Címszó: Markovits Ilka - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1839
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0233.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0233.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna
- Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28783.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Markovits
Ilka
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528783.htm
Szócikk: Markovits Ilka (Pauli Rikárdné), (személy) (információ)
énekesnő, sz. 1839-ben, (születés
éve) Pesten, (Budapest)
megh. 1915. nov. 18-án, ciráki (megye) birtokán.
Atyja előkelő krassóvármegyei (megye) köznemes
volt, anyja mint műkedvelő-vendég fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
de hozzátartozói nem szívesen látták a színpadon,
leányát azonban kedvvel bocsátotta oda. Előbb Aradon (megye) (információ)
tanult, innen 1856-ban (időpont) Bécsbe
(ország)
küldték Salvi mesterhez. (személy) 1859.
(időpont)
okt. 15-én első ízben lépett fel a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
az »Észak csillaga« (cím) (információ)
c. opera Prascovia (szerep) szerepében,
miről a »Pesti Napló« (intézmény)
(információ)
ezekben emlékezik meg: »Markovits Ilka kisasszony
első fellépése igen szépen sikerült, gyakorlott koloraturájával és érctisztaságú
trilláival főként az első felvonásban, hol alkalma volt bemutatni e nemű énektehetségét,
néhányszor a legmelegebb tapsokra ragadta az igen szépszámú közönséget. Játéka is
több, mint amennyit kezdőtől követelni szabad és ha a folytatás méltó leend a kezdethez,
úgy a kisasszony szép reménnyel nézhet jövője elé.« 1863. (időpont) máj.
7-én a bécsi operában (intézmény)
(információ)
vendégszerepelt, a »Lalla Roukh«- (cím) (információ)
ban, mint Mirza, (szerep) majd
a »Don Juan«- (cím)
(információ)
ban, mint Zerlina, (szerep) »Rigoletto«-ban,
(cím) (információ)
mint Gilda, (szerep) ȃszak
Csillagá«-ban, (cím)
(információ)
mint Prascovia, (szerep) »Hugenották«-ban,
(cím) (információ)
mint Margit királyné, (szerep) végül
a »Varázsfuvolá«-ban, (cím) (információ)
mint Éj királynője (szerep) aratott
nagy sikert. Tíz évre rá, 1873-ban (időpont) ismét
meghívást kapott Bécsbe, (ország) férjével,
Pauli Rikárddal (személy) (információ)
(L. o.), a kiváló énekművésszel, akivel akkor
már tíz éve boldog házaséletet élt. Ez időben történt, hogy a császárvárosba erősen
meghűlve érkezett, az éneklésben meg kellett erőltetnie magát, ami a ritka szép
és magas csengő szopránhangot tönkretette. Férjétől később elvált, d!e 1877. (időpont) dec.
1-én újra férjhez ment Kaszay Zsigmond (személy) budapesti
(Budapest)
királyi táblabíróhoz. (Sok helyütt hibásan: Kvassaynak (személy) (információ)
írják.) — Leánya: Pauli Mariska, (személy) (információ)
énekesnő, ki később Hentaller Lajos (személy) orsz.
képv. neje lett. Első kísérlete a Népszínházban (intézmény)
(információ)
volt, 1889. (időpont) máj.
2-án, a »Boccaccio« (cím) (információ)
Fiatometta (szerep) szerepében.
