Címszó: Orleansi szűz - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
MUCIM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0484.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0484.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30014.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Orleansi
szűz
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530014.htm
Szócikk: Orleansi szűz regényes szomj. 5 felv. Írta
Schiller Frigyes. (személy) (információ)
Ford. Komlóssy Ferenc. (személy) (információ)
Már 1824-ben (időpont) szerepelt
a székesfehérvári (megye) társulat
műsorán. Budán (Budapest)
1834. (időpont)
okt. 22-én mutatták be. Főszereplők: Kántorné (személy) (címszerep);
Dunois: (szerep)
Bartha János; (személy) (információ)
Talbot: (szerep) Megyeri
Károly; (személy)
(információ)
Lionel: (szerep) Fáncsy
Lajos. (személy)
(információ)
Kolozsvárott (megye) báró
Kemény Miklós (személy) (információ)
fordításában 1812 (időpont) márc.
17-én adták először, Szenvei (személy) fordításában
1842. (időpont)
máj. 20-án. A Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
első előadása 1855. (időpont) jan.
8-án volt, amikor Simontsits János (személy) (információ)
névleges igazgatása mellett Fáncsy Lajos
(személy)
(információ)
és Szigligeti Ede (személy) (információ)
buzgólkodtak a színház művészeti vezetése
körül. A dátum igen érdekes azért, mert még a Bach-féle (személy) (információ)
abszolutizmus legsúlyosabb korszakába esik
és a cenzúra mégis engedélyezte Schiller (személy) (információ)
drámáját, amely pedig hatalmas és heves tiltakozás
az idegen uralom ellen. VII. Lajos (személy) francia
(nemzetiség)
(információ)
király vezérei ugyan az angol (nemzetiség)
uralom ellen mennydörögnek és Jeanne d'Arc (személy) az
angolokat (nemzetiség)
űzi ki francia (nemzetiség)
(információ)
területről: de akinek úgy tetszett, az 1855-ben
(időpont)
Magyarországra gondolhatott, ha az elnyomott francia (nemzetiség)
(információ)
népről esett szó Schillernél (személy) (információ)
és az osztrákokra (nemzetiség)
gondolhatott akkor, amikor kemény szavak ütöttek bélyeget a francia (nemzetiség)
(információ)
föld idegen zsarnokaira, az angolokra. (nemzetiség)
De a cenzor előtt szent lehetett Schiller (személy) (információ)
neve és nyilván a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
is tompította a túlontúl aktuális részleteket.
Az aktuális vonatkozások ellenére is mindössze kétszer ment az Orleansi szűz: (cím) (információ)
a január nyolcadikán tartott premier után
másodszor máj. 26-án. Pedig a szereposztás nem volt rossz. Jeanne d'Arcot (szerep) a fiatal
Bulyovszky Lilla (személy) (információ)
játszotta, aki akkor még a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
tagja volt és röviddel utóbb vonult vissza
egy esztendőre a színpadtól, hogy azután Schiller (személy) (információ)
eredeti német (nyelv) (információ)
szövegével játssza az »Orleansi szűz«-et,
(cím) (információ)
Weimarban, (ország) a Schiller-kultusz
(személy)
(információ)
székhelyén. Utána 1859. (időpont) szept.
26-án Komlóssy Ida (személy) (információ)
vette át Jeanne d'Arc (szerep) szerepét,
majd ismét nov. 7-én tűzték műsorra a darabot; azután 1893-ban (időpont) a
Budai Színkörben (intézmény)
(információ)
Krecsányi Ignác (személy) (információ)
társulata játszotta tizenötször »Az orleansi
szűz«-et, (cím)
amely azóta nem is került aztán nálunk többé előadásra. Sebestyén Károly (személy) (információ)
új fordításában bemutatta a Magyar Színház
(intézmény)
(információ)
is, 1923. (időpont) jún.
