Címszó: Nikisch Arthur - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1855
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0438.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0438.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29795.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Nikisch
Arthur
Szócikk: Nikisch Arthur világhírű dirigens, sz.
1855. (születés
éve) okt. 12-én, Lébény (megye) (Moson
vm.) (megye)
községében, megh. 1922. jan. 24-én, Lipcsében. (ország) Már
20 éves korában a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
első hegedűse volt és tőlünk a lipcsei városi
színházhoz (intézmény)
(információ)
szerződött karmesternek; csakhamar a hírneves
lipcsei (ország)
Gewandhaus-hangversenyek (intézmény)
vezetésében is részt vett. Innen Amerikába (ország) hívták,
a bostoni (ország)
filharmóniai hangversenyek vezetésére és ő jó ideig Amerika (ország) és
Európa (ország)
főbb városaiban működött, mint vendég-dirigens. — 1893. (időpont) nyarán
a M. Kir. Operaházhoz (intézmény)
szerződött művészeti igazgatónak; ő hozta nálunk színre Puccini (személy) (információ)
»Manon Lescaut«-ját, (cím) (információ)
Humperdinek (személy) »Jancsi
és Juliská«-ját, (cím)
(információ)
Smetana (személy) »Eladott
menyasszony«-át, (cím)
(információ)
Massenet (személy) (információ)
»Navarrai lányá«-t, (cím) támasztotta
fel a »Nürnbergi mesterdalnokok«-at (cím) (információ)
stb. és a budapesti (Budapest)
zeneélet fejlődéséhez nagy mértékbén járult színházi és hangverseny -
dirigálásával, egyes operareprizek személyes betanításal stb. De Stesser József
(személy)
(információ)
kormánybiztos után báró Nopcsa Elek (személy) (információ)
lett az intendáns, aki kezdettől fogva Káldy
Gyulát (személy)
(információ)
óhajtotta művészeti igazgatónak, — az intendáns
s igazgató közti viszony csakhamar annyira elmérgesedett, hogy Nopcsa (személy) (információ)
1895. (időpont) nyarán,
a távollevő Nikischnek (személy) (információ)
újabb szabadságot kérő sürgönyére, azt a
választ küldte: »megparancsolja« Nikischnek, (személy) (információ)
hogy azonnal térjen vissza, — mire az igazgató
e művészekkel szemben nem szokásos »kaszárnyastílus« ellen tiltakozva, szerződését
felbontotta. (Ezért Nopcsa (személy) (információ)
még pörbe is fogta és vinkulumot is követelt
rajta, de eredménytelenül.) — Nikisch (személy) (információ)
azóta nagyobbára Berlinben (ország) és
Lipcsében (ország)
élt, honnan angol (nemzetiség)
és amerikai (nemzetiség)
(információ)
vendégdirigálásokra indult időnként, azonfelül
énekművésznők kiképzésével is foglalkozott, (növendékei közül főleg Gerhardt Elena
(személy)
tünt ki), a nyarat pedig a világháború kitöréséig, többnyire Ostendében (ország) vagy
Wight szigetén (ország) töltötte.
—- 1920. (időpont)
okt. havában huszonötéves dirigensi jubileuma alkalmából a lipcsei (ország) egyetem
filozófiai fakultása díszdoktori címmel tüntette ki; 1929-ben (időpont) a
Gewandhaus (intézmény)
nyugati oldalán emléket állítottak N-nek. — Neje sz. Heussner Amália (személy) énekesnő,
színműírónő és zeneszerzőnő; fiuk Mitja, elismert zongoraművész. szin_III.0438.pdf
III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Nikisch Arthur címszóvég 29795 Szócikk:
Nikisch Arthur világhírű dirigens, sz. 1855. okt. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx
1875 12-én, Lébény ytelepulesy lébény ytelepulesy Lébény ymegyey moson megye
ykodvegy (Moson vm.) ytelepulesy moson vm. ytelepulesy Moson vm. ymegyey moson
megye ykodvegy községében, megh. 1922. jan. 24-én, Lipcsében. ytelepulesy
lipcse ytelepulesy Lipcsé yorszagy Németország ykodvegy Már 20 éves korában a Nemzeti
Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy első hegedűse
volt és tőlünk a lipcsei városi színházhoz yintezmenyy lipcsei városi színház
yintezmenyy lipcsei yintezmenyy lipcsei yintezmenyy városi yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy lipcsei yintezmenyy ykodvegy szerződött karmesternek; csakhamar
a hírneves lipcsei ytelepulesy lipcse ytelepulesy lipcse yorszagy Németország
ykodvegy Gewandhaus-hangversenyek yintezmenyy gewandhaus yintezmenyy Gewandha
yintezmenyy gewandhaus yintezmenyy yintezmenyy Gewandha yintezmenyy ykodvegy vezetésében
is részt vett. Innen Amerikába ytelepulesy amerika ytelepulesy Ameriká yorszagy
Észak Amerika ykodvegy hívták, a bostoni ytelepulesy boston ytelepulesy boston
yorszagy Amerikai Egyesült Államok ykodvegy filharmóniai hangversenyek vezetésére
és ő jó ideig Amerika ytelepulesy amerika ytelepulesy Amerika yorszagy Észak
Amerika ykodvegy és Európa ytelepulesy európa ytelepulesy Európa yorszagy
Európa ykodvegy főbb városaiban működött, mint vendég-dirigens. — 1893. xevtizedx
1895 nyarán a M. Kir. Operaházhoz yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M.
Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy
yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy szerződött művészeti igazgatónak;
ő hozta nálunk színre Puccini yszemelynevy puccini yszemelynevy Puccini yszemelynevy
puccini yszemelynevy yszemelynevy Puccini yszemelynevy ykodvegy »Manon Lescaut«-ját,
ycimy manon lescaut ycimy Manon Lescaut ycimy manon ycimy lescaut ycimy ycimy
Manon ycimy Lescaut ycimy ykodvegy Humperdinek yszemelynevy humperdinek
yszemelynevy Humperdinek yszemelynevy humperdinek yszemelynevy yszemelynevy
Humperdinek yszemelynevy ykodvegy »Jancsi és Juliská«-ját, ycimy jancsi és
juliska ycimy Jancsi és Juliská ycimy jancsi ycimy és ycimy juliska ycimy ycimy
Jancsi ycimy és ycimy Juliská ycimy ykodvegy Smetana yszemelynevy smetana
yszemelynevy Smetana yszemelynevy smetana yszemelynevy yszemelynevy Smetana
yszemelynevy ykodvegy »Eladott menyasszony«-át, ycimy eladott menyasszony ycimy
Eladott menyasszony ycimy eladott ycimy menyasszony ycimy ycimy Eladott ycimy
menyasszony ycimy ykodvegy Massenet yszemelynevy massenet yszemelynevy Massenet
yszemelynevy massenet yszemelynevy yszemelynevy Massenet yszemelynevy ykodvegy »Navarrai
lányá«-t, ycimy navarrai lánya ycimy Navarrai lányá ycimy navarrai ycimy lánya
ycimy ycimy Navarrai ycimy lányá ycimy ykodvegy támasztotta fel a »Nürnbergi mesterdalnokok«-at
ycimy nürnbergi mesterdalnokok ycimy Nürnbergi mesterdalnokok ycimy nürnbergi
ycimy mesterdalnokok ycimy ycimy Nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ykodvegy stb.
és a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy zeneélet
fejlődéséhez nagy mértékbén járult színházi és hangverseny - dirigálásával, egyes
operareprizek személyes betanításal stb. De Stesser József yszemelynevy de
stesser józsef yszemelynevy De Stesser József yszemelynevy de yszemelynevy
stesser yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy De yszemelynevy Stesser
yszemelynevy József yszemelynev kormánybiztos után báró Nopcsa Elek yszemelynevy
báró nopcsa elek yszemelynevy báró Nopcsa Elek yszemelynevy báró yszemelynevy
nopcsa yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Nopcsa
yszemelynevy Elek yszemelynevy yk lett az intendáns, aki kezdettől fogva Káldy Gyulát
yszemelynevy káldy gyula yszemelynevy Káldy Gyulá yszemelynevy káldy yszemelynevy
gyula yszemelynevy yszemelynevy Káldy yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy óhajtotta
művészeti igazgatónak, — az intendáns s igazgató közti viszony csakhamar annyira
elmérgesedett, hogy Nopcsa yszemelynevy nopcsa yszemelynevy Nopcsa yszemelynevy
nopcsa yszemelynevy yszemelynevy Nopcsa yszemelynevy ykodvegy 1895. nyarán, xtalanevtizedx
1905 xtalanevtizedx 1915 a távollevő Nikischnek yszemelynevy nikisch
yszemelynevy Nikisch yszemelynevy nikisch yszemelynevy yszemelynevy Nikisch
yszemelynevy ykodvegy újabb szabadságot kérő sürgönyére, azt a választ küldte: »megparancsolja«
Nikischnek, yszemelynevy nikisch yszemelynevy Nikisch yszemelynevy nikisch
yszemelynevy yszemelynevy Nikisch yszemelynevy ykodvegy hogy azonnal térjen vissza,
— mire az igazgató e művészekkel szemben nem szokásos »kaszárnyastílus« ellen tiltakozva,
szerződését felbontotta. (Ezért Nopcsa yszemelynevy nopcsa yszemelynevy Nopcsa
yszemelynevy nopcsa yszemelynevy yszemelynevy Nopcsa yszemelynevy ykodvegy még pörbe
is fogta és vinkulumot is követelt rajta, de eredménytelenül.) — Nikisch yszemelynevy
nikisch yszemelynevy Nikisch yszemelynevy nikisch yszemelynevy yszemelynevy
Nikisch yszemelynevy ykodvegy azóta nagyobbára Berlinben ytelepulesy berlin
ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy és Lipcsében ytelepulesy
lipcse ytelepulesy Lipcsé yorszagy Németország ykodvegy élt, honnan angol ynemzetisegy
angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol
ynemzetisegy ykodvegy és amerikai ynemzetisegy amerikai ynemzetisegy amerikai
