Címszó: Makrai Dénes - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1866
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0216.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0216.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28694.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Makrai
Dénes
Szócikk: Makrai Dénes színész, sz. 1866-ban, (születés
éve) Istensegíts (ország) bukovinai
(megye) magyar
községben, megh. 1910. dec. 9-én, Kolozsvárt. (megye) Szegény
csángó - székely (nemzetiség)
(információ)
családból származott s mint jó eszű, szorgalmas
gyermeket a tanítója hozta fel Istensegítsből (ország) Kolozsvárra,
(megye) ahol
az unitárius kollégium egyik legjelesebb bentlakó diákja lett. Már mint tanuló is
sokat járt a színházba, az érettségi vizsga után pedig maga js felcsapott színésznek.
Eleinte csak a kórust fújta, majd apró szerepeket játszott. Néhány évi ittléte után
E. Kovács Gyula (személy) (L.
o.) tanácsára elszerződött kisebb városokba, nagyobb szerepekre, hogy routint szerezzen.
A kisebb városok színpadjairól megerősödve, Szegedre, (megye) majd
Debrecenbe (megye)
került s onnan — mint teljesen kiforrott színész — vissza Kolozsvárra. (megye) Rendkívül
érdekes és sajátos egyéniség volt. Istenadta humorába némi szomorkás elem vegyült
s ez adott szerepeinek sajátos jelleget. Komikus volt, de a nemesebb fajtából való,
mert lélekkel játszott s éppen azért nem közönséges hatással, A közönség szerette,
becézte, igazgatója pedig kétízben is klimatikus helyre vitte a tüdőbeteg művészt,
aki — ha javultan is érkezett vissza — mégis áldozata lett e pusztító betegségnek.
Szüleihez s szülőföldjéhez holta napjáig ragaszkodott s ha csak szerét tehette,
minden nyáron hazalátogatott a kis bukovinai (megye) magyar
faluba. Játszott mindenféle szerepet, kicsit, nagyot, de a kicsiből is nagyot tudott
csinálni. Kitűnő szerepei voltak: Mujkó cigány (szerep) (Gül
Baba), (cím)
Kátsa (szerep)
(A bor), (cím)
Palóc (szerep)
(Ocskay brigadéros), (cím) (információ)
Őrmester (szerep) (Tatárjárás),
(cím) (információ)
Kilényi Dávid (szerep) (információ)
(Déryné ifiasszony), (cím) (információ)
Rettegi Fridolin (szerep) (Szabin
nők elrablása), (cím)
Pomponius (szerep)
(Bob herceg), (cím)
(információ)
stb. Koporsója felett dr. Janovics Jenő (személy) és
Hetényi Elemér (személy) (információ)
mondottak búcsúbeszédet. — Neje: Sárosi Aranka,
(személy)
(információ)
színésznő, sz. 1872. (születés
éve) aug. 20-án, Budán. (Budapest)
Színpadra lépett 1887. (időpont) okt.
1-én. Makrai Dénessel (személy) (információ)
1894. (időpont) jún.
17-én lépett házasságra. 1922. (időpont) szept.
1-én nyugdíjba ment. A színpadon nem tudott nagyobb jelentőségre jutni, de hű feleség
volt és odaadó ápolója nagy beteg urának. (Pataki József.) (személy) (információ)
szin_III.0216.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Makrai Dénes címszóvég 28694 Szócikk: Makrai
Dénes színész, sz. 1866-ban, Istensegíts xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy
istensegíts ytelepulesy Istensegíts yorszagy Románia ykodvegy bukovinai ytelepulesy
bukovina ytelepulesy bukovina ymegyey árva megye ykodvegy magyar községben, megh.
1910. dec. 9-én, Kolozsvárt. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy Szegény csángó - székely ynemzetisegy székely
ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy ynemzetisegy székely
ynemzetisegy ykodvegy családból származott s mint jó eszű, szorgalmas gyermeket
a tanítója hozta fel Istensegítsből ytelepulesy istensegíts ytelepulesy
Istensegíts yorszagy Románia ykodvegy Kolozsvárra, ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ahol az unitárius kollégium
egyik legjelesebb bentlakó diákja lett. Már mint tanuló is sokat járt a színházba,
az érettségi vizsga után pedig maga js felcsapott színésznek. Eleinte csak a kórust
fújta, majd apró szerepeket játszott. Néhány évi ittléte után E. Kovács Gyula yszemelynevy
e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy
kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács
yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve (L. o.) tanácsára elszerződött kisebb városokba,
nagyobb szerepekre, hogy routint szerezzen. A kisebb városok színpadjairól megerősödve,
Szegedre, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy
majd Debrecenbe ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye
ykodvegy került s onnan — mint teljesen kiforrott színész — vissza Kolozsvárra.
