Címszó: Megyeri Dezső - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1857
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0268.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0268.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28987.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Megyeri
Dezső
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528989.htm
Szócikk: Megyeri Dezső (kólyi (megye) és dancsházai
(megye) Jámbor
Dezső), (személy)
(információ)
színész, színműíró, sz. 1857. (születés
éve) márc. 5-én, Pesten, (Budapest)
megh. 1913. okt.14-én, u. o. Édesatyja vármegyei főügyész, majd később koronaügyész
volt. Iskoláit a pesti (Budapest)
Kálvin-téri református kollégiumban végezte, majd zeneakadémiai növendék is volt.
Érettségi után mint másodéves jogász — szülei ellenzése mellett — beállt vándorszínésznek,
1877-ben, (időpont)
Szuper Károly (személy) (információ)
nagykőrösi (megye) társulatánál,
fizetés nélkül. Ezután tovább kóborol a vidéken, eljut Székesfehérvárra, (megye) Szegedre,
(megye) majd
Kolozsvárra (megye)
(1884. (időpont)
okt.), ahol előbb színész, majd rendező volt, végül 1896- (időpont) ban,
midőn Ditrói Mór (személy) (információ)
a Vígszínház (intézmény)
(információ)
igazgatója lett, őt bízták meg a színház
vezetésével; ez utóbbi állásában művészi hozzáértésével nagyot lendített a kolozsvári
(megye) színészet
ügyén. 1891. (időpont)
máj. 4-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
a »Constantin abbé«-ban. (cím) (információ)
1893. (időpont) nyarán
a Városligeti Színkör (intézmény)
művezetője. 1899. (időpont) jan.
1. óta a Vígszínház (intézmény)
(információ)
tagja volt, majd ez év okt. 16-ától a Népszínház
(intézmény)
(információ)
főrendezőjének szerződtették, 1905. (időpont) máj.
29-én a Magyar Színház (intézmény)
(információ)
hívta meg rendeziőnek, ahol mint színész
is szerepelt; első fellépte okt. 10-én volt a »Mongodin úr felesége« (cím) c. vj. Mongodin
(szerep)
szerepében. Ezután művészi tevékenysége mind nagyobb területeken talál érvényesülést,
úgyannyira, hogy 1906. (időpont) dec.
11-én átvette a Népszínház (intézmény)
(információ)
igazgatói székét. 1910. (időpont) jan.
1-én nyugalomba ment. Arcképe a Színészegyesület (intézmény)
(információ)
tanácstermében van elhelyezve. Eltemették
Kolozsvárott, (megye)
a házsongárdi (ország)
családi sírboltba. Főbb szerepei: Rettegi Fridolin (szerep) (Szabin
nők elrablása), (cím)
Liliomfi, (szerep)
(információ)
Jakab mester (szerep) (információ)
(Moliére-ben), (személy) Sírásó
(szerep)
(Hamlet), (cím)
(információ)
Celesztin (szerep) (Nebántsvirág),
(cím) (információ)
Styx Jankó, (szerep) Chevrial
(szerep)
(Párisi regény), (cím)
(információ)
Duval Henry (szerep) (információ)
(Válás után), (cím) Mongodin
(szerep)
stb. — Eredeti színművei: »Katonáskisasszony«, (cím) operett 3
felv. Szöv. és zen. írta. Bem. 1890. (időpont) dec.
30. Népszínház. (intézmény)
(információ)
»Pepi«, (cím) eredeti boh.
3 felv. Bem. 1892. (időpont) aug.
18. Budai Színkör. (intézmény)
(információ)
»Az első per«, (cím) boh. 3 felv.
Kolozsvár, (megye)
1892. (időpont)
okt. »Özvegy kisasszony«, (cím) (információ)
énekes boh. 3 felv. Bem. 1893. (időpont) jún.
24. Városligeti Színkör. (intézmény)
»Az ötödik pont«, (cím) operett 3
felv. Bem. 1894. (időpont) dec.
