Címszó: Móricz Zsigmond - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1879

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0335.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0335.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29341.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Móricz Zsigmond

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529341.htm

 

Szócikk: Móricz Zsigmond író, regényíró s drámaíró, sz. Csécsén, (megye) Szatmár megye (megye) (információ)  éjszaki sarkában, a Tisza partján levő kis faluban, református ősi magyar családból, 1879. (időpont) Péter Pál napján. Iskoláit Debrecenben, (megye) Sárospatakon, (megye) Kisújszálláson, (megye) egyetemi tanulmányait Budapesten (Budapest) végezte. Drámaírással már nagyon korán kezdett foglalkozni. Voltaképen ezzel kezdte kisdiák korában írói kísérleteit. 1898-ban (időpont) már pályázott »Sertorius« (cím) c. tragédiájával a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  Mészáros-pályázatán, (személy) (információ)  de darabját döntés előtt önkritika alapján visszavonta. Következő évben a M. Tud. Akadémia (intézmény) pályázatán vett részt, hol 1905-ben (időpont) is próbálkozott egy történelmi tragédiával, de mindig sikertelenül. Első darabja, mely színrekerült, a »Sári biró« (cím) volt, 1909-ben. (időpont) Ezt ez év nyarán írta s dec. 16-án a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  Blaha Lujzával (személy) (információ)  s Ujházi Edével (személy) (információ)  hozta színre, oly nagy siker mellett, hogy mindenki az új idők drámaíróját várta benne. A regény azonban csaknem két évtizedre lefoglalta, bár közben néhány darabot írt. 1911- (időpont) ben a Nemzetiben (intézmény) (információ)  jött »Falu« (cím) (információ)  címen három egyfelvonásosa, 1915-ben (időpont) a Magyar Színházban (intézmény) (információ)  »Szerelem« (cím) (információ)  címen, ismét három egyfelvonásosa, s közben ez években a Royal Apollóban, (intézmény) (információ)  az Andrássy-úti kis színpadon (intézmény) (információ)  s a Fővárosi Orfeumban (intézmény) (információ)  számos egyfelvonásosa, amelyek főleg a magyar parasztéletből vett témáikkal s új és kemény hangjukkal igen nagy feltűnést és sikert arattak. Ezekkel a kis darabokkal a magyar népi hangnak egy új változatát adta s azóta egészen átalakult a színpadon a parasztélet hangja s szine. 1917-ben (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  előadta »Pacsirtaszó« (cím) c. darabját s 1925-ben (időpont) a Renaissance Színház (intézmény) (információ)  a »Buzakalász«-t (cím) adta. Ez utolsó darabja nagy siker volt s benne a vidéki magasabb polgári életet vitte színpadra. 1925-ben (időpont) »Vadkan« (cím) c. történeti darabját a Vígszínház (intézmény) (információ)  mutatta be. 1926-ban (időpont) feleségül vette Simonyi Máriát, (személy) (információ)  a jeles drámai színésznőt s azóta nagyobb odaadással foglalkozik a színpaddal. 1928-ban (időpont) a Vígszínház (intézmény) (információ)  bemutatta »Uri muri« (cím) c. darabját, mely a magyar föld tragédiáját dolgozza fel s 1929-ben (időpont) a Nemzeti Színház Kamaraszínháza (intézmény) (információ)  a »Nem élhetek muzsikaszó nélkü« (cím) (információ)  c. darabját, mely az első igazi nagy népszerűséget hozta meg neki. Ezt a darabot egy szezonban kilencvenszer játszották telt ház mellett. 1929. (időpont) őszén a Magyar Színházban (intézmény) (információ)  »Szép asszony kocsisa« (cím) (információ)  c. darabját játszották. Ugyanez év decemberében a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  mutatta be »Légy jó mindhalálig« (cím) (információ)  c. darabját óriási sikerrel. Nevezetes kísérlete: Bornemissza Péternek (személy) (információ)  1558-ban (időpont) megjelent »Electra« (cím) (információ)  fordításának mai színre alkalmazása, melyet a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  vett birtokába. Ezeken kívül több darab témájával foglalkozik s a drámában ugyanolyan erős magyar levegőt, magyar problémákat s a magyar életnek oly gyökeres, mély felfogását tükrözi, mint regényeiben s novelláiban tette. 