Címszó: Paulay Ede - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1836

SZULETESIEVTIZED 1835

CSALADTAGJA Paulay György

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0528.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0528.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30220.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Paulay Ede

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530220.htm

 

Szócikk: Paulay Ede a magyar theatrális kultúra egyik legnagyobb alakja, a budapesti Nemzeti Színháznak (intézmény) (információ)  harmincegy esztendeig tagja, amiből 14 évet mint színész és drámai rendező, egy évet mint főrendező és 16 évet mint igazgató, illetve főigazgató töltött el. 1836. (időpont) március 15-én a zemplénmegyei (megye) Tokajban (megye) született, mint egy kincstári tisztviselő-család gyermeke nevelkedett. Atyja, P. György, (személy) megh. 18911. márc. 15-én, 81 éves korában; anyja, Zahorai Mária, (személy) megh. 1875. aug. 15-én, 61 éves korában. Sátoraljaújhelyen, (megye) Kassán, (megye) Budán (Budapest) iskolázott, hogy majd a szülők óhaja szerint a premontrei rendbe lépjen, ahol az ifjúságot fogja oktatni és előkészíteni a küzdelmes, nehéz életpályára. Ez a terv semmivé lett. A fiú lelkének sóvárígása más irányba vitte. Nem ifjúságot, de egy nemzetet oktatott és készített elő egy életsorra, amely az ő reménye szerint méltó lett volna az elmúlt ezredév dicsőségeihez .. Színész lett 1851-ben, (időpont) Kassán. (megye) A katedra helyett a színpadról hirdette az igazságot, amely a gondolatokban és szavakban él örök életet. Tíz esztendőnél tovább járta az ország első vidéki színpadjait: Kolozsvár, (megye) Szeged, (megye) Debrecen, (megye) Győr (megye) közönsége lelkesedett érte. Szerették komoly felfogásáért, hogy a színészet szentség és aki annak papja akar lenni, az egész lelkét áldozza fel az oltárán. Elsőrangú drámai színész volt, aki magával ragadta közönségét és akinek híre kitűnő volt. Vidéki színészkedése utolsó három esztendejét Kolozsvár (megye) kitűnő színházában tölté, mint színész és rendező; itt kapott meghívást Pestre (Budapest) a Nemzeti Színházhoz, (intézmény) (információ)  hogy mutatkozzon be néhány nagyobb szerepében. 1863. (időpont) augusztus havában lépett fel először mint Hamlet, (szerep) (információ)  azután játszott még »Bánk bán«-ban, (cím) (információ)  »Rang és mód«-ban, (cím) (információ)  »Seneterra marquis«-ban (cím) s olyan sikerrel, hogy a közönség nejével együtt kívánta szerződtetését és szeptember 1-től kezdve a színház tagjai között volt. A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  akkori együttesének keretében nem lett első és nem volt még az elsők között sem mint színjátszó, de nagy tanultsága, folytonos önképzése, olvasása, érdeklődése által mint a színész-kultúra embere a legelső lett, aki méltó utódja volt Egressy Gábornak (személy) (információ)  és Szigligeti Edének. (személy) (információ)  Kezdetben mint színész és rendező működött a színpadon, midőn 1877-ben (időpont) Szigligeti (személy) (információ)  igazgató lett, ő lépett mint drámai főrendező annak örökébe, amikor megszűnt színésznek lenni s minden tudását és erejét a színpadi rendezésnek szentelte, meg­osztván gondjait és fáradozását a színé- szeti tanodával is, ahol előbb tanár, majd pedig aligazgató lett. 1872-ben (időpont) nagyobb külföldi tanulmányutat tett. A nyugati államok előrehaladt színházi kulturáját tanulmányozandó, bejárta Francia-, (ország) (információ)  Német- (megye) (információ)  és Olaszországot (ország) és 1876-ban (időpont) ismét Párizsban (ország) és Londonban (ország) töltött hosszabb időt az ottani színpadok és drámairodalmak tanulmányozásában. Szigligeti, (személy) (információ)  a színház igazgatója, 1878. (időpont) jan. 19-én meghalt. Örökét más nem foglalhatta el, mint az, aki másfél évtized óta munkatársa és jobbkeze volt s akiben azok az erények, amelyek Szigligeti (személy) (információ)  működését oly kiválóvá tették, meg voltak. Őt nevezték hát ki a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  drámai igazgatójává, s az maradt egészen 1884. (időpont) szept. 27-éig, amikor az Opera (intézmény) (információ)  az Andrássy-úton új otthont kapott s a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  megszabadult a nagy tehertől, amely a drámai színjáték szabad fejlődésének oly nagy akadálya volt. P. akkor a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  főigazgatója lett s az maradt. 1894. (időpont) márc. 12-én bekövetkezett haláláig. (Érdemeiért 1881. (időpont) nov. 21-én a Ferenc József-rend (személy) lovagkeresztjével tüntették ki.) Paulay (személy) (információ)  jelentősége úgy a magyar drámai irodalom fellendítésében, mint a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  emelkedésének szempontjából rendkívül jelentős. Az ő rendkívül széles látókörébe esett az a magyar irodalom, amely őt jóval megelőzve alapját képezte a mai hatalmas, a művelt világ előtt oly, tiszteletet kivívott magyar drámai irodalomnak. Buzgó kutatásával rátalált azokra a régi darabokra, amelyek átdolgozva, fel­frissítve a magyar színpadnak kiváló mű­sordarabjaivá lettek. Ő volt az, aki Ma­dách »Ember tragédiája« c. drámai költeményével megajándékozta a magyar színpadot, hogy aztán a magyar lángelme egyelőre utolérhetetlen remeke a világ annyi közönsége előtt hirdesse a magyar költészet nagyságát. A magyar színpadra ő vezette fel a világköltészet legelső alakjainak egyikét — a mágikus Faustot, (cím) (információ)  aki Goethe (személy) (információ)  szelleme által nyerte igazi, örök életét. És azzal, hogy e két színre alkalmazáson kívül még 37 színművet fordított a nemzeti színpad számára — igazolja, hogy mennyire támasza volt annak Paulay Ede. (személy) (információ)  Cikkeivel is a magyar színészetet szolgálta. Tervezte, hogy megírja a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  történetét, de ez a munkája sohasem készült el, sőt jegyzetei is elvesztek, úgy hogy abból ma csak két- három levél maradt fenn a színház levéltárában. Működése a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  színpadán maradandó nyomokat hagyott. Ő a régi nagy gárda annyi jelesével kezdte ottani pályafutását, azután, amint azok egymásután letűntek a színpadról, Paulay (személy) (információ)  volt, aki a változott művészi erőkkel a régi tradíciókat védelmezve — új szellemet hozott a színpadra. Rendező-munkájával a színház sikereit, érdemeit s a magyar kultúrában elfoglalt helyzetét mindig öregbítette. Eltemették a kerepesi-úti temetőbe, díszsírhelyre, a 49. tábla első sorába, a 211. sírba. Síremlékleleplezése 1897. (időpont) szeptember 26-án volt. Sírkőfelirata: »Az eszmék erősbek A rossz anyagnál. Ezt ledöntheti Erőszak, az örökké élni fog.« 1925. (időpont) szept. 24-én a Közmunkák Tanácsa hozzájárult a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  abbeli kérelméhez, hogy a Szerecsen uccát Paulayról (személy) (információ)  nevezzék el. Nov. 2-án el is nevezték hivatalosan ezt az uccát a zseniális rendezőről. — P. első neje: Gvozdanovics Julia (személy) (néhol Gozdanovics), (személy) színésznő,, sz. 1829. (születés éve) febr. 8-án, Szabadkán, (megye) megh. 1880. máj. 1-én, Budapesten. (Budapest) Atyja G.Móric, (személy) mészáros, anyja Varga Apollónia. (személy) (információ)  Tizenhat éves korában férjhez ment Polakovics (személy) szabadkai (megye) ügyvédhez, s már akkor műkedvelősködött, amit férjével Pestre (Budapest) költözve itt is gyakran megismételt. A Nemzetiben (intézmény) (információ)  és a Várban rendezett műkedvelői előadásokon, a »Ravennai hős«-ben, (cím) »Dalma«-ban (cím) (információ)  stb. tetszéssel szerepelt, míg benső vágytól és külső biztatástól ösztönözve, teljesen a színészethez tért át. Havi (személy) (információ)  társulatánál kezdte, majd Szabóhoz (személy) (információ)  s utána Latabárhoz (személy) (információ)  szerződött. 1856-ban (időpont) Szabó (személy) (információ)  társulatával Bécsben (ország) is fellépett és szép sikert aratott. Az ötvenes években Debrecen, (megye) Arad, (megye) (információ)  Temesvár, (megye) Nagyvárad, (megye) Kolozsvár, (megye) Kassa, (megye) Pécs, (megye) Győr (megye) stb. közönsége előtt játszott és játéka mellett szépségével is hódított. 1858-ban (időpont) 3 este vendégszerepelt a Nemzetiben; (intézmény) (információ)  tetszett, de nem kapott szerződést. Ez időben Jánosi Emil (személy) (információ)  volt a férje. 