16. Népszínház. (intézmény)
(információ)
Fordításai: »Cigánybáró«, (cím) (információ)
operett-fordítás. Zenéje Strausstól. (személy) (információ)
Kolozsvár, (megye) 1886.
(időpont)
márc. »Az első szerelem«, (cím) vj., írta:
Wilbrandt. (személy)
1887. (időpont)
febr., u. o. »A tragédia« (cím) szmű, írta:
Wilbrandt, (személy)
ugyanakkor. »Hulló csillag«, (cím) vj., írta:
Moser, (személy)
(információ)
1887. (időpont) szept.,
u. o. »Trutz és Putz«, (cím) angol (nemzetiség)
boh. 1889. (időpont)
júl. Népszínház. (intézmény)
(információ)
»Jabuka, vagy az almaszüret« (cím) (Leányvásár),
(cím) (információ)
operett 3 felv. 1895. (időpont) szept.
21. U. o. (Szöv. írta: Davis Gusztáv (személy) (információ)
és Kalbeck Miksa. (személy) (információ)
Zenéje: Strauss Jánostól.) (személy) (információ)
szin_III.0268.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Megyeri Dezső címszóvég 28987 Szócikk: Megyeri
Dezső (kólyi ytelepulesy kóly ytelepulesy kóly ymegyey bihar megye ykodvegy és dancsházai
ytelepulesy dancsháza ytelepulesy dancsháza ymegyey bihar megye ykodvegy Jámbor
Dezső), yszemelynevy jámbor dezső yszemelynevy Jámbor Dezső yszemelynevy jámbor
yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Jámbor yszemelynevy Dezső
yszemelynevy ykodvegy színész, színműíró, sz. 1857. márc. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx
1875 5-én, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh.
1913. okt.14-én, u. o. Édesatyja vármegyei főügyész, majd később koronaügyész volt.
Iskoláit a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Kálvin-téri
református kollégiumban végezte, majd zeneakadémiai növendék is volt. Érettségi
után mint másodéves jogász — szülei ellenzése mellett — beállt vándorszínésznek,
1877-ben, xevtizedx 1875 Szuper xtalanevtizedx 1885 Károly yszemelynevy szuper
károly yszemelynevy Szuper Károly yszemelynevy szuper yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Szuper yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy nagykőrösi
ytelepulesy nagykőrös ytelepulesy nagykőrös ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun
megye ykodvegy társulatánál, fizetés nélkül. Ezután tovább kóborol a vidéken, eljut
Székesfehérvárra, ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey
fejér megye ykodvegy Szegedre, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey
csongrád megye ykodvegy majd Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy (1884. xevtizedx 1885 okt.), xtalanevtizedx
1895 ahol előbb színész, majd rendező volt, végül 1896- xevtizedx 1895 ban, midőn
Ditrói Mór yszemelynevy ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói
yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy
ykodvegy a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy igazgatója lett,
őt bízták meg a színház vezetésével; ez utóbbi állásában művészi hozzáértésével
nagyot lendített a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy színészet ügyén. 1891. máj. 4-én mint vendég fellépett
a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy a »Constantin abbé«-ban. ycimy constantin abbe ycimy
Constantin abbé ycimy constantin ycimy abbe ycimy ycimy Constantin ycimy abbé
ycimy ykodvegy 1893. nyarán a Városligeti Színkör yintezmenyy városligeti
színkör yintezmenyy Városlig yintezmenyy városligeti yintezmenyy színkör
yintezmenyy yintezmenyy Városlig yintezmenyy ykodvegy művezetője. 1899. jan. xtalanevtizedx
1905 1. óta a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy tagja
volt, majd ez év okt. 16-ától a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy
Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy
ykodvegy főrendezőjének szerződtették, 1905. xevtizedx 1905 máj. 29-én a Magyar
Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy
ykodvegy hívta meg rendeziőnek, ahol mint színész is szerepelt; első fellépte okt.
