Címszó: Némajáték - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0390.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0390.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29643.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Némajáték
Szócikk: Némajáték (mimodrama, pantomimika), oly
drámai mű, mely párbeszéd s általában beszéd nélkül érzelmeket, gondolatokat és
cselekvényeket puszta arcjátékkal és taglejtéssel ad vissza. Nálunk már 1695-ben
(időpont)
ismerték. Ekkor történt, hogy a nagyszombati (megye) jezsuita
iskolában, Esterházy Pál herceg (személy) (információ)
tiszteletére némajátékot adtak elő »Pietas
vindex« (cím)
(Kegyesség diadala) (cím) címmel. A
magyar színészet kezdő éveiben »némázat«-nak is hivták. Első színpadi némajáték-bemutató
Kolozsvárott, (megye)
1805. (időpont)
jún. 25-én volt. (Lásd erről »Első« címszó alatt.) Ismertebb némajáték a »Porticii
néma« (cím)
c. opera (L. o.) és a »Neversi Mária« (cím) c. Marenco-mű,
(személy)
(információ)
mely a 80-as években került színre a M. Kir.
Operaházban, (intézmény)
továbbá a »Tékozló fiú« (cím) c. némajáték,
mely 1891-ben (időpont) került
színre a Népszínházban. (intézmény)
(információ)
Rákosi Szidi (személy) (információ)
hozta a darabot Párizsból (ország) s ő
is tanította be. A címszerepet Hegyi Aranka (személy) (információ)
játszotta és felejthetetlen maradt az alakítása.
Horváth Vince, (személy) (információ)
Klárné, (személy) Csongory
Mariska (személy)
és Lubinszky (személy)
(információ)
voltak a partnerei s az előadásnak is, a
darabnak is olyan sikere volt, hogy országos körútra mentek vele a népszínháziak.
1916. (időpont)
febr. 21-én az Operaházban (intézmény)
(információ)
is bemutatták. Más némajátékot nem játszottak
a Népszínházban (intézmény)
(információ)
s különben is alig volt pantomimnek az egyen
kívül tartós sikere Budapesten. (Budapest)
Csak a »Pierette fátyla«, (cím) (információ)
Dohnányi Ernő (személy) (információ)
némajátéka aratott hozzá hasonló sikert az
Operában. (intézmény)
(információ)
1922-ben (időpont) nagy
sikerrel mutatták be nálunk Reinhardt Max (személy) (információ)
rendezésében a »Sumurun«-t. (cím) Kunoss Endre
(személy)
(információ)
a N. szót »mozgalombeszéd«-nek és »tagjártatási
beszéd«-nek keresztelte el. (»Gyalulat«, (cím) Pest. (Budapest)
1835. (időpont)
72. oldal.) A N. szót a »Honművész« (intézmény)
(információ)
is ismeri és zár jelben pantomime-t is ír.
(1835. (időpont)
4. szám.) (Párizsban (ország) elsőízben
1795-ben (időpont)
adtak némajátékot a De la Cité-színházban.) (intézmény)
(információ)
Újabb némajáték Bartók Bélától (személy) (információ)
»A fából faragott királyfi«, (cím) Radnai Miklóstól
(személy)
(információ)
»A törpe«, (cím) cselekményét
Wilde Oscarnak (személy) »Az
infánsnő születésnapja« (cím) c. elbeszéléséből
írta; zenéjét maga költötte. Bem. a M. Kir. Operaház. (intézmény)
Mohácsi Jenő (személy)
(információ)
»A tükör« (cím) c. némajátékához
Siklós Albert (személy) (információ)
írt zenét. Bem. a Városi Színház. (intézmény)
(információ)
szin_III.0390.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Némajáték címszóvég 29643 Szócikk: Némajáték
(mimodrama, pantomimika), oly drámai mű, mely párbeszéd s általában beszéd nélkül
érzelmeket, gondolatokat és cselekvényeket puszta arcjátékkal és taglejtéssel ad
vissza. Nálunk már 1695-ben ismerték. xtalanevtizedx 1705 xtalanevtizedx 1715 Ekkor
történt, hogy a nagyszombati ytelepulesy nagyszombat ytelepulesy nagyszombat
ymegyey pozsony megye ykodvegy jezsuita iskolában, Esterházy Pál herceg yszemelynevy
esterházy pál herceg yszemelynevy Esterházy Pál herceg yszemelynevy esterházy
yszemelynevy pál yszemelynevy herceg yszemelynevy yszemelynevy Esterházy
yszemelynevy Pál yszemelynevy herceg tiszteletére némajátékot adtak elő »Pietas
vindex« ycimy pietas vindex ycimy Pietas vindex ycimy pietas ycimy vindex ycimy
ycimy Pietas ycimy vindex ycimy ykodvegy (Kegyesség diadala) ycimy kegyesség
diadala ycimy Kegyesség diadala ycimy kegyesség ycimy diadala ycimy ycimy
Kegyesség ycimy diadala ycimy ykodvegy címmel. A magyar színészet kezdő éveiben
»némázat«-nak is hivták. Első színpadi némajáték-bemutató Kolozsvárott, ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1805. xevtizedx
1805 jún. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 25-én volt. (Lásd erről »Első«
