Címszó: Mikszáth Kálmán - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1849
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0304.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0304.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29172.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Mikszáth
Kálmán
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529172.htm
Szócikk: Mikszáth Kálmán a legjelentékenyebb és
a külföldön is leginkább elterjedt magyar elbeszélők és humoristák egyike, Jókai
Mór (személy)
(információ)
kortársa, népszerűségének és sikereinek osztályosa;
a magyar széppróza egyik legkiválóbb fejedelme: gyöngy a magyar kultúr-hegemónia
koronájának ékkövei között. Mikszáth Kálmán (személy) (információ)
tulajdonképen nem volt színpadi-író, mégsem
hagyható ki a színészet és színügyi lexikonból, mert nagyszerű írói megérzései,
pompás humora, történeteinek plasticitása, regény-fejezeteinek fölvonásvégszerű
csattanói, alakjainak biztos jellemzése, romantikája, szinte muzsikáló lyrája, egyszóval
egész írói egyénisége is a színpadot érezteti minden jelentékenyebb írásművében.
Szinte csodálatos, hogy sohase gondolt komolyan arra, hogy színdarabot írjon. Lehet,
hogy ennek gyors termelőképessége, a magyar rajz megteremtésének kedvenc ápolása
és a korabeli magyar színpadirodalom többé-kevésbé kezdetleges infantilitása, kothurnusos
nehézkessége, pályájának súlyos kezdeti nehézségei, hírlapírói elfoglaltságai, képviselői
méltósága (amely a nyolcvanas években még joggal idegenkedhetett a rivalda előtt
való pukedlizéstől), tartották vissza attól, hogy színdarabokat is írjon. És mégis,
leginkább színdarabokat írt anélkül, hogy amit írt, azt a színpad számára írta volna.
Ha ezt az állításomat bizonyítanom kellene, elsősorban arra emlékeztetnék, hogy
egy nevezetesebb Mikszáth-ötlet (személy) (információ)
élvezése után több a szokványos tetszésnél
az az érzés, ami az olvasót eltölti. Ott, ahol Mikszáth (személy) (információ)
a hatalmába kerít bennünket, ott nemcsak
kacagni, nemcsak elérzékenyülni, nemcsak lelkesedni vagyunk kénytelenek, hanem tapsolni
szeretnénk, mintha csak színházban ülnénk a nézőtéren! És valóban, a legnemesebben
szórakoztató pompás színház a Mikszáth (személy) (információ)
írói zsenije, amely a kaszát vásárló parasztot,
Prakovszky, (szerep)
a siket kovácsot, Lapaj, (szerep) a híres
dudás történetét, Mácsik, (szerep) a nagy
erejűt, A jó palócokat, (cím) A tót atyafiakat
(cím) és sok-sok
más, húsból és vérből való alakot és történeteket állított az olvasó elé. Csak ki
kell ragadni ebből az írói csodálatos kincsesházból egy-egy párjelenetet és már
kezdődhetik is a legkellemesebb, legnemesebb színpadi produkció, amelynek a súgója,
írója, rendezője, díszlettervezője a Mikszáth Kálmán (személy) (információ)
zsenije. Ennek a helyes átérzése sugalja
a magyar színésznek azt az okos vállalkozást, amikor pld. rádióbeli fölolvasásra,
műsoros hangversenyre rendszerint valamely Mikszáth-jelenetet, (személy) (információ)
novellát, rajzot, regény-részletet stb. vesz
elő a könyvtárak polcáról. Mikszáth Kálmánnak, (személy) (információ)
az irodalom »nagy palócának« megyebeli, nógrádi
(megye) földije,
az egyénileg is kiváló színművész: Szerémy Zoltán (személy) (információ)
kezdte kultiválni ezeket a színpadosított
Mikszáth-párbeszédeket, (személy) (információ)
még pedig az ügyes-bajos emberrel stb. az
országos Mikszáth-jubileumon. (személy) (információ)
Azután a színpadi adaptőrök is »felfedezték«
Mikszáth Kálmán (személy) (információ)
ízes, pompás írói egyéniségét a magyar színpadok
számára. Elsőnek a »Szent Péter esernyője« (cím) (információ)
foglalta el győzelmesen a Magyar Színház
(intézmény)
(információ)
színpadát és állandóan telt nézőterének szívét.
