Címszó: Németh János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1852

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0397.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0397.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29672.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Németh János

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529670.htm

 

Szócikk: Németh János (tabajdi), (megye) színész, sz. 1852-ben, (születés éve) Tabajdon (megye) (Fejér m.), (megye) (információ)  megh. 1929. jún. 17-én, Budapesten. (Budapest) Színészpályáját Nyiry György (személy) (információ)  színigazgatónál kezdte, 1872-ben. (időpont) A vidék összes nagyobb városaiban működött, először mint tenorista, később mint jellemszínész. Mielőtt nyugdíjba vonult, Aradon, (megye) (információ)  Zilahy Gyula (személy) (információ)  társulatánál aratta a legnagyobb sikereit »Ocskay brigadéros« (cím) (információ)  Szörényi, (szerep) (információ)  »Bánk bán« (cím) (információ)  Petur, (szerep) »Lear király« (cím) (információ)  címszerepében, »Szigetvári vértanuk« (cím) (információ)  (Zrínyi), (szerep) »Cigány« (cím) (információ)  (Zsiga) (szerep) szerepeiben, stb. Midőn Aradon (megye) (információ)  elbúcsúzott, a város közönsége melegen ünnepelte, akit rajongásig szerettek. Ajándékokkal és sok babérkoszorúval halmozták el a művészt. Rövid ideig tudott csak meglenni színpad nélkül, írni kezdett színdarabokat, megírta a veneriás betegségről szóló drámáját, bejárta az egész országot, propagandikus célból és a világháború alatt a harctereken a pihenő és beteg katonáknak hirdette az alkohol és veneriás betegségek romboló hatását, a hadvezetőség és a kultuszkormány legnagyobb megelégedésére. 1929. (időpont) évben agyvérzést kapott, előrehaladott kora miatt nem tudta többé áldásos munkáját folytatni. Rövid szenvedés után 77 éves korában meghalt. A főváros (Budapest) által adományozott díszsírhelyen alussza örök álmát, a rákosi temetőben. — Gyermekei: N. Erzsi (személy) (Kiss Lajosné), (személy) (információ)  színésznő (L. o.), N. Anna (személy) (Oláh Zoltánné), (személy) (információ)  színésznő. (L. o.) szin_III.0397.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Németh János címszóvég 29672 Szócikk: Németh János (tabajdi), ytelepulesy tabajd ytelepulesy tabajd ymegyey fejér megye ykodvegy színész, sz. 1852-ben, Tabajdon xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy tabajd ytelepulesy Tabajd ymegyey fejér megye ykodvegy (Fejér m.), ytelepulesy fejér m. ytelepulesy Fejér m. ymegyey fejér megye ykodvegy megh. 1929. jún. 17-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Színészpályáját Nyiry György yszemelynevy nyiry györgy yszemelynevy Nyiry György yszemelynevy nyiry yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Nyiry yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy színigazgatónál kezdte, 1872-ben. xevtizedx 1875 A xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 vidék összes nagyobb városaiban működött, először mint tenorista, később mint jellemszínész. Mielőtt nyugdíjba vonult, Aradon, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy társulatánál aratta a legnagyobb sikereit »Ocskay brigadéros« ycimy ocskay brigadéros ycimy Ocskay brigadéros ycimy ocskay ycimy brigadéros ycimy ycimy Ocskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy Szörényi, yszerepy szörényi yszerepy Szörényi yszerepy szörényi yszerepy yszerepy Szörényi yszerepy ykodvegy »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Petur, yszerepy petur yszerepy Petur yszerepy petur yszerepy yszerepy Petur yszerepy ykodvegy »Lear király« ycimy lear király ycimy Lear király ycimy lear ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy ykodvegy címszerepében, »Szigetvári vértanuk« ycimy szigetvári vértanuk ycimy Szigetvári vértanuk ycimy szigetvári ycimy vértanuk ycimy ycimy Szigetvári ycimy vértanuk ycimy ykodvegy (Zrínyi), yszerepy zrínyi yszerepy Zrínyi yszerepy zrínyi yszerepy yszerepy Zrínyi yszerepy ykodvegy »Cigány« ycimy cigány ycimy Cigány ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy (Zsiga) yszerepy zsiga yszerepy Zsiga yszerepy zsiga yszerepy yszerepy Zsiga yszerepy ykodvegy szerepeiben, stb. Midőn Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy elbúcsúzott, a város közönsége melegen ünnepelte, akit rajongásig szerettek. Ajándékokkal és sok babérkoszorúval halmozták el a művészt. Rövid ideig tudott csak meglenni színpad nélkül, írni kezdett színdarabokat, megírta a veneriás betegségről szóló drámáját, bejárta az egész országot, propagandikus célból és a világháború alatt a harctereken a pihenő és beteg katonáknak hirdette az alkohol és veneriás betegségek romboló hatását, a hadvezetőség és a kultuszkormány legnagyobb megelégedésére. 1929. xevtizedx 1925 évben agyvérzést kapott, előrehaladott kora miatt nem tudta többé áldásos munkáját folytatni. Rövid szenvedés után 77 éves korában meghalt. A főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy által adományozott díszsírhelyen alussza örök álmát, a rákosi temetőben. — Gyermekei: N. Erzsi yszemelynevy n. erzsi yszemelynevy N. Erzsi yszemelynevy n. yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy N. yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy (Kiss Lajosné), yszemelynevy kiss lajosne yszemelynevy Kiss Lajosné yszemelynevy kiss yszemelynevy lajosne yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Lajosné yszemelynevy ykodvegy színésznő (L. o.), N. Anna yszemelynevy n. anna yszemelynevy N. Anna yszemelynevy n. yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy N. yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy (Oláh Zoltánné), yszemelynevy oláh zoltánne yszemelynevy Oláh Zoltánné yszemelynevy oláh yszemelynevy zoltánne yszemelynevy yszemelynevy Oláh yszemelynevy Zoltánné yszemelynevy ykodvegy színésznő. (L. o.) szin_III.0397.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Németh János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1852

