Ugyanekkor a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy színpadán is játszanak egy új magyar operettet:. »A víg cimborák«-at, ycimy a víg cimborák ycimy A víg cimborák ycimy a ycimy víg ycimy cimborák ycimy ycimy A ycimy víg ycimy cimborák ycimy ykodvegy szövegét Némethy György, yszemelynevy némethy györgy yszemelynevy Némethy György yszemelynevy némethy yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Némethy yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy zenéjét Huber Károly yszemelynevy huber károly yszemelynevy Huber Károly yszemelynevy huber yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Huber yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy szerezte. (Bem. 1863. dec. 3. Nemzeti Színház.) yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy S ha megemlítünk e korból egy kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy terméket, a »Tűz van!« ycimy tűz van! ycimy Tűz van! ycimy tűz ycimy van! ycimy ycimy Tűz ycimy van! ycimy ykodvegy c. kis operettet (szövege Haray Viktortól, yszemelynevy haray viktor yszemelynevy Haray Viktor yszemelynevy haray yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Haray yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy zenéje Pongrácz Józseftől), yszemelynevy pongrácz józsef yszemelynevy Pongrácz József yszemelynevy pongrácz yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pongrácz yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy körülbelül fel is soroltuk az első magyar operetteket. Ezek azonban nem voltak egész estét betöltő darabok. Az első 3 felv. magyar operettet Rajkai Fribeisz István yszemelynevy rajkai fribeisz istván yszemelynevy Rajkai Fribeisz István yszemelynevy rajkai yszemelynevy fribeisz yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Rajkai yszemelynevy Fribeisz yszemelynev írta, zenéjét szerz.: Jakobi J. yszemelynevy jakobi j. yszemelynevy Jakobi J. yszemelynevy jakobi yszemelynevy j. yszemelynevy yszemelynevy Jakobi yszemelynevy J. yszemelynevy ykodvegy Címe: »Cancan a törvényszék előtt«. ycimy cancan a törvényszék előtt ycimy Cancan a törvényszék előtt ycimy cancan ycimy a ycimy törvényszék ycimy előtt ycimy ycimy Cancan ycimy a ycimy törvényszék ycimy előtt ycimy ykodvegy (Bem. 1864. ápr. xtalanevtizedx 1875 Budai Népszínház.) yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy Budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy A darab a »Dunanan apó és fia utazása« ycimy dunanan apó és fia utazása ycimy Dunanan apó és fia utazása ycimy dunanan ycimy apó ycimy és ycimy fia ycimy utazása ycimy ycimy Dunanan ycimy apó ycimy és ycimy fia ycimy utazása ycimy ykodvegy c. operett végéhez csapott 8 hírhedtté vált cancan-tánc hatása alatt jött létre, de távolról sem tudott olyan hatást kelteni, mint a kedvelt »Dunanan«, ycimy dunanan ycimy Dunanan ycimy dunanan ycimy ycimy Dunanan ycimy ykodvegy A második 3 felv. magyar operettet: »A zuávok«-at ycimy a zuávok ycimy A zuávok ycimy a ycimy zuávok ycimy ycimy A ycimy zuávok ycimy ykodvegy Follinusz Emil yszemelynevy follinusz emil yszemelynevy Follinusz Emil yszemelynevy follinusz yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy írta, zenéjét Káldy Gyula yszemelynevy káldy gyula yszemelynevy Káldy Gyula yszemelynevy káldy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Káldy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy szerezte. (Bem. 1870. xevtizedx 1875 okt. xtalanevtizedx 1885 31-én, a budai Várszínházban, yintezmenyy budai várszínház yintezmenyy budai Vá yintezmenyy budai yintezmenyy várszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Vá yintezmenyy ykodvegy Aradi Gerő yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy színtársulata.) Kedvelt darab volt. Sokszor játszották a vidéki színpadokon, sőt németre ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy is lefordították. A budapesti Népszínház yintezmenyy