Címszó: Peleskei nótárius - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

MUCIM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0541.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0541.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30240.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Peleskei nótárius

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530240.htm

 

Szócikk: Peleskei nótárius bohózat 3 felv., 12 képben. Írta: Gaal József. (személy) (információ)  Első előadása: 1838. (időpont) okt. 8-án volt a Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  A maga korában a sok ostoba bohózat mellett úgy hatott, mint sok nyomorék után egy egészséges ember. Szerzője a régi jó Gvadányitól (személy) (információ)  vette át a főalakot, de azt a maga céljai szerint egészen átformálta. Gvadányi (személy) (információ)  nótáriusa az idegen ruhát gúnyolja s a régi magyar világot követeli vissza; Gaal József (személy) (információ)  ellenben éppen az ósdiságot, a maradiságot teszi hősében nevetség tárgyává. Tóti Dorka (személy) (a boszorkány) (szerep) Gvadányinál (személy) (információ)  csak akkor szerepel, amikor a nótárius betegágyához hívják; Gaalnál (személy) (információ)  a boszorkány (szerep) elejétől kezdve mozgatója és irányítója a cselekvénynek. Gaal József (személy) (információ)  híressé vált bohózatában a cselekvény egységes, legfeljebb az időegység nincs meg benne,. Mert a darab eleje, amíg a nótárius utazik, Gvadányi (személy) (információ)  kora, s amikor Pestre (Budapest) ér, már a mailt század harmincas éveinek végle felé vagyunk. A darab sikerében oroszlánrésze volt Megyerinek (személy) (információ)  (L. o.), aki a nótárius figuráját nagyszerű vonásokban állította a színpadra, úgy, hogy utána sem Réthy, (személy) (információ)  sem Szentpétery (személy) (információ)  nem tudták őt a közönséggel felejtetni. Amikor a kistermetű Megyeri (személy) (információ)  téglavörös-színű róka-mentéjében, háromszögletű kalapjában és copfba font hajával, a »magistratuális persona« méltóságteljes lépéseivel a színen megjelent, már zúgó kacagás fogadta. Pedig Megyeri (személy) (információ)  sem akart nevettetni, sőt komoly méltósággal játszotta szerepét, de ez az ünnepélyes komolyság — az ő megjelenésében — már magában nevettető hatású volt. Hát még amikor ez a régimódi s a világtól elmaradt falusi nótárius utazása közben fatális helyzetekbe kerül, majd meg amikor belecseppen Pesten (Budapest) egy reá nézve teljesen új világba, mennyit nevethettek az apró termetű Megyeri (személy) (információ)  komoly nótáriusának ijedelmein és megrökönyödésein. Ma — egy-két kivétellel — nem ilyen felfogásban játsszák a nótáriust, hanem a komikus hatást hajhászva valósággal operettekbe való figurát csinálnak belőle. És mégsem nevet rajtuk senki. A nótárius alakja ilyen felfogásban egészen eltörpül s a fejére nőnek a mellékfigurák, különösen a vasas németek, akiknek mókáin sokkal jobban mulat a közönség, mint a nótáriusén. Hogy hajdan nem a mellékalakok voltak a mulatságosabbak, kitűnik az első színlapokról, melyeken például a vasas németek szereplőiül csupa kóristák vannak feltüntetve. (Ma elsőrendű színészek szokták játszani.) Igaz, könnyebb volt a helyzet Megyeri (személy) (információ)  korában, a »Biedermeyer«-világban, amikor a »kanca-mente«, a háromszögletű kalap, meg a copf — mint tegnap levetett viselet — bizonyos komikai hatásokat keltett, de ma, amikor a Biedermeyer-frakk is színpadi jelmezzé vált, nem hat komikusan a kétféle jelmez egymás mellettisége. Az idő sok mindent kiegyenlít és sok mindent eltüntet. A nótárius alakjáról is sok minden lemállott. De azért ma is csak akkor hat igazán, ha magyar figurának játsszák s ha ábrázolója a régi kor levegőjét tudja éreztetni. A nótárius naiv ember; ha raffinált színészi kézzel nyúlunk hozzá, letöröljük róla a himport. Baczúr Gazsi (szerep) alakjának, melyet a darab új korában Bartha János (személy) (információ)  nagyszerűen játszott, sok kitűnő ábrázolója támadt azután is, de bizony a nótáriust az első nagyok után csak Szentgyörgyi István (személy) (információ)  tudta — a darab tendenciójához híven és méltóképpen megszólaltatni. (Pataki József.) (személy) (információ)  * A premiéren az említett művészeken kívül még a következők vettek részt: Kovácsné Mária: (személy) (információ)  Tóti Dorka; (szerep) Szentpétery Zsigmond: (személy) (információ)  Hopfen; (szerep) Lendvay Márton: (személy) (információ)  Sugár Laci; (szerep) (információ)  Fáncsy Lajos: (személy) (információ)  Othello; (szerep) (információ)  Lendvayné Hivatal Anikó: (személy) Desdemona; (szerep) (információ)  Laborfalvi Róza: (személy) (információ)  Sötétség királynője. (szerep) 1838-ban (időpont) 5-ször ment, 1839. (időpont) febr. 1-én az első felvonása »célszerű változtatásokkal Megyeri (személy) (információ)  javára ment. 1839-ben (időpont) 9-szer adják, 1840- (időpont) ben 9-szer, 1841-ben (időpont) 5-ször, 1848-ban (időpont) 1-szer (okt. 10.), 1851-ig (időpont) nem adják, 1852-ben (időpont) 2-szer, 1861-ben (időpont) (jún. 26.) 1-szer. 1861. (időpont) júniusában a cenzúra Baczur Gazsi (szerep) (információ)  nótáját sérelmesnek vélte a német (nemzetiség) (információ)  Goethe (személy) (információ)  és Börne (személy) urakra: »Hugo Victor, (személy) Goethe, (személy) (információ)  Börne, (személy) Bár az oldaluk betörne!« e helyett ezt kellett énekelni: »Tudomány és politika, Hogy enné meg mind a béka!« Színrekerült »Teichsusel und Dorfrichter« (cím) címmel. 1861. (időpont) jún. 26-án átdolgozta a szerző a darabját, de nagyjában meghagyta a régi alakokat és helyzeteket. Ekkor a következő szereposztásban került színre: A mexikói vőlegény: (szerep) Tóth Soma; (személy) (információ)  Hopfen: (szerep) Szerdahelyi; (személy) (információ)  Baczur: (szerep) (információ)  Némethi; (személy) (információ)  Nótárius: (szerep) Szilágyi. (személy) (információ)  1868-ig (időpont) minden évben adták egynéhányszor. 1870. (időpont) okt. 23-án József főherceg (személy) kívánságára vették elő;. Ezen estén 871 frt volt a bevétel. 1874. (időpont) aug. 16-án 71-edszer került színre a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  egyúttal utoljára, mert a Népszínház (intézmény) (információ)  fölépültével a népszínművekkel együtt ide vándorolt át, ahol 1876. (időpont) márc. 5-én volt a bemutatója, a következő szereposztással: Zajtay: (szerep) Tihanyi Miklós; (személy) (információ)  Klára: (szerep) Árvai Gizella; (személy) (információ)  Baczur: (szerep) (információ)  Szabó Bandi; (személy) (információ)  Tóti Dorka: (szerep) Klárné Angyal Ilka; (személy) Zsuzsi: (szerep) Kétszery; (személy) (információ)  Sándor: (szerep) (információ)  Karikás; (személy) (információ)  Hopfen: (szerep) Solymossy Elek; (személy) (információ)  Fogadós: (szerep) Gyöngyösi; (személy) (információ)  Othello: (szerep) (információ)  Eőry Gusztáv; (személy) (információ)  Desdemona: (szerep) (információ)  Rákosi Fanni; (személy) (információ)  Rendező: (szerep) (információ)  Rózai József; (személy) Hopfen Fánni: (szerep) Dancz Nina. (személy) (információ)  szin_III.0541.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Peleskei nótárius címszóvég 30240 Szócikk: Peleskei nótárius bohózat 3 felv., 12 képben. Írta: Gaal József. yszemelynevy gaal józsef yszemelynevy Gaal József yszemelynevy gaal yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Gaal yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Első előadása: 1838. okt. 8-án volt a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy A maga korában a sok ostoba bohózat mellett úgy hatott, mint sok nyomorék után egy egészséges ember. Szerzője a régi jó Gvadányitól yszemelynevy gvadányi yszemelynevy Gvadányi yszemelynevy gvadányi yszemelynevy