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Rendkívül
érdekes és sajátos egyéniség volt. Istenadta humorába némi szomorkás elem vegyült
s ez adott szerepeinek sajátos jelleget. Komikus volt, de a nemesebb fajtából való,
mert lélekkel játszott s éppen azért nem közönséges hatással, A közönség szerette,
becézte, igazgatója pedig kétízben is klimatikus helyre vitte a tüdőbeteg művészt,
aki — ha javultan is érkezett vissza — mégis áldozata lett e pusztító betegségnek.
Szüleihez s szülőföldjéhez holta napjáig ragaszkodott s ha csak szerét tehette,
minden nyáron hazalátogatott a kis bukovinai ytelepulesy bukovina ytelepulesy
bukovina ymegyey árva megye ykodvegy magyar faluba. Játszott mindenféle szerepet,
kicsit, nagyot, de a kicsiből is nagyot tudott csinálni. Kitűnő szerepei voltak:
Mujkó cigány yszerepy mujkó cigány yszerepy Mujkó cigány yszerepy mujkó
yszerepy cigány yszerepy yszerepy Mujkó yszerepy cigány yszerepy ykodvegy (Gül Baba),
ycimy gül baba ycimy Gül Baba ycimy gül ycimy baba ycimy ycimy Gül ycimy Baba
ycimy ykodvegy Kátsa yszerepy kátsa yszerepy Kátsa yszerepy kátsa yszerepy
yszerepy Kátsa yszerepy ykodvegy (A bor), ycimy a bor ycimy A bor ycimy a ycimy
bor ycimy ycimy A ycimy bor ycimy ykodvegy Palóc yszerepy palóc yszerepy Palóc
yszerepy palóc yszerepy yszerepy Palóc yszerepy ykodvegy (Ocskay brigadéros), ycimy
ocskay brigadéros ycimy Ocskay brigadéros ycimy ocskay ycimy brigadéros ycimy
ycimy Ocskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy Őrmester yszerepy őrmester
yszerepy Őrmester yszerepy őrmester yszerepy yszerepy Őrmester yszerepy
ykodvegy (Tatárjárás), ycimy tatárjárás ycimy Tatárjárás ycimy tatárjárás ycimy
ycimy Tatárjárás ycimy ykodvegy Kilényi Dávid yszerepy kilényi dávid yszerepy
Kilényi Dávid yszerepy kilényi yszerepy dávid yszerepy yszerepy Kilényi
yszerepy Dávid yszerepy ykodvegy (Déryné ifiasszony), ycimy déryné ifiasszony
ycimy Déryné ifiasszony ycimy déryné ycimy ifiasszony ycimy ycimy Déryné ycimy
ifiasszony ycimy ykodvegy Rettegi Fridolin yszerepy rettegi fridolin yszerepy
Rettegi Fridolin yszerepy rettegi yszerepy fridolin yszerepy yszerepy Rettegi
yszerepy Fridolin yszerepy ykodvegy (Szabin nők elrablása), ycimy szabin nők
elrablása ycimy Szabin nők elrablása ycimy szabin ycimy nők ycimy elrablása
ycimy ycimy Szabin ycimy nők ycimy elrablása ycimy ykodvegy Pomponius yszerepy
pomponius yszerepy Pomponius yszerepy pomponius yszerepy yszerepy Pomponius
yszerepy ykodvegy (Bob herceg), ycimy bob herceg ycimy Bob herceg ycimy bob
ycimy herceg ycimy ycimy Bob ycimy herceg ycimy ykodvegy stb. Koporsója felett dr.
