Címszó: Pozsonyi magyar színészet - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0583.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0583.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna
- Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30333.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Pozsonyi
magyar színészet
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530332.htm
Szócikk: Pozsonyi magyar színészet Pozsony (megye) még a
mult század utolsó évtizedeiben is majdnem tisztára német város volt s csak a 70-es
évek elején kezdődött az a mozgalom, mely megteremtette a magyar Pozsonyt. (megye) Az első
magyar színtársulat csak 1820-ban (időpont) látogatott
el Pozsonyba. (megye)
Kilényi Dávid (személy) (információ)
volt a merész úttörő, aki mint a »Komáromi
Játszó Társaság« (intézmény)
(információ)
vezetője, Déryné (személy) (információ)
befolyása alatt Pozsonyba (megye) vitte
fel társaságát. 1820. (időpont) jún.
24-én volt a nagy nap!... Szinte hihetetlen; a német (nemzetiség)
(információ)
Pozsony (megye) német
színházában (intézmény)
(információ)
magyar színészek magyar játékot játszottak!...
Feszült izgalommal várta a derék kis csapat s a kíváncsiak sokaságával megtelt nézőtér
az előadás kezdetét .. a függöny felgördült és Szentpétery Zsigmond, (személy) (információ)
a fenséges pillanat teljes tudatában, örömtől
ragyogó arccal lépett a lámpák elé.. az ő ajkáról hangzott el a pozsonyi (megye) színpadon
az első magyar szó... Izgalomtól remegő hangon mondotta el a beköszöntőt... Szavait
óriási tapsvihar követte, a nagyszámú közönség lelkes hangulatban ünnepelte a színészeket
is, akik történelmi színművet, »Mátyás király választását«, (cím) (információ)
adták elő az első estén. Déryné (személy) (információ)
csak a második estén, jún. 25-én lépett először
a pozsonyi (megye)
közönség elé, melynek egy csapásra dédelgetett kedvence lett. Kilényi (személy) (információ)
vállalkozása Pozsonyban (megye) fényesen
sikerült, az úttörő magyarok remekeltek s így nem csak az anyagi, de az erkölcsi
siker is oly nagy volt, hogy a pozsonyi (megye) német
(nyelv) (információ)
sajtó nagy elismeréssel emlékezett meg a
magyar művészek előadásairól, a »Bétsi Magyar Kurir« (intézmény)
pedig állandó rovatot nyitott a Pozsonyban (megye) vendégszereplő
magyar színtársulatnak. Kevesebb szerencséje volt annak a társulatnak, amelyet Fejér
vármegye (megye)
(információ)
»Nemzeti Színjátszó Társaság« (intézmény)
(információ)
elnevezés alatt 1825-ben (időpont) küldött
fel Pozsonyba (megye)
az országgyűlésre, Kolozsvári Pál (személy) (információ)
táblabíró vezetése alatt. Ennél a társaságnál
kezdte meg ragyogó pályafutását Lendvayné Hivatal Anikó, (személy) a
Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
halhatatlan művésznője. Amikor Vasvármegye
(megye) 1828.
(időpont)
okt. 1-én pártfogása alá vette a Komlósy Ferenc (személy) vezetése
alatt működő »Dunántuli Színjátszó Társaság«-ot (intézmény)
(információ)
és ahhoz 1832. (időpont) júl.
havában Balogh István (személy) (információ)
is csatlakozott, csakhamar felmerült az az
óhaj, hogy a társaság, amely abban az időben egyike volt a vidék legjobb színtársulatának,
a Pozsonyban (megye)
egybegyűlt Rendeknek mutassa be művészetét. Ez alkalommal tehát már nem a magyar
színészet állandósítása volt a céljuk, mert a budai (Budapest)
színészet már annyira megerősödött, hogy a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
felállítása csak idők kérdése volt, hiszen
maga a társadalom is komolyan kezdett most már dolgozni; így pl. Pesten, (Budapest)
némely »lelkes ifjak« elhatározták, hogy a magyar nyelvet társalkodási nyelvvé teszik
és megkedveltetik. Ilyen kedvező körülmények között jelent meg a társaság 1833.
(időpont)
januárjában Pozsonyban, (megye) ahol
örömmel fogadták. 1842. (időpont) tavaszán
Fekete Gábor (személy)
(információ)
győri (megye) színigazgató
működött itt, aki a Ligetben, deszkából nyári színházat építtetett, de dacára annak,
hogy Egressy Gábort (személy) (információ)
is leszerződtette vendégszereplésekre, arra
a fájdalmas meggyőződésre kellett jutnia, hogy Pozsonyban (megye) magyar
színtársulat még nem boldogulhat. Az 1843. (időpont) évi
pozsonyi (megye)
országgyűlésre mégis újra felment társaságával, a Ligetben 7000 forintért nagy nyári
színházat is építtetett, de dacára annak, hogy Bartha, (személy) (információ)
Szigeti, (személy) (információ)
Dézsy, (személy) Feketéné,
(személy)
Bartháné, (személy)
Chiabayné (személy)
és Szatmáryné (személy) voltak
társulatánál és hogy Benza, (személy) (információ)
Egressy Gábor, (személy) (információ)
Lendvay Márton, (személy) (információ)
Szentpétery Zsigmond (személy) (információ)
és Lendvayné (személy) hosszabb-rövidebb
ideig vendégszerepeltek, a közönség érdeklődése mégis elenyészően csekély volt.
A pesti Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
művészgárdája 1844. (időpont) tavaszán
Pozsonyba (megye)
rándult, mert Bartay (személy) (információ)
igazgató, hogy célját elérhesse, az országgyűlés
alatt Pozsonyban (megye) kívánta
játszatni együttesét. Május 18-án volt a bemutató-előadás. »Lignerolles Lujzá«-t
(cím) adták,
Tompa (személy)
(információ)
fordításában. A színészek »kiválóan« játszottak
s minden egyes szereplőn meglátszott a törekvés, hogy a honatyák előtt tudásának
legjavát adja. Különösen Lendvayné (személy) remekelt,
aki több társával együtt nemcsak a felvonások végén, hanem sokszor nyilt színen
is, óriási tapsvihart aratott. 1847. (időpont) május
13-tól jún. 6-ig ismét Kilényi Dávid (személy) (információ)
társulata játszott Pozsonyban (megye) s az
akkor már divatos eredeti népszínművekkel aratott nagy sikert. Ez a társulat részben
a városi színházban, részben a ligeti városi nappali színkörben hozta színre darabjait.
Az 1848—49. (időpont)
év eseményei hirtelenül félbe szakították a magyar színészet békés fejlődésének
korszakát. A szabadságharcot megelőző politikai események legnagyobbrészt Pozsonyban
(megye) játszódtak
le, V. Ferdinánd király (személy) itt
szentesítette 1848. (időpont) ápr.