yszemelynevy Gvadányi yszemelynevy ykodvegy vette át a főalakot, de azt a maga céljai szerint egészen átformálta. Gvadányi yszemelynevy gvadányi yszemelynevy Gvadányi yszemelynevy gvadányi yszemelynevy yszemelynevy Gvadányi yszemelynevy ykodvegy nótáriusa az idegen ruhát gúnyolja s a régi magyar világot követeli vissza; Gaal József yszemelynevy gaal józsef yszemelynevy Gaal József yszemelynevy gaal yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Gaal yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy ellenben éppen az ósdiságot, a maradiságot teszi hősében nevetség tárgyává. Tóti Dorka yszemelynevy tóti dorka yszemelynevy Tóti Dorka yszemelynevy tóti yszemelynevy dorka yszemelynevy yszemelynevy Tóti yszemelynevy Dorka yszemelynevy ykodvegy (a boszorkány) yszerepy a boszorkány yszerepy a boszorkány yszerepy a yszerepy boszorkány yszerepy yszerepy a yszerepy boszorkány yszerepy ykodvegy Gvadányinál yszemelynevy gvadányi yszemelynevy Gvadányi yszemelynevy gvadányi yszemelynevy yszemelynevy Gvadányi yszemelynevy ykodvegy csak akkor szerepel, amikor a nótárius betegágyához hívják; Gaalnál yszemelynevy gaal yszemelynevy Gaal yszemelynevy gaal yszemelynevy yszemelynevy Gaal yszemelynevy ykodvegy a boszorkány yszerepy boszorkány yszerepy boszorkány yszerepy boszorkány yszerepy yszerepy boszorkány yszerepy ykodvegy elejétől kezdve mozgatója és irányítója a cselekvénynek. Gaal József yszemelynevy gaal józsef yszemelynevy Gaal József yszemelynevy gaal yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Gaal yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy híressé vált bohózatában a cselekvény egységes, legfeljebb az időegység nincs meg benne,. Mert a darab eleje, amíg a nótárius utazik, Gvadányi yszemelynevy gvadányi yszemelynevy Gvadányi yszemelynevy gvadányi yszemelynevy yszemelynevy Gvadányi yszemelynevy ykodvegy kora, s amikor Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ér, már a mailt század harmincas éveinek végle felé vagyunk. A darab sikerében oroszlánrésze volt Megyerinek yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy (L. o.), aki a nótárius figuráját nagyszerű vonásokban állította a színpadra, úgy, hogy utána sem Réthy, yszemelynevy réthy yszemelynevy Réthy yszemelynevy réthy yszemelynevy yszemelynevy Réthy yszemelynevy ykodvegy sem Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy ykodvegy nem tudták őt a közönséggel felejtetni. Amikor a kistermetű Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy téglavörös-színű róka-mentéjében, háromszögletű kalapjában és copfba font hajával, a »magistratuális persona« méltóságteljes lépéseivel a színen megjelent, már zúgó kacagás fogadta. Pedig Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy sem akart nevettetni, sőt komoly méltósággal játszotta szerepét, de ez az ünnepélyes komolyság — az ő megjelenésében — már magában nevettető hatású volt. Hát még amikor ez a régimódi s a világtól elmaradt falusi nótárius utazása közben fatális helyzetekbe kerül, majd meg amikor belecseppen Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy egy reá nézve teljesen új világba, mennyit nevethettek az apró termetű Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy komoly nótáriusának ijedelmein és megrökönyödésein. Ma — egy-két kivétellel — nem ilyen felfogásban játsszák a nótáriust, hanem a komikus hatást hajhászva valósággal operettekbe való figurát csinálnak belőle. És mégsem nevet rajtuk senki. A nótárius alakja ilyen felfogásban egészen eltörpül s a fejére nőnek a mellékfigurák, különösen a vasas németek, akiknek mókáin sokkal jobban mulat a közönség, mint a nótáriusén. Hogy hajdan nem a mellékalakok voltak a mulatságosabbak, kitűnik az első színlapokról, melyeken például a vasas németek szereplőiül csupa kóristák vannak feltüntetve. (Ma elsőrendű színészek szokták játszani.) Igaz, könnyebb volt a