Címszó: Moór Anna - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1773

SZULETESIEVTIZED 1775

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0333.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0333.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29324.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Moór Anna

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529324.htm

 

Szócikk: Moór Anna (alsó-őri), (megye) úttörő színésznő, az első magyar színtársulat hősnője, sz. 1773-ban, (születés éve) megh. 1841 május 27-én, Vörösváron, (megye) Pest m. (megye) 1790-ben (időpont) tagja volt Kelemen László (személy) (információ)  színtársulatának és az első előadáskor a Simai Kristóf (személy) (információ)  »Igazházi«-jában (cím) (információ)  (okt.25.) már fellépett és nyomban szépségével és tehetségével hódított; mikor a magyar társulat 1792. (időpont) máj. 5-én újra játszhatott, a legnagyobb sikert M. aratta, mint drámai hősnő. A közönség igen megbecsülte. Ez időben történt, hogy egy »Nagy Hazafi« esztendőnként annak számára, »ki magát a fejér személyek közül szorgalmatos igyekezete által jobban kimutatná«, 100 frt jutalmat tűzött ki; a színházi főigazgatás ezt a jutalomdíjat rendesen M.-nak juttatta. Ez időben fizetése havi 30 frt volt váltóban. 1793-ban (időpont) Rehák József (személy) (információ)  fiatal ügyvéd irodát nyitott Pesten (Budapest) és nőül vette M.-t, aki 1796-ig (időpont) maradt színésznő s ekkor a magánéletbe vonult vissza. A hősi és érzékeny játékokban impozáns megjelenésével, egyszerű, természetes és megindító szavalásával egészen elragadta a nézőt. Mindig jól öltözött a színpadra, jellegzetes és különösen tetszetős volt minden öltözéke, ami akkor nem kicsiség volt, hiszen csaknem naponta más és más darabban játszottak és a színésznők a ruháikat hosszú éjszakákon át, nyomorúságos olajlámpa, legtöbbször faggyúgyertya pisla fénye mellett — maguk varrták. Kazinczy Ferenc (személy) (információ)  is melegen emlékezik meg róla. Följegyzéseiben ezeket olvassuk: »Szava, állása, mozgásai, különösen az a mesteri kéztartás is, csudálást érdemle. Egy angol, ki a szép leányt színen kivül nem látta, s nyelvünket nem értette, soha el nem maradt a játékból és csak azért, hogy nyelvünk modulatióját a varázs-leány szájából hallhassa.« Ugyancsak Kazinczy (személy) (információ)  említi, hogy M.-nak szép karja volt és körmeit ünnepélyesebb alkalmakkor megaranyozta. A pesti (Budapest) »jóltévő asszonyi egyesület«-nek is tagja volt. Visszavonulása azért történt oly korán, mivel az első színtársulatnál Sehy Ferenc (személy) (információ)  színész a kedvesének, Liptay Máriának (személy) (információ)  szerette volna megnyerni az említett jutalomdíjat és pártot szervezett M.ellen, mire M. megszűnt tovább játszanil. Midőn férje 1828-ban (időpont) Vörösvárra, (megye) az ujonnan megvett birtokára költözött, M. is odatelepedett. Itt temették el a családi sírboltba. Sírját márványkő jelzi, mely azt is hirdeti, hogy 68 évet élt. Rehák József, (személy) (információ)  a férj, 1854.nov.20-án (időpont) halt meg, 88 éves korában s neje mellé temettetett. A vörösvári (megye) Rehák-féle (személy) (információ)  ház, a hozzátartozó birtokkal együtt, Rehák József (személy) (információ)  oldalrokonaira szállt. Moór Anna (személy) (információ)  fiatalkori arcképe, egy díszes olajfestmény, meg volt Rehák Richárd (személy) (információ)  nyug. cs. és kir. őrnagynál, aki a budai (Budapest) várban lakott, Bécsi kapu­tér 1. szám alatt. A Rehák-család (személy) (információ)  női tagjai máig is kegyelettel őrzik ama ruhadarabokat, melyeket egykor Moór Anna (személy) (információ)  a színpadon viselt. Színművei ezek: »Bátori Mária«, (cím) (információ)  színmű, 1794, (időpont) »Berényi Jolánta«, (cím) (információ)  színmű, 1795. (időpont) Dugonics András (személy) (információ)  regényéből színpadra átdolgozta. »Toldi Miklós«, (cím) (információ)  »Predikátum«, (cím) »Papagály«, (cím) 1794. (időpont) szin_III.0333.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Moór Anna címszóvég 29324 Szócikk: Moór Anna (alsó-őri), ytelepulesy alsó-őr ytelepulesy alsó-őr ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy úttörő színésznő, az első magyar színtársulat hősnője, sz. 1773-ban, megh. xtalanevtizedx 1785 xtalanevtizedx 1795 1841 május 27-én, Vörösváron, ytelepulesy vörösvár ytelepulesy Vörösvár ymegyey bars megye ykodvegy Pest m. ytelepulesy pest m. ytelepulesy Pest m. ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy 1790-ben xevtizedx 1795 tagja volt Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy színtársulatának és az első előadáskor a Simai Kristóf yszemelynevy simai kristóf yszemelynevy Simai Kristóf yszemelynevy simai yszemelynevy kristóf yszemelynevy yszemelynevy Simai yszemelynevy Kristóf yszemelynevy ykodvegy »Igazházi«-jában ycimy igazházi ycimy Igazházi ycimy igazházi ycimy ycimy Igazházi ycimy ykodvegy (okt.25.) már fellépett és nyomban szépségével és tehetségével hódított; mikor a magyar társulat 1792. máj. 5-én újra játszhatott, a legnagyobb sikert M. aratta, mint drámai hősnő. A közönség igen megbecsülte. Ez időben történt, hogy egy »Nagy Hazafi« esztendőnként annak számára, »ki magát a fejér személyek közül szorgalmatos igyekezete által jobban kimutatná«, 100 frt jutalmat tűzött ki; a színházi főigazgatás ezt a jutalomdíjat rendesen M.-nak juttatta. Ez időben fizetése havi 30 frt volt váltóban. 