Címszó: Medek Anna - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1885
SZULETESIEVTIZED 1885
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0263.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0263.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28947.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Medek
Anna
Szócikk: Medek Anna operaénekesnő, drámai szoprán,
sz. 1885. (születés
éve) okt. 1-én, Budapesten. (Budapest)
Atyja híres építőmester volt a fővárosban, (Budapest)
családja morvaországi (ország) származású.
Már 8 éves korában megtanult zongorázni. Párizsban (ország) tanult
énekelni Jean Lorraine-nél, (személy) a
Conservatoire (intézmény)
tanáránál, szerepekre azután Maleczky Vilmos (személy) (információ)
tanította. 1908. (időpont) jan.
11-én elsőízben lépett fel a M. Kir. Operaházban, (intézmény)
mint vendég, »Lohengrin«- (cím) (információ)
Elsájá-ban, (szerep) majd
mint az intézet szerződtetett tagja, »Dalibor«-ban (cím) (Júlia árvalány)
(szerep)
és okt. 18-án már a »Nürnbergi mesterdalnokok« (cím) (információ)
Éváját (szerep) (információ)
énekelte. 1909. (időpont) dec.
27-én férjhez ment Merkler Andor (személy) (információ)
(L. o.) zenekritikushoz. 1916-ban (időpont) a
»Tudományért és művészetért« nevű aranyérdemrendet nyerte. 1917. (időpont) szept.
6-án Berlinben (ország) nagy
sikerrel vendégszerepelt a »Bolygó hollandi« (cím) (információ)
Senta (szerep) szerepében.
Az ottani sajtó nagy dicsérettel írt értékes hangjáról, muzikalitásáról és mélyen
átérzett művészi alakításáról. 1923. (időpont) ápr.
21-én az Operaház (intézmény)
(információ)
örökös tagjává nevezték ki. Elsőrangú szerepei
közül felemlítjük még ezeket: Aida; (szerep) (információ)
tábornagyné (szerep) (A
rózsalovag); (cím)
Sieglinde (szerep)
(A walkür); (cím)
Donna Elvira (szerep)
(Don Juan); (cím)
(információ)
Erzsébet (szerep) (Tannhäuser);
(cím) Amelia
(szerep)
(Az álarcosbál); (cím)
Leonóra (szerep)
(A troubadour); (cím)
Cso-Cso-Szán (szerep)
(Pillangó kisasszony); (cím) Agatha (szerep) (A
bűvös vadász); (cím)
Grófné (szerep)
(Figaro lakodalma); (cím) (információ)
Zsuzsika (szerep) (Farsangi
lakodalom); (cím)
Mara (szerep)
(Brankovics György); (cím) (információ)
Karenin Anna (szerep) (információ)
(címszerep). A kiváló énekművésznő többször
vendégszerepelt külföldön is: 1915. (időpont) febr.
22-én Hamburgban, (ország) 1916.
(időpont)
márc. 29-én Konstantinápolyban, (ország) azután
Szófiában, (ország)
1917. (időpont)
szept. 17-én Berlinben, (ország) stb.
szin_III.0263.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Medek Anna címszóvég 28947 Szócikk: Medek
Anna operaénekesnő, drámai szoprán, sz. 1885. okt. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx
1905 1-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Atyja híres építőmester volt a fővárosban, főváros ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy családja morvaországi ytelepulesy
morvaország ytelepulesy morvaország yorszagy Csehország ykodvegy származású. Már
8 éves korában megtanult zongorázni. Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy
Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy tanult énekelni Jean Lorraine-nél, yszemelynevy
jean lorraine yszemelynevy Jean Lorraine yszemelynevy jean yszemelynevy
lorraine yszemelynevy yszemelynevy Jean yszemelynevy Lorraine yszemelynevy
ykodvegy a Conservatoire yintezmenyy conservatoire yintezmenyy Conserva
yintezmenyy conservatoire yintezmenyy yintezmenyy Conserva yintezmenyy ykodvegy
tanáránál, szerepekre azután Maleczky Vilmos yszemelynevy maleczky vilmos
yszemelynevy Maleczky Vilmos yszemelynevy maleczky yszemelynevy vilmos
yszemelynevy yszemelynevy Maleczky yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy tanította.