helyzet Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy korában, a »Biedermeyer«-világban, amikor a »kanca-mente«, a háromszögletű kalap, meg a copf — mint tegnap levetett viselet — bizonyos komikai hatásokat keltett, de ma, amikor a Biedermeyer-frakk is színpadi jelmezzé vált, nem hat komikusan a kétféle jelmez egymás mellettisége. Az idő sok mindent kiegyenlít és sok mindent eltüntet. A nótárius alakjáról is sok minden lemállott. De azért ma is csak akkor hat igazán, ha magyar figurának játsszák s ha ábrázolója a régi kor levegőjét tudja éreztetni. A nótárius naiv ember; ha raffinált színészi kézzel nyúlunk hozzá, letöröljük róla a himport. Baczúr Gazsi yszerepy baczúr gazsi yszerepy Baczúr Gazsi yszerepy baczúr yszerepy gazsi yszerepy yszerepy Baczúr yszerepy Gazsi yszerepy ykodvegy alakjának, melyet a darab új korában Bartha János yszemelynevy bartha jános yszemelynevy Bartha János yszemelynevy bartha yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy nagyszerűen játszott, sok kitűnő ábrázolója támadt azután is, de bizony a nótáriust az első nagyok után csak Szentgyörgyi István yszemelynevy szentgyörgyi istván yszemelynevy Szentgyörgyi István yszemelynevy szentgyörgyi yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Szentgyörgyi yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy tudta — a darab tendenciójához híven és méltóképpen megszólaltatni. (Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy * A premiéren az említett művészeken kívül még a következők vettek részt: Kovácsné Mária: yszemelynevy kovácsné mária yszemelynevy Kovácsné Mária yszemelynevy kovácsné yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Kovácsné yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy Tóti Dorka; yszerepy tóti dorka yszerepy Tóti Dorka yszerepy tóti yszerepy dorka yszerepy yszerepy Tóti yszerepy Dorka yszerepy ykodvegy Szentpétery Zsigmond: yszemelynevy szentpétery zsigmond yszemelynevy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy Hopfen; yszerepy hopfen yszerepy Hopfen yszerepy hopfen yszerepy yszerepy Hopfen yszerepy ykodvegy Lendvay Márton: yszemelynevy lendvay márton yszemelynevy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy Sugár Laci; yszerepy sugár laci yszerepy Sugár Laci yszerepy sugár yszerepy laci yszerepy yszerepy Sugár yszerepy Laci yszerepy ykodvegy Fáncsy Lajos: yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Othello; yszerepy othello yszerepy Othello yszerepy othello yszerepy yszerepy Othello yszerepy ykodvegy Lendvayné Hivatal Anikó: yszemelynevy lendvayné hivatal anikó yszemelynevy Lendvayné Hivatal Anikó yszemelynevy lendvayné yszemelynevy hivatal yszemelynevy anikó yszemelynevy yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy Hivatal yszeme Desdemona; yszerepy desdemona yszerepy Desdemona yszerepy desdemona yszerepy yszerepy Desdemona yszerepy ykodvegy Laborfalvi Róza: yszemelynevy laborfalvi róza yszemelynevy Laborfalvi Róza yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Laborfalvi yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy Sötétség királynője. yszerepy sötétség királynője yszerepy Sötétség királynője yszerepy sötétség yszerepy királynője yszerepy yszerepy Sötétség yszerepy királynője yszerepy ykodvegy 1838-ban 5-ször ment, 1839. febr. 1-én az első felvonása »célszerű változtatásokkal Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy javára ment. 1839-ben 9-szer xtalanevtizedx 1845 adják, 1840- xevtizedx 1845 ben 9-szer, 1841-ben 5-ször, 1848-ban 1-szer xtalanevtizedx 1855 (okt. 10.), 1851-ig xevtizedx 1855 nem adják, 1852-ben 2-szer, xtalanevtizedx 1865 1861-ben xevtizedx 1865 (jún. 26.) 