Címszó: Magyar operett - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0196.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0196.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28604.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Magyar
operett
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528574.htm
Szócikk: Magyar operett A zenés és énekes játéknak
ez a könnyed fajsúlyú terméke a műfaj mai fogalmában Offenbachnál (személy) (információ)
kezdődik a mult század 50-es éveiben. A következő
évtizedben már magyar operett is volt: »A szerelmes kántor«, (cím) szövegét
írta: Bényei István, (személy) (információ)
zenéjét szerezte Allaga Géza. (személy) (információ)
(Bem. 1862. (időpont) ápr.
21-én, Budai Népszínház.) (intézmény)
(információ)
A mű elveszett, de egy nóta a nép ajkán megmaradt
belőle, a »Szeretlek én egyetlen egy virágom« kezdetű. E népszerű dallam utan ítélve,
a kis daljátéknak hatása lehetett. Ugyancsak Bényei (személy) (információ)
és Allaga (személy) (információ)
írták a második kis operettet is: »A zeneszerző«-t.
(cím) (Bem.
1862. (időpont)
szept. 14. Budai Népszínház.) (intézmény)
(információ)
De ennek nem volt sikere. Valamint Szigligeti
(személy)
(információ)
és Bognár József (személy) (információ)
»Fogadott leány« (cím) c. operettjének
sem. (Bem. 1862. (időpont) nov.
16. Nemzeti Színház.) (intézmény)
(információ)
E korból való még Szigligeti (személy) (információ)
és Böhm Gusztáv (személy) »Debreceni
biró«-ja, (cím)
(információ)
továbbá Venczel Tivadar (személy) »Fekete
vőlegény«-e. (cím)
(információ)
(Ez utóbbit bem. 1863. (időpont) szept.
17-én, a budai Népszínház.) (intézmény)
(információ)
Ugyanekkor a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
színpadán is játszanak egy új magyar operettet:.
»A víg cimborák«-at, (cím) szövegét
Némethy György, (személy) (információ)
zenéjét Huber Károly (személy) (információ)
szerezte. (Bem. 1863. (időpont) dec.
3. Nemzeti Színház.) (intézmény)
(információ)
S ha megemlítünk e korból egy kolozsvári
(megye) terméket,
a »Tűz van!« (cím)
c. kis operettet (szövege Haray Viktortól, (személy) (információ)
zenéje Pongrácz Józseftől), (személy) (információ)
körülbelül fel is soroltuk az első magyar
operetteket. Ezek azonban nem voltak egész estét betöltő darabok. Az első 3 felv.
magyar operettet Rajkai Fribeisz István (személy) (információ)
írta, zenéjét szerz.: Jakobi J. (személy) Címe:
»Cancan a törvényszék előtt«. (cím) (információ)
(Bem. 1864. (időpont) ápr.
Budai Népszínház.) (intézmény)
(információ)
A darab a »Dunanan apó és fia utazása« (cím) (információ)
c. operett végéhez csapott 8 hírhedtté vált
cancan-tánc hatása alatt jött létre, de távolról sem tudott olyan hatást kelteni,
mint a kedvelt »Dunanan«, (cím) (információ)
A második 3 felv. magyar operettet: »A zuávok«-at
(cím) Follinusz
Emil (személy)
(információ)
írta, zenéjét Káldy Gyula (személy) (információ)
szerezte. (Bem. 1870. (időpont) okt.
31-én, a budai Várszínházban, (intézmény)
(információ)
Aradi Gerő (személy) (információ)
színtársulata.) Kedvelt darab volt. Sokszor
játszották a vidéki színpadokon, sőt németre (nyelv) (információ)
is lefordították. A budapesti Népszínház
(intézmény)
(információ)
megnyíltával új lehetőségek nyíltak a magyar
operett fejlődésére. Itt Lukácsy Sándor (személy) (információ)
»Székely Katalin«-ja (cím) (információ)
nyitja meg a sort, Erkel Elek (személy) (információ)
zenéjével. (Bem. 1880. (időpont) jan.
16.) Ezt követi Rákosi Jenő (személy) (információ)
és Puks Ferenc (személy) (információ)
»Titilla hadnagy«-a. (cím) (Bem. 1880.
(időpont)
febr. 27.) Majd báró Kemény Endre (személy) (információ)
»Gólya kalifá«-ja, (cím) melyhez a
zenét báró Bánffy György (személy) (információ)
szerezte, s melyet Kolozsvárt (megye) játszottak
először (1881. (időpont) márc.
