Címszó: Mihalovich Ödön - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1842
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0291.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0291.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29116.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Mihalovich
Ödön
Szócikk: Mihalovich Ödön titkos tanácsos, zeneszerző,
az Orsz. Magyar Zeneművészeti Főiskola (intézmény)
volt igazgatója, sz. 1842. (születés
éve) szept. 13-án, Fericsance-ben (ország) (Slavonia),
(ország)
ahol atyja előkelő földbirtokos volt, megh. 1929. ápr. 22-én, Budapesten. (Budapest)
Pesten (Budapest)
Mosonyi Mihálynál (személy) (információ)
tanult; 1865-ben (időpont) Lipcsébe
(ország)
ment, hol Hauptmann (személy) (információ)
vezetése mellett folytatta zeneelméleti tanulmányait.
1866- (időpont)
tól 1869-ig (időpont)
Münchenben (ország)
élt, ahol Bülow János (személy) volt
a mestere, de eldicsekedett azzal is, hogy Wagner Richárdnak (személy) (információ)
egyetlen tanítványa volt. 1869-ben (időpont) Olaszországban
(ország)
képezte magát. 1880-ban (időpont) a
színészakadémia, (intézmény)
majd a Zeneakadémia (intézmény)
(információ)
igazgatója lett. 1896. (időpont) jún.
6-án a III. oszt. vaskoronarenddel tüntették ki, 1898. (időpont) jún.
8-án miniszteri tanácsosi címet kapott, 1918. (időpont) máj.
16-án a király a belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. A zeneakadémiát
(intézmény)
(információ)
európai (ország) hirű
intézetté fejlesztette hosszú működése alatt, — alkotó zsenijével pedig igen jelentékeny
műveket produkált. Elsőrendű érdemei vannak a magyar zenei fázisnak szimfonikus
elmélyítése körül; merész és erőteljes fantázia, mesteri hangszerelés jellemzik
műveit. (Pl. »A sellő«, (cím) Gyulai Pál
(személy)
(információ)
költeményére mint programmzenét komponálta
zenekarra, 1875-ben; (időpont) ma
is hatásos, üde, jellemző és szépen hangzó mű.) Igen szép, modern hangzású dalain
és kisebb-nagyobb ének- vagy zenekari művein kívül 3 nagy operát írt: »Hagbarth
és Signe«, (cím)
regényes opera 3 felv. Bem. 1887. (időpont) jan.
17. M. Kir. Operaház. (intézmény)
(Szöv. írta Stern Adolf. (személy) Ford.
Váradi Antal. (személy) (információ)
A drezdai udvari operaházban (intézmény)
1882. (időpont)
márc. 12-én mutatták be;) »Toldi szerelme«, (cím) (információ)
zenedráma 3 felv. Szöv. írta Csiky Gergely,
(személy)
(információ)
verseit Ábrányi Emil. (személy) (információ)
Bem. 1893. (időpont) márc.
18. Újra 1895. (időpont) febr.
28. és 1904. (időpont)
ápr. 12. U. o. »Eliana«, költemény 3 felv. Szöv. írta Tennyson »Ki- rályidyll«-je
után Hans Herrig, németből ford. Ábrányi Emil. Bem. 1908. (időpont) febr.
16. U. o. szin_III.0291.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Mihalovich Ödön címszóvég 29116 Szócikk:
Mihalovich Ödön titkos tanácsos, zeneszerző, az Orsz. Magyar Zeneművészeti Főiskola
yintezmenyy orsz. magyar zeneművészeti főiskola yintezmenyy Orsz. Ma
yintezmenyy orsz. yintezmenyy magyar yintezmenyy zeneművészeti yintezmenyy
főiskola yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Ma yi volt igazgatója, sz. 1842.