Ugyanez a dramatizált Mikszáth-regény (személy) (információ)
szerepelt az első magyar filmek között is
és bizonyára még ma is műsoron tarthatná magát, ha nem rongyolódott volna el a sok
ideig és igen sok előadáson lepergetett film, amelynek nagy sikere volt, még Mikszáth
(személy)
(információ)
legerősebb oldala, a párbeszédek zamata és
hallható humora nélkül is. Azután jött a »Noszty-fiú esete a Tóth Marival«, (cím) amely majdnem
egy egész színházi szezonon át uralta a Vígszínház (intézmény)
(információ)
akkori (háború utáni) műsorát, pedig ez is
inkább keret-darabbá lett a dramatizálásban, semhogy maradéktalanul adta volna vissza
Mikszáth (személy)
(információ)
klasszikus értékeit: a humort, a tökéletes
jellem-ábrázolást, a költői igazságszolgáltatás megnyugtató befejezését és mindazt
a mikszáthi (személy)
(információ)
magyar ízt, amelyet utánzó epigonok föl nem
érhetnek. Aztán jött a »Besztercze ostroma«, (cím) amely legkevésbé
való ugyan színpadra, mert cervantesi (személy) (információ)
akaratlan reminiscenciái kiirthatatlanok
a színházi néző gyerekkori emlékeiből és helyzetkomikuma kétszeresen kesernyés a
színpadról látva; de még ez a félrefogott átültetés sem árthat a Mikszáth (személy) (információ)
nagy népszerűségének. Jönni fognak a többi
Mikszáthok (személy)
(információ)
és (a Szelistyei asszonyokból (cím) vígoperát
írtak és Bécsben, (ország) Grácban
(ország)
is bemutatták) csak akadjon végre avatott kéz, amely a »Fekete város«-ból, (cím) (információ)
a »Különös házasság«-ból, (cím) »Akli Miklós«
(cím) romantikus
históriájából, a »Fekete kakas«-ból, (cím) (információ)
az »Eladó földbirtok«-ból (cím) és megannyi
nagyszerű Mikszáth-elbeszélésből (személy) (információ)
és regényből megcsinálja Mikszáth (személy) (információ)
színpadi sikereit. A »Vén gazember« (cím) (információ)
Nemzeti Színházi (intézmény)
(információ)
térfoglalása is jelentékeny bizonyságtétel
amellett, hogy Mikszáth (személy) (információ)
minden szépírói alkotása tökéletesen színszerű
és amíg a színésznek magának is gyönyörűsége a Mikszáth (személy) (információ)
alakjaival való nemesebb értelemben vett
színjátszás, addig a közönség élvezettel szívja magába az életigazság és humor mikszáthi
(személy)
(információ)
magyarságát. Ha pedig méltó dramaturg veti
rá a szemeit Mikszáth (személy) (információ)
»Új Zrinyiász«-ára, (cím) akkor csodálatos
szenzációval fog kivirágzani a magyar színpadon egy új műfaj: a szatirikus drámai
revü, amelyből, ha csekélyebb arányokban is, mert csupán a magyar glóbus területére
leszűkítve is, Madách (személy) (információ)
zsenijére emlékeztető grandiózitások érezhetők.
Mikszáth Kálmán (személy) (információ)
életrajza a legcsodálatosabb vegyüléke a
zseni megpróbáltatásainak, amelyek kiérlelik a képességeket és az istenáldotta tehetségeket.
Nógrád megyéből (megye) indult,
Szklabonyán (megye)
született, 1849. (időpont) jan.
16-án. Atyja, kis-csoltói (megye) Mikszáth
János, (személy)
(információ)
jómódú kisnemes volt; anyja a magyar nőemancipáció
kiválóságával (Veres Pálnéval) (személy) (információ)
volt közeli rokonságban és farádi (megye) Veres
Pálnénak (személy)
(információ)
hívták. A fiatal Mikszáth (személy) (információ)
nagyrészt Rimaszombatban (megye) járta
iskoláit, noha Selmecen (megye) maturált
és 1868-ban (időpont)
már Pestre (Budapest)
ment jogásznak. A jogot elvégezvén, újból hazament Nógrádba (megye) és miközben
mint megyei esküdt működött, éber érzékkel figyelte a megyei társadalom szines furcsaságait.
Ekkor kezdett írni, még pedig romantikus és humoros rajzokat. Első elbeszélése,
amelyből már itt-ott az oroszlánkörmök is kilátszanak, a »Fővárosi Lapok«-ban (intézmény)
(információ)
1872-ben (időpont) jelent
meg, »A batyus zsidó lánya« (cím) címmel. A
következő évben szüleit elvesztvén, falusi gazda akart lenni. Ebben azonban akadályozva
lévén, a megyei tisztújításon aljegyzőségre pályázott, de a magyar irodalom szerencséjére
elbukott és Pestre (Budapest)
jött írói szerencséjét kipróbálni. Vigasztalására minden komoly tehetségnek, Mikszáth
(személy)
(információ)
nagyon nehezen boldogult eleinte az írói
pályán. Zsenge írásaiból alig-alig tudott megélni, úgy hogy vállalnia kellett az
újságírás keresztjét is, hogy éhen ne pusztuljon. »Elbeszélések« (cím) c. első kötete
(1874.) (időpont)
semmi tetszést sem keltett. Szinte-szinte végleg elkedvetlenedett már a neki térdigérő
írókkal való keserves vetélkedésben, amikor jósorsa Szegedre (megye) vitte.
