Címszó: Peterdi /Marianovics/ Sándor - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1855
SZULETESIEVTIZED 1855
CSALADTAGJA Peterdi Etel
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0558.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0558.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30273.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Peterdi
Marianovics Sándor
Szócikk: Peterdi /Marianovics/ Sándor színész, színigazgató,
sz. 1855-ben, (születés
éve) Nagyszentmiklóson (megye) (Torontál
m.), (megye)
megh. 1917. febr. 20-án, Ujpesten. (megye) Színész
lett 1873. (időpont)
október havában, Rákosi Jenőnél. (személy) (információ)
Pályája kezdete után nemsokára nagyobb színházakhoz
szerződik, hol elsőrendű és kedvelt tag volt, leginkább mint hősszerelmes és jellemszí-nész.
1896-ban (időpont)
igazgató lett. Mint rendező is elismerés mellett működött. 1898. (időpont) jan.
9-én ülte meg színészkedése 25 éves jubileumát, Pécsett, (megye) Somogyi
Károly (személy)
(információ)
társulatánál, mely alkalommal a »Babérfa
és koldusbot« (cím)
c. színmű került színre. Működése 35 éves fordulóját 1903. (időpont) jan.
19-én ünnepelte meg, Szatmáron. (megye) (információ)
Sólyom Lajos (személy) (információ)
így jellemzi: »Egyike volt nemcsak a legszebb,
de a legtehetségesebb és legrokonszenvesebb szerelmes, társalgási és hősszínészeknek.
Szerepében a nemes előkelőség, kellemes, meleg beszéd, mely szíve rejtekkamrájának
kápráztató kincseit hozta felszínre, váltak különösen nagy előnyére és kellemes
hatást gyakorolt nemcsak az érzékenyebb lelkű férfi, de különösen a női közönségre,
mely benne egy igaz férfiideál megtestesülését látta.« Főbb szerepei: Gringoire,
(szerep)
(információ)
Odiot Maxime, (szerep) Romeo,
(szerep)
(információ)
Hamlet, (szerep) (információ)
III. Richard, (szerep) Bakaj
András, (szerep)
Bannai Gábor, (szerep)
Lear király, (szerep)
(információ)
Márton gazda (szerep) (információ)
(Sárga csikó) (cím) (információ)
stb. 1910. (időpont) júl.
1-én nyugalomba ment. — Első neje: Oroszi Georgette, (személy) színésznői.
(L. o.) Második neje: Tóvári Anna, (személy) énekesnő,
sz. 1864. (születés
éve) ápr. 26-án. Színipályára lépett 18811. (időpont) október
havában. 1912. (időpont) máj.
1-én nyugdíjba lépett. Leánya: P. Etel, (személy) színésznő,
sz. 1884. (születés
éve) aug. 10-én, Budapesten. (Budapest)
Mint primadonna, előkélő nevet szerzett a vidéken, így elsősorban Pécsett, (megye) ahol
mindenkor lelkesen ünnepelték. szin_III.0558.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Peterdi Marianovics Sándor címszóvég 30273
Szócikk: Peterdi /Marianovics/ Sándor színész, színigazgató, sz. 1855-ben, Nagyszentmiklóson
xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy nagyszentmiklós ytelepulesy
Nagyszentmiklós ymegyey torontál megye ykodvegy (Torontál m.), ytelepulesy
torontál m. ytelepulesy Torontál m. ymegyey torontál megye ykodvegy megh. 1917.
febr. 20-án, Ujpesten. ytelepulesy ujpest ytelepulesy Ujpest ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Színész lett 1873. xevtizedx 1875 október
xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 havában, Rákosi Jenőnél. yszemelynevy
rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő
yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Pályája
kezdete után nemsokára nagyobb színházakhoz szerződik, hol elsőrendű és kedvelt
tag volt, leginkább mint hősszerelmes és jellemszí-nész. 1896-ban xevtizedx
1895 igazgató lett. Mint rendező is elismerés mellett működött. 1898. jan. xtalanevtizedx
1905 9-én ülte meg színészkedése 25 éves jubileumát, Pécsett, ytelepulesy pécs
ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Somogyi Károly yszemelynevy
somogyi károly yszemelynevy Somogyi Károly yszemelynevy somogyi yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Somogyi yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy társulatánál, mely alkalommal a »Babérfa és koldusbot« ycimy babérfa
és koldusbot ycimy Babérfa és koldusbot ycimy babérfa ycimy és ycimy koldusbot
ycimy ycimy Babérfa ycimy és ycimy koldusbot ycimy ykodvegy c. színmű került színre.
Működése 35 éves fordulóját 1903. xevtizedx 1905 jan. xtalanevtizedx 1915 19-én
ünnepelte meg, Szatmáron. ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey
szatmár megye ykodvegy Sólyom Lajos yszemelynevy sólyom lajos yszemelynevy
Sólyom Lajos yszemelynevy sólyom yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy
Sólyom yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy így jellemzi: »Egyike volt nemcsak
a legszebb, de a legtehetségesebb és legrokonszenvesebb szerelmes, társalgási és
hősszínészeknek. Szerepében a nemes előkelőség, kellemes, meleg beszéd, mely szíve
rejtekkamrájának kápráztató kincseit hozta felszínre, váltak különösen nagy előnyére
és kellemes hatást gyakorolt nemcsak az érzékenyebb lelkű férfi, de különösen a
női közönségre, mely benne egy igaz férfiideál megtestesülését látta.« Főbb szerepei:
Gringoire, yszerepy gringoire yszerepy Gringoire yszerepy gringoire yszerepy
yszerepy Gringoire yszerepy ykodvegy Odiot Maxime, yszerepy odiot maxime
yszerepy Odiot Maxime yszerepy odiot yszerepy maxime yszerepy yszerepy Odiot
yszerepy Maxime yszerepy ykodvegy Romeo, yszerepy romeo yszerepy Romeo yszerepy
romeo yszerepy yszerepy Romeo yszerepy ykodvegy Hamlet, yszerepy hamlet
yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy III.
