Címszó: Makrai Dénes - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1866

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0216.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0216.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28694.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Makrai Dénes

Szócikk: Makrai Dénes színész, sz. 1866-ban, (születés éve) Istensegíts (ország) bukovinai (megye) magyar községben, megh. 1910. dec. 9-én, Kolozsvárt. (megye) Szegény csángó - székely (nemzetiség) (információ)  családból származott s mint jó eszű, szorgalmas gyermeket a tanítója hozta fel Istensegítsből (ország) Kolozsvárra, (megye) ahol az unitárius kollégium egyik legjelesebb bentlakó diákja lett. Már mint tanuló is sokat járt a színházba, az érettségi vizsga után pedig maga js felcsapott színésznek. Eleinte csak a kórust fújta, majd apró szerepeket játszott. Néhány évi ittléte után E. Kovács Gyula (személy) (L. o.) tanácsára elszerződött kisebb városokba, nagyobb szerepekre, hogy routint szerezzen. A kisebb városok színpadjairól megerősödve, Szegedre, (megye) majd Debrecenbe (megye) került s onnan — mint teljesen kiforrott színész — vissza Kolozsvárra. (megye) Rendkívül érdekes és sajátos egyéniség volt. Istenadta humorába némi szomorkás elem vegyült s ez adott szerepeinek sajátos jelleget. Komikus volt, de a nemesebb fajtából való, mert lélekkel játszott s éppen azért nem közönséges hatással, A közönség szerette, becézte, igazgatója pedig kétízben is klimatikus helyre vitte a tüdőbeteg művészt, aki — ha javultan is érkezett vissza — mégis áldozata lett e pusztító betegségnek. Szüleihez s szülőföldjéhez holta napjáig ragaszkodott s ha csak szerét tehette, minden nyáron hazalátogatott a kis bukovinai (megye) magyar faluba. Játszott mindenféle szerepet, kicsit, nagyot, de a kicsiből is nagyot tudott csinálni. Kitűnő szerepei voltak: Mujkó cigány (szerep) (Gül Baba), (cím) Kátsa (szerep) (A bor), (cím) Palóc (szerep) (Ocskay brigadéros), (cím) (információ)  Őrmester (szerep) (Tatárjárás), (cím) (információ)  Kilényi Dávid (szerep) (információ)  (Déryné ifiasszony), (cím) (információ)  Rettegi Fridolin (szerep) (Szabin nők elrablása), (cím) Pomponius (szerep) (Bob herceg), (cím) (információ)  stb. Koporsója felett dr. Janovics Jenő (személy) és Hetényi Elemér (személy) (információ)  mondottak búcsúbeszédet. — Neje: Sárosi Aranka, (személy) (információ)  színésznő, sz. 1872. (születés éve) aug. 20-án, Budán. (Budapest) Színpadra lépett 1887. (időpont) okt. 1-én. Makrai Dénessel (személy) (információ)  1894. (időpont) jún. 17-én lépett házasságra. 1922. (időpont) szept. 1-én nyugdíjba ment. A színpadon nem tudott nagyobb jelentőségre jutni, de hű feleség volt és odaadó ápolója nagy beteg urának. (Pataki József.) (személy) (információ)  szin_III.0216.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Makrai Dénes címszóvég 28694 Szócikk: Makrai Dénes színész, sz. 1866-ban, Istensegíts xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy istensegíts ytelepulesy Istensegíts yorszagy Románia ykodvegy bukovinai ytelepulesy bukovina ytelepulesy bukovina ymegyey árva megye ykodvegy magyar községben, megh. 1910. dec. 9-én, Kolozsvárt. