Címszó: Orleansi szűz - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

MUCIM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0484.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0484.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30014.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Orleansi szűz

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530014.htm

 

Szócikk: Orleansi szűz regényes szomj. 5 felv. Írta Schiller Frigyes. (személy) (információ)  Ford. Komlóssy Ferenc. (személy) (információ)  Már 1824-ben (időpont) szerepelt a székesfehérvári (megye) társulat műsorán. Budán (Budapest) 1834. (időpont) okt. 22-én mutatták be. Főszereplők: Kántorné (személy) (címszerep); Dunois: (szerep) Bartha János; (személy) (információ)  Talbot: (szerep) Megyeri Károly; (személy) (információ)  Lionel: (szerep) Fáncsy Lajos. (személy) (információ)  Kolozsvárott (megye) báró Kemény Miklós (személy) (információ)  fordításában 1812 (időpont) márc. 17-én adták először, Szenvei (személy) fordításában 1842. (időpont) máj. 20-án. A Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  első előadása 1855. (időpont) jan. 8-án volt, amikor Simontsits János (személy) (információ)  névleges igazgatása mellett Fáncsy Lajos (személy) (információ)  és Szigligeti Ede (személy) (információ)  buzgólkodtak a színház művészeti vezetése körül. A dátum igen érdekes azért, mert még a Bach-féle (személy) (információ)  abszolutizmus legsúlyosabb korszakába esik és a cenzúra mégis engedélyezte Schiller (személy) (információ)  drámáját, amely pedig hatalmas és heves tiltakozás az idegen uralom ellen. VII. Lajos (személy) francia (nemzetiség) (információ)  király vezérei ugyan az angol (nemzetiség) uralom ellen mennydörögnek és Jeanne d'Arc (személy) az angolokat (nemzetiség) űzi ki francia (nemzetiség) (információ)  területről: de akinek úgy tetszett, az 1855-ben (időpont) Magyarországra gondolhatott, ha az elnyomott francia (nemzetiség) (információ)  népről esett szó Schillernél (személy) (információ)  és az osztrákokra (nemzetiség) gondolhatott akkor, amikor kemény szavak ütöttek bélyeget a francia (nemzetiség) (információ)  föld idegen zsarnokaira, az angolokra. (nemzetiség) De a cenzor előtt szent lehetett Schiller (személy) (információ)  neve és nyilván a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  is tompította a túlontúl aktuális részleteket. Az aktuális vonatkozások ellenére is mindössze kétszer ment az Orleansi szűz: (cím) (információ)  a január nyolcadikán tartott premier után másodszor máj. 26-án. Pedig a szereposztás nem volt rossz. Jeanne d'Arcot (szerep) a fiatal Bulyovszky Lilla (személy) (információ)  játszotta, aki akkor még a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja volt és röviddel utóbb vonult vissza egy esztendőre a színpadtól, hogy azután Schiller (személy) (információ)  eredeti német (nyelv) (információ)  szövegével játssza az »Orleansi szűz«-et, (cím) (információ)  Weimarban, (ország) a Schiller-kultusz (személy) (információ)  székhelyén. Utána 1859. (időpont) szept. 26-án Komlóssy Ida (személy) (információ)  vette át Jeanne d'Arc (szerep) szerepét, majd ismét nov. 7-én tűzték műsorra a darabot; azután 1893-ban (időpont) a Budai Színkörben (intézmény) (információ)  Krecsányi Ignác (személy) (információ)  társulata játszotta tizenötször »Az orleansi szűz«-et, (cím) amely azóta nem is került aztán nálunk többé előadásra. Sebestyén Károly (személy) (információ)  új fordításában bemutatta a Magyar Színház (intézmény) (információ)  is, 1923. (időpont) jún. 16-án, Darvas Lilivel (személy) (információ)  a címszerepben. A többi szereplők: VII. Károly (szerep) : Tarnai Ernő; (személy) (információ)  Isabeau: (szerep) Báthory Giza: (személy) (információ)  Sorel Ágnes: (szerep) Pécsi Blanka; (személy) (információ)  Fülöp: (szerep) (információ)  Toronyi Imre (személy) (információ)  stb. (Jeanne d'Arc (személy) vértanú