Címszó: Nagy Endre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1877

SZULETESIEVTIZED 1875

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0363.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0363.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29498.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

A szöveg linkekkel ellátott változata:

Nagy Endre

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529553.htm

Szócikk: Nagy Endre újságíró, író és konferánszié, volt kabaréigazgató, sz. 1877. (születés éve) febr. 5-én, Nagyszőllősön (megye) (Ugocsa m.). (megye) Középiskoláit Nagyváradon (megye) végezte és azt tervezte, hogy a jogi pályára lép. Eleven, bohém természete és nagyváradi (megye) ifjúkori társasága azonban ennek a szándéknak akadályai voltak, úgy, hogy csakhamar megáhította az újságírás kenyerét és tényleg újságíró lett Nagyváradon, (megye) a »Szabadság« (intézmény) szerkesztőségében és pedig abban az időben, amikor Ady Endre (személy) (információ) is bontogatta szárnyait a magyar költészetben és ugyancsak Nagyváradon. (megye) Nagy Endre (személy) (információ) eleinte mint ujdondász és krokista próbálkozott a nagyváradi (megye) sajtóban és különösen az irodalommal kacérkodó krokiban, ebben a juvenáli műfajban, ahonnan sok kiváló magyar író jött (Heltai Jenő, (személy) (információ) Molnár Ferenc, (személy) (információ) Rákosi Viktor, (személy) (információ) Karinthy Frigyes, (személy) (információ) Liptai Imre, (személy) (információ) Békeffi Antal, (személy) (információ) Szávay Gyula (személy) (információ) és még igen sokan). Nagy Endre (személy) (információ) is igen jól hangzó nevet szerzett a nagyváradi (megye) társadalomban és általában véve a magyar vidéki hirlapírók között. Minthogy azonban fölfelétörő becsvágya nem elégült ki a vidéki érvényesüléssel, 1907-ben (időpont) már feljött Budapestre (Budapest) és itt próbált gyökeret verni. Ez bizony eleinte alig akart sikerülni. Sok küzdelem és talán nélkülözés tették próbára a Nagy Endre (személy) (információ) akaraterejét és utóbb kibontakozó kétségtelen tehetségének kitartását. A kegyes véletlen azonban, amely oly sokszor szegődik a tehetség szolgálatába, Nagy Endre (személy) (információ) sorsába is beleszólt és egyszer s mindenkorra átsegítette őt az érvényesülés porondjára. Történt, hogy Budapesten (Budapest) egy »Bonbonniére«-mulató (intézmény) (információ) létesült és ennek az akkor már anyagilag küzdő igazgatója azt az ajánlatot tette Nagy Endrének, (személy) (információ) hogy esténként olvasson föl valami novellát a műsor keretében. Nagy Endre (személy) (információ) vállalkozott is erre, de az amúgyis problematikus sikerű vállalkozást, vagyis a novella-fölolvasást, egy alaposan becsipett és okvetetlenkedő nézőtéri alak állandó közbeszólásokkal zavarta. Így, a novella-fölolvasás, mint olyan, nem nagyon érvényesült, de a fölolvasó fiatal író, Nagy Endre (személy) (információ) és a nézőtéri részeg ember között egy valóban mulatságos párbeszéd fejlődött ki, amely nagyon tetszett a közönségnek. Taps, kacaj, víg hújahó pecsételték meg a jövendőbeli konferánszié, Nagy Endre (személy) (információ) sorsát és a Bonbonniére (intézmény) (információ) tulajdonosa ettől kezdve gondoskodott róla, hogy legyen valaki a nézőtéren, aki — ha nem is részegen — bele- beleokvetetlenkedjék a Nagy Endre (személy) (információ) fölolvasásába. Rövidesen aztán ez a fölolvasási forma elmaradt és Nagy Endre, (személy) (információ) mint »félszeg« prológus (konferánszié), ötölt-hatolt a közönség előtt a színpadról és krokikat mondott a napi és országos eseményekről. Ez a színpadi kroki lett aztán a magyar konferálás szülője. Nagy Endre szellemes vénája, ötletessége, egyre bővebben és bátrabban okvetetlenkedett a Bonbonniére színpadáról, amelyet végül is (egy koronával a zsebében), át kellett vennie a saját vállalkozásába, mert az elődök sorra buktak a később mozivá lett udvari helyiségben. És ami az elődöknek sehogysem akart sikerülni, az Nagy Endrének (személy) (információ) várakozáson fölül beütött. 