Ott a »Szegedi Napló«-nál (intézmény)
(információ)
és a nagy árvizet követő mozgalmas, rekonstrukciós
életben végre — tehát közel 30 éves korában — magára talált. Karcolataibán kiönthette
pompás humorát Tisza Lajos gróf (személy) (információ)
»udvara« körül, megírván a királyi biztosság
tarka alakjait. Majd a »Szegedi Napló« (intézmény)
(információ)
kiadója, Bába Sándor (személy) ösztönzésére
megírta a »Tót atyafiak« (cím) első mikszáthi
(személy)
(információ)
kötetét, amelynek országos sikere volt. Azután
már nem is maradhatott sokáig a jó vidéken. Egymásután hívták a kiadók és szerkesztőségek
Budapestre. (Budapest)
Itt csakhamar megírta »A jó palócok«-at, (cím) majd mint
az »Ország-Világ« (intézmény)
segédszerkesztője működött. Csakhamar a »Pesti Hirlap« (intézmény)
(információ)
nyerte meg munkatársául és itt kezdte írni
»A tisztelt ház« (cím)
című, országosan kedvelt pompás karcolatait. Irodalmi munkásságának eredményei közé
számítható, hogy 1882-ben (időpont) a
Petőfi- (személy)
(információ)
és Kisfaludy - Társaság (intézmény)
(információ)
tagjai közé választotta. Ezt az Akadémia
(intézmény)
(információ)
is betetőzte Mikszáth (személy) (információ)
megválasztatásával. Ugyanezen évben képviselő
is lett és feleségül vette Mauks Ilonát, (személy) a
balassagyarmati (megye) központi
főszolgabíró leányát. Három fia született ebből a házasságból, de ma már csak egy
van életben. Munkái, iratai mintegy harminc kötetre tehetők és sok idegen nyelvre
van lefordítva, akár csak a Jókai (személy) (információ)
írásai. Svédre (nyelv) maga
Oszkár svéd király (személy) fordította
Mikszáthot. (személy)
(információ)
Negyvenéves írói jubileumát 1910-ben (időpont) ülte
meg az ország nagy fénnyel. Nemzeti ajándékul megvették neki a család ősi birtokát,
Szklabonyát, (megye)
amelyet a nagy elbeszélő nevéről Mikszáthfalvának (személy) neveztek
el. A sok fiatalkori küzdelem időelőtt sírbavitte a magyar irodalom e kiválóságát
és pedig ugyanabban az évben, amikor az országos elismerés jutott neki elégtételül.
(Liptay Károly.) (személy) (információ)
szin_III.0304.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Mikszáth Kálmán címszóvég 29172 Szócikk:
Mikszáth Kálmán a legjelentékenyebb és a külföldön is leginkább elterjedt magyar
elbeszélők és humoristák egyike, Jókai Mór yszemelynevy jókai mór yszemelynevy
Jókai Mór yszemelynevy jókai yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Jókai
yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy kortársa, népszerűségének és sikereinek osztályosa;
a magyar széppróza egyik legkiválóbb fejedelme: gyöngy a magyar kultúr-hegemónia
koronájának ékkövei között. Mikszáth Kálmán yszemelynevy mikszáth kálmán
yszemelynevy Mikszáth Kálmán yszemelynevy mikszáth yszemelynevy kálmán
yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy tulajdonképen
nem volt színpadi-író, mégsem hagyható ki a színészet és színügyi lexikonból, mert
nagyszerű írói megérzései, pompás humora, történeteinek plasticitása, regény-fejezeteinek
fölvonásvégszerű csattanói, alakjainak biztos jellemzése, romantikája, szinte muzsikáló
lyrája, egyszóval egész írói egyénisége is a színpadot érezteti minden jelentékenyebb
írásművében. Szinte csodálatos, hogy sohase gondolt komolyan arra, hogy színdarabot
írjon. Lehet, hogy ennek gyors termelőképessége, a magyar rajz megteremtésének kedvenc
ápolása és a korabeli magyar színpadirodalom többé-kevésbé kezdetleges infantilitása,
kothurnusos nehézkessége, pályájának súlyos kezdeti nehézségei, hírlapírói elfoglaltságai,
képviselői méltósága (amely a nyolcvanas években még joggal idegenkedhetett a rivalda
előtt való pukedlizéstől), tartották vissza attól, hogy színdarabokat is írjon.
És mégis, leginkább színdarabokat írt anélkül, hogy amit írt, azt a színpad számára
írta volna. Ha ezt az állításomat bizonyítanom kellene, elsősorban arra emlékeztetnék,
hogy egy nevezetesebb Mikszáth-ötlet yszemelynevy mikszáth yszemelynevy
Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy
ykodvegy élvezése után több a szokványos tetszésnél az az érzés, ami az olvasót
eltölti. Ott, ahol Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth
yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy a
hatalmába kerít bennünket, ott nemcsak kacagni, nemcsak elérzékenyülni, nemcsak
lelkesedni vagyunk kénytelenek, hanem tapsolni szeretnénk, mintha csak színházban
ülnénk a nézőtéren! És valóban, a legnemesebben szórakoztató pompás színház a Mikszáth
yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy
yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy írói zsenije, amely a kaszát vásárló
parasztot, Prakovszky, yszerepy prakovszky yszerepy Prakovszky yszerepy prakovszky
yszerepy yszerepy Prakovszky yszerepy ykodvegy a siket kovácsot, Lapaj, yszerepy
lapaj yszerepy Lapaj yszerepy lapaj yszerepy yszerepy Lapaj yszerepy ykodvegy a
híres dudás történetét, Mácsik, yszerepy mácsik yszerepy Mácsik yszerepy mácsik
yszerepy yszerepy Mácsik yszerepy ykodvegy a nagy erejűt, A jó palócokat, ycimy
a jó palócok ycimy A jó palócok ycimy a ycimy jó ycimy palócok ycimy ycimy A
ycimy jó ycimy palócok ycimy ykodvegy A tót atyafiakat ycimy a tót atyafiak
ycimy A tót atyafiak ycimy a ycimy tót ycimy atyafiak ycimy ycimy A ycimy tót
ycimy atyafiak ycimy ykodvegy és sok-sok más, húsból és vérből való alakot és történeteket
állított az olvasó elé. Csak ki kell ragadni ebből az írói csodálatos kincsesházból
egy-egy párjelenetet és már kezdődhetik is a legkellemesebb, legnemesebb színpadi
produkció, amelynek a súgója, írója, rendezője, díszlettervezője a Mikszáth Kálmán
yszemelynevy mikszáth kálmán yszemelynevy Mikszáth Kálmán yszemelynevy mikszáth
yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy Kálmán
yszemelynevy ykodvegy zsenije. Ennek a helyes átérzése sugalja a magyar színésznek
azt az okos vállalkozást, amikor pld. rádióbeli fölolvasásra, műsoros hangversenyre
rendszerint valamely Mikszáth-jelenetet, yszemelynevy mikszáth yszemelynevy
Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy
ykodvegy novellát, rajzot, regény-részletet stb. vesz elő a könyvtárak polcáról.