16-án, Darvas Lilivel (személy) (információ)
a címszerepben. A többi szereplők: VII. Károly
(szerep)
: Tarnai Ernő; (személy) (információ)
Isabeau: (szerep) Báthory
Giza: (személy)
(információ)
Sorel Ágnes: (szerep) Pécsi
Blanka; (személy)
(információ)
Fülöp: (szerep) (információ)
Toronyi Imre (személy) (információ)
stb. (Jeanne d'Arc (személy) vértanú
halála, ki végeztetése óta folyton foglalkoztatta az írókat és zenészeket. »Mystére
d'Orleans« (cím)
volt az első mű, mely 1439- (időpont) ben,
tehát nyolc évvel a tragédia után, került színre Orleansban. (ország) Száz
szereplő vett benne részt, kiknek egy része még akkor élő személyiségeket ábrázolt.
Az egész mű 20,529 sorból állott s Angliában kezdődik, hol Salisbury (személy) beszédére
elhatározzák a tábornokok, bevégzik Franciaország (ország) meghódítását
és beveszik Orleanst, (ország) Csak
a 7060-ik sornál — az égben — jelenik meg VII. Károly (személy) imájára
a szűz s aztán találkozik Baudricourtnál, (személy) a
királylyal és Szent Mihály arkangyallal. (személy) (információ)
A mű ettől fogva szorosan ragaszkodik a történelemhez,
beleszőve a szentek vízióit, egész a patay-i (megye) ütközetig.
Az utolsó jelenet Jeanne d'Arc (személy) diadalmas
bevonulását rajzolja. A nyelvezete elég erős s e misztérium nagyon elterjedt, sőt
utánozták is. Számos ilyen misztérium keletkezett, mindig erősebb és erősebb színezettel,
míg végre a 16. század végén a pont - a - moussoni (ország) jezsuita
zárdában egy tanár, Frontin du Duc, (személy) színpadra
vitte növendékeivel és III. Károly (személy) lothringi
(ország)
herceg előtt eljátszatta. Shakespeare, (személy) (információ)
úgy látszik, tisztán angol (nemzetiség)
hagyományok után dolgozva, egészen rossz színben tünteti fel Jeanne d'Arcot. (személy) Boszorkánynak
rajzolja, ördögökkel körülvéve, ki dölyfösen tagadja meg saját édes atyját s aki
anyának állítja magát, hogy kivégeztetését késleltesse. Vernouloeus (személy) louvaini
(ország)
tanár, 1629-ben (időpont) latin
(nemzetiség)
tragédiának dolgozta fel a tárgyat. Az újabb korban Schiller (személy) (információ)
tragédiája a legismertebb. Operában Verdi
(személy)
(információ)
vitte először színre, később pedig Barbier
(személy)
(információ)
szövegére Gounod. (személy) A
Verdié (cím)
teljesen gyönge mű, a Gounodé (személy) se
sokat ér. A feldolgozás két zátonyon feneklett meg: az egyik úgy tekintette Jeanne
d'Arcot, (személy)
mint csupán küldetésű szüzet s ennélfogva teljesen kihagyta jelleméből a nőt; míg
a másik a nő mellett megfeledkezett a csodás jellegről. 1876. (időpont) áprilisban
a párizsi (ország)
nagyoperában Mermet (személy) »Jeanne
d'Arc«-ja (cím)
került először színre, a francia (nemzetiség)
(információ)
világváros minden notabilitásának jelenlétében,
de sok viszontagság után először a színház leégése gátolja színrehozatalát, aztán
a primadonna - betegségek nem engedték színre vitelét. Végre a szerzőnek meg volt
az elégtételes kárpótlása, mert Mme Krausz-szal (személy) a
címszerepben, műve nagy sikert aratott. Párizsban (ország) sokáig
beszéltek az újdonságról, bár Mermet (személy) se
győzte le a nehézségeket. Saját szövege drámaiatlan s a zene se kitűnő. Jeanne d'Arc
(személy)
külső befolyás alatt szenved s nincs egyénítve. A többi alak még jobban elvész a
háttérben. Egyes mozzanatok azonban nagyszerűek s megragadok és a misztikus elem
befogása a zene által tolmácsolva van. szin_III.0484.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Orleansi szűz címszóvég 30014 Szócikk: Orleansi
szűz regényes szomj. 5 felv. Írta Schiller Frigyes. yszemelynevy schiller
frigyes yszemelynevy Schiller Frigyes yszemelynevy schiller yszemelynevy
frigyes yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy Frigyes yszemelynevy
ykodvegy Ford. Komlóssy Ferenc. yszemelynevy komlóssy ferenc yszemelynevy
Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy yszemelynevy ferenc yszemelynevy
yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Már 1824-ben szerepelt
xtalanevtizedx 1835 a székesfehérvári ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy
székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy társulat műsorán. Budán buda
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1834. xevtizedx 1835 okt.
