Címszó: Peleskei nótárius - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
MUCIM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0541.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0541.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30240.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Peleskei
nótárius
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530240.htm
Szócikk: Peleskei nótárius bohózat 3 felv., 12 képben.
Írta: Gaal József. (személy) (információ)
Első előadása: 1838. (időpont) okt.
8-án volt a Nemzeti Színházban. (intézmény)
(információ)
A maga korában a sok ostoba bohózat mellett
úgy hatott, mint sok nyomorék után egy egészséges ember. Szerzője a régi jó Gvadányitól
(személy)
(információ)
vette át a főalakot, de azt a maga céljai
szerint egészen átformálta. Gvadányi (személy) (információ)
nótáriusa az idegen ruhát gúnyolja s a régi
magyar világot követeli vissza; Gaal József (személy) (információ)
ellenben éppen az ósdiságot, a maradiságot
teszi hősében nevetség tárgyává. Tóti Dorka (személy) (a
boszorkány) (szerep)
Gvadányinál (személy)
(információ)
csak akkor szerepel, amikor a nótárius betegágyához
hívják; Gaalnál (személy) (információ)
a boszorkány (szerep) elejétől
kezdve mozgatója és irányítója a cselekvénynek. Gaal József (személy) (információ)
híressé vált bohózatában a cselekvény egységes,
legfeljebb az időegység nincs meg benne,. Mert a darab eleje, amíg a nótárius utazik,
Gvadányi (személy)
(információ)
kora, s amikor Pestre (Budapest)
ér, már a mailt század harmincas éveinek végle felé vagyunk. A darab sikerében oroszlánrésze
volt Megyerinek (személy) (információ)
(L. o.), aki a nótárius figuráját nagyszerű
vonásokban állította a színpadra, úgy, hogy utána sem Réthy, (személy) (információ)
sem Szentpétery (személy) (információ)
nem tudták őt a közönséggel felejtetni. Amikor
a kistermetű Megyeri (személy) (információ)
téglavörös-színű róka-mentéjében, háromszögletű
kalapjában és copfba font hajával, a »magistratuális persona« méltóságteljes lépéseivel
a színen megjelent, már zúgó kacagás fogadta. Pedig Megyeri (személy) (információ)
sem akart nevettetni, sőt komoly méltósággal
játszotta szerepét, de ez az ünnepélyes komolyság — az ő megjelenésében — már magában
nevettető hatású volt. Hát még amikor ez a régimódi s a világtól elmaradt falusi
nótárius utazása közben fatális helyzetekbe kerül, majd meg amikor belecseppen Pesten
(Budapest)
egy reá nézve teljesen új világba, mennyit nevethettek az apró termetű Megyeri (személy) (információ)
komoly nótáriusának ijedelmein és megrökönyödésein.
Ma — egy-két kivétellel — nem ilyen felfogásban játsszák a nótáriust, hanem a komikus
hatást hajhászva valósággal operettekbe való figurát csinálnak belőle. És mégsem
nevet rajtuk senki. A nótárius alakja ilyen felfogásban egészen eltörpül s a fejére
nőnek a mellékfigurák, különösen a vasas németek, akiknek mókáin sokkal jobban mulat
a közönség, mint a nótáriusén. Hogy hajdan nem a mellékalakok voltak a mulatságosabbak,
kitűnik az első színlapokról, melyeken például a vasas németek szereplőiül csupa
kóristák vannak feltüntetve. (Ma elsőrendű színészek szokták játszani.) Igaz, könnyebb
volt a helyzet Megyeri (személy) (információ)
korában, a »Biedermeyer«-világban, amikor
a »kanca-mente«, a háromszögletű kalap, meg a copf — mint tegnap levetett viselet
— bizonyos komikai hatásokat keltett, de ma, amikor a Biedermeyer-frakk is színpadi
jelmezzé vált, nem hat komikusan a kétféle jelmez egymás mellettisége. Az idő sok
mindent kiegyenlít és sok mindent eltüntet. A nótárius alakjáról is sok minden lemállott.