19.) s majd a Népszínházban (intézmény)
(információ)
is. Ebből az időből valók Rákosi Jenő (személy) (információ)
és Erkel Elek (személy) (információ)
»Tempefői«-ja (cím) (1883.),
(időpont)
»Világ szép asszonya« (cím) (Serly Lajos
(személy)
(információ)
zenéjével). A magyar operettnek Konti József
(személy)
(információ)
adott igazi nagy lendületet. Első művét:
»A vadászok«-at (cím)
még vidéken játsszák először (1878. (időpont) aug.
29. Nagyvárad), (megye) de az
»Eleven ördög«-nek (cím) (információ)
(Deréki Antal (személy) (információ)
szövegével) már Budán (Budapest)
van a bemutatója (1884.), (időpont) hogy
aztán diadalmasan bevonuljon vele a Népszínházba (intézmény)
(információ)
(1885. (időpont) dec.
16.). Egymás után írja azután operettjeit: a Csiky Gergely (személy) (információ)
szövegére készült »Királyfogás«-t (cím) (információ)
(1886. (időpont) okt.
30.), a »Suhanc«-ot (cím) (1888. (időpont) jan.
12.), a »Citerás«-t (cím) (információ)
(1894. (időpont) febr.
23.), a »Talmi hercegnő«-t, (cím) (1898. (időpont) febr.
4.), amelyek mind a Népszínházban (intézmény)
(információ)
kerültek bemutatóra. Ugyancsak a Népszínház
(intézmény)
(információ)
házi szerbje (nemzetiség)
(információ)
volt Verő György (személy) (információ)
is: a »Szultán« (cím) (1892. (időpont) nov.
19.), a »Virágcsata« (cím) (1894. (időpont) ápr.
24.) és a »Leányka« (cím) (információ)
(1906, (időpont) jan.
14.) c. kedves és igazán magyaros zenéjű operettjeivel. Félig-meddig magyar operettnek
kell vennünk a »Cigánybáró«-t (cím) (információ)
is, nemcsak azért, mert szövege Jókai Mór
(személy)
(információ)
elbeszéléséből készült, hanem azért is, mert
egyes melódiái (mint pl. a Il-ik felvonásbeli toborzó) régi magyar népdalokból vannak
megkomponálva. (A Népszínházban (intézmény)
(információ)
1886. (időpont) márc.
26-án játszották először.) A magyar operett továbbfejlődésének fokait különösen
Martos Ferenc, (személy) (információ)
Bakonyi Károly (személy) (információ)
és Huszka Jenő (személy) (információ)
»Bob herceg«-e (cím) (információ)
(bem. 1902. (időpont) dec.)
és Martos - Huszka (személy) (információ)
»Gül Babá«-ja (cím) (1905. (időpont) dec.
9. Király Színház) (intézmény)
(információ)
jelzik. Nagyon kedves és Blaháné (személy) szereplésével
nagyon vonzó volt; Pásztor Árpád (személy) (információ)
és Máder Rezső (személy) »Nagymamá«-ja.
(cím) (információ)
(Bem. 1907. (időpont) febr.
11. Népszínház - Vígopera.) (intézmény)
(információ)
Azután jöttek a finom és kedves zenéjű Lehár-operettek
(személy)
(információ)
(Víg özvegy, (cím) (információ)
Cigányszerelem (cím) (információ)
stb.), a régi magyar zene kincseinek felhasználásával
írt »Hajdúk hadnagya« (cím) (szövegét
Rajna Ferenc, (személy) (információ)
zenéjét Czobor Károly (személy) (információ)
szerezte. Bem. 1904. (időpont) febr.
5. Magyar Színház.) (intézmény)
(információ)
Kedves nagyon a »Tatárjárás« (cím) (információ)
is (Bakonyi (személy) (információ)
és Kálmán Imre), (személy) (információ)
meg az »Obsitos« (cím) (információ)
is (ugyanazon szerzőktől). Végül említsük
meg a legpoétikusabb magyar operettet: a »János vitéz«-t (cím) (információ)
(Bakonyi Károly, (személy) (információ)
Heltai Jenő (személy) (információ)
és Kacsóh Pongráctól), (személy) (információ)
melyet 1927. (időpont) dec.