11-én a magyar szabadság alaptörvényeit s Haynau tábornok (személy) ebben
a városban szedte rémuralma első véráldozatait. A szomorú események után csak 1856-ban
(időpont)
jött ismét magyar színtársulat Pozsonyba (megye) és bármily
furcsán hangozzék is, egy német (nemzetiség)
(információ)
színigazgató jóvoltából. Kreibig Ede, (személy) (információ)
a pozsonyi német színház (intézmény)
(információ)
bérlője, aki Aradon (megye) (információ)
és Temesvárott (megye) szerette
meg magyar kollégáit, Bécsből (ország) hozatta
le az ott vendégszereplő »Aradi Magyar Nemzeti Színésztársaság«-ot, (intézmény)
(információ)
amely szept. 2-tól okt. 18-ig Szabó József
(személy)
(információ)
színigazgató vezetése alatt közel 40 előadást
tartott Pozsonyban (megye) oly nagy
sikerrel, amilyennel eddig talán még egyetlen színtársulat sem dicsekedhetett. 1857-ben
(időpont)
a pozsonyi (megye)
színházat Kottaun Lipót (személy) német
(nemzetiség)
(információ)
színigazgató vette bérbe, aki nemcsak jó
színész, de jó üzletember is volt. Amikor a pozsonyi (megye) színház
vezetését átvette, bevételét azzal is akarta fokozni, hogy a magyarság kívánságának
eleget téve, magyar színtársulatot hozzon a városba. Igazgatósága első idejében
mindjárt tárgyalásokba bocsátkozott magyar színtársulatokkal s 1858. (időpont) elején
megállapodásra is jutott Hegedűs Lajos (személy) szegedi
(megye) igazgatóval
12 előadást felölelő pozsonyi (megye) vendégszereplés
ügyében. Hegedűs Lajos (személy) Szabó
József (személy)
(információ)
iskolájából került ki, 43 tagú, jóhírű társulatával
ápr. elején érkezett Pozsonyba. (megye) Bemutatóelőadása
ápr. 6-án volt, Szigligeti (személy) (információ)
»Csikós«-át (cím) (információ)
adták szép sikerrel. 1860-ban (időpont) a
miskolci (megye)
színtársulatot találjuk Pozsonyban. (megye) Igazgatójuk
Molnár György (személy) (információ)
volt, 46 tagú társaságával április elején
érkezett Pozsonyba. (megye) A pozsonyi
városi színház (intézmény)
(információ)
a 60-as évek elején súlyos válságba jutott.
A közönség nemcsak az időnként vendégszereplő magyar társaságok előadásaira nem
ment el, de kevés érdeklődést tanúsított a német (nyelv) (információ)
előadások iránt is, úgy hogy a színház már
1862 (időpont)
közepe táján »hitelezői választmány« kezére került. Ezt megelőzőleg Kottaun, (személy) a
derék német (nemzetiség)
(információ)
igazgató sokat küzködött, de a közönség nemtörődömségén
minden becsületes igyekezete hajótörést szenvedett. Ilyen vigasztalan volt a helyzet,
amikor Kottaun (személy) a
Székesfehérváron (megye) vendégszereplő
pécsi (megye)
színtársulatot hozatta Pozsonyba. (megye) Azt remélte,
hogy a magyar előadások talán mégis több vonzerővel lesznek a közönségre, de ebben
a feltevésében is alaposan csalódott. A magyar társaságnak Szigeti Imre (személy) (információ)
volt az igazgatója; január 25-én kezdte meg
vendégszereplését, de a színház még az első alkalommal sem telt meg. A »Csizmadia
mint kisértet« (cím)
(információ)
volt műsoron s a kisszámú közönség lelkesen
ünnepelte a színészeket és viharzó éljenzéssel megismételtette a darab énekszámait.
Sajnos azonban, hogy a társaságnak csak néhány tagja közelítette meg Szigeti (személy) (információ)
művészetét. Már a második előadás alkalmával
feltűnt helytelen hangsúlyozásuk. Szigeti (személy) (információ)
után Reszler István (személy) lett
a pozsonyi (megye)
igazgató. Reszler (személy) külön
operatársulatot is hozott magiával és mégis az előadások iránti érdeklődés igen
csekély volt s a nap-nap utáni üres házak tarthatatlanná tették helyzetét. Reszler
(személy)
2000 forintot fizetett rá a hazafias vállalkozásra és Pozsonyból (megye) csak
úgy tudott tovább utazni, hogy a magyar múzsa néhány barátja gyűjtést rendezett
a színtársulat javára, mely 300 forintot eredményezett; ezenfelül még a Sopronból
(megye) elküldött
1200 (időpont)
forintnyi elővételi díjakat is elköltötte. 1864.március (időpont) havában
Latabár Endre (személy) (információ)
aradi (megye) (információ)
színigazgató 45 tagból álló társulatával
jött Pozsonyba (megye)
és húsvét hétfőjén kezdte meg előadásait. Társasága két egyfelvonásos operettben
mutatkozott be a pozsonyi (megye) közönségnek.
Szigetiné Hirtling Mária (személy) —
a magyar társaság gyöngye — érzelmes szerepekben kiválót nyújtott, játéka szívhez
szóló volt. A férfiak közül Jánosi Emil (személy) (információ)
kiváló jellemszínész, Tamássy József (személy) (információ)
a magyar paraszt utolérhetetlen ábrázolója.
Kecskés Károly (személy) (információ)
pedig a kémikus szerepek mesterei. Szerdahelyi
Kálmán, (személy)
(információ)
a budapesti Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
kiváló művésze, 1867. (időpont) jún.
29-én látogatott el Pozsonyba, (megye) a Nemzeti
Színház (intézmény)
(információ)
több tagjával. Tóth Kálmán (személy) (információ)
eredeti vígjátéka, »A király házasodik« (cím) került színre
az első este. A pozsonyi (megye) magyarságnak
három éve nem volt magyar színháza s már ezért is megtelt a színház az első estén.
A darab kiállítása, a ruhák rendkívül szépek voltak, a színészek pedig remekeltek
és művészi képességüket fényesen igazolták, úgy hogy másnapra zsúfolásig megtelt
a színház. Bár minden egyes színész tudásának legjavát adta, az együttesből mégis
Paulayné, (személy)
Lendvayné, (személy)
Niczkyné, (személy)
(információ)
Paulay (személy) (információ)
és Szerdahelyi (személy) (információ)
játéka emelkedett ki. Szigeti (személy) (információ)
a saját darabjában, »A falusiak«-ban (cím) remekelt.
Az együttes műsora meglehetősen változatos volt, bár főleg vígjátékok kerültek színre.
Az előadásokat szép számú közönség látogatta s ha nem is telt meg mindennap a színház,
annyi bizonyos, hogy eddig még egyetlen magyar társaság sem bírta a közönség érdeklődését
ily mértékben felkelteni. Bokody Antal (személy) (információ)
székesfehérvári (megye) társulata
1873.május (időpont)
7-én vonult be a városi színházba. Vendégjátékát Tóth Kálmánnak (személy) (információ)
»Nők az alkotmány«-ban (cím) (információ)
című vígjátékával nyitották meg. Ugy a társulat,
mint az előadások is jók voltak s ha nem is játszottak állandóan telt ház előtt,
mégis voltak estéi, amelyeken a pénztár előtt olyan tolongás volt észlelhető, amilyent
magyar társaság még nem ért meg Pozsonyban. (megye) 1874.