De azért ma is csak akkor hat igazán, ha magyar figurának játsszák s ha ábrázolója
a régi kor levegőjét tudja éreztetni. A nótárius naiv ember; ha raffinált színészi
kézzel nyúlunk hozzá, letöröljük róla a himport. Baczúr Gazsi (szerep) alakjának,
melyet a darab új korában Bartha János (személy) (információ)
nagyszerűen játszott, sok kitűnő ábrázolója
támadt azután is, de bizony a nótáriust az első nagyok után csak Szentgyörgyi István
(személy)
(információ)
tudta — a darab tendenciójához híven és méltóképpen
megszólaltatni. (Pataki József.) (személy) (információ)
* A premiéren az említett művészeken kívül
még a következők vettek részt: Kovácsné Mária: (személy) (információ)
Tóti Dorka; (szerep) Szentpétery
Zsigmond: (személy)
(információ)
Hopfen; (szerep) Lendvay
Márton: (személy)
(információ)
Sugár Laci; (szerep) (információ)
Fáncsy Lajos: (személy) (információ)
Othello; (szerep) (információ)
Lendvayné Hivatal Anikó: (személy) Desdemona;
(szerep)
(információ)
Laborfalvi Róza: (személy) (információ)
Sötétség királynője. (szerep) 1838-ban
(időpont)
5-ször ment, 1839. (időpont) febr.
1-én az első felvonása »célszerű változtatásokkal Megyeri (személy) (információ)
javára ment. 1839-ben (időpont) 9-szer
adják, 1840- (időpont)
ben 9-szer, 1841-ben (időpont) 5-ször,
1848-ban (időpont)
1-szer (okt. 10.), 1851-ig (időpont) nem
adják, 1852-ben (időpont) 2-szer,
1861-ben (időpont)
(jún. 26.) 1-szer. 1861. (időpont) júniusában
a cenzúra Baczur Gazsi (szerep) (információ)
nótáját sérelmesnek vélte a német (nemzetiség)
(információ)
Goethe (személy) (információ)
és Börne (személy) urakra:
»Hugo Victor, (személy) Goethe,
(személy)
(információ)
Börne, (személy) Bár
az oldaluk betörne!« e helyett ezt kellett énekelni: »Tudomány és politika, Hogy
enné meg mind a béka!« Színrekerült »Teichsusel und Dorfrichter« (cím) címmel. 1861.
(időpont)
jún. 26-án átdolgozta a szerző a darabját, de nagyjában meghagyta a régi alakokat
és helyzeteket. Ekkor a következő szereposztásban került színre: A mexikói vőlegény:
(szerep)
Tóth Soma; (személy)
(információ)
Hopfen: (szerep) Szerdahelyi;
(személy)
(információ)
Baczur: (szerep) (információ)
Némethi; (személy) (információ)
Nótárius: (szerep) Szilágyi.
(személy)
(információ)
1868-ig (időpont) minden
évben adták egynéhányszor. 1870. (időpont) okt.
23-án József főherceg (személy) kívánságára
vették elő;. Ezen estén 871 frt volt a bevétel. 1874. (időpont) aug.
16-án 71-edszer került színre a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
egyúttal utoljára, mert a Népszínház (intézmény)
(információ)
fölépültével a népszínművekkel együtt ide
vándorolt át, ahol 1876. (időpont) márc.