22-én mutatták be. Főszereplők: Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy
Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy yszemelynevy Kántorné yszemelynevy
ykodvegy (címszerep); Dunois: yszerepy dunois yszerepy Dunois yszerepy dunois
yszerepy yszerepy Dunois yszerepy ykodvegy Bartha János; yszemelynevy bartha jános
yszemelynevy Bartha János yszemelynevy bartha yszemelynevy jános yszemelynevy
yszemelynevy Bartha yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Talbot: yszerepy
talbot yszerepy Talbot yszerepy talbot yszerepy yszerepy Talbot yszerepy
ykodvegy Megyeri Károly; yszemelynevy megyeri károly yszemelynevy Megyeri Károly
yszemelynevy megyeri yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Megyeri
yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Lionel: yszerepy lionel yszerepy
Lionel yszerepy lionel yszerepy yszerepy Lionel yszerepy ykodvegy Fáncsy Lajos.
yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy
yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos yszemelynevy
ykodvegy Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy báró Kemény Miklós yszemelynevy báró kemény miklós
yszemelynevy báró Kemény Miklós yszemelynevy báró yszemelynevy kemény
yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Kemény
yszemelynevy Miklós yszemel fordításában 1812 xevtizedx 1815 márc. xtalanevtizedx
1825 xtalanevtizedx 1835 17-én adták először, Szenvei yszemelynevy szenvei
yszemelynevy Szenvei yszemelynevy szenvei yszemelynevy yszemelynevy Szenvei
yszemelynevy ykodvegy fordításában 1842. xevtizedx 1845 máj. xtalanevtizedx
1855 20-án. A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy első előadása 1855. xevtizedx 1855 jan. 8-án volt, amikor Simontsits
János yszemelynevy simontsits jános yszemelynevy Simontsits János yszemelynevy
simontsits yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Simontsits yszemelynevy
János yszemelynevy ykodvegy névleges igazgatása mellett Fáncsy Lajos yszemelynevy
fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy és Szigligeti
Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
Ede yszemelynevy ykodvegy buzgólkodtak a színház művészeti vezetése körül. A dátum
igen érdekes azért, mert még a Bach-féle yszemelynevy bach yszemelynevy Bach
yszemelynevy bach yszemelynevy yszemelynevy Bach yszemelynevy ykodvegy abszolutizmus
legsúlyosabb korszakába esik és a cenzúra mégis engedélyezte Schiller yszemelynevy
schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy
Schiller yszemelynevy ykodvegy drámáját, amely pedig hatalmas és heves tiltakozás
az idegen uralom ellen. VII. Lajos yszemelynevy vii. lajos yszemelynevy VII.
Lajos yszemelynevy vii. yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy VII.
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ykodvegy király vezérei ugyan az angol ynemzetisegy angol
ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol
ynemzetisegy ykodvegy uralom ellen mennydörögnek és Jeanne d'Arc yszemelynevy
jeanne d'arc yszemelynevy Jeanne d'Arc yszemelynevy jeanne yszemelynevy d'arc
yszemelynevy yszemelynevy Jeanne yszemelynevy d'Arc yszemelynevy ykodvegy az angolokat
ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy
ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy űzi ki francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ykodvegy területről: de akinek úgy tetszett, az 1855-ben Magyarországra
gondolhatott, ha az elnyomott francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy népről
esett szó Schillernél yszemelynevy schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy
schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy ykodvegy és az osztrákokra
ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy
ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy gondolhatott akkor, amikor kemény szavak
ütöttek bélyeget a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy föld
idegen zsarnokaira, az angolokra. ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol
ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy De a cenzor
előtt szent lehetett Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy Schiller
yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy ykodvegy neve
és nyilván a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy is tompította a túlontúl aktuális részleteket. Az aktuális
vonatkozások ellenére is mindössze kétszer ment az Orleansi szűz: ycimy orleansi
szűz ycimy Orleansi szűz ycimy orleansi ycimy szűz ycimy ycimy Orleansi ycimy
szűz ycimy ykodvegy a január nyolcadikán tartott premier után másodszor máj. 26-án.
