Címszó: Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesült
vármegye - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
TELEPULESNEV
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0556.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0556.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30270.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Pest-Pilis-Solt
törvényesen egyesült vármegye
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530270.htm
Szócikk: Pest-Pilis-Solt (Budapest)
törvényesen egyesült vármegye amelyből 1876-ban, (időpont) amikor
a kúnkapitányság duna-tiszaközi részét a vármegyéhez kapcsolták, lett a mai Pest-
Pilis-Solt-Kiskun vármegye. (megye) Méltatlanság
lenne, ha nem emlékeznénk meg hálával és tisztelettel a magyar vármegyékről, amelyek
a magyar művelődés legküzdelmesebb évtizedeiben áldozattal és igyekezettel az ébredező
nemzeti kultúra mellé állottak és amelyek a sokat csipkedve emlegetett táblabíróikkal
kivívták nemzeti színészetünk akkora diadalát. A vármegyék voltak a magyar Thália
patrónusai, ők voltak a megértők, a lelkesülők, az áldozatot hozók. A magyar főnemesség
legtehetősebb része a német (nemzetiség)
(információ)
kultúráért buzgott, áldozott, sőt ment tönkre;
a magyar érzésű mágnásainkból egy-kettő volt, aki cselekedett és eredményekre vitte
az aktorokat. A nemességből is sokan állottak a színészek pártjára és tőlük telhetőleg
segítették a magyar szó vándor apostolait. De a vármegyék a közöny nagy századának,
a XVII-ik századnak végén összetartásukban is versenyeztek, melyik tesz többet a
kezdetben lekicsinyelt és elnyomott theatraliáért. És ezek között a lelkes mecenások
között első volt az ország területre legnagyobb vármegyéje: Pest-Pilis-Solt t. e.
vármegye. (megye)
(információ)
Kelemen László (személy) (információ)
— mint tudvalévő dolog — Pest (Budapest)
városánál cancellista volt, hivatalokat ismerő, aki jól tudta, hogy Pest (Budapest)
városa, még kevésbé Buda (Budapest)
városa alig támogatná a magyar theátristákat és hogy azt csak a vármegyétől lehet
várni, ahol az urak nem borotváltatják a bajuszukat és nem fésülik a hajukat a halántékukra,
nem hordanak magas kráglit, tehát jóravaló magyarok, akiktől leginkább várható el
a magyar szó szeretete. A színészet ügyét tehát — az ő szívükre kell kötni. 1790.
(időpont)
év októberének 15-én tehát a vármegyéhez fordult kérésével. Kelemen (személy) (információ)
a kérelmének jó alapot tudott teremteni.
Csak azt kellett meglebegtetni a magyar urak előtt, hogy — mit csinál a német...
(nemzetiség)
(információ)
? A kis német (nemzetiség)
(információ)
truppok bejárják a magyar városokat, ott
nem is színházat csinálnak, de komédiát, mert mit akar a német (nemzetiség)
(információ)
direktor például Cegléden (megye) akár
a »Der edle Ungar Freigraf Udalszky« (cím) c. tragédiával?
Ki érti azt ott meg? És mégis a német (nemzetiség)
(információ)
Cegléden (megye) komédiázhat,
de a magyarnak még Pesten, (Budapest)
a tekintetes vármegye otthonában sem szabad, sem lehet színháza ... Pedig már holnap
is játszhatnának. (Zárjelben, valahol a sorok között még azt is kiolvasták a magyar
urak, hogy a Nagyméltóságú helytartó tanács megpukkadna dühiben, ha ők életre kelhetnének!)
Azt kérték hát Kelemen László (személy) (információ)
és társai, írna fel a t. vármegye a helytartótanácshoz
engedélyért. Tudniillik, ha egyszer ez a magyarba ojtott német (nemzetiség)
(információ)
társaság tudomásul veszi, hogy a leghatalmasabb
vármegye sem átal a »magyar komédiázók« segítségére menni, akkor már nem játszhat
velük olyan könnyen. A megye meghányta-vetette a dolgot és felírt a helytartótanácsnak.
Ez volt az első lépés, amelyet Pest vármegye (megye) a magyar
nemzeti színjáték érdekében tett és ettől kezdve a színészet napjainkig a vármegye
oltalma alatt áll. Mit tett azóta érte — arról keveset nem lehet szólani. Pest vármegye
(megye) volt,
aki a Kelemen László (személy) (információ)
áldozatos alkotásait odáig vitte, hogy annak
eredménye lehetett és lett. Kelemen (személy) (információ)
társaságát anyagilag segélyezte: részben
maga adományozta, részben a társ - törvényhatóságok körében gyűjtött tetemes pénzösszeggel.
Segítette erkölcsileg is. Tekintélyével mellé állott, a hivatalos nyomásokat, melyekkel
gyengíteni vagy semmivé tenni akarták, súlyától megfosztotta, elviselhetővé vagy
teljesen hatástalanná tette és azzal, hogy Pest (Budapest)
és Buda (Budapest)
városok tanácsának kifejezetten értésére adta, hogy minden hatalmával a színjátszók
mellett áll, a két város német (nemzetiség)
(információ)
hajlandóságú tanácsára erős befolyással volt.