5-én volt a bemutatója, a következő szereposztással: Zajtay: (szerep) Tihanyi
Miklós; (személy)
(információ)
Klára: (szerep) Árvai
Gizella; (személy)
(információ)
Baczur: (szerep) (információ)
Szabó Bandi; (személy) (információ)
Tóti Dorka: (szerep) Klárné
Angyal Ilka; (személy)
Zsuzsi: (szerep)
Kétszery; (személy)
(információ)
Sándor: (szerep) (információ)
Karikás; (személy) (információ)
Hopfen: (szerep) Solymossy
Elek; (személy)
(információ)
Fogadós: (szerep) Gyöngyösi;
(személy)
(információ)
Othello: (szerep) (információ)
Eőry Gusztáv; (személy) (információ)
Desdemona: (szerep) (információ)
Rákosi Fanni; (személy) (információ)
Rendező: (szerep) (információ)
Rózai József; (személy) Hopfen
Fánni: (szerep)
Dancz Nina. (személy)
(információ)
szin_III.0541.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Peleskei nótárius címszóvég 30240 Szócikk:
Peleskei nótárius bohózat 3 felv., 12 képben. Írta: Gaal József. yszemelynevy
gaal józsef yszemelynevy Gaal József yszemelynevy gaal yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Gaal yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Első előadása:
1838. okt. 8-án volt a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy A maga korában a sok ostoba bohózat mellett
úgy hatott, mint sok nyomorék után egy egészséges ember. Szerzője a régi jó Gvadányitól
yszemelynevy gvadányi yszemelynevy Gvadányi yszemelynevy gvadányi yszemelynevy
yszemelynevy Gvadányi yszemelynevy ykodvegy vette át a főalakot, de azt a maga céljai
szerint egészen átformálta. Gvadányi yszemelynevy gvadányi yszemelynevy
Gvadányi yszemelynevy gvadányi yszemelynevy yszemelynevy Gvadányi yszemelynevy
ykodvegy nótáriusa az idegen ruhát gúnyolja s a régi magyar világot követeli vissza;
Gaal József yszemelynevy gaal józsef yszemelynevy Gaal József yszemelynevy gaal
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Gaal yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy ellenben éppen az ósdiságot, a maradiságot teszi hősében nevetség
tárgyává. Tóti Dorka yszemelynevy tóti dorka yszemelynevy Tóti Dorka
yszemelynevy tóti yszemelynevy dorka yszemelynevy yszemelynevy Tóti
yszemelynevy Dorka yszemelynevy ykodvegy (a boszorkány) yszerepy a boszorkány
yszerepy a boszorkány yszerepy a yszerepy boszorkány yszerepy yszerepy a
yszerepy boszorkány yszerepy ykodvegy Gvadányinál yszemelynevy gvadányi
yszemelynevy Gvadányi yszemelynevy gvadányi yszemelynevy yszemelynevy Gvadányi
yszemelynevy ykodvegy csak akkor szerepel, amikor a nótárius betegágyához hívják;
Gaalnál yszemelynevy gaal yszemelynevy Gaal yszemelynevy gaal yszemelynevy
yszemelynevy Gaal yszemelynevy ykodvegy a boszorkány yszerepy boszorkány
yszerepy boszorkány yszerepy boszorkány yszerepy yszerepy boszorkány yszerepy
ykodvegy elejétől kezdve mozgatója és irányítója a cselekvénynek. Gaal József yszemelynevy
gaal józsef yszemelynevy Gaal József yszemelynevy gaal yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Gaal yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy híressé
vált bohózatában a cselekvény egységes, legfeljebb az időegység nincs meg benne,.
Mert a darab eleje, amíg a nótárius utazik, Gvadányi yszemelynevy gvadányi
yszemelynevy Gvadányi yszemelynevy gvadányi yszemelynevy yszemelynevy Gvadányi
yszemelynevy ykodvegy kora, s amikor Pestre pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy ér, már a mailt század harmincas éveinek végle felé
vagyunk. A darab sikerében oroszlánrésze volt Megyerinek yszemelynevy megyeri
yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri
yszemelynevy ykodvegy (L. o.), aki a nótárius figuráját nagyszerű vonásokban állította
a színpadra, úgy, hogy utána sem Réthy, yszemelynevy réthy yszemelynevy Réthy
yszemelynevy réthy yszemelynevy yszemelynevy Réthy yszemelynevy ykodvegy sem Szentpétery
yszemelynevy szentpétery yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy szentpétery
yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy ykodvegy nem tudták őt a közönséggel
felejtetni. Amikor a kistermetű Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy
Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy
ykodvegy téglavörös-színű róka-mentéjében, háromszögletű kalapjában és copfba font
hajával, a »magistratuális persona« méltóságteljes lépéseivel a színen megjelent,
már zúgó kacagás fogadta. Pedig Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy
Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy
ykodvegy sem akart nevettetni, sőt komoly méltósággal játszotta szerepét, de ez
az ünnepélyes komolyság — az ő megjelenésében — már magában nevettető hatású volt.