halála, ki végeztetése óta folyton foglalkoztatta az írókat és zenészeket. »Mystére d'Orleans« (cím) volt az első mű, mely 1439- (időpont) ben, tehát nyolc évvel a tragédia után, került színre Orleansban. (ország) Száz szereplő vett benne részt, kiknek egy része még akkor élő személyiségeket ábrázolt. Az egész mű 20,529 sorból állott s Angliában kezdődik, hol Salisbury (személy) beszédére elhatározzák a tábornokok, bevégzik Franciaország (ország) meghódítását és beveszik Orleanst, (ország) Csak a 7060-ik sornál — az égben — jelenik meg VII. Károly (személy) imájára a szűz s aztán találkozik Baudricourtnál, (személy) a királylyal és Szent Mihály arkangyallal. (személy) (információ)  A mű ettől fogva szorosan ragaszkodik a történelemhez, beleszőve a szentek vízióit, egész a patay-i (megye) ütközetig. Az utolsó jelenet Jeanne d'Arc (személy) diadalmas bevonulását rajzolja. A nyelvezete elég erős s e misztérium nagyon elterjedt, sőt utánozták is. Számos ilyen misztérium keletkezett, mindig erősebb és erősebb színezettel, míg végre a 16. század végén a pont - a - moussoni (ország) jezsuita zárdában egy tanár, Frontin du Duc, (személy) színpadra vitte növendékeivel és III. Károly (személy) lothringi (ország) herceg előtt eljátszatta. Shakespeare, (személy) (információ)  úgy látszik, tisztán angol (nemzetiség) hagyományok után dolgozva, egészen rossz színben tünteti fel Jeanne d'Arcot. (személy) Boszorkánynak rajzolja, ördögökkel körülvéve, ki dölyfösen tagadja meg saját édes atyját s aki anyának állítja magát, hogy kivégeztetését késleltesse. Vernouloeus (személy) louvaini (ország) tanár, 1629-ben (időpont) latin (nemzetiség) tragédiának dolgozta fel a tárgyat. Az újabb korban Schiller (személy) (információ)  tragédiája a legismertebb. Operában Verdi (személy) (információ)  vitte először színre, később pedig Barbier (személy) (információ)  szövegére Gounod. (személy) A Verdié (cím) teljesen gyönge mű, a Gounodé (személy) se sokat ér. A feldolgozás két zátonyon feneklett meg: az egyik úgy tekintette Jeanne d'Arcot, (személy) mint csupán küldetésű szüzet s ennélfogva teljesen kihagyta jelleméből a nőt; míg a másik a nő mellett megfeledkezett a csodás jellegről. 1876. (időpont) áprilisban a párizsi (ország) nagyoperában Mermet (személy) »Jeanne d'Arc«-ja (cím) került először színre, a francia (nemzetiség) (információ)  világváros minden notabilitásának jelenlétében, de sok viszontagság után először a színház leégése gátolja színrehozatalát, aztán a primadonna - betegségek nem engedték színre vitelét. Végre a szerzőnek meg volt az elégtételes kárpótlása, mert Mme Krausz-szal (személy) a címszerepben, műve nagy sikert aratott. Párizsban (ország) sokáig beszéltek az újdonságról, bár Mermet (személy) se győzte le a nehézségeket. Saját szövege drámaiatlan s a zene se kitűnő. Jeanne d'Arc (személy) külső befolyás alatt szenved s nincs egyénítve. A többi alak még jobban elvész a háttérben. Egyes mozzanatok azonban nagyszerűek s megragadok és a misztikus elem befogása a zene által tolmácsolva van. szin_III.0484.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Orleansi szűz címszóvég 30014 Szócikk: Orleansi szűz regényes szomj. 5 felv. Írta Schiller Frigyes. yszemelynevy schiller frigyes yszemelynevy Schiller Frigyes yszemelynevy schiller yszemelynevy frigyes yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy Frigyes yszemelynevy ykodvegy Ford. Komlóssy Ferenc. yszemelynevy komlóssy ferenc yszemelynevy Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Már 1824-ben szerepelt xtalanevtizedx 1835 a székesfehérvári ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy társulat műsorán. Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1834. xevtizedx 1835 okt. 22-én mutatták be. Főszereplők: Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy yszemelynevy Kántorné yszemelynevy ykodvegy (címszerep); Dunois: yszerepy dunois yszerepy Dunois yszerepy dunois yszerepy yszerepy Dunois yszerepy ykodvegy Bartha János; yszemelynevy bartha jános yszemelynevy Bartha János yszemelynevy bartha yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Talbot: yszerepy talbot yszerepy Talbot yszerepy talbot yszerepy yszerepy Talbot yszerepy ykodvegy Megyeri Károly; yszemelynevy megyeri károly yszemelynevy Megyeri Károly yszemelynevy megyeri yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Lionel: yszerepy lionel yszerepy Lionel yszerepy lionel yszerepy yszerepy Lionel yszerepy ykodvegy Fáncsy Lajos. yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy báró Kemény Miklós yszemelynevy báró kemény miklós yszemelynevy báró Kemény Miklós yszemelynevy báró yszemelynevy kemény yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Kemény yszemelynevy Miklós yszemel fordításában 1812 xevtizedx 1815 márc. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 17-én adták először, Szenvei yszemelynevy szenvei yszemelynevy Szenvei yszemelynevy szenvei yszemelynevy yszemelynevy Szenvei yszemelynevy ykodvegy fordításában 1842. xevtizedx 1845 máj. xtalanevtizedx 1855 20-án. A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy első előadása 1855. xevtizedx 1855 jan. 8-án volt, amikor Simontsits János yszemelynevy simontsits jános yszemelynevy Simontsits János yszemelynevy simontsits yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Simontsits yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy névleges igazgatása mellett Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy és Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy buzgólkodtak a színház művészeti vezetése körül. A dátum igen érdekes azért, mert még a Bach-féle yszemelynevy bach yszemelynevy Bach yszemelynevy bach yszemelynevy yszemelynevy Bach yszemelynevy ykodvegy abszolutizmus legsúlyosabb korszakába esik és a cenzúra mégis engedélyezte Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy ykodvegy drámáját, amely pedig hatalmas és heves tiltakozás az idegen uralom ellen. VII. Lajos yszemelynevy vii. lajos yszemelynevy VII. Lajos yszemelynevy vii. yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy VII. yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy király vezérei ugyan az angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy uralom ellen mennydörögnek és Jeanne d'Arc yszemelynevy jeanne d'arc yszemelynevy Jeanne d'Arc yszemelynevy jeanne yszemelynevy d'arc yszemelynevy yszemelynevy Jeanne yszemelynevy d'Arc yszemelynevy ykodvegy az angolokat ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy űzi ki francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy területről: de akinek úgy tetszett, az 1855-ben Magyarországra gondolhatott, ha az elnyomott francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy népről esett szó Schillernél yszemelynevy schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy ykodvegy és az osztrákokra ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy gondolhatott akkor, amikor kemény szavak ütöttek bélyeget a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy föld idegen zsarnokaira, az angolokra. ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy De a cenzor előtt szent lehetett Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy ykodvegy neve és nyilván a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is tompította a túlontúl aktuális részleteket. Az aktuális vonatkozások ellenére is mindössze kétszer ment az Orleansi szűz: ycimy orleansi szűz ycimy Orleansi szűz ycimy orleansi ycimy szűz ycimy ycimy Orleansi ycimy szűz ycimy ykodvegy a január nyolcadikán tartott premier után másodszor máj. 26-án. Pedig a szereposztás nem volt rossz. Jeanne d'Arcot yszerepy jeanne d'arc yszerepy Jeanne d'Arc yszerepy jeanne yszerepy d'arc yszerepy yszerepy Jeanne yszerepy d'Arc yszerepy ykodvegy a fiatal Bulyovszky Lilla yszemelynevy bulyovszky lilla yszemelynevy Bulyovszky Lilla