Címszó: Markovits Ilka - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1839

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0233.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0233.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28783.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Markovits Ilka

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528783.htm

 

Szócikk: Markovits Ilka (Pauli Rikárdné), (személy) (információ)  énekesnő, sz. 1839-ben, (születés éve) Pesten, (Budapest) megh. 1915. nov. 18-án, ciráki (megye) birtokán. Atyja előkelő krassóvármegyei (megye) köznemes volt, anyja mint műkedvelő-vendég fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  de hozzátartozói nem szívesen látták a színpadon, leányát azonban kedvvel bocsátotta oda. Előbb Aradon (megye) (információ)  tanult, innen 1856-ban (időpont) Bécsbe (ország) küldték Salvi mesterhez. (személy) 1859. (időpont) okt. 15-én első ízben lépett fel a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  az »Észak csillaga« (cím) (információ)  c. opera Prascovia (szerep) szerepében, miről a »Pesti Napló« (intézmény) (információ)  ezekben emlékezik meg: »Markovits Ilka kisasszony első fellépése igen szépen sikerült, gyakorlott koloraturájával és érctisztaságú trilláival főként az első felvonásban, hol alkalma volt bemutatni e nemű énektehetségét, néhányszor a legmelegebb tapsokra ragadta az igen szépszámú közönséget. Játéka is több, mint amennyit kezdőtől követelni szabad és ha a folytatás méltó leend a kezdethez, úgy a kisasszony szép reménnyel nézhet jövője elé.« 1863. (időpont) máj. 7-én a bécsi operában (intézmény) (információ)  vendégszerepelt, a »Lalla Roukh«- (cím) (információ)  ban, mint Mirza, (szerep) majd a »Don Juan«- (cím) (információ)  ban, mint Zerlina, (szerep) »Rigoletto«-ban, (cím) (információ)  mint Gilda, (szerep) »Észak Csillagá«-ban, (cím) (információ)  mint Prascovia, (szerep) »Hugenották«-ban, (cím) (információ)  mint Margit királyné, (szerep) végül a »Varázsfuvolá«-ban, (cím) (információ)  mint Éj királynője (szerep) aratott nagy sikert. Tíz évre rá, 1873-ban (időpont) ismét meghívást kapott Bécsbe, (ország) férjével, Pauli Rikárddal (személy) (információ)  (L. o.), a kiváló énekművésszel, akivel akkor már tíz éve boldog házaséletet élt. Ez időben történt, hogy a császárvárosba erősen meghűlve érkezett, az éneklésben meg kellett erőltetnie magát, ami a ritka szép és magas csengő szopránhangot tönkretette. Férjétől később elvált, d!e 1877. (időpont) dec. 1-én újra férjhez ment Kaszay Zsigmond (személy) budapesti (Budapest) királyi táblabíróhoz. (Sok helyütt hibásan: Kvassaynak (személy) (információ)  írják.) — Leánya: Pauli Mariska, (személy) (információ)  énekesnő, ki később Hentaller Lajos (személy) orsz. képv. neje lett. Első kísérlete a Népszínházban (intézmény) (információ)  volt, 1889. (időpont) máj. 2-án, a »Boccaccio« (cím) (információ)  Fiatometta (szerep) szerepében. szin_III.0233.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Markovits Ilka címszóvég 28783 Szócikk: Markovits Ilka (Pauli Rikárdné), yszemelynevy pauli rikárdne yszemelynevy Pauli Rikárdné yszemelynevy pauli yszemelynevy rikárdne yszemelynevy yszemelynevy Pauli yszemelynevy Rikárdné yszemelynevy ykodvegy énekesnő, sz. 1839-ben, Pesten, xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1915. nov. 18-án, ciráki ytelepulesy cirák ytelepulesy cirák ymegyey sopron megye ykodvegy birtokán. Atyja előkelő krassóvármegyei ytelepulesy krassóvármegye ytelepulesy krassóvármegye ymegyey krassó-szörény megye ykodvegy köznemes volt, anyja mint műkedvelő-vendég fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy de hozzátartozói nem szívesen látták a színpadon, leányát azonban kedvvel bocsátotta oda. Előbb Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy tanult, innen 1856-ban xevtizedx 1855 Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy küldték Salvi mesterhez. yszemelynevy salvi mester yszemelynevy Salvi mester yszemelynevy salvi yszemelynevy mester yszemelynevy yszemelynevy Salvi yszemelynevy mester yszemelynevy ykodvegy 1859. okt. xtalanevtizedx 1865 15-én első ízben lépett fel a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az »Észak csillaga« ycimy észak csillaga ycimy Észak csillaga ycimy észak ycimy csillaga ycimy ycimy Észak ycimy csillaga ycimy ykodvegy c. opera Prascovia yszerepy prascovia yszerepy Prascovia yszerepy prascovia yszerepy yszerepy Prascovia yszerepy ykodvegy szerepében, miről a »Pesti Napló« yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy ezekben emlékezik meg: »Markovits Ilka kisasszony első fellépése igen szépen sikerült, gyakorlott koloraturájával és érctisztaságú trilláival főként az első felvonásban, hol alkalma volt bemutatni e nemű énektehetségét, néhányszor a legmelegebb tapsokra ragadta az igen szépszámú közönséget. Játéka is több, mint amennyit kezdőtől követelni szabad és ha a folytatás méltó leend a kezdethez, úgy a kisasszony szép reménnyel nézhet jövője elé.