1861-ben (időpont) Miskolcon (megye) ismerkedett meg Paulayval, (személy) (információ)  aki el is vette és 1863-ban (időpont) együtt a Nemzetihez (intézmény) (információ)  szerződtek. Eleinte a hősnők szerepkörére vágyott, de a társadalmi anyákkal nagyobb sikert ért el. Bercsényi Béla (személy) (információ)  és Váradi Antal (személy) (információ)  mondtak búcsúztatót koporsója felett. Második neje: Adorján Berta, (személy) (információ)  színésznő. (L.o.) (Rexa Dezső) (személy) (információ)  Paulay Ede (személy) (információ)  ismertebb színműfordításai ezek: »Alfonz úr«, (cím) vj. 3 felv. Írta: Dumas Sándor. (személy) (információ)  Bem. 1874. (időpont) ápr. »Bagdadi hercegnő« (cím) (információ)  (L. o.), »Bajazett«, (cím) »Borbála«, (cím) (1883.), (időpont) »Constantin abbé« (cím) (információ)  (L. o.), »Dolores és Drahomira« (cím) szomorúj. 5 felv. Írta: Weilen. (személy) »Egy csepp méreg«, (cím) (információ)  »Fernande« (cím) (információ)  (L. o.), »Figaro házassága« (cím) (információ)  vj.; »FrancilIon« (cím) (L. o.), »Gringoire« (cím) (információ)  (L. o.; ezt ketten is fordították.), »Haza«, (cím) tört. dr. 5 felv. Írta: Sardou. (személy) (információ)  Ford.: Szerdahelyi Kálmánnal (személy) (információ)  ; »Iphigenia Aulisban« (cím) (L. o.); »Iris bosszúja« (cím) , vj. 1 felv.; Írta: Ferrier Paul; (személy) (információ)  »Jó falusiak«, (cím) (információ)  szmű 5 felv. Írta: Sardou. (személy) (információ)  Ford. Szerdahelyi Kálmánnal, (személy) (információ)  1867. (időpont) nov. 15.; »Julia«, (cím) 1872. (időpont) aug. 26. Írta: Feuillet Octav; (személy) »Kis szórakozott«; (cím) (információ)  »Laury kisasszony«, (cím) vj., írta: Mosing (személy) (1871.); (időpont) »Megboldogult«, (cím) vígjáték; »Mirabeau ifjúsága«, (cím) Langlé Aylic (személy) (információ)  és Deslandes (személy) színműve. Bem. 1866. (időpont) ápr. 13.; »Munkások«, (cím) dr. 1 felv. Írta: Manuel Edmond, (személy) 1870. (időpont) aug. 27-én került színre; »Ne fogadj fel soha semmit!« (cím) (információ)  (1879. (időpont) Írta: Musset Alfréd). (személy) »Negyvenhetedik cikk«, (cím) dr. 5 felv. 1878. (időpont) máj, 24-én mutatták be. »Női harc«, (cím) (információ)  vj. Írta: Scribe. (személy) (információ)  »Odette« (cím) (információ)  (L. o.) »Párisi«, (cím) (információ)  »Phaedra« (cím) (L. o., ford. még: Csiky Gergely (személy) (információ)  is.); »Sphynx«, (cím) dr. 4 felv. Írta: Feuillet Octav. (személy) Bem. 1875. (időpont) márc. 15-én. »Szevillai borbély«, (cím) vj., írta: Beaumarchais. (személy) (információ)  Bem. 1881. (időpont) jan. 30. »Szikra«, (cím) vj. 1 felv. Írta: Pailleron. (személy) Bem. 1879. (időpont) okt. 10. »Utóirat«, (cím) vj., írta:Augier. (személy) (információ)  »Testvérek«, (cím) Goethe (személy) (információ)  1 felvonásos színműve. Bem. 1869. (időpont) jún. 23-án, stb. Paulay-korszak. (személy) (információ)  A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  történetében azt az időt, mely alatt Paulay Ede (személy) (információ)  volt a drámai igazgató: méltán nevezhetjük az ő nevéről. Ezt a korszakot azok az évek készítették elő, melyekben Paulay (személy) (információ)  — Szigligeti (személy) (információ)  igazgatósága alatt — már élénk részt vett a rendezés munkájában. Az a tizenhat esztendő pedig — 1878-tól (időpont) 1894-ig, (időpont) mialatt Paulay (személy) (információ)  igazgatói minőségben vezette a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  drámai munkáját — volt az igazi Paulay- (személy) (információ)  korszak, a színház történetének egyik legfényesebb fejezete. Paulay (személy) (információ)  a legjelesebb színházi emberek egyike volt. Színésznek távolról sem kiváló, de mint rendező és igazgató: párját ritkította. A Paulay-kor- szakban hatalmas lendületet vett a Nem­zeti Színház, s ha a sok fényes diadalban jelentékeny tényező volt is az akkor különösen nagy számban lévő ragyogó színészi tehetség, s ha a hazai drámairodalomnak is éppen akkor támadt — Szigligeti (személy) (információ)  munkája folytatójaként — olyan jeles és bámulatosan termékeny képviselője, mint Csiky Gergely (személy) (információ)  s a francia (nemzetiség) (információ)  vígjáték és középfajú dráma is — mely hazáján kívül mindenfelé s így nálunk is annyira hódí­tott — kiváló reprezentánsokkal dicsekedhetett: mindezek mellett szükség volt a műsort készítő, szerepet osztó, rendező, vezető igazgató, fordító Paulay Ede (személy) (információ)  rajongó színház-szeretetére vagiy tehetségére, éles szemére és fáradhatatlan munkaerejére, hogy a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tevékenységében résztvevő erők egy korszakos, állandó siker eredőjében összhangzatosan találkozzanak. Paulay (személy) (információ)  a magyar dráma múltján nagy kegyelettel, jelenén szinte megható érzéssel csüngött, s minden pajtáskodás nélkül felkarolva egy sereg fiatal írót, a jövő útját is megértéssel egyengette. Nagyon érdekes drámatörténeti sorozatokat rendezett, több éven át, idény kezdetén, megszólaltatva Bessenyeitől (személy) (információ)  kezdve sok méltatlanul mellőzött magyar írót. Paulay (személy) (információ)  kitűnő szeme látta meg az addig csakis könyvdrámának tartott — s a nagyközönség által bizony alig ismert — »Ember tragédiája« (cím) (információ)  színpadi értekét, s nem törődve a szándéka ellen előzőleg fölsorakoztatott aggodalmakkal és elriasztásra szánt intelmekkel, szinte elképzelhetetlen diadallal színpadra rendezte és vitte Madách (személy) (információ)  költői remekét. Paulay (személy) (információ)  mutatta be először színpadon Vörösmarty (személy) (információ)  félszázaddal előbb írt bájos vígjátékát, a »Csongor és Tündé«-t. (cím) (információ)  Csiky Gergely (személy) (információ)  a Paulay-korszakban (személy) (információ)  fejlődött ritka népszerű szerzővé s óriási diadalai Paulay (személy) (információ)  számára is babért jelentettek. Az idegen klasszikusok is kellő figyelemben részesültek a Paulay-korszak (személy) (információ)  alatt a Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  Shakespeare (személy) (információ)  egyik legmulatságosabb vígjátékát, a »Vizkereszt«-et, (cím) Paulay (személy) (információ)  adatta elő magyar színpadon először, »Cymbeline«-t (cím) (információ)  is, ezt az érdekes regényes drámát a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  szintén Paulay (személy) (információ)  alatt mutatta be. Moliére (személy) több darabjának: a »Férjek iskolájá«-nak, (cím) (információ)  az »Úrhatnám polgár«-nak, (cím) »A nők iskolája bírálatá«-nak (cím) elővételét is a százkezű Paulaynak (személy) (információ)  lehetett köszönni, ki Sophoklest (személy) (információ)  és Plautust, (személy) Calderont (személy) (információ)  és Racine-t (személy) (információ)  is nagy hatással szólaltatta meg, s Beaumarchais-nak (személy) (információ)  általa fordított híres »Figaro házasságá«-val (cím) (információ)  különösen nagy diadalt szerzett a sok nehéz feladatra hivatott és kötelezett Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  együttesének. A modern francia (nemzetiség) (információ)  darabok iránti előszeretete a színháznak már előbbi évek sikereiben gyökerezett. Újságok hasábjain már a 60-as évek alatt nem egy felszólalás történt a francia (nemzetiség) (információ)  színművek túlzott felkarolása ellen, miután azonban Paulay (személy) (információ)  rendezői és igazgatói működése idején nagyszerű virágzása volt a színpadon a gall szellemnek, az immár öregedni kezdő ifjabb Dumas (személy) és Augier (személy) (információ)  is ragyogtatván még néhány új darabjukban tehetségüket s mellettük Sardou, (személy) (információ)  Pailleron, (személy) Bisson (személy) (információ)  és társaik is sikert sikerre halmozván: nem csoda, ha Paulay (személy) (információ)  ki akarta használni az eme kitűnő francia (nemzetiség) (információ)  darabokban rejlő vonzóerőt s műsorában igen nagy teret juttatott nekik, pompásabbnál pompásabb estéket szerezve velük a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  új és visszahódított közönségének. Igaz, hogy nagyszerű gárda állott rendelkezésére a színház személyzetében, melynek legelső rendű tagjai: Szigeti József (személy) (információ)  és Feleky, (személy) (információ)  Újházi (személy) és Vízváry, (személy) (információ)  Nagy Imre, (személy) (információ)  Náday (személy) (információ)  és Halmi, (személy) (információ)  az akkor feltűnt fiatal Mihályfi Károly, (személy) (információ)  a nők közül Prielle Kornélia (személy) (információ)  és Szathmáryné, (személy) Jászai Mari (személy) (információ)  és Helvey Laura, (személy) (információ)  Molnárné Kocsisovszky Borcsa (személy) s a legifjabb nemzedékből Márkus Emilia, (személy) (információ)  Csillag Teréz (személy) (információ)  és Fáy Szeréna (személy) (információ)  voltak. A kiváló tehetségeknek