Címszó: Pozsonyi Alajos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1806
SZULETESIEVTIZED 1805
CSALADTAGJA Pozsonyi Júlia
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0582.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0582.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30332.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Pozsonyi
Alajos
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530332.htm
Szócikk: Pozsonyi Alajos színigazgató, sz. 1806-ban,
(születés
éve) megh. 1870. jún. 28-án, Szilágysomlyón. (megye) A szabadságharc
alatt honvédfőhadnagy volt. 32 évig vezette színtársulatát, ahol mint rendszerető
igazgatót elismeréssel tüntették ki a színészek. Leginkább a drámát kultiválta.
Ő maga közepes színész volt, szerelmes szerepeket és naturbursokat játszott leginkább.
38 évig működött a színipályán. Utolsó fellépte 1870. (időpont) jún.
25-én volt a »Miatyánk isten«-ben, (cím) a lelkész
szerepében. Másnap este esés következtében agyszélhűdés érte. Koporsója felett Márton
Béla (személy)
(információ)
színész mondott búcsúbeszédet. — Neje: Pivári
Anna, (személy)
színésznő. Színipályára lépett 1835. (időpont) szept.
6-án. A »Regélő« (intézmény)
1842-ben (időpont)
kolozsvári (megye)
tudósítás ezeket írta róla: »Én ez asszonyban kitűnő talentumot látok rejleni, olyan
talentumot, mely vidékies balfogásai között is nagyszerűen kitetsző. Testalkotása
szabályosan csinos, hangja megható, szavalása gazdagon érzelmes s ezáltal nagy ereje
van belsőnkig hatni, mintha valaha Lendvayné (személy) vagy
Kántorné (személy)
tanítványa volt volna«. (54. szám, 448. oldal.) Molnár György (személy) (információ)
híres emlékiratában ezekben emlékezik meg
róla: »Drámai hősné volt — örökké mosolygó arccal. Nehéz volt annak a sorsa, akinek
vele a drámai szerepet kelle játszania, mert még akkor is nevetett az arc-szeme,
mikor Szapárinéban (cím) — vagy másban
is — átkozódott. Jól játszta a házsártos vénasszonyokat, a. vígjátéki fiatal tereferés
asszonyokat.« Megh. közel 90 éves korában, 1906. (időpont) aug.
25-én, Baróton, (megye) (információ)
(Háromszék megye), (megye) mint
kegydíjas színésznő. Nevelt leánya: P. Júlia, (személy) színésznő,
sz. 1852-ben, (születés
éve) megh. 1916. dec. 27-én, Szentendrén. (megye) 1865-ben
(időpont)
lépett a színipályára. Nyugdíjba vonult 1907.ápr. (időpont) 1-én.
szin_III.0582.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Pozsonyi Alajos címszóvég 30332 Szócikk:
Pozsonyi Alajos színigazgató, sz. 1806-ban, megh. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx
1825 1870. jún. 28-án, Szilágysomlyón. ytelepulesy szilágysomlyó ytelepulesy
Szilágysomlyó ymegyey szilágy megye ykodvegy A szabadságharc alatt honvédfőhadnagy
volt. 32 évig vezette színtársulatát, ahol mint rendszerető igazgatót elismeréssel
tüntették ki a színészek. Leginkább a drámát kultiválta. Ő maga közepes színész
volt, szerelmes szerepeket és naturbursokat játszott leginkább. 38 évig működött
a színipályán. Utolsó fellépte 1870. xevtizedx 1875 jún. 25-én volt a »Miatyánk
isten«-ben, ycimy miatyánk isten ycimy Miatyánk isten ycimy miatyánk ycimy
isten ycimy ycimy Miatyánk ycimy isten ycimy ykodvegy a lelkész szerepében. Másnap
este esés következtében agyszélhűdés érte. Koporsója felett Márton Béla yszemelynevy
márton béla yszemelynevy Márton Béla yszemelynevy márton yszemelynevy béla
yszemelynevy yszemelynevy Márton yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy színész
mondott búcsúbeszédet. — Neje: Pivári Anna, yszemelynevy pivári anna
yszemelynevy Pivári Anna yszemelynevy pivári yszemelynevy anna yszemelynevy
yszemelynevy Pivári yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy színésznő. Színipályára
lépett 1835. xevtizedx 1835 szept. xtalanevtizedx 1845 6-án. A »Regélő« yintezmenyy
regélő yintezmenyy Regélő yintezmenyy regélő yintezmenyy yintezmenyy Regélő
yintezmenyy ykodvegy 1842-ben xevtizedx 1845 kolozsvári xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx
1865 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy tudósítás
ezeket írta róla: »Én ez asszonyban kitűnő talentumot látok rejleni, olyan talentumot,