Így buzgott a vármegye a magyar nyelv és szellem érdekében és amikor 1791. (időpont) januárjában
gróf Unwerth Emanuel, (személy) (információ)
a pesti (Budapest)
és budai (Budapest)
színházak albérlője a theátristák egy, a városhoz intézett beadványára elsőül vetette
fel a »Pesti magyar színház« (intézmény)
(információ)
eszméjét, nem ugyan a magyar és a magyar
kultúra iránti tekintetekből, de mert tudta, hogy annak a kérdésnek felvetése az
adott viszonyok között bukást jelent... a vármegye ettől kezdve minden időkben gondolt
e nagyszerű tervre, s ha nem is tudta egyelőre testté váltani az eszmét, de bizonyos,
hogy elaludni többé nem hagyta. A vármegye — bár a lelkes társulat részben a Sehy
- Liptay-féle (személy) (információ)
botrány, részben a későbbi zavarok és pártoláshiány
folytán egyre jobban vesztette erejét és értékét — több-kevesebb lelkesedéssel és
odaadással támogatta a színészetet és akkor, amikor már azoknak sem Pesten, (Budapest)
sem Budán (Budapest)
maradásuk nem volt s kénytelenek voltak vándorútra kelni, a társaságot ajánlólevelekkel
látta el és lehetővé tette további erőlködését, míg nem aztán a Kelemen-féle (személy) (információ)
nagy igyekezetnek vége szakadt s más irányokból
folytatódott a további küzdelem a magyar színészet érdekében, amikor a vármegye
az előbbivel azonos buzgalommal tett eleget nemzeti kötelességeinek. A vármegye
állandóan foglalkozva a pesti magyar színház (intézmény)
(információ)
építésének eszméjével, mindig igyekezett
ennek lehetőségét megteremteni, úgy erősen befolyt abba az akcióba, mikor a Kulcsár
István (személy)
(információ)
igazgatása alatt álló társaság örökössé tételére
Kulcsár (személy)
(információ)
megvette a színház számára a hatvaniuccai
(ma Kossuth Lajos és Szép- uccák sarkán) telket, melyet később ugyan el kellett
adni, de a tervnek megerősödéséhez így is hozzájárult. Pest vármegye (megye) a most
időnként Pesten, (Budapest)
Budán (Budapest)
megjelenő magyar színészeket tovább is támogatta és akkor, amikor az 1833-ik (időpont) esztendőben
Kassáról (megye)
az ott játszó kitűnő társaság legkitűnőbbjei Budára (Budapest)
jöttek és a »Budai nemzeti színjátszó társaságot« (intézmény)
(információ)
megteremtették s e társaság tagjai 1833.
(időpont)
aug. 25-én Pest vármegye (megye) Karaihoz
(személy)
és Rendeihez (személy)
esedeztek, hogy »Őket, mindig jobban igyekezni kívánókat, nagybecsű oltalmukra érdemeseknek
ítélnék s pártfogásukba nagylelkűleg venni méltóztatnának«.A kérelmet a megye aug.
28-iki közgyűlésén tárgyalta s bizottságot küldött ki a kérelem megvitatására és
30-án — annak javaslata szerint — újból vállalta a társulat pártolását és sok erre
vonatkozó határozat mellett Fáy András (személy) (információ)
és Döbrentey Gábort (személy) igazgatóként
kiküldte. A megyei védelem erősíti a jeles színészeket s midőn a megye végre az
állandó magyar színház felépítésének lehetőségét látta és a Grassalkovics hercegtől
(személy)
nyert telket megkapta az építés céljára — a társulat, bár akkor már nagy küzdelmeket
vívott a közönség közönyével a biztos révbe jutás érdekében, sok hálát és dicsőséget
érdemlő igyekezettel rajta volt, hogy a megye terve mielőbb sikerüljön. Pest vármegye
(megye) nagy
anyagi áldozattal 1837. (időpont) áprilisáig
együtt tartotta Budán (Budapest)
a társaságot, aztán — a költségek kímélése és az építkezésnél való felhasználása
célját szem előtt tartva — azt feloszlatta azzal, hogy ugyanazon év augusztus elsején
ismét Pesten (Budapest)
legyenek; a Pesti Magyar Színház (intézmény)
(információ)
megnyílása bizonyossá lévén. Így hozta tető
alá a vármegye a magyar színészetet Pesten. (Budapest)
Ebben az időben a vármegye küzdelme már nem volt oly súlyos, mint azelőtt. A megerősödött,
jelentőségében és színvonalában már a német (nemzetiség)
(információ)
színészetet elérte magyar színészettel szemben
úgy az aulikus urakkal betöltött magyar főhatóságok, mint Buda (Budapest)
és Pest (Budapest)
tanácsa, nem lehetett többé olyan ellentálló. Felszabadult a magyar múzsa a bécsi
(ország)
kényszer alól s ha csupán a magyar közönségre is volt utalva, fejlődése szabadabb
volt. Jóllehet Bécs (ország) mindig
féltékenykedett s ahol csak lehetséges volt, ott ellene dolgozott; lám, mikor a
színházépítés költségeit egy sorsjáték útján akarták a megyék előteremteni, a Bécsben
(ország)