Hát még amikor ez a régimódi s a világtól elmaradt falusi nótárius utazása közben
fatális helyzetekbe kerül, majd meg amikor belecseppen Pesten pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy egy reá nézve teljesen új világba, mennyit
nevethettek az apró termetű Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri
yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy komoly
nótáriusának ijedelmein és megrökönyödésein. Ma — egy-két kivétellel — nem ilyen
felfogásban játsszák a nótáriust, hanem a komikus hatást hajhászva valósággal operettekbe
való figurát csinálnak belőle. És mégsem nevet rajtuk senki. A nótárius alakja ilyen
felfogásban egészen eltörpül s a fejére nőnek a mellékfigurák, különösen a vasas
németek, akiknek mókáin sokkal jobban mulat a közönség, mint a nótáriusén. Hogy
hajdan nem a mellékalakok voltak a mulatságosabbak, kitűnik az első színlapokról,
melyeken például a vasas németek szereplőiül csupa kóristák vannak feltüntetve.
(Ma elsőrendű színészek szokták játszani.) Igaz, könnyebb volt a helyzet Megyeri
yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy
yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy korában, a »Biedermeyer«-világban, amikor
a »kanca-mente«, a háromszögletű kalap, meg a copf — mint tegnap levetett viselet
— bizonyos komikai hatásokat keltett, de ma, amikor a Biedermeyer-frakk is színpadi
jelmezzé vált, nem hat komikusan a kétféle jelmez egymás mellettisége. Az idő sok
mindent kiegyenlít és sok mindent eltüntet. A nótárius alakjáról is sok minden lemállott.
De azért ma is csak akkor hat igazán, ha magyar figurának játsszák s ha ábrázolója
a régi kor levegőjét tudja éreztetni. A nótárius naiv ember; ha raffinált színészi
kézzel nyúlunk hozzá, letöröljük róla a himport. Baczúr Gazsi yszerepy baczúr
gazsi yszerepy Baczúr Gazsi yszerepy baczúr yszerepy gazsi yszerepy yszerepy
Baczúr yszerepy Gazsi yszerepy ykodvegy alakjának, melyet a darab új korában Bartha
János yszemelynevy bartha jános yszemelynevy Bartha János yszemelynevy bartha
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy nagyszerűen játszott, sok kitűnő ábrázolója támadt azután
is, de bizony a nótáriust az első nagyok után csak Szentgyörgyi István yszemelynevy
szentgyörgyi istván yszemelynevy Szentgyörgyi István yszemelynevy szentgyörgyi
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Szentgyörgyi yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy tudta — a darab tendenciójához híven és méltóképpen megszólaltatni.
(Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József
yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy * A premiéren az említett művészeken kívül
még a következők vettek részt: Kovácsné Mária: yszemelynevy kovácsné mária
yszemelynevy Kovácsné Mária yszemelynevy kovácsné yszemelynevy mária
yszemelynevy yszemelynevy Kovácsné yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy Tóti
Dorka; yszerepy tóti dorka yszerepy Tóti Dorka yszerepy tóti yszerepy dorka
yszerepy yszerepy Tóti yszerepy Dorka yszerepy ykodvegy Szentpétery Zsigmond: yszemelynevy
szentpétery zsigmond yszemelynevy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery
yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy
Zsigmond yszemelynevy ykodvegy Hopfen; yszerepy hopfen yszerepy Hopfen yszerepy
hopfen yszerepy yszerepy Hopfen yszerepy ykodvegy Lendvay Márton: yszemelynevy
lendvay márton yszemelynevy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay yszemelynevy
márton yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemelynevy
ykodvegy Sugár Laci; yszerepy sugár laci yszerepy Sugár Laci yszerepy sugár
yszerepy laci yszerepy yszerepy Sugár yszerepy Laci yszerepy ykodvegy Fáncsy Lajos:
yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy
yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy Othello; yszerepy othello yszerepy Othello yszerepy
othello yszerepy yszerepy Othello yszerepy ykodvegy Lendvayné Hivatal Anikó: yszemelynevy
lendvayné hivatal anikó yszemelynevy Lendvayné Hivatal Anikó yszemelynevy
lendvayné yszemelynevy hivatal yszemelynevy anikó yszemelynevy yszemelynevy
Lendvayné yszemelynevy Hivatal yszeme Desdemona; yszerepy desdemona yszerepy
Desdemona yszerepy desdemona yszerepy yszerepy Desdemona yszerepy ykodvegy Laborfalvi
Róza: yszemelynevy laborfalvi róza yszemelynevy Laborfalvi Róza yszemelynevy
laborfalvi yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Laborfalvi yszemelynevy
Róza yszemelynevy ykodvegy Sötétség királynője. yszerepy sötétség királynője
yszerepy Sötétség királynője yszerepy sötétség yszerepy királynője yszerepy
yszerepy Sötétség yszerepy királynője yszerepy ykodvegy 1838-ban 5-ször ment, 1839.
