Címszó: Murányi Zsigmond - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0344.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0344.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29388.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Murányi
Zsigmond
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529387.htm
Szócikk: Murányi Zsigmond úttörő színész, egy zilahi
(megye) ev.
ref. lelkész fia; előbb Erdélyben (ország) (információ)
asszesszor volt, majd Dérynével (személy) (információ)
együtt működött Pesten. (Budapest)
1807-ben (időpont)
nejével Pestre (Budapest)
szerződött, ahol a második magyar színtársulat egyik vezetője lett, de egy év múlva
visszamentek Kolozsvárra. (megye) 1811
(időpont)
—1814-ben (időpont)
ismét Pestre (Budapest)
kerül, majd vidéki színpadokon vendégszerepel. 1816— (időpont) 1817-ben
(időpont)
Miskolcon (megye)
és Kassán (megye)
játszik, 1819-ben (időpont) Székesfehérvárott
(megye) volt,
1820-ban (időpont)
visszakerül Miskolcra, (megye) 1821-ben
(időpont)
Komáromban (megye)
(információ)
volt nejével és négy gyermekével. 1822. (időpont) aug.
4-én táblabíró tisztséget nyert. (Lásd erről: »Magyar Kurir«, (intézmény)
(információ)
1822. (időpont) I.
kötet, 398. lap.) 1824—27-ig (időpont) Kolozsvárott
(megye) működött.
A későbbi években megvált a színpadtól. — 20 színdarabot fordított németből. (nyelv) (információ)
Eredeti munkái ezek: »Karolo Karolino«, (cím) vj. »Idoli«,
(cím) vj. 1
felv. (1795). (időpont) »Hivség
próbája«, (cím)
vj. 3 felv. 1809. (időpont) »Leánybarátság«,
(cím) vj. 1
felv. 1809. (időpont)
»Zitah Mani«, (cím)
vitézi játék 5 f. 1810. (időpont) »Ezüst
menyegző«, (cím)
1810. (időpont)
»Mária Terézia és a magyarok hűsége«, (cím) históriai
rajzolat 4 felv. 1822. (időpont) —
Déryné (személy)
(információ)
szerint: »színdarabokban is, énekesekben
is mindent gyengén játszott.« Azt is írja róla, hogy fahangja volt. Mint rendező
hasznára volt a vándortársulatoknak. szin_III.0344.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Murányi Zsigmond címszóvég 29388 Szócikk:
Murányi Zsigmond úttörő színész, egy zilahi ytelepulesy zilah ytelepulesy zilah
ymegyey szilágy megye ykodvegy ev. ref. lelkész fia; előbb Erdélyben ytelepulesy
erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy asszesszor volt, majd Dérynével
yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy
yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy együtt működött Pesten. pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1807-ben nejével xtalanevtizedx
1815 Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy szerződött,
ahol a második magyar színtársulat egyik vezetője lett, de egy év múlva visszamentek
Kolozsvárra. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy 1811 xevtizedx 1815 —1814-ben ismét Pestre pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy kerül, majd vidéki színpadokon vendégszerepel.
1816— 1817-ben Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod
megye ykodvegy és Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey
abauj-torna megye ykodvegy játszik, 1819-ben Székesfehérvárott xtalanevtizedx
1825 ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye
ykodvegy volt, 1820-ban xevtizedx 1825 visszakerül Miskolcra, ytelepulesy
miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy 1821-ben Komáromban ytelepulesy
komárom ytelepulesy Komárom ymegyey komárom megye ykodvegy volt nejével és négy
gyermekével. 1822. aug. 4-én táblabíró tisztséget nyert. (Lásd erről: »Magyar Kurir«,
yintezmenyy magyar kurir yintezmenyy Magyar K yintezmenyy magyar yintezmenyy
kurir yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy 1822. I.
kötet, 398. lap.) 1824—27-ig Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy működött. A későbbi években megvált a színpadtól.
