Címszó: Moli?re Jean Baptiste Poquelin - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1622
SZULETESIEVTIZED 1625
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0316.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0316.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29248.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Moli?re
Jean Baptiste Poquelin
Szócikk: Moli?re Jean Baptiste Poquelin a legnagyobb
francia (nemzetiség)
(információ)
vígjátékíró, sz. 1622. (születés
éve) jan. 15-én, Párizsban, (ország) megh.
1673. febr. 17-én, u. o. Minden színművét lefordították magyar nyelvre (»Botcsinálta
doktor«, (cím)
(információ)
»Dandin György«, (cím) (információ)
»Fösvény«, (cím) (információ)
»Kényeskedők«, (cím) (információ)
»Kénytelen házasság«, (cím) (információ)
»Mizantróp«, (cím) »Nők iskolája«,
(cím) (információ)
»Scapin csinyjei«, (cím) »Sganarelle«,
(cím) »Tartuffe«,
(cím) (információ)
»Tudós nők« (cím) stb.) és
azokat már a színészet bölcsőkorában bemutatták színpadjainkon. Első hazai előadásban
színre került műve a »Bourgeois gentilhome«, (cím) magyar címe:
»Fenhéjázó és maga sorsával meg nem elégedő embernek bolondsága«; (cím) előadták
a jezsuiták egri (megye) (információ)
gimnáziumában, 1769-ben. (időpont) Pesten
(Budapest)
elsőül »A tettetett beteg« (cím) c. vígjátéka
került színre, 1792. (időpont) máj.
14-én, Kelemen László (személy) (információ)
fordításában. Műkedvelők 1789-ben (időpont) Simai
Kristóf (személy)
(információ)
fordításában előadták a »Mesterséges ravaszság«
(cím) (információ)
(L. o.) c. vígjátékát. Ugyancsak Simaitól
(személy)
(információ)
való a »Zsugori, telhetetlen, fösvény ember«
(cím) c. fordítás,
amelyet később Kazinczy Ferenc (személy) (információ)
»Fösvény« (cím) (információ)
c. alatt (L. o.) ültetett át magyarra. Műveit
magyarra fordította még: Kazinczy Gábor, (személy) (információ)
Árvay Gergely, (személy) (információ)
Döbrentei Gábor, (személy) (információ)
Szász Károly, (személy) (információ)
Paulay Ede, (személy) (információ)
Kemény J., (személy) (információ)
Bérczik Árpád, (személy) Arany
László, (személy)
(információ)
Almási Tihamér, (személy) (információ)
Perényi J., (személy) (információ)
Váradi Antal, (személy) (információ)
Márkus Miklós, (személy) (információ)
dr. Hevesi Sándor, (személy) Győry
Vilmos, (személy)
(információ)
Lévay József, (személy) (információ)
Toldy László, (személy) (információ)
Gabányi Árpád, (személy) (információ)
Ivánfi Jenő, (személy) (információ)
Gábor Andor (személy) (információ)
stb. (Lásd az egyes fordítók és a színművek
címszavait is.) A halhatatlan világhírű író halálának kétszázados évfordulója alkalmából
1873. (időpont)
febr.17-én a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
a »Tudós nők«-et (cím) adták. Születése
300-ados évfordulóján, 1922. (időpont) jan.
