Címszó: Paulay Ede - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1836
SZULETESIEVTIZED 1835
CSALADTAGJA Paulay György
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0528.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0528.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30220.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Paulay
Ede
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530220.htm
Szócikk: Paulay Ede a magyar theatrális kultúra
egyik legnagyobb alakja, a budapesti Nemzeti Színháznak (intézmény)
(információ)
harmincegy esztendeig tagja, amiből 14 évet
mint színész és drámai rendező, egy évet mint főrendező és 16 évet mint igazgató,
illetve főigazgató töltött el. 1836. (időpont) március
15-én a zemplénmegyei (megye) Tokajban
(megye) született,
mint egy kincstári tisztviselő-család gyermeke nevelkedett. Atyja, P. György, (személy) megh.
18911. márc. 15-én, 81 éves korában; anyja, Zahorai Mária, (személy) megh.
1875. aug. 15-én, 61 éves korában. Sátoraljaújhelyen, (megye) Kassán,
(megye) Budán
(Budapest)
iskolázott, hogy majd a szülők óhaja szerint a premontrei rendbe lépjen, ahol az
ifjúságot fogja oktatni és előkészíteni a küzdelmes, nehéz életpályára. Ez a terv
semmivé lett. A fiú lelkének sóvárígása más irányba vitte. Nem ifjúságot, de egy
nemzetet oktatott és készített elő egy életsorra, amely az ő reménye szerint méltó
lett volna az elmúlt ezredév dicsőségeihez .. Színész lett 1851-ben, (időpont) Kassán.
(megye) A
katedra helyett a színpadról hirdette az igazságot, amely a gondolatokban és szavakban
él örök életet. Tíz esztendőnél tovább járta az ország első vidéki színpadjait:
Kolozsvár, (megye)
Szeged, (megye)
Debrecen, (megye)
Győr (megye)
közönsége lelkesedett érte. Szerették komoly felfogásáért, hogy a színészet szentség
és aki annak papja akar lenni, az egész lelkét áldozza fel az oltárán. Elsőrangú
drámai színész volt, aki magával ragadta közönségét és akinek híre kitűnő volt.
Vidéki színészkedése utolsó három esztendejét Kolozsvár (megye) kitűnő
színházában tölté, mint színész és rendező; itt kapott meghívást Pestre (Budapest)
a Nemzeti Színházhoz, (intézmény)
(információ)
hogy mutatkozzon be néhány nagyobb szerepében.
1863. (időpont)
augusztus havában lépett fel először mint Hamlet, (szerep) (információ)
azután játszott még »Bánk bán«-ban, (cím) (információ)
»Rang és mód«-ban, (cím) (információ)
»Seneterra marquis«-ban (cím) s olyan sikerrel,
hogy a közönség nejével együtt kívánta szerződtetését és szeptember 1-től kezdve
a színház tagjai között volt. A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
akkori együttesének keretében nem lett első
és nem volt még az elsők között sem mint színjátszó, de nagy tanultsága, folytonos
önképzése, olvasása, érdeklődése által mint a színész-kultúra embere a legelső lett,
aki méltó utódja volt Egressy Gábornak (személy) (információ)
és Szigligeti Edének. (személy) (információ)
Kezdetben mint színész és rendező működött
a színpadon, midőn 1877-ben (időpont) Szigligeti
(személy)
(információ)
igazgató lett, ő lépett mint drámai főrendező
annak örökébe, amikor megszűnt színésznek lenni s minden tudását és erejét a színpadi
rendezésnek szentelte, megosztván gondjait és fáradozását a színé- szeti tanodával
is, ahol előbb tanár, majd pedig aligazgató lett. 1872-ben (időpont) nagyobb
külföldi tanulmányutat tett. A nyugati államok előrehaladt színházi kulturáját tanulmányozandó,
bejárta Francia-, (ország) (információ)
Német- (megye) (információ)
és Olaszországot (ország) és
1876-ban (időpont)
ismét Párizsban (ország) és
Londonban (ország)
töltött hosszabb időt az ottani színpadok és drámairodalmak tanulmányozásában. Szigligeti,
(személy)
(információ)
a színház igazgatója, 1878. (időpont) jan.
19-én meghalt. Örökét más nem foglalhatta el, mint az, aki másfél évtized óta munkatársa
és jobbkeze volt s akiben azok az erények, amelyek Szigligeti (személy) (információ)
működését oly kiválóvá tették, meg voltak.
Őt nevezték hát ki a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
drámai igazgatójává, s az maradt egészen
1884. (időpont)
szept. 27-éig, amikor az Opera (intézmény)
(információ)
az Andrássy-úton új otthont kapott s a Nemzeti
Színház (intézmény)
(információ)
megszabadult a nagy tehertől, amely a drámai
színjáték szabad fejlődésének oly nagy akadálya volt. P. akkor a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
főigazgatója lett s az maradt. 1894. (időpont) márc.
12-én bekövetkezett haláláig. (Érdemeiért 1881. (időpont) nov.
21-én a Ferenc József-rend (személy) lovagkeresztjével
tüntették ki.) Paulay (személy) (információ)
jelentősége úgy a magyar drámai irodalom
fellendítésében, mint a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
emelkedésének szempontjából rendkívül jelentős.
Az ő rendkívül széles látókörébe esett az a magyar irodalom, amely őt jóval megelőzve
alapját képezte a mai hatalmas, a művelt világ előtt oly, tiszteletet kivívott magyar
drámai irodalomnak. Buzgó kutatásával rátalált azokra a régi darabokra, amelyek
átdolgozva, felfrissítve a magyar színpadnak kiváló műsordarabjaivá lettek. Ő
volt az, aki Madách »Ember tragédiája« c. drámai költeményével megajándékozta a
magyar színpadot, hogy aztán a magyar lángelme egyelőre utolérhetetlen remeke a
világ annyi közönsége előtt hirdesse a magyar költészet nagyságát. A magyar színpadra
ő vezette fel a világköltészet legelső alakjainak egyikét — a mágikus Faustot, (cím) (információ)
aki Goethe (személy) (információ)
szelleme által nyerte igazi, örök életét.
És azzal, hogy e két színre alkalmazáson kívül még 37 színművet fordított a nemzeti
színpad számára — igazolja, hogy mennyire támasza volt annak Paulay Ede. (személy) (információ)
Cikkeivel is a magyar színészetet szolgálta.
Tervezte, hogy megírja a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
történetét, de ez a munkája sohasem készült
el, sőt jegyzetei is elvesztek, úgy hogy abból ma csak két- három levél maradt fenn
a színház levéltárában. Működése a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
színpadán maradandó nyomokat hagyott. Ő a
régi nagy gárda annyi jelesével kezdte ottani pályafutását, azután, amint azok egymásután
letűntek a színpadról, Paulay (személy) (információ)
volt, aki a változott művészi erőkkel a régi
tradíciókat védelmezve — új szellemet hozott a színpadra. Rendező-munkájával a színház
sikereit, érdemeit s a magyar kultúrában elfoglalt helyzetét mindig öregbítette.
Eltemették a kerepesi-úti temetőbe, díszsírhelyre, a 49. tábla első sorába, a 211.
sírba. Síremlékleleplezése 1897. (időpont) szeptember
26-án volt. Sírkőfelirata: »Az eszmék erősbek A rossz anyagnál. Ezt ledöntheti Erőszak,
az örökké élni fog.« 1925. (időpont) szept.
24-én a Közmunkák Tanácsa hozzájárult a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
abbeli kérelméhez, hogy a Szerecsen uccát
Paulayról (személy)
(információ)
nevezzék el. Nov. 2-án el is nevezték hivatalosan
ezt az uccát a zseniális rendezőről. — P. első neje: Gvozdanovics Julia (személy) (néhol
Gozdanovics), (személy) színésznő,,
sz. 1829. (születés
éve) febr. 8-án, Szabadkán, (megye) megh.
1880. máj. 1-én, Budapesten. (Budapest)
Atyja G.Móric, (személy) mészáros,
anyja Varga Apollónia. (személy) (információ)
Tizenhat éves korában férjhez ment Polakovics
(személy)
szabadkai (megye)
ügyvédhez, s már akkor műkedvelősködött, amit férjével Pestre (Budapest)
költözve itt is gyakran megismételt. A Nemzetiben (intézmény)
(információ)
és a Várban rendezett műkedvelői előadásokon,
a »Ravennai hős«-ben, (cím) »Dalma«-ban
(cím) (információ)
stb. tetszéssel szerepelt, míg benső vágytól
és külső biztatástól ösztönözve, teljesen a színészethez tért át. Havi (személy) (információ)
társulatánál kezdte, majd Szabóhoz (személy) (információ)
s utána Latabárhoz (személy) (információ)
szerződött. 1856-ban (időpont) Szabó
(személy)
(információ)
társulatával Bécsben (ország) is
fellépett és szép sikert aratott. Az ötvenes években Debrecen, (megye) Arad,
(megye) (információ)
Temesvár, (megye) Nagyvárad,
(megye) Kolozsvár,
(megye) Kassa,
(megye) Pécs,
(megye) Győr
(megye) stb.
közönsége előtt játszott és játéka mellett szépségével is hódított. 1858-ban (időpont) 3
este vendégszerepelt a Nemzetiben; (intézmény)
(információ)
tetszett, de nem kapott szerződést. Ez időben
Jánosi Emil (személy)
(információ)
volt a férje. 1861-ben (időpont) Miskolcon
(megye) ismerkedett
meg Paulayval, (személy) (információ)
aki el is vette és 1863-ban (időpont) együtt
a Nemzetihez (intézmény)
(információ)
szerződtek. Eleinte a hősnők szerepkörére
vágyott, de a társadalmi anyákkal nagyobb sikert ért el. Bercsényi Béla (személy) (információ)
és Váradi Antal (személy) (információ)
mondtak búcsúztatót koporsója felett. Második
neje: Adorján Berta, (személy) (információ)
színésznő. (L.o.) (Rexa Dezső) (személy) (információ)
Paulay Ede (személy) (információ)
ismertebb színműfordításai ezek: »Alfonz
úr«, (cím) vj.
