Címszó: Némajáték - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0390.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0390.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29643.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Némajáték

Szócikk: Némajáték (mimodrama, pantomimika), oly drámai mű, mely párbeszéd s általában beszéd nélkül érzelmeket, gondolatokat és cselekvényeket puszta arcjátékkal és taglejtéssel ad vissza. Nálunk már 1695-ben (időpont) ismerték. Ekkor történt, hogy a nagyszombati (megye) jezsuita iskolában, Esterházy Pál herceg (személy) (információ)  tiszteletére némajátékot adtak elő »Pietas vindex« (cím) (Kegyesség diadala) (cím) címmel. A magyar színészet kezdő éveiben »némázat«-nak is hivták. Első színpadi némajáték-bemutató Kolozsvárott, (megye) 1805. (időpont) jún. 25-én volt. (Lásd erről »Első« címszó alatt.) Ismertebb némajáték a »Porticii néma« (cím) c. opera (L. o.) és a »Neversi Mária« (cím) c. Marenco-mű, (személy) (információ)  mely a 80-as években került színre a M. Kir. Operaházban, (intézmény) továbbá a »Tékozló fiú« (cím) c. némajáték, mely 1891-ben (időpont) került színre a Népszínházban. (intézmény) (információ)  Rákosi Szidi (személy) (információ)  hozta a darabot Párizsból (ország) s ő is tanította be. A címszerepet Hegyi Aranka (személy) (információ)  játszotta és felejthetetlen maradt az alakítása. Horváth Vince, (személy) (információ)  Klárné, (személy) Csongory Mariska (személy) és Lubinszky (személy) (információ)  voltak a partnerei s az előadásnak is, a darabnak is olyan sikere volt, hogy országos körútra mentek vele a népszínháziak. 1916. (időpont) febr. 21-én az Operaházban (intézmény) (információ)  is bemutatták. Más némajátékot nem játszottak a Népszínházban (intézmény) (információ)  s különben is alig volt pantomimnek az egyen kívül tartós sikere Budapesten. (Budapest) Csak a »Pierette fátyla«, (cím) (információ)  Dohnányi Ernő (személy) (információ)  némajátéka aratott hozzá hasonló sikert az Operában. (intézmény) (információ)  1922-ben (időpont) nagy sikerrel mutatták be nálunk Reinhardt Max (személy) (információ)  rendezésében a »Sumurun«-t. (cím) Kunoss Endre (személy) (információ)  a N. szót »mozgalombeszéd«-nek és »tagjártatási beszéd«-nek keresztelte el. (»Gyalulat«, (cím) Pest. (Budapest) 1835. (időpont) 72. oldal.) A N. szót a »Honművész« (intézmény) (információ)  is ismeri és zár jelben pantomime-t is ír. (1835. (időpont) 4. szám.) (Párizsban (ország) elsőízben 1795-ben (időpont) adtak némajátékot a De la Cité-színházban.) (intézmény) (információ)  Újabb némajáték Bartók Bélától (személy) (információ)  »A fából faragott királyfi«, (cím) Radnai Miklóstól (személy) (információ)  »A törpe«, (cím) cselekményét Wilde Oscarnak (személy) »Az infánsnő születésnapja« (cím) c. elbeszéléséből írta; zenéjét maga költötte. Bem. a M. Kir. Operaház. (intézmény) Mohácsi Jenő (személy) (információ)  »A tükör« (cím) c. némajátékához Siklós Albert (személy) (információ)  írt zenét. Bem. a Városi Színház. (intézmény) (információ)  szin_III.0390.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Némajáték címszóvég 29643 Szócikk: Némajáték (mimodrama, pantomimika), oly drámai mű, mely párbeszéd s általában beszéd nélkül érzelmeket, gondolatokat és cselekvényeket puszta arcjátékkal és taglejtéssel ad vissza. Nálunk már 1695-ben ismerték. xtalanevtizedx 1705 xtalanevtizedx 1715 Ekkor történt, hogy a nagyszombati ytelepulesy nagyszombat ytelepulesy nagyszombat ymegyey pozsony megye ykodvegy jezsuita iskolában, Esterházy Pál herceg yszemelynevy esterházy pál herceg yszemelynevy Esterházy Pál herceg yszemelynevy esterházy yszemelynevy pál yszemelynevy herceg yszemelynevy yszemelynevy Esterházy yszemelynevy Pál yszemelynevy herceg tiszteletére némajátékot adtak elő »Pietas vindex« ycimy pietas vindex ycimy Pietas vindex ycimy pietas ycimy vindex ycimy ycimy Pietas ycimy vindex ycimy ykodvegy (Kegyesség diadala) ycimy kegyesség diadala ycimy Kegyesség diadala ycimy kegyesség ycimy diadala ycimy ycimy Kegyesség ycimy diadala ycimy ykodvegy címmel. A magyar színészet kezdő éveiben »némázat«-nak is hivták. Első színpadi némajáték-bemutató Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1805. xevtizedx 1805 jún. