Címszó: Népszínmű - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0427.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0427.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29740.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Népszínmű
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529740.htm
Szócikk: Népszínmű A népies színjátéknak dalokkal
és tánccal fűszerezett faja. Mint magyar műfaj körülbelül 90 esztendőre vezethető
vissza, de előzményei — a nyelv és jellembeli népiességek — már az »Actio curiosá«-ban
megtalálhatók. (1765.) (időpont) Népies
alakokat már Bessenyei (személy) (információ)
is vitt a színpadra (a »Philosophus«-ban
(cím) Pontyi),
(szerep)
valamint Csokonai, (személy) (információ)
Katona (személy) (információ)
és Kisfaludy (személy) (információ)
is. A németből (nyelv) (információ)
átmagyarosított bohózatokban is találhatunk
bőven magyar népies elemet (Bohó Misi de Hájas, (cím) Politikus
csizmadia, (cím)
Tündérlak Magyarhonban). (cím) A 30-as években
Balogh Istvánnak (személy) (információ)
néhány színműve, Jakab István (személy) (információ)
»Falusi lakodalom« (cím) (információ)
c. vígjátéka, különösen pedig Gaal József
(személy)
(információ)
»Peleskei nótárius«-a (cím) (információ)
igen közel járnak a népszínműhöz; de annak
igazi atyjául mégis Szigligetit (személy) (információ)
kell tekintenünk, aki a »Szökött katoná«-ban
(cím) (információ)
(1843. (időpont) nov.
25.), a »Két pisztoly«-ban (cím) (információ)
(1844. (időpont) márc.
9.), de különösen a »Csikós«-ban (cím) (információ)
(1847. (időpont) jan.
23.) a nép gyermekét tette a színpad hősévé. A magyar népszínmű, bár eredete szerint
a német (nemzetiség)
(információ)
Volkssttick hatása alatt keletkezett, különösen
nemzetpolitikai szempontból éreztette áldásos hatását, mert a mult század negyvenes
éveiben nagyban hozzájárult az addig meglehetősen vegyes nyelvű Pest (Budapest)
megmagyarosításához. A népszínmű a színes magyar népélet feltárásával, különösen
pedig a Füredi Mihály (személy) (információ)
ajkairól gyönyörűen hangzó magyar népdalokkal
tömegesen vonzotta a Nemzeti Színházba (intézmény)
(információ)
az idegen ajkú lakosságot is. Pest (Budapest)
magyarrátételében tehát nagy része van a népszínműnek, annyival inkább, mert az
1848—49-iki (időpont)
szabadságharc után erőszakosan visszanémetesített fővárost (Budapest)
megint csak a magyar népszínmű hódította vissza a magyarsághoz. Füredi (személy) (információ)
és Hegedüsné, (személy) (információ)
később pedig Tamássy (személy) (információ)
és Blaha Lujza (személy) (információ)
mint a magyar néplélek varázsos erejű megszólaltatói:
játékukkal, dalaikkal újra magyarrá tették Pest-Budát. (Budapest)
A magyar népszínmű keletkezése egybeesik a magyar nép — illetve a jobbágyság — felszabadítását
célzó törekvésekkel. Csak természetes tehát, hogy Szigligeti Ede (személy) (információ)
első népszínműveiben ez a tendencia megtalálható.
Szigligetinél (személy) (információ)
a paraszt szembenáll az úrral és sokszor
— emberség dolgában — felette is áll annak. (Például a Csikósban). (cím) (információ)
Egyéb népszínműveiben az úr oldja meg a drámai
csomót. (Cigány). (cím) (információ)
A »Nagyapó«-ban (cím) (információ)
pedig az úr öltözik parasztruhába, hogy céljához
közelebb juthasson. Az úr Szigligetinek (személy) (információ)
egyetlen népszínművéből sem hiányzik, mintha
a parasztot nem tartotta volna elég érdekesnek és erősnek.arra, hogy pusztán velük
építtesse fel népszínműveinek cselekvényét. A népszínműnek időrendben második mívelője
Szigeti József (személy) (információ)
volt. (L. o.) Első népszínműveiben (Jegygyűrű,
(cím) Szép juhász,
(cím) (információ)
Csizmadia mint kisértet) (cím) (információ)
ő is paraszti és úri szereplőkkel dolgozik
ugyan, de a »Vén bakancsos« (cím) (információ)
c. népszínművében már nincs úri szereplő
egy sem. E jóízűen megírt és jól felépített darab egyik legjobb népszínművünk.
(Első előadása: 1855. (időpont) okt.
31-jén volt a Nemzeti Színházban.) Szigligeti és Szigeti népszínműinek ritka nagy
színpadi hatása alatt Vas Gereben (személy) (információ)
is megpróbálkozott a népszínműírással, azonban
— bár regényszerű korrajzaiban tőrül metszett magyar alakokat tudott rajzolni —
mint színpadi író nem volt szerencsés. Egyetlen népszínműve: »Egy alföldi csárdás«
(cím) (információ)
teljesen hatástalanul tünt le a színpadról.
(Bem. 1855. (időpont)
febr. 24. Nemzeti Színház.) (intézmény)
(információ)
Vachott Imrének (személy) (információ)
különösen a »Huszárcsíny« (cím) c. népszínműve
hatott és maradt állandóan műsoron. A darabot előbb Aradon (megye) (információ)
játszották (1854. (időpont) aug.
13.) s csak azután mutatta be a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
(1855. (időpont) máj.
19.) nagy tetszés mellett. Füredi Mihály (személy) (információ)
visszavonulásával és Hegedüsné (személy) (információ)
korai halálával a népszínmű leszorult a Nemzeti
Színház (intézmény)
(információ)
színpadáról s egész Tóth Edéig (személy) (információ)
nem is akadt méltó mívelője. Tóth Ede (személy) (információ)
nagyszerűen indította meg a »Falu rosszá«-t.