3 felv. Írta: Dumas Sándor. (személy) (információ)
Bem. 1874. (időpont) ápr.
»Bagdadi hercegnő« (cím) (információ)
(L. o.), »Bajazett«, (cím) »Borbála«,
(cím) (1883.),
(időpont)
»Constantin abbé« (cím) (információ)
(L. o.), »Dolores és Drahomira« (cím) szomorúj.
5 felv. Írta: Weilen. (személy) »Egy
csepp méreg«, (cím)
(információ)
»Fernande« (cím) (információ)
(L. o.), »Figaro házassága« (cím) (információ)
vj.; »FrancilIon« (cím) (L. o.),
»Gringoire« (cím)
(információ)
(L. o.; ezt ketten is fordították.), »Haza«,
(cím) tört.
dr. 5 felv. Írta: Sardou. (személy) (információ)
Ford.: Szerdahelyi Kálmánnal (személy) (információ)
; »Iphigenia Aulisban« (cím) (L. o.);
»Iris bosszúja« (cím)
, vj. 1 felv.; Írta: Ferrier Paul; (személy) (információ)
»Jó falusiak«, (cím) (információ)
szmű 5 felv. Írta: Sardou. (személy) (információ)
Ford. Szerdahelyi Kálmánnal, (személy) (információ)
1867. (időpont) nov.
15.; »Julia«, (cím)
1872. (időpont)
aug. 26. Írta: Feuillet Octav; (személy) »Kis
szórakozott«; (cím)
(információ)
»Laury kisasszony«, (cím) vj., írta:
Mosing (személy)
(1871.); (időpont)
»Megboldogult«, (cím)
vígjáték; »Mirabeau ifjúsága«, (cím) Langlé Aylic
(személy)
(információ)
és Deslandes (személy) színműve.
Bem. 1866. (időpont)
ápr. 13.; »Munkások«, (cím) dr. 1 felv.
Írta: Manuel Edmond, (személy) 1870.
(időpont)
aug. 27-én került színre; »Ne fogadj fel soha semmit!« (cím) (információ)
(1879. (időpont) Írta:
Musset Alfréd). (személy) »Negyvenhetedik
cikk«, (cím)
dr. 5 felv. 1878. (időpont) máj,
24-én mutatták be. »Női harc«, (cím) (információ)
vj. Írta: Scribe. (személy) (információ)
»Odette« (cím) (információ)
(L. o.) »Párisi«, (cím) (információ)
»Phaedra« (cím) (L. o., ford.
még: Csiky Gergely (személy) (információ)
is.); »Sphynx«, (cím) dr. 4 felv.
Írta: Feuillet Octav. (személy) Bem.
1875. (időpont)
márc. 15-én. »Szevillai borbély«, (cím) vj., írta:
Beaumarchais. (személy) (információ)
Bem. 1881. (időpont) jan.
30. »Szikra«, (cím)
vj. 1 felv. Írta: Pailleron. (személy) Bem.
1879. (időpont)
okt. 10. »Utóirat«, (cím) vj., írta:Augier.
(személy)
(információ)
»Testvérek«, (cím) Goethe (személy) (információ)
1 felvonásos színműve. Bem. 1869. (időpont) jún.
23-án, stb. Paulay-korszak. (személy) (információ)
A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
történetében azt az időt, mely alatt Paulay
Ede (személy)
(információ)
volt a drámai igazgató: méltán nevezhetjük
az ő nevéről. Ezt a korszakot azok az évek készítették elő, melyekben Paulay (személy) (információ)
— Szigligeti (személy) (információ)
igazgatósága alatt — már élénk részt vett
a rendezés munkájában. Az a tizenhat esztendő pedig — 1878-tól (időpont) 1894-ig,
(időpont)
mialatt Paulay (személy) (információ)
igazgatói minőségben vezette a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
drámai munkáját — volt az igazi Paulay- (személy) (információ)
korszak, a színház történetének egyik legfényesebb
fejezete. Paulay (személy) (információ)
a legjelesebb színházi emberek egyike volt.
Színésznek távolról sem kiváló, de mint rendező és igazgató: párját ritkította.
A Paulay-kor- szakban hatalmas lendületet vett a Nemzeti Színház, s ha a sok fényes
diadalban jelentékeny tényező volt is az akkor különösen nagy számban lévő ragyogó
színészi tehetség, s ha a hazai drámairodalomnak is éppen akkor támadt — Szigligeti
(személy)
(információ)
munkája folytatójaként — olyan jeles és bámulatosan
termékeny képviselője, mint Csiky Gergely (személy) (információ)
s a francia (nemzetiség)
(információ)
vígjáték és középfajú dráma is — mely hazáján
kívül mindenfelé s így nálunk is annyira hódított — kiváló reprezentánsokkal dicsekedhetett:
mindezek mellett szükség volt a műsort készítő, szerepet osztó, rendező, vezető
igazgató, fordító Paulay Ede (személy) (információ)
rajongó színház-szeretetére vagiy tehetségére,
éles szemére és fáradhatatlan munkaerejére, hogy a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tevékenységében résztvevő erők egy korszakos,
állandó siker eredőjében összhangzatosan találkozzanak. Paulay (személy) (információ)
a magyar dráma múltján nagy kegyelettel,
jelenén szinte megható érzéssel csüngött, s minden pajtáskodás nélkül felkarolva
egy sereg fiatal írót, a jövő útját is megértéssel egyengette. Nagyon érdekes drámatörténeti
sorozatokat rendezett, több éven át, idény kezdetén, megszólaltatva Bessenyeitől
(személy)
(információ)
kezdve sok méltatlanul mellőzött magyar írót.
Paulay (személy)
(információ)
kitűnő szeme látta meg az addig csakis könyvdrámának
tartott — s a nagyközönség által bizony alig ismert — »Ember tragédiája« (cím) (információ)
színpadi értekét, s nem törődve a szándéka
ellen előzőleg fölsorakoztatott aggodalmakkal és elriasztásra szánt intelmekkel,
szinte elképzelhetetlen diadallal színpadra rendezte és vitte Madách (személy) (információ)
költői remekét. Paulay (személy) (információ)
mutatta be először színpadon Vörösmarty (személy) (információ)
félszázaddal előbb írt bájos vígjátékát,
a »Csongor és Tündé«-t. (cím) (információ)
Csiky Gergely (személy) (információ)
a Paulay-korszakban (személy) (információ)
fejlődött ritka népszerű szerzővé s óriási
diadalai Paulay (személy) (információ)
számára is babért jelentettek. Az idegen
klasszikusok is kellő figyelemben részesültek a Paulay-korszak (személy) (információ)
alatt a Nemzeti Színházban. (intézmény)
(információ)
Shakespeare (személy) (információ)
egyik legmulatságosabb vígjátékát, a »Vizkereszt«-et,
(cím) Paulay
(személy)
(információ)
adatta elő magyar színpadon először, »Cymbeline«-t
(cím) (információ)
is, ezt az érdekes regényes drámát a Nemzeti
Színház (intézmény)
(információ)
szintén Paulay (személy) (információ)
alatt mutatta be. Moliére (személy) több
darabjának: a »Férjek iskolájá«-nak, (cím) (információ)
az »Úrhatnám polgár«-nak, (cím) »A nők iskolája
bírálatá«-nak (cím)
elővételét is a százkezű Paulaynak (személy) (információ)
lehetett köszönni, ki Sophoklest (személy) (információ)
és Plautust, (személy) Calderont
(személy)
(információ)
és Racine-t (személy) (információ)
is nagy hatással szólaltatta meg, s Beaumarchais-nak
(személy)
(információ)
általa fordított híres »Figaro házasságá«-val
(cím) (információ)
különösen nagy diadalt szerzett a sok nehéz
feladatra hivatott és kötelezett Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
együttesének. A modern francia (nemzetiség)
(információ)
darabok iránti előszeretete a színháznak
már előbbi évek sikereiben gyökerezett. Újságok hasábjain már a 60-as évek alatt
nem egy felszólalás történt a francia (nemzetiség)
(információ)
színművek túlzott felkarolása ellen, miután
azonban Paulay (személy) (információ)
rendezői és igazgatói működése idején nagyszerű
virágzása volt a színpadon a gall szellemnek, az immár öregedni kezdő ifjabb Dumas
(személy)
és Augier (személy)
(információ)
is ragyogtatván még néhány új darabjukban
tehetségüket s mellettük Sardou, (személy) (információ)
Pailleron, (személy) Bisson
(személy)
(információ)
és társaik is sikert sikerre halmozván: nem
csoda, ha Paulay (személy) (információ)
ki akarta használni az eme kitűnő francia
(nemzetiség)
(információ)
darabokban rejlő vonzóerőt s műsorában igen
nagy teret juttatott nekik, pompásabbnál pompásabb estéket szerezve velük a Nemzeti
Színház (intézmény)
(információ)
új és visszahódított közönségének. Igaz,
hogy nagyszerű gárda állott rendelkezésére a színház személyzetében, melynek legelső
rendű tagjai: Szigeti József (személy) (információ)
és Feleky, (személy) (információ)
Újházi (személy) és
Vízváry, (személy)
(információ)
Nagy Imre, (személy) (információ)
Náday (személy) (információ)
és Halmi, (személy) (információ)
az akkor feltűnt fiatal Mihályfi Károly,
(személy)
(információ)
a nők közül Prielle Kornélia (személy) (információ)
és Szathmáryné, (személy) Jászai
Mari (személy)
(információ)
és Helvey Laura, (személy) (információ)
Molnárné Kocsisovszky Borcsa (személy) s
a legifjabb nemzedékből Márkus Emilia, (személy) (információ)
Csillag Teréz (személy) (információ)
és Fáy Szeréna (személy) (információ)
voltak. A kiváló tehetségeknek ilyen gazdagsága
az első nagy nemzedék óta nem volt a színházban. Hogy azonban ezekből a talentumokból
olyan művészi együttes kovácsolódött össze, amilyen egész Európában (ország) kevés
volt, s amely a Théátre Francais (intézmény)
(információ)
színvonalára emelte Nemzeti Színházunkat,
(intézmény)
(információ)
annyira, hogy a 80-as években még Moliére-előadásaink
(személy)
is vetekedtek tökéletesség dolgában a Francais-beliekkel (intézmény)
— az a Paulay-korszaknak (személy) (információ)
soha el nem muló dicsősége, s jelentékeny
részben a Paulay (személy) (információ)
vezető szelleme és rendező-keze felejthetetlen
munkájának volt köszönhető. Az első híres gárda nagyjai — Szentpétery (személy) (információ)
és Megyeri, (személy) (információ)
Egressy (személy) (információ)
és id. Lendvay, (személy) László
(személy)
(információ)
és Fáncsy, (személy) (információ)
Laborfalvi Róza (személy) (információ)
és Lendvayné Hivatal Anikó (személy) —
a művészi egyéniséget illetőleg bizonyára nem állottak hátrább a 80-as évek fényes
színész-csapatának hőseinél. De az összjáték jelentősége azelőtt még nem domborodott
annyira ki, sikerének titka sem volt eléggé ismeretes és a nagy tehetségekben jelentkező
fényes csillagok még inkább csak magukban ragyogtak a színpadon, sokszor nagyon
is szürke és elmosódó környezetükben. Paulay (személy) (információ)
volt valójában az első színház-igazgató,
akinek jó szeme és erős keze keresztül tudta vinni az egyes szereplők játékának
igazán művészi összeegyeztetését és kiegyenlítését, az előadás egyes részleteinek
megfelelő kiélesítését és szükséges letompítását. A Paulay (személy) (információ)
együttesében a legkiválóbb szereplők sem
játszottak kizárólag a maguk kezére és dicsőségére, s a jól fegyelmezett középszerű
színjátszók is nem csekély mérvben járultak hozzá az egyöntetű előadások sikeréhez.
