Címszó: Paródia - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0522.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0522.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30197.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Paródia

Szócikk: Paródia (görög)xegyenlosegjelx (nyelv) (információ)  mellékének. A színpadi irodalomban annyi, mint nevetségessé tenni valamely komoly témát. Ilyen például Offenbach (személy) (információ)  mitologikus operettjei, melyekben a görög (nemzetiség) (információ)  isteneket kigúnyolja. A gúnyolódást »parodizálás«-nak hívjuk. A paródiának leghálásabb terrénuma a kabaré-színpad. A régi színészvilágban gyakori jelenség volt a parodizálás. Egressy Gáborról (személy) (információ)  is fel van jegyezve, hogy 1839-ben (időpont) kiparodizálta Csathó Pál (személy) (információ)  írót az »Aggszínész és leánya« (cím) Keserű (szerep) újságírójában. Náday Ferenc (személy) (információ)  Scribe (személy) (információ)  »Pajtáskodás«-ában (cím) Ábrányi Emil (személy) (információ)  maszkját vitte színpadra, majd az »Első«-ben (cím) (információ)  Wenzel Gusztáv (személy) jogtudóst, a »Bozóti Márta« (cím) Mancsá-ban (szerep) Kármán Lajost (személy) (információ)  parodizálta ki. szin_III.0522.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Paródia címszóvég 30197 Szócikk: Paródia (görög)xegyenlosegjelx ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy ynyelvy görög ynyelvy ykodvegy mellékének. A színpadi irodalomban annyi, mint nevetségessé tenni valamely komoly témát. Ilyen például Offenbach yszemelynevy offenbach yszemelynevy Offenbach yszemelynevy offenbach yszemelynevy yszemelynevy Offenbach yszemelynevy ykodvegy mitologikus operettjei, melyekben a görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy isteneket kigúnyolja. A gúnyolódást »parodizálás«-nak hívjuk. A paródiának leghálásabb terrénuma a kabaré-színpad. A régi színészvilágban gyakori jelenség volt a parodizálás. Egressy Gáborról yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy is fel van jegyezve, hogy 1839-ben kiparodizálta xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 Csathó Pál yszemelynevy csathó pál yszemelynevy Csathó Pál yszemelynevy csathó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Csathó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy írót az »Aggszínész és leánya« ycimy aggszínész és leánya ycimy Aggszínész és leánya ycimy aggszínész ycimy és ycimy leánya ycimy ycimy Aggszínész ycimy és ycimy leánya ycimy ykodvegy Keserű yszerepy keserű yszerepy Keserű yszerepy keserű yszerepy yszerepy Keserű yszerepy ykodvegy újságírójában. Náday Ferenc yszemelynevy náday ferenc yszemelynevy Náday Ferenc yszemelynevy náday yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Náday yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Scribe yszemelynevy scribe yszemelynevy Scribe yszemelynevy scribe yszemelynevy yszemelynevy Scribe yszemelynevy ykodvegy »Pajtáskodás«-ában ycimy pajtáskodás ycimy Pajtáskodás ycimy pajtáskodás ycimy ycimy Pajtáskodás ycimy ykodvegy Ábrányi Emil yszemelynevy ábrányi emil yszemelynevy Ábrányi Emil yszemelynevy ábrányi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy maszkját vitte színpadra, majd az »Első«-ben ycimy első ycimy Első ycimy első ycimy ycimy Első ycimy ykodvegy Wenzel Gusztáv yszemelynevy wenzel gusztáv yszemelynevy Wenzel Gusztáv yszemelynevy wenzel yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Wenzel yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy jogtudóst, a »Bozóti Márta« ycimy bozóti márta ycimy Bozóti Márta ycimy bozóti ycimy márta ycimy ycimy Bozóti ycimy Márta ycimy ykodvegy Mancsá-ban yszerepy mancsa yszerepy Mancsá yszerepy mancsa yszerepy yszerepy Mancsá yszerepy ykodvegy Kármán Lajost yszemelynevy kármán lajos yszemelynevy Kármán Lajos yszemelynevy kármán yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Kármán yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy parodizálta ki. szin_III.0522.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Paródia - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0522.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0522.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30197.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Paródia

Szócikk: Paródia (görög)xegyenlosegjelx mellékének. A színpadi irodalomban annyi, mint nevetségessé tenni valamely komoly témát. Ilyen például Offenbach mitologikus operettjei, melyekben a görög isteneket kigúnyolja. A gúnyolódást »parodizálás«-nak hívjuk. A paródiának leghálásabb terrénuma a kabaré-színpad. A régi színészvilágban gyakori jelenség volt a parodizálás. Egressy Gáborról is fel van jegyezve, hogy 1839-ben kiparodizálta Csathó Pál írót az »Aggszínész és leánya« Keserű újságírójában. Náday Ferenc Scribe »Pajtáskodás«-ában Ábrányi Emil maszkját vitte színpadra, majd az »Első«-ben Wenzel Gusztáv jogtudóst, a »Bozóti Márta« Mancsá-ban Kármán Lajost parodizálta ki. szin_III.0522.pdf III