31-én a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
is műsorába illesztett. A magyar operett
ma már a külföldön is keresett cikk s a könnyed zene szárnyain mindenfelé a magyar
alkotóellő kiválóságát hirdeti. (Pataki József.) (személy) (információ)
szin_III.0196.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Magyar operett címszóvég 28604 Szócikk:
Magyar operett A zenés és énekes játéknak ez a könnyed fajsúlyú terméke a műfaj
mai fogalmában Offenbachnál yszemelynevy offenbach yszemelynevy Offenbach
yszemelynevy offenbach yszemelynevy yszemelynevy Offenbach yszemelynevy
ykodvegy kezdődik a mult század 50-es éveiben. A következő évtizedben már magyar
operett is volt: »A szerelmes kántor«, ycimy a szerelmes kántor ycimy A
szerelmes kántor ycimy a ycimy szerelmes ycimy kántor ycimy ycimy A ycimy
szerelmes ycimy kántor ycimy ykodvegy szövegét írta: Bényei István, yszemelynevy
bényei istván yszemelynevy Bényei István yszemelynevy bényei yszemelynevy
istván yszemelynevy yszemelynevy Bényei yszemelynevy István yszemelynevy
ykodvegy zenéjét szerezte Allaga Géza. yszemelynevy allaga géza yszemelynevy
Allaga Géza yszemelynevy allaga yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy
Allaga yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy (Bem. 1862. ápr. 21-én, Budai Népszínház.)
yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy Budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy A mű
elveszett, de egy nóta a nép ajkán megmaradt belőle, a »Szeretlek én egyetlen egy
virágom« kezdetű. E népszerű dallam utan ítélve, a kis daljátéknak hatása lehetett.
Ugyancsak Bényei yszemelynevy bényei yszemelynevy Bényei yszemelynevy bényei yszemelynevy
yszemelynevy Bényei yszemelynevy ykodvegy és Allaga yszemelynevy allaga
yszemelynevy Allaga yszemelynevy allaga yszemelynevy yszemelynevy Allaga
yszemelynevy ykodvegy írták a második kis operettet is: »A zeneszerző«-t. ycimy
a zeneszerző ycimy A zeneszerző ycimy a ycimy zeneszerző ycimy ycimy A ycimy
zeneszerző ycimy ykodvegy (Bem. 1862. szept. 14. Budai Népszínház.) yintezmenyy
budai népszínház yintezmenyy Budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház
yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy De ennek nem volt
sikere. Valamint Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
ykodvegy és Bognár József yszemelynevy bognár józsef yszemelynevy Bognár József
yszemelynevy bognár yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bognár
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy »Fogadott leány« ycimy fogadott leány
ycimy Fogadott leány ycimy fogadott ycimy leány ycimy ycimy Fogadott ycimy
leány ycimy ykodvegy c. operettjének sem. (Bem. 1862. nov. 16. Nemzeti Színház.)
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy E korból való még Szigligeti
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti
yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy és Böhm Gusztáv yszemelynevy
böhm gusztáv yszemelynevy Böhm Gusztáv yszemelynevy böhm yszemelynevy gusztáv
yszemelynevy yszemelynevy Böhm yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy »Debreceni
biró«-ja, ycimy debreceni biró ycimy Debreceni biró ycimy debreceni ycimy biró
ycimy ycimy Debreceni ycimy biró ycimy ykodvegy továbbá Venczel Tivadar yszemelynevy
venczel tivadar yszemelynevy Venczel Tivadar yszemelynevy venczel yszemelynevy tivadar
yszemelynevy yszemelynevy Venczel yszemelynevy Tivadar yszemelynevy ykodvegy »Fekete
vőlegény«-e. ycimy fekete vőlegény ycimy Fekete vőlegény ycimy fekete ycimy
vőlegény ycimy ycimy Fekete ycimy vőlegény ycimy ykodvegy (Ez utóbbit bem. 1863.