címszó alatt.) Ismertebb némajáték a »Porticii néma« ycimy porticii néma ycimy
Porticii néma ycimy porticii ycimy néma ycimy ycimy Porticii ycimy néma ycimy
ykodvegy c. opera (L. o.) és a »Neversi Mária« ycimy neversi mária ycimy
Neversi Mária ycimy neversi ycimy mária ycimy ycimy Neversi ycimy Mária ycimy
ykodvegy c. Marenco-mű, yszemelynevy marenco yszemelynevy Marenco yszemelynevy
marenco yszemelynevy yszemelynevy Marenco yszemelynevy ykodvegy mely a 80-as években
került színre a M. Kir. Operaházban, yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy
M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy
yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy továbbá a »Tékozló fiú« ycimy
tékozló fiú ycimy Tékozló fiú ycimy tékozló ycimy fiú ycimy ycimy Tékozló ycimy
fiú ycimy ykodvegy c. némajáték, mely 1891-ben xevtizedx 1895 került xtalanevtizedx
1905 xtalanevtizedx 1915 színre a Népszínházban. yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy Rákosi Szidi yszemelynevy rákosi szidi yszemelynevy Rákosi
Szidi yszemelynevy rákosi yszemelynevy szidi yszemelynevy yszemelynevy Rákosi
yszemelynevy Szidi yszemelynevy ykodvegy hozta a darabot Párizsból ytelepulesy
párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy s ő is tanította be. A
címszerepet Hegyi Aranka yszemelynevy hegyi aranka yszemelynevy Hegyi Aranka
yszemelynevy hegyi yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy Hegyi
yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy játszotta és felejthetetlen maradt az
alakítása. Horváth Vince, yszemelynevy horváth vince yszemelynevy Horváth Vince
yszemelynevy horváth yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Horváth
yszemelynevy Vince yszemelynevy ykodvegy Klárné, yszemelynevy klárne
yszemelynevy Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy yszemelynevy Klárné
yszemelynevy ykodvegy Csongory Mariska yszemelynevy csongory mariska
yszemelynevy Csongory Mariska yszemelynevy csongory yszemelynevy mariska
yszemelynevy yszemelynevy Csongory yszemelynevy Mariska yszemelynevy ykodvegy és
Lubinszky yszemelynevy lubinszky yszemelynevy Lubinszky yszemelynevy lubinszky
yszemelynevy yszemelynevy Lubinszky yszemelynevy ykodvegy voltak a partnerei s az
előadásnak is, a darabnak is olyan sikere volt, hogy országos körútra mentek vele
a népszínháziak. 1916. xevtizedx 1915 febr. xtalanevtizedx 1925 21-én az Operaházban
yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy
yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy is bemutatták. Más némajátékot nem játszottak
a Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy s különben is alig
volt pantomimnek az egyen kívül tartós sikere Budapesten. Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Csak a »Pierette fátyla«, ycimy
pierette fátyla ycimy Pierette fátyla ycimy pierette ycimy fátyla ycimy ycimy
Pierette ycimy fátyla ycimy ykodvegy Dohnányi Ernő yszemelynevy dohnányi ernő
yszemelynevy Dohnányi Ernő yszemelynevy dohnányi yszemelynevy ernő yszemelynevy
yszemelynevy Dohnányi yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy némajátéka aratott
hozzá hasonló sikert az Operában. yintezmenyy opera yintezmenyy Operá
yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy Operá yintezmenyy ykodvegy 1922-ben xevtizedx
1925 nagy sikerrel mutatták be nálunk Reinhardt Max yszemelynevy reinhardt max
yszemelynevy Reinhardt Max yszemelynevy reinhardt yszemelynevy max yszemelynevy
yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy Max yszemelynevy ykodvegy rendezésében a »Sumurun«-t.
ycimy sumurun ycimy Sumurun ycimy sumurun ycimy ycimy Sumurun ycimy ykodvegy Kunoss
Endre yszemelynevy kunoss endre yszemelynevy Kunoss Endre yszemelynevy kunoss
yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Kunoss yszemelynevy Endre
yszemelynevy ykodvegy a N. szót »mozgalombeszéd«-nek és »tagjártatási beszéd«-nek
keresztelte el. (»Gyalulat«, ycimy gyalulat ycimy Gyalulat ycimy gyalulat ycimy
ycimy Gyalulat ycimy ykodvegy Pest. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy 1835. xevtizedx 1835 72. oldal.) A N. szót a »Honművész« yintezmenyy
honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy
Honművés yintezmenyy ykodvegy is ismeri és zár jelben pantomime-t is ír. (1835.