Richard, yszerepy iii. richard yszerepy III. Richard yszerepy iii. yszerepy
richard yszerepy yszerepy III. yszerepy Richard yszerepy ykodvegy Bakaj András,
yszerepy bakaj andrás yszerepy Bakaj András yszerepy bakaj yszerepy andrás
yszerepy yszerepy Bakaj yszerepy András yszerepy ykodvegy Bannai Gábor, yszerepy
bannai gábor yszerepy Bannai Gábor yszerepy bannai yszerepy gábor yszerepy
yszerepy Bannai yszerepy Gábor yszerepy ykodvegy Lear király, yszerepy lear
király yszerepy Lear király yszerepy lear yszerepy király yszerepy yszerepy
Lear yszerepy király yszerepy ykodvegy Márton gazda yszerepy márton gazda
yszerepy Márton gazda yszerepy márton yszerepy gazda yszerepy yszerepy Márton
yszerepy gazda yszerepy ykodvegy (Sárga csikó) ycimy sárga csikó ycimy Sárga
csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy stb.
1910. xevtizedx 1915 júl. 1-én nyugalomba ment. — Első neje: Oroszi Georgette, yszemelynevy
oroszi georgette yszemelynevy Oroszi Georgette yszemelynevy oroszi yszemelynevy
georgette yszemelynevy yszemelynevy Oroszi yszemelynevy Georgette yszemelynevy
ykodvegy színésznői. (L. o.) Második neje: Tóvári Anna, yszemelynevy tóvári
anna yszemelynevy Tóvári Anna yszemelynevy tóvári yszemelynevy anna
yszemelynevy yszemelynevy Tóvári yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy énekesnő,
sz. 1864. xevtizedx 1865 ápr. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 26-án. Színipályára
lépett 18811. xevtizedx 1885 október xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 havában.
1912. xevtizedx 1915 máj. 1-én nyugdíjba lépett. Leánya: P. Etel, yszemelynevy
p. etel yszemelynevy P. Etel yszemelynevy p. yszemelynevy etel yszemelynevy
yszemelynevy P. yszemelynevy Etel yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1884. xevtizedx
1885 aug. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 10-én, Budapesten. Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Mint primadonna, előkélő
nevet szerzett a vidéken, így elsősorban Pécsett, ytelepulesy pécs ytelepulesy
Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy ahol mindenkor lelkesen ünnepelték. szin_III.0558.pdf
III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Peterdi /Marianovics/ Sándor - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1855
SZULETESIEVTIZED 1855
CSALADTAGJA Peterdi Etel
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0558.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0558.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30273.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Peterdi
Marianovics Sándor
Szócikk: Peterdi /Marianovics/ Sándor színész, színigazgató,
sz. 1855-ben, Nagyszentmiklóson (Torontál m.), megh. 1917. febr. 20-án, Ujpesten.
Színész lett 1873. október havában, Rákosi Jenőnél. Pályája kezdete után nemsokára
nagyobb színházakhoz szerződik, hol elsőrendű és kedvelt tag volt, leginkább mint
hősszerelmes és jellemszí-nész. 1896-ban igazgató lett. Mint rendező is elismerés
mellett működött. 1898. jan. 9-én ülte meg színészkedése 25 éves jubileumát, Pécsett,
Somogyi Károly társulatánál, mely alkalommal a »Babérfa és koldusbot« c. színmű
került színre. Működése 35 éves fordulóját 1903. jan. 19-én ünnepelte meg, Szatmáron.
Sólyom Lajos így jellemzi: »Egyike volt nemcsak a legszebb, de a legtehetségesebb
és legrokonszenvesebb szerelmes, társalgási és hősszínészeknek. Szerepében a nemes
előkelőség, kellemes, meleg beszéd, mely szíve rejtekkamrájának kápráztató kincseit
hozta felszínre, váltak különösen nagy előnyére és kellemes hatást gyakorolt nemcsak
az érzékenyebb lelkű férfi, de különösen a női közönségre, mely benne egy igaz férfiideál
megtestesülését látta.« Főbb szerepei: Gringoire, Odiot Maxime, Romeo, Hamlet, III.
Richard, Bakaj András, Bannai Gábor, Lear király, Márton gazda (Sárga csikó) stb.
1910. júl. 1-én nyugalomba ment. — Első neje: Oroszi Georgette, színésznői. (L.
o.) Második neje: Tóvári Anna, énekesnő, sz. 1864. ápr. 26-án. Színipályára lépett
18811. október havában. 1912. máj. 1-én nyugdíjba lépett. Leánya: P. Etel, színésznő,
sz. 1884. aug. 10-én, Budapesten. Mint primadonna, előkélő nevet szerzett a vidéken,
így elsősorban Pécsett, ahol mindenkor lelkesen ünnepelték. szin_III.0558.pdf III