ilyen gazdagsága az első nagy nemzedék óta nem volt a színházban. Hogy azonban ezekből a talentumokból olyan művészi együttes kovácsolódött össze, amilyen egész Európában (ország) kevés volt, s amely a Théátre Francais (intézmény) (információ)  színvonalára emelte Nemzeti Színházunkat, (intézmény) (információ)  annyira, hogy a 80-as években még Moliére-előadásaink (személy) is vetekedtek tökéletesség dolgában a Francais-beliekkel (intézmény) — az a Paulay-korszaknak (személy) (információ)  soha el nem muló dicsősége, s jelentékeny részben a Paulay (személy) (információ)  vezető szelleme és rendező-keze felejthetetlen munkájának volt köszönhető. Az első híres gárda nagyjai — Szentpétery (személy) (információ)  és Megyeri, (személy) (információ)  Egressy (személy) (információ)  és id. Lendvay, (személy) László (személy) (információ)  és Fáncsy, (személy) (információ)  Laborfalvi Róza (személy) (információ)  és Lendvayné Hivatal Anikó (személy) — a művészi egyéniséget illetőleg bizonyára nem állottak hátrább a 80-as évek fényes színész-csapatának hőseinél. De az összjáték jelentősége azelőtt még nem domborodott annyira ki, sikerének titka sem volt eléggé ismeretes és a nagy tehetségekben jelentkező fényes csillagok még inkább csak magukban ragyogtak a színpadon, sokszor nagyon is szürke és elmosódó környezetükben. Paulay (személy) (információ)  volt valójában az első színház-igazgató, akinek jó szeme és erős keze keresztül tudta vinni az egyes szereplők játékának igazán művészi összeegyeztetését és kiegyenlítését, az előadás egyes részleteinek megfelelő kiélesítését és szükséges letompítását. A Paulay (személy) (információ)  együttesében a legkiválóbb szereplők sem játszottak kizárólag a maguk kezére és dicsőségére, s a jól fegyelmezett középszerű színjátszók is nem csekély mérvben járultak hozzá az egyöntetű előadások sikeréhez. Ez volt a Paulay-korszak (személy) (információ)  egjyik legjellegzetesebb vonása, színészettörténeti nevezetes jelentőséige és soha eléggé nem dicsérhető halhatatlan érdeme. (sz.k.) szin_III.0528.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Paulay Ede címszóvég 30220 Szócikk: Paulay Ede a magyar theatrális kultúra egyik legnagyobb alakja, a budapesti Nemzeti Színháznak yintezmenyy budapesti nemzeti színház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy harmincegy esztendeig tagja, amiből 14 évet mint színész és drámai rendező, egy évet mint főrendező és 16 évet mint igazgató, illetve főigazgató töltött el. 1836. március xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 15-én a zemplénmegyei ytelepulesy zemplénmegye ytelepulesy zemplénmegye ymegyey zemplén megye ykodvegy Tokajban ytelepulesy tokaj ytelepulesy Tokaj ymegyey zemplén megye ykodvegy született, mint egy kincstári tisztviselő-család gyermeke nevelkedett. Atyja, P. György, yszemelynevy p. györgy yszemelynevy P. György yszemelynevy p. yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy P. yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy megh. 18911. márc. 15-én, 81 éves korában; anyja, Zahorai Mária, yszemelynevy zahorai mária yszemelynevy Zahorai Mária yszemelynevy zahorai yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Zahorai yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy megh. 1875. aug. 15-én, 61 éves korában. Sátoraljaújhelyen, ytelepulesy sátoraljaújhely ytelepulesy Sátoraljaújhely ymegyey zemplén megye ykodvegy Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy iskolázott, hogy majd a szülők óhaja szerint a premontrei rendbe lépjen, ahol az ifjúságot fogja oktatni és előkészíteni a küzdelmes, nehéz életpályára. Ez a terv semmivé lett. A fiú lelkének sóvárígása más irányba vitte. Nem ifjúságot, de egy nemzetet oktatott és készített elő egy életsorra, amely az ő reménye szerint méltó lett volna az elmúlt ezredév dicsőségeihez .. Színész lett 1851-ben, xevtizedx 1855 Kassán. xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy A katedra helyett a színpadról hirdette az igazságot, amely a gondolatokban és szavakban él örök életet. Tíz esztendőnél tovább járta az ország első vidéki színpadjait: Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Szeged, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Debrecen, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Győr ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy közönsége lelkesedett érte. Szerették komoly felfogásáért, hogy a színészet szentség és aki annak papja akar lenni, az egész lelkét áldozza fel az oltárán. Elsőrangú drámai színész volt, aki magával ragadta közönségét és akinek híre kitűnő volt. Vidéki színészkedése utolsó három esztendejét Kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy kitűnő színházában tölté, mint színész és rendező; itt kapott meghívást Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Nemzeti Színházhoz, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy hogy mutatkozzon be néhány nagyobb szerepében. 1863. xevtizedx 1865 augusztus xtalanevtizedx 1875 havában lépett fel először mint Hamlet, yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy azután játszott még »Bánk bán«-ban, ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy »Rang és mód«-ban, ycimy rang és mód ycimy Rang és mód ycimy rang ycimy és ycimy mód ycimy ycimy Rang ycimy és ycimy mód ycimy ykodvegy »Seneterra marquis«-ban ycimy seneterra marquis ycimy Seneterra marquis ycimy seneterra ycimy marquis ycimy ycimy Seneterra ycimy marquis ycimy ykodvegy s olyan sikerrel, hogy a közönség nejével együtt kívánta szerződtetését és szeptember 1-től kezdve a színház tagjai között volt. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy akkori együttesének keretében nem lett első és nem volt még az elsők között sem mint színjátszó, de nagy tanultsága, folytonos önképzése, olvasása, érdeklődése által mint a színész-kultúra embere a legelső lett, aki méltó utódja volt Egressy Gábornak yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy és Szigligeti Edének. yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Edé yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Edé yszemelynevy ykodvegy Kezdetben mint színész és rendező működött a színpadon, midőn 1877-ben xevtizedx 1875 Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy igazgató lett, ő lépett mint drámai főrendező annak örökébe, amikor megszűnt színésznek lenni s minden tudását és erejét a színpadi rendezésnek szentelte, meg­osztván gondjait és fáradozását a színé- szeti tanodával is, ahol előbb tanár, majd pedig aligazgató lett. 1872-ben nagyobb külföldi tanulmányutat tett. A nyugati államok előrehaladt színházi kulturáját tanulmányozandó, bejárta Francia-, ytelepulesy francia ytelepulesy Francia yorszagy Franciaország ykodvegy Német- ytelepulesy német ytelepulesy Német ymegyey torontál megye ykodvegy és Olaszországot ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy és 1876-ban ismét Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy és Londonban ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy töltött hosszabb időt az ottani színpadok és drámairodalmak tanulmányozásában. Szigligeti, yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy a színház igazgatója, 1878. jan. 19-én meghalt. Örökét más nem foglalhatta el, mint az, aki másfél évtized óta munkatársa és jobbkeze volt s akiben azok az erények, amelyek Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy működését oly kiválóvá tették, meg voltak. Őt nevezték hát ki a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy drámai igazgatójává, s az maradt egészen 1884. xevtizedx 1885 szept. 27-éig, amikor az Opera yintezmenyy opera yintezmenyy Opera yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy Opera yintezmenyy ykodvegy az Andrássy-úton új otthont kapott s a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megszabadult a nagy tehertől, amely a drámai színjáték szabad fejlődésének oly nagy akadálya volt. P. akkor a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy főigazgatója lett s az maradt. 1894. xevtizedx 1895 márc. 12-én bekövetkezett haláláig. (Érdemeiért 1881. xevtizedx 1885 nov. 21-én a Ferenc József-rend yszemelynevy ferenc józsef yszemelynevy Ferenc József yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy lovagkeresztjével tüntették ki.) Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy jelentősége úgy a magyar drámai irodalom fellendítésében, mint a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy emelkedésének szempontjából rendkívül jelentős. Az ő rendkívül széles látókörébe esett az a magyar irodalom, amely őt jóval megelőzve alapját képezte a mai hatalmas, a művelt világ előtt oly, tiszteletet kivívott magyar drámai irodalomnak. Buzgó kutatásával rátalált azokra a régi darabokra, amelyek átdolgozva, fel­frissítve a magyar színpadnak kiváló mű­sordarabjaivá lettek. Ő volt az, aki Ma­dách »Ember tragédiája« c. drámai költeményével megajándékozta a magyar színpadot, hogy aztán a magyar lángelme egyelőre utolérhetetlen remeke a világ annyi közönsége előtt hirdesse a magyar költészet nagyságát. A magyar színpadra ő vezette fel a világköltészet legelső alakjainak egyikét — a mágikus Faustot, ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy aki Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe yszemelynevy ykodvegy szelleme által nyerte igazi, örök életét. És azzal, hogy e két színre alkalmazáson kívül még 37 színművet fordított a nemzeti színpad számára — igazolja, hogy mennyire támasza volt annak Paulay Ede. yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Cikkeivel is a magyar színészetet szolgálta. Tervezte, hogy megírja a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy történetét, de ez a munkája sohasem készült el, sőt jegyzetei is elvesztek, úgy hogy abból ma csak két- három levél maradt fenn a színház levéltárában. Működése a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy színpadán maradandó nyomokat hagyott. Ő a régi nagy gárda annyi jelesével kezdte ottani pályafutását, azután, amint azok egymásután letűntek a színpadról, Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy volt, aki a változott művészi erőkkel a régi tradíciókat védelmezve — új szellemet hozott a színpadra. Rendező-munkájával a színház sikereit, érdemeit s a magyar kultúrában elfoglalt helyzetét mindig öregbítette. Eltemették a kerepesi-úti temetőbe, díszsírhelyre, a 49. tábla első sorába, a 211. sírba. Síremlékleleplezése 1897. xevtizedx 1895 szeptember 26-án volt. Sírkőfelirata: »Az eszmék erősbek A rossz anyagnál. Ezt ledöntheti Erőszak, az örökké élni fog.« 1925. xevtizedx 1925 szept. 24-én a Közmunkák Tanácsa hozzájárult a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy abbeli kérelméhez, hogy a Szerecsen uccát Paulayról yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy nevezzék el. Nov. 2-án el is nevezték hivatalosan ezt az uccát a zseniális rendezőről. — P. első neje: Gvozdanovics Julia yszemelynevy gvozdanovics julia yszemelynevy Gvozdanovics Julia yszemelynevy gvozdanovics yszemelynevy julia yszemelynevy yszemelynevy Gvozdanovics yszemelynevy Julia yszemelynevy ykodvegy (néhol Gozdanovics), yszemelynevy gozdanovics yszemelynevy Gozdanovics yszemelynevy gozdanovics yszemelynevy yszemelynevy Gozdanovics yszemelynevy ykodvegy színésznő,, sz. 1829. xevtizedx 1825 febr. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 8-án, Szabadkán, ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy megh. 1880. máj. 1-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja G.Móric, yszemelynevy g.móric yszemelynevy G.Móric yszemelynevy g.móric yszemelynevy yszemelynevy G.Móric yszemelynevy ykodvegy mészáros, anyja Varga Apollónia. yszemelynevy varga apollónia yszemelynevy Varga Apollónia yszemelynevy varga yszemelynevy apollónia yszemelynevy yszemelynevy Varga yszemelynevy Apollónia yszemelynevy ykodvegy Tizenhat éves korában férjhez ment Polakovics yszemelynevy polakovics yszemelynevy Polakovics yszemelynevy polakovics yszemelynevy yszemelynevy Polakovics yszemelynevy ykodvegy szabadkai ytelepulesy szabadka ytelepulesy szabadka ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy ügyvédhez, s már akkor műkedvelősködött, amit férjével Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy költözve itt is gyakran megismételt. A Nemzetiben yintezmenyy nemzeti yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy és a Várban rendezett műkedvelői előadásokon, a »Ravennai hős«-ben, ycimy ravennai hős ycimy Ravennai hős ycimy ravennai ycimy hős ycimy ycimy Ravennai ycimy hős ycimy ykodvegy »Dalma«-ban ycimy dalma ycimy Dalma ycimy dalma ycimy ycimy Dalma ycimy ykodvegy stb. tetszéssel szerepelt, míg benső vágytól és külső biztatástól ösztönözve, teljesen a színészethez tért át. Havi yszemelynevy havi yszemelynevy Havi yszemelynevy havi yszemelynevy yszemelynevy Havi yszemelynevy ykodvegy társulatánál kezdte, majd Szabóhoz yszemelynevy szabó yszemelynevy Szabó yszemelynevy szabó yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy ykodvegy s utána Latabárhoz yszemelynevy latabár yszemelynevy Latabár yszemelynevy latabár yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy ykodvegy szerződött. 1856-ban xevtizedx 1855 Szabó yszemelynevy szabó yszemelynevy Szabó yszemelynevy szabó yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy ykodvegy társulatával Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy is fellépett és szép sikert aratott. Az ötvenes években Debrecen, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Arad, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Temesvár, ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Nagyvárad, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Kassa, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Pécs, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Győr ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy stb. közönsége előtt játszott és játéka mellett szépségével is hódított. 1858-ban 3 xtalanevtizedx 1865 este vendégszerepelt a Nemzetiben; yintezmenyy nemzeti yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tetszett, de nem kapott szerződést. Ez időben Jánosi Emil yszemelynevy jánosi emil yszemelynevy Jánosi Emil yszemelynevy jánosi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Jánosi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy volt a férje. 1861-ben xevtizedx 1865 Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy ismerkedett meg Paulayval, yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy aki el is vette és 1863-ban együtt xtalanevtizedx 1875 a Nemzetihez yintezmenyy nemzeti yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződtek. Eleinte a hősnők szerepkörére vágyott, de a társadalmi anyákkal nagyobb sikert ért el. Bercsényi Béla yszemelynevy bercsényi béla yszemelynevy Bercsényi Béla yszemelynevy bercsényi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Bercsényi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy és Váradi Antal yszemelynevy váradi antal yszemelynevy Váradi Antal yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy mondtak búcsúztatót koporsója felett. Második neje: Adorján Berta, yszemelynevy adorján berta yszemelynevy Adorján Berta yszemelynevy adorján yszemelynevy berta yszemelynevy yszemelynevy Adorján yszemelynevy Berta yszemelynevy ykodvegy színésznő. (L.o.) (Rexa Dezső) yszemelynevy rexa dezső yszemelynevy Rexa Dezső yszemelynevy rexa yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Rexa yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy ismertebb színműfordításai ezek: »Alfonz úr«, ycimy alfonz úr ycimy Alfonz úr ycimy alfonz ycimy úr ycimy ycimy Alfonz ycimy úr ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Írta: Dumas Sándor. yszemelynevy dumas sándor yszemelynevy Dumas Sándor yszemelynevy dumas yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Dumas yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Bem. 1874. xevtizedx 1875 ápr. xtalanevtizedx 1885 »Bagdadi hercegnő« ycimy bagdadi hercegnő ycimy Bagdadi hercegnő ycimy bagdadi ycimy hercegnő ycimy ycimy Bagdadi ycimy hercegnő ycimy ykodvegy (L. o.), »Bajazett«, ycimy bajazett ycimy Bajazett ycimy bajazett ycimy ycimy Bajazett ycimy ykodvegy »Borbála«, ycimy borbála ycimy Borbála ycimy borbála ycimy ycimy Borbála ycimy ykodvegy (1883.), xevtizedx 1885 »Constantin abbé« ycimy constantin abbe ycimy Constantin abbé ycimy constantin ycimy abbe ycimy ycimy Constantin ycimy abbé ycimy ykodvegy (L. o.), »Dolores és Drahomira« ycimy dolores és drahomira ycimy Dolores és Drahomira ycimy dolores ycimy és ycimy drahomira ycimy ycimy Dolores ycimy és ycimy Drahomira ycimy ykodvegy szomorúj. 