székelő pénzügyi hatóság hosszú huzavona után, egyszerűen visszautasította az előterjesztett
kérelmet és tervezetet. És akkor már a bécsi (ország) ellenkezés
csak kellemetlenkedés volt s nem volt többé lehetetlenítés s a .vármegye céltudatos,
szívós, sőt gyakran erőszakos munkájának »a sár és porta« ugyan, de sikerült felépíteni
a »Pesti Magyar Színház«-at, (intézmény)
(információ)
mely a »Pesti Királyi Városi Színház«-zal
(intézmény)
(információ)
szemben, a nemzeti érzést és gondolatot,
a nemzeti nyelvet és pallérozást diadalra vitte, úgy hogy az rövid idő multán mint
»Nemzeti Színház« (intézmény)
(információ)
a világ első műintézetei közé emelkedett
és tisztán művészi erejével és hatalmával lassan elnyomta a német (nemzetiség)
(információ)
színészet magyar programm-munkáját. Elnyomta,
elfojtotta a német (nyelv) (információ)
szót, örökre eloltotta a német (nemzetiség)
(információ)
színpad rivaldájának lámpasorát és Pest vármegye
(megye) diadalaként
örökre megsemmisítette a német (nemzetiség)
(információ)
hatalmaskodást a magyar fővárosban. (Budapest)
A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
csaknem egy évtizeden keresztül nemcsak védelme
alatt állott Pest vármegyének, (megye) de az
vezette s intézte az ügyeit. A vármegye urai ültek igazgatói székében, a vármegye
uraiból állott össze az a bizottság, mely bölcsességgel, szeretettel s hozzáértéssel
segítette a táblabíró-igazgatót nehéz munkájában. Hozzáértéssel, — mondhatjuk —
mert a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
annyi balszerencse közt és oly sok viszály
között is egyre erősbödött s egyre közelebb jutott a színészet ideáljához, mígnem
aztán felérkezhetett arra a magaslatra, ametyről hirdethette a magyar kulturának
igaz európai voltát. Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesült vármegyék (megye) (információ)
utóda,, a mai Pest-Pilis-Solt és Kiskún vármegye
(megye) (információ)
büszke arra a nagy eredményre, melyre a magyar
színészet jutott, s amely eredmény elválaszthatatlan az ő nevétől. Minden alkalommal
a magyar színészet mellé áll és erejéhez képest támogatja. Midőn az általa megteremtett
»Nemzeti Színház« (intézmény)
(információ)
fennállásának kilencvenedik' évfordulójához
ért, ezt külön díszgyülésen ünnepelte s ekkor elhatározta, hogy egy nagy és a múlthoz
méltó pompás monographiában kiadja a vármegye színészet - pártolásának történetét.
A »Pest vármegye és a nemzeti színészet« (cím) című négy
kötetre tervezett mű első kötete — a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
fent említett évfordulója alkalmából — »A
Nemzeti Színház megnyitásának története« (cím) címen meg
is jelent. (Rexa Dezső.) (személy) (információ)
szin_III.0556.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesült
vármegye címszóvég 30270 Szócikk: Pest-Pilis-Solt pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy törvényesen egyesült vármegye amelyből 1876-ban, amikor
a kúnkapitányság duna-tiszaközi részét a vármegyéhez kapcsolták, lett a mai Pest-
Pilis-Solt-Kiskun vármegye. ytelepulesy pest- pilis-solt-kiskun vármegye
ytelepulesy Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun
megye ykodvegy Méltatlanság lenne, ha nem emlékeznénk meg hálával és tisztelettel
a magyar vármegyékről, amelyek a magyar művelődés legküzdelmesebb évtizedeiben áldozattal
és igyekezettel az ébredező nemzeti kultúra mellé állottak és amelyek a sokat csipkedve
emlegetett táblabíróikkal kivívták nemzeti színészetünk akkora diadalát. A vármegyék
voltak a magyar Thália patrónusai, ők voltak a megértők, a lelkesülők, az áldozatot
hozók. A magyar főnemesség legtehetősebb része a német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy kultúráért buzgott, áldozott, sőt ment tönkre; a magyar érzésű
mágnásainkból egy-kettő volt, aki cselekedett és eredményekre vitte az aktorokat.
A nemességből is sokan állottak a színészek pártjára és tőlük telhetőleg segítették
a magyar szó vándor apostolait. De a vármegyék a közöny nagy századának, a XVII-ik
századnak végén összetartásukban is versenyeztek, melyik tesz többet a kezdetben
lekicsinyelt és elnyomott theatraliáért. És ezek között a lelkes mecenások között
első volt az ország területre legnagyobb vármegyéje: Pest-Pilis-Solt t. e. vármegye.
ytelepulesy pest-pilis-solt t. e. vármegye ytelepulesy Pest-Pilis-Solt t. e.
vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Kelemen László yszemelynevy
kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy
lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy
ykodvegy — mint tudvalévő dolog — Pest pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy városánál cancellista volt, hivatalokat ismerő, aki
jól tudta, hogy Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy városa, még kevésbé Buda buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy városa alig támogatná a magyar theátristákat és hogy azt csak
a vármegyétől lehet várni, ahol az urak nem borotváltatják a bajuszukat és nem fésülik
a hajukat a halántékukra, nem hordanak magas kráglit, tehát jóravaló magyarok, akiktől
leginkább várható el a magyar szó szeretete. A színészet ügyét tehát — az ő szívükre
kell kötni. 1790. xevtizedx 1795 év októberének 15-én tehát a vármegyéhez fordult
kérésével. Kelemen yszemelynevy kelemen yszemelynevy Kelemen yszemelynevy
kelemen yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy ykodvegy a kérelmének jó
alapot tudott teremteni. Csak azt kellett meglebegtetni a magyar urak előtt, hogy
— mit csinál a német... ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy ? A kis német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy truppok bejárják a magyar városokat, ott nem is színházat
csinálnak, de komédiát, mert mit akar a német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy direktor
például Cegléden ytelepulesy cegléd ytelepulesy Cegléd ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy akár a »Der edle Ungar Freigraf Udalszky«
ycimy der edle ungar freigraf udalszky ycimy Der edle Ungar Freigraf Udalszky
ycimy der ycimy edle ycimy ungar ycimy freigraf ycimy udalszky ycimy ycimy Der
ycimy edle ycimy Ungar ycimy Freigraf ycimy c. tragédiával? Ki érti azt ott meg?
És mégis a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy Cegléden ytelepulesy
cegléd ytelepulesy Cegléd ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy komédiázhat,
de a magyarnak még Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy a tekintetes vármegye otthonában sem szabad, sem lehet színháza ... Pedig
már holnap is játszhatnának. (Zárjelben, valahol a sorok között még azt is kiolvasták
a magyar urak, hogy a Nagyméltóságú helytartó tanács megpukkadna dühiben, ha ők
életre kelhetnének!) Azt kérték hát Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló
yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló
yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy és társai,
írna fel a t. vármegye a helytartótanácshoz engedélyért. Tudniillik, ha egyszer
ez a magyarba ojtott német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy társaság tudomásul veszi,
hogy a leghatalmasabb vármegye sem átal a »magyar komédiázók« segítségére menni,
akkor már nem játszhat velük olyan könnyen. A megye meghányta-vetette a dolgot és
felírt a helytartótanácsnak. Ez volt az első lépés, amelyet Pest vármegye ytelepulesy
pest vármegye ytelepulesy Pest vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye
ykodvegy a magyar nemzeti színjáték érdekében tett és ettől kezdve a színészet napjainkig
a vármegye oltalma alatt áll. Mit tett azóta érte — arról keveset nem lehet szólani.
Pest vármegye ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest vármegye ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy volt, aki a Kelemen László yszemelynevy
kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy
lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy
ykodvegy áldozatos alkotásait odáig vitte, hogy annak eredménye lehetett és lett.
Kelemen yszemelynevy kelemen yszemelynevy Kelemen yszemelynevy kelemen
yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy ykodvegy társaságát anyagilag segélyezte:
részben maga adományozta, részben a társ - törvényhatóságok körében gyűjtött tetemes
pénzösszeggel. Segítette erkölcsileg is. Tekintélyével mellé állott, a hivatalos
nyomásokat, melyekkel gyengíteni vagy semmivé tenni akarták, súlyától megfosztotta,
elviselhetővé vagy teljesen hatástalanná tette és azzal, hogy Pest pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és Buda buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy városok tanácsának kifejezetten értésére
adta, hogy minden hatalmával a színjátszók mellett áll, a két város német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy hajlandóságú tanácsára erős befolyással volt. Így buzgott
a vármegye a magyar nyelv és szellem érdekében és amikor 1791. januárjában xtalanevtizedx
1805 xtalanevtizedx 1815 gróf Unwerth Emanuel, yszemelynevy gróf unwerth
emanuel yszemelynevy gróf Unwerth Emanuel yszemelynevy gróf yszemelynevy
unwerth yszemelynevy emanuel yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy
Unwerth yszemelynevy Emanuel a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy és budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy színházak albérlője a theátristák egy, a városhoz intézett beadványára
elsőül vetette fel a »Pesti magyar színház« yintezmenyy pesti magyar színház
yintezmenyy Pesti ma yintezmenyy pesti yintezmenyy magyar yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy ma yintezmenyy ykodvegy eszméjét, nem
ugyan a magyar és a magyar kultúra iránti tekintetekből, de mert tudta, hogy annak
a kérdésnek felvetése az adott viszonyok között bukást jelent... a vármegye ettől
kezdve minden időkben gondolt e nagyszerű tervre, s ha nem is tudta egyelőre testté
váltani az eszmét, de bizonyos, hogy elaludni többé nem hagyta. A vármegye — bár
a lelkes társulat részben a Sehy - Liptay-féle yszemelynevy sehy - liptay
yszemelynevy Sehy - Liptay yszemelynevy sehy yszemelynevy - yszemelynevy liptay
yszemelynevy yszemelynevy Sehy yszemelynevy - yszemelynevy Liptay yszemelynevy
ykodvegy botrány, részben a későbbi zavarok és pártoláshiány folytán egyre jobban
vesztette erejét és értékét — több-kevesebb lelkesedéssel és odaadással támogatta
a színészetet és akkor, amikor már azoknak sem Pesten, pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy sem Budán buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy maradásuk nem volt s kénytelenek voltak
vándorútra kelni, a társaságot ajánlólevelekkel látta el és lehetővé tette további
erőlködését, míg nem aztán a Kelemen-féle yszemelynevy kelemen yszemelynevy
Kelemen yszemelynevy kelemen yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy
ykodvegy nagy igyekezetnek vége szakadt s más irányokból folytatódott a további
küzdelem a magyar színészet érdekében, amikor a vármegye az előbbivel azonos buzgalommal