Mikszáth Kálmánnak, yszemelynevy mikszáth kálmán yszemelynevy Mikszáth Kálmán
yszemelynevy mikszáth yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth
yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy az irodalom »nagy palócának« megyebeli,
nógrádi ytelepulesy nógrád ytelepulesy nógrád ymegyey nógrád megye ykodvegy földije,
az egyénileg is kiváló színművész: Szerémy Zoltán yszemelynevy szerémy zoltán
yszemelynevy Szerémy Zoltán yszemelynevy szerémy yszemelynevy zoltán
yszemelynevy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy kezdte
kultiválni ezeket a színpadosított Mikszáth-párbeszédeket, yszemelynevy
mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy
Mikszáth yszemelynevy ykodvegy még pedig az ügyes-bajos emberrel stb. az országos
Mikszáth-jubileumon. yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy
mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy Azután a színpadi
adaptőrök is »felfedezték« Mikszáth Kálmán yszemelynevy mikszáth kálmán
yszemelynevy Mikszáth Kálmán yszemelynevy mikszáth yszemelynevy kálmán
yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy ízes,
pompás írói egyéniségét a magyar színpadok számára. Elsőnek a »Szent Péter esernyője«
ycimy szent péter esernyője ycimy Szent Péter esernyője ycimy szent ycimy péter
ycimy esernyője ycimy ycimy Szent ycimy Péter ycimy esernyője ycimy ykodvegy foglalta
el győzelmesen a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S
yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy színpadát és állandóan telt nézőterének szívét.
Ugyanez a dramatizált Mikszáth-regény yszemelynevy mikszáth yszemelynevy
Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy
ykodvegy szerepelt az első magyar filmek között is és bizonyára még ma is műsoron
tarthatná magát, ha nem rongyolódott volna el a sok ideig és igen sok előadáson
lepergetett film, amelynek nagy sikere volt, még Mikszáth yszemelynevy mikszáth
yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth
yszemelynevy ykodvegy legerősebb oldala, a párbeszédek zamata és hallható humora
nélkül is. Azután jött a »Noszty-fiú esete a Tóth Marival«, ycimy noszty-fiú esete
a tóth marival ycimy Noszty-fiú esete a Tóth Marival ycimy noszty-fiú ycimy
esete ycimy a ycimy tóth ycimy marival ycimy ycimy Noszty-fiú ycimy esete ycimy
a ycimy Tóth ycimy Ma amely majdnem egy egész színházi szezonon át uralta a Vígszínház
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy akkori (háború utáni) műsorát, pedig ez
is inkább keret-darabbá lett a dramatizálásban, semhogy maradéktalanul adta volna
vissza Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy
mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy klasszikus értékeit:
a humort, a tökéletes jellem-ábrázolást, a költői igazságszolgáltatás megnyugtató
befejezését és mindazt a mikszáthi yszemelynevy mikszáth yszemelynevy mikszáth
yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy mikszáth yszemelynevy ykodvegy magyar
ízt, amelyet utánzó epigonok föl nem érhetnek. Aztán jött a »Besztercze ostroma«,
ycimy besztercze ostroma ycimy Besztercze ostroma ycimy besztercze ycimy
ostroma ycimy ycimy Besztercze ycimy ostroma ycimy ykodvegy amely legkevésbé való
ugyan színpadra, mert cervantesi yszemelynevy cervantes yszemelynevy cervantes
yszemelynevy cervantes yszemelynevy yszemelynevy cervantes yszemelynevy
ykodvegy akaratlan reminiscenciái kiirthatatlanok a színházi néző gyerekkori emlékeiből
és helyzetkomikuma kétszeresen kesernyés a színpadról látva; de még ez a félrefogott
átültetés sem árthat a Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth
yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy nagy
népszerűségének. Jönni fognak a többi Mikszáthok yszemelynevy mikszáth
yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth
yszemelynevy ykodvegy és (a Szelistyei asszonyokból ycimy szelistyei asszonyok
ycimy Szelistyei asszonyok ycimy szelistyei ycimy asszonyok ycimy ycimy
Szelistyei ycimy asszonyok ycimy ykodvegy vígoperát írtak és Bécsben, ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Grácban ytelepulesy grác
ytelepulesy Grác yorszagy Ausztria ykodvegy is bemutatták) csak akadjon végre avatott
kéz, amely a »Fekete város«-ból, ycimy fekete város ycimy Fekete város ycimy
fekete ycimy város ycimy ycimy Fekete ycimy város ycimy ykodvegy a »Különös házasság«-ból,
ycimy különös házasság ycimy Különös házasság ycimy különös ycimy házasság
ycimy ycimy Különös ycimy házasság ycimy ykodvegy »Akli Miklós« ycimy akli
miklós ycimy Akli Miklós ycimy akli ycimy miklós ycimy ycimy Akli ycimy Miklós
ycimy ykodvegy romantikus históriájából, a »Fekete kakas«-ból, ycimy fekete
kakas ycimy Fekete kakas ycimy fekete ycimy kakas ycimy ycimy Fekete ycimy
kakas ycimy ykodvegy az »Eladó földbirtok«-ból ycimy eladó földbirtok ycimy