1793-ban Rehák József yszemelynevy rehák józsef yszemelynevy Rehák József yszemelynevy rehák yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Rehák yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy fiatal ügyvéd irodát nyitott Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és nőül vette M.-t, aki 1796-ig maradt xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 színésznő s ekkor a magánéletbe vonult vissza. A hősi és érzékeny játékokban impozáns megjelenésével, egyszerű, természetes és megindító szavalásával egészen elragadta a nézőt. Mindig jól öltözött a színpadra, jellegzetes és különösen tetszetős volt minden öltözéke, ami akkor nem kicsiség volt, hiszen csaknem naponta más és más darabban játszottak és a színésznők a ruháikat hosszú éjszakákon át, nyomorúságos olajlámpa, legtöbbször faggyúgyertya pisla fénye mellett — maguk varrták. Kazinczy Ferenc yszemelynevy kazinczy ferenc yszemelynevy Kazinczy Ferenc yszemelynevy kazinczy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy is melegen emlékezik meg róla. Följegyzéseiben ezeket olvassuk: »Szava, állása, mozgásai, különösen az a mesteri kéztartás is, csudálást érdemle. Egy angol, ki a szép leányt színen kivül nem látta, s nyelvünket nem értette, soha el nem maradt a játékból és csak azért, hogy nyelvünk modulatióját a varázs-leány szájából hallhassa.« Ugyancsak Kazinczy yszemelynevy kazinczy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy kazinczy yszemelynevy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy ykodvegy említi, hogy M.-nak szép karja volt és körmeit ünnepélyesebb alkalmakkor megaranyozta. A pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy »jóltévő asszonyi egyesület«-nek is tagja volt. Visszavonulása azért történt oly korán, mivel az első színtársulatnál Sehy Ferenc yszemelynevy sehy ferenc yszemelynevy Sehy Ferenc yszemelynevy sehy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Sehy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy színész a kedvesének, Liptay Máriának yszemelynevy liptay mária yszemelynevy Liptay Máriá yszemelynevy liptay yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Liptay yszemelynevy Máriá yszemelynevy ykodvegy szerette volna megnyerni az említett jutalomdíjat és pártot szervezett M.ellen, mire M. megszűnt tovább játszanil. Midőn férje 1828-ban xevtizedx 1825 Vörösvárra, xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 ytelepulesy vörösvár ytelepulesy Vörösvár ymegyey bars megye ykodvegy az ujonnan megvett birtokára költözött, M. is odatelepedett. Itt temették el a családi sírboltba. Sírját márványkő jelzi, mely azt is hirdeti, hogy 68 évet élt. Rehák József, yszemelynevy rehák józsef yszemelynevy Rehák József yszemelynevy rehák yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Rehák yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a férj, 1854.nov.20-án xevtizedx 1855 halt meg, 88 éves korában s neje mellé temettetett. A vörösvári ytelepulesy vörösvár ytelepulesy vörösvár ymegyey bars megye ykodvegy Rehák-féle yszemelynevy rehák yszemelynevy Rehák yszemelynevy rehák yszemelynevy yszemelynevy Rehák yszemelynevy ykodvegy ház, a hozzátartozó birtokkal együtt, Rehák József yszemelynevy rehák józsef yszemelynevy Rehák József yszemelynevy rehák yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Rehák yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy oldalrokonaira szállt. Moór Anna yszemelynevy moór anna yszemelynevy Moór Anna yszemelynevy moór yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Moór yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy fiatalkori arcképe, egy díszes olajfestmény, meg volt Rehák Richárd yszemelynevy rehák richárd yszemelynevy Rehák Richárd yszemelynevy rehák yszemelynevy richárd yszemelynevy yszemelynevy Rehák yszemelynevy Richárd yszemelynevy ykodvegy nyug. cs. és kir. őrnagynál, aki a budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy várban lakott, Bécsi kapu­tér 1. szám alatt. A Rehák-család yszemelynevy rehák yszemelynevy Rehák yszemelynevy rehák yszemelynevy yszemelynevy Rehák yszemelynevy ykodvegy női tagjai máig is kegyelettel őrzik ama ruhadarabokat, melyeket egykor Moór Anna yszemelynevy moór anna yszemelynevy Moór Anna yszemelynevy moór yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Moór yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy a színpadon viselt. Színművei ezek: »Bátori Mária«, ycimy bátori mária ycimy Bátori Mária ycimy bátori ycimy mária ycimy ycimy Bátori ycimy Mária ycimy ykodvegy színmű, 1794, xevtizedx 1795 »Berényi Jolánta«, ycimy berényi jolánta ycimy Berényi Jolánta ycimy berényi ycimy jolánta ycimy ycimy Berényi ycimy Jolánta ycimy ykodvegy színmű, 1795. Dugonics András yszemelynevy dugonics andrás yszemelynevy Dugonics András yszemelynevy dugonics yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Dugonics yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy regényéből színpadra átdolgozta. »Toldi Miklós«, ycimy toldi miklós ycimy Toldi Miklós ycimy toldi ycimy miklós ycimy ycimy Toldi ycimy Miklós ycimy ykodvegy »Predikátum«, ycimy predikátum ycimy Predikátum ycimy predikátum ycimy ycimy Predikátum ycimy ykodvegy »Papagály«, ycimy papagály ycimy Papagály ycimy papagály ycimy ycimy Papagály ycimy ykodvegy 1794. szin_III.0333.pdf xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Moór Anna - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1773