« 1863. xevtizedx 1865 máj. xtalanevtizedx 1875 7-én a bécsi operában yintezmenyy bécsi opera yintezmenyy bécsi op yintezmenyy bécsi yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy op yintezmenyy ykodvegy vendégszerepelt, a »Lalla Roukh«- ycimy lalla roukh ycimy Lalla Roukh ycimy lalla ycimy roukh ycimy ycimy Lalla ycimy Roukh ycimy ykodvegy ban, mint Mirza, yszerepy mirza yszerepy Mirza yszerepy mirza yszerepy yszerepy Mirza yszerepy ykodvegy majd a »Don Juan«- ycimy don juan ycimy Don Juan ycimy don ycimy juan ycimy ycimy Don ycimy Juan ycimy ykodvegy ban, mint Zerlina, yszerepy zerlina yszerepy Zerlina yszerepy zerlina yszerepy yszerepy Zerlina yszerepy ykodvegy »Rigoletto«-ban, ycimy rigoletto ycimy Rigoletto ycimy rigoletto ycimy ycimy Rigoletto ycimy ykodvegy mint Gilda, yszerepy gilda yszerepy Gilda yszerepy gilda yszerepy yszerepy Gilda yszerepy ykodvegy »Észak Csillagá«-ban, ycimy észak csillaga ycimy Észak Csillagá ycimy észak ycimy csillaga ycimy ycimy Észak ycimy Csillagá ycimy ykodvegy mint Prascovia, yszerepy prascovia yszerepy Prascovia yszerepy prascovia yszerepy yszerepy Prascovia yszerepy ykodvegy »Hugenották«-ban, ycimy hugenották ycimy Hugenották ycimy hugenották ycimy ycimy Hugenották ycimy ykodvegy mint Margit királyné, yszerepy margit királyne yszerepy Margit királyné yszerepy margit yszerepy királyne yszerepy yszerepy Margit yszerepy királyné yszerepy ykodvegy végül a »Varázsfuvolá«-ban, ycimy varázsfuvola ycimy Varázsfuvolá ycimy varázsfuvola ycimy ycimy Varázsfuvolá ycimy ykodvegy mint Éj királynője yszerepy éj királynője yszerepy Éj királynője yszerepy éj yszerepy királynője yszerepy yszerepy Éj yszerepy királynője yszerepy ykodvegy aratott nagy sikert. Tíz évre rá, 1873-ban xevtizedx 1875 ismét meghívást kapott Bécsbe, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy férjével, Pauli Rikárddal yszemelynevy pauli rikárd yszemelynevy Pauli Rikárd yszemelynevy pauli yszemelynevy rikárd yszemelynevy yszemelynevy Pauli yszemelynevy Rikárd yszemelynevy ykodvegy (L. o.), a kiváló énekművésszel, akivel akkor már tíz éve boldog házaséletet élt. Ez időben történt, hogy a császárvárosba erősen meghűlve érkezett, az éneklésben meg kellett erőltetnie magát, ami a ritka szép és magas csengő szopránhangot tönkretette. Férjétől később elvált, d!e 1877. dec. xtalanevtizedx 1885 1-én újra férjhez ment Kaszay Zsigmond yszemelynevy kaszay zsigmond yszemelynevy Kaszay Zsigmond yszemelynevy kaszay yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Kaszay yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy királyi táblabíróhoz. (Sok helyütt hibásan: Kvassaynak yszemelynevy kvassay yszemelynevy Kvassay yszemelynevy kvassay yszemelynevy yszemelynevy Kvassay yszemelynevy ykodvegy írják.) — Leánya: Pauli Mariska, yszemelynevy pauli mariska yszemelynevy Pauli Mariska yszemelynevy pauli yszemelynevy mariska yszemelynevy yszemelynevy Pauli yszemelynevy Mariska yszemelynevy ykodvegy énekesnő, ki később Hentaller Lajos yszemelynevy hentaller lajos yszemelynevy Hentaller Lajos yszemelynevy hentaller yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Hentaller yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy orsz. képv. neje lett. Első kísérlete a Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy volt, 1889. xevtizedx 1885 máj. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 2-án, a »Boccaccio« ycimy boccaccio ycimy Boccaccio ycimy boccaccio ycimy ycimy Boccaccio ycimy ykodvegy Fiatometta yszerepy fiatometta yszerepy Fiatometta yszerepy fiatometta yszerepy yszerepy Fiatometta yszerepy ykodvegy szerepében. szin_III.0233.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Markovits Ilka - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1839