1908. (időpont) aug. 29-én kibérelte az Andrássy-úti helyiséget és megalapította a Modern Színpad (intézmény) (információ) elnevezés alatt a magyar kabarét, ezt a félig orfeum, félig színházi vállalatot, amely voltakép nem volt egyéb, mint egy szellemi cirkusz, ahol az emberek a más kárán nevethettek. Nagy Endre (személy) (információ) népszerűségének alapja és egyben írói és irodalmi érdeme, hogy színpadi krokijaival átplántálta, és magyarrá tette a külföldi kabarék konferánszait. Természetesen mindjárt akadtak utánzói is és azóta majdnem minden zsúron akad egy-egy társaságbeli zseni, aki Nagy Endrét (személy) (információ) próbálja kopirozni. Nagy Endrét (személy) (információ) azonban nem szédítette meg a nagy népszerűség és a nyomában járó kivételes anyagi siker. Fejlesztette képességeit és mélyítette thémáit. Kabaré-darabjainak, tréfáinak, dramatizált és megzenésített ötleteinek száma már szinte egy egész kis könyvtárt tölt be. 1913-ban (időpont) letette egy időre a vállalkozás terheit és gondjait, bár vállalata nagyon jól prosperált. De Párizsba, (ország) az ötletek hazájába kívánkozott, ahol sokat ellesett és megtanult. Hazatérve, a háború alatt a Royal - orfeumban, (intézmény) (információ) mint szerződött konferánszié működött. Ilyen minőségben az azóta megszűnt Télikertben (intézmény) is vállalt szerepet. Közben »Az Est« (intézmény) hasábjain szerepelt írásaival, majd 1921-ben (időpont) a Gresham - palotában (intézmény) újból kabarét nyitott. Ez azonban néhány éles konferánsz miatt nemsokára megszűnt. 1922-ben (időpont) a városligetben »Lomb-színház« (intézmény) címen alapított új vállalatot, majd ennek megszűntével 1923-ban (időpont) megnyitotta a »Pesti Kabarét« (intézmény) (információ) és 1924-től (időpont) kezdve a »Terézkörúti Színpad« (intézmény) társigazgatója és konferánsziéja volt 1929-ig, (időpont) amikor is elbúcsúzott a színpadtól, amelynek ő, mint »színész«, egyik legkiválóbb műkedvelője volt. A színpadtól való »visszavonulása« óta az eddiginél is nagyobb munkakedvvel fordult vissza az irodalmi tervek felé és jelenleg, mint az újjáalakult »Budapesti Hirlap«-nak (intézmény) (információ) egyik számottevő munkatársa ír. Nagy Endrét (személy) (információ) kétségtelen szerencséje a színdarabírás és a regény terén nem követte idáig olyan hűséggel, mint a kroki- és ötlet-jelenetek és a konferálás terén. Amott szinte verhetetlen volt; itt csak nagy színpadrajongásának adta tanújelét. Darabjai, amelyek egész estét töltöttek be: »A zseni«, (cím) tragikomédia 3 felv. 1912. (időpont) okt. 19. (Utóbb a bécsi Johann Straus-Theaterben (intézmény) (információ) is színre került, 1913. (időpont) szept. 23.) »Piri papája«, (cím) bohózat 3 felvonásban. 1919. (időpont) december. Dunaparti Színház. (intézmény) (információ) »A vasáros« (cím) egy darab élet 3 felv. Ezzel nyitották meg a Belvárosi Színházat, (intézmény) (információ) 1926. (időpont) dec. 18-án. »A nyárspolgár«, (cím) vj. 3 felv. 1930. (időpont) máj. 23. Uj Színház. (intézmény) (információ) Valószinű, hogy Nagy Endre, (személy) (információ) akinek nagyszerű tudása és stylusérzéke közismert és elismert, fog még sokkal sikeresebb háromfelvonásosokat is írni. Ehez azonban talán az kellene, hogy ne tudja olyan tökéletesen a színpadi »machét«, amely most még útjába áll a talentumának a nagy darabok sikeres megírásában. De hiszen kiválóan jelentékeny író Nagy Endre (személy) (információ) anélkül is, hogy Shaw Bernátnak (személy) (információ) a darabírásban komoly ellenfele volna. (L—y K—ty.) szin_III.0363.pdf III

