Címszó: Miklóssy-színház - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0297.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0297.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29161.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Miklóssy-színház
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529161.htm
Szócikk: Miklóssy-színház Budapesten (Budapest)
Miklóssy Gyula (személy) (információ)
pesti (Budapest)
színigazgató, aki társulatával 1872. (időpont) júl.
havában a Budai Színkörben (intézmény)
(információ)
működött, ez időben Pest (Budapest)
városához folyamodott, hogy az István-téren, mai Klauzál-téren, a volt Carré-cirkusz
(intézmény)
helyén, ideiglenes, téli Népszínházat (intézmény)
(információ)
építhessen. Hat évre — 1878. (időpont) végéig
— engedélyezték neki a helyet. Az engedélyért 200 frtot tartozott fizetni a szegényalapra;
évenként egy aranyat a tulajdonjog elismeréséül, továbbá minden évben egy-egy előadást
tartani a Josephinum, a szegényház, leányárvaház és a tisztviselői nyugdíj javára.
Az engedély lejártával tartozott a színházat hat hét alatt elhordani. Szept. 16-án
volt a színház alapkőletétele. A »Szózat« (cím) (információ)
eléneklésével kezdődött az ünnepély. Azután
Gárdonyi Antal (személy) (információ)
lépett a nemzetiszínű szövettel bevont szószékre
s szép beszédben fejtegette az új színház hivatásait s kérte a közönség támogatását.
Utána Erődi Béla (személy) (információ)
olvasta fel alkalmi költeményét, majd a színház
tagjai a »Himnuszt« (cím) énekelték,
mialatt az alapkőletétel megtörtént. A nagyszámú közönség soraiban báró Orczy (személy) (információ)
intendáns vezetésével a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagjai, írók, művészek s a színházak barátai
is megjelentek. Okt. 29-én kezdődtek a próbák. Okt. 30-án az ünnepélyes megnyitás
programmja ez volt: »Himnusz«, (cím) Kölcseytől;
(személy)
(információ)
»Prológ«, (cím) Erődi Bélától;
(személy)
(információ)
»A szigetvári vértanúk« (cím) I. felv.;
»A pesti (Budapest)
vízvezeték«, (cím)
eredeti vj. 1 felv.; »A leánykérés« (cím) eredeti dalbokréta
1 felv.; végül: »Nyelvében él , a nemzet!« (cím) Allegorikus
némaképlet, színes tűzfénnyel világítva. A megnyitó előadásról a »Fővárosi Lapok«
(intézmény)
(információ)
így ír: »Miklóssy (személy) (információ)
színháza belülről igen kellemes benyomást
tesz a nézőre. Kicsiny, de barátságos helyiség s elég arra, hogy kellő támogatás
mellett, egy jól szervezett társulat szükségleteit fedezze. Tágas előcsarnokából
középről a zártszékekhez, kétoldálról pedig a nyitott páholyokhoz és földszinti
állóhelyekhez juthatni, míg az erkélyszéliekhez és ülőhelyekkel ellátott karzathoz
eléggé széles és kényelmes lépcső vezet. A színház díszítésében az élénk vörös szín
játszik főszerepet. Vörös kelméből készültek a tizenkét zártszéksor ülőhelyei, vörös
díszítésű az udvari és miniszteri páholy, melyben Tóth Vilmos (személy) (információ)
belügyért láttuk és vörös a mennyezet alapszíne
is, melyet sötétzöld csíkok és aranyozott díszítések tarkítanak. A zártszéksorokat
nyitott páholyok veszik körül, míg az erkélyszékek részben a páholyok fölött húzódnak
végig, részint pedig a földszinti állóközönség fölött nyúlnak ki, nem éppen kellemes
esernyőt képezve a különben is nagyon eldugott és sötétségre kárhoztatott nézőknek.
Mind e helyiségek azonban annyira össze vannak zsúfolva, hogy látogatottabb előadásokkor
aliglehet a rendet fenntartani, vagy új elkülönített bejáratokat kell készíttetni.