(időpont)
január 24-én alakult meg Pozsonyban (megye) az első
»színi-bizottság«, amely szintén a magyar színészet állandósításának jelszavát tűzte
zászlajára. Bokody (személy) (információ)
1874. (időpont) április
5-én Szigligetinek (személy) (információ)
»A rab« (cím) című népszínművével
nyitotta meg második vendégszereplését Pozsonyban, (megye) melyet
május 18-án zárt le. Vendégjátékának két kiemelkedő eseménye az április 19-én Liszt
Ferenc (személy)
(információ)
tiszteletére adott díszelőadás, melyen a
halhatatlan zenei öltő személyesen is megjelent és Szerdahelyiné Prielle Kornélia,
(személy)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
nagy művésznőjének május 12-től 15-ig tartó
négynapos vendégszereplése. 1875-ben (időpont) Follinusz
János (személy)
(információ)
játszott itt társulatával és olyan nagy népszerűségre
tett szert, hogy 1876-ban (időpont) megismételte
vendégszereplését. 1875-ben (időpont) Follinusz
(személy)
(információ)
meghívására játszott Pozsonyban (megye) először
Blaha Lujza, (személy)
(információ)
»a nemzet csalogányai. 1877-ben (időpont) és
1878-ban (időpont)
Szilágyi Béla (személy) (információ)
székesfehérvári (megye) színtársulata
kereste fel Pozsonyt, (megye) ahol
ők hozták először színre »Bánk bán« (cím) (információ)
operáját. 1879-ben (időpont) Beödy
(személy)
győri (megye)
színtársulata vendégszerepelt. 1880-ban (időpont) Mándoky,
(személy)
(információ)
a következő esztendőkben Mosonyi (személy) (információ)
és Gerőffy (személy) (információ)
voltak itt társulatukkal. Mivel a régi pozsonyi
színház, (intézmény)
(információ)
melyben Thália papjai több mint száz esztendőn
keresztül hirdették a színművészet dicsőségét, magasztos céljának már nem felelt
meg, 1884. (időpont)
szeptember 25-én kezdték meg lebontását. A pozsonyi (megye) magyar
és német (nemzetiség)
(információ)
közönség példás áldozatkészségéből létesült
a ma is fennálló új színház, amelyet 1886. (időpont) szeptember
22-én országos ünnep keretében, a magyar kormány képviselőinek jelenlétében Jókai
Mór (személy)
(információ)
prológja után, Erkel Ferenc (személy) (információ)
»Bánk bán«-jával, (cím) (információ)
a budapesti (Budapest)
opera művészei nyitották meg|. Az új színház első három évében Mosonyi Károly (személy) (információ)
játszott Pozsonyban. (megye) Őt Krecsányi
Ignác (személy)
(információ)
követte, aki el nem évülő érdemeket szerzett
a pozsonyi (megye)
magyar színészet fejlesztése terén. 1899-től (időpont) 1902-ig
(időpont)
Relle Iván (személy)
(információ)
kétnyelvű társulata kísérletezett Pozsonyban.
(megye) Alatta
a Bécsből (ország)
állandóan idehívott művészek vendégszereplése következtében fellendült a német (nemzetiség)
(információ)
színészet és válságba kerültek a magyarok.
Miután Relle (személy)
(információ)
megbukott, Szendrey Mihály (személy) (információ)
vette kezébe a pozsonyi (megye) magyar
színészet ügyét, határozott sikerrel. Az ő távozása után, 1905-ben, (időpont) Pozsony
(megye) városának
törvényhatósága egyhangúan megszavazta a magyar színészet állandósítását. Ennek
következtében a magyar színészek október elsejétől március végéig játszottak, vagyis
az egész téli évadban. Az első színigazgató, aki a teljes évad tartama alatt működött,
Andorffy Péter (személy) (információ)
volt, de anyagi zavarok siettették a színtársulat
távozását. 1907-től (időpont) három
esztendőre Balla Kálmánnak (személy) (információ)
ítélték oda a színházat, 1910-ben (időpont) pedig
Polgár Károlynak, (személy) (információ)
aki 1919-ig (időpont) működött
Pozsonyban (megye)
szép eredménnyel. Az államfordulat végét jelentette Polgár pozsonyi színigazgatói
tevékenységének. A csehek elfoglalták a pozsonyi dicső múltú színházat és »Szlovák
Nemzeti Színház«nak (intézmény)
léptették elő, a cseh (nemzetiség)
(információ)
és szlovák (nemzetiség)
opera bevonult és a magyaroknak távozniok kellett, illetve »csak mint vendégek«
jöhettek el, úgy mint valamikor nagyon régen, az ős koronázó városba. Az államfordulat
utáni első esztendőkben Faragó Ödön (személy) (információ)
jónevű társulata vendégszerepelt a pozsonyi
(megye) színházban
sok sikerrel, majd egy éven át Földes Dezső (személy) (információ)
játszott. Utána Faragó Ödön (személy) (információ)
következett ismét, 1926. (időpont) okt.
26-ig, amikor Iván Sándor (személy) (információ)
vette át Faragó (személy) (információ)
társulatának vezetését. A pozsonyi (megye) szlovák
(nemzetiség)
minisztérium, illetve a prágai (ország) közoktatásügyi
minisztérium rendelkezése folytán a magyar színtársulat kéthetenként és pedig minden
alkalommal hétfőn, kedden játszhat a városi színházban, nyáron pedig az operett-társaságával
egy hónapra jön el Pozsonyba. (megye) A többi
időt vándorúton tölti s felkeresi azokat a kis felvidéki (ország) városokat,
amelyekben még magyar kisebbség létezik. Iván Sándor (személy) (információ)
— dacára a nehéz viszonyoknak — elsőrangú
társasággal játszott a pozsonyi (megye) magyarság
teljes megelégedésére, míg 1928-ban (időpont) a
prágai (ország)
minisztérium váratlan utasítással ketté nem osztotta a Felvidék (ország) magyar
színi kerületét s Iván Sándornak (személy) (információ)
a keleti kerületet Kassával, (megye) a nyugati
kerületet pedig Pozsonnyal (megye) Földes
Dezsőnek (személy)
(információ)
ítélte oda. Abban a színházban tehát, amelyben
a magyar színészet legjelesebbjei működtek, amelyben Fedák Sári, (személy) (információ)
Hettyei Aranka, (személy) Szentgyörgyi
Lenke, (személy)
(információ)
Beregi Oszkár, (személy) (információ)
Dalnoki Viktor (személy) (információ)
és sok más jeles magyar színész nevelkedett,
ma az idegen múzsa uralkodik s a magyar vándortársulatok, úgy mint száz esztendővel
ezelőtt,, csak tűrt idegenként tartózkodhatik néhány hétig a történelmi magyar városban.
(Irodalom: Benyovszky Károly, (személy) (információ)
»A pozsonyi magyar színészet története 1867-ig«.
(cím) Pozsony,
(megye) 1928.)