szept. 17-én, a budai Népszínház.) yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy
budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai
yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy Ugyanekkor a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy színpadán is játszanak egy
új magyar operettet:. »A víg cimborák«-at, ycimy a víg cimborák ycimy A víg
cimborák ycimy a ycimy víg ycimy cimborák ycimy ycimy A ycimy víg ycimy
cimborák ycimy ykodvegy szövegét Némethy György, yszemelynevy némethy györgy
yszemelynevy Némethy György yszemelynevy némethy yszemelynevy györgy
yszemelynevy yszemelynevy Némethy yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy zenéjét
Huber Károly yszemelynevy huber károly yszemelynevy Huber Károly yszemelynevy
huber yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Huber yszemelynevy Károly
yszemelynevy ykodvegy szerezte. (Bem. 1863. dec. 3. Nemzeti Színház.) yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy S ha megemlítünk e korból egy
kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy terméket, a »Tűz van!« ycimy tűz van! ycimy Tűz van! ycimy tűz ycimy
van! ycimy ycimy Tűz ycimy van! ycimy ykodvegy c. kis operettet (szövege Haray Viktortól,
yszemelynevy haray viktor yszemelynevy Haray Viktor yszemelynevy haray
yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Haray yszemelynevy Viktor
yszemelynevy ykodvegy zenéje Pongrácz Józseftől), yszemelynevy pongrácz józsef
yszemelynevy Pongrácz József yszemelynevy pongrácz yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Pongrácz yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy körülbelül
fel is soroltuk az első magyar operetteket. Ezek azonban nem voltak egész estét
betöltő darabok. Az első 3 felv. magyar operettet Rajkai Fribeisz István yszemelynevy
rajkai fribeisz istván yszemelynevy Rajkai Fribeisz István yszemelynevy rajkai
yszemelynevy fribeisz yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Rajkai yszemelynevy
Fribeisz yszemelynev írta, zenéjét szerz.: Jakobi J. yszemelynevy jakobi j.
yszemelynevy Jakobi J. yszemelynevy jakobi yszemelynevy j. yszemelynevy
yszemelynevy Jakobi yszemelynevy J. yszemelynevy ykodvegy Címe: »Cancan a törvényszék
előtt«. ycimy cancan a törvényszék előtt ycimy Cancan a törvényszék előtt ycimy
cancan ycimy a ycimy törvényszék ycimy előtt ycimy ycimy Cancan ycimy a ycimy
törvényszék ycimy előtt ycimy ykodvegy (Bem. 1864. ápr. xtalanevtizedx 1875 Budai
Népszínház.) yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy Budai Né yintezmenyy
budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Né
yintezmenyy ykodvegy A darab a »Dunanan apó és fia utazása« ycimy dunanan apó
és fia utazása ycimy Dunanan apó és fia utazása ycimy dunanan ycimy apó ycimy
és ycimy fia ycimy utazása ycimy ycimy Dunanan ycimy apó ycimy és ycimy fia
ycimy utazása ycimy ykodvegy c. operett végéhez csapott 8 hírhedtté vált cancan-tánc
hatása alatt jött létre, de távolról sem tudott olyan hatást kelteni, mint a kedvelt
»Dunanan«, ycimy dunanan ycimy Dunanan ycimy dunanan ycimy ycimy Dunanan ycimy
ykodvegy A második 3 felv. magyar operettet: »A zuávok«-at ycimy a zuávok ycimy
A zuávok ycimy a ycimy zuávok ycimy ycimy A ycimy zuávok ycimy ykodvegy Follinusz
Emil yszemelynevy follinusz emil yszemelynevy Follinusz Emil yszemelynevy
follinusz yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy
Emil yszemelynevy ykodvegy írta, zenéjét Káldy Gyula yszemelynevy káldy gyula
yszemelynevy Káldy Gyula yszemelynevy káldy yszemelynevy gyula yszemelynevy
yszemelynevy Káldy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy szerezte. (Bem. 1870.
xevtizedx 1875 okt. xtalanevtizedx 1885 31-én, a budai Várszínházban, yintezmenyy
budai várszínház yintezmenyy budai Vá yintezmenyy budai yintezmenyy várszínház
yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Vá yintezmenyy ykodvegy Aradi Gerő yszemelynevy
aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő
yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy színtársulata.)
Kedvelt darab volt. Sokszor játszották a vidéki színpadokon, sőt németre ynyelvy
német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy is lefordították.
A budapesti Népszínház yintezmenyy budapesti népszínház yintezmenyy budapest
yintezmenyy budapesti yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budapest
yintezmenyy ykodvegy megnyíltával új lehetőségek nyíltak a magyar operett fejlődésére.
