Címszó: Nemzeti Színház könyvtára - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

INTEZMENY

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0409.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0409.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29708.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Nemzeti Színház könyvtára

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529696.htm

 

Szócikk: Nemzeti Színház könyvtára A legnagyobb és legrégibb színházi könyvtár az országban. Keletkezését tekintve egyidős a Nemzeti Színházzal, (intézmény) (információ)  de könyvtári anyagánál fogva visszanyúlik egész Kelemen Lászlóig, (személy) (információ)  a hivatásos magyar színészet keletkezéséig. A könyvtári anyag nagy része tehát múzeális jellegű. Ez a körülmény kézen fekvővé tette a könyvtári anyag ketté választásának szükségét. A könyvtárban 1926. (időpont) őszén két osztály létesült : az úgynevezett múzeális-könyvtár- és a műsor-könyvtár. Az első csak kultúrhistóriai és múzeális célt szolgál, a második tisztán gyakorlati jellegű. A műsorra tűzött darabok példányai innen kerülnek a színpadra. A múzeális könyvtár létesítésének célja: a régi értékesebb kéziratok és nyomtatványok megőrzése. Ez pedig csak úgy volt keresztülvihető, hogy ezek az értékek ki­vétettek a forgalomból s belőlük — ha a szükség kívánja — a műsor-könyvtár részére új példányok készülnek. Ilyenformán több színdarabnak van múzeális- és műsor-könyvtári példánya. A múzeális könyvtár kéziratai közül a legrégibb a Verseghy Ferencé (személy) (információ)  (1790-ből). (időpont) Azután a Katona-kéziratok, (személy) (információ)  melyekről azonban legújabban kitűnt, hogy az idősebb Katona József (személy) kéziratai. Szigligetinek, (személy) (információ)  Szigeti Józsefnek, (személy) (információ)  Jókainak, (személy) (információ)  Csiky Gergelynek (személy) (információ)  több kézirata van. A »Szentivánéji álom« (cím) (információ)  legrégibb példányának címlapja Arany János (személy) (információ)  eredeti kézirata. Váradi Antal, (személy) (információ)  Gárdonyi Géza, (személy) (információ)  Rákosi Jenő, (személy) (információ)  Gabányi Árpád, (személy) (információ)  E. Kovács Gyula (személy) stb. stb. több eredeti kézirattal vannak képviselve. Értékesek a régi nyomtatványok is, köztük az »Igazházi« (cím) (információ)  (1790-ből), (időpont) mellyel Kelemen Lászlóék (személy) (információ)  élőadásaik sorozatát megkezdették. A régi példányokon többnyire megtalálhatók a cenzor végzései (engedélyek, vagy betiltások). Ezek a cenzori végzések a legrégibb időben latin, majd 1840-től (időpont) 48-ig többnyire magyar nyelvűek. A beküldött példány lapjait a cenzúrán — ha előadását megengedték — nemzeti színű zsinórral fűzték keresztül s a zsinór vé­gét a könyv hátsó táblájához piros pe­cséttel leragasztották. Az 1848-iki (időpont) törvények a cenzúrát el­törölték, de 1849 (időpont) után az osztrákok (nemzetiség) újra behozták. Ebben az időben (1849—1860.) (időpont) a cenzúra német (nyelv) (információ)  nyelvű volt, a zsinór fekete-sárga, a pecsét pedig a kétfejű osztrák (nemzetiség) sast tüntette fel. A Nemzeti Színház könyvtárában e kü­lönböző cenzori ténykedések nyomai egész kis könyvtárra való anyagon megtalálhatók. E könyvek tehát kultúrhistóriai szempontból is érdekesek. Kár, hogy e régi anyagból a múltban sok elveszett. Ezek pótlása s általában a könyvtár fejlesztése folyamatban van. (Pataki József.)A (személy) (információ)  Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  könyvtárosai: 1. Szigligeti Ede (személy) (információ)  (1837—40.). (időpont) Ő készítette »tekintetes Bajza József (személy) (információ)  úr igazgatósága alatt« az első kathalogust. 2. Lángh Ádám János, (személy) (információ)  úttörő színész volt 1837-től—46-ig (időpont) a Muzsika-tár (intézmény) őre s kották gondozója. 