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 25-én volt. (Lásd erről »Első« címszó alatt.) Ismertebb némajáték a »Porticii néma« ycimy porticii néma ycimy Porticii néma ycimy porticii ycimy néma ycimy ycimy Porticii ycimy néma ycimy ykodvegy c. opera (L. o.) és a »Neversi Mária« ycimy neversi mária ycimy Neversi Mária ycimy neversi ycimy mária ycimy ycimy Neversi ycimy Mária ycimy ykodvegy c. Marenco-mű, yszemelynevy marenco yszemelynevy Marenco yszemelynevy marenco yszemelynevy yszemelynevy Marenco yszemelynevy ykodvegy mely a 80-as években került színre a M. Kir. Operaházban, yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy továbbá a »Tékozló fiú« ycimy tékozló fiú ycimy Tékozló fiú ycimy tékozló ycimy fiú ycimy ycimy Tékozló ycimy fiú ycimy ykodvegy c. némajáték, mely 1891-ben xevtizedx 1895 került xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 színre a Népszínházban. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy Rákosi Szidi yszemelynevy rákosi szidi yszemelynevy Rákosi Szidi yszemelynevy rákosi yszemelynevy szidi yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Szidi yszemelynevy ykodvegy hozta a darabot Párizsból ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy s ő is tanította be. A címszerepet Hegyi Aranka yszemelynevy hegyi aranka yszemelynevy Hegyi Aranka yszemelynevy hegyi yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy Hegyi yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy játszotta és felejthetetlen maradt az alakítása. Horváth Vince, yszemelynevy horváth vince yszemelynevy Horváth Vince yszemelynevy horváth yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Vince yszemelynevy ykodvegy Klárné, yszemelynevy klárne yszemelynevy Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy ykodvegy Csongory Mariska yszemelynevy csongory mariska yszemelynevy Csongory Mariska yszemelynevy csongory yszemelynevy mariska yszemelynevy yszemelynevy Csongory yszemelynevy Mariska yszemelynevy ykodvegy és Lubinszky yszemelynevy lubinszky yszemelynevy Lubinszky yszemelynevy lubinszky yszemelynevy yszemelynevy Lubinszky yszemelynevy ykodvegy voltak a partnerei s az előadásnak is, a darabnak is olyan sikere volt, hogy országos körútra mentek vele a népszínháziak. 1916. xevtizedx 1915 febr. xtalanevtizedx 1925 21-én az Operaházban yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy is bemutatták. Más némajátékot nem játszottak a Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy s különben is alig volt pantomimnek az egyen kívül tartós sikere Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Csak a »Pierette fátyla«, ycimy pierette fátyla ycimy Pierette fátyla ycimy pierette ycimy fátyla ycimy ycimy Pierette ycimy fátyla ycimy ykodvegy Dohnányi Ernő yszemelynevy dohnányi ernő yszemelynevy Dohnányi Ernő yszemelynevy dohnányi yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Dohnányi yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy némajátéka aratott hozzá hasonló sikert az Operában. yintezmenyy opera yintezmenyy Operá yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy Operá yintezmenyy ykodvegy 1922-ben xevtizedx 1925 nagy sikerrel mutatták be nálunk Reinhardt Max yszemelynevy reinhardt max yszemelynevy Reinhardt Max yszemelynevy reinhardt yszemelynevy max yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy Max yszemelynevy ykodvegy rendezésében a »Sumurun«-t. ycimy sumurun ycimy Sumurun ycimy sumurun ycimy ycimy Sumurun ycimy ykodvegy Kunoss Endre yszemelynevy kunoss endre yszemelynevy Kunoss Endre yszemelynevy kunoss yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Kunoss yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy a N. szót »mozgalombeszéd«-nek és »tagjártatási beszéd«-nek keresztelte el. (»Gyalulat«, ycimy gyalulat ycimy Gyalulat ycimy gyalulat ycimy ycimy Gyalulat ycimy ykodvegy Pest. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1835. xevtizedx 1835 72. oldal.) A N. szót a »Honművész« yintezmenyy honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy Honművés yintezmenyy ykodvegy is ismeri és zár jelben pantomime-t is ír. (1835. 