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0233.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0233.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28783.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Markovits Ilka

Szócikk: Markovits Ilka (Pauli Rikárdné), énekesnő, sz. 1839-ben, Pesten, megh. 1915. nov. 18-án, ciráki birtokán. Atyja előkelő krassóvármegyei köznemes volt, anyja mint műkedvelő-vendég fellépett a Nemzeti Színházban, de hozzátartozói nem szívesen látták a színpadon, leányát azonban kedvvel bocsátotta oda. Előbb Aradon tanult, innen 1856-ban Bécsbe küldték Salvi mesterhez. 1859. okt. 15-én első ízben lépett fel a Nemzeti Színházban, az »Észak csillaga« c. opera Prascovia szerepében, miről a »Pesti Napló« ezekben emlékezik meg: »Markovits Ilka kisasszony első fellépése igen szépen sikerült, gyakorlott koloraturájával és érctisztaságú trilláival főként az első felvonásban, hol alkalma volt bemutatni e nemű énektehetségét, néhányszor a legmelegebb tapsokra ragadta az igen szépszámú közönséget. Játéka is több, mint amennyit kezdőtől követelni szabad és ha a folytatás méltó leend a kezdethez, úgy a kisasszony szép reménnyel nézhet jövője elé.« 1863. máj. 7-én a bécsi operában vendégszerepelt, a »Lalla Roukh«- ban, mint Mirza, majd a »Don Juan«- ban, mint Zerlina, »Rigoletto«-ban, mint Gilda, »Észak Csillagá«-ban, mint Prascovia, »Hugenották«-ban, mint Margit királyné, végül a »Varázsfuvolá«-ban, mint Éj királynője aratott nagy sikert. Tíz évre rá, 1873-ban ismét meghívást kapott Bécsbe, férjével, Pauli Rikárddal (L. o.), a kiváló énekművésszel, akivel akkor már tíz éve boldog házaséletet élt. Ez időben történt, hogy a császárvárosba erősen meghűlve érkezett, az éneklésben meg kellett erőltetnie magát, ami a ritka szép és magas csengő szopránhangot tönkretette. Férjétől később elvált, d!e 1877. dec. 1-én újra férjhez ment Kaszay Zsigmond budapesti királyi táblabíróhoz. (Sok helyütt hibásan: Kvassaynak írják.) — Leánya: Pauli Mariska, énekesnő, ki később Hentaller Lajos orsz. képv. neje lett. Első kísérlete a Népszínházban volt, 1889. máj. 2-án, a »Boccaccio« Fiatometta szerepében. szin_III.0233.pdf III