Az álló közönség egy része már az első előadás alkalmával is a páholyok bejáratait
torlaszolta el s így történt, hogy Jókai, (személy) (információ)
kit a »Szigetvári vértanúk« (cím) (információ)
első felvonása után zajosan éljenzett s látni
kivánt a közönség, nem tudott szabadulni páholyától s csak kihajlással mondhatott
köszönetet. Hasonló nehézségekkel jár az erkély- és zártszékekhez való eljutás.
Sokan visszavonultak az első sikertelen ostrom után s maga Balázs Sándor, (személy) (információ)
kitől új darabot adtak elő, nem juthatott
tovább az előcsarnoknál. Az előadás fél hétre volt kitűzve, de csak 7 órakor s ekkor
is lecsendesülni nem akaró zajban vette kezdetét. A Himnusz (cím) első versszaka,
melyet a körben felállított személyzet énekelt, a székét kereső közönség zúgása
között veszett el s a távolabb állók még Erődi Béla (személy) (információ)
prológját is alig hallhatták, noha előadója,
Lukácsi Sándor, (személy) (információ)
hangban és testmozgásban mindent elkövetett
a megértetésére. A lassú mozgás csakis a »Szigetvári vértanúk« (cím) (információ)
eljőadása alatt, Jókainé (személy) (információ)
asszony megjelenésével ért véget, kit szűnni
nem akaró tapsviharral üdvözöltek. A lelkesedés zaját mély csend váltotta fel és
áhítatos némasággal hallgatták a nagy művésznőt, kit már csak ritka alkalmakkor
tisztelhetünk a színpadon. Az előadás élénken folyt és Miklóssy (személy) (információ)
(Zrínyi), (szerep) Pifkó
Lina (személy)
(Mária), (szerep)
Faludi Antal (személy)
(információ)
(Juranics) (szerep) és
Toldi (személy)
(információ)
(Szelim) (szerep) hasznavehető
erőknek mutatkoztak. Balázs Sándor (személy) (információ)
vígjátéka, »A pesti (Budapest)
vízvezeték« (cím)
elmés apróság. Közel eső meséje, élénk életképi jelenetek és Vízváry Gyula (személy) (információ)
gazdag humorú játéka teszik élvezetessé.
Tetszett »A leánykérők« (cím) c. »dalbokréta«
is, melyet népdalainkból egy vékony mese még vékonyabb fonalával Bogyó Alajos (személy) (információ)
kötött össze. Káldiné (személy) asszony
és Kápolnai (személy)
(információ)
érzéssel dalolták népdalainkat. Végül ballet
s allegorikus képlet volt, melyet azonban a feliratok dacára is bajos volt megérteni.
A közönség azonban tapsolt jóakarólag.« — Nov. 2. »Molnár és leánya« (cím) (információ)
(Kovács Berta); (személy) (információ)
nov. 3. »Háromcsőrű kacsa«; (cím) nov. 4. »Szapáry
Péter«, (cím)
(információ)
Birch-Pfeiffer S. (személy) (információ)
színműve (Miklóssy, (személy) (információ)
Császárné, (személy) Toldiné);
(személy)
nov.6. »A boldogult« (cím) és »Jobb
és balpárt«; (cím)
nov.7. »Szerelmi varázsital« (cím) (információ)
és »Jobb és balpárt« (cím) c. darabok
voltak műsoron. szin_III.0297.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Miklóssy-színház címszóvég 29161 Szócikk:
Miklóssy-színház Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy gyula yszemelynevy
Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy yszemelynevy gyula yszemelynevy
yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy pesti pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színigazgató, aki társulatával
1872. júl. havában a Budai Színkörben yintezmenyy budai színkör yintezmenyy
Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai
yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy működött, ez időben Pest pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy városához folyamodott, hogy az István-téren,
mai Klauzál-téren, a volt Carré-cirkusz yintezmenyy carré-cirkusz yintezmenyy
Carré-ci yintezmenyy carré-cirkusz yintezmenyy yintezmenyy Carré-ci yintezmenyy
ykodvegy helyén, ideiglenes, téli Népszínházat yintezmenyy téli népszínház
yintezmenyy téli Nép yintezmenyy téli yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy téli yintezmenyy Nép yintezmenyy ykodvegy építhessen. Hat évre — 1878.
végéig xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 — engedélyezték neki a helyet. Az
engedélyért 200 frtot tartozott fizetni a szegényalapra; évenként egy aranyat a
tulajdonjog elismeréséül, továbbá minden évben egy-egy előadást tartani a Josephinum,
a szegényház, leányárvaház és a tisztviselői nyugdíj javára. Az engedély lejártával
tartozott a színházat hat hét alatt elhordani. Szept. 16-án volt a színház alapkőletétele.