Eladó földbirtok ycimy eladó ycimy földbirtok ycimy ycimy Eladó ycimy
földbirtok ycimy ykodvegy és megannyi nagyszerű Mikszáth-elbeszélésből yszemelynevy
mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy
Mikszáth yszemelynevy ykodvegy és regényből megcsinálja Mikszáth yszemelynevy
mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy
Mikszáth yszemelynevy ykodvegy színpadi sikereit. A »Vén gazember« ycimy vén
gazember ycimy Vén gazember ycimy vén ycimy gazember ycimy ycimy Vén ycimy
gazember ycimy ykodvegy Nemzeti Színházi yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy térfoglalása is jelentékeny bizonyságtétel
amellett, hogy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth
yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy minden
szépírói alkotása tökéletesen színszerű és amíg a színésznek magának is gyönyörűsége
a Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth
yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy alakjaival való nemesebb
értelemben vett színjátszás, addig a közönség élvezettel szívja magába az életigazság
és humor mikszáthi yszemelynevy mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy
mikszáth yszemelynevy yszemelynevy mikszáth yszemelynevy ykodvegy magyarságát. Ha
pedig méltó dramaturg veti rá a szemeit Mikszáth yszemelynevy mikszáth
yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth
yszemelynevy ykodvegy »Új Zrinyiász«-ára, ycimy új zrinyiász ycimy Új Zrinyiász
ycimy új ycimy zrinyiász ycimy ycimy Új ycimy Zrinyiász ycimy ykodvegy akkor csodálatos
szenzációval fog kivirágzani a magyar színpadon egy új műfaj: a szatirikus drámai
revü, amelyből, ha csekélyebb arányokban is, mert csupán a magyar glóbus területére
leszűkítve is, Madách yszemelynevy madách yszemelynevy Madách yszemelynevy
madách yszemelynevy yszemelynevy Madách yszemelynevy ykodvegy zsenijére emlékeztető
grandiózitások érezhetők. Mikszáth Kálmán yszemelynevy mikszáth kálmán
yszemelynevy Mikszáth Kálmán yszemelynevy mikszáth yszemelynevy kálmán
yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy életrajza
a legcsodálatosabb vegyüléke a zseni megpróbáltatásainak, amelyek kiérlelik a képességeket
és az istenáldotta tehetségeket. Nógrád megyéből ytelepulesy nógrád megye
ytelepulesy Nógrád megyé ymegyey nógrád megye ykodvegy indult, Szklabonyán ytelepulesy
szklabonya ytelepulesy Szklabonyá ymegyey nógrád megye ykodvegy született, 1849.
jan. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 16-án. Atyja, kis-csoltói ytelepulesy
kis-csoltó ytelepulesy kis-csoltó ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy Mikszáth
János, yszemelynevy mikszáth jános yszemelynevy Mikszáth János yszemelynevy
mikszáth yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy
János yszemelynevy ykodvegy jómódú kisnemes volt; anyja a magyar nőemancipáció kiválóságával
(Veres Pálnéval) yszemelynevy veres pálne yszemelynevy Veres Pálné yszemelynevy
veres yszemelynevy pálne yszemelynevy yszemelynevy Veres yszemelynevy Pálné
yszemelynevy ykodvegy volt közeli rokonságban és farádi ytelepulesy farád
ytelepulesy farád ymegyey sopron megye ykodvegy Veres Pálnénak yszemelynevy
veres pálne yszemelynevy Veres Pálné yszemelynevy veres yszemelynevy pálne
yszemelynevy yszemelynevy Veres yszemelynevy Pálné yszemelynevy ykodvegy hívták.
A fiatal Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy
mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy nagyrészt Rimaszombatban
ytelepulesy rimaszombat ytelepulesy Rimaszombat ymegyey gömör- és kis-hont
megye ykodvegy járta iskoláit, noha Selmecen ytelepulesy selmec ytelepulesy
Selmec ymegyey hont megye ykodvegy maturált és 1868-ban xevtizedx 1865 már xtalanevtizedx
1875 Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ment jogásznak.
A jogot elvégezvén, újból hazament Nógrádba ytelepulesy nógrád ytelepulesy
Nógrád ymegyey nógrád megye ykodvegy és miközben mint megyei esküdt működött, éber
érzékkel figyelte a megyei társadalom szines furcsaságait. Ekkor kezdett írni, még
pedig romantikus és humoros rajzokat. Első elbeszélése, amelyből már itt-ott az
oroszlánkörmök is kilátszanak, a »Fővárosi Lapok«-ban yintezmenyy fővárosi
lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy
yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy 1872-ben xevtizedx 1875 jelent meg, »A
batyus zsidó lánya« ycimy a batyus zsidó lánya ycimy A batyus zsidó lánya ycimy
a ycimy batyus ycimy zsidó ycimy lánya ycimy ycimy A ycimy batyus ycimy zsidó
ycimy lánya ycimy ykodvegy címmel. A következő évben szüleit elvesztvén, falusi
gazda akart lenni. Ebben azonban akadályozva lévén, a megyei tisztújításon aljegyzőségre
pályázott, de a magyar irodalom szerencséjére elbukott és Pestre pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jött írói szerencséjét kipróbálni.