10-én volt a »Mongodin úr felesége« ycimy mongodin úr felesége ycimy Mongodin
úr felesége ycimy mongodin ycimy úr ycimy felesége ycimy ycimy Mongodin ycimy
úr ycimy felesége ycimy ykodvegy c. vj. Mongodin yszerepy mongodin yszerepy
Mongodin yszerepy mongodin yszerepy yszerepy Mongodin yszerepy ykodvegy szerepében.
Ezután művészi tevékenysége mind nagyobb területeken talál érvényesülést, úgyannyira,
hogy 1906. dec. xtalanevtizedx 1915 11-én átvette a Népszínház yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy igazgatói székét. 1910. xevtizedx 1915 jan. 1-én nyugalomba
ment. Arcképe a Színészegyesület yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy
Színésze yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Színésze
yintezmenyy ykodvegy tanácstermében van elhelyezve. Eltemették Kolozsvárott, ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy a házsongárdi ytelepulesy
házsongárd ytelepulesy házsongárd yorszagy Románia ykodvegy családi sírboltba. Főbb
szerepei: Rettegi Fridolin yszerepy rettegi fridolin yszerepy Rettegi Fridolin
yszerepy rettegi yszerepy fridolin yszerepy yszerepy Rettegi yszerepy Fridolin
yszerepy ykodvegy (Szabin nők elrablása), ycimy szabin nők elrablása ycimy
Szabin nők elrablása ycimy szabin ycimy nők ycimy elrablása ycimy ycimy Szabin
ycimy nők ycimy elrablása ycimy ykodvegy Liliomfi, yszerepy liliomfi yszerepy
Liliomfi yszerepy liliomfi yszerepy yszerepy Liliomfi yszerepy ykodvegy Jakab mester
yszerepy jakab mester yszerepy Jakab mester yszerepy jakab yszerepy mester
yszerepy yszerepy Jakab yszerepy mester yszerepy ykodvegy (Moliére-ben), yszemelynevy
moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy
Moliére yszemelynevy ykodvegy Sírásó yszerepy sírásó yszerepy Sírásó yszerepy
sírásó yszerepy yszerepy Sírásó yszerepy ykodvegy (Hamlet), ycimy hamlet ycimy
Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy Celesztin yszerepy
celesztin yszerepy Celesztin yszerepy celesztin yszerepy yszerepy Celesztin
yszerepy ykodvegy (Nebántsvirág), ycimy nebántsvirág ycimy Nebántsvirág ycimy
nebántsvirág ycimy ycimy Nebántsvirág ycimy ykodvegy Styx Jankó, yszerepy styx
jankó yszerepy Styx Jankó yszerepy styx yszerepy jankó yszerepy yszerepy Styx
yszerepy Jankó yszerepy ykodvegy Chevrial yszerepy chevrial yszerepy Chevrial
yszerepy chevrial yszerepy yszerepy Chevrial yszerepy ykodvegy (Párisi regény),
ycimy párisi regény ycimy Párisi regény ycimy párisi ycimy regény ycimy ycimy
Párisi ycimy regény ycimy ykodvegy Duval Henry yszerepy duval henry yszerepy
Duval Henry yszerepy duval yszerepy henry yszerepy yszerepy Duval yszerepy
Henry yszerepy ykodvegy (Válás után), ycimy válás után ycimy Válás után ycimy
válás ycimy után ycimy ycimy Válás ycimy után ycimy ykodvegy Mongodin yszerepy
mongodin yszerepy Mongodin yszerepy mongodin yszerepy yszerepy Mongodin
yszerepy ykodvegy stb. — Eredeti színművei: »Katonáskisasszony«, ycimy
katonáskisasszony ycimy Katonáskisasszony ycimy katonáskisasszony ycimy ycimy
Katonáskisasszony ycimy ykodvegy operett 3 felv. Szöv. és zen. írta. Bem. 1890.
xevtizedx 1895 dec. 30. Népszínház. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính
yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy »Pepi«,
ycimy pepi ycimy Pepi ycimy pepi ycimy ycimy Pepi ycimy ykodvegy eredeti boh. 3
felv. Bem. 1892. aug. 18. Budai Színkör. yintezmenyy budai színkör yintezmenyy
Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai
yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy »Az első per«, ycimy az első per ycimy Az
első per ycimy az ycimy első ycimy per ycimy ycimy Az ycimy első ycimy per
ycimy ykodvegy boh. 3 felv. Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1892. okt. »Özvegy kisasszony«, ycimy
özvegy kisasszony ycimy Özvegy kisasszony ycimy özvegy ycimy kisasszony ycimy
ycimy Özvegy ycimy kisasszony ycimy ykodvegy énekes boh. 3 felv. Bem. 1893. jún.