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Szegény csángó - székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy ynemzetisegy székely ynemzetisegy ykodvegy családból származott s mint jó eszű, szorgalmas gyermeket a tanítója hozta fel Istensegítsből ytelepulesy istensegíts ytelepulesy Istensegíts yorszagy Románia ykodvegy Kolozsvárra, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ahol az unitárius kollégium egyik legjelesebb bentlakó diákja lett. Már mint tanuló is sokat járt a színházba, az érettségi vizsga után pedig maga js felcsapott színésznek. Eleinte csak a kórust fújta, majd apró szerepeket játszott. Néhány évi ittléte után E. Kovács Gyula yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve (L. o.) tanácsára elszerződött kisebb városokba, nagyobb szerepekre, hogy routint szerezzen. A kisebb városok színpadjairól megerősödve, Szegedre, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy majd Debrecenbe ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy került s onnan — mint teljesen kiforrott színész — vissza Kolozsvárra. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Rendkívül érdekes és sajátos egyéniség volt. Istenadta humorába némi szomorkás elem vegyült s ez adott szerepeinek sajátos jelleget. Komikus volt, de a nemesebb fajtából való, mert lélekkel játszott s éppen azért nem közönséges hatással, A közönség szerette, becézte, igazgatója pedig kétízben is klimatikus helyre vitte a tüdőbeteg művészt, aki — ha javultan is érkezett vissza — mégis áldozata lett e pusztító betegségnek. Szüleihez s szülőföldjéhez holta napjáig ragaszkodott s ha csak szerét tehette, minden nyáron hazalátogatott a kis bukovinai ytelepulesy bukovina ytelepulesy bukovina ymegyey árva megye ykodvegy magyar faluba. Játszott mindenféle szerepet, kicsit, nagyot, de a kicsiből is nagyot tudott csinálni. Kitűnő szerepei voltak: Mujkó cigány yszerepy mujkó cigány yszerepy Mujkó cigány yszerepy mujkó yszerepy cigány yszerepy yszerepy Mujkó yszerepy cigány yszerepy ykodvegy (Gül Baba), ycimy gül baba ycimy Gül Baba ycimy gül ycimy baba ycimy ycimy Gül ycimy Baba ycimy ykodvegy Kátsa yszerepy kátsa yszerepy Kátsa yszerepy kátsa yszerepy yszerepy Kátsa yszerepy ykodvegy (A bor), ycimy a bor ycimy A bor ycimy a ycimy bor ycimy ycimy A ycimy bor ycimy ykodvegy Palóc yszerepy palóc yszerepy Palóc yszerepy palóc yszerepy yszerepy Palóc yszerepy ykodvegy (Ocskay brigadéros), ycimy ocskay brigadéros ycimy Ocskay brigadéros ycimy ocskay ycimy brigadéros ycimy ycimy Ocskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy Őrmester yszerepy őrmester yszerepy Őrmester yszerepy őrmester yszerepy yszerepy Őrmester yszerepy ykodvegy (Tatárjárás), ycimy tatárjárás ycimy Tatárjárás ycimy tatárjárás ycimy ycimy Tatárjárás ycimy ykodvegy Kilényi Dávid yszerepy kilényi dávid yszerepy Kilényi Dávid yszerepy kilényi yszerepy dávid yszerepy yszerepy Kilényi yszerepy Dávid yszerepy ykodvegy (Déryné ifiasszony), ycimy déryné ifiasszony ycimy Déryné ifiasszony ycimy déryné ycimy ifiasszony ycimy ycimy Déryné ycimy ifiasszony ycimy ykodvegy Rettegi Fridolin yszerepy rettegi fridolin yszerepy Rettegi Fridolin yszerepy rettegi yszerepy fridolin yszerepy yszerepy Rettegi yszerepy Fridolin yszerepy ykodvegy (Szabin nők elrablása), ycimy szabin nők elrablása ycimy Szabin nők elrablása ycimy szabin ycimy nők ycimy elrablása ycimy ycimy Szabin ycimy nők ycimy elrablása ycimy ykodvegy Pomponius yszerepy pomponius yszerepy Pomponius yszerepy pomponius yszerepy yszerepy Pomponius yszerepy ykodvegy (Bob herceg), ycimy bob herceg ycimy Bob herceg ycimy bob ycimy herceg ycimy ycimy Bob ycimy herceg ycimy ykodvegy stb. Koporsója felett dr. Janovics Jenő yszemelynevy dr. janovics jenő yszemelynevy dr. Janovics Jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy janovics yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Janovics yszemelynevy