Ez volt a Paulay-korszak (személy) (információ)
egjyik legjellegzetesebb vonása, színészettörténeti
nevezetes jelentőséige és soha eléggé nem dicsérhető halhatatlan érdeme. (sz.k.)
szin_III.0528.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Paulay Ede címszóvég 30220 Szócikk: Paulay
Ede a magyar theatrális kultúra egyik legnagyobb alakja, a budapesti Nemzeti Színháznak
yintezmenyy budapesti nemzeti színház yintezmenyy budapest yintezmenyy
budapesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
budapest yintezmenyy ykodvegy harmincegy esztendeig tagja, amiből 14 évet mint színész
és drámai rendező, egy évet mint főrendező és 16 évet mint igazgató, illetve főigazgató
töltött el. 1836. március xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 15-én a zemplénmegyei
ytelepulesy zemplénmegye ytelepulesy zemplénmegye ymegyey zemplén megye
ykodvegy Tokajban ytelepulesy tokaj ytelepulesy Tokaj ymegyey zemplén megye
ykodvegy született, mint egy kincstári tisztviselő-család gyermeke nevelkedett.
Atyja, P. György, yszemelynevy p. györgy yszemelynevy P. György yszemelynevy p.
yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy P. yszemelynevy György
yszemelynevy ykodvegy megh. 18911. márc. 15-én, 81 éves korában; anyja, Zahorai
Mária, yszemelynevy zahorai mária yszemelynevy Zahorai Mária yszemelynevy
zahorai yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Zahorai yszemelynevy Mária
yszemelynevy ykodvegy megh. 1875. aug. 15-én, 61 éves korában. Sátoraljaújhelyen,
ytelepulesy sátoraljaújhely ytelepulesy Sátoraljaújhely ymegyey zemplén megye
ykodvegy Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye
ykodvegy Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy iskolázott,
hogy majd a szülők óhaja szerint a premontrei rendbe lépjen, ahol az ifjúságot fogja
oktatni és előkészíteni a küzdelmes, nehéz életpályára. Ez a terv semmivé lett.
A fiú lelkének sóvárígása más irányba vitte. Nem ifjúságot, de egy nemzetet oktatott
és készített elő egy életsorra, amely az ő reménye szerint méltó lett volna az elmúlt
ezredév dicsőségeihez .. Színész lett 1851-ben, xevtizedx 1855 Kassán. xtalanevtizedx
1865 ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy A katedra
helyett a színpadról hirdette az igazságot, amely a gondolatokban és szavakban él
örök életet. Tíz esztendőnél tovább járta az ország első vidéki színpadjait: Kolozsvár,
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Szeged,
ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Debrecen,
ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Győr ytelepulesy
győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy közönsége lelkesedett érte. Szerették
komoly felfogásáért, hogy a színészet szentség és aki annak papja akar lenni, az
egész lelkét áldozza fel az oltárán. Elsőrangú drámai színész volt, aki magával
ragadta közönségét és akinek híre kitűnő volt. Vidéki színészkedése utolsó három
esztendejét Kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy kitűnő színházában tölté, mint színész és rendező; itt kapott
meghívást Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Nemzeti
Színházhoz, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy hogy mutatkozzon
be néhány nagyobb szerepében. 1863. xevtizedx 1865 augusztus xtalanevtizedx
1875 havában lépett fel először mint Hamlet, yszerepy hamlet yszerepy Hamlet
yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy azután játszott még »Bánk
bán«-ban, ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk
ycimy bán ycimy ykodvegy »Rang és mód«-ban, ycimy rang és mód ycimy Rang és mód
ycimy rang ycimy és ycimy mód ycimy ycimy Rang ycimy és ycimy mód ycimy
ykodvegy »Seneterra marquis«-ban ycimy seneterra marquis ycimy Seneterra
marquis ycimy seneterra ycimy marquis ycimy ycimy Seneterra ycimy marquis ycimy
ykodvegy s olyan sikerrel, hogy a közönség nejével együtt kívánta szerződtetését
és szeptember 1-től kezdve a színház tagjai között volt. A Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy akkori együttesének keretében
nem lett első és nem volt még az elsők között sem mint színjátszó, de nagy tanultsága,
folytonos önképzése, olvasása, érdeklődése által mint a színész-kultúra embere a
legelső lett, aki méltó utódja volt Egressy Gábornak yszemelynevy egressy gábor
yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy
yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy és Szigligeti Edének.
yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Edé yszemelynevy szigligeti
yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Edé
yszemelynevy ykodvegy Kezdetben mint színész és rendező működött a színpadon, midőn
1877-ben xevtizedx 1875 Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy ykodvegy igazgató lett, ő lépett mint drámai főrendező annak örökébe,
amikor megszűnt színésznek lenni s minden tudását és erejét a színpadi rendezésnek
szentelte, megosztván gondjait és fáradozását a színé- szeti tanodával is, ahol
előbb tanár, majd pedig aligazgató lett. 1872-ben nagyobb külföldi tanulmányutat
tett. A nyugati államok előrehaladt színházi kulturáját tanulmányozandó, bejárta
Francia-, ytelepulesy francia ytelepulesy Francia yorszagy Franciaország
ykodvegy Német- ytelepulesy német ytelepulesy Német ymegyey torontál megye
ykodvegy és Olaszországot ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország
yorszagy Olaszország ykodvegy és 1876-ban ismét Párizsban ytelepulesy párizs
ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy és Londonban ytelepulesy
london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy töltött hosszabb
időt az ottani színpadok és drámairodalmak tanulmányozásában. Szigligeti, yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy a színház igazgatója, 1878. jan. 19-én
meghalt. Örökét más nem foglalhatta el, mint az, aki másfél évtized óta munkatársa
és jobbkeze volt s akiben azok az erények, amelyek Szigligeti yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy működését oly kiválóvá tették, meg
voltak. Őt nevezték hát ki a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy drámai igazgatójává, s az maradt egészen
1884. xevtizedx 1885 szept. 27-éig, amikor az Opera yintezmenyy opera
yintezmenyy Opera yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy Opera yintezmenyy
ykodvegy az Andrássy-úton új otthont kapott s a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megszabadult a nagy tehertől,
amely a drámai színjáték szabad fejlődésének oly nagy akadálya volt. P. akkor a
Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy főigazgatója lett s az maradt. 1894. xevtizedx 1895 márc. 12-én bekövetkezett
haláláig. (Érdemeiért 1881. xevtizedx 1885 nov. 21-én a Ferenc József-rend yszemelynevy
ferenc józsef yszemelynevy Ferenc József yszemelynevy ferenc yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy lovagkeresztjével tüntették ki.) Paulay yszemelynevy paulay
yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay
yszemelynevy ykodvegy jelentősége úgy a magyar drámai irodalom fellendítésében,
mint a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy emelkedésének szempontjából rendkívül jelentős. Az ő rendkívül
széles látókörébe esett az a magyar irodalom, amely őt jóval megelőzve alapját képezte
a mai hatalmas, a művelt világ előtt oly, tiszteletet kivívott magyar drámai irodalomnak.