febr. 1-én az első felvonása »célszerű változtatásokkal Megyeri yszemelynevy
megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy
Megyeri yszemelynevy ykodvegy javára ment. 1839-ben 9-szer xtalanevtizedx 1845 adják,
1840- xevtizedx 1845 ben 9-szer, 1841-ben 5-ször, 1848-ban 1-szer xtalanevtizedx
1855 (okt. 10.), 1851-ig xevtizedx 1855 nem adják, 1852-ben 2-szer, xtalanevtizedx
1865 1861-ben xevtizedx 1865 (jún. 26.) 1-szer. 1861. júniusában a cenzúra Baczur
Gazsi yszerepy baczur gazsi yszerepy Baczur Gazsi yszerepy baczur yszerepy
gazsi yszerepy yszerepy Baczur yszerepy Gazsi yszerepy ykodvegy nótáját sérelmesnek
vélte a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy Goethe yszemelynevy goethe
yszemelynevy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe
yszemelynevy ykodvegy és Börne yszemelynevy börne yszemelynevy Börne
yszemelynevy börne yszemelynevy yszemelynevy Börne yszemelynevy ykodvegy urakra:
»Hugo Victor, yszemelynevy hugo victor yszemelynevy Hugo Victor yszemelynevy
hugo yszemelynevy victor yszemelynevy yszemelynevy Hugo yszemelynevy Victor
yszemelynevy ykodvegy Goethe, yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethe
yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe yszemelynevy ykodvegy Börne,
yszemelynevy börne yszemelynevy Börne yszemelynevy börne yszemelynevy
yszemelynevy Börne yszemelynevy ykodvegy Bár az oldaluk betörne!« e helyett ezt
kellett énekelni: »Tudomány és politika, Hogy enné meg mind a béka!« Színrekerült
»Teichsusel und Dorfrichter« ycimy teichsusel und dorfrichter ycimy Teichsusel
und Dorfrichter ycimy teichsusel ycimy und ycimy dorfrichter ycimy ycimy
Teichsusel ycimy und ycimy Dorfrichter ycimy ykodvegy címmel. 1861. jún. 26-án átdolgozta
a szerző a darabját, de nagyjában meghagyta a régi alakokat és helyzeteket. Ekkor
a következő szereposztásban került színre: A mexikói vőlegény: yszerepy a
mexikói vőlegény yszerepy A mexikói vőlegény yszerepy a yszerepy mexikói
yszerepy vőlegény yszerepy yszerepy A yszerepy mexikói yszerepy vőlegény
yszerepy ykodvegy Tóth Soma; yszemelynevy tóth soma yszemelynevy Tóth Soma
yszemelynevy tóth yszemelynevy soma yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy
Soma yszemelynevy ykodvegy Hopfen: yszerepy hopfen yszerepy Hopfen yszerepy
hopfen yszerepy yszerepy Hopfen yszerepy ykodvegy Szerdahelyi; yszemelynevy
szerdahelyi yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy
yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy ykodvegy Baczur: yszerepy baczur yszerepy
Baczur yszerepy baczur yszerepy yszerepy Baczur yszerepy ykodvegy Némethi; yszemelynevy
némethi yszemelynevy Némethi yszemelynevy némethi yszemelynevy yszemelynevy
Némethi yszemelynevy ykodvegy Nótárius: yszerepy nótárius yszerepy Nótárius
yszerepy nótárius yszerepy yszerepy Nótárius yszerepy ykodvegy Szilágyi. yszemelynevy
szilágyi yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy szilágyi yszemelynevy yszemelynevy
Szilágyi yszemelynevy ykodvegy 1868-ig minden xtalanevtizedx 1875 évben adták egynéhányszor.