yszemelynevy bulyovszky yszemelynevy lilla yszemelynevy yszemelynevy Bulyovszky yszemelynevy Lilla yszemelynevy ykodvegy játszotta, aki akkor még a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja volt és röviddel utóbb vonult vissza egy esztendőre a színpadtól, hogy azután Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy ykodvegy eredeti német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy szövegével játssza az »Orleansi szűz«-et, ycimy orleansi szűz ycimy Orleansi szűz ycimy orleansi ycimy szűz ycimy ycimy Orleansi ycimy szűz ycimy ykodvegy Weimarban, ytelepulesy weimar ytelepulesy Weimar yorszagy Németország ykodvegy a Schiller-kultusz yszemelynevy schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy ykodvegy székhelyén. Utána 1859. szept. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 26-án Komlóssy Ida yszemelynevy komlóssy ida yszemelynevy Komlóssy Ida yszemelynevy komlóssy yszemelynevy ida yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ida yszemelynevy ykodvegy vette át Jeanne d'Arc yszerepy jeanne d'arc yszerepy Jeanne d'Arc yszerepy jeanne yszerepy d'arc yszerepy yszerepy Jeanne yszerepy d'Arc yszerepy ykodvegy szerepét, majd ismét nov. 7-én tűzték műsorra a darabot; azután 1893-ban xevtizedx 1895 a xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 Budai Színkörben yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy társulata játszotta tizenötször »Az orleansi szűz«-et, ycimy az orleansi szűz ycimy Az orleansi szűz ycimy az ycimy orleansi ycimy szűz ycimy ycimy Az ycimy orleansi ycimy szűz ycimy ykodvegy amely azóta nem is került aztán nálunk többé előadásra. Sebestyén Károly yszemelynevy sebestyén károly yszemelynevy Sebestyén Károly yszemelynevy sebestyén yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Sebestyén yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy új fordításában bemutatta a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy is, 1923. xevtizedx 1925 jún. 16-án, Darvas Lilivel yszemelynevy darvas lili yszemelynevy Darvas Lili yszemelynevy darvas yszemelynevy lili yszemelynevy yszemelynevy Darvas yszemelynevy Lili yszemelynevy ykodvegy a címszerepben. A többi szereplők: VII. Károly yszerepy vii. károly yszerepy VII. Károly yszerepy vii. yszerepy károly yszerepy yszerepy VII. yszerepy Károly yszerepy ykodvegy : Tarnai Ernő; yszemelynevy tarnai ernő yszemelynevy Tarnai Ernő yszemelynevy tarnai yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Tarnai yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy Isabeau: yszerepy isabeau yszerepy Isabeau yszerepy isabeau yszerepy yszerepy Isabeau yszerepy ykodvegy Báthory Giza: yszemelynevy báthory giza yszemelynevy Báthory Giza yszemelynevy báthory yszemelynevy giza yszemelynevy yszemelynevy Báthory yszemelynevy Giza yszemelynevy ykodvegy Sorel Ágnes: yszerepy sorel ágnes yszerepy Sorel Ágnes yszerepy sorel yszerepy ágnes yszerepy yszerepy Sorel yszerepy Ágnes yszerepy ykodvegy Pécsi Blanka; yszemelynevy pécsi blanka yszemelynevy Pécsi Blanka yszemelynevy pécsi yszemelynevy blanka yszemelynevy yszemelynevy Pécsi yszemelynevy Blanka yszemelynevy ykodvegy Fülöp: yszerepy fülöp yszerepy Fülöp yszerepy fülöp yszerepy yszerepy Fülöp yszerepy ykodvegy Toronyi Imre yszemelynevy toronyi imre yszemelynevy Toronyi Imre yszemelynevy toronyi yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Toronyi yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy stb. (Jeanne d'Arc yszemelynevy jeanne d'arc yszemelynevy Jeanne d'Arc yszemelynevy jeanne yszemelynevy d'arc yszemelynevy yszemelynevy Jeanne yszemelynevy d'Arc yszemelynevy ykodvegy vértanú halála, ki végeztetése óta folyton foglalkoztatta az írókat és zenészeket. »Mystére d'Orleans« ycimy mystére d'orleans ycimy Mystére d'Orleans ycimy mystére ycimy d'orleans ycimy ycimy Mystére ycimy d'Orleans ycimy ykodvegy volt az első mű, mely 1439- xevtizedx 1435 ben, xtalanevtizedx 1445 