(cím) (információ)
(Bem. 1875. (időpont) jan.
15. a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
Tamássyval (személy) (információ)
és Blahával.) (személy) (információ)
Az első felvonás, különösen Göndör Sándor
(személy)
(információ)
felléptétől, egy vihart sejttető dráma kitűnő
expozéja, de a második és a harmadik felvonás nem váltja be ezt az ígéretet s a
darab melodrámai megoldásban végződik. Ám e poétikus mű — minden hibája mellett
is — értékes alkotás és hatásos színdarab. S csak sajnálnunk lehet, hogy a kiváló
szerzőt halálos betegsége gátolta a továbbfejlődésben. Második művének, a »Kíntornás
család«-nak (cím)
bemutatóján (1876. (időpont) jan.
27., Népszínház) (intézmény)
(információ)
a nagybeteg szerző már nem is jelenhetett
meg; a »Tolonc« (cím)
bemutatója idején pedig (1876. (időpont) máj.
26. Népszínház) (intézmény)
(információ)
már halott volt. Tóth Edével (személy) (információ)
csaknem egy időben Abonyi Lajos (személy) (információ)
is írt néhány népszínművet. Ezek között a
lehatásosabb a »Betyár kendője« (cím) (információ)
(Bem. 1873. (időpont) szept.
21-én, a Nemzeti Színház.) (intézmény)
(információ)
Az itt-ott terjengőssé rajzolt mese keretében
erős kézzel vezeti s hőse halálával fejezi be a cselekményt. A népszínmű keretei
között valóságos betyár- tragédia. Későbbi népszínműve: a maga regényéből átdolgozott
»Magduska öröksége« (cím) már nem volt
ilyen hatásos, a »Siroki románc« (cím) azonban jó
ideig műsoron maradt. (Bem. 1891. (időpont) febr.
7-én, Népszínház.) (intézmény)
(információ)
Tóth Ede (személy) (információ)
után Csepreghy Ferenctől (személy) (információ)
(L. o.) várták a népszínmű fellendítését;
azonban — sajnos — ő is beteges volt és idő előtt meghalt. Első népszínműve: a »Sárga
csikó« (cím)
(információ)
(Bem. 1877. (időpont) dec.
14. Népszínház) (intézmény)
(információ)
rendkívül hatást keltett s a cselekvény egy-két
homályos pontját leszámítva ma is egyik legjobb népszínművünk. »A piros bugyelláris«
(cím) (1878.
(időpont)
nov. 22. Népszínház) (intézmény)
(információ)
szintén megtette hatását, sőt megteszi ma
is. De posthumus műve, a Rákosi Jenő (személy) (információ)
által befejezett »Szép asszony kocsisa« (cím) (információ)
már kevésbé sikerült Széles kiterjedésű irodalmi
munkássága között Rákosi Jenő (személy) (információ)
is írt néhány népszínművet: »Ripacsos Pista
dolmánya«, (cím)
»Éjjel az erdőn«, (cím) »Magdolna«,
(cím) (információ)
— melyek közül különösen a legutóbbi — mint
érdekes parasztdráma — keltett nagyobb hatást. Lukácsy Sándor (személy) (információ)
(L. o.) több népszínművet írt, de csak az
egy »Vereshajú«- (cím)
val tudott nagyobb érdeklődést kelteni. Berczik Árpád (személy) (információ)
(L. o.) Csepreghy (személy) (információ)
»Piros bugyelláris«-a (cím) (információ)
nyomián vígjátékszerű népszínműveket írt.
Legnagyobb hatása az »Igmándi kis pap«-nak (cím) (információ)
volt. (Bem. 1881. (időpont) nov.
19.) Vidor Pál (személy) (információ)
(L. o.), a széphangú népszínművének és a
»Vörössapka« (cím)
c. népszínművével (Bem. 1882. (időpont) máj.
27. Népszínház), (intézmény)
(információ)
de még inkább a kedves »Ingyenélők«-kel (cím) (információ)
tünt fel. (Bem. 1889. (időpont) febr.
21. Népszínház.) (intézmény)
(információ)
A népszínmű — miután kimerítette a betyár-romantikát
s a huszáréletet — erősen közeledett a fővárosi (Budapest)
életkép felé. Majd meg divat lett idegen ajkú nemzetiségeink népéletét színpadra
vinni. így jött létre a »Tót leány« (cím) Almássy Tihamértől,
(személy)
(információ)
a »Náni« (cím) (információ)
Follinusz Auréltól. (személy) (információ)
»Flórika szerelme« (cím) Moldován
Gergelytől. (személy)
(információ)
Ez utóbbit előbb Kolozsvárt (megye) (1900.
(időpont)
márc. 2.), majd Pesten (Budapest)
a Népszínházban (intézmény)
(információ)
(1901. (időpont) nov.
30.) mutatták be. De nem szabad megfeledkeznünk Bokor Józsefről (személy) (információ)
sem, aki különösen a »Kuruc furfang«-jával
(cím) (információ)
(Bem. 1899. (időpont) dec.
7. Népszínház) (intézmény)
(információ)
történeti levegőjű, kedves és hatásos népszínművet
írt. (Ezt a genret eddig »Dobó Katicá«-jával (cím) (információ)
egyedül Tóth Kálmán (személy) (információ)
képviselte.) Gerő Károlynak (személy) (információ)
is van néhány népszínműve. Ezek között »Túri
Borcsa« (cím)
volt a legjobb, bár cselekvényében több olyan motívum van, amely sehogysem illik
a népszínmű keretébe. (Bem. 1883. (időpont) okt.
3.) A nyolcvanas évek végén Rátkay László (személy) (információ)
tünt fel drámai megoldású, értékes »Felhő
Klári«-jával (cím)
(információ)
(1886. (időpont) ápr.
12l) és az »Árvalányhaj«-jal (cím) (1891. (időpont) febr.