Buzgó kutatásával rátalált azokra a régi darabokra, amelyek átdolgozva, felfrissítve
a magyar színpadnak kiváló műsordarabjaivá lettek. Ő volt az, aki Madách »Ember
tragédiája« c. drámai költeményével megajándékozta a magyar színpadot, hogy aztán
a magyar lángelme egyelőre utolérhetetlen remeke a világ annyi közönsége előtt hirdesse
a magyar költészet nagyságát. A magyar színpadra ő vezette fel a világköltészet
legelső alakjainak egyikét — a mágikus Faustot, ycimy faust ycimy Faust ycimy
faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy aki Goethe yszemelynevy goethe
yszemelynevy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe
yszemelynevy ykodvegy szelleme által nyerte igazi, örök életét. És azzal, hogy e
két színre alkalmazáson kívül még 37 színművet fordított a nemzeti színpad számára
— igazolja, hogy mennyire támasza volt annak Paulay Ede. yszemelynevy paulay
ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Cikkeivel is a magyar
színészetet szolgálta. Tervezte, hogy megírja a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy történetét, de ez a munkája
sohasem készült el, sőt jegyzetei is elvesztek, úgy hogy abból ma csak két- három
levél maradt fenn a színház levéltárában. Működése a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy színpadán maradandó nyomokat
hagyott. Ő a régi nagy gárda annyi jelesével kezdte ottani pályafutását, azután,
amint azok egymásután letűntek a színpadról, Paulay yszemelynevy paulay
yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay
yszemelynevy ykodvegy volt, aki a változott művészi erőkkel a régi tradíciókat védelmezve
— új szellemet hozott a színpadra. Rendező-munkájával a színház sikereit, érdemeit
s a magyar kultúrában elfoglalt helyzetét mindig öregbítette. Eltemették a kerepesi-úti
temetőbe, díszsírhelyre, a 49. tábla első sorába, a 211. sírba. Síremlékleleplezése
1897. xevtizedx 1895 szeptember 26-án volt. Sírkőfelirata: »Az eszmék erősbek A
rossz anyagnál. Ezt ledöntheti Erőszak, az örökké élni fog.« 1925. xevtizedx
1925 szept. 24-én a Közmunkák Tanácsa hozzájárult a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy abbeli kérelméhez, hogy a Szerecsen
uccát Paulayról yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay
yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy nevezzék el. Nov. 2-án el
is nevezték hivatalosan ezt az uccát a zseniális rendezőről. — P. első neje: Gvozdanovics
Julia yszemelynevy gvozdanovics julia yszemelynevy Gvozdanovics Julia
yszemelynevy gvozdanovics yszemelynevy julia yszemelynevy yszemelynevy
Gvozdanovics yszemelynevy Julia yszemelynevy ykodvegy (néhol Gozdanovics), yszemelynevy
gozdanovics yszemelynevy Gozdanovics yszemelynevy gozdanovics yszemelynevy
yszemelynevy Gozdanovics yszemelynevy ykodvegy színésznő,, sz. 1829. xevtizedx
1825 febr. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 8-án, Szabadkán, ytelepulesy
szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy megh. 1880. máj.
1-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Atyja G.Móric, yszemelynevy g.móric yszemelynevy G.Móric yszemelynevy
g.móric yszemelynevy yszemelynevy G.Móric yszemelynevy ykodvegy mészáros, anyja
Varga Apollónia. yszemelynevy varga apollónia yszemelynevy Varga Apollónia
yszemelynevy varga yszemelynevy apollónia yszemelynevy yszemelynevy Varga
yszemelynevy Apollónia yszemelynevy ykodvegy Tizenhat éves korában férjhez ment
Polakovics yszemelynevy polakovics yszemelynevy Polakovics yszemelynevy
polakovics yszemelynevy yszemelynevy Polakovics yszemelynevy ykodvegy szabadkai
ytelepulesy szabadka ytelepulesy szabadka ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy ügyvédhez,
s már akkor műkedvelősködött, amit férjével Pestre pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy költözve itt is gyakran megismételt.
A Nemzetiben yintezmenyy nemzeti yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy és a Várban rendezett műkedvelői
előadásokon, a »Ravennai hős«-ben, ycimy ravennai hős ycimy Ravennai hős ycimy ravennai
ycimy hős ycimy ycimy Ravennai ycimy hős ycimy ykodvegy »Dalma«-ban ycimy dalma
ycimy Dalma ycimy dalma ycimy ycimy Dalma ycimy ykodvegy stb. tetszéssel szerepelt,
míg benső vágytól és külső biztatástól ösztönözve, teljesen a színészethez tért
át. Havi yszemelynevy havi yszemelynevy Havi yszemelynevy havi yszemelynevy
yszemelynevy Havi yszemelynevy ykodvegy társulatánál kezdte, majd Szabóhoz yszemelynevy
szabó yszemelynevy Szabó yszemelynevy szabó yszemelynevy yszemelynevy Szabó
yszemelynevy ykodvegy s utána Latabárhoz yszemelynevy latabár yszemelynevy
Latabár yszemelynevy latabár yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy
ykodvegy szerződött. 1856-ban xevtizedx 1855 Szabó yszemelynevy szabó
yszemelynevy Szabó yszemelynevy szabó yszemelynevy yszemelynevy Szabó
yszemelynevy ykodvegy társulatával Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs
yorszagy Ausztria ykodvegy is fellépett és szép sikert aratott. Az ötvenes években
Debrecen, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye
ykodvegy Arad, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Temesvár,
ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Nagyvárad,
ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Kolozsvár,
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Kassa,
ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Pécs, ytelepulesy
pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Győr ytelepulesy győr
ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy stb. közönsége előtt játszott és játéka
mellett szépségével is hódított. 1858-ban 3 xtalanevtizedx 1865 este vendégszerepelt
a Nemzetiben; yintezmenyy nemzeti yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tetszett, de nem kapott szerződést.
Ez időben Jánosi Emil yszemelynevy jánosi emil yszemelynevy Jánosi Emil
yszemelynevy jánosi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Jánosi
yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy volt a férje. 1861-ben xevtizedx 1865 Miskolcon
ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy ismerkedett
meg Paulayval, yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay
yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy aki el is vette és 1863-ban
együtt xtalanevtizedx 1875 a Nemzetihez yintezmenyy nemzeti yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződtek.
Eleinte a hősnők szerepkörére vágyott, de a társadalmi anyákkal nagyobb sikert ért
el. Bercsényi Béla yszemelynevy bercsényi béla yszemelynevy Bercsényi Béla
yszemelynevy bercsényi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Bercsényi
yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy és Váradi Antal yszemelynevy váradi
antal yszemelynevy Váradi Antal yszemelynevy váradi yszemelynevy antal
yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy mondtak
búcsúztatót koporsója felett. Második neje: Adorján Berta, yszemelynevy adorján
berta yszemelynevy Adorján Berta yszemelynevy adorján yszemelynevy berta
yszemelynevy yszemelynevy Adorján yszemelynevy Berta yszemelynevy ykodvegy színésznő.
(L.o.) (Rexa Dezső) yszemelynevy rexa dezső yszemelynevy Rexa Dezső
yszemelynevy rexa yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Rexa
yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy Paulay Ede yszemelynevy paulay ede
yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy ismertebb színműfordításai
ezek: »Alfonz úr«, ycimy alfonz úr ycimy Alfonz úr ycimy alfonz ycimy úr ycimy
ycimy Alfonz ycimy úr ycimy ykodvegy vj. 3 felv. Írta: Dumas Sándor. yszemelynevy
dumas sándor yszemelynevy Dumas Sándor yszemelynevy dumas yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Dumas yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Bem. 1874.
xevtizedx 1875 ápr. xtalanevtizedx 1885 »Bagdadi hercegnő« ycimy bagdadi
hercegnő ycimy Bagdadi hercegnő ycimy bagdadi ycimy hercegnő ycimy ycimy
Bagdadi ycimy hercegnő ycimy ykodvegy (L. o.), »Bajazett«, ycimy bajazett ycimy
Bajazett ycimy bajazett ycimy ycimy Bajazett ycimy ykodvegy »Borbála«, ycimy
borbála ycimy Borbála ycimy borbála ycimy ycimy Borbála ycimy ykodvegy (1883.),
xevtizedx 1885 »Constantin abbé« ycimy constantin abbe ycimy Constantin abbé
ycimy constantin ycimy abbe ycimy ycimy Constantin ycimy abbé ycimy ykodvegy (L.
o.), »Dolores és Drahomira« ycimy dolores és drahomira ycimy Dolores és
Drahomira ycimy dolores ycimy és ycimy drahomira ycimy ycimy Dolores ycimy és
ycimy Drahomira ycimy ykodvegy szomorúj. 5 felv. Írta: Weilen. yszemelynevy
weilen yszemelynevy Weilen yszemelynevy weilen yszemelynevy yszemelynevy Weilen
yszemelynevy ykodvegy »Egy csepp méreg«, ycimy egy csepp méreg ycimy Egy csepp
méreg ycimy egy ycimy csepp ycimy méreg ycimy ycimy Egy ycimy csepp ycimy méreg
ycimy ykodvegy »Fernande« ycimy fernande ycimy Fernande ycimy fernande ycimy
ycimy Fernande ycimy ykodvegy (L. o.), »Figaro házassága« ycimy figaro
házassága ycimy Figaro házassága ycimy figaro ycimy házassága ycimy ycimy
Figaro ycimy házassága ycimy ykodvegy vj.; »FrancilIon« ycimy francilion ycimy
FrancilIon ycimy francilion ycimy ycimy FrancilIon ycimy ykodvegy (L. o.), »Gringoire«
ycimy gringoire ycimy Gringoire ycimy gringoire ycimy ycimy Gringoire ycimy
ykodvegy (L. o.; ezt ketten is fordították.), »Haza«, ycimy haza ycimy Haza
ycimy haza ycimy ycimy Haza ycimy ykodvegy tört. dr. 5 felv. Írta: Sardou. yszemelynevy
sardou yszemelynevy Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou
yszemelynevy ykodvegy Ford.: Szerdahelyi Kálmánnal yszemelynevy szerdahelyi
kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy
kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy
ykodvegy ; »Iphigenia Aulisban« ycimy iphigenia aulisban ycimy Iphigenia
Aulisban ycimy iphigenia ycimy aulisban ycimy ycimy Iphigenia ycimy Aulisban
ycimy ykodvegy (L. o.); »Iris bosszúja« ycimy iris bosszúja ycimy Iris bosszúja
ycimy iris ycimy bosszúja ycimy ycimy Iris ycimy bosszúja ycimy ykodvegy , vj. 1
felv.; Írta: Ferrier Paul; yszemelynevy ferrier paul yszemelynevy Ferrier Paul
yszemelynevy ferrier yszemelynevy paul yszemelynevy yszemelynevy Ferrier
yszemelynevy Paul yszemelynevy ykodvegy »Jó falusiak«, ycimy jó falusiak ycimy
Jó falusiak ycimy jó ycimy falusiak ycimy ycimy Jó ycimy falusiak ycimy
ykodvegy szmű 5 felv. Írta: Sardou. yszemelynevy sardou yszemelynevy Sardou
yszemelynevy sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou yszemelynevy ykodvegy Ford.