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Nagy Endre címszóvég 29498 Szócikk: Nagy Endre újságíró, író és konferánszié, volt kabaréigazgató, sz. 1877. febr. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 5-én, Nagyszőllősön ytelepulesy nagyszőllős ytelepulesy Nagyszőllős ymegyey ugocsa megye ykodvegy (Ugocsa m.). ytelepulesy ugocsa m. ytelepulesy Ugocsa m. ymegyey ugocsa megye ykodvegy Középiskoláit Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy végezte és azt tervezte, hogy a jogi pályára lép. Eleven, bohém természete és nagyváradi ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy ifjúkori társasága azonban ennek a szándéknak akadályai voltak, úgy, hogy csakhamar megáhította az újságírás kenyerét és tényleg újságíró lett Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy a »Szabadság« yintezmenyy szabadság yintezmenyy Szabadsá yintezmenyy szabadság yintezmenyy yintezmenyy Szabadsá yintezmenyy ykodvegy szerkesztőségében és pedig abban az időben, amikor Ady Endre yszemelynevy ady endre yszemelynevy Ady Endre yszemelynevy ady yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Ady yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy is bontogatta szárnyait a magyar költészetben és ugyancsak Nagyváradon. ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Nagy Endre yszemelynevy nagy endre yszemelynevy Nagy Endre yszemelynevy nagy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy eleinte mint ujdondász és krokista próbálkozott a nagyváradi ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy sajtóban és különösen az irodalommal kacérkodó krokiban, ebben a juvenáli műfajban, ahonnan sok kiváló magyar író jött (Heltai Jenő, yszemelynevy heltai jenő yszemelynevy Heltai Jenő yszemelynevy heltai yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Heltai yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Molnár Ferenc, yszemelynevy molnár ferenc yszemelynevy Molnár Ferenc yszemelynevy molnár yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Rákosi Viktor, yszemelynevy rákosi viktor yszemelynevy Rákosi Viktor yszemelynevy rákosi yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy Karinthy Frigyes, yszemelynevy karinthy frigyes yszemelynevy Karinthy Frigyes yszemelynevy karinthy yszemelynevy frigyes yszemelynevy yszemelynevy Karinthy yszemelynevy Frigyes yszemelynevy ykodvegy Liptai Imre, yszemelynevy liptai imre yszemelynevy Liptai Imre yszemelynevy liptai yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Liptai yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Békeffi Antal, yszemelynevy békeffi antal yszemelynevy Békeffi Antal yszemelynevy békeffi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Békeffi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Szávay Gyula yszemelynevy szávay gyula yszemelynevy Szávay Gyula yszemelynevy szávay yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Szávay yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy és még igen sokan). Nagy Endre yszemelynevy nagy endre yszemelynevy Nagy Endre yszemelynevy nagy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy is igen jól hangzó nevet szerzett a nagyváradi ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy társadalomban és általában véve a magyar vidéki hirlapírók között. Minthogy azonban fölfelétörő becsvágya nem elégült ki a vidéki érvényesüléssel, 1907-ben xevtizedx 1905 már feljött Budapestre Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és itt próbált gyökeret verni. Ez bizony eleinte alig akart sikerülni. Sok küzdelem és talán nélkülözés tették próbára a Nagy Endre yszemelynevy nagy endre yszemelynevy Nagy Endre yszemelynevy nagy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy akaraterejét és utóbb kibontakozó kétségtelen tehetségének kitartását. A kegyes véletlen azonban, amely oly sokszor szegődik a tehetség szolgálatába, Nagy Endre yszemelynevy nagy endre yszemelynevy Nagy Endre yszemelynevy nagy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy sorsába is beleszólt és egyszer s mindenkorra átsegítette őt az érvényesülés porondjára. Történt, hogy Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy egy »Bonbonniére«-mulató yintezmenyy bonbonniére yintezmenyy Bonbonni yintezmenyy bonbonniére yintezmenyy yintezmenyy Bonbonni yintezmenyy ykodvegy létesült és ennek az akkor már anyagilag küzdő igazgatója azt az ajánlatot tette Nagy Endrének, yszemelynevy