7.). Hozzá hasonló erővel, de termékenyebb munkássággal tünt fel Géczy István, (személy) (információ)
aki a »Gyímesi vadvirág«-gal, (cím) majd meg
az »Ördög mátkájá«-val (cím) (információ)
a székely (nemzetiség)
(információ)
népéletet vitte gazdag drámai cselekmény
és humoros jelenetek keretében a színpadra. (Többi műveit lásd Géczy (személy) (információ)
címszónál). Géczy Istvánnal (személy) (információ)
körülbelül le is zárhatjuk a népszínmű vázlatos
történetét. Mert az ő művei után a népszínmű — a maga finálészerű kardalaival és
néha nagyon is felcifrázott parasztjaival — mint termő műfaj megszűnt. Nem azok
ölték meg, akik a népélet ismerete nélkül gyártották a népszínműveket (mert ilyenek
is voltak), hanem megölte, illetve megváltoztatta az idő. Megváltozott a népélet,
megváltozott a közönség ízlése, meg kellett változnia a népszínműnek is. Ma már
csak parasztdráma és paraszt-vígjáték van. A népszínmű csak mint érdekes múzeumi
ereklye jelenik meg olykor a színpadon. (Pataki József.) (személy) (információ)
szin_III.0427.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Népszínmű címszóvég 29740 Szócikk: Népszínmű
A népies színjátéknak dalokkal és tánccal fűszerezett faja. Mint magyar műfaj körülbelül
90 esztendőre vezethető vissza, de előzményei — a nyelv és jellembeli népiességek
— már az »Actio curiosá«-ban megtalálhatók. (1765.) Népies xtalanevtizedx 1775 xtalanevtizedx
1785 alakokat már Bessenyei yszemelynevy bessenyei yszemelynevy Bessenyei
yszemelynevy bessenyei yszemelynevy yszemelynevy Bessenyei yszemelynevy ykodvegy
is vitt a színpadra (a »Philosophus«-ban ycimy philosophus ycimy Philosophus
ycimy philosophus ycimy ycimy Philosophus ycimy ykodvegy Pontyi), yszerepy
pontyi yszerepy Pontyi yszerepy pontyi yszerepy yszerepy Pontyi yszerepy
ykodvegy valamint Csokonai, yszemelynevy csokonai yszemelynevy Csokonai
yszemelynevy csokonai yszemelynevy yszemelynevy Csokonai yszemelynevy ykodvegy Katona
yszemelynevy katona yszemelynevy Katona yszemelynevy katona yszemelynevy
yszemelynevy Katona yszemelynevy ykodvegy és Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy
yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy yszemelynevy
Kisfaludy yszemelynevy ykodvegy is. A németből ynyelvy német ynyelvy német
ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy átmagyarosított bohózatokban
is találhatunk bőven magyar népies elemet (Bohó Misi de Hájas, ycimy bohó misi
de hájas ycimy Bohó Misi de Hájas ycimy bohó ycimy misi ycimy de ycimy hájas
ycimy ycimy Bohó ycimy Misi ycimy de ycimy Hájas ycimy ykodvegy Politikus csizmadia,
ycimy politikus csizmadia ycimy Politikus csizmadia ycimy politikus ycimy
csizmadia ycimy ycimy Politikus ycimy csizmadia ycimy ykodvegy Tündérlak Magyarhonban).
ycimy tündérlak magyarhonban ycimy Tündérlak Magyarhonban ycimy tündérlak ycimy
magyarhonban ycimy ycimy Tündérlak ycimy Magyarhonban ycimy ykodvegy A 30-as években
Balogh Istvánnak yszemelynevy balogh istván yszemelynevy Balogh István
yszemelynevy balogh yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh
yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy néhány színműve, Jakab István yszemelynevy
jakab istván yszemelynevy Jakab István yszemelynevy jakab yszemelynevy istván
yszemelynevy yszemelynevy Jakab yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy »Falusi
lakodalom« ycimy falusi lakodalom ycimy Falusi lakodalom ycimy falusi ycimy
lakodalom ycimy ycimy Falusi ycimy lakodalom ycimy ykodvegy c. vígjátéka, különösen
pedig Gaal József yszemelynevy gaal józsef yszemelynevy Gaal József
yszemelynevy gaal yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Gaal
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy »Peleskei nótárius«-a ycimy peleskei
nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy
Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy igen közel járnak a népszínműhöz; de annak
igazi atyjául mégis Szigligetit yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
ykodvegy kell tekintenünk, aki a »Szökött katoná«-ban ycimy szökött katona
ycimy Szökött katoná ycimy szökött ycimy katona ycimy ycimy Szökött ycimy
katoná ycimy ykodvegy (1843. xevtizedx 1845 nov. 25.), a »Két pisztoly«-ban ycimy
két pisztoly ycimy Két pisztoly ycimy két ycimy pisztoly ycimy ycimy Két ycimy
pisztoly ycimy ykodvegy (1844. márc. 9.), de különösen a »Csikós«-ban ycimy
csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy (1847. jan. 23.)