(időpont)
(Benyovszky Károly.) (személy) (információ)
szin_III.0583.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Pozsonyi magyar színészet címszóvég 30333
Szócikk: Pozsonyi magyar színészet Pozsony ytelepulesy pozsony ytelepulesy
Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy még a mult század utolsó évtizedeiben is
majdnem tisztára német város volt s csak a 70-es évek elején kezdődött az a mozgalom,
mely megteremtette a magyar Pozsonyt. ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony
ymegyey pozsony megye ykodvegy Az első magyar színtársulat csak 1820-ban látogatott
el Pozsonyba. ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye
ykodvegy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid
yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi
yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy volt a merész úttörő, aki mint a »Komáromi
Játszó Társaság« yintezmenyy komáromi játszó társaság yintezmenyy Komáromi
yintezmenyy komáromi yintezmenyy játszó yintezmenyy társaság yintezmenyy
yintezmenyy Komáromi yintezmenyy ykodvegy vezetője, Déryné yszemelynevy déryne
yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné
yszemelynevy ykodvegy befolyása alatt Pozsonyba ytelepulesy pozsony ytelepulesy
Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy vitte fel társaságát. 1820. jún. 24-én volt
a nagy nap!... Szinte hihetetlen; a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy Pozsony
ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy német színházában
yintezmenyy német színház yintezmenyy német sz yintezmenyy német yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy német yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy magyar
színészek magyar játékot játszottak!... Feszült izgalommal várta a derék kis csapat
s a kíváncsiak sokaságával megtelt nézőtér az előadás kezdetét .. a függöny felgördült
és Szentpétery Zsigmond, yszemelynevy szentpétery zsigmond yszemelynevy
Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery yszemelynevy zsigmond
yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy
ykodvegy a fenséges pillanat teljes tudatában, örömtől ragyogó arccal lépett a lámpák
elé.. az ő ajkáról hangzott el a pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy
pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy színpadon az első magyar szó... Izgalomtól
remegő hangon mondotta el a beköszöntőt... Szavait óriási tapsvihar követte, a nagyszámú
közönség lelkes hangulatban ünnepelte a színészeket is, akik történelmi színművet,
»Mátyás király választását«, ycimy mátyás király választását ycimy Mátyás
király választását ycimy mátyás ycimy király ycimy választását ycimy ycimy
Mátyás ycimy király ycimy választását ycimy ykodvegy adták elő az első estén. Déryné
yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy
yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy csak a második estén, jún. 25-én lépett
először a pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony
megye ykodvegy közönség elé, melynek egy csapásra dédelgetett kedvence lett. Kilényi
yszemelynevy kilényi yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy
yszemelynevy Kilényi yszemelynevy ykodvegy vállalkozása Pozsonyban ytelepulesy
pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy fényesen sikerült, az
úttörő magyarok remekeltek s így nem csak az anyagi, de az erkölcsi siker is oly
nagy volt, hogy a pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey
pozsony megye ykodvegy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy
ynyelvy német ynyelvy ykodvegy sajtó nagy elismeréssel emlékezett meg a magyar művészek
előadásairól, a »Bétsi Magyar Kurir« yintezmenyy bétsi magyar kurir yintezmenyy
Bétsi Ma yintezmenyy bétsi yintezmenyy magyar yintezmenyy kurir yintezmenyy
yintezmenyy Bétsi yintezmenyy Ma yintezmenyy ykodvegy pedig állandó rovatot nyitott
a Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye
ykodvegy vendégszereplő magyar színtársulatnak. Kevesebb szerencséje volt annak
a társulatnak, amelyet Fejér vármegye ytelepulesy fejér vármegye ytelepulesy
Fejér vármegye ymegyey fejér megye ykodvegy »Nemzeti Színjátszó Társaság« yintezmenyy
nemzeti színjátszó társaság yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színjátszó yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy elnevezés alatt 1825-ben küldött fel Pozsonyba ytelepulesy pozsony
ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy az országgyűlésre, Kolozsvári
Pál yszemelynevy kolozsvári pál yszemelynevy Kolozsvári Pál yszemelynevy
kolozsvári yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Kolozsvári yszemelynevy
Pál yszemelynevy ykodvegy táblabíró vezetése alatt. Ennél a társaságnál kezdte meg
ragyogó pályafutását Lendvayné Hivatal Anikó, yszemelynevy lendvayné hivatal
anikó yszemelynevy Lendvayné Hivatal Anikó yszemelynevy lendvayné yszemelynevy
hivatal yszemelynevy anikó yszemelynevy yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy
Hivatal yszeme a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy halhatatlan művésznője. Amikor Vasvármegye ytelepulesy
vasvármegye ytelepulesy Vasvármegye ymegyey vas megye ykodvegy 1828. okt. xtalanevtizedx
1835 1-én pártfogása alá vette a Komlósy Ferenc yszemelynevy komlósy ferenc
yszemelynevy Komlósy Ferenc yszemelynevy komlósy yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Komlósy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy vezetése
alatt működő »Dunántuli Színjátszó Társaság«-ot yintezmenyy dunántuli
színjátszó társaság yintezmenyy Dunántul yintezmenyy dunántuli yintezmenyy
színjátszó yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Dunántul yintezmenyy
ykodvegy és ahhoz 1832. xevtizedx 1835 júl. havában Balogh István yszemelynevy
balogh istván yszemelynevy Balogh István yszemelynevy balogh yszemelynevy
istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy István yszemelynevy
ykodvegy is csatlakozott, csakhamar felmerült az az óhaj, hogy a társaság, amely
abban az időben egyike volt a vidék legjobb színtársulatának, a Pozsonyban ytelepulesy
pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy egybegyűlt Rendeknek
mutassa be művészetét. Ez alkalommal tehát már nem a magyar színészet állandósítása
volt a céljuk, mert a budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy színészet már annyira megerősödött, hogy a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy felállítása csak idők kérdése
volt, hiszen maga a társadalom is komolyan kezdett most már dolgozni; így pl. Pesten,
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy némely »lelkes ifjak«
elhatározták, hogy a magyar nyelvet társalkodási nyelvvé teszik és megkedveltetik.