ynemzetisegy amerikai ynemzetisegy ynemzetisegy amerikai ynemzetisegy ykodvegy vendégdirigálásokra
indult időnként, azonfelül énekművésznők kiképzésével is foglalkozott, (növendékei
közül főleg Gerhardt Elena yszemelynevy gerhardt elena yszemelynevy Gerhardt
Elena yszemelynevy gerhardt yszemelynevy elena yszemelynevy yszemelynevy
Gerhardt yszemelynevy Elena yszemelynevy ykodvegy tünt ki), a nyarat pedig a világháború
kitöréséig, többnyire Ostendében ytelepulesy ostende ytelepulesy Ostendé
yorszagy Belgium ykodvegy vagy Wight szigetén ytelepulesy wight sziget ytelepulesy
Wight sziget yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy töltötte. —- 1920. xevtizedx
1925 okt. havában huszonötéves dirigensi jubileuma alkalmából a lipcsei ytelepulesy
lipcse ytelepulesy lipcse yorszagy Németország ykodvegy egyetem filozófiai fakultása
díszdoktori címmel tüntette ki; 1929-ben a Gewandhaus yintezmenyy gewandhaus
yintezmenyy Gewandha yintezmenyy gewandhaus yintezmenyy yintezmenyy Gewandha
yintezmenyy ykodvegy nyugati oldalán emléket állítottak N-nek. — Neje sz. Heussner
Amália yszemelynevy heussner amália yszemelynevy Heussner Amália yszemelynevy
heussner yszemelynevy amália yszemelynevy yszemelynevy Heussner yszemelynevy
Amália yszemelynevy ykodvegy énekesnő, színműírónő és zeneszerzőnő; fiuk Mitja,
elismert zongoraművész. szin_III.0438.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Nikisch Arthur - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1855
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0438.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0438.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29795.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Nikisch
Arthur
Szócikk: Nikisch Arthur világhírű dirigens, sz.
1855. okt. 12-én, Lébény (Moson vm.) községében, megh. 1922. jan. 24-én, Lipcsében.
Már 20 éves korában a Nemzeti Színház első hegedűse volt és tőlünk a lipcsei városi
színházhoz szerződött karmesternek; csakhamar a hírneves lipcsei Gewandhaus-hangversenyek
vezetésében is részt vett. Innen Amerikába hívták, a bostoni filharmóniai hangversenyek
vezetésére és ő jó ideig Amerika és Európa főbb városaiban működött, mint vendég-dirigens.
— 1893. nyarán a M. Kir. Operaházhoz szerződött művészeti igazgatónak; ő hozta nálunk
színre Puccini »Manon Lescaut«-ját, Humperdinek »Jancsi és Juliská«-ját, Smetana
»Eladott menyasszony«-át, Massenet »Navarrai lányá«-t, támasztotta fel a »Nürnbergi
mesterdalnokok«-at stb. és a budapesti zeneélet fejlődéséhez nagy mértékbén járult
színházi és hangverseny - dirigálásával, egyes operareprizek személyes betanításal
stb. De Stesser József kormánybiztos után báró Nopcsa Elek lett az intendáns, aki
kezdettől fogva Káldy Gyulát óhajtotta művészeti igazgatónak, — az intendáns s igazgató
közti viszony csakhamar annyira elmérgesedett, hogy Nopcsa 1895. nyarán, a távollevő
Nikischnek újabb szabadságot kérő sürgönyére, azt a választ küldte: »megparancsolja«
Nikischnek, hogy azonnal térjen vissza, — mire az igazgató e művészekkel szemben
nem szokásos »kaszárnyastílus« ellen tiltakozva, szerződését felbontotta. (Ezért
Nopcsa még pörbe is fogta és vinkulumot is követelt rajta, de eredménytelenül.)
— Nikisch azóta nagyobbára Berlinben és Lipcsében élt, honnan angol és amerikai
vendégdirigálásokra indult időnként, azonfelül énekművésznők kiképzésével is foglalkozott,
(növendékei közül főleg Gerhardt Elena tünt ki), a nyarat pedig a világháború kitöréséig,
többnyire Ostendében vagy Wight szigetén töltötte. —- 1920. okt. havában huszonötéves
dirigensi jubileuma alkalmából a lipcsei egyetem filozófiai fakultása díszdoktori
címmel tüntette ki; 1929-ben a Gewandhaus nyugati oldalán emléket állítottak N-nek.
— Neje sz. Heussner Amália énekesnő, színműírónő és zeneszerzőnő; fiuk Mitja, elismert
zongoraművész. szin_III.0438.pdf III