budapesti népszínház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy megnyíltával új lehetőségek nyíltak a magyar operett fejlődésére. Itt Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy sándor yszemelynevy Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Lukácsy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy »Székely Katalin«-ja ycimy székely katalin ycimy Székely Katalin ycimy székely ycimy katalin ycimy ycimy Székely ycimy Katalin ycimy ykodvegy nyitja meg a sort, Erkel Elek yszemelynevy erkel elek yszemelynevy Erkel Elek yszemelynevy erkel yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy zenéjével. (Bem. 1880. xevtizedx 1885 jan. 16.) Ezt követi Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy és Puks Ferenc yszemelynevy puks ferenc yszemelynevy Puks Ferenc yszemelynevy puks yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Puks yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy »Titilla hadnagy«-a. ycimy titilla hadnagy ycimy Titilla hadnagy ycimy titilla ycimy hadnagy ycimy ycimy Titilla ycimy hadnagy ycimy ykodvegy (Bem. 1880. febr. 27.) Majd báró Kemény Endre yszemelynevy báró kemény endre yszemelynevy báró Kemény Endre yszemelynevy báró yszemelynevy kemény yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Kemény yszemelynevy Endre yszemelynev »Gólya kalifá«-ja, ycimy gólya kalifa ycimy Gólya kalifá ycimy gólya ycimy kalifa ycimy ycimy Gólya ycimy kalifá ycimy ykodvegy melyhez a zenét báró Bánffy György yszemelynevy báró bánffy györgy yszemelynevy báró Bánffy György yszemelynevy báró yszemelynevy bánffy yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Bánffy yszemelynevy György yszemel szerezte, s melyet Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy játszottak először (1881. márc. 19.) s majd a Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy is. Ebből az időből valók Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy és Erkel Elek yszemelynevy erkel elek yszemelynevy Erkel Elek yszemelynevy erkel yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy »Tempefői«-ja ycimy tempefői ycimy Tempefői ycimy tempefői ycimy ycimy Tempefői ycimy ykodvegy (1883.), »Világ szép asszonya« ycimy világ szép asszonya ycimy Világ szép asszonya ycimy világ ycimy szép ycimy asszonya ycimy ycimy Világ ycimy szép ycimy asszonya ycimy ykodvegy (Serly Lajos yszemelynevy serly lajos yszemelynevy Serly Lajos yszemelynevy serly yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Serly yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy zenéjével). A magyar operettnek Konti József yszemelynevy konti józsef yszemelynevy Konti József yszemelynevy konti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Konti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy adott igazi nagy lendületet. Első művét: »A vadászok«-at ycimy a vadászok ycimy A vadászok ycimy a ycimy vadászok ycimy ycimy A ycimy vadászok ycimy ykodvegy még vidéken játsszák először (1878. xevtizedx 1875 aug. xtalanevtizedx 1885 29. Nagyvárad), ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy de az »Eleven ördög«-nek ycimy eleven ördög ycimy Eleven ördög ycimy eleven ycimy ördög ycimy ycimy Eleven ycimy ördög ycimy ykodvegy (Deréki Antal yszemelynevy deréki antal yszemelynevy Deréki Antal yszemelynevy deréki yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Deréki yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy szövegével) már Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy van a bemutatója (1884.), xevtizedx 1885 hogy aztán diadalmasan bevonuljon vele a Népszínházba yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy (1885. dec. 16.). Egymás után írja azután operettjeit: a Csiky Gergely yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy szövegére készült »Királyfogás«-t ycimy királyfogás ycimy Királyfogás ycimy királyfogás ycimy ycimy Királyfogás ycimy ykodvegy (1886. okt. 30.), a »Suhanc«-ot ycimy suhanc ycimy Suhanc ycimy suhanc ycimy ycimy Suhanc ycimy ykodvegy (1888. jan. xtalanevtizedx 1895 12.), a »Citerás«-t ycimy citerás ycimy Citerás ycimy citerás ycimy ycimy Citerás ycimy ykodvegy (1894. xevtizedx 1895 febr. 23.), a »Talmi hercegnő«-t, ycimy talmi hercegnő ycimy Talmi hercegnő ycimy talmi ycimy hercegnő ycimy ycimy Talmi ycimy hercegnő ycimy ykodvegy (1898. febr. 4.), amelyek mind a Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy kerültek bemutatóra. Ugyancsak a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy házi szerbje ynemzetisegy szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy ynemzetisegy szerb ynemzetisegy ykodvegy volt Verő György yszemelynevy verő györgy yszemelynevy Verő György yszemelynevy verő yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Verő yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy is: a »Szultán« ycimy szultán ycimy Szultán ycimy szultán ycimy ycimy Szultán ycimy ykodvegy (1892. nov. 19.), a »Virágcsata« ycimy virágcsata ycimy Virágcsata ycimy virágcsata ycimy ycimy Virágcsata ycimy ykodvegy (1894. ápr. xtalanevtizedx 1905 24.) és a »Leányka« ycimy leányka ycimy Leányka ycimy leányka ycimy ycimy Leányka ycimy ykodvegy (1906, xevtizedx 1905 jan. 14.) c. kedves és igazán magyaros zenéjű operettjeivel. Félig-meddig magyar operettnek kell vennünk a »Cigánybáró«-t ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy is, nemcsak azért, mert szövege Jókai Mór yszemelynevy jókai mór yszemelynevy Jókai Mór yszemelynevy jókai yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy elbeszéléséből készült, hanem azért is, mert egyes melódiái (mint pl. a Il-ik felvonásbeli toborzó) régi magyar népdalokból vannak megkomponálva. (A Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy 1886. xevtizedx 1885 márc. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 26-án játszották először.) A magyar operett továbbfejlődésének fokait különösen Martos Ferenc, yszemelynevy martos ferenc yszemelynevy Martos Ferenc yszemelynevy martos yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Martos yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Bakonyi Károly yszemelynevy bakonyi károly yszemelynevy Bakonyi Károly yszemelynevy bakonyi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Bakonyi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy és Huszka Jenő yszemelynevy huszka jenő yszemelynevy Huszka Jenő yszemelynevy huszka yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Huszka yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy »Bob herceg«-e ycimy bob herceg ycimy Bob herceg ycimy bob ycimy herceg ycimy ycimy Bob ycimy herceg ycimy ykodvegy (bem. 1902. xevtizedx 1905 dec.) és Martos - Huszka yszemelynevy huszka yszemelynevy Huszka yszemelynevy huszka yszemelynevy yszemelynevy Huszka yszemelynevy ykodvegy »Gül Babá«-ja ycimy gül baba ycimy Gül Babá ycimy gül ycimy baba ycimy ycimy Gül ycimy Babá ycimy ykodvegy (1905. dec. 9. Király Színház) yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy jelzik. Nagyon kedves és Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy szereplésével nagyon vonzó volt; Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor árpád yszemelynevy Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Pásztor yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy és Máder Rezső yszemelynevy máder rezső yszemelynevy Máder Rezső yszemelynevy máder yszemelynevy rezső yszemelynevy yszemelynevy Máder yszemelynevy Rezső yszemelynevy ykodvegy »Nagymamá«-ja. ycimy nagymama ycimy Nagymamá ycimy nagymama ycimy ycimy Nagymamá ycimy ykodvegy (Bem. 1907. febr. 11. Népszínház - Vígopera.) yintezmenyy népszínház - vígopera yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy - yintezmenyy vígopera yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy Azután jöttek a finom és kedves zenéjű Lehár-operettek yszemelynevy