15-én magasztos ünnepi előadás volt a Nemzeti Színházban. (intézmény)
(információ)
Az ünnepi bevezető beszédet Rákosi Jenő (személy) (információ)
mondotta. Utána következett Pekár Gyula:
(személy)
(információ)
»Moliére a királynál« (cím) c. vígjátéka,
majd a »Tartuffe« (cím) (információ)
került színre. szin_III.0316.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Moli?re Jean Baptiste Poquelin
címszóvég 29248 Szócikk: Moli?re Jean Baptiste Poquelin a legnagyobb francia ynemzetisegy
francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy
francia ynemzetisegy ykodvegy vígjátékíró, sz. 1622. jan. xtalanevtizedx 1635 xtalanevtizedx
1645 15-én, Párizsban, ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy
Franciaország ykodvegy megh. 1673. febr. 17-én, u. o. Minden színművét lefordították
magyar nyelvre (»Botcsinálta doktor«, ycimy botcsinálta doktor ycimy
Botcsinálta doktor ycimy botcsinálta ycimy doktor ycimy ycimy Botcsinálta ycimy
doktor ycimy ykodvegy »Dandin György«, ycimy dandin györgy ycimy Dandin György
ycimy dandin ycimy györgy ycimy ycimy Dandin ycimy György ycimy ykodvegy »Fösvény«,
ycimy fösvény ycimy Fösvény ycimy fösvény ycimy ycimy Fösvény ycimy ykodvegy »Kényeskedők«,
ycimy kényeskedők ycimy Kényeskedők ycimy kényeskedők ycimy ycimy Kényeskedők
ycimy ykodvegy »Kénytelen házasság«, ycimy kénytelen házasság ycimy Kénytelen
házasság ycimy kénytelen ycimy házasság ycimy ycimy Kénytelen ycimy házasság
ycimy ykodvegy »Mizantróp«, ycimy mizantróp ycimy Mizantróp ycimy mizantróp
ycimy ycimy Mizantróp ycimy ykodvegy »Nők iskolája«, ycimy nők iskolája ycimy
Nők iskolája ycimy nők ycimy iskolája ycimy ycimy Nők ycimy iskolája ycimy
ykodvegy »Scapin csinyjei«, ycimy scapin csinyjei ycimy Scapin csinyjei ycimy
scapin ycimy csinyjei ycimy ycimy Scapin ycimy csinyjei ycimy ykodvegy »Sganarelle«,
ycimy sganarelle ycimy Sganarelle ycimy sganarelle ycimy ycimy Sganarelle ycimy
ykodvegy »Tartuffe«, ycimy tartuffe ycimy Tartuffe ycimy tartuffe ycimy ycimy
Tartuffe ycimy ykodvegy »Tudós nők« ycimy tudós nők ycimy Tudós nők ycimy tudós
ycimy nők ycimy ycimy Tudós ycimy nők ycimy ykodvegy stb.) és azokat már a színészet
bölcsőkorában bemutatták színpadjainkon. Első hazai előadásban színre került műve
a »Bourgeois gentilhome«, ycimy bourgeois gentilhome ycimy Bourgeois gentilhome
ycimy bourgeois ycimy gentilhome ycimy ycimy Bourgeois ycimy gentilhome ycimy
ykodvegy magyar címe: »Fenhéjázó és maga sorsával meg nem elégedő embernek bolondsága«;
ycimy fenhéjázó és maga sorsával meg nem elégedő embernek bolondsága ycimy
Fenhéjázó és maga sorsával meg nem elégedő embernek bolondsága ycimy fenhéjázó
ycimy és ycimy maga ycimy sorsával ycimy meg előadták a jezsuiták egri ytelepulesy
egri ytelepulesy egri ymegyey szatmár megye ykodvegy gimnáziumában, 1769-ben. xevtizedx
1765 Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy elsőül »A
tettetett beteg« ycimy a tettetett beteg ycimy A tettetett beteg ycimy a ycimy
tettetett ycimy beteg ycimy ycimy A ycimy tettetett ycimy beteg ycimy ykodvegy c.