1870. xevtizedx 1875 okt. 23-án József főherceg yszemelynevy józsef főherceg
yszemelynevy József főherceg yszemelynevy józsef yszemelynevy főherceg
yszemelynevy yszemelynevy József yszemelynevy főherceg yszemelynevy ykodvegy kívánságára
vették elő;. Ezen estén 871 frt volt a bevétel. 1874. aug. 16-án 71-edszer került
színre a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy egyúttal utoljára, mert a Népszínház yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy fölépültével a népszínművekkel együtt ide vándorolt
át, ahol 1876. márc. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 5-én volt a bemutatója,
a következő szereposztással: Zajtay: yszerepy zajtay yszerepy Zajtay yszerepy
zajtay yszerepy yszerepy Zajtay yszerepy ykodvegy Tihanyi Miklós; yszemelynevy
tihanyi miklós yszemelynevy Tihanyi Miklós yszemelynevy tihanyi yszemelynevy
miklós yszemelynevy yszemelynevy Tihanyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy
ykodvegy Klára: yszerepy klára yszerepy Klára yszerepy klára yszerepy yszerepy
Klára yszerepy ykodvegy Árvai Gizella; yszemelynevy árvai gizella yszemelynevy
Árvai Gizella yszemelynevy árvai yszemelynevy gizella yszemelynevy yszemelynevy
Árvai yszemelynevy Gizella yszemelynevy ykodvegy Baczur: yszerepy baczur
yszerepy Baczur yszerepy baczur yszerepy yszerepy Baczur yszerepy ykodvegy Szabó
Bandi; yszemelynevy szabó bandi yszemelynevy Szabó Bandi yszemelynevy szabó
yszemelynevy bandi yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy Bandi
yszemelynevy ykodvegy Tóti Dorka: yszerepy tóti dorka yszerepy Tóti Dorka
yszerepy tóti yszerepy dorka yszerepy yszerepy Tóti yszerepy Dorka yszerepy
ykodvegy Klárné Angyal Ilka; yszemelynevy klárné angyal ilka yszemelynevy
Klárné Angyal Ilka yszemelynevy klárné yszemelynevy angyal yszemelynevy ilka
yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy Angyal yszemelynevy Ilka yszem Zsuzsi:
yszerepy zsuzsi yszerepy Zsuzsi yszerepy zsuzsi yszerepy yszerepy Zsuzsi
yszerepy ykodvegy Kétszery; yszemelynevy kétszery yszemelynevy Kétszery
yszemelynevy kétszery yszemelynevy yszemelynevy Kétszery yszemelynevy ykodvegy Sándor:
yszerepy sándor yszerepy Sándor yszerepy sándor yszerepy yszerepy Sándor
yszerepy ykodvegy Karikás; yszemelynevy karikás yszemelynevy Karikás
yszemelynevy karikás yszemelynevy yszemelynevy Karikás yszemelynevy ykodvegy Hopfen:
yszerepy hopfen yszerepy Hopfen yszerepy hopfen yszerepy yszerepy Hopfen
yszerepy ykodvegy Solymossy Elek; yszemelynevy solymossy elek yszemelynevy
Solymossy Elek yszemelynevy solymossy yszemelynevy elek yszemelynevy
yszemelynevy Solymossy yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy Fogadós: yszerepy
fogadós yszerepy Fogadós yszerepy fogadós yszerepy yszerepy Fogadós yszerepy
ykodvegy Gyöngyösi; yszemelynevy gyöngyösi yszemelynevy Gyöngyösi yszemelynevy
gyöngyösi yszemelynevy yszemelynevy Gyöngyösi yszemelynevy ykodvegy Othello: yszerepy
othello yszerepy Othello yszerepy othello yszerepy yszerepy Othello yszerepy
ykodvegy Eőry Gusztáv; yszemelynevy eőry gusztáv yszemelynevy Eőry Gusztáv
yszemelynevy eőry yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Eőry
yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy Desdemona: yszerepy desdemona
yszerepy Desdemona yszerepy desdemona yszerepy yszerepy Desdemona yszerepy
