Címszó: Nikisch Arthur - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1855

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0438.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0438.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29795.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Nikisch Arthur

Szócikk: Nikisch Arthur világhírű dirigens, sz. 1855. (születés éve) okt. 12-én, Lébény (megye) (Moson vm.) (megye) községében, megh. 1922. jan. 24-én, Lipcsében. (ország) Már 20 éves korában a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  első hegedűse volt és tőlünk a lipcsei városi színházhoz (intézmény) (információ)  szerződött karmesternek; csakhamar a hírneves lipcsei (ország) Gewandhaus-hangversenyek (intézmény) vezetésében is részt vett. Innen Amerikába (ország) hívták, a bostoni (ország) filharmóniai hangversenyek vezetésére és ő jó ideig Amerika (ország) és Európa (ország) főbb városaiban működött, mint vendég-dirigens. — 1893. (időpont) nyarán a M. Kir. Operaházhoz (intézmény) szerződött művészeti igazgatónak; ő hozta nálunk színre Puccini (személy) (információ)  »Manon Lescaut«-ját, (cím) (információ)  Humperdinek (személy) »Jancsi és Juliská«-ját, (cím) (információ)  Smetana (személy) »Eladott menyasszony«-át, (cím) (információ)  Massenet (személy) (információ)  »Navarrai lányá«-t, (cím) támasztotta fel a »Nürnbergi mesterdalnokok«-at (cím) (információ)  stb. és a budapesti (Budapest) zeneélet fejlődéséhez nagy mértékbén járult színházi és hangverseny - dirigálásával, egyes operareprizek személyes betanításal stb. De Stesser József (személy) (információ)  kormánybiztos után báró Nopcsa Elek (személy) (információ)  lett az intendáns, aki kezdettől fogva Káldy Gyulát (személy) (információ)  óhajtotta művészeti igazgatónak, — az intendáns s igazgató közti viszony csakhamar annyira elmérgesedett, hogy Nopcsa (személy) (információ)  1895. (időpont) nyarán, a távollevő Nikischnek (személy) (információ)  újabb szabadságot kérő sürgönyére, azt a választ küldte: »megparancsolja« Nikischnek, (személy) (információ)  hogy azonnal térjen vissza, — mire az igazgató e művészekkel szemben nem szokásos »kaszárnyastílus« ellen tiltakozva, szerződését felbontotta. (Ezért Nopcsa (személy) (információ)  még pörbe is fogta és vinkulumot is követelt rajta, de eredménytelenül.) — Nikisch (személy) (információ)  azóta nagyobbára Berlinben (ország) és Lipcsében (ország) élt, honnan angol (nemzetiség) és amerikai (nemzetiség) (információ)  vendégdirigálásokra indult időnként, azonfelül énekművésznők kiképzésével is foglalkozott, (növendékei közül főleg Gerhardt Elena (személy) tünt ki), a nyarat pedig a világháború kitöréséig, többnyire Ostendében (ország) vagy Wight szigetén (ország) töltötte. —- 1920. (időpont) okt. havában huszonötéves dirigensi jubileuma alkalmából a lipcsei (ország) egyetem filozófiai fakultása díszdoktori címmel tüntette ki; 1929-ben (időpont) a Gewandhaus (intézmény) nyugati oldalán emléket állítottak N-nek. — Neje sz. Heussner Amália (személy) énekesnő, színműírónő és zeneszerzőnő; fiuk Mitja, elismert zongoraművész. szin_III.0438.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Nikisch Arthur címszóvég 29795 Szócikk: Nikisch Arthur világhírű dirigens, sz. 1855. okt. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 12-én, Lébény ytelepulesy lébény ytelepulesy Lébény ymegyey moson megye ykodvegy (Moson vm.) ytelepulesy moson vm. ytelepulesy Moson vm. ymegyey moson megye ykodvegy községében, megh. 1922. jan. 24-én, Lipcsében. ytelepulesy lipcse ytelepulesy Lipcsé yorszagy Németország ykodvegy Már 20 éves korában a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy első hegedűse volt és tőlünk a lipcsei városi színházhoz yintezmenyy lipcsei városi színház yintezmenyy lipcsei yintezmenyy lipcsei yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy lipcsei yintezmenyy ykodvegy szerződött karmesternek; csakhamar a hírneves lipcsei ytelepulesy lipcse ytelepulesy lipcse yorszagy Németország ykodvegy Gewandhaus-hangversenyek yintezmenyy gewandhaus yintezmenyy Gewandha yintezmenyy gewandhaus