Pedig a szereposztás nem volt rossz. Jeanne d'Arcot yszerepy jeanne d'arc
yszerepy Jeanne d'Arc yszerepy jeanne yszerepy d'arc yszerepy yszerepy Jeanne
yszerepy d'Arc yszerepy ykodvegy a fiatal Bulyovszky Lilla yszemelynevy
bulyovszky lilla yszemelynevy Bulyovszky Lilla yszemelynevy bulyovszky
yszemelynevy lilla yszemelynevy yszemelynevy Bulyovszky yszemelynevy Lilla
yszemelynevy ykodvegy játszotta, aki akkor még a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja volt és röviddel utóbb
vonult vissza egy esztendőre a színpadtól, hogy azután Schiller yszemelynevy
schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy
Schiller yszemelynevy ykodvegy eredeti német ynyelvy német ynyelvy német
ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy szövegével játssza az »Orleansi
szűz«-et, ycimy orleansi szűz ycimy Orleansi szűz ycimy orleansi ycimy szűz
ycimy ycimy Orleansi ycimy szűz ycimy ykodvegy Weimarban, ytelepulesy weimar
ytelepulesy Weimar yorszagy Németország ykodvegy a Schiller-kultusz yszemelynevy
schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy
Schiller yszemelynevy ykodvegy székhelyén. Utána 1859. szept. xtalanevtizedx
1865 xtalanevtizedx 1875 26-án Komlóssy Ida yszemelynevy komlóssy ida
yszemelynevy Komlóssy Ida yszemelynevy komlóssy yszemelynevy ida yszemelynevy
yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ida yszemelynevy ykodvegy vette át Jeanne d'Arc
yszerepy jeanne d'arc yszerepy Jeanne d'Arc yszerepy jeanne yszerepy d'arc
yszerepy yszerepy Jeanne yszerepy d'Arc yszerepy ykodvegy szerepét, majd ismét nov.
7-én tűzték műsorra a darabot; azután 1893-ban xevtizedx 1895 a xtalanevtizedx
1905 xtalanevtizedx 1915 Budai Színkörben yintezmenyy budai színkör yintezmenyy
Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai
yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi
ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác
yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy társulata
játszotta tizenötször »Az orleansi szűz«-et, ycimy az orleansi szűz ycimy Az
orleansi szűz ycimy az ycimy orleansi ycimy szűz ycimy ycimy Az ycimy orleansi
ycimy szűz ycimy ykodvegy amely azóta nem is került aztán nálunk többé előadásra.
Sebestyén Károly yszemelynevy sebestyén károly yszemelynevy Sebestyén Károly
yszemelynevy sebestyén yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Sebestyén
yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy új fordításában bemutatta a Magyar Színház
yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy is, 1923.