Ilyen kedvező körülmények között jelent meg a társaság 1833. januárjában xtalanevtizedx
1845 Pozsonyban, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye
ykodvegy ahol örömmel fogadták. 1842. xevtizedx 1845 tavaszán Fekete Gábor yszemelynevy
fekete gábor yszemelynevy Fekete Gábor yszemelynevy fekete yszemelynevy gábor
yszemelynevy yszemelynevy Fekete yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy győri
ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy színigazgató működött
itt, aki a Ligetben, deszkából nyári színházat építtetett, de dacára annak, hogy
Egressy Gábort yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor
yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy
yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy is leszerződtette vendégszereplésekre,
arra a fájdalmas meggyőződésre kellett jutnia, hogy Pozsonyban ytelepulesy
pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy magyar színtársulat még
nem boldogulhat. Az 1843. évi pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony
ymegyey pozsony megye ykodvegy országgyűlésre mégis újra felment társaságával, a
Ligetben 7000 forintért nagy nyári színházat is építtetett, de dacára annak, hogy
Bartha, yszemelynevy bartha yszemelynevy Bartha yszemelynevy bartha
yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy ykodvegy Szigeti, yszemelynevy
szigeti yszemelynevy Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy yszemelynevy
Szigeti yszemelynevy ykodvegy Dézsy, yszemelynevy dézsy yszemelynevy Dézsy
yszemelynevy dézsy yszemelynevy yszemelynevy Dézsy yszemelynevy ykodvegy Feketéné,
yszemelynevy feketéne yszemelynevy Feketéné yszemelynevy feketéne yszemelynevy
yszemelynevy Feketéné yszemelynevy ykodvegy Bartháné, yszemelynevy bartháne
yszemelynevy Bartháné yszemelynevy bartháne yszemelynevy yszemelynevy Bartháné
yszemelynevy ykodvegy Chiabayné yszemelynevy chiabayne yszemelynevy Chiabayné
yszemelynevy chiabayne yszemelynevy yszemelynevy Chiabayné yszemelynevy
ykodvegy és Szatmáryné yszemelynevy szatmáryne yszemelynevy Szatmáryné
yszemelynevy szatmáryne yszemelynevy yszemelynevy Szatmáryné yszemelynevy
ykodvegy voltak társulatánál és hogy Benza, yszemelynevy benza yszemelynevy
Benza yszemelynevy benza yszemelynevy yszemelynevy Benza yszemelynevy ykodvegy Egressy
Gábor, yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy
egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor
yszemelynevy ykodvegy Lendvay Márton, yszemelynevy lendvay márton yszemelynevy
Lendvay Márton yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy
yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy Szentpétery Zsigmond
yszemelynevy szentpétery zsigmond yszemelynevy Szentpétery Zsigmond
yszemelynevy szentpétery yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy
Szentpétery yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy és Lendvayné yszemelynevy
lendvayne yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy lendvayne yszemelynevy
yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy ykodvegy hosszabb-rövidebb ideig vendégszerepeltek,
a közönség érdeklődése mégis elenyészően csekély volt. A pesti Nemzeti Színház yintezmenyy
pesti nemzeti színház yintezmenyy pesti Ne yintezmenyy pesti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Ne yintezmenyy
ykodvegy művészgárdája 1844. tavaszán Pozsonyba ytelepulesy pozsony ytelepulesy
Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy rándult, mert Bartay yszemelynevy bartay
yszemelynevy Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy yszemelynevy Bartay
yszemelynevy ykodvegy igazgató, hogy célját elérhesse, az országgyűlés alatt Pozsonyban
ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy kívánta játszatni
együttesét. Május 18-án volt a bemutató-előadás. »Lignerolles Lujzá«-t ycimy
lignerolles lujza ycimy Lignerolles Lujzá ycimy lignerolles ycimy lujza ycimy
ycimy Lignerolles ycimy Lujzá ycimy ykodvegy adták, Tompa yszemelynevy tompa
yszemelynevy Tompa yszemelynevy tompa yszemelynevy yszemelynevy Tompa
yszemelynevy ykodvegy fordításában. A színészek »kiválóan« játszottak s minden egyes
szereplőn meglátszott a törekvés, hogy a honatyák előtt tudásának legjavát adja.
Különösen Lendvayné yszemelynevy lendvayne yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy
lendvayne yszemelynevy yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy ykodvegy remekelt, aki
több társával együtt nemcsak a felvonások végén, hanem sokszor nyilt színen is,
óriási tapsvihart aratott. 1847. május 13-tól jún. 6-ig ismét Kilényi Dávid yszemelynevy
kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy
dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy
ykodvegy társulata játszott Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony
ymegyey pozsony megye ykodvegy s az akkor már divatos eredeti népszínművekkel aratott
nagy sikert. Ez a társulat részben a városi színházban, részben a ligeti városi
nappali színkörben hozta színre darabjait. Az 1848—49. év eseményei hirtelenül félbe
szakították a magyar színészet békés fejlődésének korszakát. A szabadságharcot megelőző
politikai események legnagyobbrészt Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy
Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy játszódtak le, V. Ferdinánd király yszemelynevy
v. ferdinánd király yszemelynevy V. Ferdinánd király yszemelynevy v.
yszemelynevy ferdinánd yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy V.
yszemelynevy Ferdinánd yszemelynevy király ysz itt szentesítette 1848. ápr. xtalanevtizedx
1855 11-én a magyar szabadság alaptörvényeit s Haynau tábornok yszemelynevy
haynau tábornok yszemelynevy Haynau tábornok yszemelynevy haynau yszemelynevy
tábornok yszemelynevy yszemelynevy Haynau yszemelynevy tábornok yszemelynevy
ykodvegy ebben a városban szedte rémuralma első véráldozatait. A szomorú események
után csak 1856-ban xevtizedx 1855 jött ismét magyar színtársulat Pozsonyba ytelepulesy
pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy és bármily furcsán hangozzék
is, egy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színigazgató jóvoltából. Kreibig
Ede, yszemelynevy kreibig ede yszemelynevy Kreibig Ede yszemelynevy kreibig
yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Kreibig yszemelynevy Ede
yszemelynevy ykodvegy a pozsonyi német színház yintezmenyy pozsonyi német
színház yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy német yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy ykodvegy bérlője, aki Aradon
ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy és Temesvárott ytelepulesy
temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy szerette meg magyar kollégáit,
Bécsből ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy hozatta le
az ott vendégszereplő »Aradi Magyar Nemzeti Színésztársaság«-ot, yintezmenyy
aradi magyar nemzeti színésztársaság yintezmenyy Aradi Ma yintezmenyy aradi
yintezmenyy magyar yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színésztársaság yintezmenyy
yintezmenyy Aradi yintezmenyy Ma amely szept. 2-tól okt. 18-ig Szabó József yszemelynevy
szabó józsef yszemelynevy Szabó József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy színigazgató
vezetése alatt közel 40 előadást tartott Pozsonyban ytelepulesy pozsony
ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy oly nagy sikerrel, amilyennel
eddig talán még egyetlen színtársulat sem dicsekedhetett. 1857-ben a pozsonyi ytelepulesy
pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy színházat Kottaun Lipót
yszemelynevy kottaun lipót yszemelynevy Kottaun Lipót yszemelynevy kottaun
yszemelynevy lipót yszemelynevy yszemelynevy Kottaun yszemelynevy Lipót
yszemelynevy ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színigazgató vette bérbe,
aki nemcsak jó színész, de jó üzletember is volt. Amikor a pozsonyi ytelepulesy
pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy színház vezetését átvette,
bevételét azzal is akarta fokozni, hogy a magyarság kívánságának eleget téve, magyar
színtársulatot hozzon a városba. Igazgatósága első idejében mindjárt tárgyalásokba
bocsátkozott magyar színtársulatokkal s 1858. elején xtalanevtizedx 1865 megállapodásra
is jutott Hegedűs Lajos yszemelynevy hegedűs lajos yszemelynevy Hegedűs Lajos
yszemelynevy hegedűs yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy
szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy igazgatóval 12 előadást felölelő pozsonyi
ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy vendégszereplés
ügyében. Hegedűs Lajos yszemelynevy hegedűs lajos yszemelynevy Hegedűs Lajos
yszemelynevy hegedűs yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Szabó József yszemelynevy szabó józsef
yszemelynevy Szabó József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Szabó yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy iskolájából került
ki, 43 tagú, jóhírű társulatával ápr. elején érkezett Pozsonyba. ytelepulesy
pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Bemutatóelőadása ápr.
6-án volt, Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
ykodvegy »Csikós«-át ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós
ycimy ykodvegy adták szép sikerrel. 1860-ban xevtizedx 1865 a miskolci ytelepulesy
miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy színtársulatot találjuk
Pozsonyban. ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye
ykodvegy Igazgatójuk Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy
Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy
Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy volt, 46 tagú társaságával április
elején érkezett Pozsonyba. ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony
megye ykodvegy A pozsonyi városi színház yintezmenyy pozsonyi városi színház
yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy városi yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy ykodvegy a 60-as évek elején
súlyos válságba jutott. A közönség nemcsak az időnként vendégszereplő magyar társaságok
előadásaira nem ment el, de kevés érdeklődést tanúsított a német ynyelvy német
ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy előadások iránt
is, úgy hogy a színház már 1862 közepe táján »hitelezői választmány« kezére került.