3. Balogh István, (személy) (információ)  a »Ludas Matyi« (cím) (információ)  szerzője (1840—46.). (időpont) 4. Komlóssy Ferenc (személy) (információ)  (1846—1860.). (időpont) 5. Benkő Kálmán (személy) (információ)  (1860—1880.). (időpont) 6. Balázs Sándor, (személy) (információ)  az író (1880—87.). (időpont) Első eset, amikor nem színész volt a könyvtáros. 7. Lányi Béla (személy) (információ)  (ügyelő is), (1887— (időpont) 1901.) (időpont) 8. Mészáros Lajos (személy) (információ)  (1901—1926.). (időpont) 9. Pataki József (személy) (információ)  (1926. (időpont) szept. 1.) (Összeállította: Pataki József.) (személy) (információ)  szin_III.0409.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Nemzeti Színház könyvtára címszóvég 29708 Szócikk: Nemzeti Színház könyvtára A legnagyobb és legrégibb színházi könyvtár az országban. Keletkezését tekintve egyidős a Nemzeti Színházzal, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy de könyvtári anyagánál fogva visszanyúlik egész Kelemen Lászlóig, yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy a hivatásos magyar színészet keletkezéséig. A könyvtári anyag nagy része tehát múzeális jellegű. Ez a körülmény kézen fekvővé tette a könyvtári anyag ketté választásának szükségét. A könyvtárban 1926. őszén két osztály létesült : az úgynevezett múzeális-könyvtár- és a műsor-könyvtár. Az első csak kultúrhistóriai és múzeális célt szolgál, a második tisztán gyakorlati jellegű. A műsorra tűzött darabok példányai innen kerülnek a színpadra. A múzeális könyvtár létesítésének célja: a régi értékesebb kéziratok és nyomtatványok megőrzése. Ez pedig csak úgy volt keresztülvihető, hogy ezek az értékek ki­vétettek a forgalomból s belőlük — ha a szükség kívánja — a műsor-könyvtár részére új példányok készülnek. Ilyenformán több színdarabnak van múzeális- és műsor-könyvtári példánya. A múzeális könyvtár kéziratai közül a legrégibb a Verseghy Ferencé yszemelynevy verseghy ferenc yszemelynevy Verseghy Ferenc yszemelynevy verseghy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Verseghy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy (1790-ből). xevtizedx 1795 Azután a Katona-kéziratok, yszemelynevy katona yszemelynevy Katona yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy ykodvegy melyekről azonban legújabban kitűnt, hogy az idősebb Katona József yszemelynevy idősebb katona józsef yszemelynevy idősebb Katona József yszemelynevy idősebb yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy idősebb yszemelynevy Katona yszemelynevy Jó kéziratai. Szigligetinek, yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy Szigeti Józsefnek, yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Jókainak, yszemelynevy jókai yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy Csiky Gergelynek yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy több kézirata van. A »Szentivánéji álom« ycimy szentivánéji álom ycimy Szentivánéji álom ycimy szentivánéji ycimy álom ycimy ycimy Szentivánéji ycimy álom ycimy ykodvegy legrégibb példányának címlapja Arany János yszemelynevy arany jános yszemelynevy Arany János yszemelynevy arany yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy eredeti kézirata. Váradi Antal, yszemelynevy váradi antal yszemelynevy Váradi Antal yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Gárdonyi Géza, yszemelynevy gárdonyi géza yszemelynevy Gárdonyi Géza yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy Rákosi Jenő, yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Gabányi Árpád, yszemelynevy gabányi árpád yszemelynevy Gabányi Árpád yszemelynevy gabányi yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Gabányi yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve stb. stb. több eredeti kézirattal vannak képviselve. Értékesek a régi nyomtatványok is, köztük az »Igazházi« ycimy igazházi ycimy Igazházi ycimy igazházi ycimy ycimy Igazházi ycimy ykodvegy (1790-ből), mellyel xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 Kelemen Lászlóék yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy élőadásaik sorozatát megkezdették. A régi példányokon többnyire megtalálhatók a cenzor végzései (engedélyek, vagy betiltások). Ezek a cenzori végzések a legrégibb időben latin, majd 1840-től xevtizedx 1845 48-ig többnyire magyar nyelvűek. A beküldött példány lapjait a cenzúrán — ha előadását megengedték — nemzeti színű zsinórral fűzték keresztül s a zsinór vé­gét a könyv hátsó táblájához piros pe­cséttel leragasztották. Az 1848-iki törvények a cenzúrát el­törölték, de 1849 után xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 az osztrákok ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy újra behozták. Ebben az időben (1849—1860.) xevtizedx 1865 a cenzúra német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy nyelvű volt, a zsinór fekete-sárga, a pecsét pedig a kétfejű osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy sast tüntette fel. A Nemzeti Színház könyvtárában e kü­lönböző cenzori ténykedések nyomai egész kis könyvtárra való anyagon megtalálhatók. E könyvek tehát kultúrhistóriai szempontból is érdekesek. Kár, hogy e régi anyagból a múltban sok elveszett. Ezek pótlása s általában a könyvtár fejlesztése folyamatban van. (Pataki József.)A yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy könyvtárosai: 1. Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy (1837—40.). xevtizedx 1835 Ő készítette »tekintetes Bajza József yszemelynevy bajza józsef yszemelynevy Bajza József yszemelynevy bajza yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bajza yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy úr igazgatósága alatt« az első kathalogust. 2. Lángh Ádám János, yszemelynevy lángh ádám jános yszemelynevy Lángh Ádám János yszemelynevy lángh yszemelynevy ádám yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Lángh yszemelynevy Ádám yszemelynevy János yszemelynevy yk úttörő színész volt 1837-től—46-ig a xtalanevtizedx 1845 Muzsika-tár yintezmenyy muzsika-tár yintezmenyy Muzsika- yintezmenyy muzsika-tár yintezmenyy yintezmenyy Muzsika- yintezmenyy ykodvegy őre s kották gondozója. 3. Balogh István, yszemelynevy balogh istván yszemelynevy Balogh István yszemelynevy balogh yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy a »Ludas Matyi« ycimy ludas matyi ycimy Ludas Matyi ycimy ludas ycimy matyi ycimy ycimy Ludas ycimy Matyi ycimy ykodvegy szerzője (1840—46.). xevtizedx 1845 4. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy ferenc yszemelynevy Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy (1846—1860.). xevtizedx 1865 5. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 Benkő Kálmán yszemelynevy benkő kálmán yszemelynevy Benkő Kálmán yszemelynevy benkő yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Benkő yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy (1860—1880.). xevtizedx 1885 6. Balázs Sándor, yszemelynevy balázs sándor yszemelynevy Balázs Sándor yszemelynevy balázs yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Balázs yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy az író (1880—87.). Első eset, amikor nem színész volt a könyvtáros. 7. Lányi Béla yszemelynevy lányi béla yszemelynevy Lányi Béla yszemelynevy lányi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Lányi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy (ügyelő is), (1887— 1901.) xevtizedx 1905 8. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 Mészáros Lajos yszemelynevy mészáros lajos yszemelynevy Mészáros Lajos yszemelynevy mészáros yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Mészáros yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy (1901—1926.). xevtizedx 1925 9. Pataki József yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy (1926. szept. xtalanevtizedx 1935 1.) (Összeállította: Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_III.0409.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Nemzeti Színház könyvtára - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