1-szer. 1861. júniusában a cenzúra Baczur Gazsi yszerepy baczur gazsi yszerepy Baczur Gazsi yszerepy baczur yszerepy gazsi yszerepy yszerepy Baczur yszerepy Gazsi yszerepy ykodvegy nótáját sérelmesnek vélte a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe yszemelynevy ykodvegy és Börne yszemelynevy börne yszemelynevy Börne yszemelynevy börne yszemelynevy yszemelynevy Börne yszemelynevy ykodvegy urakra: »Hugo Victor, yszemelynevy hugo victor yszemelynevy Hugo Victor yszemelynevy hugo yszemelynevy victor yszemelynevy yszemelynevy Hugo yszemelynevy Victor yszemelynevy ykodvegy Goethe, yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe yszemelynevy ykodvegy Börne, yszemelynevy börne yszemelynevy Börne yszemelynevy börne yszemelynevy yszemelynevy Börne yszemelynevy ykodvegy Bár az oldaluk betörne!« e helyett ezt kellett énekelni: »Tudomány és politika, Hogy enné meg mind a béka!« Színrekerült »Teichsusel und Dorfrichter« ycimy teichsusel und dorfrichter ycimy Teichsusel und Dorfrichter ycimy teichsusel ycimy und ycimy dorfrichter ycimy ycimy Teichsusel ycimy und ycimy Dorfrichter ycimy ykodvegy címmel. 1861. jún. 26-án átdolgozta a szerző a darabját, de nagyjában meghagyta a régi alakokat és helyzeteket. Ekkor a következő szereposztásban került színre: A mexikói vőlegény: yszerepy a mexikói vőlegény yszerepy A mexikói vőlegény yszerepy a yszerepy mexikói yszerepy vőlegény yszerepy yszerepy A yszerepy mexikói yszerepy vőlegény yszerepy ykodvegy Tóth Soma; yszemelynevy tóth soma yszemelynevy Tóth Soma yszemelynevy tóth yszemelynevy soma yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Soma yszemelynevy ykodvegy Hopfen: yszerepy hopfen yszerepy Hopfen yszerepy hopfen yszerepy yszerepy Hopfen yszerepy ykodvegy Szerdahelyi; yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy ykodvegy Baczur: yszerepy baczur yszerepy Baczur yszerepy baczur yszerepy yszerepy Baczur yszerepy ykodvegy Némethi; yszemelynevy némethi yszemelynevy Némethi yszemelynevy némethi yszemelynevy yszemelynevy Némethi yszemelynevy ykodvegy Nótárius: yszerepy nótárius yszerepy Nótárius yszerepy nótárius yszerepy yszerepy Nótárius yszerepy ykodvegy Szilágyi. yszemelynevy szilágyi yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy szilágyi yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy ykodvegy 1868-ig minden xtalanevtizedx 1875 évben adták egynéhányszor. 1870. xevtizedx 1875 okt. 23-án József főherceg yszemelynevy józsef főherceg yszemelynevy József főherceg yszemelynevy józsef yszemelynevy főherceg yszemelynevy yszemelynevy József yszemelynevy főherceg yszemelynevy ykodvegy kívánságára vették elő;. Ezen estén 871 frt volt a bevétel. 1874. aug. 16-án 71-edszer került színre a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy egyúttal utoljára, mert a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy fölépültével a népszínművekkel együtt ide vándorolt át, ahol 1876. márc. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 5-én volt a bemutatója, a következő szereposztással: Zajtay: yszerepy zajtay yszerepy Zajtay yszerepy zajtay yszerepy yszerepy Zajtay yszerepy ykodvegy Tihanyi Miklós; yszemelynevy tihanyi miklós yszemelynevy Tihanyi Miklós yszemelynevy tihanyi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Tihanyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Klára: yszerepy klára yszerepy Klára yszerepy klára yszerepy yszerepy Klára yszerepy ykodvegy Árvai Gizella; yszemelynevy árvai gizella yszemelynevy Árvai Gizella yszemelynevy árvai yszemelynevy gizella yszemelynevy yszemelynevy Árvai yszemelynevy Gizella yszemelynevy ykodvegy Baczur: yszerepy baczur yszerepy Baczur yszerepy baczur yszerepy yszerepy Baczur yszerepy ykodvegy Szabó Bandi; yszemelynevy szabó bandi yszemelynevy Szabó Bandi yszemelynevy szabó yszemelynevy bandi yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy Bandi yszemelynevy ykodvegy Tóti Dorka: yszerepy tóti dorka yszerepy Tóti Dorka yszerepy tóti yszerepy dorka yszerepy yszerepy Tóti yszerepy Dorka yszerepy ykodvegy Klárné Angyal Ilka; yszemelynevy klárné angyal ilka yszemelynevy Klárné