1929. (időpont) június 29-én szülőfaluja díszpolgárrá választotta. 1930. (időpont) febr. 24-én elnyerte a M. Tud. Akadémia (intézmény) Vojnich-érmét. (személy) Színműveinek részletes felsorolása: »Sári biró«. (cím) Bem. 1909. (időpont) dec. 17. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  Elnyerte a Vojnich-díjat. (személy) (1923. (időpont) május 12-én a Belvárosi Színház (intézmény) (információ)  is előadta.) »Falu«, (cím) (információ)  három egyfelvonásos. (1. Magyarosan. (cím) 2. Mint a mezőnek virágai. (cím) 3. Kend a pap?). (cím) Bem. 1911. (időpont) Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  A »Mint a mezőnek virágai«-t (cím) 1916. (időpont) március 15-én felújította a Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  »Szerelem«. (cím) (információ)  Három 1 felvonásos. Bem. 1915. (időpont) márc. 26. Magyar Színház. (intézmény) (információ)  »Pacsirtaszó«. (cím) Bem. 1917. (időpont) szept. 14. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  »Hát az erdőben«. (cím) Bem. 1923. (időpont) ápr. 15. Írók bemutató Színháza. (intézmény) (információ)  »Buzakalász«, (cím) vj. 3 felv. Bem. 1924. (időpont) január 19. Renaissance Színház. (intézmény) (információ)  »A vadkan«, (cím) színdarab 3 felv. Bem. 1924. (időpont) okt. 22. Vígszínház. (intézmény) (információ)  »Uri muri«, (cím) vj. 3 felv. Bem. 1928. (időpont) márc. 3. Vígszínház. (intézmény) (információ)  »Nem élhetek muzsikaszó nélkül«. (cím) (információ)  Vígj. 4 felv. Bem. 1928. (időpont) dec. 8., a Nemzeti Színház Kamara Színháza. (intézmény) (információ)  Ötvenedik előadása: 1929. (időpont) február 26. Századik előadása: 1929. (időpont) október 8. »Szép asszony kocsisa«, (cím) (információ)  vj. 3 felv. Bem. 1929. (időpont) szeptember 6. Magyar Színház. (intézmény) (információ)  »Légy jó mindhalálig!«, (cím) (információ)  szmű 3 felv. Bem. 1929. (időpont) nov. 29. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  Átdolgozta Szigeti József: (személy) (információ)  »Vén bakancsos«-át. (cím) (információ)  Bem. 1916. (időpont) márc. 4. Népopera. (intézmény) (információ)  (Városi Színház.) (intézmény) (információ)  Fordítása: »A nőstény ördög«, (cím) dráma 5 felv. Írta Schőnherr. (személy) Bem. 1916. (időpont) jan. 1-én. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  szin_III.0335.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Móricz Zsigmond címszóvég 29341 Szócikk: Móricz Zsigmond író, regényíró s drámaíró, sz. Csécsén, ytelepulesy csécse ytelepulesy Csécsé ymegyey nógrád megye ykodvegy Szatmár megye ytelepulesy szatmár megye ytelepulesy Szatmár megye ymegyey szatmár megye ykodvegy éjszaki sarkában, a Tisza partján levő kis faluban, református ősi magyar családból, 1879. Péter xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 Pál napján. Iskoláit Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Sárospatakon, ytelepulesy sárospatak ytelepulesy Sárospatak ymegyey zemplén megye ykodvegy Kisújszálláson, ytelepulesy kisújszállás ytelepulesy Kisújszállás ymegyey jász-nagy-kun-szolnok megye ykodvegy egyetemi tanulmányait Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte. Drámaírással már nagyon korán kezdett foglalkozni. Voltaképen ezzel kezdte kisdiák korában írói kísérleteit. 