vígjátéka került színre, 1792. xevtizedx 1795 máj. 14-én, Kelemen László yszemelynevy
kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy
lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy
ykodvegy fordításában. Műkedvelők 1789-ben xevtizedx 1785 Simai Kristóf yszemelynevy
simai kristóf yszemelynevy Simai Kristóf yszemelynevy simai yszemelynevy
kristóf yszemelynevy yszemelynevy Simai yszemelynevy Kristóf yszemelynevy
ykodvegy fordításában előadták a »Mesterséges ravaszság« ycimy mesterséges
ravaszság ycimy Mesterséges ravaszság ycimy mesterséges ycimy ravaszság ycimy
ycimy Mesterséges ycimy ravaszság ycimy ykodvegy (L. o.) c. vígjátékát. Ugyancsak
Simaitól yszemelynevy simai yszemelynevy Simai yszemelynevy simai yszemelynevy
yszemelynevy Simai yszemelynevy ykodvegy való a »Zsugori, telhetetlen, fösvény ember«
ycimy zsugori, telhetetlen, fösvény ember ycimy Zsugori, telhetetlen, fösvény
ember ycimy zsugori, ycimy telhetetlen, ycimy fösvény ycimy ember ycimy ycimy
Zsugori, ycimy telhetetlen, ycimy fösvény yc c. fordítás, amelyet később Kazinczy
Ferenc yszemelynevy kazinczy ferenc yszemelynevy Kazinczy Ferenc yszemelynevy kazinczy
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy »Fösvény« ycimy fösvény ycimy Fösvény ycimy fösvény ycimy
ycimy Fösvény ycimy ykodvegy c. alatt (L. o.) ültetett át magyarra. Műveit magyarra
fordította még: Kazinczy Gábor, yszemelynevy kazinczy gábor yszemelynevy
Kazinczy Gábor yszemelynevy kazinczy yszemelynevy gábor yszemelynevy
yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy Árvay Gergely, yszemelynevy
árvay gergely yszemelynevy Árvay Gergely yszemelynevy árvay yszemelynevy
gergely yszemelynevy yszemelynevy Árvay yszemelynevy Gergely yszemelynevy
ykodvegy Döbrentei Gábor, yszemelynevy döbrentei gábor yszemelynevy Döbrentei
Gábor yszemelynevy döbrentei yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy
Döbrentei yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy Szász Károly, yszemelynevy
szász károly yszemelynevy Szász Károly yszemelynevy szász yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Szász yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Paulay
Ede, yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay
yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy
ykodvegy Kemény J., yszemelynevy kemény j. yszemelynevy Kemény J. yszemelynevy
kemény yszemelynevy j. yszemelynevy yszemelynevy Kemény yszemelynevy J.
yszemelynevy ykodvegy Bérczik Árpád, yszemelynevy bérczik árpád yszemelynevy
Bérczik Árpád yszemelynevy bérczik yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy
Bérczik yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Arany László, yszemelynevy
arany lászló yszemelynevy Arany László yszemelynevy arany yszemelynevy lászló
yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Almási
Tihamér, yszemelynevy almási tihamér yszemelynevy Almási Tihamér yszemelynevy
almási yszemelynevy tihamér yszemelynevy yszemelynevy Almási yszemelynevy
Tihamér yszemelynevy ykodvegy Perényi J., yszemelynevy perényi j. yszemelynevy
Perényi J. yszemelynevy perényi yszemelynevy j. yszemelynevy yszemelynevy
Perényi yszemelynevy J. yszemelynevy ykodvegy Váradi Antal, yszemelynevy váradi
antal yszemelynevy Váradi Antal yszemelynevy váradi yszemelynevy antal
yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Márkus
Miklós, yszemelynevy márkus miklós yszemelynevy Márkus Miklós yszemelynevy
márkus yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Miklós
yszemelynevy ykodvegy dr. Hevesi Sándor, yszemelynevy dr. hevesi sándor
yszemelynevy dr. Hevesi Sándor yszemelynevy dr. yszemelynevy hevesi
yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Hevesi
yszemelynevy Sándor yszemelynev Győry Vilmos, yszemelynevy győry vilmos
yszemelynevy Győry Vilmos yszemelynevy győry yszemelynevy vilmos yszemelynevy
yszemelynevy Győry yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy Lévay József, yszemelynevy
lévay józsef yszemelynevy Lévay József yszemelynevy lévay yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Lévay yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Toldy
László, yszemelynevy toldy lászló yszemelynevy Toldy László yszemelynevy toldy
yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Toldy yszemelynevy László
yszemelynevy ykodvegy Gabányi Árpád, yszemelynevy gabányi árpád yszemelynevy
Gabányi Árpád yszemelynevy gabányi yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy
Gabányi yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Ivánfi Jenő, yszemelynevy
ivánfi jenő yszemelynevy Ivánfi Jenő yszemelynevy ivánfi yszemelynevy jenő
yszemelynevy yszemelynevy Ivánfi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Gábor Andor
yszemelynevy gábor andor yszemelynevy Gábor Andor yszemelynevy gábor yszemelynevy
andor yszemelynevy yszemelynevy Gábor yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy stb.