a nép gyermekét tette a színpad hősévé. A magyar népszínmű, bár eredete szerint
a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy Volkssttick hatása alatt keletkezett, különösen
nemzetpolitikai szempontból éreztette áldásos hatását, mert a mult század negyvenes
éveiben nagyban hozzájárult az addig meglehetősen vegyes nyelvű Pest pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megmagyarosításához. A népszínmű
a színes magyar népélet feltárásával, különösen pedig a Füredi Mihály yszemelynevy
füredi mihály yszemelynevy Füredi Mihály yszemelynevy füredi yszemelynevy
mihály yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy Mihály yszemelynevy
ykodvegy ajkairól gyönyörűen hangzó magyar népdalokkal tömegesen vonzotta a Nemzeti
Színházba yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az idegen
ajkú lakosságot is. Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy magyarrátételében tehát nagy része van a népszínműnek, annyival inkább,
mert az 1848—49-iki szabadságharc xtalanevtizedx 1855 után erőszakosan visszanémetesített
fővárost főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megint csak
a magyar népszínmű hódította vissza a magyarsághoz. Füredi yszemelynevy füredi
yszemelynevy Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy yszemelynevy Füredi
yszemelynevy ykodvegy és Hegedüsné, yszemelynevy hegedüsne yszemelynevy
Hegedüsné yszemelynevy hegedüsne yszemelynevy yszemelynevy Hegedüsné
yszemelynevy ykodvegy később pedig Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy
Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy
ykodvegy és Blaha Lujza yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza
yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha
yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy mint a magyar néplélek varázsos erejű megszólaltatói:
játékukkal, dalaikkal újra magyarrá tették Pest-Budát. pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy A magyar népszínmű keletkezése egybeesik
a magyar nép — illetve a jobbágyság — felszabadítását célzó törekvésekkel. Csak
természetes tehát, hogy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy
Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy első népszínműveiben
ez a tendencia megtalálható. Szigligetinél yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy ykodvegy a paraszt szembenáll az úrral és sokszor — emberség dolgában
— felette is áll annak. (Például a Csikósban). ycimy csikós ycimy Csikós ycimy
csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy Egyéb népszínműveiben az úr oldja meg a
drámai csomót. (Cigány). ycimy cigány ycimy Cigány ycimy cigány ycimy ycimy
Cigány ycimy ykodvegy A »Nagyapó«-ban ycimy nagyapó ycimy Nagyapó ycimy nagyapó
ycimy ycimy Nagyapó ycimy ykodvegy pedig az úr öltözik parasztruhába, hogy céljához
közelebb juthasson. Az úr Szigligetinek yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy ykodvegy egyetlen népszínművéből sem hiányzik, mintha a parasztot nem
tartotta volna elég érdekesnek és erősnek.arra, hogy pusztán velük építtesse fel
népszínműveinek cselekvényét. A népszínműnek időrendben második mívelője Szigeti
József yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy
szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy
József yszemelynevy ykodvegy volt. (L. o.) Első népszínműveiben (Jegygyűrű, ycimy
jegygyűrű ycimy Jegygyűrű ycimy jegygyűrű ycimy ycimy Jegygyűrű ycimy ykodvegy Szép
juhász, ycimy szép juhász ycimy Szép juhász ycimy szép ycimy juhász ycimy ycimy
Szép ycimy juhász ycimy ykodvegy Csizmadia mint kisértet) ycimy csizmadia mint
kisértet ycimy Csizmadia mint kisértet ycimy csizmadia ycimy mint ycimy
kisértet ycimy ycimy Csizmadia ycimy mint ycimy kisértet ycimy ykodvegy ő is paraszti
és úri szereplőkkel dolgozik ugyan, de a »Vén bakancsos« ycimy vén bakancsos
ycimy Vén bakancsos ycimy vén ycimy bakancsos ycimy ycimy Vén ycimy bakancsos
ycimy ykodvegy c. népszínművében már nincs úri szereplő egy sem. E jóízűen megírt
és jól felépített darab egyik legjobb népszínművünk. (Első előadása: 1855. xevtizedx
1855 okt. 31-jén volt a Nemzeti Színházban.) Szigligeti és Szigeti népszínműinek
ritka nagy színpadi hatása alatt Vas Gereben yszemelynevy vas gereben
yszemelynevy Vas Gereben yszemelynevy vas yszemelynevy gereben yszemelynevy
yszemelynevy Vas yszemelynevy Gereben yszemelynevy ykodvegy is megpróbálkozott a
népszínműírással, azonban — bár regényszerű korrajzaiban tőrül metszett magyar alakokat
tudott rajzolni — mint színpadi író nem volt szerencsés. Egyetlen népszínműve: »Egy
alföldi csárdás« ycimy egy alföldi csárdás ycimy Egy alföldi csárdás ycimy egy
ycimy alföldi ycimy csárdás ycimy ycimy Egy ycimy alföldi ycimy csárdás ycimy
ykodvegy teljesen hatástalanul tünt le a színpadról. (Bem. 1855. febr. 24. Nemzeti
Színház.) yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Vachott
Imrének yszemelynevy vachott imre yszemelynevy Vachott Imré yszemelynevy
vachott yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Vachott yszemelynevy Imré
yszemelynevy ykodvegy különösen a »Huszárcsíny« ycimy huszárcsíny ycimy
Huszárcsíny ycimy huszárcsíny ycimy ycimy Huszárcsíny ycimy ykodvegy c. népszínműve
hatott és maradt állandóan műsoron. A darabot előbb Aradon ytelepulesy arad
ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy játszották (1854. aug. 13.) s csak
azután mutatta be a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy (1855. máj. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 19.) nagy
tetszés mellett. Füredi Mihály yszemelynevy füredi mihály yszemelynevy Füredi
Mihály yszemelynevy füredi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Füredi
yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy visszavonulásával és Hegedüsné yszemelynevy
hegedüsne yszemelynevy Hegedüsné yszemelynevy hegedüsne yszemelynevy
yszemelynevy Hegedüsné yszemelynevy ykodvegy korai halálával a népszínmű leszorult
a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy színpadáról s egész Tóth Edéig yszemelynevy tóth ede yszemelynevy Tóth
Edé yszemelynevy tóth yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Tóth
yszemelynevy Edé yszemelynevy ykodvegy nem is akadt méltó mívelője. Tóth Ede yszemelynevy
tóth ede yszemelynevy Tóth Ede yszemelynevy tóth yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Tóth yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy nagyszerűen indította meg
a »Falu rosszá«-t. ycimy falu rossza ycimy Falu rosszá ycimy falu ycimy rossza
ycimy ycimy Falu ycimy rosszá ycimy ykodvegy (Bem. 1875. xevtizedx 1875 jan. 15.