lehár yszemelynevy Lehár yszemelynevy lehár yszemelynevy yszemelynevy Lehár yszemelynevy ykodvegy (Víg özvegy, ycimy víg özvegy ycimy Víg özvegy ycimy víg ycimy özvegy ycimy ycimy Víg ycimy özvegy ycimy ykodvegy Cigányszerelem ycimy cigányszerelem ycimy Cigányszerelem ycimy cigányszerelem ycimy ycimy Cigányszerelem ycimy ykodvegy stb.), a régi magyar zene kincseinek felhasználásával írt »Hajdúk hadnagya« ycimy hajdúk hadnagya ycimy Hajdúk hadnagya ycimy hajdúk ycimy hadnagya ycimy ycimy Hajdúk ycimy hadnagya ycimy ykodvegy (szövegét Rajna Ferenc, yszemelynevy rajna ferenc yszemelynevy Rajna Ferenc yszemelynevy rajna yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Rajna yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy zenéjét Czobor Károly yszemelynevy czobor károly yszemelynevy Czobor Károly yszemelynevy czobor yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Czobor yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy szerezte. Bem. 1904. febr. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 5. Magyar Színház.) yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy Kedves nagyon a »Tatárjárás« ycimy tatárjárás ycimy Tatárjárás ycimy tatárjárás ycimy ycimy Tatárjárás ycimy ykodvegy is (Bakonyi yszemelynevy bakonyi yszemelynevy Bakonyi yszemelynevy bakonyi yszemelynevy yszemelynevy Bakonyi yszemelynevy ykodvegy és Kálmán Imre), yszemelynevy kálmán imre yszemelynevy Kálmán Imre yszemelynevy kálmán yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Kálmán yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy meg az »Obsitos« ycimy obsitos ycimy Obsitos ycimy obsitos ycimy ycimy Obsitos ycimy ykodvegy is (ugyanazon szerzőktől). Végül említsük meg a legpoétikusabb magyar operettet: a »János vitéz«-t ycimy jános vitéz ycimy János vitéz ycimy jános ycimy vitéz ycimy ycimy János ycimy vitéz ycimy ykodvegy (Bakonyi Károly, yszemelynevy bakonyi károly yszemelynevy Bakonyi Károly yszemelynevy bakonyi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Bakonyi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Heltai Jenő yszemelynevy heltai jenő yszemelynevy Heltai Jenő yszemelynevy heltai yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Heltai yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy és Kacsóh Pongráctól), yszemelynevy kacsóh pongrác yszemelynevy Kacsóh Pongrác yszemelynevy kacsóh yszemelynevy pongrác yszemelynevy yszemelynevy Kacsóh yszemelynevy Pongrác yszemelynevy ykodvegy melyet 1927. xevtizedx 1925 dec. xtalanevtizedx 1935 31-én a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is műsorába illesztett. A magyar operett ma már a külföldön is keresett cikk s a könnyed zene szárnyain mindenfelé a magyar alkotóellő kiválóságát hirdeti. (Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_III.0196.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Magyar operett - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0196.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0196.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28604.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Magyar operett

Szócikk: Magyar operett A zenés és énekes játéknak ez a könnyed fajsúlyú terméke a műfaj mai fogalmában Offenbachnál kezdődik a mult század 50-es éveiben. A következő évtizedben már magyar operett is volt: »A szerelmes kántor«, szövegét írta: Bényei István, zenéjét szerezte Allaga Géza. (Bem. 1862. ápr. 21-én, Budai Népszínház.) A mű elveszett, de egy nóta a nép ajkán megmaradt belőle, a »Szeretlek én egyetlen egy virágom« kezdetű. E népszerű dallam utan ítélve, a kis daljátéknak hatása lehetett. Ugyancsak Bényei és Allaga írták a második kis operettet is: »A zeneszerző«-t. (Bem. 1862. szept. 14. Budai Népszínház.) De ennek nem volt sikere. Valamint Szigligeti és Bognár József »Fogadott leány« c. operettjének sem. (Bem. 1862. nov. 16. Nemzeti Színház.) E korból való még Szigligeti és Böhm Gusztáv »Debreceni biró«-ja, továbbá Venczel Tivadar »Fekete vőlegény«-e. (Ez utóbbit bem. 1863. szept. 