Angyal Ilka yszemelynevy klárné yszemelynevy angyal yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy Angyal yszemelynevy Ilka yszem Zsuzsi: yszerepy zsuzsi yszerepy Zsuzsi yszerepy zsuzsi yszerepy yszerepy Zsuzsi yszerepy ykodvegy Kétszery; yszemelynevy kétszery yszemelynevy Kétszery yszemelynevy kétszery yszemelynevy yszemelynevy Kétszery yszemelynevy ykodvegy Sándor: yszerepy sándor yszerepy Sándor yszerepy sándor yszerepy yszerepy Sándor yszerepy ykodvegy Karikás; yszemelynevy karikás yszemelynevy Karikás yszemelynevy karikás yszemelynevy yszemelynevy Karikás yszemelynevy ykodvegy Hopfen: yszerepy hopfen yszerepy Hopfen yszerepy hopfen yszerepy yszerepy Hopfen yszerepy ykodvegy Solymossy Elek; yszemelynevy solymossy elek yszemelynevy Solymossy Elek yszemelynevy solymossy yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Solymossy yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy Fogadós: yszerepy fogadós yszerepy Fogadós yszerepy fogadós yszerepy yszerepy Fogadós yszerepy ykodvegy Gyöngyösi; yszemelynevy gyöngyösi yszemelynevy Gyöngyösi yszemelynevy gyöngyösi yszemelynevy yszemelynevy Gyöngyösi yszemelynevy ykodvegy Othello: yszerepy othello yszerepy Othello yszerepy othello yszerepy yszerepy Othello yszerepy ykodvegy Eőry Gusztáv; yszemelynevy eőry gusztáv yszemelynevy Eőry Gusztáv yszemelynevy eőry yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Eőry yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy Desdemona: yszerepy desdemona yszerepy Desdemona yszerepy desdemona yszerepy yszerepy Desdemona yszerepy ykodvegy Rákosi Fanni; yszemelynevy rákosi fanni yszemelynevy Rákosi Fanni yszemelynevy rákosi yszemelynevy fanni yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Fanni yszemelynevy ykodvegy Rendező: yszerepy rendező yszerepy Rendező yszerepy rendező yszerepy yszerepy Rendező yszerepy ykodvegy Rózai József; yszemelynevy rózai józsef yszemelynevy Rózai József yszemelynevy rózai yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Rózai yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Hopfen Fánni: yszerepy hopfen fánni yszerepy Hopfen Fánni yszerepy hopfen yszerepy fánni yszerepy yszerepy Hopfen yszerepy Fánni yszerepy ykodvegy Dancz Nina. yszemelynevy dancz nina yszemelynevy Dancz Nina yszemelynevy dancz yszemelynevy nina yszemelynevy yszemelynevy Dancz yszemelynevy Nina yszemelynevy ykodvegy szin_III.0541.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Peleskei nótárius - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

MUCIM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0541.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0541.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30240.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Peleskei nótárius

Szócikk: Peleskei nótárius bohózat 3 felv., 12 képben. Írta: Gaal József. Első előadása: 1838. okt. 8-án volt a Nemzeti Színházban. A maga korában a sok ostoba bohózat mellett úgy hatott, mint sok nyomorék után egy egészséges ember. Szerzője a régi jó Gvadányitól vette át a főalakot, de azt a maga céljai szerint egészen átformálta. Gvadányi nótáriusa az idegen ruhát gúnyolja s a régi magyar világot követeli vissza; Gaal József ellenben éppen az ósdiságot, a maradiságot teszi hősében nevetség tárgyává. Tóti Dorka (a boszorkány) Gvadányinál csak akkor szerepel, amikor a nótárius betegágyához hívják; Gaalnál a boszorkány elejétől kezdve mozgatója és irányítója a cselekvénynek. Gaal József híressé vált bohózatában a cselekvény egységes, legfeljebb az időegység nincs meg benne,. Mert a darab eleje, amíg a nótárius utazik, Gvadányi kora, s amikor Pestre ér, már a mailt század harmincas éveinek végle felé vagyunk. A darab sikerében oroszlánrésze volt Megyerinek (L. o.), aki a nótárius figuráját nagyszerű vonásokban állította a színpadra, úgy, hogy utána sem Réthy, sem Szentpétery nem tudták