5 felv. Írta: Weilen. yszemelynevy weilen yszemelynevy Weilen yszemelynevy weilen yszemelynevy yszemelynevy Weilen yszemelynevy ykodvegy »Egy csepp méreg«, ycimy egy csepp méreg ycimy Egy csepp méreg ycimy egy ycimy csepp ycimy méreg ycimy ycimy Egy ycimy csepp ycimy méreg ycimy ykodvegy »Fernande« ycimy fernande ycimy Fernande ycimy fernande ycimy ycimy Fernande ycimy ykodvegy (L. o.), »Figaro házassága« ycimy figaro házassága ycimy Figaro házassága ycimy figaro ycimy házassága ycimy ycimy Figaro ycimy házassága ycimy ykodvegy vj.; »FrancilIon« ycimy francilion ycimy FrancilIon ycimy francilion ycimy ycimy FrancilIon ycimy ykodvegy (L. o.), »Gringoire« ycimy gringoire ycimy Gringoire ycimy gringoire ycimy ycimy Gringoire ycimy ykodvegy (L. o.; ezt ketten is fordították.), »Haza«, ycimy haza ycimy Haza ycimy haza ycimy ycimy Haza ycimy ykodvegy tört. dr. 5 felv. Írta: Sardou. yszemelynevy sardou yszemelynevy Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou yszemelynevy ykodvegy Ford.: Szerdahelyi Kálmánnal yszemelynevy szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy ; »Iphigenia Aulisban« ycimy iphigenia aulisban ycimy Iphigenia Aulisban ycimy iphigenia ycimy aulisban ycimy ycimy Iphigenia ycimy Aulisban ycimy ykodvegy (L. o.); »Iris bosszúja« ycimy iris bosszúja ycimy Iris bosszúja ycimy iris ycimy bosszúja ycimy ycimy Iris ycimy bosszúja ycimy ykodvegy , vj. 1 felv.; Írta: Ferrier Paul; yszemelynevy ferrier paul yszemelynevy Ferrier Paul yszemelynevy ferrier yszemelynevy paul yszemelynevy yszemelynevy Ferrier yszemelynevy Paul yszemelynevy ykodvegy »Jó falusiak«, ycimy jó falusiak ycimy Jó falusiak ycimy jó ycimy falusiak ycimy ycimy Jó ycimy falusiak ycimy ykodvegy szmű 5 felv. Írta: Sardou. yszemelynevy sardou yszemelynevy Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou yszemelynevy ykodvegy Ford. Szerdahelyi Kálmánnal, yszemelynevy szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy 1867. xevtizedx 1865 nov. xtalanevtizedx 1875 15.; »Julia«, ycimy julia ycimy Julia ycimy julia ycimy ycimy Julia ycimy ykodvegy 1872. xevtizedx 1875 aug. 26. Írta: Feuillet Octav; yszemelynevy feuillet octav yszemelynevy Feuillet Octav yszemelynevy feuillet yszemelynevy octav yszemelynevy yszemelynevy Feuillet yszemelynevy Octav yszemelynevy ykodvegy »Kis szórakozott«; ycimy kis szórakozott ycimy Kis szórakozott ycimy kis ycimy szórakozott ycimy ycimy Kis ycimy szórakozott ycimy ykodvegy »Laury kisasszony«, ycimy laury kisasszony ycimy Laury kisasszony ycimy laury ycimy kisasszony ycimy ycimy Laury ycimy kisasszony ycimy ykodvegy vj., írta: Mosing yszemelynevy mosing yszemelynevy Mosing yszemelynevy mosing yszemelynevy yszemelynevy Mosing yszemelynevy ykodvegy (1871.); »Megboldogult«, ycimy megboldogult ycimy Megboldogult ycimy megboldogult ycimy ycimy Megboldogult ycimy ykodvegy vígjáték; »Mirabeau ifjúsága«, ycimy mirabeau ifjúsága ycimy Mirabeau ifjúsága ycimy mirabeau ycimy ifjúsága ycimy ycimy Mirabeau ycimy ifjúsága ycimy ykodvegy Langlé Aylic yszemelynevy langlé aylic yszemelynevy Langlé Aylic yszemelynevy langlé yszemelynevy aylic yszemelynevy yszemelynevy Langlé yszemelynevy Aylic yszemelynevy ykodvegy és Deslandes yszemelynevy deslandes yszemelynevy Deslandes yszemelynevy deslandes yszemelynevy yszemelynevy Deslandes yszemelynevy ykodvegy színműve. Bem. 1866. xevtizedx 1865 ápr. xtalanevtizedx 1875 13.; »Munkások«, ycimy munkások ycimy Munkások ycimy munkások ycimy ycimy Munkások ycimy ykodvegy dr. 1 felv. Írta: Manuel Edmond, yszemelynevy manuel edmond yszemelynevy Manuel Edmond yszemelynevy manuel yszemelynevy edmond yszemelynevy yszemelynevy Manuel yszemelynevy Edmond yszemelynevy ykodvegy 1870. xevtizedx 1875 aug. 27-én került színre; »Ne fogadj fel soha semmit!« ycimy ne fogadj fel soha semmit! ycimy Ne fogadj fel soha semmit! ycimy ne ycimy fogadj ycimy fel ycimy soha ycimy semmit! ycimy ycimy Ne ycimy fogadj ycimy fel ycimy soha ycimy semmit! ycimy ykodvegy (1879. Írta: Musset Alfréd). yszemelynevy musset alfréd yszemelynevy Musset Alfréd yszemelynevy musset yszemelynevy alfréd yszemelynevy yszemelynevy Musset yszemelynevy Alfréd yszemelynevy ykodvegy »Negyvenhetedik cikk«, ycimy negyvenhetedik cikk ycimy Negyvenhetedik cikk ycimy negyvenhetedik ycimy cikk ycimy ycimy Negyvenhetedik ycimy cikk ycimy ykodvegy dr. 5 felv. 1878. máj, 24-én mutatták be. »Női harc«, ycimy női harc ycimy Női harc ycimy női ycimy harc ycimy ycimy Női ycimy harc ycimy ykodvegy vj. Írta: Scribe. yszemelynevy scribe yszemelynevy Scribe yszemelynevy scribe yszemelynevy yszemelynevy Scribe yszemelynevy ykodvegy »Odette« ycimy odette ycimy Odette ycimy odette ycimy ycimy Odette ycimy ykodvegy (L. o.) »Párisi«, ycimy párisi ycimy Párisi ycimy párisi ycimy ycimy Párisi ycimy ykodvegy »Phaedra« ycimy phaedra ycimy Phaedra ycimy phaedra ycimy ycimy Phaedra ycimy ykodvegy (L. o., ford. még: Csiky Gergely yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy is.); »Sphynx«, ycimy sphynx ycimy Sphynx ycimy sphynx ycimy ycimy Sphynx ycimy ykodvegy dr. 4 felv. Írta: Feuillet Octav. yszemelynevy feuillet octav yszemelynevy Feuillet Octav yszemelynevy feuillet yszemelynevy octav yszemelynevy yszemelynevy Feuillet yszemelynevy Octav yszemelynevy ykodvegy Bem. 1875. márc. xtalanevtizedx 1885 15-én. »Szevillai borbély«, ycimy szevillai borbély ycimy Szevillai borbély ycimy szevillai ycimy borbély ycimy ycimy Szevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy vj., írta: Beaumarchais. yszemelynevy beaumarchais yszemelynevy Beaumarchais yszemelynevy beaumarchais yszemelynevy yszemelynevy Beaumarchais yszemelynevy ykodvegy Bem. 1881. xevtizedx 1885 jan. 30. »Szikra«, ycimy szikra ycimy Szikra ycimy szikra ycimy ycimy Szikra ycimy ykodvegy vj. 1 felv. Írta: Pailleron. yszemelynevy pailleron yszemelynevy Pailleron yszemelynevy pailleron yszemelynevy yszemelynevy Pailleron yszemelynevy ykodvegy Bem. 1879. xevtizedx 1875 okt. 10. »Utóirat«, ycimy utóirat ycimy Utóirat ycimy utóirat ycimy ycimy Utóirat ycimy ykodvegy vj., írta:Augier. yszemelynevy augier yszemelynevy Augier yszemelynevy augier yszemelynevy yszemelynevy Augier yszemelynevy ykodvegy »Testvérek«, ycimy testvérek ycimy Testvérek ycimy testvérek ycimy ycimy Testvérek ycimy ykodvegy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe yszemelynevy ykodvegy 1 felvonásos színműve. Bem. 1869. xevtizedx 1865 jún. xtalanevtizedx 1875 23-án, stb. Paulay-korszak. yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy történetében azt az időt, mely alatt Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy volt a drámai igazgató: méltán nevezhetjük az ő nevéről. Ezt a korszakot azok az évek készítették elő, melyekben Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy — Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy igazgatósága alatt — már élénk részt vett a rendezés munkájában. Az a tizenhat esztendő pedig — 1878-tól xevtizedx 1875 1894-ig, xevtizedx 1895 mialatt Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy igazgatói minőségben vezette a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy drámai munkáját — volt az igazi Paulay- yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy korszak, a színház történetének egyik legfényesebb fejezete. Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy a legjelesebb színházi emberek egyike volt. Színésznek távolról sem kiváló, de mint rendező és igazgató: párját ritkította. A Paulay-kor- szakban hatalmas lendületet vett a Nem­zeti Színház, s ha a sok fényes diadalban jelentékeny tényező volt is az akkor különösen nagy számban lévő ragyogó színészi tehetség, s ha a hazai drámairodalomnak is éppen akkor támadt — Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy munkája folytatójaként — olyan jeles és bámulatosan termékeny képviselője, mint Csiky Gergely yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy s a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy vígjáték és középfajú dráma is — mely hazáján kívül mindenfelé s így nálunk is annyira hódí­tott — kiváló reprezentánsokkal dicsekedhetett: mindezek mellett szükség volt a műsort készítő, szerepet osztó, rendező, vezető igazgató, fordító Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy rajongó színház-szeretetére vagiy tehetségére, éles szemére és fáradhatatlan munkaerejére, hogy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tevékenységében résztvevő erők egy korszakos, állandó siker eredőjében összhangzatosan találkozzanak. Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy a magyar dráma múltján nagy kegyelettel, jelenén szinte megható érzéssel csüngött, s minden pajtáskodás nélkül felkarolva egy sereg fiatal írót, a jövő útját is megértéssel egyengette. Nagyon érdekes drámatörténeti sorozatokat rendezett, több éven át, idény kezdetén, megszólaltatva Bessenyeitől yszemelynevy bessenyei yszemelynevy Bessenyei yszemelynevy bessenyei yszemelynevy yszemelynevy Bessenyei yszemelynevy ykodvegy kezdve sok méltatlanul mellőzött magyar írót. Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy kitűnő szeme látta meg az addig csakis könyvdrámának tartott — s a nagyközönség által bizony alig ismert — »Ember tragédiája« ycimy ember tragédiája ycimy Ember tragédiája ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Ember ycimy tragédiája ycimy ykodvegy színpadi értekét, s nem törődve a szándéka ellen előzőleg fölsorakoztatott aggodalmakkal és elriasztásra szánt intelmekkel, szinte elképzelhetetlen diadallal színpadra rendezte és vitte Madách yszemelynevy madách yszemelynevy Madách yszemelynevy madách yszemelynevy yszemelynevy Madách yszemelynevy ykodvegy költői remekét. Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy mutatta be először színpadon Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy félszázaddal előbb írt bájos vígjátékát, a »Csongor és Tündé«-t. ycimy csongor és tünde ycimy Csongor és Tündé ycimy csongor ycimy és ycimy tünde ycimy ycimy Csongor ycimy és ycimy Tündé ycimy ykodvegy Csiky Gergely yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy a Paulay-korszakban yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy fejlődött ritka népszerű szerzővé s óriási diadalai Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy számára is babért jelentettek. Az idegen klasszikusok is kellő figyelemben részesültek a Paulay-korszak yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy alatt a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy egyik legmulatságosabb vígjátékát, a »Vizkereszt«-et, ycimy vizkereszt ycimy Vizkereszt ycimy vizkereszt ycimy ycimy Vizkereszt ycimy ykodvegy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy adatta elő magyar színpadon először, »Cymbeline«-t ycimy cymbeline ycimy Cymbeline ycimy cymbeline ycimy ycimy Cymbeline ycimy ykodvegy is, ezt az érdekes regényes drámát a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szintén Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy alatt mutatta be. Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére yszemelynevy ykodvegy több darabjának: a »Férjek iskolájá«-nak, ycimy férjek iskolája ycimy Férjek iskolájá ycimy férjek ycimy iskolája ycimy ycimy Férjek ycimy iskolájá ycimy ykodvegy az »Úrhatnám polgár«-nak, ycimy úrhatnám polgár ycimy Úrhatnám polgár ycimy úrhatnám ycimy polgár ycimy ycimy Úrhatnám ycimy polgár ycimy ykodvegy »A nők iskolája bírálatá«-nak ycimy a nők iskolája bírálata ycimy A nők iskolája bírálatá ycimy a ycimy nők ycimy iskolája ycimy bírálata ycimy ycimy A ycimy nők ycimy iskolája ycimy bírálatá ycimy ykodvegy elővételét is a százkezű Paulaynak yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy lehetett köszönni, ki Sophoklest yszemelynevy sophokles yszemelynevy Sophokles yszemelynevy sophokles yszemelynevy yszemelynevy Sophokles yszemelynevy ykodvegy és Plautust, yszemelynevy plautus yszemelynevy Plautus yszemelynevy plautus yszemelynevy yszemelynevy Plautus yszemelynevy ykodvegy Calderont yszemelynevy calderon yszemelynevy Calderon yszemelynevy calderon yszemelynevy yszemelynevy Calderon yszemelynevy ykodvegy és Racine-t yszemelynevy racine yszemelynevy Racine yszemelynevy racine yszemelynevy yszemelynevy Racine yszemelynevy ykodvegy is nagy hatással szólaltatta meg, s Beaumarchais-nak yszemelynevy beaumarchais yszemelynevy Beaumarchais yszemelynevy beaumarchais yszemelynevy yszemelynevy Beaumarchais yszemelynevy ykodvegy általa fordított híres »Figaro házasságá«-val ycimy figaro házassága ycimy Figaro házasságá ycimy figaro ycimy házassága ycimy ycimy Figaro ycimy házasságá ycimy ykodvegy különösen nagy diadalt szerzett a sok nehéz feladatra hivatott és kötelezett Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy együttesének. A modern francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy darabok iránti előszeretete a színháznak már előbbi évek sikereiben gyökerezett. Újságok hasábjain már a 60-as évek alatt nem egy felszólalás történt a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy színművek túlzott felkarolása ellen, miután azonban Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy rendezői és igazgatói működése idején nagyszerű virágzása volt a színpadon a gall szellemnek, az immár öregedni kezdő ifjabb Dumas yszemelynevy ifjabb dumas yszemelynevy ifjabb Dumas yszemelynevy ifjabb yszemelynevy dumas yszemelynevy yszemelynevy ifjabb yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy és Augier yszemelynevy augier yszemelynevy Augier yszemelynevy augier yszemelynevy yszemelynevy Augier yszemelynevy ykodvegy is ragyogtatván még néhány új darabjukban tehetségüket s mellettük Sardou, yszemelynevy sardou yszemelynevy Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou yszemelynevy ykodvegy Pailleron, yszemelynevy pailleron yszemelynevy Pailleron yszemelynevy pailleron yszemelynevy yszemelynevy Pailleron yszemelynevy ykodvegy Bisson yszemelynevy bisson yszemelynevy Bisson yszemelynevy bisson yszemelynevy yszemelynevy Bisson yszemelynevy ykodvegy és társaik is sikert sikerre halmozván: nem csoda, ha Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy ki akarta használni az eme kitűnő francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy darabokban rejlő vonzóerőt s műsorában igen nagy teret juttatott nekik, pompásabbnál pompásabb estéket szerezve velük a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy új és visszahódított közönségének. Igaz, hogy nagyszerű gárda állott rendelkezésére a színház személyzetében, melynek legelső rendű tagjai: Szigeti József yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és Feleky, yszemelynevy feleky yszemelynevy Feleky yszemelynevy feleky yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy ykodvegy Újházi yszemelynevy újházi yszemelynevy Újházi yszemelynevy újházi yszemelynevy yszemelynevy Újházi yszemelynevy ykodvegy és Vízváry, yszemelynevy vízváry yszemelynevy Vízváry yszemelynevy vízváry yszemelynevy yszemelynevy Vízváry yszemelynevy ykodvegy Nagy Imre, yszemelynevy nagy imre yszemelynevy Nagy Imre yszemelynevy nagy yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Náday yszemelynevy náday yszemelynevy Náday yszemelynevy náday yszemelynevy yszemelynevy Náday yszemelynevy ykodvegy és Halmi, yszemelynevy halmi yszemelynevy Halmi yszemelynevy halmi yszemelynevy yszemelynevy Halmi yszemelynevy ykodvegy az akkor feltűnt fiatal Mihályfi Károly, yszemelynevy mihályfi károly yszemelynevy Mihályfi Károly yszemelynevy mihályfi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mihályfi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy a nők közül Prielle Kornélia yszemelynevy prielle kornélia yszemelynevy Prielle Kornélia yszemelynevy prielle yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy és Szathmáryné, yszemelynevy szathmáryne yszemelynevy Szathmáryné yszemelynevy szathmáryne yszemelynevy yszemelynevy Szathmáryné yszemelynevy ykodvegy Jászai Mari yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy és Helvey Laura, yszemelynevy helvey laura yszemelynevy Helvey Laura yszemelynevy helvey yszemelynevy laura yszemelynevy yszemelynevy Helvey yszemelynevy Laura yszemelynevy ykodvegy Molnárné Kocsisovszky Borcsa yszemelynevy molnárné kocsisovszky borcsa yszemelynevy Molnárné Kocsisovszky Borcsa yszemelynevy molnárné yszemelynevy kocsisovszky yszemelynevy borcsa yszemelynevy yszemelynevy Molnárné yszemelynevy s a legifjabb nemzedékből Márkus Emilia, yszemelynevy márkus emilia yszemelynevy Márkus Emilia yszemelynevy márkus yszemelynevy emilia yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emilia yszemelynevy ykodvegy Csillag Teréz yszemelynevy csillag teréz yszemelynevy Csillag Teréz yszemelynevy csillag yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Csillag yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy és Fáy Szeréna yszemelynevy fáy szeréna yszemelynevy Fáy Szeréna yszemelynevy fáy yszemelynevy szeréna yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy Szeréna yszemelynevy ykodvegy voltak. A kiváló tehetségeknek ilyen gazdagsága az első nagy nemzedék óta nem volt a színházban. Hogy azonban ezekből a talentumokból olyan művészi együttes kovácsolódött össze, amilyen egész Európában ytelepulesy európa ytelepulesy Európá yorszagy Európa ykodvegy kevés volt, s amely a Théátre Francais yintezmenyy théátre francais yintezmenyy Théátre yintezmenyy théátre yintezmenyy francais yintezmenyy yintezmenyy Théátre yintezmenyy ykodvegy színvonalára emelte Nemzeti Színházunkat, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy annyira, hogy a 80-as években még Moliére-előadásaink yszemelynevy moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére yszemelynevy ykodvegy is vetekedtek tökéletesség dolgában a Francais-beliekkel yintezmenyy