ykodvegy Rákosi Fanni; yszemelynevy rákosi fanni yszemelynevy Rákosi Fanni
yszemelynevy rákosi yszemelynevy fanni yszemelynevy yszemelynevy Rákosi
yszemelynevy Fanni yszemelynevy ykodvegy Rendező: yszerepy rendező yszerepy
Rendező yszerepy rendező yszerepy yszerepy Rendező yszerepy ykodvegy Rózai József;
yszemelynevy rózai józsef yszemelynevy Rózai József yszemelynevy rózai
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Rózai yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy Hopfen Fánni: yszerepy hopfen fánni yszerepy Hopfen Fánni
yszerepy hopfen yszerepy fánni yszerepy yszerepy Hopfen yszerepy Fánni yszerepy
ykodvegy Dancz Nina. yszemelynevy dancz nina yszemelynevy Dancz Nina
yszemelynevy dancz yszemelynevy nina yszemelynevy yszemelynevy Dancz
yszemelynevy Nina yszemelynevy ykodvegy szin_III.0541.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Peleskei nótárius - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
MUCIM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0541.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0541.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30240.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Peleskei
nótárius
Szócikk: Peleskei nótárius bohózat 3 felv., 12 képben.
Írta: Gaal József. Első előadása: 1838. okt. 8-án volt a Nemzeti Színházban. A maga
korában a sok ostoba bohózat mellett úgy hatott, mint sok nyomorék után egy egészséges
ember. Szerzője a régi jó Gvadányitól vette át a főalakot, de azt a maga céljai
szerint egészen átformálta. Gvadányi nótáriusa az idegen ruhát gúnyolja s a régi
magyar világot követeli vissza; Gaal József ellenben éppen az ósdiságot, a maradiságot
teszi hősében nevetség tárgyává. Tóti Dorka (a boszorkány) Gvadányinál csak akkor
szerepel, amikor a nótárius betegágyához hívják; Gaalnál a boszorkány elejétől kezdve
mozgatója és irányítója a cselekvénynek. Gaal József híressé vált bohózatában a
cselekvény egységes, legfeljebb az időegység nincs meg benne,. Mert a darab eleje,
amíg a nótárius utazik, Gvadányi kora, s amikor Pestre ér, már a mailt század harmincas
éveinek végle felé vagyunk. A darab sikerében oroszlánrésze volt Megyerinek (L.
o.), aki a nótárius figuráját nagyszerű vonásokban állította a színpadra, úgy, hogy
utána sem Réthy, sem Szentpétery nem tudták őt a közönséggel felejtetni. Amikor
a kistermetű Megyeri téglavörös-színű róka-mentéjében, háromszögletű kalapjában
és copfba font hajával, a »magistratuális persona« méltóságteljes lépéseivel a színen
megjelent, már zúgó kacagás fogadta. Pedig Megyeri sem akart nevettetni, sőt komoly
méltósággal játszotta szerepét, de ez az ünnepélyes komolyság — az ő megjelenésében
— már magában nevettető hatású volt. Hát még amikor ez a régimódi s a világtól elmaradt
falusi nótárius utazása közben fatális helyzetekbe kerül, majd meg amikor belecseppen
Pesten egy reá nézve teljesen új világba, mennyit nevethettek az apró termetű Megyeri
komoly nótáriusának ijedelmein és megrökönyödésein. Ma — egy-két kivétellel — nem
ilyen felfogásban játsszák a nótáriust, hanem a komikus hatást hajhászva valósággal
operettekbe való figurát csinálnak belőle. És mégsem nevet rajtuk senki. A nótárius
alakja ilyen felfogásban egészen eltörpül s a fejére nőnek a mellékfigurák, különösen
a vasas németek, akiknek mókáin sokkal jobban mulat a közönség, mint a nótáriusén.