1898-ban xevtizedx 1895 már xtalanevtizedx 1905 pályázott »Sertorius« ycimy sertorius ycimy Sertorius ycimy sertorius ycimy ycimy Sertorius ycimy ykodvegy c. tragédiájával a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Mészáros-pályázatán, yszemelynevy mészáros yszemelynevy Mészáros yszemelynevy mészáros yszemelynevy yszemelynevy Mészáros yszemelynevy ykodvegy de darabját döntés előtt önkritika alapján visszavonta. Következő évben a M. Tud. Akadémia yintezmenyy m. tud. akadémia yintezmenyy M. Tud. yintezmenyy m. yintezmenyy tud. yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Tud. yintezmenyy ykodvegy pályázatán vett részt, hol 1905-ben xevtizedx 1905 is próbálkozott egy történelmi tragédiával, de mindig sikertelenül. Első darabja, mely színrekerült, a »Sári biró« ycimy sári biró ycimy Sári biró ycimy sári ycimy biró ycimy ycimy Sári ycimy biró ycimy ykodvegy volt, 1909-ben. Ezt xtalanevtizedx 1915 ez év nyarán írta s dec. 16-án a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Blaha Lujzával yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujzá yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy s Ujházi Edével yszemelynevy ujházi ede yszemelynevy Ujházi Edé yszemelynevy ujházi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Ujházi yszemelynevy Edé yszemelynevy ykodvegy hozta színre, oly nagy siker mellett, hogy mindenki az új idők drámaíróját várta benne. A regény azonban csaknem két évtizedre lefoglalta, bár közben néhány darabot írt. 1911- xevtizedx 1915 ben a Nemzetiben yintezmenyy nemzeti yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy jött »Falu« ycimy falu ycimy Falu ycimy falu ycimy ycimy Falu ycimy ykodvegy címen három egyfelvonásosa, 1915-ben a Magyar Színházban yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy »Szerelem« ycimy szerelem ycimy Szerelem ycimy szerelem ycimy ycimy Szerelem ycimy ykodvegy címen, ismét három egyfelvonásosa, s közben ez években a Royal Apollóban, yintezmenyy royal apolló yintezmenyy Royal Ap yintezmenyy royal yintezmenyy apolló yintezmenyy yintezmenyy Royal yintezmenyy Ap yintezmenyy ykodvegy az Andrássy-úti kis színpadon yintezmenyy andrássy-úti kis színpad yintezmenyy Andrássy yintezmenyy andrássy-úti yintezmenyy kis yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy Andrássy yintezmenyy ykodvegy s a Fővárosi Orfeumban yintezmenyy fővárosi orfeum yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy orfeum yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy számos egyfelvonásosa, amelyek főleg a magyar parasztéletből vett témáikkal s új és kemény hangjukkal igen nagy feltűnést és sikert arattak. Ezekkel a kis darabokkal a magyar népi hangnak egy új változatát adta s azóta egészen átalakult a színpadon a parasztélet hangja s szine. 1917-ben a xtalanevtizedx 1925 Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy előadta »Pacsirtaszó« ycimy pacsirtaszó ycimy Pacsirtaszó ycimy pacsirtaszó ycimy ycimy Pacsirtaszó ycimy ykodvegy c. darabját s 1925-ben xevtizedx 1925 a Renaissance Színház yintezmenyy renaissance színház yintezmenyy Renaissa yintezmenyy renaissance yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Renaissa yintezmenyy ykodvegy a »Buzakalász«-t ycimy buzakalász ycimy Buzakalász ycimy buzakalász ycimy ycimy Buzakalász ycimy ykodvegy adta. Ez utolsó darabja nagy siker volt s benne a vidéki magasabb polgári életet vitte színpadra. 1925-ben »Vadkan« ycimy vadkan ycimy Vadkan ycimy vadkan ycimy ycimy Vadkan ycimy ykodvegy c. történeti darabját a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy mutatta be. 1926-ban feleségül vette Simonyi Máriát, yszemelynevy simonyi mária yszemelynevy Simonyi Máriá yszemelynevy simonyi yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Simonyi yszemelynevy Máriá yszemelynevy ykodvegy a jeles drámai színésznőt s azóta nagyobb odaadással foglalkozik a színpaddal. 1928-ban a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy bemutatta »Uri muri« ycimy uri muri ycimy Uri muri ycimy uri ycimy muri ycimy ycimy Uri ycimy muri ycimy ykodvegy c. darabját, mely a magyar föld tragédiáját dolgozza fel s 1929-ben a Nemzeti Színház Kamaraszínháza yintezmenyy nemzeti színház kamaraszínháza yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy kamaraszínháza yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Nem élhetek muzsikaszó nélkü« ycimy nem élhetek muzsikaszó nélkü ycimy Nem élhetek muzsikaszó nélkü ycimy nem ycimy élhetek ycimy muzsikaszó ycimy nélkü ycimy ycimy Nem ycimy élhetek ycimy muzsikaszó ycimy nélkü ycimy ykodvegy c. darabját, mely az első igazi nagy népszerűséget hozta meg neki. Ezt a darabot egy szezonban kilencvenszer játszották telt ház mellett. 