Címszó: Mozdulás - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0340.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0340.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29362.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

A szöveg linkekkel ellátott változata:

Mozdulás

Szócikk: Mozdulás színházi szakkifejezés a színtársulatok állomásváltoztatására. Jelenti tehát mindazt, ami a színielőadásoknak az egyik állomáshelyen való befejezésétől az új állomáshelyen való megkezdése között történik, annak összes adminisztratív, lebonyolítási, előkészítési és fizikai munkájával és romantikájával. Fontos szerepet játszik ennél az ú. n. mozdulási előleg, az az összeg, melyet az igazgató a tagoknak fizetésükre előlegez, hogy a régi állomáshelyen tartozásaikat kiegyenlíthessék, az új állomáson lakásukat és kosztjukat leelőlegezhessék és az utazással járó apró kiadásokat — mert annak útiköltségeit az igazgató viseli a neki kijáró utazási kedvezmények igénybevételével — fedezhessék. A színház átadása, esetleg színpad lebontása, a színészek podgyászának összegyűjtése, annak az egész színházi felszereléssel való elcsomagolása és elszállítása után kezdődik a vándorlás a vasút- vagy hajóállomás felé, ahova legtöbbször a színház rajongói elkísérik a színtársulatot, érzékeny búcsú után, mindig a viszontlátás reményével indul útnak a társulat az új állomás felé, ahol új ismerősök, új sikerek várják, hogy azután innen is eltávozva, folytassák az örökös vándorló útat, mely a vidéki — állandó otthont nélkülöző és nem ismerő — színész szomorú sorsa. Az új állomáson az előreküldött bérletcsináló titkár útbaigazításokat ad az érkezőknek, a közönség várakozással fogadja az új tagokat, a régieket szeretettel üdvözli és várja vissza, megindul a bevonuló karaván — ki kocsin, autóbuszon, ki meg gyalog — az új városba, a csomagokkal felpakkolt, elfáradt szőkeségben senki sem sejtené az elkövetkezendő forró színházi estek ünnepelt táncos szubrettjét, vagy a gyermekkocsit toló és több aprósággal pörlekedő erélyes családanyában: Gertrúdis királynét. (szerep) A színház helyiségénél lakásadók tömege várja az érkezőket, hogy egy-egy kedves színészt vagy színésznőt szerezzenek a hagyományos színész-lakásba, akitől olcsóbb vagy díjmentes ruhahordó - színházjegyet szerezhetnek, megtudhatják a legfrissebb kedves színházi pletykákat és aki kis keresetének bohém könnyelműséggel való kezelése miatt sem a legrosszabb lakó. A csomagok az új lakásokba kerülnek, a ruhákat kiakasztják, hogy a gyűrődés ne lássék, elkészül az új helyiség színpadának felszerelése, kijelölik az öltözőhelyeket, felgördül az új állomáshelyen a függöny és véget ér a mozdulás, de csak azért, hogy — a közönség színházlátogatásaihoz képest — hosszabb vagy rövidebb idő múlva újra meg újra visszatérjen és megszokott kiegészítő részét képezze a vidéki színész mindennapi kenyerének és a hivatásért folytatott nehéz küzdelmének. (Dr. Farkas Ferenc.) (személy) szin_III.0340.pdf III