nagy endre yszemelynevy Nagy Endré yszemelynevy nagy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Endré yszemelynevy ykodvegy hogy esténként olvasson föl valami novellát a műsor keretében. Nagy Endre yszemelynevy nagy endre yszemelynevy Nagy Endre yszemelynevy nagy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy vállalkozott is erre, de az amúgyis problematikus sikerű vállalkozást, vagyis a novella-fölolvasást, egy alaposan becsipett és okvetetlenkedő nézőtéri alak állandó közbeszólásokkal zavarta. Így, a novella-fölolvasás, mint olyan, nem nagyon érvényesült, de a fölolvasó fiatal író, Nagy Endre yszemelynevy nagy endre yszemelynevy Nagy Endre yszemelynevy nagy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy és a nézőtéri részeg ember között egy valóban mulatságos párbeszéd fejlődött ki, amely nagyon tetszett a közönségnek. Taps, kacaj, víg hújahó pecsételték meg a jövendőbeli konferánszié, Nagy Endre yszemelynevy nagy endre yszemelynevy Nagy Endre yszemelynevy nagy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy sorsát és a Bonbonniére yintezmenyy bonbonniére yintezmenyy Bonbonni yintezmenyy bonbonniére yintezmenyy yintezmenyy Bonbonni yintezmenyy ykodvegy tulajdonosa ettől kezdve gondoskodott róla, hogy legyen valaki a nézőtéren, aki — ha nem is részegen — bele- beleokvetetlenkedjék a Nagy Endre yszemelynevy nagy endre yszemelynevy Nagy Endre yszemelynevy nagy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy fölolvasásába. Rövidesen aztán ez a fölolvasási forma elmaradt és Nagy Endre, yszemelynevy nagy endre yszemelynevy Nagy Endre yszemelynevy nagy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy mint »félszeg« prológus (konferánszié), ötölt-hatolt a közönség előtt a színpadról és krokikat mondott a napi és országos eseményekről. Ez a színpadi kroki lett aztán a magyar konferálás szülője. Nagy Endre szellemes vénája, ötletessége, egyre bővebben és bátrabban okvetetlenkedett a Bonbonniére színpadáról, amelyet végül is (egy koronával a zsebében), át kellett vennie a saját vállalkozásába, mert az elődök sorra buktak a később mozivá lett udvari helyiségben. És ami az elődöknek sehogysem akart sikerülni, az Nagy Endrének yszemelynevy nagy endre yszemelynevy Nagy Endré yszemelynevy nagy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Endré yszemelynevy ykodvegy várakozáson fölül beütött. 1908. aug. xtalanevtizedx 1915 29-én kibérelte az Andrássy-úti helyiséget és megalapította a Modern Színpad yintezmenyy modern színpad yintezmenyy Modern S yintezmenyy modern yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy Modern yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy elnevezés alatt a magyar kabarét, ezt a félig orfeum, félig színházi vállalatot, amely voltakép nem volt egyéb, mint egy szellemi cirkusz, ahol az emberek a más kárán nevethettek. Nagy Endre yszemelynevy nagy endre yszemelynevy Nagy Endre yszemelynevy nagy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy népszerűségének alapja és egyben írói és irodalmi érdeme, hogy színpadi krokijaival átplántálta, és magyarrá tette a külföldi kabarék konferánszait. Természetesen mindjárt akadtak utánzói is és azóta majdnem minden zsúron akad egy-egy társaságbeli zseni, aki Nagy Endrét yszemelynevy nagy endre yszemelynevy Nagy Endré yszemelynevy nagy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Endré yszemelynevy ykodvegy próbálja kopirozni. Nagy Endrét yszemelynevy nagy endre yszemelynevy Nagy Endré yszemelynevy nagy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Endré yszemelynevy ykodvegy azonban nem szédítette meg a nagy népszerűség és a nyomában járó kivételes anyagi siker. Fejlesztette képességeit és mélyítette thémáit. Kabaré-darabjainak, tréfáinak, dramatizált és megzenésített ötleteinek száma már szinte egy egész kis könyvtárt tölt be. 1913-ban xevtizedx 1915 letette xtalanevtizedx 1925 egy időre a vállalkozás terheit és gondjait, bár vállalata nagyon jól prosperált. De Párizsba, ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy az ötletek hazájába kívánkozott, ahol sokat ellesett és megtanult. Hazatérve, a háború alatt a Royal - orfeumban, yintezmenyy royal - orfeum yintezmenyy Royal - yintezmenyy royal yintezmenyy - yintezmenyy orfeum yintezmenyy yintezmenyy Royal yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy mint szerződött konferánszié működött. Ilyen minőségben az azóta megszűnt Télikertben yintezmenyy télikert yintezmenyy Télikert yintezmenyy télikert yintezmenyy yintezmenyy Télikert yintezmenyy ykodvegy is vállalt szerepet. Közben »Az Est« yintezmenyy az est yintezmenyy Az Est yintezmenyy az yintezmenyy est yintezmenyy yintezmenyy Az yintezmenyy Est yintezmenyy ykodvegy hasábjain szerepelt írásaival, majd 1921-ben xevtizedx 1925 a Gresham - palotában yintezmenyy gresham - palota yintezmenyy Gresham yintezmenyy gresham yintezmenyy - yintezmenyy palota yintezmenyy yintezmenyy Gresham yintezmenyy ykodvegy újból kabarét nyitott. Ez azonban néhány éles konferánsz miatt nemsokára megszűnt. 