francais yintezmenyy Francais yintezmenyy francais yintezmenyy yintezmenyy Francais yintezmenyy ykodvegy — az a Paulay-korszaknak yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy soha el nem muló dicsősége, s jelentékeny részben a Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy vezető szelleme és rendező-keze felejthetetlen munkájának volt köszönhető. Az első híres gárda nagyjai — Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy ykodvegy és Megyeri, yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy ykodvegy és id. Lendvay, yszemelynevy id. lendvay yszemelynevy id. Lendvay yszemelynevy id. yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy id. yszemelynevy Lendvay yszemelynevy ykodvegy László yszemelynevy lászló yszemelynevy László yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy és Fáncsy, yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy Laborfalvi Róza yszemelynevy laborfalvi róza yszemelynevy Laborfalvi Róza yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Laborfalvi yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy és Lendvayné Hivatal Anikó yszemelynevy lendvayné hivatal anikó yszemelynevy Lendvayné Hivatal Anikó yszemelynevy lendvayné yszemelynevy hivatal yszemelynevy anikó yszemelynevy yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy Hivatal yszeme — a művészi egyéniséget illetőleg bizonyára nem állottak hátrább a 80-as évek fényes színész-csapatának hőseinél. De az összjáték jelentősége azelőtt még nem domborodott annyira ki, sikerének titka sem volt eléggé ismeretes és a nagy tehetségekben jelentkező fényes csillagok még inkább csak magukban ragyogtak a színpadon, sokszor nagyon is szürke és elmosódó környezetükben. Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy volt valójában az első színház-igazgató, akinek jó szeme és erős keze keresztül tudta vinni az egyes szereplők játékának igazán művészi összeegyeztetését és kiegyenlítését, az előadás egyes részleteinek megfelelő kiélesítését és szükséges letompítását. A Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy együttesében a legkiválóbb szereplők sem játszottak kizárólag a maguk kezére és dicsőségére, s a jól fegyelmezett középszerű színjátszók is nem csekély mérvben járultak hozzá az egyöntetű előadások sikeréhez. Ez volt a Paulay-korszak yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy egjyik legjellegzetesebb vonása, színészettörténeti nevezetes jelentőséige és soha eléggé nem dicsérhető halhatatlan érdeme. (sz.k.) szin_III.0528.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Paulay Ede - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1836

SZULETESIEVTIZED 1835

CSALADTAGJA Paulay György

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0528.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0528.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30220.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Paulay Ede

Szócikk: Paulay Ede a magyar theatrális kultúra egyik legnagyobb alakja, a budapesti Nemzeti Színháznak harmincegy esztendeig tagja, amiből 14 évet mint színész és drámai rendező, egy évet mint főrendező és 16 évet mint igazgató, illetve főigazgató töltött el. 1836. március 15-én a zemplénmegyei Tokajban született, mint egy kincstári tisztviselő-család gyermeke nevelkedett. Atyja, P. György, megh. 18911. márc. 15-én, 81 éves korában; anyja, Zahorai Mária, megh. 1875. aug. 15-én, 61 éves korában. Sátoraljaújhelyen, Kassán, Budán iskolázott, hogy majd a szülők óhaja szerint a premontrei rendbe lépjen, ahol az ifjúságot fogja oktatni és előkészíteni a küzdelmes, nehéz életpályára. Ez a terv semmivé lett. A fiú lelkének sóvárígása más irányba vitte. Nem ifjúságot, de egy nemzetet oktatott és készített elő egy életsorra, amely az ő reménye szerint méltó lett volna az elmúlt ezredév dicsőségeihez .. Színész lett 1851-ben, Kassán. A katedra helyett a színpadról hirdette az igazságot, amely a gondolatokban és szavakban él örök életet. Tíz esztendőnél tovább járta az ország első vidéki színpadjait: Kolozsvár, Szeged, Debrecen, Győr közönsége lelkesedett érte. Szerették komoly felfogásáért, hogy a színészet szentség és aki annak papja akar lenni, az egész lelkét áldozza fel az oltárán. Elsőrangú drámai színész volt, aki magával ragadta közönségét és akinek híre kitűnő volt. Vidéki színészkedése utolsó három esztendejét Kolozsvár kitűnő színházában tölté, mint színész és rendező; itt kapott meghívást Pestre a Nemzeti Színházhoz, hogy mutatkozzon be néhány nagyobb szerepében. 1863. augusztus havában lépett fel először mint Hamlet, azután játszott még »Bánk bán«-ban, »Rang és mód«-ban, »Seneterra marquis«-ban s olyan sikerrel, hogy a közönség nejével együtt kívánta szerződtetését és szeptember 1-től kezdve a színház tagjai között volt. A Nemzeti Színház akkori együttesének keretében nem lett első és nem volt még az elsők között sem mint színjátszó, de nagy tanultsága, folytonos önképzése, olvasása, érdeklődése által mint a színész-kultúra embere a legelső lett, aki méltó utódja volt Egressy Gábornak és Szigligeti Edének. Kezdetben mint színész és rendező működött a színpadon, midőn 1877-ben Szigligeti igazgató lett, ő lépett mint drámai főrendező annak örökébe, amikor megszűnt színésznek lenni s minden tudását és erejét a színpadi rendezésnek szentelte, meg­osztván gondjait és fáradozását a színé- szeti tanodával is, ahol előbb tanár, majd pedig aligazgató lett. 1872-ben nagyobb külföldi tanulmányutat tett. A nyugati államok előrehaladt színházi kulturáját tanulmányozandó, bejárta Francia-, Német- és Olaszországot és 1876-ban ismét Párizsban és Londonban töltött hosszabb időt az ottani színpadok és drámairodalmak tanulmányozásában. Szigligeti, a színház igazgatója, 1878. jan. 19-én meghalt. Örökét más nem foglalhatta el, mint az, aki másfél évtized óta munkatársa és jobbkeze volt s akiben azok az erények, amelyek Szigligeti működését oly kiválóvá tették, meg voltak. Őt nevezték hát ki a Nemzeti Színház drámai igazgatójává, s az maradt egészen 1884. szept. 27-éig, amikor az Opera az Andrássy-úton új otthont kapott s a Nemzeti Színház megszabadult a nagy tehertől, amely a drámai színjáték szabad fejlődésének oly nagy akadálya volt. P. akkor a Nemzeti Színház főigazgatója lett s az maradt. 1894. márc. 12-én bekövetkezett haláláig. (Érdemeiért 1881. nov. 21-én a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki.) Paulay jelentősége úgy a magyar drámai irodalom fellendítésében, mint a Nemzeti Színház emelkedésének szempontjából rendkívül jelentős. Az ő rendkívül széles látókörébe esett az a magyar irodalom, amely őt jóval megelőzve alapját képezte a mai hatalmas, a művelt világ előtt oly, tiszteletet kivívott magyar drámai irodalomnak. Buzgó kutatásával rátalált azokra a régi darabokra, amelyek átdolgozva, fel­frissítve a magyar színpadnak kiváló mű­sordarabjaivá lettek. Ő volt az, aki Ma­dách »Ember tragédiája« c. drámai költeményével megajándékozta a magyar színpadot, hogy aztán a magyar lángelme egyelőre utolérhetetlen remeke a világ annyi közönsége előtt hirdesse a magyar költészet nagyságát. A magyar színpadra ő vezette fel a világköltészet legelső alakjainak egyikét — a mágikus Faustot, aki Goethe szelleme által nyerte igazi, örök életét. És azzal, hogy e két színre alkalmazáson kívül még 37 színművet fordított a nemzeti színpad számára — igazolja, hogy mennyire támasza volt annak Paulay Ede. Cikkeivel is a magyar színészetet szolgálta. Tervezte, hogy megírja a Nemzeti Színház történetét, de ez a munkája sohasem készült el, sőt jegyzetei is elvesztek, úgy hogy abból ma csak két- három levél maradt fenn a színház levéltárában. Működése a Nemzeti Színház színpadán maradandó nyomokat hagyott. Ő a régi nagy gárda annyi jelesével kezdte ottani pályafutását, azután, amint azok egymásután letűntek a színpadról, Paulay volt, aki a változott művészi erőkkel a régi tradíciókat védelmezve — új szellemet hozott a színpadra. Rendező-munkájával a színház sikereit, érdemeit s a magyar kultúrában elfoglalt helyzetét mindig öregbítette. Eltemették a kerepesi-úti temetőbe, díszsírhelyre, a 49. tábla első sorába, a 211. sírba. Síremlékleleplezése 1897. szeptember 26-án volt. Sírkőfelirata: »Az eszmék erősbek A rossz anyagnál. Ezt ledöntheti Erőszak, az örökké élni fog.« 1925. szept. 