Itt Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy sándor yszemelynevy Lukácsy Sándor
yszemelynevy lukácsy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Lukácsy
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy »Székely Katalin«-ja ycimy székely
katalin ycimy Székely Katalin ycimy székely ycimy katalin ycimy ycimy Székely
ycimy Katalin ycimy ykodvegy nyitja meg a sort, Erkel Elek yszemelynevy erkel
elek yszemelynevy Erkel Elek yszemelynevy erkel yszemelynevy elek yszemelynevy
yszemelynevy Erkel yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy zenéjével. (Bem. 1880.
xevtizedx 1885 jan. 16.) Ezt követi Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő
yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy
yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy és Puks Ferenc yszemelynevy
puks ferenc yszemelynevy Puks Ferenc yszemelynevy puks yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Puks yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy »Titilla
hadnagy«-a. ycimy titilla hadnagy ycimy Titilla hadnagy ycimy titilla ycimy
hadnagy ycimy ycimy Titilla ycimy hadnagy ycimy ykodvegy (Bem. 1880. febr. 27.)
Majd báró Kemény Endre yszemelynevy báró kemény endre yszemelynevy báró Kemény
Endre yszemelynevy báró yszemelynevy kemény yszemelynevy endre yszemelynevy
yszemelynevy báró yszemelynevy Kemény yszemelynevy Endre yszemelynev »Gólya kalifá«-ja,
ycimy gólya kalifa ycimy Gólya kalifá ycimy gólya ycimy kalifa ycimy ycimy
Gólya ycimy kalifá ycimy ykodvegy melyhez a zenét báró Bánffy György yszemelynevy
báró bánffy györgy yszemelynevy báró Bánffy György yszemelynevy báró
yszemelynevy bánffy yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy báró
yszemelynevy Bánffy yszemelynevy György yszemel szerezte, s melyet Kolozsvárt ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy játszottak először
(1881. márc. 19.) s majd a Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy
Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy
ykodvegy is. Ebből az időből valók Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő
yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy
yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy és Erkel Elek yszemelynevy
erkel elek yszemelynevy Erkel Elek yszemelynevy erkel yszemelynevy elek
yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy »Tempefői«-ja
ycimy tempefői ycimy Tempefői ycimy tempefői ycimy ycimy Tempefői ycimy
ykodvegy (1883.), »Világ szép asszonya« ycimy világ szép asszonya ycimy Világ
szép asszonya ycimy világ ycimy szép ycimy asszonya ycimy ycimy Világ ycimy
szép ycimy asszonya ycimy ykodvegy (Serly Lajos yszemelynevy serly lajos
yszemelynevy Serly Lajos yszemelynevy serly yszemelynevy lajos yszemelynevy
yszemelynevy Serly yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy zenéjével). A magyar
operettnek Konti József yszemelynevy konti józsef yszemelynevy Konti József
yszemelynevy konti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Konti
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy adott igazi nagy lendületet. Első művét:
»A vadászok«-at ycimy a vadászok ycimy A vadászok ycimy a ycimy vadászok ycimy
ycimy A ycimy vadászok ycimy ykodvegy még vidéken játsszák először (1878. xevtizedx
1875 aug. xtalanevtizedx 1885 29. Nagyvárad), ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy
Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy de az »Eleven ördög«-nek ycimy eleven
ördög ycimy Eleven ördög ycimy eleven ycimy ördög ycimy ycimy Eleven ycimy
ördög ycimy ykodvegy (Deréki Antal yszemelynevy deréki antal yszemelynevy
Deréki Antal yszemelynevy deréki yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy
Deréki yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy szövegével) már Budán buda
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy van a bemutatója (1884.),
xevtizedx 1885 hogy aztán diadalmasan bevonuljon vele a Népszínházba yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy (1885. dec. 16.). Egymás után írja azután operettjeit:
a Csiky Gergely yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely
yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky
yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy szövegére készült »Királyfogás«-t ycimy
királyfogás ycimy Királyfogás ycimy királyfogás ycimy ycimy Királyfogás ycimy
ykodvegy (1886. okt. 30.), a »Suhanc«-ot ycimy suhanc ycimy Suhanc ycimy suhanc
ycimy ycimy Suhanc ycimy ykodvegy (1888. jan. xtalanevtizedx 1895 12.), a »Citerás«-t
ycimy citerás ycimy Citerás ycimy citerás ycimy ycimy Citerás ycimy ykodvegy (1894.
