Címszó: Mosonyi Mihály - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1814

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0338.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0338.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29355.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Mosonyi Mihály

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529355.htm

 

Szócikk: Mosonyi Mihály zeneszerző, sz. 1814. (születés éve) szept. 4-én, Boldogasszonyban (megye) (Moson m.), (megye) megh. 1870. okt. 31-én, Budapesten. (Budapest) Egyszerű földműves szülőktől származott. Szülőfalujában járt iskolába és az ottani tanító oktatta zenei dolgokra, majd a falusi cigányoktól tanul meg hegedülni, gordonkázni; fújta a kürtöt, játszott a nagybőgőn és a fagotton is. 18 éves korában Pozsonyban (megye) betűszedő volt és ez alatt is foglalkozott a zene művelésével. 1842-ben (időpont) Pesten (Budapest) zongoramester és egyházi darabokat kezdett írni. A műértő gróf Keglevich Gábor (személy) (információ)  felismerte kiváló képességeit és a gróf Pejacsevich- (személy) (információ)  családhoz Kétfalura (megye) zongoratanítónak ajánlotta. Ekkor M. elhagyta Pestet, (Budapest) de két év múlva visszatért, ahol azután állandóan letelepedtett. A 48-as mozgalmak ő reá sem maradhattak hatástalanul és mint pesti (Budapest) nemzetőr részt vett az 1848—49-iki (időpont) önvédelmi harcunkban. Tagja volt a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  operabíráló - bizottságának; munkatársa volt a »Zenészeti Lapok«-nak, (intézmény) ahol avatott tollával méltó feltűnést keltett. Élete utolsó éveiben zenetanár volt. Koporsója felett báró Orczy Bódog (személy) (információ)  mondott búcsúbeszédet. Élet- és jellemrajzát megírta Ábrányi Kornél (személy) (információ)  (1872.). (időpont) Szülőháza emléktábláját 1883. (időpont) szept. 4-én leplezték le. — Operái: »Szép Ilonka«, (cím) (információ)  melyhez a szöveget Vörösmarty Mihály (személy) (információ)  hasonló című balladája után Fekete Mihály (személy) (információ)  kolozsvári (megye) író írta. Előadták 1861. (időpont) dec. 16-án, a Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  Feluj.: 1865. (időpont) nov. 4. »Álmos« (cím) operájának szövegét Szigligeti Ede (személy) (információ)  írta. (Nem adták elő.) szin_III.0338.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Mosonyi Mihály címszóvég 29355 Szócikk: Mosonyi Mihály zeneszerző, sz. 1814. szept. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 4-én, Boldogasszonyban ytelepulesy boldogasszony ytelepulesy Boldogasszony ymegyey moson megye ykodvegy (Moson m.), ytelepulesy moson m. ytelepulesy Moson m. ymegyey moson megye ykodvegy megh. 1870. okt. 31-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Egyszerű földműves szülőktől származott. Szülőfalujában járt iskolába és az ottani tanító oktatta zenei dolgokra, majd a falusi cigányoktól tanul meg hegedülni, gordonkázni; fújta a kürtöt, játszott a nagybőgőn és a fagotton is. 18 éves korában Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy betűszedő volt és ez alatt is foglalkozott a zene művelésével. 1842-ben xevtizedx 1845 Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy zongoramester és egyházi darabokat kezdett írni. A műértő gróf Keglevich Gábor yszemelynevy gróf keglevich gábor yszemelynevy gróf Keglevich Gábor yszemelynevy gróf yszemelynevy keglevich yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Keglevich yszemelynevy Gábor felismerte kiváló képességeit és a gróf Pejacsevich- yszemelynevy gróf pejacsevich yszemelynevy gróf Pejacsevich yszemelynevy gróf yszemelynevy pejacsevich yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Pejacsevich yszemelynevy ykodvegy családhoz Kétfalura ytelepulesy kétfalu ytelepulesy Kétfalu ymegyey baranya megye ykodvegy zongoratanítónak ajánlotta. Ekkor M. elhagyta Pestet, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy de két év múlva visszatért, ahol azután állandóan letelepedtett. A 48-as mozgalmak ő reá sem maradhattak hatástalanul és mint pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy nemzetőr részt vett az 1848—49-iki önvédelmi xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 harcunkban. Tagja volt a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy operabíráló - bizottságának; munkatársa volt a »Zenészeti Lapok«-nak, yintezmenyy zenészeti lapok yintezmenyy Zenészet yintezmenyy zenészeti yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Zenészet yintezmenyy ykodvegy ahol avatott tollával méltó feltűnést keltett. Élete utolsó éveiben zenetanár volt. Koporsója felett báró Orczy Bódog yszemelynevy báró orczy bódog yszemelynevy báró Orczy Bódog yszemelynevy báró yszemelynevy orczy yszemelynevy bódog yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Orczy yszemelynevy Bódog yszemelynevy yk mondott búcsúbeszédet. Élet- és jellemrajzát megírta Ábrányi Kornél yszemelynevy ábrányi kornél yszemelynevy Ábrányi Kornél yszemelynevy ábrányi yszemelynevy kornél yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Kornél yszemelynevy ykodvegy (1872.). xevtizedx 1875 Szülőháza emléktábláját 1883. xevtizedx 1885 szept. 4-én leplezték le. — Operái: »Szép Ilonka«, ycimy szép ilonka ycimy Szép Ilonka ycimy szép ycimy ilonka ycimy ycimy Szép ycimy Ilonka ycimy ykodvegy melyhez a szöveget Vörösmarty Mihály yszemelynevy vörösmarty mihály yszemelynevy Vörösmarty Mihály yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy hasonló című balladája után Fekete Mihály yszemelynevy fekete mihály yszemelynevy Fekete Mihály yszemelynevy fekete yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Fekete yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy író írta. Előadták 1861. xevtizedx 1865 dec. 16-án, a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Feluj.: 1865. nov. xtalanevtizedx 1875 4. »Álmos« ycimy álmos ycimy Álmos ycimy álmos ycimy ycimy Álmos ycimy ykodvegy operájának szövegét Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy írta. (Nem adták elő.) szin_III.0338.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Mosonyi Mihály - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1814