1922-ben a városligetben »Lomb-színház« yintezmenyy lomb-színház yintezmenyy Lomb-szí yintezmenyy lomb-színház yintezmenyy yintezmenyy Lomb-szí yintezmenyy ykodvegy címen alapított új vállalatot, majd ennek megszűntével 1923-ban megnyitotta a »Pesti Kabarét« yintezmenyy pesti kabarét yintezmenyy Pesti Ka yintezmenyy pesti yintezmenyy kabarét yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Ka yintezmenyy ykodvegy és 1924-től kezdve a »Terézkörúti Színpad« yintezmenyy terézkörúti színpad yintezmenyy Terézkör yintezmenyy terézkörúti yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy Terézkör yintezmenyy ykodvegy társigazgatója és konferánsziéja volt 1929-ig, amikor is elbúcsúzott a színpadtól, amelynek ő, mint »színész«, egyik legkiválóbb műkedvelője volt. A színpadtól való »visszavonulása« óta az eddiginél is nagyobb munkakedvvel fordult vissza az irodalmi tervek felé és jelenleg, mint az újjáalakult »Budapesti Hirlap«-nak yintezmenyy budapesti hirlap yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy egyik számottevő munkatársa ír. Nagy Endrét yszemelynevy nagy endre yszemelynevy Nagy Endré yszemelynevy nagy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Endré yszemelynevy ykodvegy kétségtelen szerencséje a színdarabírás és a regény terén nem követte idáig olyan hűséggel, mint a kroki- és ötlet-jelenetek és a konferálás terén. Amott szinte verhetetlen volt; itt csak nagy színpadrajongásának adta tanújelét. Darabjai, amelyek egész estét töltöttek be: »A zseni«, ycimy a zseni ycimy A zseni ycimy a ycimy zseni ycimy ycimy A ycimy zseni ycimy ykodvegy tragikomédia 3 felv. 1912. xevtizedx 1915 okt. 19. (Utóbb a bécsi Johann Straus-Theaterben yintezmenyy bécsi johann straus-theater yintezmenyy bécsi Jo yintezmenyy bécsi yintezmenyy johann yintezmenyy straus-theater yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Jo yintezmenyy ykodvegy is színre került, 1913. szept. 23.) »Piri papája«, ycimy piri papája ycimy Piri papája ycimy piri ycimy papája ycimy ycimy Piri ycimy papája ycimy ykodvegy bohózat 3 felvonásban. 1919. december. xtalanevtizedx 1925 Dunaparti Színház. yintezmenyy dunaparti színház yintezmenyy Dunapart yintezmenyy dunaparti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Dunapart yintezmenyy ykodvegy »A vasáros« ycimy a vasáros ycimy A vasáros ycimy a ycimy vasáros ycimy ycimy A ycimy vasáros ycimy ykodvegy egy darab élet 3 felv. Ezzel nyitották meg a Belvárosi Színházat, yintezmenyy belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy 1926. xevtizedx 1925 dec. xtalanevtizedx 1935 18-án. »A nyárspolgár«, ycimy a nyárspolgár ycimy A nyárspolgár ycimy a ycimy nyárspolgár ycimy ycimy A ycimy nyárspolgár ycimy ykodvegy vj. 3 felv. 1930. xevtizedx 1935 máj. 23. Uj Színház. yintezmenyy uj színház yintezmenyy Uj Szính yintezmenyy uj yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Uj yintezmenyy Szính yintezmenyy ykodvegy Valószinű, hogy Nagy Endre, yszemelynevy nagy endre yszemelynevy Nagy Endre yszemelynevy nagy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy akinek nagyszerű tudása és stylusérzéke közismert és elismert, fog még sokkal sikeresebb háromfelvonásosokat is írni. Ehez azonban talán az kellene, hogy ne tudja olyan tökéletesen a színpadi »machét«, amely most még útjába áll a talentumának a nagy darabok sikeres megírásában. De hiszen kiválóan jelentékeny író Nagy Endre yszemelynevy nagy endre yszemelynevy Nagy Endre yszemelynevy nagy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy anélkül is, hogy Shaw Bernátnak yszemelynevy shaw bernát yszemelynevy Shaw Bernát yszemelynevy shaw yszemelynevy bernát yszemelynevy yszemelynevy Shaw yszemelynevy Bernát yszemelynevy ykodvegy a darabírásban komoly ellenfele volna. (L—y K—ty.) szin_III.0363.pdf III

