Címszó: Mátray Rothkrepf Gábor - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1797
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0255.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0255.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28901.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Mátray
Rothkrepf Gábor
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528901.htm
Szócikk: Mátray Rothkrepf Gábor író és zeneszerző,
sz. 1797. (születés
éve) nov, 23-án, Nagykátán, (megye) megh.
1875. júl. 19-én, Budapesten. (Budapest)
Iskoláit Pesten (Budapest)
végezte; 1817-ben (időpont) a
kir. táblán letette a jegyzői esküt, de hajlamai és körülményei a zenei pályára
terelték. 1833. (időpont) ápr.
1-én megindította az első magyar szépirodalmi lapot, a »Regélő«-t (intézmény)
és ennek társlapját, a »Honművész«-t, (intézmény)
(információ)
melyben állandó rovatot nyitott a színművészetnek.
A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
felépítéséhez hatalmas gyűjtést indított
meg a lapjában s e tekintetben is igaz példát mutatott a hazafiaknak. A Nemzeti
Színház (intézmény)
(információ)
megnyitásakor ő írta a »Rémalakok« (cím) c. karéneket
Vörösmarty (személy)
(információ)
»Árpád ébredése« (cím) (információ)
c. előjátékához. 1837. (időpont) júl.
26-án megválasztották a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
igazgatójává, de dec. 17-én lemondott erről
az állásról és a Nemzeti Múzeum (intézmény)
(információ)
könyvtárnoka lett. Munkája: »A budai (Budapest)
magyar játékszínképző iskolának terve«. (cím) 1835. (időpont) »Egy
helyes opera felállításának módjai«. (cím) (információ)
1837. (időpont) Ugyanez
évben megírta a pesti (Budapest)
magyar színészet történetét. Színművei: »A tékozló fiú«, (cím) opera 3 felv.
Scribe-től. (személy)
(információ)
(Szövegfordítás.) 1848, (időpont) »A
képzelgő«, (cím)
vígopera 3 felv. 1854. (időpont) (Szövegfordítás.)
»Hárfásleány«, (cím)
szomorúj. 1813, (időpont) »Kínzó
torony« (cím)
c. drámához zenét írt. (1814.) (időpont) »Újesztendei
ajándék«. (cím)
1815. (időpont)
Zenét írt még a »Cserny György« (cím) (információ)
és »Tündér álma« (cím) c. drámákhoz.
szin_III.0255.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Mátray Rothkrepf Gábor címszóvég 28901 Szócikk:
Mátray Rothkrepf Gábor író és zeneszerző, sz. 1797. nov, xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx
1815 23-án, Nagykátán, ytelepulesy nagykáta ytelepulesy Nagykátá ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy megh. 1875. júl. 19-én, Budapesten. Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Iskoláit Pesten pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte; 1817-ben xevtizedx
1815 a xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 kir. táblán letette a jegyzői esküt,
de hajlamai és körülményei a zenei pályára terelték. 1833. xevtizedx 1835 ápr. 1-én
megindította az első magyar szépirodalmi lapot, a »Regélő«-t yintezmenyy regélő
yintezmenyy Regélő yintezmenyy regélő yintezmenyy yintezmenyy Regélő
yintezmenyy ykodvegy és ennek társlapját, a »Honművész«-t, yintezmenyy
honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy
Honművés yintezmenyy ykodvegy melyben állandó rovatot nyitott a színművészetnek.
A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy felépítéséhez hatalmas gyűjtést indított meg a lapjában s e tekintetben
is igaz példát mutatott a hazafiaknak. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megnyitásakor ő írta a »Rémalakok« ycimy
rémalakok ycimy Rémalakok ycimy rémalakok ycimy ycimy Rémalakok ycimy ykodvegy c.
karéneket Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty
yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy
ykodvegy »Árpád ébredése« ycimy árpád ébredése ycimy Árpád ébredése ycimy árpád
ycimy ébredése ycimy ycimy Árpád ycimy ébredése ycimy ykodvegy c. előjátékához.