Ezt megelőzőleg Kottaun, yszemelynevy kottaun yszemelynevy Kottaun yszemelynevy
kottaun yszemelynevy yszemelynevy Kottaun yszemelynevy ykodvegy a derék német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy igazgató sokat küzködött, de a közönség nemtörődömségén minden
becsületes igyekezete hajótörést szenvedett. Ilyen vigasztalan volt a helyzet, amikor
Kottaun yszemelynevy kottaun yszemelynevy Kottaun yszemelynevy kottaun
yszemelynevy yszemelynevy Kottaun yszemelynevy ykodvegy a Székesfehérváron ytelepulesy
székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy vendégszereplő
pécsi ytelepulesy pécs ytelepulesy pécs ymegyey baranya megye ykodvegy színtársulatot
hozatta Pozsonyba. ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony
megye ykodvegy Azt remélte, hogy a magyar előadások talán mégis több vonzerővel
lesznek a közönségre, de ebben a feltevésében is alaposan csalódott. A magyar társaságnak
Szigeti Imre yszemelynevy szigeti imre yszemelynevy Szigeti Imre yszemelynevy
szigeti yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy Imre
yszemelynevy ykodvegy volt az igazgatója; január 25-én kezdte meg vendégszereplését,
de a színház még az első alkalommal sem telt meg. A »Csizmadia mint kisértet« ycimy
csizmadia mint kisértet ycimy Csizmadia mint kisértet ycimy csizmadia ycimy
mint ycimy kisértet ycimy ycimy Csizmadia ycimy mint ycimy kisértet ycimy
ykodvegy volt műsoron s a kisszámú közönség lelkesen ünnepelte a színészeket és
viharzó éljenzéssel megismételtette a darab énekszámait. Sajnos azonban, hogy a
társaságnak csak néhány tagja közelítette meg Szigeti yszemelynevy szigeti
yszemelynevy Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy yszemelynevy Szigeti
yszemelynevy ykodvegy művészetét. Már a második előadás alkalmával feltűnt helytelen
hangsúlyozásuk. Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy Szigeti yszemelynevy
szigeti yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy ykodvegy után Reszler István
yszemelynevy reszler istván yszemelynevy Reszler István yszemelynevy reszler
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Reszler yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy lett a pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony
ymegyey pozsony megye ykodvegy igazgató. Reszler yszemelynevy reszler
yszemelynevy Reszler yszemelynevy reszler yszemelynevy yszemelynevy Reszler
yszemelynevy ykodvegy külön operatársulatot is hozott magiával és mégis az előadások
iránti érdeklődés igen csekély volt s a nap-nap utáni üres házak tarthatatlanná
tették helyzetét. Reszler yszemelynevy reszler yszemelynevy Reszler
yszemelynevy reszler yszemelynevy yszemelynevy Reszler yszemelynevy ykodvegy 2000
forintot fizetett rá a hazafias vállalkozásra és Pozsonyból ytelepulesy pozsony
ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy csak úgy tudott tovább utazni,
hogy a magyar múzsa néhány barátja gyűjtést rendezett a színtársulat javára, mely
300 forintot eredményezett; ezenfelül még a Sopronból ytelepulesy sopron
ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy elküldött 1200 xevtizedx 1205 forintnyi
xtalanevtizedx 1215 xtalanevtizedx 1225 elővételi díjakat is elköltötte. 1864.március
xevtizedx 1865 havában Latabár Endre yszemelynevy latabár endre yszemelynevy
Latabár Endre yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy
Latabár yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy aradi ytelepulesy arad
ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy színigazgató 45 tagból álló társulatával
jött Pozsonyba ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye
ykodvegy és húsvét hétfőjén kezdte meg előadásait. Társasága két egyfelvonásos operettben
mutatkozott be a pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey
pozsony megye ykodvegy közönségnek. Szigetiné Hirtling Mária yszemelynevy
szigetiné hirtling mária yszemelynevy Szigetiné Hirtling Mária yszemelynevy
szigetiné yszemelynevy hirtling yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy
Szigetiné yszemelynevy Hirtling ys — a magyar társaság gyöngye — érzelmes szerepekben
kiválót nyújtott, játéka szívhez szóló volt. A férfiak közül Jánosi Emil yszemelynevy
jánosi emil yszemelynevy Jánosi Emil yszemelynevy jánosi yszemelynevy emil
yszemelynevy yszemelynevy Jánosi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy kiváló
jellemszínész, Tamássy József yszemelynevy tamássy józsef yszemelynevy Tamássy
József yszemelynevy tamássy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Tamássy yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a magyar paraszt utolérhetetlen
ábrázolója. Kecskés Károly yszemelynevy kecskés károly yszemelynevy Kecskés
Károly yszemelynevy kecskés yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy
Kecskés yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy pedig a kémikus szerepek mesterei.
Szerdahelyi Kálmán, yszemelynevy szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi
Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy
Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy a budapesti Nemzeti Színház
yintezmenyy budapesti nemzeti színház yintezmenyy budapest yintezmenyy
budapesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
budapest yintezmenyy ykodvegy kiváló művésze, 1867. jún. xtalanevtizedx 1875 29-én
látogatott el Pozsonyba, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey
pozsony megye ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy több tagjával. Tóth Kálmán yszemelynevy
tóth kálmán yszemelynevy Tóth Kálmán yszemelynevy tóth yszemelynevy kálmán
yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy eredeti
vígjátéka, »A király házasodik« ycimy a király házasodik ycimy A király
házasodik ycimy a ycimy király ycimy házasodik ycimy ycimy A ycimy király ycimy
házasodik ycimy ykodvegy került színre az első este. A pozsonyi ytelepulesy
pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy magyarságnak három éve
nem volt magyar színháza s már ezért is megtelt a színház az első estén. A darab
kiállítása, a ruhák rendkívül szépek voltak, a színészek pedig remekeltek és művészi
képességüket fényesen igazolták, úgy hogy másnapra zsúfolásig megtelt a színház.
