Címszó: Moli?re Jean Baptiste Poquelin - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1622

SZULETESIEVTIZED 1625

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0316.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0316.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29248.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Moli?re Jean Baptiste Poquelin

Szócikk: Moli?re Jean Baptiste Poquelin a legnagyobb francia (nemzetiség) (információ)  vígjátékíró, sz. 1622. (születés éve) jan. 15-én, Párizsban, (ország) megh. 1673. febr. 17-én, u. o. Minden színművét lefordították magyar nyelvre (»Botcsinálta doktor«, (cím) (információ)  »Dandin György«, (cím) (információ)  »Fösvény«, (cím) (információ)  »Kényeskedők«, (cím) (információ)  »Kénytelen házasság«, (cím) (információ)  »Mizantróp«, (cím) »Nők iskolája«, (cím) (információ)  »Scapin csinyjei«, (cím) »Sganarelle«, (cím) »Tartuffe«, (cím) (információ)  »Tudós nők« (cím) stb.) és azokat már a színészet bölcsőkorában bemutatták színpadjainkon. Első hazai előadásban színre került műve a »Bourgeois gentilhome«, (cím) magyar címe: »Fenhéjázó és maga sorsával meg nem elégedő embernek bolondsága«; (cím) előadták a jezsuiták egri (megye) (információ)  gimnáziumában, 1769-ben. (időpont) Pesten (Budapest) elsőül »A tettetett beteg« (cím) c. vígjátéka került színre, 1792. (időpont) máj. 14-én, Kelemen László (személy) (információ)  fordításában. Műkedvelők 1789-ben (időpont) Simai Kristóf (személy) (információ)  fordításában előadták a »Mesterséges ravaszság« (cím) (információ)  (L. o.) c. vígjátékát. Ugyancsak Simaitól (személy) (információ)  való a »Zsugori, telhetetlen, fösvény ember« (cím) c. fordítás, amelyet később Kazinczy Ferenc (személy) (információ)  »Fösvény« (cím) (információ)  c. alatt (L. o.) ültetett át magyarra. Műveit magyarra fordította még: Kazinczy Gábor, (személy) (információ)  Árvay Gergely, (személy) (információ)  Döbrentei Gábor, (személy) (információ)  Szász Károly, (személy) (információ)  Paulay Ede, (személy) (információ)  Kemény J., (személy) (információ)  Bérczik Árpád, (személy) Arany László, (személy) (információ)  Almási Tihamér, (személy) (információ)  Perényi J., (személy) (információ)  Váradi Antal, (személy) (információ)  Márkus Miklós, (személy) (információ)  dr. Hevesi Sándor, (személy) Győry Vilmos, (személy) (információ)  Lévay József, (személy) (információ)  Toldy László, (személy) (információ)  Gabányi Árpád, (személy) (információ)  Ivánfi Jenő, (személy) (információ)  Gábor Andor (személy) (információ)  stb. (Lásd az egyes fordítók és a színművek címszavait is.) A halhatatlan világhírű író halálának kétszázados évfordulója alkalmából 1873. (időpont) febr.17-én a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  a »Tudós nők«-et (cím) adták. Születése 300-ados évfordulóján, 1922. (időpont) jan. 15-én magasztos ünnepi előadás volt a Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  Az ünnepi bevezető beszédet Rákosi Jenő (személy) (információ)  mondotta. Utána következett Pekár Gyula: (személy) (információ)  »Moliére a királynál« (cím) c. vígjátéka, majd a »Tartuffe« (cím) (információ)  került színre. szin_III.0316.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Moli?re Jean Baptiste Poquelin címszóvég 29248 Szócikk: Moli?re Jean Baptiste Poquelin a legnagyobb francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy vígjátékíró, sz. 1622. jan. xtalanevtizedx 1635 xtalanevtizedx 1645 15-én, Párizsban, ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy megh. 1673. febr. 17-én, u. o. Minden színművét lefordították magyar nyelvre (»Botcsinálta doktor«, ycimy botcsinálta doktor ycimy Botcsinálta doktor ycimy botcsinálta ycimy doktor ycimy ycimy Botcsinálta ycimy doktor ycimy ykodvegy »Dandin György«, ycimy dandin györgy ycimy Dandin György ycimy dandin ycimy györgy ycimy ycimy Dandin ycimy György ycimy ykodvegy »Fösvény«, ycimy fösvény ycimy Fösvény ycimy fösvény ycimy ycimy Fösvény ycimy ykodvegy »Kényeskedők«, ycimy kényeskedők ycimy Kényeskedők ycimy kényeskedők ycimy ycimy Kényeskedők ycimy ykodvegy »Kénytelen házasság«, ycimy kénytelen házasság ycimy Kénytelen házasság ycimy kénytelen ycimy házasság ycimy ycimy Kénytelen ycimy házasság ycimy ykodvegy »Mizantróp«, ycimy mizantróp ycimy Mizantróp ycimy mizantróp ycimy ycimy Mizantróp ycimy ykodvegy »Nők iskolája«, ycimy nők iskolája ycimy Nők iskolája ycimy nők ycimy iskolája ycimy ycimy Nők ycimy iskolája ycimy ykodvegy »Scapin csinyjei«, ycimy scapin csinyjei ycimy Scapin csinyjei ycimy scapin ycimy csinyjei ycimy ycimy Scapin ycimy csinyjei ycimy ykodvegy »Sganarelle«, ycimy sganarelle ycimy Sganarelle ycimy sganarelle ycimy ycimy Sganarelle ycimy ykodvegy »Tartuffe«, ycimy tartuffe ycimy Tartuffe ycimy tartuffe ycimy ycimy Tartuffe ycimy ykodvegy »Tudós nők« ycimy tudós nők ycimy Tudós nők ycimy tudós ycimy nők ycimy ycimy Tudós ycimy nők ycimy ykodvegy stb.) és azokat már a színészet bölcsőkorában bemutatták színpadjainkon. Első hazai előadásban színre került műve a »Bourgeois gentilhome«, ycimy bourgeois gentilhome ycimy Bourgeois gentilhome ycimy bourgeois ycimy gentilhome ycimy ycimy Bourgeois ycimy gentilhome ycimy ykodvegy magyar címe: »Fenhéjázó és maga sorsával meg nem elégedő embernek bolondsága«; ycimy fenhéjázó és maga sorsával meg nem elégedő embernek bolondsága ycimy Fenhéjázó és maga sorsával meg nem elégedő embernek bolondsága ycimy fenhéjázó ycimy és ycimy maga ycimy sorsával ycimy meg előadták a jezsuiták egri ytelepulesy egri ytelepulesy egri ymegyey szatmár megye ykodvegy gimnáziumában, 1769-ben. xevtizedx 1765 Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy elsőül »A tettetett beteg« ycimy a tettetett beteg ycimy A tettetett beteg ycimy a ycimy tettetett ycimy beteg ycimy ycimy A ycimy tettetett ycimy beteg ycimy ykodvegy c. vígjátéka került színre, 