4. szám.) (Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy
Franciaország ykodvegy elsőízben 1795-ben xevtizedx 1795 adtak xtalanevtizedx
1805 xtalanevtizedx 1815 némajátékot a De la Cité-színházban.) yintezmenyy de
la cité-színház yintezmenyy De la Ci yintezmenyy de yintezmenyy la yintezmenyy
cité-színház yintezmenyy yintezmenyy De yintezmenyy la yintezmenyy Ci
yintezmenyy ykodvegy Újabb némajáték Bartók Bélától yszemelynevy bartók béla
yszemelynevy Bartók Bélá yszemelynevy bartók yszemelynevy béla yszemelynevy
yszemelynevy Bartók yszemelynevy Bélá yszemelynevy ykodvegy »A fából faragott királyfi«,
ycimy a fából faragott királyfi ycimy A fából faragott királyfi ycimy a ycimy
fából ycimy faragott ycimy királyfi ycimy ycimy A ycimy fából ycimy faragott
ycimy királyfi ycimy ykodvegy Radnai Miklóstól yszemelynevy radnai miklós
yszemelynevy Radnai Miklós yszemelynevy radnai yszemelynevy miklós yszemelynevy
yszemelynevy Radnai yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy »A törpe«, ycimy
a törpe ycimy A törpe ycimy a ycimy törpe ycimy ycimy A ycimy törpe ycimy
ykodvegy cselekményét Wilde Oscarnak yszemelynevy wilde oscar yszemelynevy
Wilde Oscar yszemelynevy wilde yszemelynevy oscar yszemelynevy yszemelynevy
Wilde yszemelynevy Oscar yszemelynevy ykodvegy »Az infánsnő születésnapja« ycimy
az infánsnő születésnapja ycimy Az infánsnő születésnapja ycimy az ycimy
infánsnő ycimy születésnapja ycimy ycimy Az ycimy infánsnő ycimy születésnapja
ycimy ykodvegy c. elbeszéléséből írta; zenéjét maga költötte. Bem. a M. Kir. Operaház.
yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy
kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir.
yintezmenyy ykodvegy Mohácsi Jenő yszemelynevy mohácsi jenő yszemelynevy
Mohácsi Jenő yszemelynevy mohácsi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy
Mohácsi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy »A tükör« ycimy a tükör ycimy A
tükör ycimy a ycimy tükör ycimy ycimy A ycimy tükör ycimy ykodvegy c. némajátékához
Siklós Albert yszemelynevy siklós albert yszemelynevy Siklós Albert
yszemelynevy siklós yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy Siklós
yszemelynevy Albert yszemelynevy ykodvegy írt zenét. Bem. a Városi Színház. yintezmenyy
városi színház yintezmenyy Városi yintezmenyy városi yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy ykodvegy szin_III.0390.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Némajáték - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0390.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0390.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29643.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Némajáték
Szócikk: Némajáték (mimodrama, pantomimika), oly
drámai mű, mely párbeszéd s általában beszéd nélkül érzelmeket, gondolatokat és
cselekvényeket puszta arcjátékkal és taglejtéssel ad vissza. Nálunk már 1695-ben
ismerték. Ekkor történt, hogy a nagyszombati jezsuita iskolában, Esterházy Pál herceg
tiszteletére némajátékot adtak elő »Pietas vindex« (Kegyesség diadala) címmel. A
magyar színészet kezdő éveiben »némázat«-nak is hivták. Első színpadi némajáték-bemutató
Kolozsvárott, 1805. jún. 25-én volt. (Lásd erről »Első« címszó alatt.) Ismertebb
némajáték a »Porticii néma« c. opera (L. o.) és a »Neversi Mária« c. Marenco-mű,
mely a 80-as években került színre a M. Kir. Operaházban, továbbá a »Tékozló fiú«
c. némajáték, mely 1891-ben került színre a Népszínházban. Rákosi Szidi hozta a
darabot Párizsból s ő is tanította be. A címszerepet Hegyi Aranka játszotta és felejthetetlen
maradt az alakítása. Horváth Vince, Klárné, Csongory Mariska és Lubinszky voltak
a partnerei s az előadásnak is, a darabnak is olyan sikere volt, hogy országos körútra
mentek vele a népszínháziak. 1916. febr. 21-én az Operaházban is bemutatták. Más
némajátékot nem játszottak a Népszínházban s különben is alig volt pantomimnek az
egyen kívül tartós sikere Budapesten. Csak a »Pierette fátyla«, Dohnányi Ernő némajátéka
aratott hozzá hasonló sikert az Operában. 1922-ben nagy sikerrel mutatták be nálunk
Reinhardt Max rendezésében a »Sumurun«-t. Kunoss Endre a N. szót »mozgalombeszéd«-nek
és »tagjártatási beszéd«-nek keresztelte el. (»Gyalulat«, Pest. 1835. 72. oldal.)
A N. szót a »Honművész« is ismeri és zár jelben pantomime-t is ír. (1835. 4. szám.)
(Párizsban elsőízben 1795-ben adtak némajátékot a De la Cité-színházban.) Újabb
némajáték Bartók Bélától »A fából faragott királyfi«, Radnai Miklóstól »A törpe«,
cselekményét Wilde Oscarnak »Az infánsnő születésnapja« c. elbeszéléséből írta;
zenéjét maga költötte. Bem. a M. Kir. Operaház. Mohácsi Jenő »A tükör« c. némajátékához
Siklós Albert írt zenét. Bem. a Városi Színház. szin_III.0390.pdf III