xevtizedx 1925 jún. 16-án, Darvas Lilivel yszemelynevy darvas lili yszemelynevy
Darvas Lili yszemelynevy darvas yszemelynevy lili yszemelynevy yszemelynevy
Darvas yszemelynevy Lili yszemelynevy ykodvegy a címszerepben. A többi szereplők:
VII. Károly yszerepy vii. károly yszerepy VII. Károly yszerepy vii. yszerepy
károly yszerepy yszerepy VII. yszerepy Károly yszerepy ykodvegy : Tarnai Ernő; yszemelynevy
tarnai ernő yszemelynevy Tarnai Ernő yszemelynevy tarnai yszemelynevy ernő
yszemelynevy yszemelynevy Tarnai yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy Isabeau:
yszerepy isabeau yszerepy Isabeau yszerepy isabeau yszerepy yszerepy Isabeau
yszerepy ykodvegy Báthory Giza: yszemelynevy báthory giza yszemelynevy Báthory
Giza yszemelynevy báthory yszemelynevy giza yszemelynevy yszemelynevy Báthory
yszemelynevy Giza yszemelynevy ykodvegy Sorel Ágnes: yszerepy sorel ágnes
yszerepy Sorel Ágnes yszerepy sorel yszerepy ágnes yszerepy yszerepy Sorel
yszerepy Ágnes yszerepy ykodvegy Pécsi Blanka; yszemelynevy pécsi blanka
yszemelynevy Pécsi Blanka yszemelynevy pécsi yszemelynevy blanka yszemelynevy
yszemelynevy Pécsi yszemelynevy Blanka yszemelynevy ykodvegy Fülöp: yszerepy
fülöp yszerepy Fülöp yszerepy fülöp yszerepy yszerepy Fülöp yszerepy ykodvegy Toronyi
Imre yszemelynevy toronyi imre yszemelynevy Toronyi Imre yszemelynevy toronyi
yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Toronyi yszemelynevy Imre
yszemelynevy ykodvegy stb. (Jeanne d'Arc yszemelynevy jeanne d'arc yszemelynevy
Jeanne d'Arc yszemelynevy jeanne yszemelynevy d'arc yszemelynevy yszemelynevy
Jeanne yszemelynevy d'Arc yszemelynevy ykodvegy vértanú halála, ki végeztetése óta
folyton foglalkoztatta az írókat és zenészeket. »Mystére d'Orleans« ycimy
mystére d'orleans ycimy Mystére d'Orleans ycimy mystére ycimy d'orleans ycimy
ycimy Mystére ycimy d'Orleans ycimy ykodvegy volt az első mű, mely 1439- xevtizedx
1435 ben, xtalanevtizedx 1445 xtalanevtizedx 1455 tehát nyolc évvel a tragédia után,
került színre Orleansban. ytelepulesy orleans ytelepulesy Orleans yorszagy
Amerikai Egyesült Államok ykodvegy Száz szereplő vett benne részt, kiknek egy része
még akkor élő személyiségeket ábrázolt. Az egész mű 20,529 sorból állott s Angliában
ytelepulesy anglia ytelepulesy Angliá ykodvegy kezdődik, hol Salisbury yszemelynevy
salisbury yszemelynevy Salisbury yszemelynevy salisbury yszemelynevy
yszemelynevy Salisbury yszemelynevy ykodvegy beszédére elhatározzák a tábornokok,
bevégzik Franciaország ytelepulesy franciaország ytelepulesy Franciaország
yorszagy Franciaország ykodvegy meghódítását és beveszik Orleanst, ytelepulesy
orleans ytelepulesy Orleans yorszagy Amerikai Egyesült Államok ykodvegy Csak a 7060-ik
sornál — az égben — jelenik meg VII. Károly yszemelynevy vii. károly
yszemelynevy VII. Károly yszemelynevy vii. yszemelynevy károly yszemelynevy
yszemelynevy VII. yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy imájára a szűz s aztán
találkozik Baudricourtnál, yszemelynevy baudricourt yszemelynevy Baudricourt
yszemelynevy baudricourt yszemelynevy yszemelynevy Baudricourt yszemelynevy
ykodvegy a királylyal és Szent Mihály arkangyallal. yszemelynevy szent mihály
arkangyal yszemelynevy Szent Mihály arkangyal yszemelynevy szent yszemelynevy
mihály yszemelynevy arkangyal yszemelynevy yszemelynevy Szent yszemelynevy
Mihály yszemelynevy a A mű ettől fogva szorosan ragaszkodik a történelemhez, beleszőve
a szentek vízióit, egész a patay-i ytelepulesy patak ytelepulesy patay ymegyey
liptó megye ykodvegy ütközetig. Az utolsó jelenet Jeanne d'Arc yszemelynevy
jeanne d'arc yszemelynevy Jeanne d'Arc yszemelynevy jeanne yszemelynevy d'arc
yszemelynevy yszemelynevy Jeanne yszemelynevy d'Arc yszemelynevy ykodvegy diadalmas
bevonulását rajzolja. A nyelvezete elég erős s e misztérium nagyon elterjedt, sőt
utánozták is. Számos ilyen misztérium keletkezett, mindig erősebb és erősebb színezettel,
míg végre a 16. század végén a pont - a - moussoni ytelepulesy pont - a -
mousson ytelepulesy pont - a - mousson yorszagy Franciaország ykodvegy jezsuita
zárdában egy tanár, Frontin du Duc, yszemelynevy frontin du duc yszemelynevy
Frontin du Duc yszemelynevy frontin yszemelynevy du yszemelynevy duc
yszemelynevy yszemelynevy Frontin yszemelynevy du yszemelynevy Duc yszemelynevy
ykodvegy színpadra vitte növendékeivel és III. Károly yszemelynevy iii. károly
yszemelynevy III. Károly yszemelynevy iii. yszemelynevy károly yszemelynevy
yszemelynevy III. yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy lothringi ytelepulesy
lothring ytelepulesy lothring yorszagy Franciaország ykodvegy herceg előtt eljátszatta.