a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy Tamássyval yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy
tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy és Blahával.) yszemelynevy
blaha yszemelynevy Blahá yszemelynevy blaha yszemelynevy yszemelynevy Blahá
yszemelynevy ykodvegy Az első felvonás, különösen Göndör Sándor yszemelynevy
göndör sándor yszemelynevy Göndör Sándor yszemelynevy göndör yszemelynevy
sándor yszemelynevy yszemelynevy Göndör yszemelynevy Sándor yszemelynevy
ykodvegy felléptétől, egy vihart sejttető dráma kitűnő expozéja, de a második és
a harmadik felvonás nem váltja be ezt az ígéretet s a darab melodrámai megoldásban
végződik. Ám e poétikus mű — minden hibája mellett is — értékes alkotás és hatásos
színdarab. S csak sajnálnunk lehet, hogy a kiváló szerzőt halálos betegsége gátolta
a továbbfejlődésben. Második művének, a »Kíntornás család«-nak ycimy kíntornás
család ycimy Kíntornás család ycimy kíntornás ycimy család ycimy ycimy
Kíntornás ycimy család ycimy ykodvegy bemutatóján (1876. jan. 27., Népszínház) yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy a nagybeteg szerző már nem is jelenhetett meg; a »Tolonc«
ycimy tolonc ycimy Tolonc ycimy tolonc ycimy ycimy Tolonc ycimy ykodvegy bemutatója
idején pedig (1876. máj. 26. Népszínház) yintezmenyy népszínház yintezmenyy
Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy
ykodvegy már halott volt. Tóth Edével yszemelynevy tóth ede yszemelynevy Tóth
Edé yszemelynevy tóth yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Tóth
yszemelynevy Edé yszemelynevy ykodvegy csaknem egy időben Abonyi Lajos yszemelynevy
abonyi lajos yszemelynevy Abonyi Lajos yszemelynevy abonyi yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Abonyi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy is írt
néhány népszínművet. Ezek között a lehatásosabb a »Betyár kendője« ycimy betyár
kendője ycimy Betyár kendője ycimy betyár ycimy kendője ycimy ycimy Betyár ycimy
kendője ycimy ykodvegy (Bem. 1873. szept. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 21-én, a Nemzeti Színház.) yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy Az itt-ott terjengőssé rajzolt mese keretében erős kézzel vezeti
s hőse halálával fejezi be a cselekményt. A népszínmű keretei között valóságos betyár-
tragédia. Későbbi népszínműve: a maga regényéből átdolgozott »Magduska öröksége«
ycimy magduska öröksége ycimy Magduska öröksége ycimy magduska ycimy öröksége
ycimy ycimy Magduska ycimy öröksége ycimy ykodvegy már nem volt ilyen hatásos, a
»Siroki románc« ycimy siroki románc ycimy Siroki románc ycimy siroki ycimy
románc ycimy ycimy Siroki ycimy románc ycimy ykodvegy azonban jó ideig műsoron maradt.
(Bem. 1891. xevtizedx 1895 febr. 7-én, Népszínház.) yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy Tóth Ede yszemelynevy tóth ede yszemelynevy Tóth Ede
yszemelynevy tóth yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy
Ede yszemelynevy ykodvegy után Csepreghy Ferenctől yszemelynevy csepreghy
ferenc yszemelynevy Csepreghy Ferenc yszemelynevy csepreghy yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Csepreghy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy (L.
o.) várták a népszínmű fellendítését; azonban — sajnos — ő is beteges volt és idő
előtt meghalt. Első népszínműve: a »Sárga csikó« ycimy sárga csikó ycimy Sárga
csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy (Bem.
1877. xevtizedx 1875 dec. 14. Népszínház) yintezmenyy népszínház yintezmenyy
Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy
ykodvegy rendkívül hatást keltett s a cselekvény egy-két homályos pontját leszámítva
ma is egyik legjobb népszínművünk. »A piros bugyelláris« ycimy a piros
bugyelláris ycimy A piros bugyelláris ycimy a ycimy piros ycimy bugyelláris
ycimy ycimy A ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy (1878. nov. xtalanevtizedx
1885 22. Népszínház) yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy szintén megtette
hatását, sőt megteszi ma is. De posthumus műve, a Rákosi Jenő yszemelynevy
rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő
yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy által befejezett
»Szép asszony kocsisa« ycimy szép asszony kocsisa ycimy Szép asszony kocsisa
ycimy szép ycimy asszony ycimy kocsisa ycimy ycimy Szép ycimy asszony ycimy
kocsisa ycimy ykodvegy már kevésbé sikerült Széles kiterjedésű irodalmi munkássága
között Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő
yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi
yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy is írt néhány népszínművet: »Ripacsos Pista
dolmánya«, ycimy ripacsos pista dolmánya ycimy Ripacsos Pista dolmánya ycimy
ripacsos ycimy pista ycimy dolmánya ycimy ycimy Ripacsos ycimy Pista ycimy
dolmánya ycimy ykodvegy »Éjjel az erdőn«, ycimy éjjel az erdőn ycimy Éjjel az
erdőn ycimy éjjel ycimy az ycimy erdőn ycimy ycimy Éjjel ycimy az ycimy erdőn
ycimy ykodvegy »Magdolna«, ycimy magdolna ycimy Magdolna ycimy magdolna ycimy
ycimy Magdolna ycimy ykodvegy — melyek közül különösen a legutóbbi — mint érdekes
parasztdráma — keltett nagyobb hatást. Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy
sándor yszemelynevy Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Lukácsy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy (L.
o.) több népszínművet írt, de csak az egy »Vereshajú«- ycimy vereshajú ycimy
Vereshajú ycimy vereshajú ycimy ycimy Vereshajú ycimy ykodvegy val tudott nagyobb
érdeklődést kelteni. Berczik Árpád yszemelynevy berczik árpád yszemelynevy
Berczik Árpád yszemelynevy berczik yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy
Berczik yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy (L. o.) Csepreghy yszemelynevy
csepreghy yszemelynevy Csepreghy yszemelynevy csepreghy yszemelynevy
yszemelynevy Csepreghy yszemelynevy ykodvegy »Piros bugyelláris«-a ycimy piros
bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy
Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy nyomián vígjátékszerű népszínműveket írt.