Hogy hajdan nem a mellékalakok voltak a mulatságosabbak, kitűnik az első színlapokról,
melyeken például a vasas németek szereplőiül csupa kóristák vannak feltüntetve.
(Ma elsőrendű színészek szokták játszani.) Igaz, könnyebb volt a helyzet Megyeri
korában, a »Biedermeyer«-világban, amikor a »kanca-mente«, a háromszögletű kalap,
meg a copf — mint tegnap levetett viselet — bizonyos komikai hatásokat keltett,
de ma, amikor a Biedermeyer-frakk is színpadi jelmezzé vált, nem hat komikusan a
kétféle jelmez egymás mellettisége. Az idő sok mindent kiegyenlít és sok mindent
eltüntet. A nótárius alakjáról is sok minden lemállott. De azért ma is csak akkor
hat igazán, ha magyar figurának játsszák s ha ábrázolója a régi kor levegőjét tudja
éreztetni. A nótárius naiv ember; ha raffinált színészi kézzel nyúlunk hozzá, letöröljük
róla a himport. Baczúr Gazsi alakjának, melyet a darab új korában Bartha János nagyszerűen
játszott, sok kitűnő ábrázolója támadt azután is, de bizony a nótáriust az első
nagyok után csak Szentgyörgyi István tudta — a darab tendenciójához híven és méltóképpen
megszólaltatni. (Pataki József.) * A premiéren az említett művészeken kívül még
a következők vettek részt: Kovácsné Mária: Tóti Dorka; Szentpétery Zsigmond: Hopfen;
Lendvay Márton: Sugár Laci; Fáncsy Lajos: Othello; Lendvayné Hivatal Anikó: Desdemona;
Laborfalvi Róza: Sötétség királynője. 1838-ban 5-ször ment, 1839. febr. 1-én az
első felvonása »célszerű változtatásokkal Megyeri javára ment. 1839-ben 9-szer adják,
1840- ben 9-szer, 1841-ben 5-ször, 1848-ban 1-szer (okt. 10.), 1851-ig nem adják,
1852-ben 2-szer, 1861-ben (jún. 26.) 1-szer. 1861. júniusában a cenzúra Baczur Gazsi
nótáját sérelmesnek vélte a német Goethe és Börne urakra: »Hugo Victor, Goethe,
Börne, Bár az oldaluk betörne!« e helyett ezt kellett énekelni: »Tudomány és politika,
Hogy enné meg mind a béka!« Színrekerült »Teichsusel und Dorfrichter« címmel. 1861.
jún. 26-án átdolgozta a szerző a darabját, de nagyjában meghagyta a régi alakokat
és helyzeteket. Ekkor a következő szereposztásban került színre: A mexikói vőlegény:
Tóth Soma; Hopfen: Szerdahelyi; Baczur: Némethi; Nótárius: Szilágyi. 1868-ig minden
évben adták egynéhányszor. 1870. okt. 23-án József főherceg kívánságára vették elő;.
Ezen estén 871 frt volt a bevétel. 1874. aug. 16-án 71-edszer került színre a Nemzeti
Színházban, egyúttal utoljára, mert a Népszínház fölépültével a népszínművekkel
együtt ide vándorolt át, ahol 1876. márc. 5-én volt a bemutatója, a következő szereposztással:
Zajtay: Tihanyi Miklós; Klára: Árvai Gizella; Baczur: Szabó Bandi; Tóti Dorka: Klárné
Angyal Ilka; Zsuzsi: Kétszery; Sándor: Karikás; Hopfen: Solymossy Elek; Fogadós:
Gyöngyösi; Othello: Eőry Gusztáv; Desdemona: Rákosi Fanni; Rendező: Rózai József;
Hopfen Fánni: Dancz Nina. szin_III.0541.pdf III