SZULETESIEVTIZED 1775

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0333.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0333.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29324.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Moór Anna

Szócikk: Moór Anna (alsó-őri), úttörő színésznő, az első magyar színtársulat hősnője, sz. 1773-ban, megh. 1841 május 27-én, Vörösváron, Pest m. 1790-ben tagja volt Kelemen László színtársulatának és az első előadáskor a Simai Kristóf »Igazházi«-jában (okt.25.) már fellépett és nyomban szépségével és tehetségével hódított; mikor a magyar társulat 1792. máj. 5-én újra játszhatott, a legnagyobb sikert M. aratta, mint drámai hősnő. A közönség igen megbecsülte. Ez időben történt, hogy egy »Nagy Hazafi« esztendőnként annak számára, »ki magát a fejér személyek közül szorgalmatos igyekezete által jobban kimutatná«, 100 frt jutalmat tűzött ki; a színházi főigazgatás ezt a jutalomdíjat rendesen M.-nak juttatta. Ez időben fizetése havi 30 frt volt váltóban. 1793-ban Rehák József fiatal ügyvéd irodát nyitott Pesten és nőül vette M.-t, aki 1796-ig maradt színésznő s ekkor a magánéletbe vonult vissza. A hősi és érzékeny játékokban impozáns megjelenésével, egyszerű, természetes és megindító szavalásával egészen elragadta a nézőt. Mindig jól öltözött a színpadra, jellegzetes és különösen tetszetős volt minden öltözéke, ami akkor nem kicsiség volt, hiszen csaknem naponta más és más darabban játszottak és a színésznők a ruháikat hosszú éjszakákon át, nyomorúságos olajlámpa, legtöbbször faggyúgyertya pisla fénye mellett — maguk varrták. Kazinczy Ferenc is melegen emlékezik meg róla. Följegyzéseiben ezeket olvassuk: »Szava, állása, mozgásai, különösen az a mesteri kéztartás is, csudálást érdemle. Egy angol, ki a szép leányt színen kivül nem látta, s nyelvünket nem értette, soha el nem maradt a játékból és csak azért, hogy nyelvünk modulatióját a varázs-leány szájából hallhassa.« Ugyancsak Kazinczy említi, hogy M.-nak szép karja volt és körmeit ünnepélyesebb alkalmakkor megaranyozta. A pesti »jóltévő asszonyi egyesület«-nek is tagja volt. Visszavonulása azért történt oly korán, mivel az első színtársulatnál Sehy Ferenc színész a kedvesének, Liptay Máriának szerette volna megnyerni az említett jutalomdíjat és pártot szervezett M.ellen, mire M. megszűnt tovább játszanil. Midőn férje 1828-ban Vörösvárra, az ujonnan megvett birtokára költözött, M. is odatelepedett. Itt temették el a családi sírboltba. Sírját márványkő jelzi, mely azt is hirdeti, hogy 68 évet élt. Rehák József, a férj, 1854.nov.20-án halt meg, 88 éves korában s neje mellé temettetett. A vörösvári Rehák-féle ház, a hozzátartozó birtokkal együtt, Rehák József oldalrokonaira szállt. Moór Anna fiatalkori arcképe, egy díszes olajfestmény, meg volt Rehák Richárd nyug. cs. és kir. őrnagynál, aki a budai várban lakott, Bécsi kapu­tér 1. szám alatt. A Rehák-család női tagjai máig is kegyelettel őrzik ama ruhadarabokat, melyeket egykor Moór Anna a színpadon viselt. Színművei ezek: »Bátori Mária«, színmű, 1794, »Berényi Jolánta«, színmű, 1795. Dugonics András regényéből színpadra átdolgozta. »Toldi Miklós«, »Predikátum«, »Papagály«, 1794. szin_III.0333.pdf III