Címszó: Pauli Richárd - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1835
SZULETESIEVTIZED 1835
CSALADTAGJA Pauli Mariska
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0536.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0536.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30226.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Pauli
Richárd
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530226.htm
Szócikk: Pauli Richárd (berzéki), (megye) operaénekes,
sz. 1835. (születés
éve) nov.23-án, Rakovicban, (megye) Pozsony
(megye) mellett,
megh. 1901. jan.3-án, Budapesten. (Budapest)
(Atyja Paulikovics József, (személy) anyja
megh. Esztergomban, (megye) 1892.
(időpont)
máj.10-én, 84 éves korában.) Iskoláit Nagyszombatban (megye) végezte,
hol szoprán-hangja a templomi énék alatt feltűnt. Tanulmányait Bécsben (ország) folytatta,
majd Nagel (személy)
tanárnál énekelni tanult és itt alkalma nyilt az udvari színház előadásaiban a magánrészeket
énekelni. Tanári studiumait befejezve, Gentiloumo (személy) tanítványa
lett és egyben kiképezte tudását a zongorán és a hegedűn is. 1857. (időpont) tavaszán
Pozsonyban (megye)
lépett fel önállóan, azután Olmütz, (ország) Grác,
(ország)
Brünn, (ország)
(információ)
Krakó, (megye) Bukarest
(ország)
és Brassó (megye)
színpadain aratja sikereit. 1859—1862-ben (időpont) Kolozsvárott
(megye) találjuk,
ahol mint első tenoristának őszinte sikerei voltak. 1860. (időpont) okt.
25-én mint a kolozsvári színház (intézmény)
(információ)
tagja, majd újra 1862. (időpont) ápr.
22-én mutatkozott be a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
az »Alvajáró«-ban (cím) (információ)
mint Elvino. (szerep) 1866-ban
(időpont)
ide szerződtették. 1869-ben (időpont) nőül
vette Markovits Ilka (személy) (információ)
operaénekesnőt. (L. o.) 1882. (időpont) jún.
4-én ünnepelte művészi pályájának 25 éves fordulóját. Ez ideig összesen 2014 estén
játszott és a »Fekete dominó«-ban (cím) (információ)
egymagában 92-szer énekelt. 1884-től (időpont) a
Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
operája folytatásának: a M. Kir. Operaháznak
(intézmény)
tagja lett. 1886. (időpont) júl.
havában az operaiskola tanárává nevezték1 ki. 1890. (időpont) máj.
5-én elbúcsúzott a színpadtól a »Szevillai borbély« (cím) Almaviva
(szerep)
szerepében, amidőn az intézet tiszteletbeli tagjává nevezték ki. Ez év jún.23-án
a Ferenc József-rend (személy) lovagkeresztjével
tüntették ki. 1897. (időpont) máj.
29-én zeneünnepély keretében a Royal-szállóban megülte 40 éves jubileumát. — Leánya:
P.Mariska, (személy)
énekesnő. (L. o.). szin_III.0536.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Pauli Richárd címszóvég 30226 Szócikk: Pauli
Richárd (berzéki), ytelepulesy berzék ytelepulesy berzék ymegyey zemplén megye
ykodvegy operaénekes, sz. 1835. nov.23-án, xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx
1855 Rakovicban, ytelepulesy rakovic ytelepulesy Rakovic ymegyey nyitra megye
ykodvegy Pozsony ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye
ykodvegy mellett, megh. 1901. jan.3-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy (Atyja Paulikovics József, yszemelynevy
paulikovics józsef yszemelynevy Paulikovics József yszemelynevy paulikovics
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Paulikovics yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy anyja megh. Esztergomban, ytelepulesy esztergom
ytelepulesy Esztergom ymegyey esztergom megye ykodvegy 1892. xevtizedx 1895 máj.10-én,
84 éves korában.) Iskoláit Nagyszombatban ytelepulesy nagyszombat ytelepulesy
Nagyszombat ymegyey pozsony megye ykodvegy végezte, hol szoprán-hangja a templomi
énék alatt feltűnt. Tanulmányait Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs
yorszagy Ausztria ykodvegy folytatta, majd Nagel yszemelynevy nagel
yszemelynevy Nagel yszemelynevy nagel yszemelynevy yszemelynevy Nagel
yszemelynevy ykodvegy tanárnál énekelni tanult és itt alkalma nyilt az udvari színház
előadásaiban a magánrészeket énekelni. Tanári studiumait befejezve, Gentiloumo yszemelynevy
gentiloumo yszemelynevy Gentiloumo yszemelynevy gentiloumo yszemelynevy
yszemelynevy Gentiloumo yszemelynevy ykodvegy tanítványa lett és egyben kiképezte
tudását a zongorán és a hegedűn is. 1857. xevtizedx 1855 tavaszán xtalanevtizedx
1865 Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye
ykodvegy lépett fel önállóan, azután Olmütz, ytelepulesy olmütz ytelepulesy
Olmütz yorszagy Csehország ykodvegy Grác, ytelepulesy grác ytelepulesy Grác
yorszagy Ausztria ykodvegy Brünn, ytelepulesy brünn ytelepulesy Brünn yorszagy
Csehország ykodvegy Krakó, ytelepulesy krakó ytelepulesy Krakó ymegyey
alsó-fehér megye ykodvegy Bukarest ytelepulesy bukarest ytelepulesy Bukarest
yorszagy Románia ykodvegy és Brassó ytelepulesy brassó ytelepulesy Brassó
ymegyey brassó megye ykodvegy színpadain aratja sikereit. 1859—1862-ben xevtizedx
1865 Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy találjuk, ahol mint első tenoristának őszinte sikerei voltak. 1860.