szin_III.0233.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Markovits Ilka címszóvég 28783 Szócikk:
Markovits Ilka (Pauli Rikárdné), yszemelynevy pauli rikárdne yszemelynevy Pauli
Rikárdné yszemelynevy pauli yszemelynevy rikárdne yszemelynevy yszemelynevy
Pauli yszemelynevy Rikárdné yszemelynevy ykodvegy énekesnő, sz. 1839-ben, Pesten,
xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1915. nov. 18-án, ciráki ytelepulesy cirák
ytelepulesy cirák ymegyey sopron megye ykodvegy birtokán. Atyja előkelő krassóvármegyei
ytelepulesy krassóvármegye ytelepulesy krassóvármegye ymegyey krassó-szörény
megye ykodvegy köznemes volt, anyja mint műkedvelő-vendég fellépett a Nemzeti Színházban,
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy de hozzátartozói nem
szívesen látták a színpadon, leányát azonban kedvvel bocsátotta oda. Előbb Aradon
ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy tanult, innen 1856-ban
xevtizedx 1855 Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria
ykodvegy küldték Salvi mesterhez. yszemelynevy salvi mester yszemelynevy Salvi
mester yszemelynevy salvi yszemelynevy mester yszemelynevy yszemelynevy Salvi
yszemelynevy mester yszemelynevy ykodvegy 1859. okt. xtalanevtizedx 1865 15-én első
ízben lépett fel a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy az »Észak csillaga« ycimy észak csillaga ycimy Észak
csillaga ycimy észak ycimy csillaga ycimy ycimy Észak ycimy csillaga ycimy
ykodvegy c. opera Prascovia yszerepy prascovia yszerepy Prascovia yszerepy
prascovia yszerepy yszerepy Prascovia yszerepy ykodvegy szerepében, miről a »Pesti
Napló« yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti
yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy
ykodvegy ezekben emlékezik meg: »Markovits Ilka kisasszony első fellépése igen szépen
sikerült, gyakorlott koloraturájával és érctisztaságú trilláival főként az első
felvonásban, hol alkalma volt bemutatni e nemű énektehetségét, néhányszor a legmelegebb
tapsokra ragadta az igen szépszámú közönséget. Játéka is több, mint amennyit kezdőtől
követelni szabad és ha a folytatás méltó leend a kezdethez, úgy a kisasszony szép
reménnyel nézhet jövője elé.« 1863. xevtizedx 1865 máj. xtalanevtizedx 1875 7-én
a bécsi operában yintezmenyy bécsi opera yintezmenyy bécsi op yintezmenyy bécsi
yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy op yintezmenyy
ykodvegy vendégszerepelt, a »Lalla Roukh«- ycimy lalla roukh ycimy Lalla Roukh
ycimy lalla ycimy roukh ycimy ycimy Lalla ycimy Roukh ycimy ykodvegy ban, mint Mirza,
yszerepy mirza yszerepy Mirza yszerepy mirza yszerepy yszerepy Mirza yszerepy
ykodvegy majd a »Don Juan«- ycimy don juan ycimy Don Juan ycimy don ycimy juan
ycimy ycimy Don ycimy Juan ycimy ykodvegy ban, mint Zerlina, yszerepy zerlina
yszerepy Zerlina yszerepy zerlina yszerepy yszerepy Zerlina yszerepy ykodvegy »Rigoletto«-ban,
ycimy rigoletto ycimy Rigoletto ycimy rigoletto ycimy ycimy Rigoletto ycimy
ykodvegy mint Gilda, yszerepy gilda yszerepy Gilda yszerepy gilda yszerepy
yszerepy Gilda yszerepy ykodvegy »Észak Csillagá«-ban, ycimy észak csillaga
ycimy Észak Csillagá ycimy észak ycimy csillaga ycimy ycimy Észak ycimy
Csillagá ycimy ykodvegy mint Prascovia, yszerepy prascovia yszerepy Prascovia
yszerepy prascovia yszerepy yszerepy Prascovia yszerepy ykodvegy »Hugenották«-ban,
ycimy hugenották ycimy Hugenották ycimy hugenották ycimy ycimy Hugenották ycimy
ykodvegy mint Margit királyné, yszerepy margit királyne yszerepy Margit
királyné yszerepy margit yszerepy királyne yszerepy yszerepy Margit yszerepy
királyné yszerepy ykodvegy végül a »Varázsfuvolá«-ban, ycimy varázsfuvola ycimy
Varázsfuvolá ycimy varázsfuvola ycimy ycimy Varázsfuvolá ycimy ykodvegy mint Éj
királynője yszerepy éj királynője yszerepy Éj királynője yszerepy éj yszerepy
királynője yszerepy yszerepy Éj yszerepy királynője yszerepy ykodvegy aratott nagy
sikert. Tíz évre rá, 1873-ban xevtizedx 1875 ismét meghívást kapott Bécsbe, ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy férjével, Pauli Rikárddal yszemelynevy
pauli rikárd yszemelynevy Pauli Rikárd yszemelynevy pauli yszemelynevy rikárd
yszemelynevy yszemelynevy Pauli yszemelynevy Rikárd yszemelynevy ykodvegy (L. o.),
a kiváló énekművésszel, akivel akkor már tíz éve boldog házaséletet élt. Ez időben
történt, hogy a császárvárosba erősen meghűlve érkezett, az éneklésben meg kellett
erőltetnie magát, ami a ritka szép és magas csengő szopránhangot tönkretette. Férjétől
később elvált, d!e 1877. dec. xtalanevtizedx 1885 1-én újra férjhez ment Kaszay
Zsigmond yszemelynevy kaszay zsigmond yszemelynevy Kaszay Zsigmond yszemelynevy
kaszay yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Kaszay yszemelynevy
Zsigmond yszemelynevy ykodvegy budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy királyi táblabíróhoz. (Sok helyütt hibásan: Kvassaynak
yszemelynevy kvassay yszemelynevy Kvassay yszemelynevy kvassay yszemelynevy
yszemelynevy Kvassay yszemelynevy ykodvegy írják.) — Leánya: Pauli Mariska, yszemelynevy
pauli mariska yszemelynevy Pauli Mariska yszemelynevy pauli yszemelynevy
mariska yszemelynevy yszemelynevy Pauli yszemelynevy Mariska yszemelynevy
ykodvegy énekesnő, ki később Hentaller Lajos yszemelynevy hentaller lajos
yszemelynevy Hentaller Lajos yszemelynevy hentaller yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Hentaller yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy orsz.