A »Szózat« ycimy szózat ycimy Szózat ycimy szózat ycimy ycimy Szózat ycimy
ykodvegy eléneklésével kezdődött az ünnepély. Azután Gárdonyi Antal yszemelynevy
gárdonyi antal yszemelynevy Gárdonyi Antal yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy
antal yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy Antal yszemelynevy
ykodvegy lépett a nemzetiszínű szövettel bevont szószékre s szép beszédben fejtegette
az új színház hivatásait s kérte a közönség támogatását. Utána Erődi Béla yszemelynevy
erődi béla yszemelynevy Erődi Béla yszemelynevy erődi yszemelynevy béla
yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy olvasta
fel alkalmi költeményét, majd a színház tagjai a »Himnuszt« ycimy himnuszt
ycimy Himnuszt ycimy himnuszt ycimy ycimy Himnuszt ycimy ykodvegy énekelték, mialatt
az alapkőletétel megtörtént. A nagyszámú közönség soraiban báró Orczy yszemelynevy
báró orczy yszemelynevy báró Orczy yszemelynevy báró yszemelynevy orczy
yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Orczy yszemelynevy ykodvegy intendáns
vezetésével a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy tagjai, írók, művészek s a színházak barátai is megjelentek.
Okt. 29-én kezdődtek a próbák. Okt. 30-án az ünnepélyes megnyitás programmja ez
volt: »Himnusz«, ycimy himnusz ycimy Himnusz ycimy himnusz ycimy ycimy Himnusz
ycimy ykodvegy Kölcseytől; yszemelynevy kölcsey yszemelynevy Kölcsey
yszemelynevy kölcsey yszemelynevy yszemelynevy Kölcsey yszemelynevy ykodvegy »Prológ«,
ycimy prológ ycimy Prológ ycimy prológ ycimy ycimy Prológ ycimy ykodvegy Erődi Bélától;
yszemelynevy erődi béla yszemelynevy Erődi Bélá yszemelynevy erődi yszemelynevy
béla yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Bélá yszemelynevy ykodvegy »A
szigetvári vértanúk« ycimy a szigetvári vértanúk ycimy A szigetvári vértanúk
ycimy a ycimy szigetvári ycimy vértanúk ycimy ycimy A ycimy szigetvári ycimy
vértanúk ycimy ykodvegy I. felv.; »A pesti pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy vízvezeték«, ycimy a pesti vízvezeték ycimy A
pesti vízvezeték ycimy a ycimy pesti ycimy vízvezeték ycimy ycimy A ycimy pesti
ycimy vízvezeték ycimy ykodvegy eredeti vj. 1 felv.; »A leánykérés« ycimy a
leánykérés ycimy A leánykérés ycimy a ycimy leánykérés ycimy ycimy A ycimy
leánykérés ycimy ykodvegy eredeti dalbokréta 1 felv.; végül: »Nyelvében él , a nemzet!«
ycimy nyelvében él , a nemzet! ycimy Nyelvében él , a nemzet! ycimy nyelvében
ycimy él ycimy , ycimy a ycimy nemzet! ycimy ycimy Nyelvében ycimy él ycimy ,
ycimy a ycimy nemzet! ycimy ykodvegy Allegorikus némaképlet, színes tűzfénnyel világítva.