szept. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 13-án, Fericsance-ben ytelepulesy
fericsance ytelepulesy Fericsance yorszagy Szlovénia ykodvegy (Slavonia), ytelepulesy
slavonia ytelepulesy Slavonia yorszagy Horvátország ykodvegy ahol atyja előkelő
földbirtokos volt, megh. 1929. ápr. 22-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Pesten pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy Mosonyi Mihálynál yszemelynevy mosonyi mihály
yszemelynevy Mosonyi Mihály yszemelynevy mosonyi yszemelynevy mihály
yszemelynevy yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy tanult;
1865-ben xevtizedx 1865 Lipcsébe ytelepulesy lipcse ytelepulesy Lipcsé yorszagy
Németország ykodvegy ment, hol Hauptmann yszemelynevy hauptmann yszemelynevy
Hauptmann yszemelynevy hauptmann yszemelynevy yszemelynevy Hauptmann yszemelynevy
ykodvegy vezetése mellett folytatta zeneelméleti tanulmányait. 1866- tól 1869-ig
Münchenben ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország
ykodvegy élt, ahol Bülow János yszemelynevy bülow jános yszemelynevy Bülow
János yszemelynevy bülow yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Bülow
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy volt a mestere, de eldicsekedett azzal
is, hogy Wagner Richárdnak yszemelynevy wagner richárd yszemelynevy Wagner
Richárd yszemelynevy wagner yszemelynevy richárd yszemelynevy yszemelynevy
Wagner yszemelynevy Richárd yszemelynevy ykodvegy egyetlen tanítványa volt. 1869-ben
Olaszországban xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy olaszország
ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy képezte magát. 1880-ban xevtizedx
1885 a xtalanevtizedx 1895 színészakadémia, yintezmenyy színészakadémia
yintezmenyy színésza yintezmenyy színészakadémia yintezmenyy yintezmenyy
színésza yintezmenyy ykodvegy majd a Zeneakadémia yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy
Zeneakad yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy
ykodvegy igazgatója lett. 1896. xevtizedx 1895 jún. 6-án a III. oszt. vaskoronarenddel
tüntették ki, 1898. jún. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 8-án miniszteri
tanácsosi címet kapott, 1918. xevtizedx 1915 máj. 16-án a király a belső titkos
tanácsosi méltósággal tüntette ki. A zeneakadémiát yintezmenyy zeneakadémia
yintezmenyy zeneakad yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy zeneakad
yintezmenyy ykodvegy európai ytelepulesy európa ytelepulesy európa yorszagy
Európa ykodvegy hirű intézetté fejlesztette hosszú működése alatt, — alkotó zsenijével
pedig igen jelentékeny műveket produkált. Elsőrendű érdemei vannak a magyar zenei
fázisnak szimfonikus elmélyítése körül; merész és erőteljes fantázia, mesteri hangszerelés
jellemzik műveit. (Pl. »A sellő«, ycimy a sellő ycimy A sellő ycimy a ycimy
sellő ycimy ycimy A ycimy sellő ycimy ykodvegy Gyulai Pál yszemelynevy gyulai
pál yszemelynevy Gyulai Pál yszemelynevy gyulai yszemelynevy pál yszemelynevy
yszemelynevy Gyulai yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy költeményére mint programmzenét
komponálta zenekarra, 1875-ben; xevtizedx 1875 ma xtalanevtizedx 1885 is hatásos,
üde, jellemző és szépen hangzó mű.) Igen szép, modern hangzású dalain és kisebb-nagyobb
ének- vagy zenekari művein kívül 3 nagy operát írt: »Hagbarth és Signe«, ycimy
hagbarth és signe ycimy Hagbarth és Signe ycimy hagbarth ycimy és ycimy signe
ycimy ycimy Hagbarth ycimy és ycimy Signe ycimy ykodvegy regényes opera 3 felv.
Bem. 1887. xevtizedx 1885 jan. 17. M. Kir. Operaház. yintezmenyy m. kir.
operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy
operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy (Szöv.