tett eleget nemzeti kötelességeinek. A vármegye állandóan foglalkozva a pesti magyar
színház yintezmenyy pesti magyar színház yintezmenyy pesti ma yintezmenyy pesti
yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti
yintezmenyy ma yintezmenyy ykodvegy építésének eszméjével, mindig igyekezett ennek
lehetőségét megteremteni, úgy erősen befolyt abba az akcióba, mikor a Kulcsár István
yszemelynevy kulcsár istván yszemelynevy Kulcsár István yszemelynevy kulcsár yszemelynevy
istván yszemelynevy yszemelynevy Kulcsár yszemelynevy István yszemelynevy
ykodvegy igazgatása alatt álló társaság örökössé tételére Kulcsár yszemelynevy
kulcsár yszemelynevy Kulcsár yszemelynevy kulcsár yszemelynevy yszemelynevy
Kulcsár yszemelynevy ykodvegy megvette a színház számára a hatvaniuccai (ma Kossuth
Lajos és Szép- uccák sarkán) telket, melyet később ugyan el kellett adni, de a tervnek
megerősödéséhez így is hozzájárult. Pest vármegye ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy
Pest vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy a most időnként Pesten,
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Budán buda
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megjelenő magyar színészeket
tovább is támogatta és akkor, amikor az 1833-ik xevtizedx 1835 esztendőben Kassáról
ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy az ott játszó
kitűnő társaság legkitűnőbbjei Budára buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy jöttek és a »Budai nemzeti színjátszó társaságot« yintezmenyy
budai nemzeti színjátszó társaság yintezmenyy Budai ne yintezmenyy budai
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színjátszó yintezmenyy társaság yintezmenyy
yintezmenyy Budai yintezmenyy ne yintez megteremtették s e társaság tagjai 1833.
aug. 25-én Pest vármegye ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest vármegye
ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Karaihoz yszemelynevy karai
yszemelynevy Karai yszemelynevy karai yszemelynevy yszemelynevy Karai
yszemelynevy ykodvegy és Rendeihez yszemelynevy rendei yszemelynevy Rendei
yszemelynevy rendei yszemelynevy yszemelynevy Rendei yszemelynevy ykodvegy esedeztek,
hogy »Őket, mindig jobban igyekezni kívánókat, nagybecsű oltalmukra érdemeseknek
ítélnék s pártfogásukba nagylelkűleg venni méltóztatnának«.A kérelmet a megye aug.
28-iki közgyűlésén tárgyalta s bizottságot küldött ki a kérelem megvitatására és
30-án — annak javaslata szerint — újból vállalta a társulat pártolását és sok erre
vonatkozó határozat mellett Fáy András yszemelynevy fáy andrás yszemelynevy Fáy
András yszemelynevy fáy yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Fáy
yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy és Döbrentey Gábort yszemelynevy
döbrentey gábor yszemelynevy Döbrentey Gábor yszemelynevy döbrentey
yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Döbrentey yszemelynevy Gábor
yszemelynevy ykodvegy igazgatóként kiküldte. A megyei védelem erősíti a jeles színészeket
s midőn a megye végre az állandó magyar színház felépítésének lehetőségét látta
és a Grassalkovics hercegtől yszemelynevy grassalkovics herceg yszemelynevy
Grassalkovics herceg yszemelynevy grassalkovics yszemelynevy herceg
yszemelynevy yszemelynevy Grassalkovics yszemelynevy herceg yszemelynevy
ykodvegy nyert telket megkapta az építés céljára — a társulat, bár akkor már nagy
küzdelmeket vívott a közönség közönyével a biztos révbe jutás érdekében, sok hálát
és dicsőséget érdemlő igyekezettel rajta volt, hogy a megye terve mielőbb sikerüljön.
Pest vármegye ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest vármegye ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy nagy anyagi áldozattal 1837. áprilisáig xtalanevtizedx
1845 xtalanevtizedx 1855 együtt tartotta Budán buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy a társaságot, aztán — a költségek kímélése és az építkezésnél
való felhasználása célját szem előtt tartva — azt feloszlatta azzal, hogy ugyanazon
év augusztus elsején ismét Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy legyenek; a Pesti Magyar Színház yintezmenyy pesti magyar
színház yintezmenyy Pesti Ma yintezmenyy pesti yintezmenyy magyar yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Ma yintezmenyy ykodvegy megnyílása
bizonyossá lévén. Így hozta tető alá a vármegye a magyar színészetet Pesten. pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Ebben az időben a vármegye
küzdelme már nem volt oly súlyos, mint azelőtt. A megerősödött, jelentőségében és
színvonalában már a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészetet elérte magyar
színészettel szemben úgy az aulikus urakkal betöltött magyar főhatóságok, mint Buda
buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és Pest pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tanácsa, nem lehetett többé
olyan ellentálló. Felszabadult a magyar múzsa a bécsi ytelepulesy bécs
ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy kényszer alól s ha csupán a magyar közönségre
is volt utalva, fejlődése szabadabb volt. Jóllehet Bécs ytelepulesy bécs
ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy mindig féltékenykedett s ahol csak lehetséges
volt, ott ellene dolgozott; lám, mikor a színházépítés költségeit egy sorsjáték
útján akarták a megyék előteremteni, a Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy
Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy székelő pénzügyi hatóság hosszú huzavona után, egyszerűen
visszautasította az előterjesztett kérelmet és tervezetet. És akkor már a bécsi
ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy ellenkezés csak kellemetlenkedés
volt s nem volt többé lehetetlenítés s a .vármegye céltudatos, szívós, sőt gyakran
erőszakos munkájának »a sár és porta« ugyan, de sikerült felépíteni a »Pesti Magyar
Színház«-at, yintezmenyy pesti magyar színház yintezmenyy Pesti Ma yintezmenyy
pesti yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Pesti
yintezmenyy Ma yintezmenyy ykodvegy mely a »Pesti Királyi Városi Színház«-zal yintezmenyy
pesti királyi városi színház yintezmenyy Pesti Ki yintezmenyy pesti yintezmenyy
királyi yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Pesti
yintezmenyy Ki yintezmenyy ykod szemben, a nemzeti érzést és gondolatot, a nemzeti
nyelvet és pallérozást diadalra vitte, úgy hogy az rövid idő multán mint »Nemzeti
Színház« yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a világ
első műintézetei közé emelkedett és tisztán művészi erejével és hatalmával lassan
elnyomta a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet magyar programm-munkáját.