1929. őszén a Magyar Színházban yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy »Szép asszony kocsisa« ycimy szép asszony kocsisa ycimy Szép asszony kocsisa ycimy szép ycimy asszony ycimy kocsisa ycimy ycimy Szép ycimy asszony ycimy kocsisa ycimy ykodvegy c. darabját játszották. Ugyanez év decemberében a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy mutatta be »Légy jó mindhalálig« ycimy légy jó mindhalálig ycimy Légy jó mindhalálig ycimy légy ycimy jó ycimy mindhalálig ycimy ycimy Légy ycimy jó ycimy mindhalálig ycimy ykodvegy c. darabját óriási sikerrel. Nevezetes kísérlete: Bornemissza Péternek yszemelynevy bornemissza péter yszemelynevy Bornemissza Péter yszemelynevy bornemissza yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Bornemissza yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy 1558-ban xevtizedx 1555 megjelent xtalanevtizedx 1565 xtalanevtizedx 1575 »Electra« ycimy electra ycimy Electra ycimy electra ycimy ycimy Electra ycimy ykodvegy fordításának mai színre alkalmazása, melyet a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy vett birtokába. Ezeken kívül több darab témájával foglalkozik s a drámában ugyanolyan erős magyar levegőt, magyar problémákat s a magyar életnek oly gyökeres, mély felfogását tükrözi, mint regényeiben s novelláiban tette. 1929. xevtizedx 1925 június xtalanevtizedx 1935 29-én szülőfaluja díszpolgárrá választotta. 1930. xevtizedx 1935 febr. 24-én elnyerte a M. Tud. Akadémia yintezmenyy m. tud. akadémia yintezmenyy M. Tud. yintezmenyy m. yintezmenyy tud. yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Tud. yintezmenyy ykodvegy Vojnich-érmét. yszemelynevy vojnich yszemelynevy Vojnich yszemelynevy vojnich yszemelynevy yszemelynevy Vojnich yszemelynevy ykodvegy Színműveinek részletes felsorolása: »Sári biró«. ycimy sári biró ycimy Sári biró ycimy sári ycimy biró ycimy ycimy Sári ycimy biró ycimy ykodvegy Bem. 1909. xevtizedx 1905 dec. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 17. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Elnyerte a Vojnich-díjat. yszemelynevy vojnich yszemelynevy Vojnich yszemelynevy vojnich yszemelynevy yszemelynevy Vojnich yszemelynevy ykodvegy (1923. xevtizedx 1925 május 12-én a Belvárosi Színház yintezmenyy belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy is előadta.) »Falu«, ycimy falu ycimy Falu ycimy falu ycimy ycimy Falu ycimy ykodvegy három egyfelvonásos. (1. Magyarosan. ycimy magyarosan ycimy Magyarosan ycimy magyarosan ycimy ycimy Magyarosan ycimy ykodvegy 2. Mint a mezőnek virágai. ycimy mint a mezőnek virágai ycimy Mint a mezőnek virágai ycimy mint ycimy a ycimy mezőnek ycimy virágai ycimy ycimy Mint ycimy a ycimy mezőnek ycimy virágai ycimy ykodvegy 3. Kend a pap?). ycimy kend a pap? ycimy Kend a pap? ycimy kend ycimy a ycimy pap? ycimy ycimy Kend ycimy a ycimy pap? ycimy ykodvegy Bem. 1911. xevtizedx 1915 Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy A »Mint a mezőnek virágai«-t ycimy mint a mezőnek virágai ycimy Mint a mezőnek virágai ycimy mint ycimy a ycimy mezőnek ycimy virágai ycimy ycimy Mint ycimy a ycimy mezőnek ycimy virágai ycimy ykodvegy 1916. március 15-én felújította a Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Szerelem«. ycimy szerelem ycimy Szerelem ycimy szerelem ycimy ycimy Szerelem ycimy ykodvegy Három 1 felvonásos. Bem. 1915. márc. 26. Magyar Színház. yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy »Pacsirtaszó«. ycimy pacsirtaszó ycimy Pacsirtaszó ycimy pacsirtaszó ycimy ycimy Pacsirtaszó ycimy ykodvegy Bem. 1917. szept. xtalanevtizedx 1925 14. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Hát az erdőben«. ycimy hát az erdőben ycimy Hát az erdőben ycimy hát ycimy az ycimy erdőben ycimy ycimy Hát ycimy az ycimy erdőben ycimy ykodvegy Bem. 1923. xevtizedx 1925 ápr. 15. Írók bemutató Színháza. yintezmenyy írók bemutató színháza yintezmenyy Írók bem yintezmenyy írók yintezmenyy bemutató yintezmenyy színháza yintezmenyy yintezmenyy Írók yintezmenyy bem yintezmenyy ykodvegy »Buzakalász«, ycimy buzakalász ycimy Buzakalász ycimy buzakalász ycimy ycimy Buzakalász ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Bem. 1924. január 19. Renaissance Színház. yintezmenyy renaissance színház yintezmenyy Renaissa yintezmenyy renaissance yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Renaissa yintezmenyy ykodvegy »A vadkan«, ycimy a vadkan ycimy A vadkan ycimy a ycimy vadkan ycimy ycimy A ycimy vadkan ycimy ykodvegy színdarab 3 felv. Bem. 1924. okt. 22. Vígszínház. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy »Uri muri«, ycimy uri muri ycimy Uri muri ycimy uri ycimy muri ycimy ycimy Uri ycimy muri ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Bem. 1928. márc. 3. Vígszínház. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy »Nem élhetek muzsikaszó nélkül«. ycimy nem élhetek muzsikaszó nélkül ycimy Nem élhetek muzsikaszó nélkül ycimy nem ycimy élhetek ycimy muzsikaszó ycimy nélkül ycimy ycimy Nem ycimy élhetek ycimy muzsikaszó ycimy nélkül ycimy ykodvegy Vígj. 4 felv. Bem. 1928. dec. 8., a Nemzeti Színház Kamara Színháza. yintezmenyy nemzeti színház kamara színháza yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy kamara yintezmenyy színháza yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Ötvenedik előadása: 1929. február 26. Századik előadása: 1929. október 8. »Szép asszony kocsisa«, ycimy szép asszony kocsisa ycimy Szép asszony kocsisa ycimy szép ycimy asszony ycimy kocsisa ycimy ycimy Szép ycimy asszony ycimy kocsisa ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Bem. 1929. szeptember 6. Magyar Színház. yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy »Légy jó mindhalálig!«, ycimy légy jó mindhalálig! ycimy Légy jó mindhalálig! ycimy légy ycimy jó ycimy mindhalálig! ycimy ycimy Légy ycimy jó ycimy mindhalálig! ycimy ykodvegy szmű 3 felv. Bem. 1929. nov. 29. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Átdolgozta Szigeti József: yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy »Vén bakancsos«-át. ycimy vén bakancsos ycimy Vén bakancsos ycimy vén ycimy bakancsos ycimy ycimy Vén ycimy bakancsos ycimy ykodvegy Bem. 1916. xevtizedx 1915 márc. 4. Népopera. yintezmenyy népopera yintezmenyy Népopera yintezmenyy népopera yintezmenyy yintezmenyy Népopera yintezmenyy ykodvegy (Városi Színház.) yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy Fordítása: »A nőstény ördög«, ycimy a nőstény ördög ycimy A nőstény ördög ycimy a ycimy nőstény ycimy ördög ycimy ycimy A ycimy nőstény ycimy ördög ycimy ykodvegy dráma 5 felv. Írta Schőnherr. yszemelynevy schőnherr yszemelynevy Schőnherr yszemelynevy schőnherr yszemelynevy yszemelynevy Schőnherr yszemelynevy ykodvegy Bem. 1916. jan. xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 1-én. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szin_III.0335.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Móricz Zsigmond - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1879

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0335.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0335.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29341.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Móricz Zsigmond