4. szám.) (Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy elsőízben 1795-ben xevtizedx 1795 adtak xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 némajátékot a De la Cité-színházban.) yintezmenyy de la cité-színház yintezmenyy De la Ci yintezmenyy de yintezmenyy la yintezmenyy cité-színház yintezmenyy yintezmenyy De yintezmenyy la yintezmenyy Ci yintezmenyy ykodvegy Újabb némajáték Bartók Bélától yszemelynevy bartók béla yszemelynevy Bartók Bélá yszemelynevy bartók yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Bartók yszemelynevy Bélá yszemelynevy ykodvegy »A fából faragott királyfi«, ycimy a fából faragott királyfi ycimy A fából faragott királyfi ycimy a ycimy fából ycimy faragott ycimy királyfi ycimy ycimy A ycimy fából ycimy faragott ycimy királyfi ycimy ykodvegy Radnai Miklóstól yszemelynevy radnai miklós yszemelynevy Radnai Miklós yszemelynevy radnai yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Radnai yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy »A törpe«, ycimy a törpe ycimy A törpe ycimy a ycimy törpe ycimy ycimy A ycimy törpe ycimy ykodvegy cselekményét Wilde Oscarnak yszemelynevy wilde oscar yszemelynevy Wilde Oscar yszemelynevy wilde yszemelynevy oscar yszemelynevy yszemelynevy Wilde yszemelynevy Oscar yszemelynevy ykodvegy »Az infánsnő születésnapja« ycimy az infánsnő születésnapja ycimy Az infánsnő születésnapja ycimy az ycimy infánsnő ycimy születésnapja ycimy ycimy Az ycimy infánsnő ycimy születésnapja ycimy ykodvegy c. elbeszéléséből írta; zenéjét maga költötte. Bem. a M. Kir. Operaház. yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy Mohácsi Jenő yszemelynevy mohácsi jenő yszemelynevy Mohácsi Jenő yszemelynevy mohácsi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Mohácsi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy »A tükör« ycimy a tükör ycimy A tükör ycimy a ycimy tükör ycimy ycimy A ycimy tükör ycimy ykodvegy c. némajátékához Siklós Albert yszemelynevy siklós albert yszemelynevy Siklós Albert yszemelynevy siklós yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy Siklós yszemelynevy Albert yszemelynevy ykodvegy írt zenét. Bem. a Városi Színház. yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy ykodvegy szin_III.0390.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Némajáték - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0390.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0390.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29643.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Némajáték

Szócikk: Némajáték (mimodrama, pantomimika), oly drámai mű, mely párbeszéd s általában beszéd nélkül érzelmeket, gondolatokat és cselekvényeket puszta arcjátékkal és taglejtéssel ad vissza. Nálunk már 1695-ben ismerték. Ekkor történt, hogy a nagyszombati jezsuita iskolában, Esterházy Pál herceg tiszteletére némajátékot adtak elő »Pietas vindex« (Kegyesség diadala) címmel. A magyar színészet kezdő éveiben »némázat«-nak is hivták. Első színpadi némajáték-bemutató Kolozsvárott, 1805. jún. 25-én volt. (Lásd erről »Első« címszó alatt.) Ismertebb némajáték a »Porticii néma« c. opera (L. o.) és a »Neversi Mária« c. Marenco-mű, mely a 80-as években került színre a M. Kir. Operaházban, továbbá a »Tékozló fiú« c. némajáték, mely 1891-ben került színre a Népszínházban. Rákosi Szidi hozta a darabot Párizsból s ő is tanította be. A címszerepet Hegyi Aranka játszotta és felejthetetlen maradt az alakítása. Horváth Vince, Klárné, Csongory Mariska és Lubinszky voltak a partnerei s az előadásnak is, a darabnak is olyan sikere volt, hogy országos körútra mentek vele a népszínháziak. 1916. febr. 21-én az Operaházban is bemutatták. Más némajátékot nem játszottak a Népszínházban s különben is alig volt pantomimnek az egyen kívül tartós sikere Budapesten. Csak a »Pierette fátyla«, Dohnányi Ernő némajátéka aratott hozzá hasonló sikert az Operában. 1922-ben nagy sikerrel mutatták be nálunk Reinhardt Max rendezésében a »Sumurun«-t. Kunoss Endre a N. szót »mozgalombeszéd«-nek és »tagjártatási beszéd«-nek keresztelte el. (»Gyalulat«, Pest. 1835. 72. oldal.) A N. szót a »Honművész« is ismeri és zár jelben pantomime-t is ír. (1835. 4. szám.) (Párizsban elsőízben 1795-ben adtak némajátékot a De la Cité-színházban.) Újabb némajáték Bartók Bélától »A fából faragott királyfi«, Radnai Miklóstól »A törpe«, cselekményét Wilde Oscarnak »Az infánsnő születésnapja« c. elbeszéléséből írta; zenéjét maga költötte. Bem. a M. Kir. Operaház. Mohácsi Jenő »A tükör« c. némajátékához Siklós Albert írt zenét. Bem. a Városi Színház. szin_III.0390.pdf III