Címszó: Mosonyi Mihály - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1814
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0338.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0338.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29355.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Mosonyi
Mihály
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529355.htm
Szócikk: Mosonyi Mihály zeneszerző, sz. 1814. (születés
éve) szept. 4-én, Boldogasszonyban (megye) (Moson
m.), (megye)
megh. 1870. okt. 31-én, Budapesten. (Budapest)
Egyszerű földműves szülőktől származott. Szülőfalujában járt iskolába és az ottani
tanító oktatta zenei dolgokra, majd a falusi cigányoktól tanul meg hegedülni, gordonkázni;
fújta a kürtöt, játszott a nagybőgőn és a fagotton is. 18 éves korában Pozsonyban
(megye) betűszedő
volt és ez alatt is foglalkozott a zene művelésével. 1842-ben (időpont) Pesten
(Budapest)
zongoramester és egyházi darabokat kezdett írni. A műértő gróf Keglevich Gábor (személy) (információ)
felismerte kiváló képességeit és a gróf Pejacsevich-
(személy)
(információ)
családhoz Kétfalura (megye) zongoratanítónak
ajánlotta. Ekkor M. elhagyta Pestet, (Budapest)
de két év múlva visszatért, ahol azután állandóan letelepedtett. A 48-as mozgalmak
ő reá sem maradhattak hatástalanul és mint pesti (Budapest)
nemzetőr részt vett az 1848—49-iki (időpont) önvédelmi
harcunkban. Tagja volt a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
operabíráló - bizottságának; munkatársa volt
a »Zenészeti Lapok«-nak, (intézmény)
ahol avatott tollával méltó feltűnést keltett. Élete utolsó éveiben zenetanár volt.
Koporsója felett báró Orczy Bódog (személy) (információ)
mondott búcsúbeszédet. Élet- és jellemrajzát
megírta Ábrányi Kornél (személy) (információ)
(1872.). (időpont) Szülőháza
emléktábláját 1883. (időpont) szept.
4-én leplezték le. — Operái: »Szép Ilonka«, (cím) (információ)
melyhez a szöveget Vörösmarty Mihály (személy) (információ)
hasonló című balladája után Fekete Mihály
(személy)
(információ)
kolozsvári (megye) író írta.
Előadták 1861. (időpont) dec.
16-án, a Nemzeti Színházban. (intézmény)
(információ)
Feluj.: 1865. (időpont) nov.
4. »Álmos« (cím)
operájának szövegét Szigligeti Ede (személy) (információ)
írta. (Nem adták elő.) szin_III.0338.pdf
III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Mosonyi Mihály címszóvég 29355 Szócikk:
Mosonyi Mihály zeneszerző, sz. 1814. szept. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx
1835 4-én, Boldogasszonyban ytelepulesy boldogasszony ytelepulesy Boldogasszony
ymegyey moson megye ykodvegy (Moson m.), ytelepulesy moson m. ytelepulesy Moson
m. ymegyey moson megye ykodvegy megh. 1870. okt. 31-én, Budapesten. Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Egyszerű földműves szülőktől
származott. Szülőfalujában járt iskolába és az ottani tanító oktatta zenei dolgokra,
majd a falusi cigányoktól tanul meg hegedülni, gordonkázni; fújta a kürtöt, játszott
a nagybőgőn és a fagotton is. 18 éves korában Pozsonyban ytelepulesy pozsony
ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy betűszedő volt és ez alatt is
foglalkozott a zene művelésével. 1842-ben xevtizedx 1845 Pesten pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy zongoramester és egyházi
darabokat kezdett írni. A műértő gróf Keglevich Gábor yszemelynevy gróf
keglevich gábor yszemelynevy gróf Keglevich Gábor yszemelynevy gróf
yszemelynevy keglevich yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy gróf
yszemelynevy Keglevich yszemelynevy Gábor felismerte kiváló képességeit és a gróf
Pejacsevich- yszemelynevy gróf pejacsevich yszemelynevy gróf Pejacsevich
yszemelynevy gróf yszemelynevy pejacsevich yszemelynevy yszemelynevy gróf
yszemelynevy Pejacsevich yszemelynevy ykodvegy családhoz Kétfalura ytelepulesy
kétfalu ytelepulesy Kétfalu ymegyey baranya megye ykodvegy zongoratanítónak ajánlotta.