Szerdahelyi Kálmánnal, yszemelynevy szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi
Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy
Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy 1867. xevtizedx 1865 nov.
xtalanevtizedx 1875 15.; »Julia«, ycimy julia ycimy Julia ycimy julia ycimy
ycimy Julia ycimy ykodvegy 1872. xevtizedx 1875 aug. 26. Írta: Feuillet Octav; yszemelynevy
feuillet octav yszemelynevy Feuillet Octav yszemelynevy feuillet yszemelynevy
octav yszemelynevy yszemelynevy Feuillet yszemelynevy Octav yszemelynevy
ykodvegy »Kis szórakozott«; ycimy kis szórakozott ycimy Kis szórakozott ycimy
kis ycimy szórakozott ycimy ycimy Kis ycimy szórakozott ycimy ykodvegy »Laury kisasszony«,
ycimy laury kisasszony ycimy Laury kisasszony ycimy laury ycimy kisasszony
ycimy ycimy Laury ycimy kisasszony ycimy ykodvegy vj., írta: Mosing yszemelynevy
mosing yszemelynevy Mosing yszemelynevy mosing yszemelynevy yszemelynevy Mosing
yszemelynevy ykodvegy (1871.); »Megboldogult«, ycimy megboldogult ycimy
Megboldogult ycimy megboldogult ycimy ycimy Megboldogult ycimy ykodvegy vígjáték;
»Mirabeau ifjúsága«, ycimy mirabeau ifjúsága ycimy Mirabeau ifjúsága ycimy
mirabeau ycimy ifjúsága ycimy ycimy Mirabeau ycimy ifjúsága ycimy ykodvegy Langlé
Aylic yszemelynevy langlé aylic yszemelynevy Langlé Aylic yszemelynevy langlé
yszemelynevy aylic yszemelynevy yszemelynevy Langlé yszemelynevy Aylic
yszemelynevy ykodvegy és Deslandes yszemelynevy deslandes yszemelynevy
Deslandes yszemelynevy deslandes yszemelynevy yszemelynevy Deslandes
yszemelynevy ykodvegy színműve. Bem. 1866. xevtizedx 1865 ápr. xtalanevtizedx
1875 13.; »Munkások«, ycimy munkások ycimy Munkások ycimy munkások ycimy ycimy
Munkások ycimy ykodvegy dr. 1 felv. Írta: Manuel Edmond, yszemelynevy manuel
edmond yszemelynevy Manuel Edmond yszemelynevy manuel yszemelynevy edmond
yszemelynevy yszemelynevy Manuel yszemelynevy Edmond yszemelynevy ykodvegy 1870.
xevtizedx 1875 aug. 27-én került színre; »Ne fogadj fel soha semmit!« ycimy ne
fogadj fel soha semmit! ycimy Ne fogadj fel soha semmit! ycimy ne ycimy fogadj
ycimy fel ycimy soha ycimy semmit! ycimy ycimy Ne ycimy fogadj ycimy fel ycimy
soha ycimy semmit! ycimy ykodvegy (1879. Írta: Musset Alfréd). yszemelynevy
musset alfréd yszemelynevy Musset Alfréd yszemelynevy musset yszemelynevy
alfréd yszemelynevy yszemelynevy Musset yszemelynevy Alfréd yszemelynevy
ykodvegy »Negyvenhetedik cikk«, ycimy negyvenhetedik cikk ycimy Negyvenhetedik
cikk ycimy negyvenhetedik ycimy cikk ycimy ycimy Negyvenhetedik ycimy cikk
ycimy ykodvegy dr. 5 felv. 1878. máj, 24-én mutatták be. »Női harc«, ycimy női
harc ycimy Női harc ycimy női ycimy harc ycimy ycimy Női ycimy harc ycimy
ykodvegy vj. Írta: Scribe. yszemelynevy scribe yszemelynevy Scribe yszemelynevy
scribe yszemelynevy yszemelynevy Scribe yszemelynevy ykodvegy »Odette« ycimy
odette ycimy Odette ycimy odette ycimy ycimy Odette ycimy ykodvegy (L. o.) »Párisi«,
ycimy párisi ycimy Párisi ycimy párisi ycimy ycimy Párisi ycimy ykodvegy »Phaedra«
ycimy phaedra ycimy Phaedra ycimy phaedra ycimy ycimy Phaedra ycimy ykodvegy (L.
o., ford. még: Csiky Gergely yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky
Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky
yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy is.); »Sphynx«, ycimy sphynx ycimy
Sphynx ycimy sphynx ycimy ycimy Sphynx ycimy ykodvegy dr. 4 felv. Írta: Feuillet
Octav. yszemelynevy feuillet octav yszemelynevy Feuillet Octav yszemelynevy
feuillet yszemelynevy octav yszemelynevy yszemelynevy Feuillet yszemelynevy
Octav yszemelynevy ykodvegy Bem. 1875. márc. xtalanevtizedx 1885 15-én. »Szevillai
borbély«, ycimy szevillai borbély ycimy Szevillai borbély ycimy szevillai ycimy
borbély ycimy ycimy Szevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy vj., írta: Beaumarchais.
yszemelynevy beaumarchais yszemelynevy Beaumarchais yszemelynevy beaumarchais
yszemelynevy yszemelynevy Beaumarchais yszemelynevy ykodvegy Bem. 1881. xevtizedx
1885 jan. 30. »Szikra«, ycimy szikra ycimy Szikra ycimy szikra ycimy ycimy
Szikra ycimy ykodvegy vj. 1 felv. Írta: Pailleron. yszemelynevy pailleron
yszemelynevy Pailleron yszemelynevy pailleron yszemelynevy yszemelynevy Pailleron
yszemelynevy ykodvegy Bem. 1879. xevtizedx 1875 okt. 10. »Utóirat«, ycimy
utóirat ycimy Utóirat ycimy utóirat ycimy ycimy Utóirat ycimy ykodvegy vj., írta:Augier.
yszemelynevy augier yszemelynevy Augier yszemelynevy augier yszemelynevy
yszemelynevy Augier yszemelynevy ykodvegy »Testvérek«, ycimy testvérek ycimy
Testvérek ycimy testvérek ycimy ycimy Testvérek ycimy ykodvegy Goethe yszemelynevy
goethe yszemelynevy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe
yszemelynevy ykodvegy 1 felvonásos színműve. Bem. 1869. xevtizedx 1865 jún. xtalanevtizedx
1875 23-án, stb. Paulay-korszak. yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay
yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy A Nemzeti
Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy történetében
azt az időt, mely alatt Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay
Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay
yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy volt a drámai igazgató: méltán nevezhetjük
az ő nevéről. Ezt a korszakot azok az évek készítették elő, melyekben Paulay yszemelynevy
paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay
yszemelynevy ykodvegy — Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy ykodvegy igazgatósága alatt — már élénk részt vett a rendezés munkájában.