1908. xevtizedx 1905 jan. 11-én elsőízben lépett fel a M. Kir. Operaházban, yintezmenyy
m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir.
yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy
ykodvegy mint vendég, »Lohengrin«- ycimy lohengrin ycimy Lohengrin ycimy
lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy Elsájá-ban, yszerepy elsája
yszerepy Elsájá yszerepy elsája yszerepy yszerepy Elsájá yszerepy ykodvegy majd
mint az intézet szerződtetett tagja, »Dalibor«-ban ycimy dalibor ycimy Dalibor
ycimy dalibor ycimy ycimy Dalibor ycimy ykodvegy (Júlia árvalány) yszerepy
júlia árvalány yszerepy Júlia árvalány yszerepy júlia yszerepy árvalány
yszerepy yszerepy Júlia yszerepy árvalány yszerepy ykodvegy és okt. 18-án már a
»Nürnbergi mesterdalnokok« ycimy nürnbergi mesterdalnokok ycimy Nürnbergi
mesterdalnokok ycimy nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ycimy Nürnbergi ycimy
mesterdalnokok ycimy ykodvegy Éváját yszerepy éva yszerepy Évá yszerepy éva
yszerepy yszerepy Évá yszerepy ykodvegy énekelte. 1909. dec. xtalanevtizedx
1915 27-én férjhez ment Merkler Andor yszemelynevy merkler andor yszemelynevy
Merkler Andor yszemelynevy merkler yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy
Merkler yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy (L. o.) zenekritikushoz. 1916-ban
xevtizedx 1915 a »Tudományért és művészetért« nevű aranyérdemrendet nyerte. 1917.
szept. xtalanevtizedx 1925 6-án Berlinben ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin
yorszagy Németország ykodvegy nagy sikerrel vendégszerepelt a »Bolygó hollandi«
ycimy bolygó hollandi ycimy Bolygó hollandi ycimy bolygó ycimy hollandi ycimy
ycimy Bolygó ycimy hollandi ycimy ykodvegy Senta yszerepy senta yszerepy Senta
yszerepy senta yszerepy yszerepy Senta yszerepy ykodvegy szerepében. Az ottani sajtó
nagy dicsérettel írt értékes hangjáról, muzikalitásáról és mélyen átérzett művészi
alakításáról. 1923. xevtizedx 1925 ápr. 21-én az Operaház yintezmenyy operaház
yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház
yintezmenyy ykodvegy örökös tagjává nevezték ki. Elsőrangú szerepei közül felemlítjük
még ezeket: Aida; yszerepy aida yszerepy Aida yszerepy aida yszerepy yszerepy
Aida yszerepy ykodvegy tábornagyné yszerepy tábornagyne yszerepy tábornagyné
yszerepy tábornagyne yszerepy yszerepy tábornagyné yszerepy ykodvegy (A rózsalovag);
ycimy a rózsalovag ycimy A rózsalovag ycimy a ycimy rózsalovag ycimy ycimy A
ycimy rózsalovag ycimy ykodvegy Sieglinde yszerepy sieglinde yszerepy Sieglinde
yszerepy sieglinde yszerepy yszerepy Sieglinde yszerepy ykodvegy (A walkür); ycimy
a walkür ycimy A walkür ycimy a ycimy walkür ycimy ycimy A ycimy walkür ycimy
ykodvegy Donna Elvira yszerepy donna elvira yszerepy Donna Elvira yszerepy
donna yszerepy elvira yszerepy yszerepy Donna yszerepy Elvira yszerepy ykodvegy
(Don Juan); ycimy don juan ycimy Don Juan ycimy don ycimy juan ycimy ycimy Don
ycimy Juan ycimy ykodvegy Erzsébet yszerepy erzsébet yszerepy Erzsébet yszerepy
erzsébet yszerepy yszerepy Erzsébet yszerepy ykodvegy (Tannhäuser); ycimy
tannhäuser ycimy Tannhäuser ycimy tannhäuser ycimy ycimy Tannhäuser ycimy
ykodvegy Amelia yszerepy amelia yszerepy Amelia yszerepy amelia yszerepy
yszerepy Amelia yszerepy ykodvegy (Az álarcosbál); ycimy az álarcosbál ycimy Az
álarcosbál ycimy az ycimy álarcosbál ycimy ycimy Az ycimy álarcosbál ycimy ykodvegy
Leonóra yszerepy leonóra yszerepy Leonóra yszerepy leonóra yszerepy yszerepy
Leonóra yszerepy ykodvegy (A troubadour); ycimy a troubadour ycimy A troubadour
ycimy a ycimy troubadour ycimy ycimy A ycimy troubadour ycimy ykodvegy Cso-Cso-Szán
yszerepy cso-cso-szán yszerepy Cso-Cso-Szán yszerepy cso-cso-szán yszerepy
yszerepy Cso-Cso-Szán yszerepy ykodvegy (Pillangó kisasszony); ycimy pillangó kisasszony