Bár minden egyes színész tudásának legjavát adta, az együttesből mégis Paulayné,
yszemelynevy paulayne yszemelynevy Paulayné yszemelynevy paulayne yszemelynevy
yszemelynevy Paulayné yszemelynevy ykodvegy Lendvayné, yszemelynevy lendvayne
yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy lendvayne yszemelynevy yszemelynevy
Lendvayné yszemelynevy ykodvegy Niczkyné, yszemelynevy niczkyne yszemelynevy
Niczkyné yszemelynevy niczkyne yszemelynevy yszemelynevy Niczkyné yszemelynevy
ykodvegy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay
yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy és Szerdahelyi yszemelynevy
szerdahelyi yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy
yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy ykodvegy játéka emelkedett ki. Szigeti yszemelynevy
szigeti yszemelynevy Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy yszemelynevy
Szigeti yszemelynevy ykodvegy a saját darabjában, »A falusiak«-ban ycimy a
falusiak ycimy A falusiak ycimy a ycimy falusiak ycimy ycimy A ycimy falusiak
ycimy ykodvegy remekelt. Az együttes műsora meglehetősen változatos volt, bár főleg
vígjátékok kerültek színre. Az előadásokat szép számú közönség látogatta s ha nem
is telt meg mindennap a színház, annyi bizonyos, hogy eddig még egyetlen magyar
társaság sem bírta a közönség érdeklődését ily mértékben felkelteni. Bokody Antal
yszemelynevy bokody antal yszemelynevy Bokody Antal yszemelynevy bokody
yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Bokody yszemelynevy Antal
yszemelynevy ykodvegy székesfehérvári ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy
székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy társulata 1873.május xevtizedx 1875
7-én vonult be a városi színházba. Vendégjátékát Tóth Kálmánnak yszemelynevy
tóth kálmán yszemelynevy Tóth Kálmán yszemelynevy tóth yszemelynevy kálmán
yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy »Nők az
alkotmány«-ban ycimy nők az alkotmány ycimy Nők az alkotmány ycimy nők ycimy az
ycimy alkotmány ycimy ycimy Nők ycimy az ycimy alkotmány ycimy ykodvegy című vígjátékával
nyitották meg. Ugy a társulat, mint az előadások is jók voltak s ha nem is játszottak
állandóan telt ház előtt, mégis voltak estéi, amelyeken a pénztár előtt olyan tolongás
volt észlelhető, amilyent magyar társaság még nem ért meg Pozsonyban. ytelepulesy
pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy 1874. január 24-én alakult
meg Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye
ykodvegy az első »színi-bizottság«, amely szintén a magyar színészet állandósításának
jelszavát tűzte zászlajára. Bokody yszemelynevy bokody yszemelynevy Bokody
yszemelynevy bokody yszemelynevy yszemelynevy Bokody yszemelynevy ykodvegy 1874.
április 5-én Szigligetinek yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
ykodvegy »A rab« ycimy a rab ycimy A rab ycimy a ycimy rab ycimy ycimy A ycimy
rab ycimy ykodvegy című népszínművével nyitotta meg második vendégszereplését Pozsonyban,
ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy melyet május
18-án zárt le. Vendégjátékának két kiemelkedő eseménye az április 19-én Liszt Ferenc
yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy
ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy
ykodvegy tiszteletére adott díszelőadás, melyen a halhatatlan zenei öltő személyesen
is megjelent és Szerdahelyiné Prielle Kornélia, yszemelynevy szerdahelyiné
prielle kornélia yszemelynevy Szerdahelyiné Prielle Kornélia yszemelynevy
szerdahelyiné yszemelynevy prielle yszemelynevy kornélia yszemelynevy
yszemelynevy Szerdahelyiné ys a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy nagy művésznőjének május 12-től 15-ig tartó
négynapos vendégszereplése. 1875-ben Follinusz János yszemelynevy follinusz
jános yszemelynevy Follinusz János yszemelynevy follinusz yszemelynevy jános
yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy játszott
itt társulatával és olyan nagy népszerűségre tett szert, hogy 1876-ban megismételte
vendégszereplését. 1875-ben Follinusz yszemelynevy follinusz yszemelynevy
Follinusz yszemelynevy follinusz yszemelynevy yszemelynevy Follinusz
yszemelynevy ykodvegy meghívására játszott Pozsonyban ytelepulesy pozsony
ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy először Blaha Lujza, yszemelynevy
blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza
yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy »a nemzet
csalogányai. 1877-ben és 1878-ban Szilágyi Béla yszemelynevy szilágyi béla
yszemelynevy Szilágyi Béla yszemelynevy szilágyi yszemelynevy béla yszemelynevy
yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy székesfehérvári ytelepulesy
székesfehérvár ytelepulesy székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy színtársulata
kereste fel Pozsonyt, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony
megye ykodvegy ahol ők hozták először színre »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy
Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy operáját.
1879-ben Beödy xtalanevtizedx 1885 yszemelynevy beödy yszemelynevy Beödy
yszemelynevy beödy yszemelynevy yszemelynevy Beödy yszemelynevy ykodvegy győri ytelepulesy
győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy színtársulata vendégszerepelt.
1880-ban xevtizedx 1885 Mándoky, yszemelynevy mándoky yszemelynevy Mándoky
yszemelynevy mándoky yszemelynevy yszemelynevy Mándoky yszemelynevy ykodvegy a következő
esztendőkben Mosonyi yszemelynevy mosonyi yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy
mosonyi yszemelynevy yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy ykodvegy és Gerőffy yszemelynevy
gerőffy yszemelynevy Gerőffy yszemelynevy gerőffy yszemelynevy yszemelynevy
Gerőffy yszemelynevy ykodvegy voltak itt társulatukkal. Mivel a régi pozsonyi színház,
yintezmenyy pozsonyi színház yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy pozsonyi
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy ykodvegy melyben
Thália papjai több mint száz esztendőn keresztül hirdették a színművészet dicsőségét,
magasztos céljának már nem felelt meg, 1884. szeptember 25-én kezdték meg lebontását.
A pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye
ykodvegy magyar és német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy közönség példás áldozatkészségéből
létesült a ma is fennálló új színház, amelyet 1886. szeptember xtalanevtizedx
1895 22-én országos ünnep keretében, a magyar kormány képviselőinek jelenlétében
Jókai Mór yszemelynevy jókai mór yszemelynevy Jókai Mór yszemelynevy jókai
yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy Mór yszemelynevy
ykodvegy prológja után, Erkel Ferenc yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy
Erkel Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy
Erkel yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy »Bánk bán«-jával, ycimy bánk
bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy
ykodvegy a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy opera művészei nyitották meg|. Az új színház első három évében Mosonyi
Károly yszemelynevy mosonyi károly yszemelynevy Mosonyi Károly yszemelynevy
mosonyi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy
Károly yszemelynevy ykodvegy játszott Pozsonyban. ytelepulesy pozsony
ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Őt Krecsányi Ignác yszemelynevy
krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi
yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác
yszemelynevy ykodvegy követte, aki el nem évülő érdemeket szerzett a pozsonyi ytelepulesy
pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy magyar színészet fejlesztése
terén. 1899-től xevtizedx 1895 1902-ig xevtizedx 1905 Relle Iván yszemelynevy
relle iván yszemelynevy Relle Iván yszemelynevy relle yszemelynevy iván
yszemelynevy yszemelynevy Relle yszemelynevy Iván yszemelynevy ykodvegy kétnyelvű
társulata kísérletezett Pozsonyban. ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony
ymegyey pozsony megye ykodvegy Alatta a Bécsből ytelepulesy bécs ytelepulesy
Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy állandóan idehívott művészek vendégszereplése következtében
fellendült a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet és válságba kerültek