Vigasztalására minden komoly tehetségnek, Mikszáth yszemelynevy mikszáth
yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth
yszemelynevy ykodvegy nagyon nehezen boldogult eleinte az írói pályán. Zsenge írásaiból
alig-alig tudott megélni, úgy hogy vállalnia kellett az újságírás keresztjét is,
hogy éhen ne pusztuljon. »Elbeszélések« ycimy elbeszélések ycimy Elbeszélések
ycimy elbeszélések ycimy ycimy Elbeszélések ycimy ykodvegy c. első kötete (1874.)
semmi xtalanevtizedx 1885 tetszést sem keltett. Szinte-szinte végleg elkedvetlenedett
már a neki térdigérő írókkal való keserves vetélkedésben, amikor jósorsa Szegedre
ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy vitte. Ott
a »Szegedi Napló«-nál yintezmenyy szegedi napló yintezmenyy Szegedi yintezmenyy
szegedi yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Szegedi yintezmenyy ykodvegy és
a nagy árvizet követő mozgalmas, rekonstrukciós életben végre — tehát közel 30 éves
korában — magára talált. Karcolataibán kiönthette pompás humorát Tisza Lajos gróf
yszemelynevy tisza lajos gróf yszemelynevy Tisza Lajos gróf yszemelynevy tisza
yszemelynevy lajos yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Tisza
yszemelynevy Lajos yszemelynevy gróf yszemelynevy yk »udvara« körül, megírván a
királyi biztosság tarka alakjait. Majd a »Szegedi Napló« yintezmenyy szegedi
napló yintezmenyy Szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy napló yintezmenyy
yintezmenyy Szegedi yintezmenyy ykodvegy kiadója, Bába Sándor yszemelynevy bába
sándor yszemelynevy Bába Sándor yszemelynevy bába yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Bába yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy ösztönzésére
megírta a »Tót atyafiak« ycimy tót atyafiak ycimy Tót atyafiak ycimy tót ycimy
atyafiak ycimy ycimy Tót ycimy atyafiak ycimy ykodvegy első mikszáthi yszemelynevy
mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy
mikszáth yszemelynevy ykodvegy kötetét, amelynek országos sikere volt. Azután már
nem is maradhatott sokáig a jó vidéken. Egymásután hívták a kiadók és szerkesztőségek
Budapestre. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Itt
csakhamar megírta »A jó palócok«-at, ycimy a jó palócok ycimy A jó palócok
ycimy a ycimy jó ycimy palócok ycimy ycimy A ycimy jó ycimy palócok ycimy
ykodvegy majd mint az »Ország-Világ« yintezmenyy ország-világ yintezmenyy
Ország-V yintezmenyy ország-világ yintezmenyy yintezmenyy Ország-V yintezmenyy
ykodvegy segédszerkesztője működött. Csakhamar a »Pesti Hirlap« yintezmenyy
pesti hirlap yintezmenyy Pesti Hi yintezmenyy pesti yintezmenyy hirlap
yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hi yintezmenyy ykodvegy nyerte meg munkatársául
és itt kezdte írni »A tisztelt ház« ycimy a tisztelt ház ycimy A tisztelt ház
ycimy a ycimy tisztelt ycimy ház ycimy ycimy A ycimy tisztelt ycimy ház ycimy
ykodvegy című, országosan kedvelt pompás karcolatait. Irodalmi munkásságának eredményei
közé számítható, hogy 1882-ben xevtizedx 1885 a xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx
1905 Petőfi- yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi
yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy és Kisfaludy - Társaság yintezmenyy
kisfaludy - társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy -
yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy tagjai
közé választotta. Ezt az Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia
yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy is betetőzte
Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth
yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy megválasztatásával. Ugyanezen
évben képviselő is lett és feleségül vette Mauks Ilonát, yszemelynevy mauks
ilona yszemelynevy Mauks Iloná yszemelynevy mauks yszemelynevy ilona
yszemelynevy yszemelynevy Mauks yszemelynevy Iloná yszemelynevy ykodvegy a balassagyarmati
ytelepulesy balassagyarmat ytelepulesy balassagyarmat ymegyey nógrád megye
ykodvegy központi főszolgabíró leányát. Három fia született ebből a házasságból,
de ma már csak egy van életben. Munkái, iratai mintegy harminc kötetre tehetők és
sok idegen nyelvre van lefordítva, akár csak a Jókai yszemelynevy jókai
yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai
yszemelynevy ykodvegy írásai. Svédre ynyelvy svéd ynyelvy Svéd ynyelvy svéd
ynyelvy ynyelvy Svéd ynyelvy ykodvegy maga Oszkár svéd király yszemelynevy
oszkár svéd király yszemelynevy Oszkár svéd király yszemelynevy oszkár
yszemelynevy svéd yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy Oszkár
yszemelynevy svéd yszemelynevy király yszemel fordította Mikszáthot. yszemelynevy
mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy
Mikszáth yszemelynevy ykodvegy Negyvenéves írói jubileumát 1910-ben xevtizedx
1915 ülte xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 meg az ország nagy fénnyel. Nemzeti
ajándékul megvették neki a család ősi birtokát, Szklabonyát, ytelepulesy
szklabonya ytelepulesy Szklabonyá ymegyey nógrád megye ykodvegy amelyet a nagy elbeszélő
nevéről Mikszáthfalvának yszemelynevy mikszáthfalva yszemelynevy Mikszáthfalvá
yszemelynevy mikszáthfalva yszemelynevy yszemelynevy Mikszáthfalvá yszemelynevy
ykodvegy neveztek el. A sok fiatalkori küzdelem időelőtt sírbavitte a magyar irodalom
e kiválóságát és pedig ugyanabban az évben, amikor az országos elismerés jutott
neki elégtételül. (Liptay Károly.) yszemelynevy liptay károly yszemelynevy
Liptay Károly yszemelynevy liptay yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy
Liptay yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy liptay károly szin_III.0304.pdf
III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Mikszáth Kálmán - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1849
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0304.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0304.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29172.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Mikszáth
Kálmán
Szócikk: Mikszáth Kálmán a legjelentékenyebb és
a külföldön is leginkább elterjedt magyar elbeszélők és humoristák egyike, Jókai
Mór kortársa, népszerűségének és sikereinek osztályosa; a magyar széppróza egyik
legkiválóbb fejedelme: gyöngy a magyar kultúr-hegemónia koronájának ékkövei között.
