Címszó: Németh János - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1852
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0397.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0397.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29672.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Németh
János
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529670.htm
Szócikk: Németh János (tabajdi), (megye) színész,
sz. 1852-ben, (születés
éve) Tabajdon (megye) (Fejér
m.), (megye)
(információ)
megh. 1929. jún. 17-én, Budapesten. (Budapest)
Színészpályáját Nyiry György (személy) (információ)
színigazgatónál kezdte, 1872-ben. (időpont) A
vidék összes nagyobb városaiban működött, először mint tenorista, később mint jellemszínész.
Mielőtt nyugdíjba vonult, Aradon, (megye) (információ)
Zilahy Gyula (személy) (információ)
társulatánál aratta a legnagyobb sikereit
»Ocskay brigadéros« (cím) (információ)
Szörényi, (szerep) (információ)
»Bánk bán« (cím) (információ)
Petur, (szerep) »Lear
király« (cím)
(információ)
címszerepében, »Szigetvári vértanuk« (cím) (információ)
(Zrínyi), (szerep) »Cigány«
(cím) (információ)
(Zsiga) (szerep) szerepeiben,
stb. Midőn Aradon (megye) (információ)
elbúcsúzott, a város közönsége melegen ünnepelte,
akit rajongásig szerettek. Ajándékokkal és sok babérkoszorúval halmozták el a művészt.
Rövid ideig tudott csak meglenni színpad nélkül, írni kezdett színdarabokat, megírta
a veneriás betegségről szóló drámáját, bejárta az egész országot, propagandikus
célból és a világháború alatt a harctereken a pihenő és beteg katonáknak hirdette
az alkohol és veneriás betegségek romboló hatását, a hadvezetőség és a kultuszkormány
legnagyobb megelégedésére. 1929. (időpont) évben
agyvérzést kapott, előrehaladott kora miatt nem tudta többé áldásos munkáját folytatni.
Rövid szenvedés után 77 éves korában meghalt. A főváros (Budapest)
által adományozott díszsírhelyen alussza örök álmát, a rákosi temetőben. — Gyermekei:
N. Erzsi (személy)
(Kiss Lajosné), (személy) (információ)
színésznő (L. o.), N. Anna (személy) (Oláh
Zoltánné), (személy)
(információ)
színésznő. (L. o.) szin_III.0397.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Németh János címszóvég 29672 Szócikk: Németh
János (tabajdi), ytelepulesy tabajd ytelepulesy tabajd ymegyey fejér megye
ykodvegy színész, sz. 1852-ben, Tabajdon xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx
1875 ytelepulesy tabajd ytelepulesy Tabajd ymegyey fejér megye ykodvegy (Fejér m.),
ytelepulesy fejér m. ytelepulesy Fejér m. ymegyey fejér megye ykodvegy megh. 1929.
jún. 17-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Színészpályáját Nyiry György yszemelynevy nyiry györgy yszemelynevy
Nyiry György yszemelynevy nyiry yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy
Nyiry yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy színigazgatónál kezdte, 1872-ben.
xevtizedx 1875 A xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 vidék összes nagyobb városaiban
működött, először mint tenorista, később mint jellemszínész. Mielőtt nyugdíjba vonult,
Aradon, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Zilahy Gyula
yszemelynevy zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy
yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodvegy társulatánál aratta a legnagyobb sikereit »Ocskay brigadéros«
ycimy ocskay brigadéros ycimy Ocskay brigadéros ycimy ocskay ycimy brigadéros
ycimy ycimy Ocskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy Szörényi, yszerepy szörényi
yszerepy Szörényi yszerepy szörényi yszerepy yszerepy Szörényi yszerepy
ykodvegy »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy
ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Petur, yszerepy petur yszerepy Petur
yszerepy petur yszerepy yszerepy Petur yszerepy ykodvegy »Lear király« ycimy
lear király ycimy Lear király ycimy lear ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy
király ycimy ykodvegy címszerepében, »Szigetvári vértanuk« ycimy szigetvári
vértanuk ycimy Szigetvári vértanuk ycimy szigetvári ycimy vértanuk ycimy ycimy
Szigetvári ycimy vértanuk ycimy ykodvegy (Zrínyi), yszerepy zrínyi yszerepy
Zrínyi yszerepy zrínyi yszerepy yszerepy Zrínyi yszerepy ykodvegy »Cigány« ycimy
cigány ycimy Cigány ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy (Zsiga) yszerepy
zsiga yszerepy Zsiga yszerepy zsiga yszerepy yszerepy Zsiga yszerepy ykodvegy szerepeiben,
stb. Midőn Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy
elbúcsúzott, a város közönsége melegen ünnepelte, akit rajongásig szerettek. Ajándékokkal
és sok babérkoszorúval halmozták el a művészt. Rövid ideig tudott csak meglenni
színpad nélkül, írni kezdett színdarabokat, megírta a veneriás betegségről szóló
drámáját, bejárta az egész országot, propagandikus célból és a világháború alatt
a harctereken a pihenő és beteg katonáknak hirdette az alkohol és veneriás betegségek
romboló hatását, a hadvezetőség és a kultuszkormány legnagyobb megelégedésére. 1929.