őt a közönséggel felejtetni. Amikor a kistermetű Megyeri téglavörös-színű róka-mentéjében, háromszögletű kalapjában és copfba font hajával, a »magistratuális persona« méltóságteljes lépéseivel a színen megjelent, már zúgó kacagás fogadta. Pedig Megyeri sem akart nevettetni, sőt komoly méltósággal játszotta szerepét, de ez az ünnepélyes komolyság — az ő megjelenésében — már magában nevettető hatású volt. Hát még amikor ez a régimódi s a világtól elmaradt falusi nótárius utazása közben fatális helyzetekbe kerül, majd meg amikor belecseppen Pesten egy reá nézve teljesen új világba, mennyit nevethettek az apró termetű Megyeri komoly nótáriusának ijedelmein és megrökönyödésein. Ma — egy-két kivétellel — nem ilyen felfogásban játsszák a nótáriust, hanem a komikus hatást hajhászva valósággal operettekbe való figurát csinálnak belőle. És mégsem nevet rajtuk senki. A nótárius alakja ilyen felfogásban egészen eltörpül s a fejére nőnek a mellékfigurák, különösen a vasas németek, akiknek mókáin sokkal jobban mulat a közönség, mint a nótáriusén. Hogy hajdan nem a mellékalakok voltak a mulatságosabbak, kitűnik az első színlapokról, melyeken például a vasas németek szereplőiül csupa kóristák vannak feltüntetve. (Ma elsőrendű színészek szokták játszani.) Igaz, könnyebb volt a helyzet Megyeri korában, a »Biedermeyer«-világban, amikor a »kanca-mente«, a háromszögletű kalap, meg a copf — mint tegnap levetett viselet — bizonyos komikai hatásokat keltett, de ma, amikor a Biedermeyer-frakk is színpadi jelmezzé vált, nem hat komikusan a kétféle jelmez egymás mellettisége. Az idő sok mindent kiegyenlít és sok mindent eltüntet. A nótárius alakjáról is sok minden lemállott. De azért ma is csak akkor hat igazán, ha magyar figurának játsszák s ha ábrázolója a régi kor levegőjét tudja éreztetni. A nótárius naiv ember; ha raffinált színészi kézzel nyúlunk hozzá, letöröljük róla a himport. Baczúr Gazsi alakjának, melyet a darab új korában Bartha János nagyszerűen játszott, sok kitűnő ábrázolója támadt azután is, de bizony a nótáriust az első nagyok után csak Szentgyörgyi István tudta — a darab tendenciójához híven és méltóképpen megszólaltatni. (Pataki József.) * A premiéren az említett művészeken kívül még a következők vettek részt: Kovácsné Mária: Tóti Dorka; Szentpétery Zsigmond: Hopfen; Lendvay Márton: Sugár Laci; Fáncsy Lajos: Othello; Lendvayné Hivatal Anikó: Desdemona; Laborfalvi Róza: Sötétség királynője. 1838-ban 5-ször ment, 1839. febr. 1-én az első felvonása »célszerű változtatásokkal Megyeri javára ment. 1839-ben 9-szer adják, 1840- ben 9-szer, 1841-ben 5-ször, 1848-ban 1-szer (okt. 10.), 1851-ig nem adják, 1852-ben 2-szer, 1861-ben (jún. 26.) 1-szer. 1861. júniusában a cenzúra Baczur Gazsi nótáját sérelmesnek vélte a német Goethe és Börne urakra: »Hugo Victor, Goethe, Börne, Bár az oldaluk betörne!« e helyett ezt kellett énekelni: »Tudomány és politika, Hogy enné meg mind a béka!« Színrekerült »Teichsusel und Dorfrichter« címmel. 1861. jún. 26-án átdolgozta a szerző a darabját, de nagyjában meghagyta a régi alakokat és helyzeteket. Ekkor a következő szereposztásban került színre: A mexikói vőlegény: Tóth Soma; Hopfen: Szerdahelyi; Baczur: Némethi; Nótárius: Szilágyi. 1868-ig minden évben adták egynéhányszor. 1870. okt. 23-án József főherceg kívánságára vették elő;. Ezen estén 871 frt volt a bevétel. 1874. aug. 16-án 71-edszer került színre a Nemzeti Színházban, egyúttal utoljára, mert a Népszínház fölépültével a népszínművekkel együtt ide vándorolt át, ahol 1876. márc. 5-én volt a bemutatója, a következő szereposztással: Zajtay: Tihanyi Miklós; Klára: Árvai Gizella; Baczur: Szabó Bandi; Tóti Dorka: Klárné Angyal Ilka; Zsuzsi: Kétszery; Sándor: Karikás; Hopfen: Solymossy Elek; Fogadós: Gyöngyösi; Othello: Eőry Gusztáv; Desdemona: Rákosi Fanni; Rendező: Rózai József; Hopfen Fánni: Dancz Nina. szin_III.0541.pdf III