Jenő yszemelynev és Hetényi Elemér yszemelynevy hetényi elemér yszemelynevy Hetényi Elemér yszemelynevy hetényi yszemelynevy elemér yszemelynevy yszemelynevy Hetényi yszemelynevy Elemér yszemelynevy ykodvegy mondottak búcsúbeszédet. — Neje: Sárosi Aranka, yszemelynevy sárosi aranka yszemelynevy Sárosi Aranka yszemelynevy sárosi yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy Sárosi yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1872. xevtizedx 1875 aug. xtalanevtizedx 1885 20-án, Budán. buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Színpadra lépett 1887. xevtizedx 1885 okt. xtalanevtizedx 1895 1-én. Makrai Dénessel yszemelynevy makrai dénes yszemelynevy Makrai Dénes yszemelynevy makrai yszemelynevy dénes yszemelynevy yszemelynevy Makrai yszemelynevy Dénes yszemelynevy ykodvegy 1894. xevtizedx 1895 jún. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 17-én lépett házasságra. 1922. xevtizedx 1925 szept. 1-én nyugdíjba ment. A színpadon nem tudott nagyobb jelentőségre jutni, de hű feleség volt és odaadó ápolója nagy beteg urának. (Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_III.0216.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Makrai Dénes - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1866

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0216.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0216.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28694.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Makrai Dénes

Szócikk: Makrai Dénes színész, sz. 1866-ban, Istensegíts bukovinai magyar községben, megh. 1910. dec. 9-én, Kolozsvárt. Szegény csángó - székely családból származott s mint jó eszű, szorgalmas gyermeket a tanítója hozta fel Istensegítsből Kolozsvárra, ahol az unitárius kollégium egyik legjelesebb bentlakó diákja lett. Már mint tanuló is sokat járt a színházba, az érettségi vizsga után pedig maga js felcsapott színésznek. Eleinte csak a kórust fújta, majd apró szerepeket játszott. Néhány évi ittléte után E. Kovács Gyula (L. o.) tanácsára elszerződött kisebb városokba, nagyobb szerepekre, hogy routint szerezzen. A kisebb városok színpadjairól megerősödve, Szegedre, majd Debrecenbe került s onnan — mint teljesen kiforrott színész — vissza Kolozsvárra. Rendkívül érdekes és sajátos egyéniség volt. Istenadta humorába némi szomorkás elem vegyült s ez adott szerepeinek sajátos jelleget. Komikus volt, de a nemesebb fajtából való, mert lélekkel játszott s éppen azért nem közönséges hatással, A közönség szerette, becézte, igazgatója pedig kétízben is klimatikus helyre vitte a tüdőbeteg művészt, aki — ha javultan is érkezett vissza — mégis áldozata lett e pusztító betegségnek. Szüleihez s szülőföldjéhez holta napjáig ragaszkodott s ha csak szerét tehette, minden nyáron hazalátogatott a kis bukovinai magyar faluba. Játszott mindenféle szerepet, kicsit, nagyot, de a kicsiből is nagyot tudott csinálni. Kitűnő szerepei voltak: Mujkó cigány (Gül Baba), Kátsa (A bor), Palóc (Ocskay brigadéros), Őrmester (Tatárjárás), Kilényi Dávid (Déryné ifiasszony), Rettegi Fridolin (Szabin nők elrablása), Pomponius (Bob herceg), stb. Koporsója felett dr. Janovics Jenő és Hetényi Elemér mondottak búcsúbeszédet. — Neje: Sárosi Aranka, színésznő, sz. 1872. aug. 20-án, Budán. Színpadra lépett 1887. okt. 1-én. Makrai Dénessel 1894. jún. 17-én lépett házasságra. 1922. szept. 1-én nyugdíjba ment. A színpadon nem tudott nagyobb jelentőségre jutni, de hű feleség volt és odaadó ápolója nagy beteg urának. (Pataki József.) szin_III.0216.pdf III