A megnyitó előadásról a »Fővárosi Lapok« yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy
Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy
Fővárosi yintezmenyy ykodvegy így ír: »Miklóssy yszemelynevy miklóssy
yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy miklóssy yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy
yszemelynevy ykodvegy színháza belülről igen kellemes benyomást tesz a nézőre. Kicsiny,
de barátságos helyiség s elég arra, hogy kellő támogatás mellett, egy jól szervezett
társulat szükségleteit fedezze. Tágas előcsarnokából középről a zártszékekhez, kétoldálról
pedig a nyitott páholyokhoz és földszinti állóhelyekhez juthatni, míg az erkélyszéliekhez
és ülőhelyekkel ellátott karzathoz eléggé széles és kényelmes lépcső vezet. A színház
díszítésében az élénk vörös szín játszik főszerepet. Vörös kelméből készültek a
tizenkét zártszéksor ülőhelyei, vörös díszítésű az udvari és miniszteri páholy,
melyben Tóth Vilmos yszemelynevy tóth vilmos yszemelynevy Tóth Vilmos
yszemelynevy tóth yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Tóth
yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy belügyért láttuk és vörös a mennyezet
alapszíne is, melyet sötétzöld csíkok és aranyozott díszítések tarkítanak. A zártszéksorokat
nyitott páholyok veszik körül, míg az erkélyszékek részben a páholyok fölött húzódnak
végig, részint pedig a földszinti állóközönség fölött nyúlnak ki, nem éppen kellemes
esernyőt képezve a különben is nagyon eldugott és sötétségre kárhoztatott nézőknek.
Mind e helyiségek azonban annyira össze vannak zsúfolva, hogy látogatottabb előadásokkor
aliglehet a rendet fenntartani, vagy új elkülönített bejáratokat kell készíttetni.
Az álló közönség egy része már az első előadás alkalmával is a páholyok bejáratait
torlaszolta el s így történt, hogy Jókai, yszemelynevy jókai yszemelynevy Jókai
yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy kit a »Szigetvári
vértanúk« ycimy szigetvári vértanúk ycimy Szigetvári vértanúk ycimy szigetvári
ycimy vértanúk ycimy ycimy Szigetvári ycimy vértanúk ycimy ykodvegy első felvonása
után zajosan éljenzett s látni kivánt a közönség, nem tudott szabadulni páholyától
s csak kihajlással mondhatott köszönetet. Hasonló nehézségekkel jár az erkély- és
zártszékekhez való eljutás. Sokan visszavonultak az első sikertelen ostrom után
s maga Balázs Sándor, yszemelynevy balázs sándor yszemelynevy Balázs Sándor
yszemelynevy balázs yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Balázs
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy kitől új darabot adtak elő, nem juthatott
tovább az előcsarnoknál. Az előadás fél hétre volt kitűzve, de csak 7 órakor s ekkor
is lecsendesülni nem akaró zajban vette kezdetét. A Himnusz ycimy himnusz ycimy
Himnusz ycimy himnusz ycimy ycimy Himnusz ycimy ykodvegy első versszaka, melyet
a körben felállított személyzet énekelt, a székét kereső közönség zúgása között
veszett el s a távolabb állók még Erődi Béla yszemelynevy erődi béla
yszemelynevy Erődi Béla yszemelynevy erődi yszemelynevy béla yszemelynevy
yszemelynevy Erődi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy prológját is alig hallhatták,
noha előadója, Lukácsi Sándor, yszemelynevy lukácsi sándor yszemelynevy Lukácsi
Sándor yszemelynevy lukácsi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy
Lukácsi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy hangban és testmozgásban mindent
elkövetett a megértetésére. A lassú mozgás csakis a »Szigetvári vértanúk« ycimy
szigetvári vértanúk ycimy Szigetvári vértanúk ycimy szigetvári ycimy vértanúk