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Nagy Endre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1877

SZULETESIEVTIZED 1875

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0363.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0363.png

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29498.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

Nagy Endre

Szócikk: Nagy Endre újságíró, író és konferánszié, volt kabaréigazgató, sz. 1877. febr. 5-én, Nagyszőllősön (Ugocsa m.). Középiskoláit Nagyváradon végezte és azt tervezte, hogy a jogi pályára lép. Eleven, bohém természete és nagyváradi ifjúkori társasága azonban ennek a szándéknak akadályai voltak, úgy, hogy csakhamar megáhította az újságírás kenyerét és tényleg újságíró lett Nagyváradon, a »Szabadság« szerkesztőségében és pedig abban az időben, amikor Ady Endre is bontogatta szárnyait a magyar költészetben és ugyancsak Nagyváradon. Nagy Endre eleinte mint ujdondász és krokista próbálkozott a nagyváradi sajtóban és különösen az irodalommal kacérkodó krokiban, ebben a juvenáli műfajban, ahonnan sok kiváló magyar író jött (Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Rákosi Viktor, Karinthy Frigyes, Liptai Imre, Békeffi Antal, Szávay Gyula és még igen sokan). Nagy Endre is igen jól hangzó nevet szerzett a nagyváradi társadalomban és általában véve a magyar vidéki hirlapírók között. Minthogy azonban fölfelétörő becsvágya nem elégült ki a vidéki érvényesüléssel, 1907-ben már feljött Budapestre és itt próbált gyökeret verni. Ez bizony eleinte alig akart sikerülni. Sok küzdelem és talán nélkülözés tették próbára a Nagy Endre akaraterejét és utóbb kibontakozó kétségtelen tehetségének kitartását. A kegyes véletlen azonban, amely oly sokszor szegődik a tehetség szolgálatába, Nagy Endre sorsába is beleszólt és egyszer s mindenkorra átsegítette őt az érvényesülés porondjára. Történt, hogy Budapesten egy »Bonbonniére«-mulató létesült és ennek az akkor már anyagilag küzdő igazgatója azt az ajánlatot tette Nagy Endrének, hogy esténként olvasson föl valami novellát a műsor keretében. Nagy Endre vállalkozott is erre, de az amúgyis problematikus sikerű vállalkozást, vagyis a novella-fölolvasást, egy alaposan becsipett és okvetetlenkedő nézőtéri alak állandó közbeszólásokkal zavarta. Így, a novella-fölolvasás, mint olyan, nem nagyon érvényesült, de a fölolvasó fiatal író, Nagy Endre és a nézőtéri részeg ember között egy valóban mulatságos párbeszéd fejlődött ki, amely nagyon tetszett a közönségnek. Taps, kacaj, víg hújahó pecsételték meg a jövendőbeli konferánszié, Nagy Endre sorsát és a Bonbonniére tulajdonosa ettől kezdve gondoskodott róla, hogy legyen valaki a nézőtéren, aki — ha nem is részegen — bele- beleokvetetlenkedjék a Nagy Endre fölolvasásába. Rövidesen aztán ez a fölolvasási forma elmaradt és Nagy Endre, mint »félszeg« prológus (konferánszié), ötölt-hatolt a közönség előtt a színpadról és krokikat mondott a napi és országos eseményekről. Ez a színpadi kroki lett aztán a magyar konferálás szülője. Nagy Endre szellemes vénája, ötletessége, egyre bővebben és bátrabban okvetetlenkedett a Bonbonniére színpadáról, amelyet végül is (egy koronával a zsebében), át kellett vennie a saját vállalkozásába, mert az elődök sorra buktak a később mozivá lett udvari helyiségben. És ami az elődöknek sehogysem akart sikerülni, az Nagy Endrének várakozáson fölül beütött. 