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0338.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0338.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29355.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Mosonyi Mihály

Szócikk: Mosonyi Mihály zeneszerző, sz. 1814. szept. 4-én, Boldogasszonyban (Moson m.), megh. 1870. okt. 31-én, Budapesten. Egyszerű földműves szülőktől származott. Szülőfalujában járt iskolába és az ottani tanító oktatta zenei dolgokra, majd a falusi cigányoktól tanul meg hegedülni, gordonkázni; fújta a kürtöt, játszott a nagybőgőn és a fagotton is. 18 éves korában Pozsonyban betűszedő volt és ez alatt is foglalkozott a zene művelésével. 1842-ben Pesten zongoramester és egyházi darabokat kezdett írni. A műértő gróf Keglevich Gábor felismerte kiváló képességeit és a gróf Pejacsevich- családhoz Kétfalura zongoratanítónak ajánlotta. Ekkor M. elhagyta Pestet, de két év múlva visszatért, ahol azután állandóan letelepedtett. A 48-as mozgalmak ő reá sem maradhattak hatástalanul és mint pesti nemzetőr részt vett az 1848—49-iki önvédelmi harcunkban. Tagja volt a Nemzeti Színház operabíráló - bizottságának; munkatársa volt a »Zenészeti Lapok«-nak, ahol avatott tollával méltó feltűnést keltett. Élete utolsó éveiben zenetanár volt. Koporsója felett báró Orczy Bódog mondott búcsúbeszédet. Élet- és jellemrajzát megírta Ábrányi Kornél (1872.). Szülőháza emléktábláját 1883. szept. 4-én leplezték le. — Operái: »Szép Ilonka«, melyhez a szöveget Vörösmarty Mihály hasonló című balladája után Fekete Mihály kolozsvári író írta. Előadták 1861. dec. 16-án, a Nemzeti Színházban. Feluj.: 1865. nov. 4. »Álmos« operájának szövegét Szigligeti Ede írta. (Nem adták elő.) szin_III.0338.pdf III