Címszó: Peterdi /Marianovics/ Sándor - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1855

SZULETESIEVTIZED 1855

CSALADTAGJA Peterdi Etel

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0558.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0558.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30273.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Peterdi Marianovics Sándor

Szócikk: Peterdi /Marianovics/ Sándor színész, színigazgató, sz. 1855-ben, (születés éve) Nagyszentmiklóson (megye) (Torontál m.), (megye) megh. 1917. febr. 20-án, Ujpesten. (megye) Színész lett 1873. (időpont) október havában, Rákosi Jenőnél. (személy) (információ)  Pályája kezdete után nemsokára nagyobb színházakhoz szerződik, hol elsőrendű és kedvelt tag volt, leginkább mint hősszerelmes és jellemszí-nész. 1896-ban (időpont) igazgató lett. Mint rendező is elismerés mellett működött. 1898. (időpont) jan. 9-én ülte meg színészkedése 25 éves jubileumát, Pécsett, (megye) Somogyi Károly (személy) (információ)  társulatánál, mely alkalommal a »Babérfa és koldusbot« (cím) c. színmű került színre. Működése 35 éves fordulóját 1903. (időpont) jan. 19-én ünnepelte meg, Szatmáron. (megye) (információ)  Sólyom Lajos (személy) (információ)  így jellemzi: »Egyike volt nemcsak a legszebb, de a legtehetségesebb és legrokonszenvesebb szerelmes, társalgási és hősszínészeknek. Szerepében a nemes előkelőség, kellemes, meleg beszéd, mely szíve rejtekkamrájának kápráztató kincseit hozta felszínre, váltak különösen nagy előnyére és kellemes hatást gyakorolt nemcsak az érzékenyebb lelkű férfi, de különösen a női közönségre, mely benne egy igaz férfiideál megtestesülését látta.« Főbb szerepei: Gringoire, (szerep) (információ)  Odiot Maxime, (szerep) Romeo, (szerep) (információ)  Hamlet, (szerep) (információ)  III. Richard, (szerep) Bakaj András, (szerep) Bannai Gábor, (szerep) Lear király, (szerep) (információ)  Márton gazda (szerep) (információ)  (Sárga csikó) (cím) (információ)  stb. 1910. (időpont) júl. 1-én nyugalomba ment. — Első neje: Oroszi Georgette, (személy) színésznői. (L. o.) Második neje: Tóvári Anna, (személy) énekesnő, sz. 1864. (születés éve) ápr. 26-án. Színipályára lépett 18811. (időpont) október havában. 1912. (időpont) máj. 1-én nyugdíjba lépett. Leánya: P. Etel, (személy) színésznő, sz. 1884. (születés éve) aug. 10-én, Budapesten. (Budapest) Mint primadonna, előkélő nevet szerzett a vidéken, így elsősorban Pécsett, (megye) ahol mindenkor lelkesen ünnepelték. szin_III.0558.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Peterdi Marianovics Sándor címszóvég 30273 Szócikk: Peterdi /Marianovics/ Sándor színész, színigazgató, sz. 1855-ben, Nagyszentmiklóson xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy nagyszentmiklós ytelepulesy Nagyszentmiklós ymegyey torontál megye ykodvegy (Torontál m.), ytelepulesy torontál m. ytelepulesy Torontál m. ymegyey torontál megye ykodvegy megh. 1917. febr. 20-án, Ujpesten. ytelepulesy ujpest ytelepulesy Ujpest ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Színész lett 1873. xevtizedx 1875 október xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 havában, Rákosi Jenőnél. yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Pályája kezdete után nemsokára nagyobb színházakhoz szerződik, hol elsőrendű és kedvelt tag volt, leginkább mint hősszerelmes és jellemszí-nész. 1896-ban xevtizedx 1895 igazgató lett. Mint rendező is elismerés mellett működött. 1898. jan. xtalanevtizedx 1905 9-én ülte meg színészkedése 25 éves jubileumát, Pécsett, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Somogyi Károly yszemelynevy somogyi károly yszemelynevy Somogyi Károly yszemelynevy somogyi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Somogyi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy társulatánál, mely alkalommal a »Babérfa és koldusbot« ycimy babérfa és koldusbot ycimy Babérfa és koldusbot ycimy babérfa ycimy és ycimy koldusbot ycimy ycimy Babérfa ycimy és ycimy koldusbot ycimy ykodvegy c. színmű került színre. Működése 35 éves fordulóját 1903. xevtizedx 1905 jan. xtalanevtizedx 1915 19-én ünnepelte meg, Szatmáron. ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy Sólyom Lajos yszemelynevy sólyom lajos yszemelynevy Sólyom Lajos yszemelynevy sólyom yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Sólyom yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy így jellemzi: »Egyike volt nemcsak a legszebb, de a legtehetségesebb és legrokonszenvesebb szerelmes, társalgási és hősszínészeknek. Szerepében a nemes előkelőség, kellemes, meleg beszéd, mely szíve rejtekkamrájának kápráztató kincseit hozta felszínre, váltak különösen nagy előnyére és kellemes hatást gyakorolt nemcsak az érzékenyebb lelkű férfi, de különösen a női közönségre, mely benne egy igaz férfiideál megtestesülését látta.« Főbb szerepei: Gringoire, yszerepy gringoire yszerepy Gringoire yszerepy gringoire yszerepy yszerepy Gringoire yszerepy ykodvegy Odiot Maxime, yszerepy odiot maxime yszerepy Odiot Maxime yszerepy odiot yszerepy maxime yszerepy yszerepy Odiot yszerepy Maxime yszerepy ykodvegy Romeo, yszerepy romeo yszerepy Romeo yszerepy romeo yszerepy yszerepy Romeo yszerepy ykodvegy Hamlet, yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy III. Richard, yszerepy iii. richard yszerepy III. Richard yszerepy iii. yszerepy richard yszerepy yszerepy III. yszerepy Richard yszerepy ykodvegy Bakaj András, yszerepy bakaj andrás yszerepy Bakaj András yszerepy bakaj yszerepy andrás yszerepy yszerepy Bakaj yszerepy András yszerepy ykodvegy Bannai Gábor, yszerepy bannai gábor yszerepy Bannai Gábor yszerepy bannai yszerepy gábor yszerepy yszerepy Bannai yszerepy Gábor yszerepy ykodvegy Lear király, yszerepy lear király yszerepy Lear király yszerepy lear yszerepy király yszerepy yszerepy Lear yszerepy király yszerepy ykodvegy Márton gazda yszerepy márton gazda yszerepy Márton gazda yszerepy márton yszerepy gazda yszerepy yszerepy Márton yszerepy gazda yszerepy ykodvegy (Sárga csikó) ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy stb. 1910. xevtizedx 1915 júl. 1-én nyugalomba ment. — Első neje: Oroszi Georgette, yszemelynevy oroszi georgette yszemelynevy Oroszi Georgette yszemelynevy oroszi yszemelynevy georgette yszemelynevy yszemelynevy Oroszi yszemelynevy Georgette yszemelynevy ykodvegy színésznői. (L. o.) Második neje: Tóvári Anna, yszemelynevy tóvári anna yszemelynevy Tóvári Anna yszemelynevy tóvári yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Tóvári yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy énekesnő, sz. 1864. xevtizedx 1865 ápr. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 26-án. Színipályára lépett 18811. xevtizedx 1885 október xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 havában. 1912. xevtizedx 1915 máj. 1-én nyugdíjba lépett. Leánya: P. Etel, yszemelynevy p. etel yszemelynevy P. Etel yszemelynevy p. yszemelynevy etel yszemelynevy yszemelynevy P. yszemelynevy Etel yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1884. xevtizedx 1885 aug. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 10-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Mint primadonna, előkélő nevet szerzett a vidéken, így elsősorban Pécsett, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy ahol mindenkor lelkesen ünnepelték. szin_III.0558.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Peterdi /Marianovics/ Sándor - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1855