Mikszáth Kálmán tulajdonképen nem volt színpadi-író, mégsem hagyható ki a színészet
és színügyi lexikonból, mert nagyszerű írói megérzései, pompás humora, történeteinek
plasticitása, regény-fejezeteinek fölvonásvégszerű csattanói, alakjainak biztos
jellemzése, romantikája, szinte muzsikáló lyrája, egyszóval egész írói egyénisége
is a színpadot érezteti minden jelentékenyebb írásművében. Szinte csodálatos, hogy
sohase gondolt komolyan arra, hogy színdarabot írjon. Lehet, hogy ennek gyors termelőképessége,
a magyar rajz megteremtésének kedvenc ápolása és a korabeli magyar színpadirodalom
többé-kevésbé kezdetleges infantilitása, kothurnusos nehézkessége, pályájának súlyos
kezdeti nehézségei, hírlapírói elfoglaltságai, képviselői méltósága (amely a nyolcvanas
években még joggal idegenkedhetett a rivalda előtt való pukedlizéstől), tartották
vissza attól, hogy színdarabokat is írjon. És mégis, leginkább színdarabokat írt
anélkül, hogy amit írt, azt a színpad számára írta volna. Ha ezt az állításomat
bizonyítanom kellene, elsősorban arra emlékeztetnék, hogy egy nevezetesebb Mikszáth-ötlet
élvezése után több a szokványos tetszésnél az az érzés, ami az olvasót eltölti.
Ott, ahol Mikszáth a hatalmába kerít bennünket, ott nemcsak kacagni, nemcsak elérzékenyülni,
nemcsak lelkesedni vagyunk kénytelenek, hanem tapsolni szeretnénk, mintha csak színházban
ülnénk a nézőtéren! És valóban, a legnemesebben szórakoztató pompás színház a Mikszáth
írói zsenije, amely a kaszát vásárló parasztot, Prakovszky, a siket kovácsot, Lapaj,
a híres dudás történetét, Mácsik, a nagy erejűt, A jó palócokat, A tót atyafiakat
és sok-sok más, húsból és vérből való alakot és történeteket állított az olvasó
elé. Csak ki kell ragadni ebből az írói csodálatos kincsesházból egy-egy párjelenetet
és már kezdődhetik is a legkellemesebb, legnemesebb színpadi produkció, amelynek
a súgója, írója, rendezője, díszlettervezője a Mikszáth Kálmán zsenije. Ennek a
helyes átérzése sugalja a magyar színésznek azt az okos vállalkozást, amikor pld.
rádióbeli fölolvasásra, műsoros hangversenyre rendszerint valamely Mikszáth-jelenetet,
novellát, rajzot, regény-részletet stb. vesz elő a könyvtárak polcáról. Mikszáth
Kálmánnak, az irodalom »nagy palócának« megyebeli, nógrádi földije, az egyénileg
is kiváló színművész: Szerémy Zoltán kezdte kultiválni ezeket a színpadosított Mikszáth-párbeszédeket,
még pedig az ügyes-bajos emberrel stb. az országos Mikszáth-jubileumon. Azután a
színpadi adaptőrök is »felfedezték« Mikszáth Kálmán ízes, pompás írói egyéniségét
a magyar színpadok számára. Elsőnek a »Szent Péter esernyője« foglalta el győzelmesen
a Magyar Színház színpadát és állandóan telt nézőterének szívét. Ugyanez a dramatizált
Mikszáth-regény szerepelt az első magyar filmek között is és bizonyára még ma is
műsoron tarthatná magát, ha nem rongyolódott volna el a sok ideig és igen sok előadáson
lepergetett film, amelynek nagy sikere volt, még Mikszáth legerősebb oldala, a párbeszédek
zamata és hallható humora nélkül is. Azután jött a »Noszty-fiú esete a Tóth Marival«,
amely majdnem egy egész színházi szezonon át uralta a Vígszínház akkori (háború
utáni) műsorát, pedig ez is inkább keret-darabbá lett a dramatizálásban, semhogy
maradéktalanul adta volna vissza Mikszáth klasszikus értékeit: a humort, a tökéletes
jellem-ábrázolást, a költői igazságszolgáltatás megnyugtató befejezését és mindazt
a mikszáthi magyar ízt, amelyet utánzó epigonok föl nem érhetnek. Aztán jött a »Besztercze
ostroma«, amely legkevésbé való ugyan színpadra, mert cervantesi akaratlan reminiscenciái
kiirthatatlanok a színházi néző gyerekkori emlékeiből és helyzetkomikuma kétszeresen
kesernyés a színpadról látva; de még ez a félrefogott átültetés sem árthat a Mikszáth
nagy népszerűségének. Jönni fognak a többi Mikszáthok és (a Szelistyei asszonyokból
vígoperát írtak és Bécsben, Grácban is bemutatták) csak akadjon végre avatott kéz,
amely a »Fekete város«-ból, a »Különös házasság«-ból, »Akli Miklós« romantikus históriájából,