Legnagyobb hatása az »Igmándi kis pap«-nak ycimy igmándi kis pap ycimy Igmándi
kis pap ycimy igmándi ycimy kis ycimy pap ycimy ycimy Igmándi ycimy kis ycimy
pap ycimy ykodvegy volt. (Bem. 1881. xevtizedx 1885 nov. 19.) Vidor Pál yszemelynevy
vidor pál yszemelynevy Vidor Pál yszemelynevy vidor yszemelynevy pál
yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy (L. o.),
a széphangú népszínművének és a »Vörössapka« ycimy vörössapka ycimy Vörössapka
ycimy vörössapka ycimy ycimy Vörössapka ycimy ykodvegy c. népszínművével (Bem. 1882.
máj. 27. Népszínház), yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy de még inkább a
kedves »Ingyenélők«-kel ycimy ingyenélők ycimy Ingyenélők ycimy ingyenélők
ycimy ycimy Ingyenélők ycimy ykodvegy tünt fel. (Bem. 1889. febr. xtalanevtizedx
1895 xtalanevtizedx 1905 21. Népszínház.) yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính
yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy A népszínmű
— miután kimerítette a betyár-romantikát s a huszáréletet — erősen közeledett a
fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy életkép
felé. Majd meg divat lett idegen ajkú nemzetiségeink népéletét színpadra vinni.
így jött létre a »Tót leány« ycimy tót leány ycimy Tót leány ycimy tót ycimy
leány ycimy ycimy Tót ycimy leány ycimy ykodvegy Almássy Tihamértől, yszemelynevy
almássy tihamér yszemelynevy Almássy Tihamér yszemelynevy almássy yszemelynevy
tihamér yszemelynevy yszemelynevy Almássy yszemelynevy Tihamér yszemelynevy
ykodvegy a »Náni« ycimy náni ycimy Náni ycimy náni ycimy ycimy Náni ycimy
ykodvegy Follinusz Auréltól. yszemelynevy follinusz aurél yszemelynevy
Follinusz Aurél yszemelynevy follinusz yszemelynevy aurél yszemelynevy
yszemelynevy Follinusz yszemelynevy Aurél yszemelynevy ykodvegy »Flórika szerelme«
ycimy flórika szerelme ycimy Flórika szerelme ycimy flórika ycimy szerelme
ycimy ycimy Flórika ycimy szerelme ycimy ykodvegy Moldován Gergelytől. yszemelynevy
moldován gergely yszemelynevy Moldován Gergely yszemelynevy moldován
yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Moldován yszemelynevy Gergely
yszemelynevy ykodvegy Ez utóbbit előbb Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy (1900. xevtizedx 1905 márc.
2.), majd Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Népszínházban
yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy (1901. nov. 30.) mutatták be. De nem szabad
megfeledkeznünk Bokor Józsefről yszemelynevy bokor józsef yszemelynevy Bokor
József yszemelynevy bokor yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bokor
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy sem, aki különösen a »Kuruc furfang«-jával
ycimy kuruc furfang ycimy Kuruc furfang ycimy kuruc ycimy furfang ycimy ycimy
Kuruc ycimy furfang ycimy ykodvegy (Bem. 1899. xevtizedx 1895 dec. 7. Népszínház)
yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy történeti levegőjű, kedves és hatásos
népszínművet írt. (Ezt a genret eddig »Dobó Katicá«-jával ycimy dobó katica
ycimy Dobó Katicá ycimy dobó ycimy katica ycimy ycimy Dobó ycimy Katicá ycimy
ykodvegy egyedül Tóth Kálmán yszemelynevy tóth kálmán yszemelynevy Tóth Kálmán
yszemelynevy tóth yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Tóth
yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy képviselte.) Gerő Károlynak yszemelynevy
gerő károly yszemelynevy Gerő Károly yszemelynevy gerő yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Gerő yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy is van
néhány népszínműve. Ezek között »Túri Borcsa« ycimy túri borcsa ycimy Túri Borcsa
ycimy túri ycimy borcsa ycimy ycimy Túri ycimy Borcsa ycimy ykodvegy volt a legjobb,
bár cselekvényében több olyan motívum van, amely sehogysem illik a népszínmű keretébe.
(Bem. 1883. xevtizedx 1885 okt. 3.) A nyolcvanas évek végén Rátkay László yszemelynevy
rátkay lászló yszemelynevy Rátkay László yszemelynevy rátkay yszemelynevy
lászló yszemelynevy yszemelynevy Rátkay yszemelynevy László yszemelynevy
ykodvegy tünt fel drámai megoldású, értékes »Felhő Klári«-jával ycimy felhő
klári ycimy Felhő Klári ycimy felhő ycimy klári ycimy ycimy Felhő ycimy Klári
ycimy ykodvegy (1886. ápr. xtalanevtizedx 1895 12l) és az »Árvalányhaj«-jal ycimy
árvalányhaj ycimy Árvalányhaj ycimy árvalányhaj ycimy ycimy Árvalányhaj ycimy
ykodvegy (1891. xevtizedx 1895 febr. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 7.).