ycimy ycimy Szigetvári ycimy vértanúk ycimy ykodvegy eljőadása alatt, Jókainé yszemelynevy
jókaine yszemelynevy Jókainé yszemelynevy jókaine yszemelynevy yszemelynevy
Jókainé yszemelynevy ykodvegy asszony megjelenésével ért véget, kit szűnni nem akaró
tapsviharral üdvözöltek. A lelkesedés zaját mély csend váltotta fel és áhítatos
némasággal hallgatták a nagy művésznőt, kit már csak ritka alkalmakkor tisztelhetünk
a színpadon. Az előadás élénken folyt és Miklóssy yszemelynevy miklóssy
yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy miklóssy yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy
yszemelynevy ykodvegy (Zrínyi), yszerepy zrínyi yszerepy Zrínyi yszerepy zrínyi
yszerepy yszerepy Zrínyi yszerepy ykodvegy Pifkó Lina yszemelynevy pifkó lina
yszemelynevy Pifkó Lina yszemelynevy pifkó yszemelynevy lina yszemelynevy
yszemelynevy Pifkó yszemelynevy Lina yszemelynevy ykodvegy (Mária), yszerepy
mária yszerepy Mária yszerepy mária yszerepy yszerepy Mária yszerepy ykodvegy Faludi
Antal yszemelynevy faludi antal yszemelynevy Faludi Antal yszemelynevy faludi
yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Faludi yszemelynevy Antal
yszemelynevy ykodvegy (Juranics) yszerepy juranics yszerepy Juranics yszerepy
juranics yszerepy yszerepy Juranics yszerepy ykodvegy és Toldi yszemelynevy
toldi yszemelynevy Toldi yszemelynevy toldi yszemelynevy yszemelynevy Toldi
yszemelynevy ykodvegy (Szelim) yszerepy szelim yszerepy Szelim yszerepy szelim
yszerepy yszerepy Szelim yszerepy ykodvegy hasznavehető erőknek mutatkoztak. Balázs
Sándor yszemelynevy balázs sándor yszemelynevy Balázs Sándor yszemelynevy
balázs yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Balázs yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy vígjátéka, »A pesti pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy vízvezeték« ycimy a pesti vízvezeték ycimy A
pesti vízvezeték ycimy a ycimy pesti ycimy vízvezeték ycimy ycimy A ycimy pesti
ycimy vízvezeték ycimy ykodvegy elmés apróság. Közel eső meséje, élénk életképi
jelenetek és Vízváry Gyula yszemelynevy vízváry gyula yszemelynevy Vízváry
Gyula yszemelynevy vízváry yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Vízváry
yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy gazdag humorú játéka teszik élvezetessé.
Tetszett »A leánykérők« ycimy a leánykérők ycimy A leánykérők ycimy a ycimy
leánykérők ycimy ycimy A ycimy leánykérők ycimy ykodvegy c. »dalbokréta« is, melyet
népdalainkból egy vékony mese még vékonyabb fonalával Bogyó Alajos yszemelynevy
bogyó alajos yszemelynevy Bogyó Alajos yszemelynevy bogyó yszemelynevy alajos
yszemelynevy yszemelynevy Bogyó yszemelynevy Alajos yszemelynevy ykodvegy kötött
össze. Káldiné yszemelynevy káldine yszemelynevy Káldiné yszemelynevy káldine
yszemelynevy yszemelynevy Káldiné yszemelynevy ykodvegy asszony és Kápolnai yszemelynevy
kápolnai yszemelynevy Kápolnai yszemelynevy kápolnai yszemelynevy yszemelynevy
Kápolnai yszemelynevy ykodvegy érzéssel dalolták népdalainkat. Végül ballet s allegorikus
képlet volt, melyet azonban a feliratok dacára is bajos volt megérteni. A közönség
azonban tapsolt jóakarólag.« — Nov. 2. »Molnár és leánya« ycimy molnár és
leánya ycimy Molnár és leánya ycimy molnár ycimy és ycimy leánya ycimy ycimy
Molnár ycimy és ycimy leánya ycimy ykodvegy (Kovács Berta); yszemelynevy kovács
berta yszemelynevy Kovács Berta yszemelynevy kovács yszemelynevy berta
yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy Berta yszemelynevy ykodvegy nov. 3.
»Háromcsőrű kacsa«; ycimy háromcsőrű kacsa ycimy Háromcsőrű kacsa ycimy
háromcsőrű ycimy kacsa ycimy ycimy Háromcsőrű ycimy kacsa ycimy ykodvegy nov. 4.