Az a tizenhat esztendő pedig — 1878-tól xevtizedx 1875 1894-ig, xevtizedx 1895 mialatt
Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy
yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy igazgatói minőségben vezette a Nemzeti
Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy drámai
munkáját — volt az igazi Paulay- yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay
yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy korszak,
a színház történetének egyik legfényesebb fejezete. Paulay yszemelynevy paulay
yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay
yszemelynevy ykodvegy a legjelesebb színházi emberek egyike volt. Színésznek távolról
sem kiváló, de mint rendező és igazgató: párját ritkította. A Paulay-kor- szakban
hatalmas lendületet vett a Nemzeti Színház, s ha a sok fényes diadalban jelentékeny
tényező volt is az akkor különösen nagy számban lévő ragyogó színészi tehetség,
s ha a hazai drámairodalomnak is éppen akkor támadt — Szigligeti yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy munkája folytatójaként — olyan jeles
és bámulatosan termékeny képviselője, mint Csiky Gergely yszemelynevy csiky
gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely
yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy s a francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy vígjáték és középfajú dráma is — mely
hazáján kívül mindenfelé s így nálunk is annyira hódított — kiváló reprezentánsokkal
dicsekedhetett: mindezek mellett szükség volt a műsort készítő, szerepet osztó,
rendező, vezető igazgató, fordító Paulay Ede yszemelynevy paulay ede
yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy rajongó színház-szeretetére
vagiy tehetségére, éles szemére és fáradhatatlan munkaerejére, hogy a Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tevékenységében résztvevő
erők egy korszakos, állandó siker eredőjében összhangzatosan találkozzanak. Paulay
yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy
yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy a magyar dráma múltján nagy kegyelettel,
jelenén szinte megható érzéssel csüngött, s minden pajtáskodás nélkül felkarolva
egy sereg fiatal írót, a jövő útját is megértéssel egyengette. Nagyon érdekes drámatörténeti
sorozatokat rendezett, több éven át, idény kezdetén, megszólaltatva Bessenyeitől
yszemelynevy bessenyei yszemelynevy Bessenyei yszemelynevy bessenyei
yszemelynevy yszemelynevy Bessenyei yszemelynevy ykodvegy kezdve sok méltatlanul
mellőzött magyar írót. Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay
yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy kitűnő
szeme látta meg az addig csakis könyvdrámának tartott — s a nagyközönség által bizony
alig ismert — »Ember tragédiája« ycimy ember tragédiája ycimy Ember tragédiája
ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Ember ycimy tragédiája ycimy ykodvegy színpadi
értekét, s nem törődve a szándéka ellen előzőleg fölsorakoztatott aggodalmakkal
és elriasztásra szánt intelmekkel, szinte elképzelhetetlen diadallal színpadra rendezte
és vitte Madách yszemelynevy madách yszemelynevy Madách yszemelynevy madách yszemelynevy
yszemelynevy Madách yszemelynevy ykodvegy költői remekét. Paulay yszemelynevy
paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay
yszemelynevy ykodvegy mutatta be először színpadon Vörösmarty yszemelynevy
vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy
yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy félszázaddal előbb írt bájos vígjátékát,
a »Csongor és Tündé«-t. ycimy csongor és tünde ycimy Csongor és Tündé ycimy
csongor ycimy és ycimy tünde ycimy ycimy Csongor ycimy és ycimy Tündé ycimy
ykodvegy Csiky Gergely yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely
yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky
yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy a Paulay-korszakban yszemelynevy
paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay
yszemelynevy ykodvegy fejlődött ritka népszerű szerzővé s óriási diadalai Paulay
yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy
yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy számára is babért jelentettek. Az idegen
klasszikusok is kellő figyelemben részesültek a Paulay-korszak yszemelynevy paulay
yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay
yszemelynevy ykodvegy alatt a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Shakespeare yszemelynevy shakespeare
yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy
Shakespeare yszemelynevy ykodvegy egyik legmulatságosabb vígjátékát, a »Vizkereszt«-et,
ycimy vizkereszt ycimy Vizkereszt ycimy vizkereszt ycimy ycimy Vizkereszt ycimy
ykodvegy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay
yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy adatta elő magyar színpadon
először, »Cymbeline«-t ycimy cymbeline ycimy Cymbeline ycimy cymbeline ycimy
ycimy Cymbeline ycimy ykodvegy is, ezt az érdekes regényes drámát a Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szintén Paulay yszemelynevy
paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay
yszemelynevy ykodvegy alatt mutatta be. Moliére yszemelynevy moliére
yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére
yszemelynevy ykodvegy több darabjának: a »Férjek iskolájá«-nak, ycimy férjek
iskolája ycimy Férjek iskolájá ycimy férjek ycimy iskolája ycimy ycimy Férjek
ycimy iskolájá ycimy ykodvegy az »Úrhatnám polgár«-nak, ycimy úrhatnám polgár
ycimy Úrhatnám polgár ycimy úrhatnám ycimy polgár ycimy ycimy Úrhatnám ycimy
polgár ycimy ykodvegy »A nők iskolája bírálatá«-nak ycimy a nők iskolája
bírálata ycimy A nők iskolája bírálatá ycimy a ycimy nők ycimy iskolája ycimy
bírálata ycimy ycimy A ycimy nők ycimy iskolája ycimy bírálatá ycimy ykodvegy elővételét
is a százkezű Paulaynak yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy
paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy lehetett köszönni,
ki Sophoklest yszemelynevy sophokles yszemelynevy Sophokles yszemelynevy sophokles
yszemelynevy yszemelynevy Sophokles yszemelynevy ykodvegy és Plautust, yszemelynevy
plautus yszemelynevy Plautus yszemelynevy plautus yszemelynevy yszemelynevy
Plautus yszemelynevy ykodvegy Calderont yszemelynevy calderon yszemelynevy
Calderon yszemelynevy calderon yszemelynevy yszemelynevy Calderon yszemelynevy
ykodvegy és Racine-t yszemelynevy racine yszemelynevy Racine yszemelynevy
racine yszemelynevy yszemelynevy Racine yszemelynevy ykodvegy is nagy hatással szólaltatta
meg, s Beaumarchais-nak yszemelynevy beaumarchais yszemelynevy Beaumarchais
yszemelynevy beaumarchais yszemelynevy yszemelynevy Beaumarchais yszemelynevy
ykodvegy általa fordított híres »Figaro házasságá«-val ycimy figaro házassága
ycimy Figaro házasságá ycimy figaro ycimy házassága ycimy ycimy Figaro ycimy
házasságá ycimy ykodvegy különösen nagy diadalt szerzett a sok nehéz feladatra hivatott
és kötelezett Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy együttesének. A modern francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ykodvegy darabok iránti előszeretete a színháznak már előbbi évek sikereiben
gyökerezett. Újságok hasábjain már a 60-as évek alatt nem egy felszólalás történt
a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy színművek túlzott felkarolása
ellen, miután azonban Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay
yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy rendezői
és igazgatói működése idején nagyszerű virágzása volt a színpadon a gall szellemnek,
az immár öregedni kezdő ifjabb Dumas yszemelynevy ifjabb dumas yszemelynevy
ifjabb Dumas yszemelynevy ifjabb yszemelynevy dumas yszemelynevy yszemelynevy
ifjabb yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy és Augier yszemelynevy augier
yszemelynevy Augier yszemelynevy augier yszemelynevy yszemelynevy Augier
yszemelynevy ykodvegy is ragyogtatván még néhány új darabjukban tehetségüket s mellettük
Sardou, yszemelynevy sardou yszemelynevy Sardou yszemelynevy sardou
yszemelynevy yszemelynevy Sardou yszemelynevy ykodvegy Pailleron, yszemelynevy
pailleron yszemelynevy Pailleron yszemelynevy pailleron yszemelynevy
yszemelynevy Pailleron yszemelynevy ykodvegy Bisson yszemelynevy bisson
yszemelynevy Bisson yszemelynevy bisson yszemelynevy yszemelynevy Bisson
yszemelynevy ykodvegy és társaik is sikert sikerre halmozván: nem csoda, ha Paulay
yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy
yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy ki akarta használni az eme kitűnő francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy darabokban rejlő vonzóerőt s műsorában
igen nagy teret juttatott nekik, pompásabbnál pompásabb estéket szerezve velük a
Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy új és visszahódított közönségének. Igaz, hogy nagyszerű gárda állott rendelkezésére
a színház személyzetében, melynek legelső rendű tagjai: Szigeti József yszemelynevy
szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy és Feleky, yszemelynevy feleky yszemelynevy Feleky yszemelynevy feleky
yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy ykodvegy Újházi yszemelynevy újházi
yszemelynevy Újházi yszemelynevy újházi yszemelynevy yszemelynevy Újházi
yszemelynevy ykodvegy és Vízváry, yszemelynevy vízváry yszemelynevy Vízváry
yszemelynevy vízváry yszemelynevy yszemelynevy Vízváry yszemelynevy ykodvegy Nagy
Imre, yszemelynevy nagy imre yszemelynevy Nagy Imre yszemelynevy nagy
yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Imre yszemelynevy
ykodvegy Náday yszemelynevy náday yszemelynevy Náday yszemelynevy náday
yszemelynevy yszemelynevy Náday yszemelynevy ykodvegy és Halmi, yszemelynevy
halmi yszemelynevy Halmi yszemelynevy halmi yszemelynevy yszemelynevy Halmi
yszemelynevy ykodvegy az akkor feltűnt fiatal Mihályfi Károly, yszemelynevy
mihályfi károly yszemelynevy Mihályfi Károly yszemelynevy mihályfi yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Mihályfi yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy a nők közül Prielle Kornélia yszemelynevy prielle kornélia
yszemelynevy Prielle Kornélia yszemelynevy prielle yszemelynevy kornélia
yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy és
Szathmáryné, yszemelynevy szathmáryne yszemelynevy Szathmáryné yszemelynevy
szathmáryne yszemelynevy yszemelynevy Szathmáryné yszemelynevy ykodvegy Jászai Mari
yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai
yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari
yszemelynevy ykodvegy és Helvey Laura, yszemelynevy helvey laura yszemelynevy
Helvey Laura yszemelynevy helvey yszemelynevy laura yszemelynevy yszemelynevy
Helvey yszemelynevy Laura yszemelynevy ykodvegy Molnárné Kocsisovszky Borcsa yszemelynevy
molnárné kocsisovszky borcsa yszemelynevy Molnárné Kocsisovszky Borcsa
yszemelynevy molnárné yszemelynevy kocsisovszky yszemelynevy borcsa
yszemelynevy yszemelynevy Molnárné yszemelynevy s a legifjabb nemzedékből Márkus
Emilia, yszemelynevy márkus emilia yszemelynevy Márkus Emilia yszemelynevy
márkus yszemelynevy emilia yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emilia
yszemelynevy ykodvegy Csillag Teréz yszemelynevy csillag teréz yszemelynevy
Csillag Teréz yszemelynevy csillag yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy
Csillag yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy és Fáy Szeréna yszemelynevy
fáy szeréna yszemelynevy Fáy Szeréna yszemelynevy fáy yszemelynevy szeréna
yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy Szeréna yszemelynevy ykodvegy voltak.
A kiváló tehetségeknek ilyen gazdagsága az első nagy nemzedék óta nem volt a színházban.