xevtizedx 1925 évben agyvérzést kapott, előrehaladott kora miatt nem tudta többé
áldásos munkáját folytatni. Rövid szenvedés után 77 éves korában meghalt. A főváros
főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy által adományozott
díszsírhelyen alussza örök álmát, a rákosi temetőben. — Gyermekei: N. Erzsi yszemelynevy
n. erzsi yszemelynevy N. Erzsi yszemelynevy n. yszemelynevy erzsi yszemelynevy
yszemelynevy N. yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy (Kiss Lajosné), yszemelynevy
kiss lajosne yszemelynevy Kiss Lajosné yszemelynevy kiss yszemelynevy lajosne
yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Lajosné yszemelynevy ykodvegy színésznő
(L. o.), N. Anna yszemelynevy n. anna yszemelynevy N. Anna yszemelynevy n.
yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy N. yszemelynevy Anna yszemelynevy
ykodvegy (Oláh Zoltánné), yszemelynevy oláh zoltánne yszemelynevy Oláh Zoltánné
yszemelynevy oláh yszemelynevy zoltánne yszemelynevy yszemelynevy Oláh
yszemelynevy Zoltánné yszemelynevy ykodvegy színésznő. (L. o.) szin_III.0397.pdf
III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Németh János - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1852
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0397.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0397.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29672.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Németh
János
Szócikk: Németh János (tabajdi), színész, sz. 1852-ben,
Tabajdon (Fejér m.), megh. 1929. jún. 17-én, Budapesten. Színészpályáját Nyiry György
színigazgatónál kezdte, 1872-ben. A vidék összes nagyobb városaiban működött, először
mint tenorista, később mint jellemszínész. Mielőtt nyugdíjba vonult, Aradon, Zilahy
Gyula társulatánál aratta a legnagyobb sikereit »Ocskay brigadéros« Szörényi, »Bánk
bán« Petur, »Lear király« címszerepében, »Szigetvári vértanuk« (Zrínyi), »Cigány«
(Zsiga) szerepeiben, stb. Midőn Aradon elbúcsúzott, a város közönsége melegen ünnepelte,
akit rajongásig szerettek. Ajándékokkal és sok babérkoszorúval halmozták el a művészt.
Rövid ideig tudott csak meglenni színpad nélkül, írni kezdett színdarabokat, megírta
a veneriás betegségről szóló drámáját, bejárta az egész országot, propagandikus
célból és a világháború alatt a harctereken a pihenő és beteg katonáknak hirdette
az alkohol és veneriás betegségek romboló hatását, a hadvezetőség és a kultuszkormány
legnagyobb megelégedésére. 1929. évben agyvérzést kapott, előrehaladott kora miatt
nem tudta többé áldásos munkáját folytatni. Rövid szenvedés után 77 éves korában
meghalt. A főváros által adományozott díszsírhelyen alussza örök álmát, a rákosi
temetőben. — Gyermekei: N. Erzsi (Kiss Lajosné), színésznő (L. o.), N. Anna (Oláh
Zoltánné), színésznő. (L. o.) szin_III.0397.pdf III