Hozzá hasonló erővel, de termékenyebb munkássággal tünt fel Géczy István, yszemelynevy
géczy istván yszemelynevy Géczy István yszemelynevy géczy yszemelynevy istván
yszemelynevy yszemelynevy Géczy yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy aki a
»Gyímesi vadvirág«-gal, ycimy gyímesi vadvirág ycimy Gyímesi vadvirág ycimy
gyímesi ycimy vadvirág ycimy ycimy Gyímesi ycimy vadvirág ycimy ykodvegy majd meg
az »Ördög mátkájá«-val ycimy ördög mátkája ycimy Ördög mátkájá ycimy ördög
ycimy mátkája ycimy ycimy Ördög ycimy mátkájá ycimy ykodvegy a székely ynemzetisegy
székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy ynemzetisegy
székely ynemzetisegy ykodvegy népéletet vitte gazdag drámai cselekmény és humoros
jelenetek keretében a színpadra. (Többi műveit lásd Géczy yszemelynevy géczy
yszemelynevy Géczy yszemelynevy géczy yszemelynevy yszemelynevy Géczy
yszemelynevy ykodvegy címszónál). Géczy Istvánnal yszemelynevy géczy istván
yszemelynevy Géczy István yszemelynevy géczy yszemelynevy istván yszemelynevy
yszemelynevy Géczy yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy körülbelül le is zárhatjuk
a népszínmű vázlatos történetét. Mert az ő művei után a népszínmű — a maga finálészerű
kardalaival és néha nagyon is felcifrázott parasztjaival — mint termő műfaj megszűnt.
Nem azok ölték meg, akik a népélet ismerete nélkül gyártották a népszínműveket (mert
ilyenek is voltak), hanem megölte, illetve megváltoztatta az idő. Megváltozott a
népélet, megváltozott a közönség ízlése, meg kellett változnia a népszínműnek is.
Ma már csak parasztdráma és paraszt-vígjáték van. A népszínmű csak mint érdekes
múzeumi ereklye jelenik meg olykor a színpadon. (Pataki József.) yszemelynevy
pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_III.0427.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Népszínmű - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0427.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0427.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29740.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Népszínmű
Szócikk: Népszínmű A népies színjátéknak dalokkal
és tánccal fűszerezett faja. Mint magyar műfaj körülbelül 90 esztendőre vezethető
vissza, de előzményei — a nyelv és jellembeli népiességek — már az »Actio curiosá«-ban
megtalálhatók. (1765.) Népies alakokat már Bessenyei is vitt a színpadra (a »Philosophus«-ban
Pontyi), valamint Csokonai, Katona és Kisfaludy is. A németből átmagyarosított bohózatokban
is találhatunk bőven magyar népies elemet (Bohó Misi de Hájas, Politikus csizmadia,
Tündérlak Magyarhonban). A 30-as években Balogh Istvánnak néhány színműve, Jakab
István »Falusi lakodalom« c. vígjátéka, különösen pedig Gaal József »Peleskei nótárius«-a
igen közel járnak a népszínműhöz; de annak igazi atyjául mégis Szigligetit kell
tekintenünk, aki a »Szökött katoná«-ban (1843. nov. 25.), a »Két pisztoly«-ban (1844.
márc. 9.), de különösen a »Csikós«-ban (1847. jan. 23.) a nép gyermekét tette a
színpad hősévé. A magyar népszínmű, bár eredete szerint a német Volkssttick hatása
alatt keletkezett, különösen nemzetpolitikai szempontból éreztette áldásos hatását,
mert a mult század negyvenes éveiben nagyban hozzájárult az addig meglehetősen vegyes
nyelvű Pest megmagyarosításához. A népszínmű a színes magyar népélet feltárásával,
különösen pedig a Füredi Mihály ajkairól gyönyörűen hangzó magyar népdalokkal tömegesen
vonzotta a Nemzeti Színházba az idegen ajkú lakosságot is. Pest magyarrátételében
tehát nagy része van a népszínműnek, annyival inkább, mert az 1848—49-iki szabadságharc
után erőszakosan visszanémetesített fővárost megint csak a magyar népszínmű hódította
vissza a magyarsághoz. Füredi és Hegedüsné, később pedig Tamássy és Blaha Lujza
mint a magyar néplélek varázsos erejű megszólaltatói: játékukkal, dalaikkal újra
magyarrá tették Pest-Budát. A magyar népszínmű keletkezése egybeesik a magyar nép
— illetve a jobbágyság — felszabadítását célzó törekvésekkel. Csak természetes tehát,
hogy Szigligeti Ede első népszínműveiben ez a tendencia megtalálható. Szigligetinél
a paraszt szembenáll az úrral és sokszor — emberség dolgában — felette is áll annak.
(Például a Csikósban). Egyéb népszínműveiben az úr oldja meg a drámai csomót. (Cigány).
A »Nagyapó«-ban pedig az úr öltözik parasztruhába, hogy céljához közelebb juthasson.
Az úr Szigligetinek egyetlen népszínművéből sem hiányzik, mintha a parasztot nem
tartotta volna elég érdekesnek és erősnek.arra, hogy pusztán velük építtesse fel
népszínműveinek cselekvényét. A népszínműnek időrendben második mívelője Szigeti
József volt. (L. o.) Első népszínműveiben (Jegygyűrű, Szép juhász, Csizmadia mint
kisértet) ő is paraszti és úri szereplőkkel dolgozik ugyan, de a »Vén bakancsos«
c. népszínművében már nincs úri szereplő egy sem. E jóízűen megírt és jól felépített
darab egyik legjobb népszínművünk. (Első előadása: 1855. okt. 31-jén volt a Nemzeti
Színházban.) Szigligeti és Szigeti népszínműinek ritka nagy színpadi hatása alatt
Vas Gereben is megpróbálkozott a népszínműírással, azonban — bár regényszerű korrajzaiban
tőrül metszett magyar alakokat tudott rajzolni — mint színpadi író nem volt szerencsés.
Egyetlen népszínműve: »Egy alföldi csárdás« teljesen hatástalanul tünt le a színpadról.