Elnyomta, elfojtotta a német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy
ynyelvy német ynyelvy ykodvegy szót, örökre eloltotta a német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színpad rivaldájának lámpasorát és Pest vármegye ytelepulesy
pest vármegye ytelepulesy Pest vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye
ykodvegy diadalaként örökre megsemmisítette a német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy hatalmaskodást a magyar fővárosban. főváros ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy A Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy csaknem egy évtizeden keresztül
nemcsak védelme alatt állott Pest vármegyének, ytelepulesy pest vármegye
ytelepulesy Pest vármegyé ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy de az vezette
s intézte az ügyeit. A vármegye urai ültek igazgatói székében, a vármegye uraiból
állott össze az a bizottság, mely bölcsességgel, szeretettel s hozzáértéssel segítette
a táblabíró-igazgatót nehéz munkájában. Hozzáértéssel, — mondhatjuk — mert a Nemzeti
Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy annyi balszerencse
közt és oly sok viszály között is egyre erősbödött s egyre közelebb jutott a színészet
ideáljához, mígnem aztán felérkezhetett arra a magaslatra, ametyről hirdethette
a magyar kulturának igaz európai voltát. Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesült vármegyék
ytelepulesy pest-pilis-solt törvényesen egyesült vármegyék ytelepulesy
Pest-Pilis-Solt törvényesen ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy utóda,,
a mai Pest-Pilis-Solt és Kiskún vármegye ytelepulesy pest-pilis-solt és kiskún
vármegye ytelepulesy Pest-Pilis-Solt és Kiskún vármegye ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy büszke arra a nagy eredményre, melyre a magyar
színészet jutott, s amely eredmény elválaszthatatlan az ő nevétől. Minden alkalommal
a magyar színészet mellé áll és erejéhez képest támogatja. Midőn az általa megteremtett
»Nemzeti Színház« yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy fennállásának kilencvenedik' évfordulójához ért, ezt külön díszgyülésen
ünnepelte s ekkor elhatározta, hogy egy nagy és a múlthoz méltó pompás monographiában
kiadja a vármegye színészet - pártolásának történetét. A »Pest vármegye és a nemzeti
színészet« ycimy pest vármegye és a nemzeti színészet ycimy Pest vármegye és a
nemzeti színészet ycimy pest ycimy vármegye ycimy és ycimy a ycimy nemzeti
ycimy színészet ycimy ycimy Pest ycimy vármegye ycimy és című négy kötetre tervezett
mű első kötete — a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy fent említett évfordulója alkalmából — »A Nemzeti Színház megnyitásának
története« ycimy a nemzeti színház megnyitásának története ycimy A Nemzeti
Színház megnyitásának története ycimy a ycimy nemzeti ycimy színház ycimy
megnyitásának ycimy története ycimy ycimy A ycimy Nemzeti ycim címen meg is jelent.
(Rexa Dezső.) yszemelynevy rexa dezső yszemelynevy Rexa Dezső yszemelynevy rexa
yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Rexa yszemelynevy Dezső
yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy rexa dezső szin_III.0556.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesült
vármegye - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
TELEPULESNEV
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0556.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0556.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30270.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Pest-Pilis-Solt
törvényesen egyesült vármegye
Szócikk: Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesült vármegye
amelyből 1876-ban, amikor a kúnkapitányság duna-tiszaközi részét a vármegyéhez kapcsolták,
lett a mai Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Méltatlanság lenne, ha nem emlékeznénk
meg hálával és tisztelettel a magyar vármegyékről, amelyek a magyar művelődés legküzdelmesebb
évtizedeiben áldozattal és igyekezettel az ébredező nemzeti kultúra mellé állottak
és amelyek a sokat csipkedve emlegetett táblabíróikkal kivívták nemzeti színészetünk
akkora diadalát. A vármegyék voltak a magyar Thália patrónusai, ők voltak a megértők,
a lelkesülők, az áldozatot hozók. A magyar főnemesség legtehetősebb része a német
kultúráért buzgott, áldozott, sőt ment tönkre; a magyar érzésű mágnásainkból egy-kettő
volt, aki cselekedett és eredményekre vitte az aktorokat. A nemességből is sokan
állottak a színészek pártjára és tőlük telhetőleg segítették a magyar szó vándor
apostolait. De a vármegyék a közöny nagy századának, a XVII-ik századnak végén összetartásukban
is versenyeztek, melyik tesz többet a kezdetben lekicsinyelt és elnyomott theatraliáért.