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0397.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0397.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29672.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Németh János

Szócikk: Németh János (tabajdi), színész, sz. 1852-ben, Tabajdon (Fejér m.), megh. 1929. jún. 17-én, Budapesten. Színészpályáját Nyiry György színigazgatónál kezdte, 1872-ben. A vidék összes nagyobb városaiban működött, először mint tenorista, később mint jellemszínész. Mielőtt nyugdíjba vonult, Aradon, Zilahy Gyula társulatánál aratta a legnagyobb sikereit »Ocskay brigadéros« Szörényi, »Bánk bán« Petur, »Lear király« címszerepében, »Szigetvári vértanuk« (Zrínyi), »Cigány« (Zsiga) szerepeiben, stb. Midőn Aradon elbúcsúzott, a város közönsége melegen ünnepelte, akit rajongásig szerettek. Ajándékokkal és sok babérkoszorúval halmozták el a művészt. Rövid ideig tudott csak meglenni színpad nélkül, írni kezdett színdarabokat, megírta a veneriás betegségről szóló drámáját, bejárta az egész országot, propagandikus célból és a világháború alatt a harctereken a pihenő és beteg katonáknak hirdette az alkohol és veneriás betegségek romboló hatását, a hadvezetőség és a kultuszkormány legnagyobb megelégedésére. 1929. évben agyvérzést kapott, előrehaladott kora miatt nem tudta többé áldásos munkáját folytatni. Rövid szenvedés után 77 éves korában meghalt. A főváros által adományozott díszsírhelyen alussza örök álmát, a rákosi temetőben. — Gyermekei: N. Erzsi (Kiss Lajosné), színésznő (L. o.), N. Anna (Oláh Zoltánné), színésznő. (L. o.) szin_III.0397.pdf III