(Bem. 1855. febr. 24. Nemzeti Színház.) Vachott Imrének különösen a »Huszárcsíny«
c. népszínműve hatott és maradt állandóan műsoron. A darabot előbb Aradon játszották
(1854. aug. 13.) s csak azután mutatta be a Nemzeti Színház (1855. máj. 19.) nagy
tetszés mellett. Füredi Mihály visszavonulásával és Hegedüsné korai halálával a
népszínmű leszorult a Nemzeti Színház színpadáról s egész Tóth Edéig nem is akadt
méltó mívelője. Tóth Ede nagyszerűen indította meg a »Falu rosszá«-t. (Bem. 1875.
jan. 15. a Nemzeti Színház Tamássyval és Blahával.) Az első felvonás, különösen
Göndör Sándor felléptétől, egy vihart sejttető dráma kitűnő expozéja, de a második
és a harmadik felvonás nem váltja be ezt az ígéretet s a darab melodrámai megoldásban
végződik. Ám e poétikus mű — minden hibája mellett is — értékes alkotás és hatásos
színdarab. S csak sajnálnunk lehet, hogy a kiváló szerzőt halálos betegsége gátolta
a továbbfejlődésben. Második művének, a »Kíntornás család«-nak bemutatóján (1876.
jan. 27., Népszínház) a nagybeteg szerző már nem is jelenhetett meg; a »Tolonc«
bemutatója idején pedig (1876. máj. 26. Népszínház) már halott volt. Tóth Edével
csaknem egy időben Abonyi Lajos is írt néhány népszínművet. Ezek között a lehatásosabb
a »Betyár kendője« (Bem. 1873. szept. 21-én, a Nemzeti Színház.) Az itt-ott terjengőssé
rajzolt mese keretében erős kézzel vezeti s hőse halálával fejezi be a cselekményt.
A népszínmű keretei között valóságos betyár- tragédia. Későbbi népszínműve: a maga
regényéből átdolgozott »Magduska öröksége« már nem volt ilyen hatásos, a »Siroki
románc« azonban jó ideig műsoron maradt. (Bem. 1891. febr. 7-én, Népszínház.) Tóth
Ede után Csepreghy Ferenctől (L. o.) várták a népszínmű fellendítését; azonban —
sajnos — ő is beteges volt és idő előtt meghalt. Első népszínműve: a »Sárga csikó«
(Bem. 1877. dec. 14. Népszínház) rendkívül hatást keltett s a cselekvény egy-két
homályos pontját leszámítva ma is egyik legjobb népszínművünk. »A piros bugyelláris«
(1878. nov. 22. Népszínház) szintén megtette hatását, sőt megteszi ma is. De posthumus
műve, a Rákosi Jenő által befejezett »Szép asszony kocsisa« már kevésbé sikerült
Széles kiterjedésű irodalmi munkássága között Rákosi Jenő is írt néhány népszínművet:
»Ripacsos Pista dolmánya«, »Éjjel az erdőn«, »Magdolna«, — melyek közül különösen
a legutóbbi — mint érdekes parasztdráma — keltett nagyobb hatást. Lukácsy Sándor
(L. o.) több népszínművet írt, de csak az egy »Vereshajú«- val tudott nagyobb érdeklődést
kelteni. Berczik Árpád (L. o.) Csepreghy »Piros bugyelláris«-a nyomián vígjátékszerű
népszínműveket írt. Legnagyobb hatása az »Igmándi kis pap«-nak volt. (Bem. 1881.
nov. 19.) Vidor Pál (L. o.), a széphangú népszínművének és a »Vörössapka« c. népszínművével
(Bem. 1882. máj. 27. Népszínház), de még inkább a kedves »Ingyenélők«-kel tünt fel.
(Bem. 1889. febr. 21. Népszínház.) A népszínmű — miután kimerítette a betyár-romantikát
s a huszáréletet — erősen közeledett a fővárosi életkép felé. Majd meg divat lett
idegen ajkú nemzetiségeink népéletét színpadra vinni. így jött létre a »Tót leány«
Almássy Tihamértől, a »Náni« Follinusz Auréltól. »Flórika szerelme« Moldován Gergelytől.
Ez utóbbit előbb Kolozsvárt (1900. márc. 2.), majd Pesten a Népszínházban (1901.
nov. 30.) mutatták be. De nem szabad megfeledkeznünk Bokor Józsefről sem, aki különösen
a »Kuruc furfang«-jával (Bem. 1899. dec. 7. Népszínház) történeti levegőjű, kedves
és hatásos népszínművet írt. (Ezt a genret eddig »Dobó Katicá«-jával egyedül Tóth
Kálmán képviselte.) Gerő Károlynak is van néhány népszínműve. Ezek között »Túri
Borcsa« volt a legjobb, bár cselekvényében több olyan motívum van, amely sehogysem
illik a népszínmű keretébe. (Bem. 1883. okt. 3.) A nyolcvanas évek végén Rátkay
László tünt fel drámai megoldású, értékes »Felhő Klári«-jával (1886. ápr. 12l) és
az »Árvalányhaj«-jal (1891. febr. 7.). Hozzá hasonló erővel, de termékenyebb munkássággal
tünt fel Géczy István, aki a »Gyímesi vadvirág«-gal, majd meg az »Ördög mátkájá«-val
a székely népéletet vitte gazdag drámai cselekmény és humoros jelenetek keretében
a színpadra. (Többi műveit lásd Géczy címszónál). Géczy Istvánnal körülbelül le
is zárhatjuk a népszínmű vázlatos történetét. Mert az ő művei után a népszínmű —
a maga finálészerű kardalaival és néha nagyon is felcifrázott parasztjaival — mint
termő műfaj megszűnt. Nem azok ölték meg, akik a népélet ismerete nélkül gyártották
a népszínműveket (mert ilyenek is voltak), hanem megölte, illetve megváltoztatta
az idő. Megváltozott a népélet, megváltozott a közönség ízlése, meg kellett változnia
a népszínműnek is. Ma már csak parasztdráma és paraszt-vígjáték van. A népszínmű
csak mint érdekes múzeumi ereklye jelenik meg olykor a színpadon. (Pataki József.)
szin_III.0427.pdf III