(Lásd az egyes fordítók és a színművek címszavait is.) A halhatatlan világhírű író
halálának kétszázados évfordulója alkalmából 1873. xevtizedx 1875 febr.17-én a Nemzeti
Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Tudós
nők«-et ycimy tudós nők ycimy Tudós nők ycimy tudós ycimy nők ycimy ycimy Tudós
ycimy nők ycimy ykodvegy adták. Születése 300-ados évfordulóján, 1922. xevtizedx
1925 jan. 15-én magasztos ünnepi előadás volt a Nemzeti Színházban. yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Az ünnepi bevezető beszédet
Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy
rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy mondotta. Utána következett Pekár Gyula: yszemelynevy
pekár gyula yszemelynevy Pekár Gyula yszemelynevy pekár yszemelynevy gyula
yszemelynevy yszemelynevy Pekár yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy »Moliére
a királynál« ycimy moliére a királynál ycimy Moliére a királynál ycimy moliére
ycimy a ycimy királynál ycimy ycimy Moliére ycimy a ycimy királynál ycimy
ykodvegy c. vígjátéka, majd a »Tartuffe« ycimy tartuffe ycimy Tartuffe ycimy tartuffe
ycimy ycimy Tartuffe ycimy ykodvegy került színre. szin_III.0316.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Moli?re Jean Baptiste Poquelin - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1622
SZULETESIEVTIZED 1625
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0316.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0316.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29248.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Moli?re
Jean Baptiste Poquelin
Szócikk: Moli?re Jean Baptiste Poquelin a legnagyobb
francia vígjátékíró, sz. 1622. jan. 15-én, Párizsban, megh. 1673. febr. 17-én, u.
o. Minden színművét lefordították magyar nyelvre (»Botcsinálta doktor«, »Dandin
György«, »Fösvény«, »Kényeskedők«, »Kénytelen házasság«, »Mizantróp«, »Nők iskolája«,
»Scapin csinyjei«, »Sganarelle«, »Tartuffe«, »Tudós nők« stb.) és azokat már a színészet
bölcsőkorában bemutatták színpadjainkon. Első hazai előadásban színre került műve
a »Bourgeois gentilhome«, magyar címe: »Fenhéjázó és maga sorsával meg nem elégedő
embernek bolondsága«; előadták a jezsuiták egri gimnáziumában, 1769-ben. Pesten
elsőül »A tettetett beteg« c. vígjátéka került színre, 1792. máj. 14-én, Kelemen
László fordításában. Műkedvelők 1789-ben Simai Kristóf fordításában előadták a »Mesterséges
ravaszság« (L. o.) c. vígjátékát. Ugyancsak Simaitól való a »Zsugori, telhetetlen,
fösvény ember« c. fordítás, amelyet később Kazinczy Ferenc »Fösvény« c. alatt (L.
o.) ültetett át magyarra. Műveit magyarra fordította még: Kazinczy Gábor, Árvay
Gergely, Döbrentei Gábor, Szász Károly, Paulay Ede, Kemény J., Bérczik Árpád, Arany
László, Almási Tihamér, Perényi J., Váradi Antal, Márkus Miklós, dr. Hevesi Sándor,
Győry Vilmos, Lévay József, Toldy László, Gabányi Árpád, Ivánfi Jenő, Gábor Andor
stb. (Lásd az egyes fordítók és a színművek címszavait is.) A halhatatlan világhírű
író halálának kétszázados évfordulója alkalmából 1873. febr.17-én a Nemzeti Színházban
a »Tudós nők«-et adták. Születése 300-ados évfordulóján, 1922. jan. 15-én magasztos
ünnepi előadás volt a Nemzeti Színházban. Az ünnepi bevezető beszédet Rákosi Jenő
mondotta. Utána következett Pekár Gyula: »Moliére a királynál« c. vígjátéka, majd
a »Tartuffe« került színre. szin_III.0316.pdf III