xevtizedx 1895 febr. 23.), a »Talmi hercegnő«-t, ycimy talmi hercegnő ycimy
Talmi hercegnő ycimy talmi ycimy hercegnő ycimy ycimy Talmi ycimy hercegnő
ycimy ykodvegy (1898. febr. 4.), amelyek mind a Népszínházban yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy kerültek bemutatóra. Ugyancsak a Népszínház yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy házi szerbje ynemzetisegy szerb ynemzetisegy
szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy ynemzetisegy szerb ynemzetisegy ykodvegy volt
Verő György yszemelynevy verő györgy yszemelynevy Verő György yszemelynevy verő
yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Verő yszemelynevy György yszemelynevy
ykodvegy is: a »Szultán« ycimy szultán ycimy Szultán ycimy szultán ycimy ycimy
Szultán ycimy ykodvegy (1892. nov. 19.), a »Virágcsata« ycimy virágcsata ycimy
Virágcsata ycimy virágcsata ycimy ycimy Virágcsata ycimy ykodvegy (1894. ápr. xtalanevtizedx
1905 24.) és a »Leányka« ycimy leányka ycimy Leányka ycimy leányka ycimy ycimy
Leányka ycimy ykodvegy (1906, xevtizedx 1905 jan. 14.) c. kedves és igazán magyaros
zenéjű operettjeivel. Félig-meddig magyar operettnek kell vennünk a »Cigánybáró«-t
ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy
ykodvegy is, nemcsak azért, mert szövege Jókai Mór yszemelynevy jókai mór
yszemelynevy Jókai Mór yszemelynevy jókai yszemelynevy mór yszemelynevy
yszemelynevy Jókai yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy elbeszéléséből készült,
hanem azért is, mert egyes melódiái (mint pl. a Il-ik felvonásbeli toborzó) régi
magyar népdalokból vannak megkomponálva. (A Népszínházban yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy 1886. xevtizedx 1885 márc. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx
1905 26-án játszották először.) A magyar operett továbbfejlődésének fokait különösen
Martos Ferenc, yszemelynevy martos ferenc yszemelynevy Martos Ferenc
yszemelynevy martos yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Martos
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Bakonyi Károly yszemelynevy bakonyi
károly yszemelynevy Bakonyi Károly yszemelynevy bakonyi yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Bakonyi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy és Huszka
Jenő yszemelynevy huszka jenő yszemelynevy Huszka Jenő yszemelynevy huszka yszemelynevy
jenő yszemelynevy yszemelynevy Huszka yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy »Bob
herceg«-e ycimy bob herceg ycimy Bob herceg ycimy bob ycimy herceg ycimy ycimy
Bob ycimy herceg ycimy ykodvegy (bem. 1902. xevtizedx 1905 dec.) és Martos -
Huszka yszemelynevy huszka yszemelynevy Huszka yszemelynevy huszka yszemelynevy
yszemelynevy Huszka yszemelynevy ykodvegy »Gül Babá«-ja ycimy gül baba ycimy
Gül Babá ycimy gül ycimy baba ycimy ycimy Gül ycimy Babá ycimy ykodvegy (1905. dec.
9. Király Színház) yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy
király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S
yintezmenyy ykodvegy jelzik. Nagyon kedves és Blaháné yszemelynevy blaháne
yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné
yszemelynevy ykodvegy szereplésével nagyon vonzó volt; Pásztor Árpád yszemelynevy
pásztor árpád yszemelynevy Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor yszemelynevy
árpád yszemelynevy yszemelynevy Pásztor yszemelynevy Árpád yszemelynevy
ykodvegy és Máder Rezső yszemelynevy máder rezső yszemelynevy Máder Rezső
yszemelynevy máder yszemelynevy rezső yszemelynevy yszemelynevy Máder
yszemelynevy Rezső yszemelynevy ykodvegy »Nagymamá«-ja. ycimy nagymama ycimy
Nagymamá ycimy nagymama ycimy ycimy Nagymamá ycimy ykodvegy (Bem. 1907. febr. 11.