17-én, a budai Népszínház.) Ugyanekkor a Nemzeti Színház színpadán is játszanak egy új magyar operettet:. »A víg cimborák«-at, szövegét Némethy György, zenéjét Huber Károly szerezte. (Bem. 1863. dec. 3. Nemzeti Színház.) S ha megemlítünk e korból egy kolozsvári terméket, a »Tűz van!« c. kis operettet (szövege Haray Viktortól, zenéje Pongrácz Józseftől), körülbelül fel is soroltuk az első magyar operetteket. Ezek azonban nem voltak egész estét betöltő darabok. Az első 3 felv. magyar operettet Rajkai Fribeisz István írta, zenéjét szerz.: Jakobi J. Címe: »Cancan a törvényszék előtt«. (Bem. 1864. ápr. Budai Népszínház.) A darab a »Dunanan apó és fia utazása« c. operett végéhez csapott 8 hírhedtté vált cancan-tánc hatása alatt jött létre, de távolról sem tudott olyan hatást kelteni, mint a kedvelt »Dunanan«, A második 3 felv. magyar operettet: »A zuávok«-at Follinusz Emil írta, zenéjét Káldy Gyula szerezte. (Bem. 1870. okt. 31-én, a budai Várszínházban, Aradi Gerő színtársulata.) Kedvelt darab volt. Sokszor játszották a vidéki színpadokon, sőt németre is lefordították. A budapesti Népszínház megnyíltával új lehetőségek nyíltak a magyar operett fejlődésére. Itt Lukácsy Sándor »Székely Katalin«-ja nyitja meg a sort, Erkel Elek zenéjével. (Bem. 1880. jan. 16.) Ezt követi Rákosi Jenő és Puks Ferenc »Titilla hadnagy«-a. (Bem. 1880. febr. 27.) Majd báró Kemény Endre »Gólya kalifá«-ja, melyhez a zenét báró Bánffy György szerezte, s melyet Kolozsvárt játszottak először (1881. márc. 19.) s majd a Népszínházban is. Ebből az időből valók Rákosi Jenő és Erkel Elek »Tempefői«-ja (1883.), »Világ szép asszonya« (Serly Lajos zenéjével). A magyar operettnek Konti József adott igazi nagy lendületet. Első művét: »A vadászok«-at még vidéken játsszák először (1878. aug. 29. Nagyvárad), de az »Eleven ördög«-nek (Deréki Antal szövegével) már Budán van a bemutatója (1884.), hogy aztán diadalmasan bevonuljon vele a Népszínházba (1885. dec. 16.). Egymás után írja azután operettjeit: a Csiky Gergely szövegére készült »Királyfogás«-t (1886. okt. 30.), a »Suhanc«-ot (1888. jan. 12.), a »Citerás«-t (1894. febr. 23.), a »Talmi hercegnő«-t, (1898. febr. 4.), amelyek mind a Népszínházban kerültek bemutatóra. Ugyancsak a Népszínház házi szerbje volt Verő György is: a »Szultán« (1892. nov. 19.), a »Virágcsata« (1894. ápr. 24.) és a »Leányka« (1906, jan. 14.) c. kedves és igazán magyaros zenéjű operettjeivel. Félig-meddig magyar operettnek kell vennünk a »Cigánybáró«-t is, nemcsak azért, mert szövege Jókai Mór elbeszéléséből készült, hanem azért is, mert egyes melódiái (mint pl. a Il-ik felvonásbeli toborzó) régi magyar népdalokból vannak megkomponálva. (A Népszínházban 1886. márc. 26-án játszották először.) A magyar operett továbbfejlődésének fokait különösen Martos Ferenc, Bakonyi Károly és Huszka Jenő »Bob herceg«-e (bem. 1902. dec.) és Martos - Huszka »Gül Babá«-ja (1905. dec. 9. Király Színház) jelzik. Nagyon kedves és Blaháné szereplésével nagyon vonzó volt; Pásztor Árpád és Máder Rezső »Nagymamá«-ja. (Bem. 1907. febr. 11. Népszínház - Vígopera.) Azután jöttek a finom és kedves zenéjű Lehár-operettek (Víg özvegy, Cigányszerelem stb.), a régi magyar zene kincseinek felhasználásával írt »Hajdúk hadnagya« (szövegét Rajna Ferenc, zenéjét Czobor Károly szerezte. Bem. 1904. febr. 5. Magyar Színház.) Kedves nagyon a »Tatárjárás« is (Bakonyi és Kálmán Imre), meg az »Obsitos« is (ugyanazon szerzőktől). Végül említsük meg a legpoétikusabb magyar operettet: a »János vitéz«-t (Bakonyi Károly, Heltai Jenő és Kacsóh Pongráctól), melyet 1927. dec. 31-én a Nemzeti Színház is műsorába illesztett. A magyar operett ma már a külföldön is keresett cikk s a könnyed zene szárnyain mindenfelé a magyar alkotóellő kiválóságát hirdeti. (Pataki József.) szin_III.0196.pdf III