képv. neje lett. Első kísérlete a Népszínházban yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy volt, 1889. xevtizedx 1885 máj. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx
1905 2-án, a »Boccaccio« ycimy boccaccio ycimy Boccaccio ycimy boccaccio ycimy
ycimy Boccaccio ycimy ykodvegy Fiatometta yszerepy fiatometta yszerepy
Fiatometta yszerepy fiatometta yszerepy yszerepy Fiatometta yszerepy ykodvegy szerepében.
szin_III.0233.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Markovits Ilka - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1839
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0233.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0233.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28783.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Markovits
Ilka
Szócikk: Markovits Ilka (Pauli Rikárdné), énekesnő,
sz. 1839-ben, Pesten, megh. 1915. nov. 18-án, ciráki birtokán. Atyja előkelő krassóvármegyei
köznemes volt, anyja mint műkedvelő-vendég fellépett a Nemzeti Színházban, de hozzátartozói
nem szívesen látták a színpadon, leányát azonban kedvvel bocsátotta oda. Előbb Aradon
tanult, innen 1856-ban Bécsbe küldték Salvi mesterhez. 1859. okt. 15-én első ízben
lépett fel a Nemzeti Színházban, az »Észak csillaga« c. opera Prascovia szerepében,
miről a »Pesti Napló« ezekben emlékezik meg: »Markovits Ilka kisasszony első fellépése
igen szépen sikerült, gyakorlott koloraturájával és érctisztaságú trilláival főként
az első felvonásban, hol alkalma volt bemutatni e nemű énektehetségét, néhányszor
a legmelegebb tapsokra ragadta az igen szépszámú közönséget. Játéka is több, mint
amennyit kezdőtől követelni szabad és ha a folytatás méltó leend a kezdethez, úgy
a kisasszony szép reménnyel nézhet jövője elé.« 1863. máj. 7-én a bécsi operában
vendégszerepelt, a »Lalla Roukh«- ban, mint Mirza, majd a »Don Juan«- ban, mint
Zerlina, »Rigoletto«-ban, mint Gilda, »Észak Csillagá«-ban, mint Prascovia, »Hugenották«-ban,
mint Margit királyné, végül a »Varázsfuvolá«-ban, mint Éj királynője aratott nagy
sikert. Tíz évre rá, 1873-ban ismét meghívást kapott Bécsbe, férjével, Pauli Rikárddal
(L. o.), a kiváló énekművésszel, akivel akkor már tíz éve boldog házaséletet élt.
Ez időben történt, hogy a császárvárosba erősen meghűlve érkezett, az éneklésben
meg kellett erőltetnie magát, ami a ritka szép és magas csengő szopránhangot tönkretette.
Férjétől később elvált, d!e 1877. dec. 1-én újra férjhez ment Kaszay Zsigmond budapesti
királyi táblabíróhoz. (Sok helyütt hibásan: Kvassaynak írják.) — Leánya: Pauli Mariska,
énekesnő, ki később Hentaller Lajos orsz. képv. neje lett. Első kísérlete a Népszínházban
volt, 1889. máj. 2-án, a »Boccaccio« Fiatometta szerepében. szin_III.0233.pdf III