xtalanevtizedx 1455 tehát nyolc évvel a tragédia után, került színre Orleansban. ytelepulesy orleans ytelepulesy Orleans yorszagy Amerikai Egyesült Államok ykodvegy Száz szereplő vett benne részt, kiknek egy része még akkor élő személyiségeket ábrázolt. Az egész mű 20,529 sorból állott s Angliában ytelepulesy anglia ytelepulesy Angliá ykodvegy kezdődik, hol Salisbury yszemelynevy salisbury yszemelynevy Salisbury yszemelynevy salisbury yszemelynevy yszemelynevy Salisbury yszemelynevy ykodvegy beszédére elhatározzák a tábornokok, bevégzik Franciaország ytelepulesy franciaország ytelepulesy Franciaország yorszagy Franciaország ykodvegy meghódítását és beveszik Orleanst, ytelepulesy orleans ytelepulesy Orleans yorszagy Amerikai Egyesült Államok ykodvegy Csak a 7060-ik sornál — az égben — jelenik meg VII. Károly yszemelynevy vii. károly yszemelynevy VII. Károly yszemelynevy vii. yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy VII. yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy imájára a szűz s aztán találkozik Baudricourtnál, yszemelynevy baudricourt yszemelynevy Baudricourt yszemelynevy baudricourt yszemelynevy yszemelynevy Baudricourt yszemelynevy ykodvegy a királylyal és Szent Mihály arkangyallal. yszemelynevy szent mihály arkangyal yszemelynevy Szent Mihály arkangyal yszemelynevy szent yszemelynevy mihály yszemelynevy arkangyal yszemelynevy yszemelynevy Szent yszemelynevy Mihály yszemelynevy a A mű ettől fogva szorosan ragaszkodik a történelemhez, beleszőve a szentek vízióit, egész a patay-i ytelepulesy patak ytelepulesy patay ymegyey liptó megye ykodvegy ütközetig. Az utolsó jelenet Jeanne d'Arc yszemelynevy jeanne d'arc yszemelynevy Jeanne d'Arc yszemelynevy jeanne yszemelynevy d'arc yszemelynevy yszemelynevy Jeanne yszemelynevy d'Arc yszemelynevy ykodvegy diadalmas bevonulását rajzolja. A nyelvezete elég erős s e misztérium nagyon elterjedt, sőt utánozták is. Számos ilyen misztérium keletkezett, mindig erősebb és erősebb színezettel, míg végre a 16. század végén a pont - a - moussoni ytelepulesy pont - a - mousson ytelepulesy pont - a - mousson yorszagy Franciaország ykodvegy jezsuita zárdában egy tanár, Frontin du Duc, yszemelynevy frontin du duc yszemelynevy Frontin du Duc yszemelynevy frontin yszemelynevy du yszemelynevy duc yszemelynevy yszemelynevy Frontin yszemelynevy du yszemelynevy Duc yszemelynevy ykodvegy színpadra vitte növendékeivel és III. Károly yszemelynevy iii. károly yszemelynevy III. Károly yszemelynevy iii. yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy III. yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy lothringi ytelepulesy lothring ytelepulesy lothring yorszagy Franciaország ykodvegy herceg előtt eljátszatta. Shakespeare, yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy úgy látszik, tisztán angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy hagyományok után dolgozva, egészen rossz színben tünteti fel Jeanne d'Arcot. yszemelynevy jeanne d'arc yszemelynevy Jeanne d'Arc yszemelynevy jeanne yszemelynevy d'arc yszemelynevy yszemelynevy Jeanne yszemelynevy d'Arc yszemelynevy ykodvegy Boszorkánynak rajzolja, ördögökkel körülvéve, ki dölyfösen tagadja meg saját édes atyját s aki anyának állítja magát, hogy kivégeztetését késleltesse. Vernouloeus yszemelynevy vernouloeus yszemelynevy Vernouloeus yszemelynevy vernouloeus yszemelynevy yszemelynevy Vernouloeus yszemelynevy ykodvegy louvaini ytelepulesy louvain ytelepulesy louvain yorszagy Belgium ykodvegy tanár, 1629-ben xevtizedx 1625 latin xtalanevtizedx 1635 xtalanevtizedx 1645 ynemzetisegy latin ynemzetisegy latin ynemzetisegy latin ynemzetisegy ynemzetisegy latin ynemzetisegy ykodvegy tragédiának dolgozta fel a tárgyat. Az újabb korban Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy ykodvegy tragédiája a legismertebb. Operában Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy yszemelynevy Verdi yszemelynevy ykodvegy vitte