24. Városligeti Színkör. yintezmenyy városligeti színkör yintezmenyy Városlig
yintezmenyy városligeti yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Városlig
yintezmenyy ykodvegy »Az ötödik pont«, ycimy az ötödik pont ycimy Az ötödik
pont ycimy az ycimy ötödik ycimy pont ycimy ycimy Az ycimy ötödik ycimy pont
ycimy ykodvegy operett 3 felv. Bem. 1894. dec. 16. Népszínház. yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy Fordításai: »Cigánybáró«, ycimy cigánybáró ycimy
Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy operett-fordítás.
Zenéje Strausstól. yszemelynevy strauss yszemelynevy Strauss yszemelynevy
strauss yszemelynevy yszemelynevy Strauss yszemelynevy ykodvegy Kolozsvár, ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1886. xevtizedx
1885 márc. »Az első szerelem«, ycimy az első szerelem ycimy Az első szerelem
ycimy az ycimy első ycimy szerelem ycimy ycimy Az ycimy első ycimy szerelem
ycimy ykodvegy vj., írta: Wilbrandt. yszemelynevy wilbrandt yszemelynevy
Wilbrandt yszemelynevy wilbrandt yszemelynevy yszemelynevy Wilbrandt
yszemelynevy ykodvegy 1887. febr., u. o. »A tragédia« ycimy a tragédia ycimy A
tragédia ycimy a ycimy tragédia ycimy ycimy A ycimy tragédia ycimy ykodvegy szmű,
írta: Wilbrandt, yszemelynevy wilbrandt yszemelynevy Wilbrandt yszemelynevy
wilbrandt yszemelynevy yszemelynevy Wilbrandt yszemelynevy ykodvegy ugyanakkor.
»Hulló csillag«, ycimy hulló csillag ycimy Hulló csillag ycimy hulló ycimy
csillag ycimy ycimy Hulló ycimy csillag ycimy ykodvegy vj., írta: Moser, yszemelynevy
moser yszemelynevy Moser yszemelynevy moser yszemelynevy yszemelynevy Moser
yszemelynevy ykodvegy 1887. szept., u. o. »Trutz és Putz«, ycimy trutz és putz
ycimy Trutz és Putz ycimy trutz ycimy és ycimy putz ycimy ycimy Trutz ycimy és
ycimy Putz ycimy ykodvegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol
ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy boh. 1889.
júl. xtalanevtizedx 1895 Népszínház. yintezmenyy népszínház yintezmenyy
Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy
ykodvegy »Jabuka, vagy az almaszüret« ycimy jabuka, vagy az almaszüret ycimy
Jabuka, vagy az almaszüret ycimy jabuka, ycimy vagy ycimy az ycimy almaszüret
ycimy ycimy Jabuka, ycimy vagy ycimy az ycimy almaszüret ycimy ykodvegy (Leányvásár),
ycimy leányvásár ycimy Leányvásár ycimy leányvásár ycimy ycimy Leányvásár ycimy
ykodvegy operett 3 felv. 1895. xevtizedx 1895 szept. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx
1915 21. U. o. (Szöv. írta: Davis Gusztáv yszemelynevy davis gusztáv
yszemelynevy Davis Gusztáv yszemelynevy davis yszemelynevy gusztáv yszemelynevy
yszemelynevy Davis yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy és Kalbeck Miksa.