Ekkor M. elhagyta Pestet, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy de két év múlva visszatért, ahol azután állandóan letelepedtett. A 48-as
mozgalmak ő reá sem maradhattak hatástalanul és mint pesti pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy nemzetőr részt vett az 1848—49-iki önvédelmi
xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 harcunkban. Tagja volt a Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy operabíráló -
bizottságának; munkatársa volt a »Zenészeti Lapok«-nak, yintezmenyy zenészeti
lapok yintezmenyy Zenészet yintezmenyy zenészeti yintezmenyy lapok yintezmenyy
yintezmenyy Zenészet yintezmenyy ykodvegy ahol avatott tollával méltó feltűnést
keltett. Élete utolsó éveiben zenetanár volt. Koporsója felett báró Orczy Bódog
yszemelynevy báró orczy bódog yszemelynevy báró Orczy Bódog yszemelynevy báró
yszemelynevy orczy yszemelynevy bódog yszemelynevy yszemelynevy báró
yszemelynevy Orczy yszemelynevy Bódog yszemelynevy yk mondott búcsúbeszédet. Élet-
és jellemrajzát megírta Ábrányi Kornél yszemelynevy ábrányi kornél yszemelynevy
Ábrányi Kornél yszemelynevy ábrányi yszemelynevy kornél yszemelynevy
yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Kornél yszemelynevy ykodvegy (1872.). xevtizedx
1875 Szülőháza emléktábláját 1883. xevtizedx 1885 szept. 4-én leplezték le. — Operái:
»Szép Ilonka«, ycimy szép ilonka ycimy Szép Ilonka ycimy szép ycimy ilonka
ycimy ycimy Szép ycimy Ilonka ycimy ykodvegy melyhez a szöveget Vörösmarty Mihály
yszemelynevy vörösmarty mihály yszemelynevy Vörösmarty Mihály yszemelynevy
vörösmarty yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty
yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy hasonló című balladája után Fekete Mihály
yszemelynevy fekete mihály yszemelynevy Fekete Mihály yszemelynevy fekete
yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Fekete yszemelynevy Mihály
yszemelynevy ykodvegy kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy író írta. Előadták 1861. xevtizedx 1865 dec. 16-án,
a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy Feluj.: 1865. nov. xtalanevtizedx 1875 4. »Álmos« ycimy
álmos ycimy Álmos ycimy álmos ycimy ycimy Álmos ycimy ykodvegy operájának szövegét
Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy írta. (Nem adták elő.) szin_III.0338.pdf
III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Mosonyi Mihály - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1814
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0338.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0338.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29355.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Mosonyi
Mihály
Szócikk: Mosonyi Mihály zeneszerző, sz. 1814. szept.
4-én, Boldogasszonyban (Moson m.), megh. 1870. okt. 31-én, Budapesten. Egyszerű
földműves szülőktől származott. Szülőfalujában járt iskolába és az ottani tanító
oktatta zenei dolgokra, majd a falusi cigányoktól tanul meg hegedülni, gordonkázni;
fújta a kürtöt, játszott a nagybőgőn és a fagotton is. 18 éves korában Pozsonyban
betűszedő volt és ez alatt is foglalkozott a zene művelésével. 1842-ben Pesten zongoramester
és egyházi darabokat kezdett írni. A műértő gróf Keglevich Gábor felismerte kiváló
képességeit és a gróf Pejacsevich- családhoz Kétfalura zongoratanítónak ajánlotta.
Ekkor M. elhagyta Pestet, de két év múlva visszatért, ahol azután állandóan letelepedtett.
A 48-as mozgalmak ő reá sem maradhattak hatástalanul és mint pesti nemzetőr részt
vett az 1848—49-iki önvédelmi harcunkban. Tagja volt a Nemzeti Színház operabíráló
- bizottságának; munkatársa volt a »Zenészeti Lapok«-nak, ahol avatott tollával
méltó feltűnést keltett. Élete utolsó éveiben zenetanár volt. Koporsója felett báró
Orczy Bódog mondott búcsúbeszédet. Élet- és jellemrajzát megírta Ábrányi Kornél
(1872.). Szülőháza emléktábláját 1883. szept. 4-én leplezték le. — Operái: »Szép
Ilonka«, melyhez a szöveget Vörösmarty Mihály hasonló című balladája után Fekete
Mihály kolozsvári író írta. Előadták 1861. dec. 16-án, a Nemzeti Színházban. Feluj.:
1865. nov. 4. »Álmos« operájának szövegét Szigligeti Ede írta. (Nem adták elő.)
szin_III.0338.pdf III