»Szapáry Péter«, ycimy szapáry péter ycimy Szapáry Péter ycimy szapáry ycimy
péter ycimy ycimy Szapáry ycimy Péter ycimy ykodvegy Birch-Pfeiffer S. yszemelynevy
birch-pfeiffer s. yszemelynevy Birch-Pfeiffer S. yszemelynevy birch-pfeiffer
yszemelynevy s. yszemelynevy yszemelynevy Birch-Pfeiffer yszemelynevy S.
yszemelynevy ykodvegy színműve (Miklóssy, yszemelynevy miklóssy yszemelynevy
Miklóssy yszemelynevy miklóssy yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy
ykodvegy Császárné, yszemelynevy császárne yszemelynevy Császárné yszemelynevy
császárne yszemelynevy yszemelynevy Császárné yszemelynevy ykodvegy Toldiné); yszemelynevy
toldine yszemelynevy Toldiné yszemelynevy toldine yszemelynevy yszemelynevy
Toldiné yszemelynevy ykodvegy nov.6. »A boldogult« ycimy a boldogult ycimy A
boldogult ycimy a ycimy boldogult ycimy ycimy A ycimy boldogult ycimy ykodvegy és
»Jobb és balpárt«; ycimy jobb és balpárt ycimy Jobb és balpárt ycimy jobb ycimy
és ycimy balpárt ycimy ycimy Jobb ycimy és ycimy balpárt ycimy ykodvegy nov.7. »Szerelmi
varázsital« ycimy szerelmi varázsital ycimy Szerelmi varázsital ycimy szerelmi
ycimy varázsital ycimy ycimy Szerelmi ycimy varázsital ycimy ykodvegy és »Jobb és
balpárt« ycimy jobb és balpárt ycimy Jobb és balpárt ycimy jobb ycimy és ycimy
balpárt ycimy ycimy Jobb ycimy és ycimy balpárt ycimy ykodvegy c. darabok voltak
műsoron. szin_III.0297.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Miklóssy-színház - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0297.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0297.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29161.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Miklóssy-színház
Szócikk: Miklóssy-színház Budapesten Miklóssy Gyula
pesti színigazgató, aki társulatával 1872. júl. havában a Budai Színkörben működött,
ez időben Pest városához folyamodott, hogy az István-téren, mai Klauzál-téren, a
volt Carré-cirkusz helyén, ideiglenes, téli Népszínházat építhessen. Hat évre —
1878. végéig — engedélyezték neki a helyet. Az engedélyért 200 frtot tartozott fizetni
a szegényalapra; évenként egy aranyat a tulajdonjog elismeréséül, továbbá minden
évben egy-egy előadást tartani a Josephinum, a szegényház, leányárvaház és a tisztviselői
nyugdíj javára. Az engedély lejártával tartozott a színházat hat hét alatt elhordani.
Szept. 16-án volt a színház alapkőletétele. A »Szózat« eléneklésével kezdődött az
ünnepély. Azután Gárdonyi Antal lépett a nemzetiszínű szövettel bevont szószékre
s szép beszédben fejtegette az új színház hivatásait s kérte a közönség támogatását.
