Címszó: Oláh Zoltán - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1890
SZULETESIEVTIZED 1895
CSALADTAGJA Oláh Károly
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0468.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0468.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29958.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Oláh
Zoltán
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529955.htm
Szócikk: Oláh Zoltán színész, sz. 1890-ben, (születés
éve) Tégláson (megye) (Hajdú
m.). (megye)
Édesapja községi főjegyző volt. Nagyapja O. Károly, (személy) ügyvéd,
1849-ben (időpont)
nemzetőr főhadnagy, később a »Debrecen« (intézmény)
c. lap megalapítója és a budapesti (Budapest)
»Egyetértés« (intézmény)
c. lap főszerkesztője és tulajdonosa. Családja papnak szánta, de korán árva maradt,
nem tudta középiskoláit befejezni. Elhatározta, hogy színész lesz. Elvégezte az
Orsz. színésziskolát, (intézmény)
majd Zilahy Gyula, (személy) (információ)
akkor a debreceni színház (intézmény)
(információ)
igazgatója, sikeres \endégszereplése után
leszerződtette lírai szerelmesnek. Kezdő színészkedései alatt legnagyobb sikerei
a »Romeo és Juliá«-ban, (cím) (információ)
»Haramiák«, (cím) (információ)
»Velencei kalmár«, (cím) (információ)
»Szerelem gyermeke«, (cím) (információ)
»A király házasodik« (cím) című darabokban
voltak. Vidéken csak 4 évet töltött, 1912-ben (időpont) Tóth
Imre, (személy)
(információ)
az akkori Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
igazgatója és Ivánfi Jenő (személy) (információ)
főrendező megnézték legjobb szerepében, »Romeo«-ban,
(cím) (információ)
azonnal leszerződtették. 14 évig volt a Nemzeti
Színház (intézmény)
(információ)
tagja, azután nyugdíjba ment. szin_III.0468.pdf
III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Oláh Zoltán címszóvég 29958 Szócikk: Oláh
Zoltán színész, sz. 1890-ben, Tégláson ytelepulesy téglás ytelepulesy Téglás
ymegyey hajdu megye ykodvegy (Hajdú m.). ytelepulesy hajdú m. ytelepulesy Hajdú
m. ymegyey hajdu megye ykodvegy Édesapja községi főjegyző volt. Nagyapja O. Károly,
yszemelynevy o. károly yszemelynevy O. Károly yszemelynevy o. yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy O. yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy ügyvéd,
1849-ben xevtizedx 1845 nemzetőr xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 főhadnagy,
később a »Debrecen« yintezmenyy debrecen yintezmenyy Debrecen yintezmenyy
debrecen yintezmenyy yintezmenyy Debrecen yintezmenyy ykodvegy c. lap megalapítója
és a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy »Egyetértés«
yintezmenyy egyetértés yintezmenyy Egyetért yintezmenyy egyetértés yintezmenyy
yintezmenyy Egyetért yintezmenyy ykodvegy c. lap főszerkesztője és tulajdonosa.
Családja papnak szánta, de korán árva maradt, nem tudta középiskoláit befejezni.
Elhatározta, hogy színész lesz. Elvégezte az Orsz. színésziskolát, yintezmenyy
orsz. színésziskola yintezmenyy Orsz. sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy
színésziskola yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy
majd Zilahy Gyula, yszemelynevy zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula
yszemelynevy zilahy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Zilahy
yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy akkor a debreceni színház yintezmenyy
debreceni színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy igazgatója, sikeres
\endégszereplése után leszerződtette lírai szerelmesnek. Kezdő színészkedései alatt
legnagyobb sikerei a »Romeo és Juliá«-ban, ycimy romeo és julia ycimy Romeo és
Juliá ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Juliá
ycimy ykodvegy »Haramiák«, ycimy haramiák ycimy Haramiák ycimy haramiák ycimy
ycimy Haramiák ycimy ykodvegy »Velencei kalmár«, ycimy velencei kalmár ycimy
Velencei kalmár ycimy velencei ycimy kalmár ycimy ycimy Velencei ycimy kalmár
ycimy ykodvegy »Szerelem gyermeke«, ycimy szerelem gyermeke ycimy Szerelem
gyermeke ycimy szerelem ycimy gyermeke ycimy ycimy Szerelem ycimy gyermeke
ycimy ykodvegy »A király házasodik« ycimy a király házasodik ycimy A király
házasodik ycimy a ycimy király ycimy házasodik ycimy ycimy A ycimy király ycimy
házasodik ycimy ykodvegy című darabokban voltak. Vidéken csak 4 évet töltött, 1912-ben
xevtizedx 1915 Tóth xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 Imre, yszemelynevy
tóth imre yszemelynevy Tóth Imre yszemelynevy tóth yszemelynevy imre
yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy az akkori
Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy
igazgatója és Ivánfi Jenő yszemelynevy ivánfi jenő yszemelynevy Ivánfi Jenő
yszemelynevy ivánfi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Ivánfi
yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy főrendező megnézték legjobb szerepében,
»Romeo«-ban, ycimy romeo ycimy Romeo ycimy romeo ycimy ycimy Romeo ycimy
ykodvegy azonnal leszerződtették. 14 évig volt a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja, azután nyugdíjba ment.
szin_III.0468.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Oláh Zoltán - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1890
SZULETESIEVTIZED 1895
CSALADTAGJA Oláh Károly
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0468.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0468.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29958.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Oláh
Zoltán
Szócikk: Oláh Zoltán színész, sz. 1890-ben, Tégláson
(Hajdú m.). Édesapja községi főjegyző volt. Nagyapja O. Károly, ügyvéd, 1849-ben
nemzetőr főhadnagy, később a »Debrecen« c. lap megalapítója és a budapesti »Egyetértés«
c. lap főszerkesztője és tulajdonosa. Családja papnak szánta, de korán árva maradt,
nem tudta középiskoláit befejezni. Elhatározta, hogy színész lesz. Elvégezte az
Orsz. színésziskolát, majd Zilahy Gyula, akkor a debreceni színház igazgatója, sikeres
\endégszereplése után leszerződtette lírai szerelmesnek. Kezdő színészkedései alatt
legnagyobb sikerei a »Romeo és Juliá«-ban, »Haramiák«, »Velencei kalmár«, »Szerelem
gyermeke«, »A király házasodik« című darabokban voltak. Vidéken csak 4 évet töltött,
1912-ben Tóth Imre, az akkori Nemzeti Színház igazgatója és Ivánfi Jenő főrendező
megnézték legjobb szerepében, »Romeo«-ban, azonnal leszerződtették. 14 évig volt
a Nemzeti Színház tagja, azután nyugdíjba ment. szin_III.0468.pdf III