24-én a Közmunkák Tanácsa hozzájárult a Nemzeti Színház abbeli kérelméhez, hogy a Szerecsen uccát Paulayról nevezzék el. Nov. 2-án el is nevezték hivatalosan ezt az uccát a zseniális rendezőről. — P. első neje: Gvozdanovics Julia (néhol Gozdanovics), színésznő,, sz. 1829. febr. 8-án, Szabadkán, megh. 1880. máj. 1-én, Budapesten. Atyja G.Móric, mészáros, anyja Varga Apollónia. Tizenhat éves korában férjhez ment Polakovics szabadkai ügyvédhez, s már akkor műkedvelősködött, amit férjével Pestre költözve itt is gyakran megismételt. A Nemzetiben és a Várban rendezett műkedvelői előadásokon, a »Ravennai hős«-ben, »Dalma«-ban stb. tetszéssel szerepelt, míg benső vágytól és külső biztatástól ösztönözve, teljesen a színészethez tért át. Havi társulatánál kezdte, majd Szabóhoz s utána Latabárhoz szerződött. 1856-ban Szabó társulatával Bécsben is fellépett és szép sikert aratott. Az ötvenes években Debrecen, Arad, Temesvár, Nagyvárad, Kolozsvár, Kassa, Pécs, Győr stb. közönsége előtt játszott és játéka mellett szépségével is hódított. 1858-ban 3 este vendégszerepelt a Nemzetiben; tetszett, de nem kapott szerződést. Ez időben Jánosi Emil volt a férje. 1861-ben Miskolcon ismerkedett meg Paulayval, aki el is vette és 1863-ban együtt a Nemzetihez szerződtek. Eleinte a hősnők szerepkörére vágyott, de a társadalmi anyákkal nagyobb sikert ért el. Bercsényi Béla és Váradi Antal mondtak búcsúztatót koporsója felett. Második neje: Adorján Berta, színésznő. (L.o.) (Rexa Dezső) Paulay Ede ismertebb színműfordításai ezek: »Alfonz úr«, vj. 3 felv. Írta: Dumas Sándor. Bem. 1874. ápr. »Bagdadi hercegnő« (L. o.), »Bajazett«, »Borbála«, (1883.), »Constantin abbé« (L. o.), »Dolores és Drahomira« szomorúj. 5 felv. Írta: Weilen. »Egy csepp méreg«, »Fernande« (L. o.), »Figaro házassága« vj.; »FrancilIon« (L. o.), »Gringoire« (L. o.; ezt ketten is fordították.), »Haza«, tört. dr. 5 felv. Írta: Sardou. Ford.: Szerdahelyi Kálmánnal ; »Iphigenia Aulisban« (L. o.); »Iris bosszúja« , vj. 1 felv.; Írta: Ferrier Paul; »Jó falusiak«, szmű 5 felv. Írta: Sardou. Ford. Szerdahelyi Kálmánnal, 1867. nov. 15.; »Julia«, 1872. aug. 26. Írta: Feuillet Octav; »Kis szórakozott«; »Laury kisasszony«, vj., írta: Mosing (1871.); »Megboldogult«, vígjáték; »Mirabeau ifjúsága«, Langlé Aylic és Deslandes színműve. Bem. 1866. ápr. 13.; »Munkások«, dr. 1 felv. Írta: Manuel Edmond, 1870. aug. 27-én került színre; »Ne fogadj fel soha semmit!« (1879. Írta: Musset Alfréd). »Negyvenhetedik cikk«, dr. 5 felv. 1878. máj, 24-én mutatták be. »Női harc«, vj. Írta: Scribe. »Odette« (L. o.) »Párisi«, »Phaedra« (L. o., ford. még: Csiky Gergely is.); »Sphynx«, dr. 4 felv. Írta: Feuillet Octav. Bem. 1875. márc. 15-én. »Szevillai borbély«, vj., írta: Beaumarchais. Bem. 1881. jan. 30. »Szikra«, vj. 1 felv. Írta: Pailleron. Bem. 1879. okt. 10. »Utóirat«, vj., írta:Augier. »Testvérek«, Goethe 1 felvonásos színműve. Bem. 1869. jún. 23-án, stb. Paulay-korszak. A Nemzeti Színház történetében azt az időt, mely alatt Paulay Ede volt a drámai igazgató: méltán nevezhetjük az ő nevéről. Ezt a korszakot azok az évek készítették elő, melyekben Paulay — Szigligeti igazgatósága alatt — már élénk részt vett a rendezés munkájában. Az a tizenhat esztendő pedig — 1878-tól 1894-ig, mialatt Paulay igazgatói minőségben vezette a Nemzeti Színház drámai munkáját — volt az igazi Paulay- korszak, a színház történetének egyik legfényesebb fejezete. Paulay a legjelesebb színházi emberek egyike volt. Színésznek távolról sem kiváló, de mint rendező és igazgató: párját ritkította. A Paulay-kor- szakban hatalmas lendületet vett a Nem­zeti Színház, s ha a sok fényes diadalban jelentékeny tényező volt is az akkor különösen nagy számban lévő ragyogó színészi tehetség, s ha a hazai drámairodalomnak is éppen akkor támadt — Szigligeti munkája folytatójaként — olyan jeles és bámulatosan termékeny képviselője, mint Csiky Gergely s a francia vígjáték és középfajú dráma is — mely hazáján kívül mindenfelé s így nálunk is annyira hódí­tott — kiváló reprezentánsokkal dicsekedhetett: mindezek mellett szükség volt a műsort készítő, szerepet osztó, rendező, vezető igazgató, fordító Paulay Ede rajongó színház-szeretetére vagiy tehetségére, éles szemére és fáradhatatlan munkaerejére, hogy a Nemzeti Színház tevékenységében résztvevő erők egy korszakos, állandó siker eredőjében összhangzatosan találkozzanak. Paulay a magyar dráma múltján nagy kegyelettel, jelenén szinte megható érzéssel csüngött, s minden pajtáskodás nélkül felkarolva egy sereg fiatal írót, a jövő útját is megértéssel egyengette. Nagyon érdekes drámatörténeti sorozatokat rendezett, több éven át, idény kezdetén, megszólaltatva Bessenyeitől kezdve sok méltatlanul mellőzött magyar írót. Paulay kitűnő szeme látta meg az addig csakis könyvdrámának tartott — s a nagyközönség által bizony alig ismert — »Ember tragédiája« színpadi értekét, s nem törődve a szándéka ellen előzőleg fölsorakoztatott aggodalmakkal és elriasztásra szánt intelmekkel, szinte elképzelhetetlen diadallal színpadra rendezte és vitte Madách költői remekét. Paulay mutatta be először színpadon Vörösmarty félszázaddal előbb írt bájos vígjátékát, a »Csongor és Tündé«-t. Csiky Gergely a Paulay-korszakban fejlődött ritka népszerű szerzővé s óriási diadalai Paulay számára is babért jelentettek. Az idegen klasszikusok is kellő figyelemben részesültek a Paulay-korszak alatt a Nemzeti Színházban. Shakespeare egyik legmulatságosabb vígjátékát, a »Vizkereszt«-et, Paulay adatta elő magyar színpadon először, »Cymbeline«-t is, ezt az érdekes regényes drámát a Nemzeti Színház szintén Paulay alatt mutatta be. Moliére több darabjának: a »Férjek iskolájá«-nak, az »Úrhatnám polgár«-nak, »A nők iskolája bírálatá«-nak elővételét is a százkezű Paulaynak lehetett köszönni, ki Sophoklest és Plautust, Calderont és Racine-t is nagy hatással szólaltatta meg, s Beaumarchais-nak általa fordított híres »Figaro házasságá«-val különösen nagy diadalt szerzett a sok nehéz feladatra hivatott és kötelezett Nemzeti Színház együttesének. A modern francia darabok iránti előszeretete a színháznak már előbbi évek sikereiben gyökerezett. Újságok hasábjain már a 60-as évek alatt nem egy felszólalás történt a francia színművek túlzott felkarolása ellen, miután azonban Paulay rendezői és igazgatói működése idején nagyszerű virágzása volt a színpadon a gall szellemnek, az immár öregedni kezdő ifjabb Dumas és Augier is ragyogtatván még néhány új darabjukban tehetségüket s mellettük Sardou, Pailleron, Bisson és társaik is sikert sikerre halmozván: nem csoda, ha Paulay ki akarta használni az eme kitűnő francia darabokban rejlő vonzóerőt s műsorában igen nagy teret juttatott nekik, pompásabbnál pompásabb estéket szerezve velük a Nemzeti Színház új és visszahódított közönségének. Igaz, hogy nagyszerű gárda állott rendelkezésére a színház személyzetében, melynek legelső rendű tagjai: Szigeti József és Feleky, Újházi és Vízváry, Nagy Imre, Náday és Halmi, az akkor feltűnt fiatal Mihályfi Károly, a nők közül Prielle Kornélia és Szathmáryné, Jászai Mari és Helvey Laura, Molnárné Kocsisovszky Borcsa s a legifjabb nemzedékből Márkus Emilia, Csillag Teréz és Fáy Szeréna voltak. A kiváló tehetségeknek ilyen gazdagsága az első nagy nemzedék óta nem volt a színházban. Hogy azonban ezekből a talentumokból olyan művészi együttes kovácsolódött össze, amilyen egész Európában kevés volt, s amely a Théátre Francais színvonalára emelte Nemzeti Színházunkat, annyira, hogy a 80-as években még Moliére-előadásaink is vetekedtek tökéletesség dolgában a Francais-beliekkel — az a Paulay-korszaknak soha el nem muló dicsősége, s jelentékeny részben a Paulay vezető szelleme és rendező-keze felejthetetlen munkájának volt köszönhető. Az első híres gárda nagyjai — Szentpétery és Megyeri, Egressy és id. Lendvay, László és Fáncsy, Laborfalvi Róza és Lendvayné Hivatal Anikó — a művészi egyéniséget illetőleg bizonyára nem állottak hátrább a 80-as évek fényes színész-csapatának hőseinél. De az összjáték jelentősége azelőtt még nem domborodott annyira ki, sikerének titka sem volt eléggé ismeretes és a nagy tehetségekben jelentkező fényes csillagok még inkább csak magukban ragyogtak a színpadon, sokszor nagyon is szürke és elmosódó környezetükben. Paulay volt valójában az első színház-igazgató, akinek jó szeme és erős keze keresztül tudta vinni az egyes szereplők játékának igazán művészi összeegyeztetését és kiegyenlítését, az előadás egyes részleteinek megfelelő kiélesítését és szükséges letompítását. A Paulay együttesében a legkiválóbb szereplők sem játszottak kizárólag a maguk kezére és dicsőségére, s a jól fegyelmezett középszerű színjátszók is nem csekély mérvben járultak hozzá az egyöntetű előadások sikeréhez. Ez volt a Paulay-korszak egjyik legjellegzetesebb vonása, színészettörténeti nevezetes jelentőséige és soha eléggé nem dicsérhető halhatatlan érdeme. (sz.k.) szin_III.0528.pdf III