1837. júl. 26-án megválasztották a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatójává, de dec. 17-én lemondott erről
az állásról és a Nemzeti Múzeum yintezmenyy nemzeti múzeum yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy múzeum yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy könyvtárnoka lett. Munkája: »A budai buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy magyar játékszínképző iskolának terve«.
ycimy a budai magyar játékszínképző iskolának terve ycimy A budai magyar
játékszínképző iskolának terve ycimy a ycimy budai ycimy magyar ycimy
játékszínképző ycimy iskolának ycimy terve ycimy ycimy A 1835. »Egy helyes opera
felállításának módjai«. ycimy egy helyes opera felállításának módjai ycimy Egy
helyes opera felállításának módjai ycimy egy ycimy helyes ycimy opera ycimy
felállításának ycimy módjai ycimy ycimy Egy ycimy helyes ycimy opera 1837. Ugyanez
xtalanevtizedx 1845 évben megírta a pesti pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy magyar színészet történetét. Színművei: »A tékozló
fiú«, ycimy a tékozló fiú ycimy A tékozló fiú ycimy a ycimy tékozló ycimy fiú
ycimy ycimy A ycimy tékozló ycimy fiú ycimy ykodvegy opera 3 felv. Scribe-től. yszemelynevy
scribe yszemelynevy Scribe yszemelynevy scribe yszemelynevy yszemelynevy Scribe
yszemelynevy ykodvegy (Szövegfordítás.) 1848, xevtizedx 1845 »A xtalanevtizedx
1855 képzelgő«, ycimy a képzelgő ycimy A képzelgő ycimy a ycimy képzelgő ycimy
ycimy A ycimy képzelgő ycimy ykodvegy vígopera 3 felv. 1854. xevtizedx 1855 (Szövegfordítás.)
»Hárfásleány«, ycimy hárfásleány ycimy Hárfásleány ycimy hárfásleány ycimy
ycimy Hárfásleány ycimy ykodvegy szomorúj. 1813, xevtizedx 1815 »Kínzó torony« ycimy
kínzó torony ycimy Kínzó torony ycimy kínzó ycimy torony ycimy ycimy Kínzó
ycimy torony ycimy ykodvegy c. drámához zenét írt. (1814.) »Újesztendei ajándék«.
ycimy újesztendei ajándék ycimy Újesztendei ajándék ycimy újesztendei ycimy
ajándék ycimy ycimy Újesztendei ycimy ajándék ycimy ykodvegy 1815. Zenét xtalanevtizedx
1825 xtalanevtizedx 1835 írt még a »Cserny György« ycimy cserny györgy ycimy
Cserny György ycimy cserny ycimy györgy ycimy ycimy Cserny ycimy György ycimy
ykodvegy és »Tündér álma« ycimy tündér álma ycimy Tündér álma ycimy tündér
ycimy álma ycimy ycimy Tündér ycimy álma ycimy ykodvegy c. drámákhoz. szin_III.0255.pdf
III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Mátray Rothkrepf Gábor - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1797
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0255.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0255.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28901.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Mátray
Rothkrepf Gábor
Szócikk: Mátray Rothkrepf Gábor író és zeneszerző,
sz. 1797. nov, 23-án, Nagykátán, megh. 1875. júl. 19-én, Budapesten. Iskoláit Pesten
végezte; 1817-ben a kir. táblán letette a jegyzői esküt, de hajlamai és körülményei
a zenei pályára terelték. 1833. ápr. 1-én megindította az első magyar szépirodalmi
lapot, a »Regélő«-t és ennek társlapját, a »Honművész«-t, melyben állandó rovatot
nyitott a színművészetnek. A Nemzeti Színház felépítéséhez hatalmas gyűjtést indított
meg a lapjában s e tekintetben is igaz példát mutatott a hazafiaknak. A Nemzeti
Színház megnyitásakor ő írta a »Rémalakok« c. karéneket Vörösmarty »Árpád ébredése«
c. előjátékához. 1837. júl. 26-án megválasztották a Nemzeti Színház igazgatójává,
de dec. 17-én lemondott erről az állásról és a Nemzeti Múzeum könyvtárnoka lett.
Munkája: »A budai magyar játékszínképző iskolának terve«. 1835. »Egy helyes opera
felállításának módjai«. 1837. Ugyanez évben megírta a pesti magyar színészet történetét.
Színművei: »A tékozló fiú«, opera 3 felv. Scribe-től. (Szövegfordítás.) 1848, »A
képzelgő«, vígopera 3 felv. 1854. (Szövegfordítás.) »Hárfásleány«, szomorúj. 1813,
»Kínzó torony« c. drámához zenét írt. (1814.) »Újesztendei ajándék«. 1815. Zenét
írt még a »Cserny György« és »Tündér álma« c. drámákhoz. szin_III.0255.pdf III