Hogy azonban ezekből a talentumokból olyan művészi együttes kovácsolódött össze,
amilyen egész Európában ytelepulesy európa ytelepulesy Európá yorszagy Európa
ykodvegy kevés volt, s amely a Théátre Francais yintezmenyy théátre francais
yintezmenyy Théátre yintezmenyy théátre yintezmenyy francais yintezmenyy
yintezmenyy Théátre yintezmenyy ykodvegy színvonalára emelte Nemzeti Színházunkat,
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy annyira, hogy a 80-as
években még Moliére-előadásaink yszemelynevy moliére yszemelynevy Moliére
yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére yszemelynevy ykodvegy is
vetekedtek tökéletesség dolgában a Francais-beliekkel yintezmenyy francais
yintezmenyy Francais yintezmenyy francais yintezmenyy yintezmenyy Francais
yintezmenyy ykodvegy — az a Paulay-korszaknak yszemelynevy paulay yszemelynevy
Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy
soha el nem muló dicsősége, s jelentékeny részben a Paulay yszemelynevy paulay
yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay
yszemelynevy ykodvegy vezető szelleme és rendező-keze felejthetetlen munkájának
volt köszönhető. Az első híres gárda nagyjai — Szentpétery yszemelynevy
szentpétery yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy
yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy ykodvegy és Megyeri, yszemelynevy megyeri
yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri
yszemelynevy ykodvegy Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy Egressy
yszemelynevy egressy yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy ykodvegy és
id. Lendvay, yszemelynevy id. lendvay yszemelynevy id. Lendvay yszemelynevy id.
yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy id. yszemelynevy Lendvay
yszemelynevy ykodvegy László yszemelynevy lászló yszemelynevy László
yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy és Fáncsy,
yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy
yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy Laborfalvi Róza yszemelynevy
laborfalvi róza yszemelynevy Laborfalvi Róza yszemelynevy laborfalvi
yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Laborfalvi yszemelynevy Róza
yszemelynevy ykodvegy és Lendvayné Hivatal Anikó yszemelynevy lendvayné hivatal
anikó yszemelynevy Lendvayné Hivatal Anikó yszemelynevy lendvayné yszemelynevy
hivatal yszemelynevy anikó yszemelynevy yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy
Hivatal yszeme — a művészi egyéniséget illetőleg bizonyára nem állottak hátrább
a 80-as évek fényes színész-csapatának hőseinél. De az összjáték jelentősége azelőtt
még nem domborodott annyira ki, sikerének titka sem volt eléggé ismeretes és a nagy
tehetségekben jelentkező fényes csillagok még inkább csak magukban ragyogtak a színpadon,
sokszor nagyon is szürke és elmosódó környezetükben. Paulay yszemelynevy paulay
yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay
yszemelynevy ykodvegy volt valójában az első színház-igazgató, akinek jó szeme és
erős keze keresztül tudta vinni az egyes szereplők játékának igazán művészi összeegyeztetését
és kiegyenlítését, az előadás egyes részleteinek megfelelő kiélesítését és szükséges
letompítását. A Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy
paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy együttesében a legkiválóbb
szereplők sem játszottak kizárólag a maguk kezére és dicsőségére, s a jól fegyelmezett
középszerű színjátszók is nem csekély mérvben járultak hozzá az egyöntetű előadások
sikeréhez. Ez volt a Paulay-korszak yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay
yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy egjyik
legjellegzetesebb vonása, színészettörténeti nevezetes jelentőséige és soha eléggé
nem dicsérhető halhatatlan érdeme. (sz.k.) szin_III.0528.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Paulay Ede - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1836
SZULETESIEVTIZED 1835
CSALADTAGJA Paulay György
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0528.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0528.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30220.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Paulay
Ede
Szócikk: Paulay Ede a magyar theatrális kultúra
egyik legnagyobb alakja, a budapesti Nemzeti Színháznak harmincegy esztendeig tagja,
amiből 14 évet mint színész és drámai rendező, egy évet mint főrendező és 16 évet
mint igazgató, illetve főigazgató töltött el. 1836. március 15-én a zemplénmegyei
Tokajban született, mint egy kincstári tisztviselő-család gyermeke nevelkedett.
Atyja, P. György, megh. 18911. márc. 15-én, 81 éves korában; anyja, Zahorai Mária,
megh. 1875. aug. 15-én, 61 éves korában. Sátoraljaújhelyen, Kassán, Budán iskolázott,
hogy majd a szülők óhaja szerint a premontrei rendbe lépjen, ahol az ifjúságot fogja
oktatni és előkészíteni a küzdelmes, nehéz életpályára. Ez a terv semmivé lett.
A fiú lelkének sóvárígása más irányba vitte. Nem ifjúságot, de egy nemzetet oktatott
és készített elő egy életsorra, amely az ő reménye szerint méltó lett volna az elmúlt
ezredév dicsőségeihez .. Színész lett 1851-ben, Kassán. A katedra helyett a színpadról
hirdette az igazságot, amely a gondolatokban és szavakban él örök életet. Tíz esztendőnél
tovább járta az ország első vidéki színpadjait: Kolozsvár, Szeged, Debrecen, Győr
közönsége lelkesedett érte. Szerették komoly felfogásáért, hogy a színészet szentség
és aki annak papja akar lenni, az egész lelkét áldozza fel az oltárán. Elsőrangú
drámai színész volt, aki magával ragadta közönségét és akinek híre kitűnő volt.
Vidéki színészkedése utolsó három esztendejét Kolozsvár kitűnő színházában tölté,
mint színész és rendező; itt kapott meghívást Pestre a Nemzeti Színházhoz, hogy
mutatkozzon be néhány nagyobb szerepében. 1863. augusztus havában lépett fel először
mint Hamlet, azután játszott még »Bánk bán«-ban, »Rang és mód«-ban, »Seneterra marquis«-ban
s olyan sikerrel, hogy a közönség nejével együtt kívánta szerződtetését és szeptember
1-től kezdve a színház tagjai között volt. A Nemzeti Színház akkori együttesének
keretében nem lett első és nem volt még az elsők között sem mint színjátszó, de
nagy tanultsága, folytonos önképzése, olvasása, érdeklődése által mint a színész-kultúra
embere a legelső lett, aki méltó utódja volt Egressy Gábornak és Szigligeti Edének.
Kezdetben mint színész és rendező működött a színpadon, midőn 1877-ben Szigligeti
igazgató lett, ő lépett mint drámai főrendező annak örökébe, amikor megszűnt színésznek
lenni s minden tudását és erejét a színpadi rendezésnek szentelte, megosztván gondjait
és fáradozását a színé- szeti tanodával is, ahol előbb tanár, majd pedig aligazgató
lett. 1872-ben nagyobb külföldi tanulmányutat tett. A nyugati államok előrehaladt
színházi kulturáját tanulmányozandó, bejárta Francia-, Német- és Olaszországot és
1876-ban ismét Párizsban és Londonban töltött hosszabb időt az ottani színpadok
és drámairodalmak tanulmányozásában. Szigligeti, a színház igazgatója, 1878. jan.
19-én meghalt. Örökét más nem foglalhatta el, mint az, aki másfél évtized óta munkatársa
és jobbkeze volt s akiben azok az erények, amelyek Szigligeti működését oly kiválóvá
tették, meg voltak. Őt nevezték hát ki a Nemzeti Színház drámai igazgatójává, s
az maradt egészen 1884. szept. 27-éig, amikor az Opera az Andrássy-úton új otthont
kapott s a Nemzeti Színház megszabadult a nagy tehertől, amely a drámai színjáték
szabad fejlődésének oly nagy akadálya volt. P. akkor a Nemzeti Színház főigazgatója
lett s az maradt. 1894. márc. 12-én bekövetkezett haláláig. (Érdemeiért 1881. nov.
21-én a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki.) Paulay jelentősége úgy
a magyar drámai irodalom fellendítésében, mint a Nemzeti Színház emelkedésének szempontjából
rendkívül jelentős. Az ő rendkívül széles látókörébe esett az a magyar irodalom,
amely őt jóval megelőzve alapját képezte a mai hatalmas, a művelt világ előtt oly,
tiszteletet kivívott magyar drámai irodalomnak. Buzgó kutatásával rátalált azokra
a régi darabokra, amelyek átdolgozva, felfrissítve a magyar színpadnak kiváló műsordarabjaivá
lettek. Ő volt az, aki Madách »Ember tragédiája« c. drámai költeményével megajándékozta
a magyar színpadot, hogy aztán a magyar lángelme egyelőre utolérhetetlen remeke
a világ annyi közönsége előtt hirdesse a magyar költészet nagyságát. A magyar színpadra
ő vezette fel a világköltészet legelső alakjainak egyikét — a mágikus Faustot, aki
Goethe szelleme által nyerte igazi, örök életét. És azzal, hogy e két színre alkalmazáson
kívül még 37 színművet fordított a nemzeti színpad számára — igazolja, hogy mennyire
támasza volt annak Paulay Ede. Cikkeivel is a magyar színészetet szolgálta. Tervezte,
hogy megírja a Nemzeti Színház történetét, de ez a munkája sohasem készült el, sőt
jegyzetei is elvesztek, úgy hogy abból ma csak két- három levél maradt fenn a színház
levéltárában. Működése a Nemzeti Színház színpadán maradandó nyomokat hagyott. Ő
a régi nagy gárda annyi jelesével kezdte ottani pályafutását, azután, amint azok
egymásután letűntek a színpadról, Paulay volt, aki a változott művészi erőkkel a
régi tradíciókat védelmezve — új szellemet hozott a színpadra. Rendező-munkájával
a színház sikereit, érdemeit s a magyar kultúrában elfoglalt helyzetét mindig öregbítette.
Eltemették a kerepesi-úti temetőbe, díszsírhelyre, a 49. tábla első sorába, a 211.
sírba. Síremlékleleplezése 1897. szeptember 26-án volt. Sírkőfelirata: »Az eszmék
erősbek A rossz anyagnál. Ezt ledöntheti Erőszak, az örökké élni fog.« 1925. szept.
24-én a Közmunkák Tanácsa hozzájárult a Nemzeti Színház abbeli kérelméhez, hogy
a Szerecsen uccát Paulayról nevezzék el. Nov. 2-án el is nevezték hivatalosan ezt
az uccát a zseniális rendezőről. — P. első neje: Gvozdanovics Julia (néhol Gozdanovics),
színésznő,, sz. 1829. febr. 8-án, Szabadkán, megh. 1880. máj. 1-én, Budapesten.
Atyja G.Móric, mészáros, anyja Varga Apollónia. Tizenhat éves korában férjhez ment
Polakovics szabadkai ügyvédhez, s már akkor műkedvelősködött, amit férjével Pestre
költözve itt is gyakran megismételt. A Nemzetiben és a Várban rendezett műkedvelői
előadásokon, a »Ravennai hős«-ben, »Dalma«-ban stb. tetszéssel szerepelt, míg benső
vágytól és külső biztatástól ösztönözve, teljesen a színészethez tért át. Havi társulatánál
kezdte, majd Szabóhoz s utána Latabárhoz szerződött. 1856-ban Szabó társulatával
Bécsben is fellépett és szép sikert aratott. Az ötvenes években Debrecen, Arad,
Temesvár, Nagyvárad, Kolozsvár, Kassa, Pécs, Győr stb. közönsége előtt játszott
és játéka mellett szépségével is hódított. 1858-ban 3 este vendégszerepelt a Nemzetiben;
tetszett, de nem kapott szerződést. Ez időben Jánosi Emil volt a férje. 1861-ben
Miskolcon ismerkedett meg Paulayval, aki el is vette és 1863-ban együtt a Nemzetihez
szerződtek. Eleinte a hősnők szerepkörére vágyott, de a társadalmi anyákkal nagyobb
sikert ért el. Bercsényi Béla és Váradi Antal mondtak búcsúztatót koporsója felett.