Utána Erődi Béla olvasta fel alkalmi költeményét, majd a színház tagjai a »Himnuszt«
énekelték, mialatt az alapkőletétel megtörtént. A nagyszámú közönség soraiban báró
Orczy intendáns vezetésével a Nemzeti Színház tagjai, írók, művészek s a színházak
barátai is megjelentek. Okt. 29-én kezdődtek a próbák. Okt. 30-án az ünnepélyes
megnyitás programmja ez volt: »Himnusz«, Kölcseytől; »Prológ«, Erődi Bélától; »A
szigetvári vértanúk« I. felv.; »A pesti vízvezeték«, eredeti vj. 1 felv.; »A leánykérés«
eredeti dalbokréta 1 felv.; végül: »Nyelvében él , a nemzet!« Allegorikus némaképlet,
színes tűzfénnyel világítva. A megnyitó előadásról a »Fővárosi Lapok« így ír: »Miklóssy
színháza belülről igen kellemes benyomást tesz a nézőre. Kicsiny, de barátságos
helyiség s elég arra, hogy kellő támogatás mellett, egy jól szervezett társulat
szükségleteit fedezze. Tágas előcsarnokából középről a zártszékekhez, kétoldálról
pedig a nyitott páholyokhoz és földszinti állóhelyekhez juthatni, míg az erkélyszéliekhez
és ülőhelyekkel ellátott karzathoz eléggé széles és kényelmes lépcső vezet. A színház
díszítésében az élénk vörös szín játszik főszerepet. Vörös kelméből készültek a
tizenkét zártszéksor ülőhelyei, vörös díszítésű az udvari és miniszteri páholy,
melyben Tóth Vilmos belügyért láttuk és vörös a mennyezet alapszíne is, melyet sötétzöld
csíkok és aranyozott díszítések tarkítanak. A zártszéksorokat nyitott páholyok
veszik körül, míg az erkélyszékek részben a páholyok fölött húzódnak végig, részint
pedig a földszinti állóközönség fölött nyúlnak ki, nem éppen kellemes esernyőt képezve
a különben is nagyon eldugott és sötétségre kárhoztatott nézőknek. Mind e helyiségek
azonban annyira össze vannak zsúfolva, hogy látogatottabb előadásokkor aliglehet
a rendet fenntartani, vagy új elkülönített bejáratokat kell készíttetni. Az álló
közönség egy része már az első előadás alkalmával is a páholyok bejáratait torlaszolta
el s így történt, hogy Jókai, kit a »Szigetvári vértanúk« első felvonása után zajosan
éljenzett s látni kivánt a közönség, nem tudott szabadulni páholyától s csak kihajlással
mondhatott köszönetet. Hasonló nehézségekkel jár az erkély- és zártszékekhez való
eljutás. Sokan visszavonultak az első sikertelen ostrom után s maga Balázs Sándor,
kitől új darabot adtak elő, nem juthatott tovább az előcsarnoknál. Az előadás fél
hétre volt kitűzve, de csak 7 órakor s ekkor is lecsendesülni nem akaró zajban vette
kezdetét. A Himnusz első versszaka, melyet a körben felállított személyzet énekelt,
a székét kereső közönség zúgása között veszett el s a távolabb állók még Erődi Béla
prológját is alig hallhatták, noha előadója, Lukácsi Sándor, hangban és testmozgásban
mindent elkövetett a megértetésére. A lassú mozgás csakis a »Szigetvári vértanúk«
eljőadása alatt, Jókainé asszony megjelenésével ért véget, kit szűnni nem akaró
tapsviharral üdvözöltek. A lelkesedés zaját mély csend váltotta fel és áhítatos
némasággal hallgatták a nagy művésznőt, kit már csak ritka alkalmakkor tisztelhetünk
a színpadon. Az előadás élénken folyt és Miklóssy (Zrínyi), Pifkó Lina (Mária),
Faludi Antal (Juranics) és Toldi (Szelim) hasznavehető erőknek mutatkoztak. Balázs
Sándor vígjátéka, »A pesti vízvezeték« elmés apróság. Közel eső meséje, élénk életképi
jelenetek és Vízváry Gyula gazdag humorú játéka teszik élvezetessé. Tetszett »A
leánykérők« c. »dalbokréta« is, melyet népdalainkból egy vékony mese még vékonyabb
fonalával Bogyó Alajos kötött össze. Káldiné asszony és Kápolnai érzéssel dalolták
népdalainkat. Végül ballet s allegorikus képlet volt, melyet azonban a feliratok
dacára is bajos volt megérteni. A közönség azonban tapsolt jóakarólag.« — Nov. 2.
»Molnár és leánya« (Kovács Berta); nov. 3. »Háromcsőrű kacsa«; nov. 4. »Szapáry
Péter«, Birch-Pfeiffer S. színműve (Miklóssy, Császárné, Toldiné); nov.6. »A boldogult«
és »Jobb és balpárt«; nov.7. »Szerelmi varázsital« és »Jobb és balpárt« c. darabok
voltak műsoron. szin_III.0297.pdf III