Népszínház - Vígopera.) yintezmenyy népszínház - vígopera yintezmenyy Népszính
yintezmenyy népszínház yintezmenyy - yintezmenyy vígopera yintezmenyy
yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy Azután jöttek a finom és kedves zenéjű
Lehár-operettek yszemelynevy lehár yszemelynevy Lehár yszemelynevy lehár
yszemelynevy yszemelynevy Lehár yszemelynevy ykodvegy (Víg özvegy, ycimy víg
özvegy ycimy Víg özvegy ycimy víg ycimy özvegy ycimy ycimy Víg ycimy özvegy
ycimy ykodvegy Cigányszerelem ycimy cigányszerelem ycimy Cigányszerelem ycimy
cigányszerelem ycimy ycimy Cigányszerelem ycimy ykodvegy stb.), a régi magyar zene
kincseinek felhasználásával írt »Hajdúk hadnagya« ycimy hajdúk hadnagya ycimy
Hajdúk hadnagya ycimy hajdúk ycimy hadnagya ycimy ycimy Hajdúk ycimy hadnagya
ycimy ykodvegy (szövegét Rajna Ferenc, yszemelynevy rajna ferenc yszemelynevy
Rajna Ferenc yszemelynevy rajna yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy
Rajna yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy zenéjét Czobor Károly yszemelynevy
czobor károly yszemelynevy Czobor Károly yszemelynevy czobor yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Czobor yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy szerezte. Bem. 1904. febr. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 5. Magyar
Színház.) yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy
ykodvegy Kedves nagyon a »Tatárjárás« ycimy tatárjárás ycimy Tatárjárás ycimy
tatárjárás ycimy ycimy Tatárjárás ycimy ykodvegy is (Bakonyi yszemelynevy
bakonyi yszemelynevy Bakonyi yszemelynevy bakonyi yszemelynevy yszemelynevy
Bakonyi yszemelynevy ykodvegy és Kálmán Imre), yszemelynevy kálmán imre
yszemelynevy Kálmán Imre yszemelynevy kálmán yszemelynevy imre yszemelynevy
yszemelynevy Kálmán yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy meg az »Obsitos« ycimy
obsitos ycimy Obsitos ycimy obsitos ycimy ycimy Obsitos ycimy ykodvegy is (ugyanazon
szerzőktől). Végül említsük meg a legpoétikusabb magyar operettet: a »János vitéz«-t
ycimy jános vitéz ycimy János vitéz ycimy jános ycimy vitéz ycimy ycimy János
ycimy vitéz ycimy ykodvegy (Bakonyi Károly, yszemelynevy bakonyi károly
yszemelynevy Bakonyi Károly yszemelynevy bakonyi yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Bakonyi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Heltai
Jenő yszemelynevy heltai jenő yszemelynevy Heltai Jenő yszemelynevy heltai
yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Heltai yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy és Kacsóh Pongráctól), yszemelynevy kacsóh pongrác
yszemelynevy Kacsóh Pongrác yszemelynevy kacsóh yszemelynevy pongrác
yszemelynevy yszemelynevy Kacsóh yszemelynevy Pongrác yszemelynevy ykodvegy melyet
1927. xevtizedx 1925 dec. xtalanevtizedx 1935 31-én a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is műsorába illesztett. A magyar
operett ma már a külföldön is keresett cikk s a könnyed zene szárnyain mindenfelé
a magyar alkotóellő kiválóságát hirdeti. (Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef
yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
pataki józsef szin_III.0196.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Magyar operett - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0196.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0196.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28604.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Magyar
operett
Szócikk: Magyar operett A zenés és énekes játéknak
ez a könnyed fajsúlyú terméke a műfaj mai fogalmában Offenbachnál kezdődik a mult
század 50-es éveiben. A következő évtizedben már magyar operett is volt: »A szerelmes
kántor«, szövegét írta: Bényei István, zenéjét szerezte Allaga Géza. (Bem. 1862.
ápr. 21-én, Budai Népszínház.) A mű elveszett, de egy nóta a nép ajkán megmaradt
belőle, a »Szeretlek én egyetlen egy virágom« kezdetű. E népszerű dallam utan ítélve,
a kis daljátéknak hatása lehetett. Ugyancsak Bényei és Allaga írták a második kis
operettet is: »A zeneszerző«-t. (Bem. 1862. szept. 14. Budai Népszínház.) De ennek
nem volt sikere. Valamint Szigligeti és Bognár József »Fogadott leány« c. operettjének
sem. (Bem. 1862. nov. 16. Nemzeti Színház.) E korból való még Szigligeti és Böhm
Gusztáv »Debreceni biró«-ja, továbbá Venczel Tivadar »Fekete vőlegény«-e. (Ez utóbbit
bem. 1863. szept. 17-én, a budai Népszínház.) Ugyanekkor a Nemzeti Színház színpadán
is játszanak egy új magyar operettet:. »A víg cimborák«-at, szövegét Némethy György,
zenéjét Huber Károly szerezte. (Bem. 1863. dec. 3. Nemzeti Színház.) S ha megemlítünk
e korból egy kolozsvári terméket, a »Tűz van!« c. kis operettet (szövege Haray Viktortól,
zenéje Pongrácz Józseftől), körülbelül fel is soroltuk az első magyar operetteket.
