Címszó: Oláh Zoltán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1890

SZULETESIEVTIZED 1895

CSALADTAGJA Oláh Károly

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0468.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0468.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29958.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Oláh Zoltán

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529955.htm

 

Szócikk: Oláh Zoltán színész, sz. 1890-ben, (születés éve) Tégláson (megye) (Hajdú m.). (megye) Édesapja községi főjegyző volt. Nagyapja O. Károly, (személy) ügyvéd, 1849-ben (időpont) nemzetőr főhadnagy, később a »Debrecen« (intézmény) c. lap megalapítója és a budapesti (Budapest) »Egyetértés« (intézmény) c. lap főszerkesztője és tulajdonosa. Családja papnak szánta, de korán árva maradt, nem tudta középiskoláit befejezni. Elhatározta, hogy színész lesz. Elvégezte az Orsz. színésziskolát, (intézmény) majd Zilahy Gyula, (személy) (információ)  akkor a debreceni színház (intézmény) (információ)  igazgatója, sikeres \endégszereplése után leszerződtette lírai szerelmesnek. Kezdő színészkedései alatt legnagyobb sikerei a »Romeo és Juliá«-ban, (cím) (információ)  »Haramiák«, (cím) (információ)  »Velencei kalmár«, (cím) (információ)  »Szerelem gyermeke«, (cím) (információ)  »A király házasodik« (cím) című darabokban voltak. Vidéken csak 4 évet töltött, 1912-ben (időpont) Tóth Imre, (személy) (információ)  az akkori Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatója és Ivánfi Jenő (személy) (információ)  főrendező megnézték legjobb szerepében, »Romeo«-ban, (cím) (információ)  azonnal leszerződtették. 14 évig volt a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja, azután nyugdíjba ment. szin_III.0468.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Oláh Zoltán címszóvég 29958 Szócikk: Oláh Zoltán színész, sz. 1890-ben, Tégláson ytelepulesy téglás ytelepulesy Téglás ymegyey hajdu megye ykodvegy (Hajdú m.). ytelepulesy hajdú m. ytelepulesy Hajdú m. ymegyey hajdu megye ykodvegy Édesapja községi főjegyző volt. Nagyapja O. Károly, yszemelynevy o. károly yszemelynevy O. Károly yszemelynevy o. yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy O. yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy ügyvéd, 1849-ben xevtizedx 1845 nemzetőr xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 főhadnagy, később a »Debrecen« yintezmenyy debrecen yintezmenyy Debrecen yintezmenyy debrecen yintezmenyy yintezmenyy Debrecen yintezmenyy ykodvegy c. lap megalapítója és a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy »Egyetértés« yintezmenyy egyetértés yintezmenyy Egyetért yintezmenyy egyetértés yintezmenyy yintezmenyy Egyetért yintezmenyy ykodvegy c. lap főszerkesztője és tulajdonosa. Családja papnak szánta, de korán árva maradt, nem tudta középiskoláit befejezni. Elhatározta, hogy színész lesz. Elvégezte az Orsz. színésziskolát, yintezmenyy orsz. színésziskola yintezmenyy Orsz. sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színésziskola yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy majd Zilahy Gyula, yszemelynevy zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy akkor a debreceni színház yintezmenyy debreceni színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy igazgatója, sikeres \endégszereplése után leszerződtette lírai szerelmesnek. Kezdő színészkedései alatt legnagyobb sikerei a »Romeo és Juliá«-ban, ycimy romeo és julia ycimy Romeo és Juliá ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Juliá ycimy ykodvegy »Haramiák«, ycimy haramiák ycimy Haramiák ycimy haramiák ycimy ycimy Haramiák ycimy ykodvegy »Velencei kalmár«, ycimy velencei kalmár ycimy Velencei kalmár ycimy velencei ycimy kalmár ycimy ycimy Velencei ycimy kalmár ycimy ykodvegy »Szerelem gyermeke«, ycimy szerelem gyermeke ycimy Szerelem gyermeke ycimy szerelem ycimy gyermeke ycimy ycimy Szerelem ycimy gyermeke ycimy ykodvegy »A király házasodik« ycimy a király házasodik ycimy A király házasodik ycimy a ycimy király ycimy házasodik ycimy ycimy A ycimy király ycimy házasodik ycimy ykodvegy című darabokban voltak. Vidéken csak 4 évet töltött, 1912-ben xevtizedx 1915 Tóth xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 Imre, yszemelynevy tóth imre yszemelynevy Tóth Imre yszemelynevy tóth yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy az akkori Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatója és Ivánfi Jenő yszemelynevy ivánfi jenő yszemelynevy Ivánfi Jenő yszemelynevy ivánfi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Ivánfi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy főrendező megnézték legjobb szerepében, »Romeo«-ban, ycimy romeo ycimy Romeo ycimy romeo ycimy ycimy Romeo ycimy ykodvegy azonnal leszerződtették. 14 évig volt a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja, azután nyugdíjba ment. szin_III.0468.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Oláh Zoltán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1890

SZULETESIEVTIZED 1895

CSALADTAGJA Oláh Károly

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0468.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0468.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29958.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Oláh Zoltán

Szócikk: Oláh Zoltán színész, sz. 1890-ben, Tégláson (Hajdú m.). Édesapja községi főjegyző volt. Nagyapja O. Károly, ügyvéd, 1849-ben nemzetőr főhadnagy, később a »Debrecen« c. lap megalapítója és a budapesti »Egyetértés« c. lap főszerkesztője és tulajdonosa. Családja papnak szánta, de korán árva maradt, nem tudta középiskoláit befejezni. Elhatározta, hogy színész lesz. Elvégezte az Orsz. színésziskolát, majd Zilahy Gyula, akkor a debreceni színház igazgatója, sikeres \endégszereplése után leszerződtette lírai szerelmesnek. Kezdő színészkedései alatt legnagyobb sikerei a »Romeo és Juliá«-ban, »Haramiák«, »Velencei kalmár«, »Szerelem gyermeke«, »A király házasodik« című darabokban voltak. Vidéken csak 4 évet töltött, 1912-ben Tóth Imre, az akkori Nemzeti Színház igazgatója és Ivánfi Jenő főrendező megnézték legjobb szerepében, »Romeo«-ban, azonnal leszerződtették. 14 évig volt a Nemzeti Színház tagja, azután nyugdíjba ment. szin_III.0468.pdf III