írta Stern Adolf. yszemelynevy stern adolf yszemelynevy Stern Adolf
yszemelynevy stern yszemelynevy adolf yszemelynevy yszemelynevy Stern
yszemelynevy Adolf yszemelynevy ykodvegy Ford. Váradi Antal. yszemelynevy
váradi antal yszemelynevy Váradi Antal yszemelynevy váradi yszemelynevy antal
yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy A drezdai
udvari operaházban yintezmenyy drezdai udvari operaház yintezmenyy drezdai
yintezmenyy drezdai yintezmenyy udvari yintezmenyy operaház yintezmenyy
yintezmenyy drezdai yintezmenyy ykodvegy 1882. márc. xtalanevtizedx 1895 12-én mutatták
be;) »Toldi szerelme«, ycimy toldi szerelme ycimy Toldi szerelme ycimy toldi
ycimy szerelme ycimy ycimy Toldi ycimy szerelme ycimy ykodvegy zenedráma 3 felv.
Szöv. írta Csiky Gergely, yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely
yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky
yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy verseit Ábrányi Emil. yszemelynevy
ábrányi emil yszemelynevy Ábrányi Emil yszemelynevy ábrányi yszemelynevy emil
yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy Bem. 1893.
xevtizedx 1895 márc. 18. Újra 1895. febr. xtalanevtizedx 1905 28. és 1904. xevtizedx
1905 ápr. 12. U. o. »Eliana«, költemény 3 felv. Szöv. írta Tennyson »Ki- rályidyll«-je
után Hans Herrig, németből ford. Ábrányi Emil. Bem. 1908. febr. xtalanevtizedx
1915 xtalanevtizedx 1925 16. U. o. szin_III.0291.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Mihalovich Ödön - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1842
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0291.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0291.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29116.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Mihalovich
Ödön
Szócikk: Mihalovich Ödön titkos tanácsos, zeneszerző,
az Orsz. Magyar Zeneművészeti Főiskola volt igazgatója, sz. 1842. szept. 13-án,
Fericsance-ben (Slavonia), ahol atyja előkelő földbirtokos volt, megh. 1929. ápr.
22-én, Budapesten. Pesten Mosonyi Mihálynál tanult; 1865-ben Lipcsébe ment, hol
Hauptmann vezetése mellett folytatta zeneelméleti tanulmányait. 1866- tól 1869-ig
Münchenben élt, ahol Bülow János volt a mestere, de eldicsekedett azzal is, hogy
Wagner Richárdnak egyetlen tanítványa volt. 1869-ben Olaszországban képezte magát.
1880-ban a színészakadémia, majd a Zeneakadémia igazgatója lett. 1896. jún. 6-án
a III. oszt. vaskoronarenddel tüntették ki, 1898. jún. 8-án miniszteri tanácsosi
címet kapott, 1918. máj. 16-án a király a belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette
ki. A zeneakadémiát európai hirű intézetté fejlesztette hosszú működése alatt, —
alkotó zsenijével pedig igen jelentékeny műveket produkált. Elsőrendű érdemei vannak
a magyar zenei fázisnak szimfonikus elmélyítése körül; merész és erőteljes fantázia,
mesteri hangszerelés jellemzik műveit. (Pl. »A sellő«, Gyulai Pál költeményére mint
programmzenét komponálta zenekarra, 1875-ben; ma is hatásos, üde, jellemző és szépen
hangzó mű.) Igen szép, modern hangzású dalain és kisebb-nagyobb ének- vagy zenekari
művein kívül 3 nagy operát írt: »Hagbarth és Signe«, regényes opera 3 felv. Bem.
1887. jan. 17. M. Kir. Operaház. (Szöv. írta Stern Adolf. Ford. Váradi Antal. A
drezdai udvari operaházban 1882. márc. 12-én mutatták be;) »Toldi szerelme«, zenedráma
3 felv. Szöv. írta Csiky Gergely, verseit Ábrányi Emil. Bem. 1893. márc. 18. Újra
1895. febr. 28. és 1904. ápr. 12. U. o. »Eliana«, költemény 3 felv. Szöv. írta
Tennyson »Ki- rályidyll«-je után Hans Herrig, németből ford. Ábrányi Emil. Bem.
1908. febr. 16. U. o. szin_III.0291.pdf III