Shakespeare, yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy úgy látszik,
tisztán angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol
ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy hagyományok után dolgozva,
egészen rossz színben tünteti fel Jeanne d'Arcot. yszemelynevy jeanne d'arc
yszemelynevy Jeanne d'Arc yszemelynevy jeanne yszemelynevy d'arc yszemelynevy
yszemelynevy Jeanne yszemelynevy d'Arc yszemelynevy ykodvegy Boszorkánynak rajzolja,
ördögökkel körülvéve, ki dölyfösen tagadja meg saját édes atyját s aki anyának állítja
magát, hogy kivégeztetését késleltesse. Vernouloeus yszemelynevy vernouloeus
yszemelynevy Vernouloeus yszemelynevy vernouloeus yszemelynevy yszemelynevy
Vernouloeus yszemelynevy ykodvegy louvaini ytelepulesy louvain ytelepulesy
louvain yorszagy Belgium ykodvegy tanár, 1629-ben xevtizedx 1625 latin xtalanevtizedx
1635 xtalanevtizedx 1645 ynemzetisegy latin ynemzetisegy latin ynemzetisegy
latin ynemzetisegy ynemzetisegy latin ynemzetisegy ykodvegy tragédiának dolgozta
fel a tárgyat. Az újabb korban Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy
Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy
ykodvegy tragédiája a legismertebb. Operában Verdi yszemelynevy verdi
yszemelynevy Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy yszemelynevy Verdi
yszemelynevy ykodvegy vitte először színre, később pedig Barbier yszemelynevy
barbier yszemelynevy Barbier yszemelynevy barbier yszemelynevy yszemelynevy
Barbier yszemelynevy ykodvegy szövegére Gounod. yszemelynevy gounod
yszemelynevy Gounod yszemelynevy gounod yszemelynevy yszemelynevy Gounod
yszemelynevy ykodvegy A Verdié ycimy verdie ycimy Verdié ycimy verdie ycimy
ycimy Verdié ycimy ykodvegy teljesen gyönge mű, a Gounodé yszemelynevy gounod
yszemelynevy Gounod yszemelynevy gounod yszemelynevy yszemelynevy Gounod
yszemelynevy ykodvegy se sokat ér. A feldolgozás két zátonyon feneklett meg: az
egyik úgy tekintette Jeanne d'Arcot, yszemelynevy jeanne d'arc yszemelynevy
Jeanne d'Arc yszemelynevy jeanne yszemelynevy d'arc yszemelynevy yszemelynevy
Jeanne yszemelynevy d'Arc yszemelynevy ykodvegy mint csupán küldetésű szüzet s ennélfogva
teljesen kihagyta jelleméből a nőt; míg a másik a nő mellett megfeledkezett a csodás
jellegről. 1876. xevtizedx 1875 áprilisban xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 a párizsi ytelepulesy párizs ytelepulesy párizs yorszagy Franciaország
ykodvegy nagyoperában Mermet yszemelynevy mermet yszemelynevy Mermet
yszemelynevy mermet yszemelynevy yszemelynevy Mermet yszemelynevy ykodvegy »Jeanne
d'Arc«-ja ycimy jeanne d'arc ycimy Jeanne d'Arc ycimy jeanne ycimy d'arc ycimy
ycimy Jeanne ycimy d'Arc ycimy ykodvegy került először színre, a francia ynemzetisegy
francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy
francia ynemzetisegy ykodvegy világváros minden notabilitásának jelenlétében, de
sok viszontagság után először a színház leégése gátolja színrehozatalát, aztán a
primadonna - betegségek nem engedték színre vitelét. Végre a szerzőnek meg volt
az elégtételes kárpótlása, mert Mme Krausz-szal yszemelynevy mme krausz
yszemelynevy Mme Krausz yszemelynevy mme yszemelynevy krausz yszemelynevy
yszemelynevy Mme yszemelynevy Krausz yszemelynevy ykodvegy a címszerepben, műve
nagy sikert aratott. Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy
Franciaország ykodvegy sokáig beszéltek az újdonságról, bár Mermet yszemelynevy
mermet yszemelynevy Mermet yszemelynevy mermet yszemelynevy yszemelynevy Mermet
yszemelynevy ykodvegy se győzte le a nehézségeket. Saját szövege drámaiatlan s a
zene se kitűnő. Jeanne d'Arc yszemelynevy jeanne d'arc yszemelynevy Jeanne
d'Arc yszemelynevy jeanne yszemelynevy d'arc yszemelynevy yszemelynevy Jeanne
yszemelynevy d'Arc yszemelynevy ykodvegy külső befolyás alatt szenved s nincs egyénítve.
A többi alak még jobban elvész a háttérben. Egyes mozzanatok azonban nagyszerűek
s megragadok és a misztikus elem befogása a zene által tolmácsolva van. szin_III.0484.pdf
III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Orleansi szűz - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
MUCIM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0484.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0484.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30014.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Orleansi
szűz
Szócikk: Orleansi szűz regényes szomj. 5 felv. Írta
Schiller Frigyes. Ford. Komlóssy Ferenc. Már 1824-ben szerepelt a székesfehérvári
társulat műsorán. Budán 1834. okt. 22-én mutatták be. Főszereplők: Kántorné (címszerep);
Dunois: Bartha János; Talbot: Megyeri Károly; Lionel: Fáncsy Lajos. Kolozsvárott
báró Kemény Miklós fordításában 1812 márc. 17-én adták először, Szenvei fordításában
1842. máj. 20-án. A Nemzeti Színházban első előadása 1855. jan. 8-án volt, amikor
Simontsits János névleges igazgatása mellett Fáncsy Lajos és Szigligeti Ede buzgólkodtak
a színház művészeti vezetése körül. A dátum igen érdekes azért, mert még a Bach-féle
abszolutizmus legsúlyosabb korszakába esik és a cenzúra mégis engedélyezte Schiller
drámáját, amely pedig hatalmas és heves tiltakozás az idegen uralom ellen. VII.
Lajos francia király vezérei ugyan az angol uralom ellen mennydörögnek és Jeanne
d'Arc az angolokat űzi ki francia területről: de akinek úgy tetszett, az 1855-ben
Magyarországra gondolhatott, ha az elnyomott francia népről esett szó Schillernél
és az osztrákokra gondolhatott akkor, amikor kemény szavak ütöttek bélyeget a francia
föld idegen zsarnokaira, az angolokra. De a cenzor előtt szent lehetett Schiller
neve és nyilván a Nemzeti Színház is tompította a túlontúl aktuális részleteket.