INTEZMENY

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0409.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0409.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29708.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Nemzeti Színház könyvtára

Szócikk: Nemzeti Színház könyvtára A legnagyobb és legrégibb színházi könyvtár az országban. Keletkezését tekintve egyidős a Nemzeti Színházzal, de könyvtári anyagánál fogva visszanyúlik egész Kelemen Lászlóig, a hivatásos magyar színészet keletkezéséig. A könyvtári anyag nagy része tehát múzeális jellegű. Ez a körülmény kézen fekvővé tette a könyvtári anyag ketté választásának szükségét. A könyvtárban 1926. őszén két osztály létesült : az úgynevezett múzeális-könyvtár- és a műsor-könyvtár. Az első csak kultúrhistóriai és múzeális célt szolgál, a második tisztán gyakorlati jellegű. A műsorra tűzött darabok példányai innen kerülnek a színpadra. A múzeális könyvtár létesítésének célja: a régi értékesebb kéziratok és nyomtatványok megőrzése. Ez pedig csak úgy volt keresztülvihető, hogy ezek az értékek ki­vétettek a forgalomból s belőlük — ha a szükség kívánja — a műsor-könyvtár részére új példányok készülnek. Ilyenformán több színdarabnak van múzeális- és műsor-könyvtári példánya. A múzeális könyvtár kéziratai közül a legrégibb a Verseghy Ferencé (1790-ből). Azután a Katona-kéziratok, melyekről azonban legújabban kitűnt, hogy az idősebb Katona József kéziratai. Szigligetinek, Szigeti Józsefnek, Jókainak, Csiky Gergelynek több kézirata van. A »Szentivánéji álom« legrégibb példányának címlapja Arany János eredeti kézirata. Váradi Antal, Gárdonyi Géza, Rákosi Jenő, Gabányi Árpád, E. Kovács Gyula stb. stb. több eredeti kézirattal vannak képviselve. Értékesek a régi nyomtatványok is, köztük az »Igazházi« (1790-ből), mellyel Kelemen Lászlóék élőadásaik sorozatát megkezdették. A régi példányokon többnyire megtalálhatók a cenzor végzései (engedélyek, vagy betiltások). Ezek a cenzori végzések a legrégibb időben latin, majd 1840-től 48-ig többnyire magyar nyelvűek. A beküldött példány lapjait a cenzúrán — ha előadását megengedték — nemzeti színű zsinórral fűzték keresztül s a zsinór vé­gét a könyv hátsó táblájához piros pe­cséttel leragasztották. Az 1848-iki törvények a cenzúrát el­törölték, de 1849 után az osztrákok újra behozták. Ebben az időben (1849—1860.) a cenzúra német nyelvű volt, a zsinór fekete-sárga, a pecsét pedig a kétfejű osztrák sast tüntette fel. A Nemzeti Színház könyvtárában e kü­lönböző cenzori ténykedések nyomai egész kis könyvtárra való anyagon megtalálhatók. E könyvek tehát kultúrhistóriai szempontból is érdekesek. Kár, hogy e régi anyagból a múltban sok elveszett. Ezek pótlása s általában a könyvtár fejlesztése folyamatban van. (Pataki József.)A Nemzeti Színház könyvtárosai: 1. Szigligeti Ede (1837—40.). Ő készítette »tekintetes Bajza József úr igazgatósága alatt« az első kathalogust. 2. Lángh Ádám János, úttörő színész volt 1837-től—46-ig a Muzsika-tár őre s kották gondozója. 3. Balogh István, a »Ludas Matyi« szerzője (1840—46.). 4. Komlóssy Ferenc (1846—1860.). 5. Benkő Kálmán (1860—1880.). 6. Balázs Sándor, az író (1880—87.). Első eset, amikor nem színész volt a könyvtáros. 7. Lányi Béla (ügyelő is), (1887— 1901.) 8. Mészáros Lajos (1901—1926.). 9. Pataki József (1926. szept. 1.) (Összeállította: Pataki József.) szin_III.0409.pdf III