1792. xevtizedx 1795 máj. 14-én, Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy fordításában. Műkedvelők 1789-ben xevtizedx 1785 Simai Kristóf yszemelynevy simai kristóf yszemelynevy Simai Kristóf yszemelynevy simai yszemelynevy kristóf yszemelynevy yszemelynevy Simai yszemelynevy Kristóf yszemelynevy ykodvegy fordításában előadták a »Mesterséges ravaszság« ycimy mesterséges ravaszság ycimy Mesterséges ravaszság ycimy mesterséges ycimy ravaszság ycimy ycimy Mesterséges ycimy ravaszság ycimy ykodvegy (L. o.) c. vígjátékát. Ugyancsak Simaitól yszemelynevy simai yszemelynevy Simai yszemelynevy simai yszemelynevy yszemelynevy Simai yszemelynevy ykodvegy való a »Zsugori, telhetetlen, fösvény ember« ycimy zsugori, telhetetlen, fösvény ember ycimy Zsugori, telhetetlen, fösvény ember ycimy zsugori, ycimy telhetetlen, ycimy fösvény ycimy ember ycimy ycimy Zsugori, ycimy telhetetlen, ycimy fösvény yc c. fordítás, amelyet később Kazinczy Ferenc yszemelynevy kazinczy ferenc yszemelynevy Kazinczy Ferenc yszemelynevy kazinczy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy »Fösvény« ycimy fösvény ycimy Fösvény ycimy fösvény ycimy ycimy Fösvény ycimy ykodvegy c. alatt (L. o.) ültetett át magyarra. Műveit magyarra fordította még: Kazinczy Gábor, yszemelynevy kazinczy gábor yszemelynevy Kazinczy Gábor yszemelynevy kazinczy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy Árvay Gergely, yszemelynevy árvay gergely yszemelynevy Árvay Gergely yszemelynevy árvay yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Árvay yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy Döbrentei Gábor, yszemelynevy döbrentei gábor yszemelynevy Döbrentei Gábor yszemelynevy döbrentei yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Döbrentei yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy Szász Károly, yszemelynevy szász károly yszemelynevy Szász Károly yszemelynevy szász yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Szász yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Paulay Ede, yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Kemény J., yszemelynevy kemény j. yszemelynevy Kemény J. yszemelynevy kemény yszemelynevy j. yszemelynevy yszemelynevy Kemény yszemelynevy J. yszemelynevy ykodvegy Bérczik Árpád, yszemelynevy bérczik árpád yszemelynevy Bérczik Árpád yszemelynevy bérczik yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Bérczik yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Arany László, yszemelynevy arany lászló yszemelynevy Arany László yszemelynevy arany yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Almási Tihamér, yszemelynevy almási tihamér yszemelynevy Almási Tihamér yszemelynevy almási yszemelynevy tihamér yszemelynevy yszemelynevy Almási yszemelynevy Tihamér yszemelynevy ykodvegy Perényi J., yszemelynevy perényi j. yszemelynevy Perényi J. yszemelynevy perényi yszemelynevy j. yszemelynevy yszemelynevy Perényi yszemelynevy J. yszemelynevy ykodvegy Váradi Antal, yszemelynevy váradi antal yszemelynevy Váradi Antal yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Márkus Miklós, yszemelynevy márkus miklós yszemelynevy Márkus Miklós yszemelynevy márkus yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy dr. Hevesi Sándor, yszemelynevy dr. hevesi sándor yszemelynevy dr. Hevesi Sándor yszemelynevy dr. yszemelynevy hevesi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Hevesi yszemelynevy Sándor yszemelynev Győry Vilmos, yszemelynevy győry vilmos yszemelynevy Győry Vilmos yszemelynevy győry yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Győry yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy Lévay József, yszemelynevy lévay józsef yszemelynevy Lévay József yszemelynevy lévay yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Lévay yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Toldy László, yszemelynevy toldy lászló yszemelynevy Toldy László yszemelynevy toldy yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Toldy yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Gabányi Árpád, yszemelynevy gabányi árpád yszemelynevy Gabányi Árpád yszemelynevy gabányi yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Gabányi yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Ivánfi Jenő, yszemelynevy ivánfi jenő yszemelynevy Ivánfi Jenő yszemelynevy ivánfi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Ivánfi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Gábor Andor yszemelynevy gábor andor yszemelynevy Gábor Andor yszemelynevy gábor yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Gábor yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy stb. (Lásd az egyes fordítók és a színművek címszavait is.) A halhatatlan világhírű író halálának kétszázados évfordulója alkalmából 1873. xevtizedx 1875 febr.17-én a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Tudós nők«-et ycimy tudós nők ycimy Tudós nők ycimy tudós ycimy nők ycimy ycimy Tudós ycimy nők ycimy ykodvegy adták. Születése 300-ados évfordulóján, 1922. xevtizedx 1925 jan. 15-én magasztos ünnepi előadás volt a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Az ünnepi bevezető beszédet Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy mondotta. Utána következett Pekár Gyula: yszemelynevy pekár gyula yszemelynevy Pekár Gyula yszemelynevy pekár yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Pekár yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy »Moliére a királynál« ycimy moliére a királynál ycimy Moliére a királynál ycimy moliére ycimy a ycimy királynál ycimy ycimy Moliére ycimy a ycimy királynál ycimy ykodvegy c. vígjátéka, majd a »Tartuffe« ycimy tartuffe ycimy Tartuffe ycimy tartuffe ycimy ycimy Tartuffe ycimy ykodvegy került színre. szin_III.0316.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Moli?re Jean Baptiste Poquelin - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1622