Az aktuális vonatkozások ellenére is mindössze kétszer ment az Orleansi szűz: a
január nyolcadikán tartott premier után másodszor máj. 26-án. Pedig a szereposztás
nem volt rossz. Jeanne d'Arcot a fiatal Bulyovszky Lilla játszotta, aki akkor még
a Nemzeti Színház tagja volt és röviddel utóbb vonult vissza egy esztendőre a színpadtól,
hogy azután Schiller eredeti német szövegével játssza az »Orleansi szűz«-et, Weimarban,
a Schiller-kultusz székhelyén. Utána 1859. szept. 26-án Komlóssy Ida vette át Jeanne
d'Arc szerepét, majd ismét nov. 7-én tűzték műsorra a darabot; azután 1893-ban a
Budai Színkörben Krecsányi Ignác társulata játszotta tizenötször »Az orleansi szűz«-et,
amely azóta nem is került aztán nálunk többé előadásra. Sebestyén Károly új fordításában
bemutatta a Magyar Színház is, 1923. jún. 16-án, Darvas Lilivel a címszerepben.
A többi szereplők: VII. Károly : Tarnai Ernő; Isabeau: Báthory Giza: Sorel Ágnes:
Pécsi Blanka; Fülöp: Toronyi Imre stb. (Jeanne d'Arc vértanú halála, ki végeztetése
óta folyton foglalkoztatta az írókat és zenészeket. »Mystére d'Orleans« volt az
első mű, mely 1439- ben, tehát nyolc évvel a tragédia után, került színre Orleansban.
Száz szereplő vett benne részt, kiknek egy része még akkor élő személyiségeket ábrázolt.
Az egész mű 20,529 sorból állott s Angliában kezdődik, hol Salisbury beszédére elhatározzák
a tábornokok, bevégzik Franciaország meghódítását és beveszik Orleanst, Csak a 7060-ik
sornál — az égben — jelenik meg VII. Károly imájára a szűz s aztán találkozik Baudricourtnál,
a királylyal és Szent Mihály arkangyallal. A mű ettől fogva szorosan ragaszkodik
a történelemhez, beleszőve a szentek vízióit, egész a patay-i ütközetig. Az utolsó
jelenet Jeanne d'Arc diadalmas bevonulását rajzolja. A nyelvezete elég erős s e
misztérium nagyon elterjedt, sőt utánozták is. Számos ilyen misztérium keletkezett,
mindig erősebb és erősebb színezettel, míg végre a 16. század végén a pont - a
- moussoni jezsuita zárdában egy tanár, Frontin du Duc, színpadra vitte növendékeivel
és III. Károly lothringi herceg előtt eljátszatta. Shakespeare, úgy látszik, tisztán
angol hagyományok után dolgozva, egészen rossz színben tünteti fel Jeanne d'Arcot.
Boszorkánynak rajzolja, ördögökkel körülvéve, ki dölyfösen tagadja meg saját édes
atyját s aki anyának állítja magát, hogy kivégeztetését késleltesse. Vernouloeus
louvaini tanár, 1629-ben latin tragédiának dolgozta fel a tárgyat. Az újabb korban
Schiller tragédiája a legismertebb. Operában Verdi vitte először színre, később
pedig Barbier szövegére Gounod. A Verdié teljesen gyönge mű, a Gounodé se sokat
ér. A feldolgozás két zátonyon feneklett meg: az egyik úgy tekintette Jeanne d'Arcot,
mint csupán küldetésű szüzet s ennélfogva teljesen kihagyta jelleméből a nőt; míg
a másik a nő mellett megfeledkezett a csodás jellegről. 1876. áprilisban a párizsi
nagyoperában Mermet »Jeanne d'Arc«-ja került először színre, a francia világváros
minden notabilitásának jelenlétében, de sok viszontagság után először a színház
leégése gátolja színrehozatalát, aztán a primadonna - betegségek nem engedték színre
vitelét. Végre a szerzőnek meg volt az elégtételes kárpótlása, mert Mme Krausz-szal
a címszerepben, műve nagy sikert aratott. Párizsban sokáig beszéltek az újdonságról,
bár Mermet se győzte le a nehézségeket. Saját szövege drámaiatlan s a zene se kitűnő.
Jeanne d'Arc külső befolyás alatt szenved s nincs egyénítve. A többi alak még jobban
elvész a háttérben. Egyes mozzanatok azonban nagyszerűek s megragadok és a misztikus
elem befogása a zene által tolmácsolva van. szin_III.0484.pdf III