Címszó: Pauli Richárd - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1835

SZULETESIEVTIZED 1835

CSALADTAGJA Pauli Mariska

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0536.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0536.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30226.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Pauli Richárd

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530226.htm

 

Szócikk: Pauli Richárd (berzéki), (megye) operaénekes, sz. 1835. (születés éve) nov.23-án, Rakovicban, (megye) Pozsony (megye) mellett, megh. 1901. jan.3-án, Budapesten. (Budapest) (Atyja Paulikovics József, (személy) anyja megh. Esztergomban, (megye) 1892. (időpont) máj.10-én, 84 éves korában.) Iskoláit Nagyszombatban (megye) végezte, hol szoprán-hangja a templomi énék alatt feltűnt. Tanulmányait Bécsben (ország) folytatta, majd Nagel (személy) tanárnál énekelni tanult és itt alkalma nyilt az udvari színház előadásaiban a magánrészeket énekelni. Tanári studiumait befejezve, Gentiloumo (személy) tanítványa lett és egyben kiképezte tudását a zongorán és a hegedűn is. 1857. (időpont) tavaszán Pozsonyban (megye) lépett fel önállóan, azután Olmütz, (ország) Grác, (ország) Brünn, (ország) (információ)  Krakó, (megye) Bukarest (ország) és Brassó (megye) színpadain aratja sikereit. 1859—1862-ben (időpont) Kolozsvárott (megye) találjuk, ahol mint első tenoristának őszinte sikerei voltak. 1860. (időpont) okt. 25-én mint a kolozsvári színház (intézmény) (információ)  tagja, majd újra 1862. (időpont) ápr. 22-én mutatkozott be a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  az »Alvajáró«-ban (cím) (információ)  mint Elvino. (szerep) 1866-ban (időpont) ide szerződtették. 1869-ben (időpont) nőül vette Markovits Ilka (személy) (információ)  operaénekesnőt. (L. o.) 1882. (időpont) jún. 4-én ünnepelte művészi pályájának 25 éves fordulóját. Ez ideig összesen 2014 estén játszott és a »Fekete dominó«-ban (cím) (információ)  egymagában 92-szer énekelt. 1884-től (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  operája folytatásának: a M. Kir. Operaháznak (intézmény) tagja lett. 1886. (időpont) júl. havában az operaiskola tanárává nevezték1 ki. 1890. (időpont) máj. 5-én elbúcsúzott a színpadtól a »Szevillai borbély« (cím) Almaviva (szerep) szerepében, amidőn az intézet tiszteletbeli tagjává nevezték ki. Ez év jún.23-án a Ferenc József-rend (személy) lovagkeresztjével tüntették ki. 1897. (időpont) máj. 29-én zeneünnepély keretében a Royal-szállóban megülte 40 éves jubileumát. — Leánya: P.Mariska, (személy) énekesnő. (L. o.). szin_III.0536.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Pauli Richárd címszóvég 30226 Szócikk: Pauli Richárd (berzéki), ytelepulesy berzék ytelepulesy berzék ymegyey zemplén megye ykodvegy operaénekes, sz. 1835. nov.23-án, xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 Rakovicban, ytelepulesy rakovic ytelepulesy Rakovic ymegyey nyitra megye ykodvegy Pozsony ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy mellett, megh. 1901. jan.3-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy (Atyja Paulikovics József, yszemelynevy paulikovics józsef yszemelynevy Paulikovics József yszemelynevy paulikovics yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Paulikovics yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy anyja megh. Esztergomban, ytelepulesy esztergom ytelepulesy Esztergom ymegyey esztergom megye ykodvegy 1892. xevtizedx 1895 máj.10-én, 84 éves korában.) Iskoláit Nagyszombatban ytelepulesy nagyszombat ytelepulesy Nagyszombat ymegyey pozsony megye ykodvegy végezte, hol szoprán-hangja a templomi énék alatt feltűnt. Tanulmányait Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy folytatta, majd Nagel yszemelynevy nagel yszemelynevy Nagel yszemelynevy nagel yszemelynevy yszemelynevy Nagel yszemelynevy ykodvegy tanárnál énekelni tanult és itt alkalma nyilt az udvari színház előadásaiban a magánrészeket énekelni. Tanári studiumait befejezve, Gentiloumo yszemelynevy gentiloumo yszemelynevy Gentiloumo yszemelynevy gentiloumo yszemelynevy yszemelynevy Gentiloumo yszemelynevy ykodvegy tanítványa lett és egyben kiképezte tudását a zongorán és a hegedűn is. 1857. xevtizedx 1855 tavaszán xtalanevtizedx 1865 Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy lépett fel önállóan, azután Olmütz, ytelepulesy olmütz ytelepulesy Olmütz yorszagy Csehország ykodvegy Grác, ytelepulesy grác ytelepulesy Grác yorszagy Ausztria ykodvegy Brünn, ytelepulesy brünn ytelepulesy Brünn yorszagy Csehország ykodvegy Krakó, ytelepulesy krakó ytelepulesy Krakó ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy Bukarest ytelepulesy bukarest ytelepulesy Bukarest yorszagy Románia ykodvegy és Brassó ytelepulesy brassó ytelepulesy Brassó ymegyey brassó megye ykodvegy színpadain aratja sikereit. 1859—1862-ben xevtizedx 1865 Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy találjuk, ahol mint első tenoristának őszinte sikerei voltak. 1860. okt. 25-én mint a kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy tagja, majd újra 1862. ápr. 22-én mutatkozott be a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az »Alvajáró«-ban ycimy alvajáró ycimy Alvajáró ycimy alvajáró ycimy ycimy Alvajáró ycimy ykodvegy mint Elvino. yszerepy elvino yszerepy Elvino yszerepy elvino yszerepy yszerepy Elvino yszerepy ykodvegy 1866-ban ide szerződtették. 1869-ben nőül xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 vette Markovits Ilka yszemelynevy markovits ilka yszemelynevy Markovits Ilka yszemelynevy markovits yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Markovits yszemelynevy Ilka yszemelynevy ykodvegy operaénekesnőt. (L. o.) 1882. xevtizedx 1885 jún. 4-én ünnepelte művészi pályájának 25 éves fordulóját. Ez ideig összesen 2014 estén játszott és a »Fekete dominó«-ban ycimy fekete dominó ycimy Fekete dominó ycimy fekete ycimy dominó ycimy ycimy Fekete ycimy dominó ycimy ykodvegy egymagában 92-szer énekelt. 1884-től a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy operája folytatásának: a M. Kir. Operaháznak yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy tagja lett. 1886. júl. xtalanevtizedx 1895 havában az operaiskola tanárává nevezték1 ki. 1890. xevtizedx 1895 máj. 5-én elbúcsúzott a színpadtól a »Szevillai borbély« ycimy szevillai borbély ycimy Szevillai borbély ycimy szevillai ycimy borbély ycimy ycimy Szevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy Almaviva yszerepy almaviva yszerepy Almaviva yszerepy almaviva yszerepy yszerepy Almaviva yszerepy ykodvegy szerepében, amidőn az intézet tiszteletbeli tagjává nevezték ki. Ez év jún.23-án a Ferenc József-rend yszemelynevy ferenc józsef yszemelynevy Ferenc József yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy lovagkeresztjével tüntették ki. 1897. máj. xtalanevtizedx 1905 29-én zeneünnepély keretében a Royal-szállóban megülte 40 éves jubileumát. — Leánya: P.Mariska, yszemelynevy p.mariska yszemelynevy P.Mariska yszemelynevy p.mariska yszemelynevy yszemelynevy P.Mariska yszemelynevy ykodvegy énekesnő. (L. o.). szin_III.0536.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Pauli Richárd - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1835