SZULETESIEVTIZED 1625

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0316.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0316.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29248.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Moli?re Jean Baptiste Poquelin

Szócikk: Moli?re Jean Baptiste Poquelin a legnagyobb francia vígjátékíró, sz. 1622. jan. 15-én, Párizsban, megh. 1673. febr. 17-én, u. o. Minden színművét lefordították magyar nyelvre (»Botcsinálta doktor«, »Dandin György«, »Fösvény«, »Kényeskedők«, »Kénytelen házasság«, »Mizantróp«, »Nők iskolája«, »Scapin csinyjei«, »Sganarelle«, »Tartuffe«, »Tudós nők« stb.) és azokat már a színészet bölcsőkorában bemutatták színpadjainkon. Első hazai előadásban színre került műve a »Bourgeois gentilhome«, magyar címe: »Fenhéjázó és maga sorsával meg nem elégedő embernek bolondsága«; előadták a jezsuiták egri gimnáziumában, 1769-ben. Pesten elsőül »A tettetett beteg« c. vígjátéka került színre, 1792. máj. 14-én, Kelemen László fordításában. Műkedvelők 1789-ben Simai Kristóf fordításában előadták a »Mesterséges ravaszság« (L. o.) c. vígjátékát. Ugyancsak Simaitól való a »Zsugori, telhetetlen, fösvény ember« c. fordítás, amelyet később Kazinczy Ferenc »Fösvény« c. alatt (L. o.) ültetett át magyarra. Műveit magyarra fordította még: Kazinczy Gábor, Árvay Gergely, Döbrentei Gábor, Szász Károly, Paulay Ede, Kemény J., Bérczik Árpád, Arany László, Almási Tihamér, Perényi J., Váradi Antal, Márkus Miklós, dr. Hevesi Sándor, Győry Vilmos, Lévay József, Toldy László, Gabányi Árpád, Ivánfi Jenő, Gábor Andor stb. (Lásd az egyes fordítók és a színművek címszavait is.) A halhatatlan világhírű író halálának kétszázados évfordulója alkalmából 1873. febr.17-én a Nemzeti Színházban a »Tudós nők«-et adták. Születése 300-ados évfordulóján, 1922. jan. 15-én magasztos ünnepi előadás volt a Nemzeti Színházban. Az ünnepi bevezető beszédet Rákosi Jenő mondotta. Utána következett Pekár Gyula: »Moliére a királynál« c. vígjátéka, majd a »Tartuffe« került színre. szin_III.0316.pdf III