a »Fekete kakas«-ból, az »Eladó földbirtok«-ból és megannyi nagyszerű Mikszáth-elbeszélésből
és regényből megcsinálja Mikszáth színpadi sikereit. A »Vén gazember« Nemzeti Színházi
térfoglalása is jelentékeny bizonyságtétel amellett, hogy Mikszáth minden szépírói
alkotása tökéletesen színszerű és amíg a színésznek magának is gyönyörűsége a Mikszáth
alakjaival való nemesebb értelemben vett színjátszás, addig a közönség élvezettel
szívja magába az életigazság és humor mikszáthi magyarságát. Ha pedig méltó dramaturg
veti rá a szemeit Mikszáth »Új Zrinyiász«-ára, akkor csodálatos szenzációval fog
kivirágzani a magyar színpadon egy új műfaj: a szatirikus drámai revü, amelyből,
ha csekélyebb arányokban is, mert csupán a magyar glóbus területére leszűkítve is,
Madách zsenijére emlékeztető grandiózitások érezhetők. Mikszáth Kálmán életrajza
a legcsodálatosabb vegyüléke a zseni megpróbáltatásainak, amelyek kiérlelik a képességeket
és az istenáldotta tehetségeket. Nógrád megyéből indult, Szklabonyán született,
1849. jan. 16-án. Atyja, kis-csoltói Mikszáth János, jómódú kisnemes volt; anyja
a magyar nőemancipáció kiválóságával (Veres Pálnéval) volt közeli rokonságban és
farádi Veres Pálnénak hívták. A fiatal Mikszáth nagyrészt Rimaszombatban járta iskoláit,
noha Selmecen maturált és 1868-ban már Pestre ment jogásznak. A jogot elvégezvén,
újból hazament Nógrádba és miközben mint megyei esküdt működött, éber érzékkel figyelte
a megyei társadalom szines furcsaságait. Ekkor kezdett írni, még pedig romantikus
és humoros rajzokat. Első elbeszélése, amelyből már itt-ott az oroszlánkörmök is
kilátszanak, a »Fővárosi Lapok«-ban 1872-ben jelent meg, »A batyus zsidó lánya«
címmel. A következő évben szüleit elvesztvén, falusi gazda akart lenni. Ebben azonban
akadályozva lévén, a megyei tisztújításon aljegyzőségre pályázott, de a magyar irodalom
szerencséjére elbukott és Pestre jött írói szerencséjét kipróbálni. Vigasztalására
minden komoly tehetségnek, Mikszáth nagyon nehezen boldogult eleinte az írói pályán.
Zsenge írásaiból alig-alig tudott megélni, úgy hogy vállalnia kellett az újságírás
keresztjét is, hogy éhen ne pusztuljon. »Elbeszélések« c. első kötete (1874.) semmi
tetszést sem keltett. Szinte-szinte végleg elkedvetlenedett már a neki térdigérő
írókkal való keserves vetélkedésben, amikor jósorsa Szegedre vitte. Ott a »Szegedi
Napló«-nál és a nagy árvizet követő mozgalmas, rekonstrukciós életben végre — tehát
közel 30 éves korában — magára talált. Karcolataibán kiönthette pompás humorát Tisza
Lajos gróf »udvara« körül, megírván a királyi biztosság tarka alakjait. Majd a »Szegedi
Napló« kiadója, Bába Sándor ösztönzésére megírta a »Tót atyafiak« első mikszáthi
kötetét, amelynek országos sikere volt. Azután már nem is maradhatott sokáig a jó
vidéken. Egymásután hívták a kiadók és szerkesztőségek Budapestre. Itt csakhamar
megírta »A jó palócok«-at, majd mint az »Ország-Világ« segédszerkesztője működött.
Csakhamar a »Pesti Hirlap« nyerte meg munkatársául és itt kezdte írni »A tisztelt
ház« című, országosan kedvelt pompás karcolatait. Irodalmi munkásságának eredményei
közé számítható, hogy 1882-ben a Petőfi- és Kisfaludy - Társaság tagjai közé választotta.
Ezt az Akadémia is betetőzte Mikszáth megválasztatásával. Ugyanezen évben képviselő
is lett és feleségül vette Mauks Ilonát, a balassagyarmati központi főszolgabíró
leányát. Három fia született ebből a házasságból, de ma már csak egy van életben.
Munkái, iratai mintegy harminc kötetre tehetők és sok idegen nyelvre van lefordítva,
akár csak a Jókai írásai. Svédre maga Oszkár svéd király fordította Mikszáthot.
Negyvenéves írói jubileumát 1910-ben ülte meg az ország nagy fénnyel. Nemzeti ajándékul
megvették neki a család ősi birtokát, Szklabonyát, amelyet a nagy elbeszélő nevéről
Mikszáthfalvának neveztek el. A sok fiatalkori küzdelem időelőtt sírbavitte a magyar
irodalom e kiválóságát és pedig ugyanabban az évben, amikor az országos elismerés
jutott neki elégtételül. (Liptay Károly.) szin_III.0304.pdf III