yszemelynevy kalbeck miksa yszemelynevy Kalbeck Miksa yszemelynevy kalbeck
yszemelynevy miksa yszemelynevy yszemelynevy Kalbeck yszemelynevy Miksa
yszemelynevy ykodvegy Zenéje: Strauss Jánostól.) yszemelynevy strauss jános
yszemelynevy Strauss János yszemelynevy strauss yszemelynevy jános yszemelynevy
yszemelynevy Strauss yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
strauss jános szin_III.0268.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Megyeri Dezső - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1857
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0268.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0268.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28987.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Megyeri
Dezső
Szócikk: Megyeri Dezső (kólyi és dancsházai Jámbor
Dezső), színész, színműíró, sz. 1857. márc. 5-én, Pesten, megh. 1913. okt.14-én,
u. o. Édesatyja vármegyei főügyész, majd később koronaügyész volt. Iskoláit a pesti
Kálvin-téri református kollégiumban végezte, majd zeneakadémiai növendék is volt.
Érettségi után mint másodéves jogász — szülei ellenzése mellett — beállt vándorszínésznek,
1877-ben, Szuper Károly nagykőrösi társulatánál, fizetés nélkül. Ezután tovább kóborol
a vidéken, eljut Székesfehérvárra, Szegedre, majd Kolozsvárra (1884. okt.), ahol
előbb színész, majd rendező volt, végül 1896- ban, midőn Ditrói Mór a Vígszínház
igazgatója lett, őt bízták meg a színház vezetésével; ez utóbbi állásában művészi
hozzáértésével nagyot lendített a kolozsvári színészet ügyén. 1891. máj. 4-én mint
vendég fellépett a Nemzeti Színházban, a »Constantin abbé«-ban. 1893. nyarán a Városligeti
Színkör művezetője. 1899. jan. 1. óta a Vígszínház tagja volt, majd ez év okt. 16-ától
a Népszínház főrendezőjének szerződtették, 1905. máj. 29-én a Magyar Színház hívta
meg rendeziőnek, ahol mint színész is szerepelt; első fellépte okt. 10-én volt a
»Mongodin úr felesége« c. vj. Mongodin szerepében. Ezután művészi tevékenysége mind
nagyobb területeken talál érvényesülést, úgyannyira, hogy 1906. dec. 11-én átvette
a Népszínház igazgatói székét. 1910. jan. 1-én nyugalomba ment. Arcképe a Színészegyesület
tanácstermében van elhelyezve. Eltemették Kolozsvárott, a házsongárdi családi sírboltba.
Főbb szerepei: Rettegi Fridolin (Szabin nők elrablása), Liliomfi, Jakab mester (Moliére-ben),
Sírásó (Hamlet), Celesztin (Nebántsvirág), Styx Jankó, Chevrial (Párisi regény),
Duval Henry (Válás után), Mongodin stb. — Eredeti színművei: »Katonáskisasszony«,
operett 3 felv. Szöv. és zen. írta. Bem. 1890. dec. 30. Népszínház. »Pepi«, eredeti
boh. 3 felv. Bem. 1892. aug. 18. Budai Színkör. »Az első per«, boh. 3 felv. Kolozsvár,
1892. okt. »Özvegy kisasszony«, énekes boh. 3 felv. Bem. 1893. jún. 24. Városligeti
Színkör. »Az ötödik pont«, operett 3 felv. Bem. 1894. dec. 16. Népszínház. Fordításai:
»Cigánybáró«, operett-fordítás. Zenéje Strausstól. Kolozsvár, 1886. márc. »Az első
szerelem«, vj., írta: Wilbrandt. 1887. febr., u. o. »A tragédia« szmű, írta: Wilbrandt,
ugyanakkor. »Hulló csillag«, vj., írta: Moser, 1887. szept., u. o. »Trutz és Putz«,
angol boh. 1889. júl. Népszínház. »Jabuka, vagy az almaszüret« (Leányvásár), operett
3 felv. 1895. szept. 21. U. o. (Szöv. írta: Davis Gusztáv és Kalbeck Miksa. Zenéje:
Strauss Jánostól.) szin_III.0268.pdf III