először színre, később pedig Barbier yszemelynevy barbier yszemelynevy Barbier yszemelynevy barbier yszemelynevy yszemelynevy Barbier yszemelynevy ykodvegy szövegére Gounod. yszemelynevy gounod yszemelynevy Gounod yszemelynevy gounod yszemelynevy yszemelynevy Gounod yszemelynevy ykodvegy A Verdié ycimy verdie ycimy Verdié ycimy verdie ycimy ycimy Verdié ycimy ykodvegy teljesen gyönge mű, a Gounodé yszemelynevy gounod yszemelynevy Gounod yszemelynevy gounod yszemelynevy yszemelynevy Gounod yszemelynevy ykodvegy se sokat ér. A feldolgozás két zátonyon feneklett meg: az egyik úgy tekintette Jeanne d'Arcot, yszemelynevy jeanne d'arc yszemelynevy Jeanne d'Arc yszemelynevy jeanne yszemelynevy d'arc yszemelynevy yszemelynevy Jeanne yszemelynevy d'Arc yszemelynevy ykodvegy mint csupán küldetésű szüzet s ennélfogva teljesen kihagyta jelleméből a nőt; míg a másik a nő mellett megfeledkezett a csodás jellegről. 1876. xevtizedx 1875 áprilisban xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 a párizsi ytelepulesy párizs ytelepulesy párizs yorszagy Franciaország ykodvegy nagyoperában Mermet yszemelynevy mermet yszemelynevy Mermet yszemelynevy mermet yszemelynevy yszemelynevy Mermet yszemelynevy ykodvegy »Jeanne d'Arc«-ja ycimy jeanne d'arc ycimy Jeanne d'Arc ycimy jeanne ycimy d'arc ycimy ycimy Jeanne ycimy d'Arc ycimy ykodvegy került először színre, a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy világváros minden notabilitásának jelenlétében, de sok viszontagság után először a színház leégése gátolja színrehozatalát, aztán a primadonna - betegségek nem engedték színre vitelét. Végre a szerzőnek meg volt az elégtételes kárpótlása, mert Mme Krausz-szal yszemelynevy mme krausz yszemelynevy Mme Krausz yszemelynevy mme yszemelynevy krausz yszemelynevy yszemelynevy Mme yszemelynevy Krausz yszemelynevy ykodvegy a címszerepben, műve nagy sikert aratott. Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy sokáig beszéltek az újdonságról, bár Mermet yszemelynevy mermet yszemelynevy Mermet yszemelynevy mermet yszemelynevy yszemelynevy Mermet yszemelynevy ykodvegy se győzte le a nehézségeket. Saját szövege drámaiatlan s a zene se kitűnő. Jeanne d'Arc yszemelynevy jeanne d'arc yszemelynevy Jeanne d'Arc yszemelynevy jeanne yszemelynevy d'arc yszemelynevy yszemelynevy Jeanne yszemelynevy d'Arc yszemelynevy ykodvegy külső befolyás alatt szenved s nincs egyénítve. A többi alak még jobban elvész a háttérben. Egyes mozzanatok azonban nagyszerűek s megragadok és a misztikus elem befogása a zene által tolmácsolva van. szin_III.0484.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Orleansi szűz - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

MUCIM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0484.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0484.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30014.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Orleansi szűz

Szócikk: Orleansi szűz regényes szomj. 5 felv. Írta Schiller Frigyes. Ford. Komlóssy Ferenc. Már 1824-ben szerepelt a székesfehérvári társulat műsorán. Budán 1834. okt. 22-én mutatták be. Főszereplők: Kántorné (címszerep); Dunois: Bartha János; Talbot: Megyeri Károly; Lionel: Fáncsy Lajos. Kolozsvárott báró Kemény Miklós fordításában 1812 márc. 17-én adták először, Szenvei fordításában 1842. máj. 20-án. A Nemzeti Színházban első előadása 1855. jan. 8-án volt, amikor Simontsits János névleges igazgatása mellett Fáncsy Lajos és Szigligeti Ede buzgólkodtak a színház művészeti vezetése körül. A dátum igen érdekes azért, mert még a Bach-féle abszolutizmus legsúlyosabb korszakába esik és a cenzúra mégis engedélyezte Schiller drámáját, amely pedig hatalmas és heves tiltakozás az idegen uralom ellen. VII. Lajos francia király vezérei ugyan az angol uralom ellen mennydörögnek és Jeanne d'Arc az angolokat űzi ki francia területről: de akinek úgy tetszett, az 1855-ben Magyarországra