yintezmenyy yintezmenyy Gewandha yintezmenyy ykodvegy vezetésében is részt vett. Innen Amerikába ytelepulesy amerika ytelepulesy Ameriká yorszagy Észak Amerika ykodvegy hívták, a bostoni ytelepulesy boston ytelepulesy boston yorszagy Amerikai Egyesült Államok ykodvegy filharmóniai hangversenyek vezetésére és ő jó ideig Amerika ytelepulesy amerika ytelepulesy Amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy és Európa ytelepulesy európa ytelepulesy Európa yorszagy Európa ykodvegy főbb városaiban működött, mint vendég-dirigens. — 1893. xevtizedx 1895 nyarán a M. Kir. Operaházhoz yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy szerződött művészeti igazgatónak; ő hozta nálunk színre Puccini yszemelynevy puccini yszemelynevy Puccini yszemelynevy puccini yszemelynevy yszemelynevy Puccini yszemelynevy ykodvegy »Manon Lescaut«-ját, ycimy manon lescaut ycimy Manon Lescaut ycimy manon ycimy lescaut ycimy ycimy Manon ycimy Lescaut ycimy ykodvegy Humperdinek yszemelynevy humperdinek yszemelynevy Humperdinek yszemelynevy humperdinek yszemelynevy yszemelynevy Humperdinek yszemelynevy ykodvegy »Jancsi és Juliská«-ját, ycimy jancsi és juliska ycimy Jancsi és Juliská ycimy jancsi ycimy és ycimy juliska ycimy ycimy Jancsi ycimy és ycimy Juliská ycimy ykodvegy Smetana yszemelynevy smetana yszemelynevy Smetana yszemelynevy smetana yszemelynevy yszemelynevy Smetana yszemelynevy ykodvegy »Eladott menyasszony«-át, ycimy eladott menyasszony ycimy Eladott menyasszony ycimy eladott ycimy menyasszony ycimy ycimy Eladott ycimy menyasszony ycimy ykodvegy Massenet yszemelynevy massenet yszemelynevy Massenet yszemelynevy massenet yszemelynevy yszemelynevy Massenet yszemelynevy ykodvegy »Navarrai lányá«-t, ycimy navarrai lánya ycimy Navarrai lányá ycimy navarrai ycimy lánya ycimy ycimy Navarrai ycimy lányá ycimy ykodvegy támasztotta fel a »Nürnbergi mesterdalnokok«-at ycimy nürnbergi mesterdalnokok ycimy Nürnbergi mesterdalnokok ycimy nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ycimy Nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ykodvegy stb. és a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy zeneélet fejlődéséhez nagy mértékbén járult színházi és hangverseny - dirigálásával, egyes operareprizek személyes betanításal stb. De Stesser József yszemelynevy de stesser józsef yszemelynevy De Stesser József yszemelynevy de yszemelynevy stesser yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy De yszemelynevy Stesser yszemelynevy József yszemelynev kormánybiztos után báró Nopcsa Elek yszemelynevy báró nopcsa elek yszemelynevy báró Nopcsa Elek yszemelynevy báró yszemelynevy nopcsa yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Nopcsa yszemelynevy Elek yszemelynevy yk lett az intendáns, aki kezdettől fogva Káldy Gyulát yszemelynevy káldy gyula yszemelynevy Káldy Gyulá yszemelynevy káldy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Káldy yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy óhajtotta művészeti igazgatónak, — az intendáns s igazgató közti viszony csakhamar annyira elmérgesedett, hogy Nopcsa yszemelynevy nopcsa yszemelynevy Nopcsa yszemelynevy nopcsa yszemelynevy yszemelynevy Nopcsa yszemelynevy ykodvegy 1895. nyarán, xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 a távollevő Nikischnek yszemelynevy nikisch yszemelynevy Nikisch yszemelynevy nikisch yszemelynevy yszemelynevy Nikisch yszemelynevy ykodvegy újabb szabadságot kérő sürgönyére, azt a választ küldte: »megparancsolja« Nikischnek, yszemelynevy nikisch yszemelynevy Nikisch yszemelynevy nikisch yszemelynevy yszemelynevy Nikisch yszemelynevy ykodvegy hogy azonnal térjen vissza, — mire az igazgató e művészekkel szemben nem szokásos »kaszárnyastílus« ellen tiltakozva, szerződését felbontotta. (Ezért Nopcsa yszemelynevy nopcsa yszemelynevy Nopcsa yszemelynevy nopcsa yszemelynevy yszemelynevy Nopcsa yszemelynevy ykodvegy még pörbe is fogta és vinkulumot is követelt rajta, de eredménytelenül.) — Nikisch yszemelynevy nikisch yszemelynevy Nikisch yszemelynevy nikisch yszemelynevy yszemelynevy Nikisch yszemelynevy ykodvegy azóta nagyobbára Berlinben ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy és Lipcsében ytelepulesy lipcse ytelepulesy Lipcsé yorszagy Németország ykodvegy élt, honnan angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy és amerikai ynemzetisegy amerikai ynemzetisegy amerikai ynemzetisegy amerikai ynemzetisegy ynemzetisegy amerikai ynemzetisegy ykodvegy vendégdirigálásokra indult időnként, azonfelül énekművésznők kiképzésével is foglalkozott, (növendékei közül főleg Gerhardt Elena yszemelynevy gerhardt elena yszemelynevy Gerhardt Elena yszemelynevy gerhardt yszemelynevy elena yszemelynevy yszemelynevy Gerhardt yszemelynevy Elena yszemelynevy ykodvegy tünt ki), a nyarat pedig a világháború kitöréséig, többnyire Ostendében ytelepulesy ostende ytelepulesy Ostendé yorszagy Belgium ykodvegy vagy Wight szigetén ytelepulesy wight sziget ytelepulesy Wight sziget yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy töltötte. —- 1920. xevtizedx 1925 okt. havában huszonötéves dirigensi jubileuma alkalmából a lipcsei ytelepulesy lipcse ytelepulesy lipcse yorszagy Németország ykodvegy egyetem filozófiai fakultása díszdoktori címmel tüntette ki; 1929-ben a Gewandhaus yintezmenyy gewandhaus yintezmenyy Gewandha yintezmenyy gewandhaus yintezmenyy yintezmenyy Gewandha yintezmenyy ykodvegy nyugati oldalán emléket állítottak N-nek. — Neje sz. Heussner Amália yszemelynevy heussner amália yszemelynevy Heussner Amália yszemelynevy heussner yszemelynevy amália yszemelynevy yszemelynevy Heussner yszemelynevy Amália yszemelynevy ykodvegy énekesnő, színműírónő és zeneszerzőnő; fiuk Mitja, elismert zongoraművész. szin_III.0438.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Nikisch Arthur - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1855

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0438.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0438.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29795.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Nikisch Arthur

Szócikk: Nikisch Arthur világhírű dirigens, sz. 1855. okt. 12-én, Lébény (Moson vm.) községében, megh. 1922. jan. 24-én, Lipcsében. Már 20 éves korában a Nemzeti Színház első hegedűse volt és tőlünk a lipcsei városi színházhoz szerződött karmesternek; csakhamar a hírneves lipcsei Gewandhaus-hangversenyek vezetésében is részt vett. Innen Amerikába hívták, a bostoni filharmóniai hangversenyek vezetésére és ő jó ideig Amerika és Európa főbb városaiban működött, mint vendég-dirigens. — 1893. nyarán a M. Kir. Operaházhoz szerződött művészeti igazgatónak; ő hozta nálunk színre Puccini »Manon Lescaut«-ját, Humperdinek »Jancsi és Juliská«-ját, Smetana »Eladott menyasszony«-át, Massenet »Navarrai lányá«-t, támasztotta fel a »Nürnbergi mesterdalnokok«-at stb. és a budapesti zeneélet fejlődéséhez nagy mértékbén járult színházi és hangverseny - dirigálásával, egyes operareprizek személyes betanításal stb. De Stesser József kormánybiztos után báró Nopcsa Elek lett az intendáns, aki kezdettől fogva Káldy Gyulát óhajtotta művészeti igazgatónak, — az intendáns s igazgató közti viszony csakhamar annyira elmérgesedett, hogy Nopcsa 1895. nyarán, a távollevő Nikischnek újabb szabadságot kérő sürgönyére, azt a választ küldte: »megparancsolja« Nikischnek, hogy azonnal térjen vissza, — mire az igazgató e művészekkel szemben nem szokásos »kaszárnyastílus« ellen tiltakozva, szerződését felbontotta. (Ezért Nopcsa még pörbe is fogta és vinkulumot is követelt rajta, de eredménytelenül.) — Nikisch azóta nagyobbára Berlinben és Lipcsében élt, honnan angol és amerikai vendégdirigálásokra indult időnként, azonfelül énekművésznők kiképzésével is foglalkozott, (növendékei közül főleg Gerhardt Elena tünt ki), a nyarat pedig a világháború kitöréséig, többnyire Ostendében vagy Wight szigetén töltötte. —- 1920. okt. havában huszonötéves dirigensi jubileuma alkalmából a lipcsei egyetem filozófiai fakultása díszdoktori címmel tüntette ki; 1929-ben a Gewandhaus nyugati oldalán emléket állítottak N-nek. — Neje sz. Heussner Amália énekesnő, színműírónő és zeneszerzőnő; fiuk Mitja, elismert zongoraművész. szin_III.0438.pdf III