mely vidékies balfogásai között is nagyszerűen kitetsző. Testalkotása szabályosan
csinos, hangja megható, szavalása gazdagon érzelmes s ezáltal nagy ereje van belsőnkig
hatni, mintha valaha Lendvayné yszemelynevy lendvayne yszemelynevy Lendvayné
yszemelynevy lendvayne yszemelynevy yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy
ykodvegy vagy Kántorné yszemelynevy kántorn yszemelynevy Kántorn yszemelynevy
kántorn yszemelynevy yszemelynevy Kántorn yszemelynevy ykodvegy tanítványa volt
volna«. (54. szám, 448. oldal.) Molnár György yszemelynevy molnár györgy
yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy
yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy híres emlékiratában
ezekben emlékezik meg róla: »Drámai hősné volt — örökké mosolygó arccal. Nehéz volt
annak a sorsa, akinek vele a drámai szerepet kelle játszania, mert még akkor is
nevetett az arc-szeme, mikor Szapárinéban ycimy szapárine ycimy Szapáriné ycimy
szapárine ycimy ycimy Szapáriné ycimy ykodvegy — vagy másban is — átkozódott. Jól
játszta a házsártos vénasszonyokat, a. vígjátéki fiatal tereferés asszonyokat.«
Megh. közel 90 éves korában, 1906. xevtizedx 1905 aug. 25-én, Baróton, ytelepulesy
barót ytelepulesy Barót ymegyey háromszék megye ykodvegy (Háromszék megye), ytelepulesy
háromszék megye ytelepulesy Háromszék megye ymegyey háromszék megye ykodvegy mint
kegydíjas színésznő. Nevelt leánya: P. Júlia, yszemelynevy p. júlia
yszemelynevy P. Júlia yszemelynevy p. yszemelynevy júlia yszemelynevy
yszemelynevy P. yszemelynevy Júlia yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1852-ben,
xevtizedx 1855 megh. xtalanevtizedx 1865 1916. dec. 27-én, Szentendrén. ytelepulesy
szentendre ytelepulesy Szentendré ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye
ykodvegy 1865-ben xevtizedx 1865 lépett xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885
a színipályára. Nyugdíjba vonult 1907.ápr. xevtizedx 1905 1-én. xtalanevtizedx
1915 szin_III.0582.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Pozsonyi Alajos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1806
SZULETESIEVTIZED 1805
CSALADTAGJA Pozsonyi Júlia
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0582.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0582.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30332.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Pozsonyi
Alajos
Szócikk: Pozsonyi Alajos színigazgató, sz. 1806-ban,
megh. 1870. jún. 28-án, Szilágysomlyón. A szabadságharc alatt honvédfőhadnagy volt.
32 évig vezette színtársulatát, ahol mint rendszerető igazgatót elismeréssel tüntették
ki a színészek. Leginkább a drámát kultiválta. Ő maga közepes színész volt, szerelmes
szerepeket és naturbursokat játszott leginkább. 38 évig működött a színipályán.
Utolsó fellépte 1870. jún. 25-én volt a »Miatyánk isten«-ben, a lelkész szerepében.
Másnap este esés következtében agyszélhűdés érte. Koporsója felett Márton Béla színész
mondott búcsúbeszédet. — Neje: Pivári Anna, színésznő. Színipályára lépett 1835.
szept. 6-án. A »Regélő« 1842-ben kolozsvári tudósítás ezeket írta róla: »Én ez asszonyban
kitűnő talentumot látok rejleni, olyan talentumot, mely vidékies balfogásai között
is nagyszerűen kitetsző. Testalkotása szabályosan csinos, hangja megható, szavalása
gazdagon érzelmes s ezáltal nagy ereje van belsőnkig hatni, mintha valaha Lendvayné
vagy Kántorné tanítványa volt volna«. (54. szám, 448. oldal.) Molnár György híres
emlékiratában ezekben emlékezik meg róla: »Drámai hősné volt — örökké mosolygó arccal.
Nehéz volt annak a sorsa, akinek vele a drámai szerepet kelle játszania, mert még
akkor is nevetett az arc-szeme, mikor Szapárinéban — vagy másban is — átkozódott.
Jól játszta a házsártos vénasszonyokat, a. vígjátéki fiatal tereferés asszonyokat.«
Megh. közel 90 éves korában, 1906. aug. 25-én, Baróton, (Háromszék megye), mint
kegydíjas színésznő. Nevelt leánya: P. Júlia, színésznő, sz. 1852-ben, megh. 1916.
dec. 27-én, Szentendrén. 1865-ben lépett a színipályára. Nyugdíjba vonult 1907.ápr.
1-én. szin_III.0582.pdf III