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Mozdulás címszóvég 29362 Szócikk: Mozdulás színházi szakkifejezés a színtársulatok állomásváltoztatására. Jelenti tehát mindazt, ami a színielőadásoknak az egyik állomáshelyen való befejezésétől az új állomáshelyen való megkezdése között történik, annak összes adminisztratív, lebonyolítási, előkészítési és fizikai munkájával és romantikájával. Fontos szerepet játszik ennél az ú. n. mozdulási előleg, az az összeg, melyet az igazgató a tagoknak fizetésükre előlegez, hogy a régi állomáshelyen tartozásaikat kiegyenlíthessék, az új állomáson lakásukat és kosztjukat leelőlegezhessék és az utazással járó apró kiadásokat — mert annak útiköltségeit az igazgató viseli a neki kijáró utazási kedvezmények igénybevételével — fedezhessék. A színház átadása, esetleg színpad lebontása, a színészek podgyászának összegyűjtése, annak az egész színházi felszereléssel való elcsomagolása és elszállítása után kezdődik a vándorlás a vasút- vagy hajóállomás felé, ahova legtöbbször a színház rajongói elkísérik a színtársulatot, érzékeny búcsú után, mindig a viszontlátás reményével indul útnak a társulat az új állomás felé, ahol új ismerősök, új sikerek várják, hogy azután innen is eltávozva, folytassák az örökös vándorló útat, mely a vidéki — állandó otthont nélkülöző és nem ismerő — színész szomorú sorsa. Az új állomáson az előreküldött bérletcsináló titkár útbaigazításokat ad az érkezőknek, a közönség várakozással fogadja az új tagokat, a régieket szeretettel üdvözli és várja vissza, megindul a bevonuló karaván — ki kocsin, autóbuszon, ki meg gyalog — az új városba, a csomagokkal felpakkolt, elfáradt szőkeségben senki sem sejtené az elkövetkezendő forró színházi estek ünnepelt táncos szubrettjét, vagy a gyermekkocsit toló és több aprósággal pörlekedő erélyes családanyában: Gertrúdis királynét. yszerepy gertrúdis királyne yszerepy Gertrúdis királyné yszerepy gertrúdis yszerepy királyne yszerepy yszerepy Gertrúdis yszerepy királyné yszerepy ykodvegy A színház helyiségénél lakásadók tömege várja az érkezőket, hogy egy-egy kedves színészt vagy színésznőt szerezzenek a hagyományos színész-lakásba, akitől olcsóbb vagy díjmentes ruhahordó - színházjegyet szerezhetnek, megtudhatják a legfrissebb kedves színházi pletykákat és aki kis keresetének bohém könnyelműséggel való kezelése miatt sem a legrosszabb lakó. A csomagok az új lakásokba kerülnek, a ruhákat kiakasztják, hogy a gyűrődés ne lássék, elkészül az új helyiség színpadának felszerelése, kijelölik az öltözőhelyeket, felgördül az új állomáshelyen a függöny és véget ér a mozdulás, de csak azért, hogy — a közönség színházlátogatásaihoz képest — hosszabb vagy rövidebb idő múlva újra meg újra visszatérjen és megszokott kiegészítő részét képezze a vidéki színész mindennapi kenyerének és a hivatásért folytatott nehéz küzdelmének. (Dr. Farkas Ferenc.) yszemelynevy dr. farkas ferenc yszemelynevy Dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ferenc yszemelynev yszocikkszerzoy dr. farkas ferenc szin_III.0340.pdf III

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Mozdulás - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0340.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0340.png

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29362.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

Mozdulás

Szócikk: Mozdulás színházi szakkifejezés a színtársulatok állomásváltoztatására. Jelenti tehát mindazt, ami a színielőadásoknak az egyik állomáshelyen való befejezésétől az új állomáshelyen való megkezdése között történik, annak összes adminisztratív, lebonyolítási, előkészítési és fizikai munkájával és romantikájával. Fontos szerepet játszik ennél az ú. n. mozdulási előleg, az az összeg, melyet az igazgató a tagoknak fizetésükre előlegez, hogy a régi állomáshelyen tartozásaikat kiegyenlíthessék, az új állomáson lakásukat és kosztjukat leelőlegezhessék és az utazással járó apró kiadásokat — mert annak útiköltségeit az igazgató viseli a neki kijáró utazási kedvezmények igénybevételével — fedezhessék. A színház átadása, esetleg színpad lebontása, a színészek podgyászának összegyűjtése, annak az egész színházi felszereléssel való elcsomagolása és elszállítása után kezdődik a vándorlás a vasút- vagy hajóállomás felé, ahova legtöbbször a színház rajongói elkísérik a színtársulatot, érzékeny búcsú után, mindig a viszontlátás reményével indul útnak a társulat az új állomás felé, ahol új ismerősök, új sikerek várják, hogy azután innen is eltávozva, folytassák az örökös vándorló útat, mely a vidéki — állandó otthont nélkülöző és nem ismerő — színész szomorú sorsa. Az új állomáson az előreküldött bérletcsináló titkár útbaigazításokat ad az érkezőknek, a közönség várakozással fogadja az új tagokat, a régieket szeretettel üdvözli és várja vissza, megindul a bevonuló karaván — ki kocsin, autóbuszon, ki meg gyalog — az új városba, a csomagokkal felpakkolt, elfáradt szőkeségben senki sem sejtené az elkövetkezendő forró színházi estek ünnepelt táncos szubrettjét, vagy a gyermekkocsit toló és több aprósággal pörlekedő erélyes családanyában: Gertrúdis királynét. A színház helyiségénél lakásadók tömege várja az érkezőket, hogy egy-egy kedves színészt vagy színésznőt szerezzenek a hagyományos színész-lakásba, akitől olcsóbb vagy díjmentes ruhahordó - színházjegyet szerezhetnek, megtudhatják a legfrissebb kedves színházi pletykákat és aki kis keresetének bohém könnyelműséggel való kezelése miatt sem a legrosszabb lakó. A csomagok az új lakásokba kerülnek, a ruhákat kiakasztják, hogy a gyűrődés ne lássék, elkészül az új helyiség színpadának felszerelése, kijelölik az öltözőhelyeket, felgördül az új állomáshelyen a függöny és véget ér a mozdulás, de csak azért, hogy — a közönség színházlátogatásaihoz képest — hosszabb vagy rövidebb idő múlva újra meg újra visszatérjen és megszokott kiegészítő részét képezze a vidéki színész mindennapi kenyerének és a hivatásért folytatott nehéz küzdelmének. (Dr. Farkas Ferenc.) szin_III.0340.pdf III