Szócikk: Móricz Zsigmond író, regényíró s drámaíró, sz. Csécsén, Szatmár megye éjszaki sarkában, a Tisza partján levő kis faluban, református ősi magyar családból, 1879. Péter Pál napján. Iskoláit Debrecenben, Sárospatakon, Kisújszálláson, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Drámaírással már nagyon korán kezdett foglalkozni. Voltaképen ezzel kezdte kisdiák korában írói kísérleteit. 1898-ban már pályázott »Sertorius« c. tragédiájával a Nemzeti Színház Mészáros-pályázatán, de darabját döntés előtt önkritika alapján visszavonta. Következő évben a M. Tud. Akadémia pályázatán vett részt, hol 1905-ben is próbálkozott egy történelmi tragédiával, de mindig sikertelenül. Első darabja, mely színrekerült, a »Sári biró« volt, 1909-ben. Ezt ez év nyarán írta s dec. 16-án a Nemzeti Színház Blaha Lujzával s Ujházi Edével hozta színre, oly nagy siker mellett, hogy mindenki az új idők drámaíróját várta benne. A regény azonban csaknem két évtizedre lefoglalta, bár közben néhány darabot írt. 1911- ben a Nemzetiben jött »Falu« címen három egyfelvonásosa, 1915-ben a Magyar Színházban »Szerelem« címen, ismét három egyfelvonásosa, s közben ez években a Royal Apollóban, az Andrássy-úti kis színpadon s a Fővárosi Orfeumban számos egyfelvonásosa, amelyek főleg a magyar parasztéletből vett témáikkal s új és kemény hangjukkal igen nagy feltűnést és sikert arattak. Ezekkel a kis darabokkal a magyar népi hangnak egy új változatát adta s azóta egészen átalakult a színpadon a parasztélet hangja s szine. 1917-ben a Nemzeti Színház előadta »Pacsirtaszó« c. darabját s 1925-ben a Renaissance Színház a »Buzakalász«-t adta. Ez utolsó darabja nagy siker volt s benne a vidéki magasabb polgári életet vitte színpadra. 1925-ben »Vadkan« c. történeti darabját a Vígszínház mutatta be. 1926-ban feleségül vette Simonyi Máriát, a jeles drámai színésznőt s azóta nagyobb odaadással foglalkozik a színpaddal. 1928-ban a Vígszínház bemutatta »Uri muri« c. darabját, mely a magyar föld tragédiáját dolgozza fel s 1929-ben a Nemzeti Színház Kamaraszínháza a »Nem élhetek muzsikaszó nélkü« c. darabját, mely az első igazi nagy népszerűséget hozta meg neki. Ezt a darabot egy szezonban kilencvenszer játszották telt ház mellett. 1929. őszén a Magyar Színházban »Szép asszony kocsisa« c. darabját játszották. Ugyanez év decemberében a Nemzeti Színház mutatta be »Légy jó mindhalálig« c. darabját óriási sikerrel. Nevezetes kísérlete: Bornemissza Péternek 1558-ban megjelent »Electra« fordításának mai színre alkalmazása, melyet a Nemzeti Színház vett birtokába. Ezeken kívül több darab témájával foglalkozik s a drámában ugyanolyan erős magyar levegőt, magyar problémákat s a magyar életnek oly gyökeres, mély felfogását tükrözi, mint regényeiben s novelláiban tette. 1929. június 29-én szülőfaluja díszpolgárrá választotta. 1930. febr. 24-én elnyerte a M. Tud. Akadémia Vojnich-érmét. Színműveinek részletes felsorolása: »Sári biró«. Bem. 1909. dec. 17. Nemzeti Színház. Elnyerte a Vojnich-díjat. (1923. május 12-én a Belvárosi Színház is előadta.) »Falu«, három egyfelvonásos. (1. Magyarosan. 2. Mint a mezőnek virágai. 3. Kend a pap?). Bem. 1911. Nemzeti Színház. A »Mint a mezőnek virágai«-t 1916. március 15-én felújította a Nemzeti Színház. »Szerelem«. Három 1 felvonásos. Bem. 1915. márc. 26. Magyar Színház. »Pacsirtaszó«. Bem. 1917. szept. 14. Nemzeti Színház. »Hát az erdőben«. Bem. 1923. ápr. 15. Írók bemutató Színháza. »Buzakalász«, vj. 3 felv. Bem. 1924. január 19. Renaissance Színház. »A vadkan«, színdarab 3 felv. Bem. 1924. okt. 22. Vígszínház. »Uri muri«, vj. 3 felv. Bem. 1928. márc. 3. Vígszínház. »Nem élhetek muzsikaszó nélkül«. Vígj. 4 felv. Bem. 1928. dec. 8., a Nemzeti Színház Kamara Színháza. Ötvenedik előadása: 1929. február 26. Századik előadása: 1929. október 8. »Szép asszony kocsisa«, vj. 3 felv. Bem. 1929. szeptember 6. Magyar Színház. »Légy jó mindhalálig!«, szmű 3 felv. Bem. 1929. nov. 29. Nemzeti Színház. Átdolgozta Szigeti József: »Vén bakancsos«-át. Bem. 1916. márc. 4. Népopera. (Városi Színház.) Fordítása: »A nőstény ördög«, dráma 5 felv. Írta Schőnherr. Bem. 1916. jan. 1-én. Nemzeti Színház. szin_III.0335.pdf III