És ezek között a lelkes mecenások között első volt az ország területre legnagyobb
vármegyéje: Pest-Pilis-Solt t. e. vármegye. Kelemen László — mint tudvalévő dolog
— Pest városánál cancellista volt, hivatalokat ismerő, aki jól tudta, hogy Pest
városa, még kevésbé Buda városa alig támogatná a magyar theátristákat és hogy azt
csak a vármegyétől lehet várni, ahol az urak nem borotváltatják a bajuszukat és
nem fésülik a hajukat a halántékukra, nem hordanak magas kráglit, tehát jóravaló
magyarok, akiktől leginkább várható el a magyar szó szeretete. A színészet ügyét
tehát — az ő szívükre kell kötni. 1790. év októberének 15-én tehát a vármegyéhez
fordult kérésével. Kelemen a kérelmének jó alapot tudott teremteni. Csak azt kellett
meglebegtetni a magyar urak előtt, hogy — mit csinál a német... ? A kis német truppok
bejárják a magyar városokat, ott nem is színházat csinálnak, de komédiát, mert mit
akar a német direktor például Cegléden akár a »Der edle Ungar Freigraf Udalszky«
c. tragédiával? Ki érti azt ott meg? És mégis a német Cegléden komédiázhat, de a
magyarnak még Pesten, a tekintetes vármegye otthonában sem szabad, sem lehet színháza
... Pedig már holnap is játszhatnának. (Zárjelben, valahol a sorok között még azt
is kiolvasták a magyar urak, hogy a Nagyméltóságú helytartó tanács megpukkadna dühiben,
ha ők életre kelhetnének!) Azt kérték hát Kelemen László és társai, írna fel a t.
vármegye a helytartótanácshoz engedélyért. Tudniillik, ha egyszer ez a magyarba
ojtott német társaság tudomásul veszi, hogy a leghatalmasabb vármegye sem átal a
»magyar komédiázók« segítségére menni, akkor már nem játszhat velük olyan könnyen.
A megye meghányta-vetette a dolgot és felírt a helytartótanácsnak. Ez volt az első
lépés, amelyet Pest vármegye a magyar nemzeti színjáték érdekében tett és ettől
kezdve a színészet napjainkig a vármegye oltalma alatt áll. Mit tett azóta érte
— arról keveset nem lehet szólani. Pest vármegye volt, aki a Kelemen László áldozatos
alkotásait odáig vitte, hogy annak eredménye lehetett és lett. Kelemen társaságát
anyagilag segélyezte: részben maga adományozta, részben a társ -
törvényhatóságok körében gyűjtött tetemes pénzösszeggel. Segítette erkölcsileg is.
Tekintélyével mellé állott, a hivatalos nyomásokat, melyekkel gyengíteni vagy semmivé
tenni akarták, súlyától megfosztotta, elviselhetővé vagy teljesen hatástalanná tette
és azzal, hogy Pest és Buda városok tanácsának kifejezetten értésére adta, hogy
minden hatalmával a színjátszók mellett áll, a két város német hajlandóságú tanácsára
erős befolyással volt. Így buzgott a vármegye a magyar nyelv és szellem érdekében
és amikor 1791. januárjában gróf Unwerth Emanuel, a pesti és budai színházak albérlője
a theátristák egy, a városhoz intézett beadványára elsőül vetette fel a »Pesti magyar
színház« eszméjét, nem ugyan a magyar és a magyar kultúra iránti tekintetekből,
de mert tudta, hogy annak a kérdésnek felvetése az adott viszonyok között bukást
jelent... a vármegye ettől kezdve minden időkben gondolt e nagyszerű tervre, s ha
nem is tudta egyelőre testté váltani az eszmét, de bizonyos, hogy elaludni többé
nem hagyta. A vármegye — bár a lelkes társulat részben a Sehy - Liptay-féle botrány,
részben a későbbi zavarok és pártoláshiány folytán egyre jobban vesztette erejét
és értékét — több-kevesebb lelkesedéssel és odaadással támogatta a színészetet és
akkor, amikor már azoknak sem Pesten, sem Budán maradásuk nem volt s kénytelenek
voltak vándorútra kelni, a társaságot ajánlólevelekkel látta el és lehetővé tette
további erőlködését, míg nem aztán a Kelemen-féle nagy igyekezetnek vége szakadt
s más irányokból folytatódott a további küzdelem a magyar színészet érdekében, amikor
a vármegye az előbbivel azonos buzgalommal tett eleget nemzeti kötelességeinek.
A vármegye állandóan foglalkozva a pesti magyar színház építésének eszméjével, mindig
igyekezett ennek lehetőségét megteremteni, úgy erősen befolyt abba az akcióba, mikor
a Kulcsár István igazgatása alatt álló társaság örökössé tételére Kulcsár megvette
a színház számára a hatvaniuccai (ma Kossuth Lajos és Szép- uccák sarkán) telket,
melyet később ugyan el kellett adni, de a tervnek megerősödéséhez így is hozzájárult.