SZULETESIEVTIZED 1855

CSALADTAGJA Peterdi Etel

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0558.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0558.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30273.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Peterdi Marianovics Sándor

Szócikk: Peterdi /Marianovics/ Sándor színész, színigazgató, sz. 1855-ben, Nagyszentmiklóson (Torontál m.), megh. 1917. febr. 20-án, Ujpesten. Színész lett 1873. október havában, Rákosi Jenőnél. Pályája kezdete után nemsokára nagyobb színházakhoz szerződik, hol elsőrendű és kedvelt tag volt, leginkább mint hősszerelmes és jellemszí-nész. 1896-ban igazgató lett. Mint rendező is elismerés mellett működött. 1898. jan. 9-én ülte meg színészkedése 25 éves jubileumát, Pécsett, Somogyi Károly társulatánál, mely alkalommal a »Babérfa és koldusbot« c. színmű került színre. Működése 35 éves fordulóját 1903. jan. 19-én ünnepelte meg, Szatmáron. Sólyom Lajos így jellemzi: »Egyike volt nemcsak a legszebb, de a legtehetségesebb és legrokonszenvesebb szerelmes, társalgási és hősszínészeknek. Szerepében a nemes előkelőség, kellemes, meleg beszéd, mely szíve rejtekkamrájának kápráztató kincseit hozta felszínre, váltak különösen nagy előnyére és kellemes hatást gyakorolt nemcsak az érzékenyebb lelkű férfi, de különösen a női közönségre, mely benne egy igaz férfiideál megtestesülését látta.« Főbb szerepei: Gringoire, Odiot Maxime, Romeo, Hamlet, III. Richard, Bakaj András, Bannai Gábor, Lear király, Márton gazda (Sárga csikó) stb. 1910. júl. 1-én nyugalomba ment. — Első neje: Oroszi Georgette, színésznői. (L. o.) Második neje: Tóvári Anna, énekesnő, sz. 1864. ápr. 26-án. Színipályára lépett 18811. október havában. 1912. máj. 1-én nyugdíjba lépett. Leánya: P. Etel, színésznő, sz. 1884. aug. 10-én, Budapesten. Mint primadonna, előkélő nevet szerzett a vidéken, így elsősorban Pécsett, ahol mindenkor lelkesen ünnepelték. szin_III.0558.pdf III