Második neje: Adorján Berta, színésznő. (L.o.) (Rexa Dezső) Paulay Ede ismertebb
színműfordításai ezek: »Alfonz úr«, vj. 3 felv. Írta: Dumas Sándor. Bem. 1874. ápr.
»Bagdadi hercegnő« (L. o.), »Bajazett«, »Borbála«, (1883.), »Constantin abbé« (L.
o.), »Dolores és Drahomira« szomorúj. 5 felv. Írta: Weilen. »Egy csepp méreg«, »Fernande«
(L. o.), »Figaro házassága« vj.; »FrancilIon« (L. o.), »Gringoire« (L. o.; ezt ketten
is fordították.), »Haza«, tört. dr. 5 felv. Írta: Sardou. Ford.: Szerdahelyi Kálmánnal
; »Iphigenia Aulisban« (L. o.); »Iris bosszúja« , vj. 1 felv.; Írta: Ferrier Paul;
»Jó falusiak«, szmű 5 felv. Írta: Sardou. Ford. Szerdahelyi Kálmánnal, 1867. nov.
15.; »Julia«, 1872. aug. 26. Írta: Feuillet Octav; »Kis szórakozott«; »Laury kisasszony«,
vj., írta: Mosing (1871.); »Megboldogult«, vígjáték; »Mirabeau ifjúsága«, Langlé
Aylic és Deslandes színműve. Bem. 1866. ápr. 13.; »Munkások«, dr. 1 felv. Írta:
Manuel Edmond, 1870. aug. 27-én került színre; »Ne fogadj fel soha semmit!« (1879.
Írta: Musset Alfréd). »Negyvenhetedik cikk«, dr. 5 felv. 1878. máj, 24-én mutatták
be. »Női harc«, vj. Írta: Scribe. »Odette« (L. o.) »Párisi«, »Phaedra« (L. o., ford.
még: Csiky Gergely is.); »Sphynx«, dr. 4 felv. Írta: Feuillet Octav. Bem. 1875.
márc. 15-én. »Szevillai borbély«, vj., írta: Beaumarchais. Bem. 1881. jan. 30. »Szikra«,
vj. 1 felv. Írta: Pailleron. Bem. 1879. okt. 10. »Utóirat«, vj., írta:Augier. »Testvérek«,
Goethe 1 felvonásos színműve. Bem. 1869. jún. 23-án, stb. Paulay-korszak. A Nemzeti
Színház történetében azt az időt, mely alatt Paulay Ede volt a drámai igazgató:
méltán nevezhetjük az ő nevéről. Ezt a korszakot azok az évek készítették elő, melyekben
Paulay — Szigligeti igazgatósága alatt — már élénk részt vett a rendezés munkájában.
Az a tizenhat esztendő pedig — 1878-tól 1894-ig, mialatt Paulay igazgatói minőségben
vezette a Nemzeti Színház drámai munkáját — volt az igazi Paulay- korszak, a színház
történetének egyik legfényesebb fejezete. Paulay a legjelesebb színházi emberek
egyike volt. Színésznek távolról sem kiváló, de mint rendező és igazgató: párját
ritkította. A Paulay-kor- szakban hatalmas lendületet vett a Nemzeti Színház, s
ha a sok fényes diadalban jelentékeny tényező volt is az akkor különösen nagy számban
lévő ragyogó színészi tehetség, s ha a hazai drámairodalomnak is éppen akkor támadt
— Szigligeti munkája folytatójaként — olyan jeles és bámulatosan termékeny képviselője,
mint Csiky Gergely s a francia vígjáték és középfajú dráma is — mely hazáján kívül
mindenfelé s így nálunk is annyira hódított — kiváló reprezentánsokkal dicsekedhetett:
mindezek mellett szükség volt a műsort készítő, szerepet osztó, rendező, vezető
igazgató, fordító Paulay Ede rajongó színház-szeretetére vagiy tehetségére, éles
szemére és fáradhatatlan munkaerejére, hogy a Nemzeti Színház tevékenységében résztvevő
erők egy korszakos, állandó siker eredőjében összhangzatosan találkozzanak. Paulay
a magyar dráma múltján nagy kegyelettel, jelenén szinte megható érzéssel csüngött,
s minden pajtáskodás nélkül felkarolva egy sereg fiatal írót, a jövő útját is megértéssel
egyengette. Nagyon érdekes drámatörténeti sorozatokat rendezett, több éven át, idény
kezdetén, megszólaltatva Bessenyeitől kezdve sok méltatlanul mellőzött magyar írót.
Paulay kitűnő szeme látta meg az addig csakis könyvdrámának tartott — s a nagyközönség
által bizony alig ismert — »Ember tragédiája« színpadi értekét, s nem törődve a
szándéka ellen előzőleg fölsorakoztatott aggodalmakkal és elriasztásra szánt intelmekkel,
szinte elképzelhetetlen diadallal színpadra rendezte és vitte Madách költői remekét.
Paulay mutatta be először színpadon Vörösmarty félszázaddal előbb írt bájos vígjátékát,
a »Csongor és Tündé«-t. Csiky Gergely a Paulay-korszakban fejlődött ritka népszerű
szerzővé s óriási diadalai Paulay számára is babért jelentettek. Az idegen klasszikusok
is kellő figyelemben részesültek a Paulay-korszak alatt a Nemzeti Színházban. Shakespeare
egyik legmulatságosabb vígjátékát, a »Vizkereszt«-et, Paulay adatta elő magyar színpadon
először, »Cymbeline«-t is, ezt az érdekes regényes drámát a Nemzeti Színház szintén
Paulay alatt mutatta be. Moliére több darabjának: a »Férjek iskolájá«-nak, az »Úrhatnám
polgár«-nak, »A nők iskolája bírálatá«-nak elővételét is a százkezű Paulaynak lehetett
köszönni, ki Sophoklest és Plautust, Calderont és Racine-t is nagy hatással szólaltatta
meg, s Beaumarchais-nak általa fordított híres »Figaro házasságá«-val különösen
nagy diadalt szerzett a sok nehéz feladatra hivatott és kötelezett Nemzeti Színház
együttesének. A modern francia darabok iránti előszeretete a színháznak már előbbi
évek sikereiben gyökerezett. Újságok hasábjain már a 60-as évek alatt nem egy felszólalás
történt a francia színművek túlzott felkarolása ellen, miután azonban Paulay rendezői
és igazgatói működése idején nagyszerű virágzása volt a színpadon a gall szellemnek,
az immár öregedni kezdő ifjabb Dumas és Augier is ragyogtatván még néhány új darabjukban
tehetségüket s mellettük Sardou, Pailleron, Bisson és társaik is sikert sikerre
halmozván: nem csoda, ha Paulay ki akarta használni az eme kitűnő francia darabokban
rejlő vonzóerőt s műsorában igen nagy teret juttatott nekik, pompásabbnál pompásabb
estéket szerezve velük a Nemzeti Színház új és visszahódított közönségének. Igaz,
hogy nagyszerű gárda állott rendelkezésére a színház személyzetében, melynek legelső
rendű tagjai: Szigeti József és Feleky, Újházi és Vízváry, Nagy Imre, Náday és Halmi,
az akkor feltűnt fiatal Mihályfi Károly, a nők közül Prielle Kornélia és Szathmáryné,
Jászai Mari és Helvey Laura, Molnárné Kocsisovszky Borcsa s a legifjabb nemzedékből
Márkus Emilia, Csillag Teréz és Fáy Szeréna voltak. A kiváló tehetségeknek ilyen
gazdagsága az első nagy nemzedék óta nem volt a színházban. Hogy azonban ezekből
a talentumokból olyan művészi együttes kovácsolódött össze, amilyen egész Európában
kevés volt, s amely a Théátre Francais színvonalára emelte Nemzeti Színházunkat,
annyira, hogy a 80-as években még Moliére-előadásaink is vetekedtek tökéletesség
dolgában a Francais-beliekkel — az a Paulay-korszaknak soha el nem muló dicsősége,
s jelentékeny részben a Paulay vezető szelleme és rendező-keze felejthetetlen munkájának
volt köszönhető. Az első híres gárda nagyjai — Szentpétery és Megyeri, Egressy és
id. Lendvay, László és Fáncsy, Laborfalvi Róza és Lendvayné Hivatal Anikó — a művészi
egyéniséget illetőleg bizonyára nem állottak hátrább a 80-as évek fényes színész-csapatának
hőseinél. De az összjáték jelentősége azelőtt még nem domborodott annyira ki, sikerének
titka sem volt eléggé ismeretes és a nagy tehetségekben jelentkező fényes csillagok
még inkább csak magukban ragyogtak a színpadon, sokszor nagyon is szürke és elmosódó
környezetükben. Paulay volt valójában az első színház-igazgató, akinek jó szeme
és erős keze keresztül tudta vinni az egyes szereplők játékának igazán művészi összeegyeztetését
és kiegyenlítését, az előadás egyes részleteinek megfelelő kiélesítését és szükséges
letompítását. A Paulay együttesében a legkiválóbb szereplők sem játszottak kizárólag
a maguk kezére és dicsőségére, s a jól fegyelmezett középszerű színjátszók is nem
csekély mérvben járultak hozzá az egyöntetű előadások sikeréhez. Ez volt a Paulay-korszak
egjyik legjellegzetesebb vonása, színészettörténeti nevezetes jelentőséige és soha
eléggé nem dicsérhető halhatatlan érdeme. (sz.k.) szin_III.0528.pdf III