Pest vármegye a most időnként Pesten, Budán megjelenő magyar színészeket tovább
is támogatta és akkor, amikor az 1833-ik esztendőben Kassáról az ott játszó kitűnő
társaság legkitűnőbbjei Budára jöttek és a »Budai nemzeti színjátszó társaságot«
megteremtették s e társaság tagjai 1833. aug. 25-én Pest vármegye Karaihoz és Rendeihez
esedeztek, hogy »Őket, mindig jobban igyekezni kívánókat, nagybecsű oltalmukra érdemeseknek
ítélnék s pártfogásukba nagylelkűleg venni méltóztatnának«.A kérelmet a megye aug.
28-iki közgyűlésén tárgyalta s bizottságot küldött ki a kérelem megvitatására és
30-án — annak javaslata szerint — újból vállalta a társulat pártolását és sok erre
vonatkozó határozat mellett Fáy András és Döbrentey Gábort igazgatóként kiküldte.
A megyei védelem erősíti a jeles színészeket s midőn a megye végre az állandó magyar
színház felépítésének lehetőségét látta és a Grassalkovics hercegtől nyert telket
megkapta az építés céljára — a társulat, bár akkor már nagy küzdelmeket vívott a
közönség közönyével a biztos révbe jutás érdekében, sok hálát és dicsőséget érdemlő
igyekezettel rajta volt, hogy a megye terve mielőbb sikerüljön. Pest vármegye nagy
anyagi áldozattal 1837. áprilisáig együtt tartotta Budán a társaságot, aztán — a
költségek kímélése és az építkezésnél való felhasználása célját szem előtt tartva
— azt feloszlatta azzal, hogy ugyanazon év augusztus elsején ismét Pesten legyenek;
a Pesti Magyar Színház megnyílása bizonyossá lévén. Így hozta tető alá a vármegye
a magyar színészetet Pesten. Ebben az időben a vármegye küzdelme már nem volt oly
súlyos, mint azelőtt. A megerősödött, jelentőségében és színvonalában már a német
színészetet elérte magyar színészettel szemben úgy az aulikus urakkal betöltött
magyar főhatóságok, mint Buda és Pest tanácsa, nem lehetett többé olyan ellentálló.
Felszabadult a magyar múzsa a bécsi kényszer alól s ha csupán a magyar közönségre
is volt utalva, fejlődése szabadabb volt. Jóllehet Bécs mindig féltékenykedett s
ahol csak lehetséges volt, ott ellene dolgozott; lám, mikor a színházépítés költségeit
egy sorsjáték útján akarták a megyék előteremteni, a Bécsben székelő pénzügyi hatóság
hosszú huzavona után, egyszerűen visszautasította az előterjesztett kérelmet és
tervezetet. És akkor már a bécsi ellenkezés csak kellemetlenkedés volt s nem volt
többé lehetetlenítés s a .vármegye céltudatos, szívós, sőt gyakran erőszakos munkájának
»a sár és porta« ugyan, de sikerült felépíteni a »Pesti Magyar Színház«-at, mely
a »Pesti Királyi Városi Színház«-zal szemben, a nemzeti érzést és gondolatot, a
nemzeti nyelvet és pallérozást diadalra vitte, úgy hogy az rövid idő multán mint
»Nemzeti Színház« a világ első műintézetei közé emelkedett és tisztán művészi erejével
és hatalmával lassan elnyomta a német színészet magyar programm-munkáját. Elnyomta,
elfojtotta a német szót, örökre eloltotta a német színpad rivaldájának lámpasorát
és Pest vármegye diadalaként örökre megsemmisítette a német hatalmaskodást a magyar
fővárosban. A Nemzeti Színház csaknem egy évtizeden keresztül nemcsak védelme alatt
állott Pest vármegyének, de az vezette s intézte az ügyeit. A vármegye urai ültek
igazgatói székében, a vármegye uraiból állott össze az a bizottság, mely bölcsességgel,
szeretettel s hozzáértéssel segítette a táblabíró-igazgatót nehéz munkájában. Hozzáértéssel,
— mondhatjuk — mert a Nemzeti Színház annyi balszerencse közt és oly sok viszály
között is egyre erősbödött s egyre közelebb jutott a színészet ideáljához, mígnem
aztán felérkezhetett arra a magaslatra, ametyről hirdethette a magyar kulturának
igaz európai voltát. Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesült vármegyék utóda,, a mai
Pest-Pilis-Solt és Kiskún vármegye büszke arra a nagy eredményre, melyre a magyar
színészet jutott, s amely eredmény elválaszthatatlan az ő nevétől. Minden alkalommal
a magyar színészet mellé áll és erejéhez képest támogatja. Midőn az általa megteremtett
»Nemzeti Színház« fennállásának kilencvenedik' évfordulójához ért, ezt külön díszgyülésen
ünnepelte s ekkor elhatározta, hogy egy nagy és a múlthoz méltó pompás monographiában
kiadja a vármegye színészet - pártolásának történetét. A »Pest vármegye és a nemzeti
színészet« című négy kötetre tervezett mű első kötete — a Nemzeti Színház fent említett
évfordulója alkalmából — »A Nemzeti Színház megnyitásának története« címen meg is
jelent. (Rexa Dezső.) szin_III.0556.pdf III