SZULETESIEVTIZED 1835

CSALADTAGJA Pauli Mariska

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0536.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0536.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30226.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Pauli Richárd

Szócikk: Pauli Richárd (berzéki), operaénekes, sz. 1835. nov.23-án, Rakovicban, Pozsony mellett, megh. 1901. jan.3-án, Budapesten. (Atyja Paulikovics József, anyja megh. Esztergomban, 1892. máj.10-én, 84 éves korában.) Iskoláit Nagyszombatban végezte, hol szoprán-hangja a templomi énék alatt feltűnt. Tanulmányait Bécsben folytatta, majd Nagel tanárnál énekelni tanult és itt alkalma nyilt az udvari színház előadásaiban a magánrészeket énekelni. Tanári studiumait befejezve, Gentiloumo tanítványa lett és egyben kiképezte tudását a zongorán és a hegedűn is. 1857. tavaszán Pozsonyban lépett fel önállóan, azután Olmütz, Grác, Brünn, Krakó, Bukarest és Brassó színpadain aratja sikereit. 1859—1862-ben Kolozsvárott találjuk, ahol mint első tenoristának őszinte sikerei voltak. 1860. okt. 25-én mint a kolozsvári színház tagja, majd újra 1862. ápr. 22-én mutatkozott be a Nemzeti Színházban, az »Alvajáró«-ban mint Elvino. 1866-ban ide szerződtették. 1869-ben nőül vette Markovits Ilka operaénekesnőt. (L. o.) 1882. jún. 4-én ünnepelte művészi pályájának 25 éves fordulóját. Ez ideig összesen 2014 estén játszott és a »Fekete dominó«-ban egymagában 92-szer énekelt. 1884-től a Nemzeti Színház operája folytatásának: a M. Kir. Operaháznak tagja lett. 1886. júl. havában az operaiskola tanárává nevezték1 ki. 1890. máj. 5-én elbúcsúzott a színpadtól a »Szevillai borbély« Almaviva szerepében, amidőn az intézet tiszteletbeli tagjává nevezték ki. Ez év jún.23-án a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. 1897. máj. 29-én zeneünnepély keretében a Royal-szállóban megülte 40 éves jubileumát. — Leánya: P.Mariska, énekesnő. (L. o.). szin_III.0536.pdf III