ycimy Pillangó kisasszony ycimy pillangó ycimy kisasszony ycimy ycimy Pillangó
ycimy kisasszony ycimy ykodvegy Agatha yszerepy agatha yszerepy Agatha yszerepy
agatha yszerepy yszerepy Agatha yszerepy ykodvegy (A bűvös vadász); ycimy a
bűvös vadász ycimy A bűvös vadász ycimy a ycimy bűvös ycimy vadász ycimy ycimy
A ycimy bűvös ycimy vadász ycimy ykodvegy Grófné yszerepy grófne yszerepy
Grófné yszerepy grófne yszerepy yszerepy Grófné yszerepy ykodvegy (Figaro lakodalma);
ycimy figaro lakodalma ycimy Figaro lakodalma ycimy figaro ycimy lakodalma
ycimy ycimy Figaro ycimy lakodalma ycimy ykodvegy Zsuzsika yszerepy zsuzsika
yszerepy Zsuzsika yszerepy zsuzsika yszerepy yszerepy Zsuzsika yszerepy
ykodvegy (Farsangi lakodalom); ycimy farsangi lakodalom ycimy Farsangi lakodalom
ycimy farsangi ycimy lakodalom ycimy ycimy Farsangi ycimy lakodalom ycimy
ykodvegy Mara yszerepy mara yszerepy Mara yszerepy mara yszerepy yszerepy Mara
yszerepy ykodvegy (Brankovics György); ycimy brankovics györgy ycimy Brankovics
György ycimy brankovics ycimy györgy ycimy ycimy Brankovics ycimy György ycimy
ykodvegy Karenin Anna yszerepy karenin anna yszerepy Karenin Anna yszerepy
karenin yszerepy anna yszerepy yszerepy Karenin yszerepy Anna yszerepy ykodvegy
(címszerep). A kiváló énekművésznő többször vendégszerepelt külföldön is: 1915.
xevtizedx 1915 febr. 22-én Hamburgban, ytelepulesy hamburg ytelepulesy Hamburg
yorszagy Németország ykodvegy 1916. márc. 29-én Konstantinápolyban, ytelepulesy
konstantinápoly ytelepulesy Konstantinápoly yorszagy Törökország ykodvegy azután
Szófiában, ytelepulesy szófia ytelepulesy Szófiá yorszagy Bulgária ykodvegy 1917.
szept. xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 17-én Berlinben, ytelepulesy
berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy stb. szin_III.0263.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Medek Anna - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1885
SZULETESIEVTIZED 1885
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0263.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0263.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28947.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Medek
Anna
Szócikk: Medek Anna operaénekesnő, drámai szoprán,
sz. 1885. okt. 1-én, Budapesten. Atyja híres építőmester volt a fővárosban, családja
morvaországi származású. Már 8 éves korában megtanult zongorázni. Párizsban tanult
énekelni Jean Lorraine-nél, a Conservatoire tanáránál, szerepekre azután Maleczky
Vilmos tanította. 1908. jan. 11-én elsőízben lépett fel a M. Kir. Operaházban, mint
vendég, »Lohengrin«- Elsájá-ban, majd mint az intézet szerződtetett tagja, »Dalibor«-ban
(Júlia árvalány) és okt. 18-án már a »Nürnbergi mesterdalnokok« Éváját énekelte.
1909. dec. 27-én férjhez ment Merkler Andor (L. o.) zenekritikushoz. 1916-ban a
»Tudományért és művészetért« nevű aranyérdemrendet nyerte. 1917. szept. 6-án Berlinben
nagy sikerrel vendégszerepelt a »Bolygó hollandi« Senta szerepében. Az ottani sajtó
nagy dicsérettel írt értékes hangjáról, muzikalitásáról és mélyen átérzett művészi
alakításáról. 1923. ápr. 21-én az Operaház örökös tagjává nevezték ki. Elsőrangú
szerepei közül felemlítjük még ezeket: Aida; tábornagyné (A rózsalovag); Sieglinde
(A walkür); Donna Elvira (Don Juan); Erzsébet (Tannhäuser); Amelia (Az álarcosbál);
Leonóra (A troubadour); Cso-Cso-Szán (Pillangó kisasszony); Agatha (A bűvös vadász);
Grófné (Figaro lakodalma); Zsuzsika (Farsangi lakodalom); Mara (Brankovics György);
Karenin Anna (címszerep). A kiváló énekművésznő többször vendégszerepelt külföldön
is: 1915. febr. 22-én Hamburgban, 1916. márc. 29-én Konstantinápolyban, azután Szófiában,
1917. szept. 17-én Berlinben, stb. szin_III.0263.pdf III