Janovics Jenő yszemelynevy dr. janovics jenő yszemelynevy dr. Janovics Jenő
yszemelynevy dr. yszemelynevy janovics yszemelynevy jenő yszemelynevy
yszemelynevy dr. yszemelynevy Janovics yszemelynevy Jenő yszemelynev és Hetényi
Elemér yszemelynevy hetényi elemér yszemelynevy Hetényi Elemér yszemelynevy
hetényi yszemelynevy elemér yszemelynevy yszemelynevy Hetényi yszemelynevy
Elemér yszemelynevy ykodvegy mondottak búcsúbeszédet. — Neje: Sárosi Aranka, yszemelynevy
sárosi aranka yszemelynevy Sárosi Aranka yszemelynevy sárosi yszemelynevy
aranka yszemelynevy yszemelynevy Sárosi yszemelynevy Aranka yszemelynevy
ykodvegy színésznő, sz. 1872. xevtizedx 1875 aug. xtalanevtizedx 1885 20-án, Budán.
buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Színpadra lépett 1887.
xevtizedx 1885 okt. xtalanevtizedx 1895 1-én. Makrai Dénessel yszemelynevy
makrai dénes yszemelynevy Makrai Dénes yszemelynevy makrai yszemelynevy dénes
yszemelynevy yszemelynevy Makrai yszemelynevy Dénes yszemelynevy ykodvegy 1894.
xevtizedx 1895 jún. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 17-én lépett házasságra.
1922. xevtizedx 1925 szept. 1-én nyugdíjba ment. A színpadon nem tudott nagyobb
jelentőségre jutni, de hű feleség volt és odaadó ápolója nagy beteg urának. (Pataki
József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy
pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_III.0216.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Makrai Dénes - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1866
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0216.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0216.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28694.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Makrai
Dénes
Szócikk: Makrai Dénes színész, sz. 1866-ban, Istensegíts
bukovinai magyar községben, megh. 1910. dec. 9-én, Kolozsvárt. Szegény csángó -
székely családból származott s mint jó eszű, szorgalmas gyermeket a tanítója hozta
fel Istensegítsből Kolozsvárra, ahol az unitárius kollégium egyik legjelesebb bentlakó
diákja lett. Már mint tanuló is sokat járt a színházba, az érettségi vizsga után
pedig maga js felcsapott színésznek. Eleinte csak a kórust fújta, majd apró szerepeket
játszott. Néhány évi ittléte után E. Kovács Gyula (L. o.) tanácsára elszerződött
kisebb városokba, nagyobb szerepekre, hogy routint szerezzen. A kisebb városok színpadjairól
megerősödve, Szegedre, majd Debrecenbe került s onnan — mint teljesen kiforrott
színész — vissza Kolozsvárra. Rendkívül érdekes és sajátos egyéniség volt. Istenadta
humorába némi szomorkás elem vegyült s ez adott szerepeinek sajátos jelleget. Komikus
volt, de a nemesebb fajtából való, mert lélekkel játszott s éppen azért nem közönséges
hatással, A közönség szerette, becézte, igazgatója pedig kétízben is klimatikus
helyre vitte a tüdőbeteg művészt, aki — ha javultan is érkezett vissza — mégis áldozata
lett e pusztító betegségnek. Szüleihez s szülőföldjéhez holta napjáig ragaszkodott
s ha csak szerét tehette, minden nyáron hazalátogatott a kis bukovinai magyar faluba.
Játszott mindenféle szerepet, kicsit, nagyot, de a kicsiből is nagyot tudott csinálni.
Kitűnő szerepei voltak: Mujkó cigány (Gül Baba), Kátsa (A bor), Palóc (Ocskay brigadéros),
Őrmester (Tatárjárás), Kilényi Dávid (Déryné ifiasszony), Rettegi Fridolin (Szabin
nők elrablása), Pomponius (Bob herceg), stb. Koporsója felett dr. Janovics Jenő
és Hetényi Elemér mondottak búcsúbeszédet. — Neje: Sárosi Aranka, színésznő, sz.
1872. aug. 20-án, Budán. Színpadra lépett 1887. okt. 1-én. Makrai Dénessel 1894.
jún. 17-én lépett házasságra. 1922. szept. 1-én nyugdíjba ment. A színpadon nem
tudott nagyobb jelentőségre jutni, de hű feleség volt és odaadó ápolója nagy beteg
urának. (Pataki József.) szin_III.0216.pdf III