— 20 színdarabot fordított németből. ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német
ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy Eredeti munkái ezek: »Karolo Karolino«, ycimy
karolo karolino ycimy Karolo Karolino ycimy karolo ycimy karolino ycimy ycimy
Karolo ycimy Karolino ycimy ykodvegy vj. »Idoli«, ycimy idoli ycimy Idoli ycimy
idoli ycimy ycimy Idoli ycimy ykodvegy vj. 1 felv. (1795). xevtizedx 1795 »Hivség
xtalanevtizedx 1805 próbája«, ycimy hivség próbája ycimy Hivség próbája ycimy
hivség ycimy próbája ycimy ycimy Hivség ycimy próbája ycimy ykodvegy vj. 3 felv.
1809. xevtizedx 1805 »Leánybarátság«, ycimy leánybarátság ycimy Leánybarátság
ycimy leánybarátság ycimy ycimy Leánybarátság ycimy ykodvegy vj. 1 felv. 1809. »Zitah
xtalanevtizedx 1815 Mani«, ycimy zitah mani ycimy Zitah Mani ycimy zitah ycimy
mani ycimy ycimy Zitah ycimy Mani ycimy ykodvegy vitézi játék 5 f. 1810. xevtizedx
1815 »Ezüst menyegző«, ycimy ezüst menyegző ycimy Ezüst menyegző ycimy ezüst
ycimy menyegző ycimy ycimy Ezüst ycimy menyegző ycimy ykodvegy 1810. »Mária xtalanevtizedx
1825 Terézia és a magyarok hűsége«, ycimy mária terézia és a magyarok hűsége
ycimy Mária Terézia és a magyarok hűsége ycimy mária ycimy terézia ycimy és
ycimy a ycimy magyarok ycimy hűsége ycimy ycimy Mária ycimy Terézia ycimy és
ycimy históriai rajzolat 4 felv. 1822. xevtizedx 1825 — xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx
1845 Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne
yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy szerint: »színdarabokban
is, énekesekben is mindent gyengén játszott.« Azt is írja róla, hogy fahangja volt.
Mint rendező hasznára volt a vándortársulatoknak. szin_III.0344.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Murányi Zsigmond - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0344.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0344.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29388.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Murányi
Zsigmond
Szócikk: Murányi Zsigmond úttörő színész, egy zilahi
ev. ref. lelkész fia; előbb Erdélyben asszesszor volt, majd Dérynével együtt működött
Pesten. 1807-ben nejével Pestre szerződött, ahol a második magyar színtársulat egyik
vezetője lett, de egy év múlva visszamentek Kolozsvárra. 1811 —1814-ben ismét Pestre
kerül, majd vidéki színpadokon vendégszerepel. 1816— 1817-ben Miskolcon és Kassán
játszik, 1819-ben Székesfehérvárott volt, 1820-ban visszakerül Miskolcra, 1821-ben
Komáromban volt nejével és négy gyermekével. 1822. aug. 4-én táblabíró tisztséget
nyert. (Lásd erről: »Magyar Kurir«, 1822. I. kötet, 398. lap.) 1824—27-ig Kolozsvárott
működött. A későbbi években megvált a színpadtól. — 20 színdarabot fordított németből.
Eredeti munkái ezek: »Karolo Karolino«, vj. »Idoli«, vj. 1 felv. (1795). »Hivség
próbája«, vj. 3 felv. 1809. »Leánybarátság«, vj. 1 felv. 1809. »Zitah Mani«, vitézi
játék 5 f. 1810. »Ezüst menyegző«, 1810. »Mária Terézia és a magyarok hűsége«, históriai
rajzolat 4 felv. 1822. — Déryné szerint: »színdarabokban is, énekesekben is mindent
gyengén játszott.« Azt is írja róla, hogy fahangja volt. Mint rendező hasznára volt
a vándortársulatoknak. szin_III.0344.pdf III