Ezek azonban nem voltak egész estét betöltő darabok. Az első 3 felv. magyar operettet
Rajkai Fribeisz István írta, zenéjét szerz.: Jakobi J. Címe: »Cancan a törvényszék
előtt«. (Bem. 1864. ápr. Budai Népszínház.) A darab a »Dunanan apó és fia utazása«
c. operett végéhez csapott 8 hírhedtté vált cancan-tánc hatása alatt jött létre,
de távolról sem tudott olyan hatást kelteni, mint a kedvelt »Dunanan«, A második
3 felv. magyar operettet: »A zuávok«-at Follinusz Emil írta, zenéjét Káldy Gyula
szerezte. (Bem. 1870. okt. 31-én, a budai Várszínházban, Aradi Gerő színtársulata.)
Kedvelt darab volt. Sokszor játszották a vidéki színpadokon, sőt németre is lefordították.
A budapesti Népszínház megnyíltával új lehetőségek nyíltak a magyar operett fejlődésére.
Itt Lukácsy Sándor »Székely Katalin«-ja nyitja meg a sort, Erkel Elek zenéjével.
(Bem. 1880. jan. 16.) Ezt követi Rákosi Jenő és Puks Ferenc »Titilla hadnagy«-a.
(Bem. 1880. febr. 27.) Majd báró Kemény Endre »Gólya kalifá«-ja, melyhez a zenét
báró Bánffy György szerezte, s melyet Kolozsvárt játszottak először (1881. márc.
19.) s majd a Népszínházban is. Ebből az időből valók Rákosi Jenő és Erkel Elek
»Tempefői«-ja (1883.), »Világ szép asszonya« (Serly Lajos zenéjével). A magyar operettnek
Konti József adott igazi nagy lendületet. Első művét: »A vadászok«-at még vidéken
játsszák először (1878. aug. 29. Nagyvárad), de az »Eleven ördög«-nek (Deréki Antal
szövegével) már Budán van a bemutatója (1884.), hogy aztán diadalmasan bevonuljon
vele a Népszínházba (1885. dec. 16.). Egymás után írja azután operettjeit: a Csiky
Gergely szövegére készült »Királyfogás«-t (1886. okt. 30.), a »Suhanc«-ot (1888.
jan. 12.), a »Citerás«-t (1894. febr. 23.), a »Talmi hercegnő«-t, (1898. febr. 4.),
amelyek mind a Népszínházban kerültek bemutatóra. Ugyancsak a Népszínház házi szerbje
volt Verő György is: a »Szultán« (1892. nov. 19.), a »Virágcsata« (1894. ápr. 24.)
és a »Leányka« (1906, jan. 14.) c. kedves és igazán magyaros zenéjű operettjeivel.
Félig-meddig magyar operettnek kell vennünk a »Cigánybáró«-t is, nemcsak azért,
mert szövege Jókai Mór elbeszéléséből készült, hanem azért is, mert egyes melódiái
(mint pl. a Il-ik felvonásbeli toborzó) régi magyar népdalokból vannak megkomponálva.
(A Népszínházban 1886. márc. 26-án játszották először.) A magyar operett továbbfejlődésének
fokait különösen Martos Ferenc, Bakonyi Károly és Huszka Jenő »Bob herceg«-e (bem.
1902. dec.) és Martos - Huszka »Gül Babá«-ja (1905. dec. 9. Király Színház) jelzik.
Nagyon kedves és Blaháné szereplésével nagyon vonzó volt; Pásztor Árpád és Máder
Rezső »Nagymamá«-ja. (Bem. 1907. febr. 11. Népszínház - Vígopera.) Azután jöttek
a finom és kedves zenéjű Lehár-operettek (Víg özvegy, Cigányszerelem stb.), a régi
magyar zene kincseinek felhasználásával írt »Hajdúk hadnagya« (szövegét Rajna Ferenc,
zenéjét Czobor Károly szerezte. Bem. 1904. febr. 5. Magyar Színház.) Kedves nagyon
a »Tatárjárás« is (Bakonyi és Kálmán Imre), meg az »Obsitos« is (ugyanazon szerzőktől).
Végül említsük meg a legpoétikusabb magyar operettet: a »János vitéz«-t (Bakonyi
Károly, Heltai Jenő és Kacsóh Pongráctól), melyet 1927. dec. 31-én a Nemzeti Színház
is műsorába illesztett. A magyar operett ma már a külföldön is keresett cikk s a
könnyed zene szárnyain mindenfelé a magyar alkotóellő kiválóságát hirdeti. (Pataki
József.) szin_III.0196.pdf III