okt. 25-én mint a kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy
kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
kolozsvá yintezmenyy ykodvegy tagja, majd újra 1862. ápr. 22-én mutatkozott be a
Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy az »Alvajáró«-ban ycimy alvajáró ycimy Alvajáró ycimy alvajáró ycimy
ycimy Alvajáró ycimy ykodvegy mint Elvino. yszerepy elvino yszerepy Elvino
yszerepy elvino yszerepy yszerepy Elvino yszerepy ykodvegy 1866-ban ide szerződtették.
1869-ben nőül xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 vette Markovits Ilka yszemelynevy
markovits ilka yszemelynevy Markovits Ilka yszemelynevy markovits yszemelynevy
ilka yszemelynevy yszemelynevy Markovits yszemelynevy Ilka yszemelynevy
ykodvegy operaénekesnőt. (L. o.) 1882. xevtizedx 1885 jún. 4-én ünnepelte művészi
pályájának 25 éves fordulóját. Ez ideig összesen 2014 estén játszott és a »Fekete
dominó«-ban ycimy fekete dominó ycimy Fekete dominó ycimy fekete ycimy dominó
ycimy ycimy Fekete ycimy dominó ycimy ykodvegy egymagában 92-szer énekelt. 1884-től
a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy operája folytatásának: a M. Kir. Operaháznak yintezmenyy m. kir.
operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy
operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy tagja
lett. 1886. júl. xtalanevtizedx 1895 havában az operaiskola tanárává nevezték1 ki.
1890. xevtizedx 1895 máj. 5-én elbúcsúzott a színpadtól a »Szevillai borbély« ycimy
szevillai borbély ycimy Szevillai borbély ycimy szevillai ycimy borbély ycimy
ycimy Szevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy Almaviva yszerepy almaviva
yszerepy Almaviva yszerepy almaviva yszerepy yszerepy Almaviva yszerepy
ykodvegy szerepében, amidőn az intézet tiszteletbeli tagjává nevezték ki. Ez év
jún.23-án a Ferenc József-rend yszemelynevy ferenc józsef yszemelynevy Ferenc
József yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy lovagkeresztjével tüntették ki. 1897.
máj. xtalanevtizedx 1905 29-én zeneünnepély keretében a Royal-szállóban megülte
40 éves jubileumát. — Leánya: P.Mariska, yszemelynevy p.mariska yszemelynevy
P.Mariska yszemelynevy p.mariska yszemelynevy yszemelynevy P.Mariska
yszemelynevy ykodvegy énekesnő. (L. o.). szin_III.0536.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Pauli Richárd - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1835
SZULETESIEVTIZED 1835
CSALADTAGJA Pauli Mariska
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0536.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0536.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30226.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Pauli
Richárd
Szócikk: Pauli Richárd (berzéki), operaénekes, sz.
1835. nov.23-án, Rakovicban, Pozsony mellett, megh. 1901. jan.3-án, Budapesten.
(Atyja Paulikovics József, anyja megh. Esztergomban, 1892. máj.10-én, 84 éves korában.)
Iskoláit Nagyszombatban végezte, hol szoprán-hangja a templomi énék alatt feltűnt.
Tanulmányait Bécsben folytatta, majd Nagel tanárnál énekelni tanult és itt alkalma
nyilt az udvari színház előadásaiban a magánrészeket énekelni. Tanári studiumait
befejezve, Gentiloumo tanítványa lett és egyben kiképezte tudását a zongorán és
a hegedűn is. 1857. tavaszán Pozsonyban lépett fel önállóan, azután Olmütz, Grác,
Brünn, Krakó, Bukarest és Brassó színpadain aratja sikereit. 1859—1862-ben Kolozsvárott
találjuk, ahol mint első tenoristának őszinte sikerei voltak. 1860. okt. 25-én mint
a kolozsvári színház tagja, majd újra 1862. ápr. 22-én mutatkozott be a Nemzeti
Színházban, az »Alvajáró«-ban mint Elvino. 1866-ban ide szerződtették. 1869-ben
nőül vette Markovits Ilka operaénekesnőt. (L. o.) 1882. jún. 4-én ünnepelte művészi
pályájának 25 éves fordulóját. Ez ideig összesen 2014 estén játszott és a »Fekete
dominó«-ban egymagában 92-szer énekelt. 1884-től a Nemzeti Színház operája folytatásának:
a M. Kir. Operaháznak tagja lett. 1886. júl. havában az operaiskola tanárává nevezték1
ki. 1890. máj. 5-én elbúcsúzott a színpadtól a »Szevillai borbély« Almaviva szerepében,
amidőn az intézet tiszteletbeli tagjává nevezték ki. Ez év jún.23-án a Ferenc József-rend
lovagkeresztjével tüntették ki. 1897. máj. 29-én zeneünnepély keretében a Royal-szállóban
megülte 40 éves jubileumát. — Leánya: P.Mariska, énekesnő. (L. o.). szin_III.0536.pdf
III