gondolhatott, ha az elnyomott francia népről esett szó Schillernél és az osztrákokra gondolhatott akkor, amikor kemény szavak ütöttek bélyeget a francia föld idegen zsarnokaira, az angolokra. De a cenzor előtt szent lehetett Schiller neve és nyilván a Nemzeti Színház is tompította a túlontúl aktuális részleteket. Az aktuális vonatkozások ellenére is mindössze kétszer ment az Orleansi szűz: a január nyolcadikán tartott premier után másodszor máj. 26-án. Pedig a szereposztás nem volt rossz. Jeanne d'Arcot a fiatal Bulyovszky Lilla játszotta, aki akkor még a Nemzeti Színház tagja volt és röviddel utóbb vonult vissza egy esztendőre a színpadtól, hogy azután Schiller eredeti német szövegével játssza az »Orleansi szűz«-et, Weimarban, a Schiller-kultusz székhelyén. Utána 1859. szept. 26-án Komlóssy Ida vette át Jeanne d'Arc szerepét, majd ismét nov. 7-én tűzték műsorra a darabot; azután 1893-ban a Budai Színkörben Krecsányi Ignác társulata játszotta tizenötször »Az orleansi szűz«-et, amely azóta nem is került aztán nálunk többé előadásra. Sebestyén Károly új fordításában bemutatta a Magyar Színház is, 1923. jún. 16-án, Darvas Lilivel a címszerepben. A többi szereplők: VII. Károly : Tarnai Ernő; Isabeau: Báthory Giza: Sorel Ágnes: Pécsi Blanka; Fülöp: Toronyi Imre stb. (Jeanne d'Arc vértanú halála, ki végeztetése óta folyton foglalkoztatta az írókat és zenészeket. »Mystére d'Orleans« volt az első mű, mely 1439- ben, tehát nyolc évvel a tragédia után, került színre Orleansban. Száz szereplő vett benne részt, kiknek egy része még akkor élő személyiségeket ábrázolt. Az egész mű 20,529 sorból állott s Angliában kezdődik, hol Salisbury beszédére elhatározzák a tábornokok, bevégzik Franciaország meghódítását és beveszik Orleanst, Csak a 7060-ik sornál — az égben — jelenik meg VII. Károly imájára a szűz s aztán találkozik Baudricourtnál, a királylyal és Szent Mihály arkangyallal. A mű ettől fogva szorosan ragaszkodik a történelemhez, beleszőve a szentek vízióit, egész a patay-i ütközetig. Az utolsó jelenet Jeanne d'Arc diadalmas bevonulását rajzolja. A nyelvezete elég erős s e misztérium nagyon elterjedt, sőt utánozták is. Számos ilyen misztérium keletkezett, mindig erősebb és erősebb színezettel, míg végre a 16. század végén a pont - a - moussoni jezsuita zárdában egy tanár, Frontin du Duc, színpadra vitte növendékeivel és III. Károly lothringi herceg előtt eljátszatta. Shakespeare, úgy látszik, tisztán angol hagyományok után dolgozva, egészen rossz színben tünteti fel Jeanne d'Arcot. Boszorkánynak rajzolja, ördögökkel körülvéve, ki dölyfösen tagadja meg saját édes atyját s aki anyának állítja magát, hogy kivégeztetését késleltesse. Vernouloeus louvaini tanár, 1629-ben latin tragédiának dolgozta fel a tárgyat. Az újabb korban Schiller tragédiája a legismertebb. Operában Verdi vitte először színre, később pedig Barbier szövegére Gounod. A Verdié teljesen gyönge mű, a Gounodé se sokat ér. A feldolgozás két zátonyon feneklett meg: az egyik úgy tekintette Jeanne d'Arcot, mint csupán küldetésű szüzet s ennélfogva teljesen kihagyta jelleméből a nőt; míg a másik a nő mellett megfeledkezett a csodás jellegről. 1876. áprilisban a párizsi nagyoperában Mermet »Jeanne d'Arc«-ja került először színre, a francia világváros minden notabilitásának jelenlétében, de sok viszontagság után először a színház leégése gátolja színrehozatalát, aztán a primadonna - betegségek nem engedték színre vitelét. Végre a szerzőnek meg volt az elégtételes kárpótlása, mert Mme Krausz-szal a címszerepben, műve nagy sikert aratott. Párizsban sokáig beszéltek az újdonságról, bár Mermet se győzte le a nehézségeket. Saját szövege drámaiatlan s a zene se kitűnő. Jeanne d'Arc külső befolyás alatt szenved s nincs egyénítve. A többi alak még jobban elvész a háttérben. Egyes mozzanatok azonban nagyszerűek s megragadok és a misztikus elem befogása a zene által tolmácsolva van. szin_III.0484.pdf III