1908. aug. 29-én kibérelte az Andrássy-úti helyiséget és megalapította a Modern Színpad elnevezés alatt a magyar kabarét, ezt a félig orfeum, félig színházi vállalatot, amely voltakép nem volt egyéb, mint egy szellemi cirkusz, ahol az emberek a más kárán nevethettek. Nagy Endre népszerűségének alapja és egyben írói és irodalmi érdeme, hogy színpadi krokijaival átplántálta, és magyarrá tette a külföldi kabarék konferánszait. Természetesen mindjárt akadtak utánzói is és azóta majdnem minden zsúron akad egy-egy társaságbeli zseni, aki Nagy Endrét próbálja kopirozni. Nagy Endrét azonban nem szédítette meg a nagy népszerűség és a nyomában járó kivételes anyagi siker. Fejlesztette képességeit és mélyítette thémáit. Kabaré-darabjainak, tréfáinak, dramatizált és megzenésített ötleteinek száma már szinte egy egész kis könyvtárt tölt be. 1913-ban letette egy időre a vállalkozás terheit és gondjait, bár vállalata nagyon jól prosperált. De Párizsba, az ötletek hazájába kívánkozott, ahol sokat ellesett és megtanult. Hazatérve, a háború alatt a Royal - orfeumban, mint szerződött konferánszié működött. Ilyen minőségben az azóta megszűnt Télikertben is vállalt szerepet. Közben »Az Est« hasábjain szerepelt írásaival, majd 1921-ben a Gresham - palotában újból kabarét nyitott. Ez azonban néhány éles konferánsz miatt nemsokára megszűnt. 1922-ben a városligetben »Lomb-színház« címen alapított új vállalatot, majd ennek megszűntével 1923-ban megnyitotta a »Pesti Kabarét« és 1924-től kezdve a »Terézkörúti Színpad« társigazgatója és konferánsziéja volt 1929-ig, amikor is elbúcsúzott a színpadtól, amelynek ő, mint »színész«, egyik legkiválóbb műkedvelője volt. A színpadtól való »visszavonulása« óta az eddiginél is nagyobb munkakedvvel fordult vissza az irodalmi tervek felé és jelenleg, mint az újjáalakult »Budapesti Hirlap«-nak egyik számottevő munkatársa ír. Nagy Endrét kétségtelen szerencséje a színdarabírás és a regény terén nem követte idáig olyan hűséggel, mint a kroki- és ötlet-jelenetek és a konferálás terén. Amott szinte verhetetlen volt; itt csak nagy színpadrajongásának adta tanújelét. Darabjai, amelyek egész estét töltöttek be: »A zseni«, tragikomédia 3 felv. 1912. okt. 19. (Utóbb a bécsi Johann Straus-Theaterben is színre került, 1913. szept. 23.) »Piri papája«, bohózat 3 felvonásban. 1919. december. Dunaparti Színház. »A vasáros« egy darab élet 3 felv. Ezzel nyitották meg a Belvárosi Színházat, 1926. dec. 18-án. »A nyárspolgár«, vj. 3 felv. 1930. máj. 23. Uj Színház. Valószinű, hogy Nagy Endre, akinek nagyszerű tudása és stylusérzéke közismert és elismert, fog még sokkal sikeresebb háromfelvonásosokat is írni. Ehez azonban talán az kellene, hogy ne tudja olyan tökéletesen a színpadi »machét«, amely most még útjába áll a talentumának a nagy darabok sikeres megírásában. De hiszen kiválóan jelentékeny író Nagy Endre anélkül is, hogy Shaw Bernátnak a darabírásban komoly ellenfele volna. (L—y K—ty.) szin_III.0363.pdf III