a magyarok. Miután Relle yszemelynevy relle yszemelynevy Relle yszemelynevy
relle yszemelynevy yszemelynevy Relle yszemelynevy ykodvegy megbukott, Szendrey
Mihály yszemelynevy szendrey mihály yszemelynevy Szendrey Mihály yszemelynevy
szendrey yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Szendrey yszemelynevy
Mihály yszemelynevy ykodvegy vette kezébe a pozsonyi ytelepulesy pozsony
ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy magyar színészet ügyét, határozott
sikerrel. Az ő távozása után, 1905-ben, Pozsony ytelepulesy pozsony ytelepulesy
Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy városának törvényhatósága egyhangúan megszavazta
a magyar színészet állandósítását. Ennek következtében a magyar színészek október
elsejétől március végéig játszottak, vagyis az egész téli évadban. Az első színigazgató,
aki a teljes évad tartama alatt működött, Andorffy Péter yszemelynevy andorffy
péter yszemelynevy Andorffy Péter yszemelynevy andorffy yszemelynevy péter
yszemelynevy yszemelynevy Andorffy yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy volt,
de anyagi zavarok siettették a színtársulat távozását. 1907-től három xtalanevtizedx
1915 esztendőre Balla Kálmánnak yszemelynevy balla kálmán yszemelynevy Balla
Kálmán yszemelynevy balla yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Balla
yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy ítélték oda a színházat, 1910-ben xevtizedx
1915 pedig Polgár Károlynak, yszemelynevy polgár károly yszemelynevy Polgár
Károly yszemelynevy polgár yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Polgár
yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy aki 1919-ig működött xtalanevtizedx
1925 Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye
ykodvegy szép eredménnyel. Az államfordulat végét jelentette Polgár pozsonyi színigazgatói
tevékenységének. A csehek elfoglalták a pozsonyi dicső múltú színházat és »Szlovák
Nemzeti Színház«nak yintezmenyy szlovák nemzeti színház yintezmenyy Szlovák
yintezmenyy szlovák yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Szlovák yintezmenyy ykodvegy léptették elő, a cseh ynemzetisegy
cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ynemzetisegy cseh
ynemzetisegy ykodvegy és szlovák ynemzetisegy szlovák ynemzetisegy szlovák
ynemzetisegy szlovák ynemzetisegy ynemzetisegy szlovák ynemzetisegy ykodvegy opera
bevonult és a magyaroknak távozniok kellett, illetve »csak mint vendégek« jöhettek
el, úgy mint valamikor nagyon régen, az ős koronázó városba. Az államfordulat utáni
első esztendőkben Faragó Ödön yszemelynevy faragó ödön yszemelynevy Faragó Ödön
yszemelynevy faragó yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Faragó
yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy jónevű társulata vendégszerepelt a pozsonyi
ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy színházban
sok sikerrel, majd egy éven át Földes Dezső yszemelynevy földes dezső
yszemelynevy Földes Dezső yszemelynevy földes yszemelynevy dezső yszemelynevy
yszemelynevy Földes yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy játszott. Utána Faragó
Ödön yszemelynevy faragó ödön yszemelynevy Faragó Ödön yszemelynevy faragó
yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Ödön
yszemelynevy ykodvegy következett ismét, 1926. xevtizedx 1925 okt. 26-ig, amikor
Iván Sándor yszemelynevy iván sándor yszemelynevy Iván Sándor yszemelynevy iván
yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Iván yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy vette át Faragó yszemelynevy faragó yszemelynevy Faragó
yszemelynevy faragó yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy ykodvegy társulatának
vezetését. A pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony
megye ykodvegy szlovák ynemzetisegy szlovák ynemzetisegy szlovák ynemzetisegy
szlovák ynemzetisegy ynemzetisegy szlovák ynemzetisegy ykodvegy minisztérium, illetve
a prágai ytelepulesy prága ytelepulesy prága yorszagy Csehország ykodvegy közoktatásügyi
minisztérium rendelkezése folytán a magyar színtársulat kéthetenként és pedig minden
alkalommal hétfőn, kedden játszhat a városi színházban, nyáron pedig az operett-társaságával
egy hónapra jön el Pozsonyba. ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey
pozsony megye ykodvegy A többi időt vándorúton tölti s felkeresi azokat a kis felvidéki
ytelepulesy felvidék ytelepulesy felvidék yorszagy Szlovákia ykodvegy városokat,
amelyekben még magyar kisebbség létezik. Iván Sándor yszemelynevy iván sándor
yszemelynevy Iván Sándor yszemelynevy iván yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy
Iván yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy — dacára a nehéz viszonyoknak — elsőrangú
társasággal játszott a pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey
pozsony megye ykodvegy magyarság teljes megelégedésére, míg 1928-ban a prágai ytelepulesy
prága ytelepulesy prága yorszagy Csehország ykodvegy minisztérium váratlan utasítással
ketté nem osztotta a Felvidék ytelepulesy felvidék ytelepulesy Felvidék
yorszagy Szlovákia ykodvegy magyar színi kerületét s Iván Sándornak yszemelynevy
iván sándor yszemelynevy Iván Sándor yszemelynevy iván yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Iván yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy a keleti
kerületet Kassával, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna
megye ykodvegy a nyugati kerületet pedig Pozsonnyal ytelepulesy pozsony
ytelepulesy Pozsonny ymegyey pozsony megye ykodvegy Földes Dezsőnek yszemelynevy
földes dezső yszemelynevy Földes Dezső yszemelynevy földes yszemelynevy dezső
yszemelynevy yszemelynevy Földes yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy ítélte
oda. Abban a színházban tehát, amelyben a magyar színészet legjelesebbjei működtek,
amelyben Fedák Sári, yszemelynevy fedák sári yszemelynevy Fedák Sári
yszemelynevy fedák yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy Fedák
yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy Hettyei Aranka, yszemelynevy hettyei
aranka yszemelynevy Hettyei Aranka yszemelynevy hettyei yszemelynevy aranka
yszemelynevy yszemelynevy Hettyei yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy Szentgyörgyi
Lenke, yszemelynevy szentgyörgyi lenke yszemelynevy Szentgyörgyi Lenke
yszemelynevy szentgyörgyi yszemelynevy lenke yszemelynevy yszemelynevy
Szentgyörgyi yszemelynevy Lenke yszemelynevy ykodvegy Beregi Oszkár, yszemelynevy
beregi oszkár yszemelynevy Beregi Oszkár yszemelynevy beregi yszemelynevy
oszkár yszemelynevy yszemelynevy Beregi yszemelynevy Oszkár yszemelynevy
ykodvegy Dalnoki Viktor yszemelynevy dalnoki viktor yszemelynevy Dalnoki Viktor
yszemelynevy dalnoki yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Dalnoki
yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy és sok más jeles magyar színész nevelkedett,
ma az idegen múzsa uralkodik s a magyar vándortársulatok, úgy mint száz esztendővel
ezelőtt,, csak tűrt idegenként tartózkodhatik néhány hétig a történelmi magyar városban.
(Irodalom: Benyovszky Károly, yszemelynevy benyovszky károly yszemelynevy
Benyovszky Károly yszemelynevy benyovszky yszemelynevy károly yszemelynevy
yszemelynevy Benyovszky yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy »A pozsonyi magyar
színészet története 1867-ig«. ycimy a pozsonyi magyar színészet története
1867-ig ycimy A pozsonyi magyar színészet története 1867-ig ycimy a ycimy
pozsonyi ycimy magyar ycimy színészet ycimy története ycimy 1867-ig ycimy ycimy
A Pozsony, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye
ykodvegy 1928.) (Benyovszky xtalanevtizedx 1935 Károly.) yszemelynevy
benyovszky károly yszemelynevy Benyovszky Károly yszemelynevy benyovszky yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Benyovszky yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy yszocikkszerzoy benyovszky károly szin_III.0583.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Pozsonyi magyar színészet - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0583.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0583.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30333.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Pozsonyi
magyar színészet
Szócikk: Pozsonyi magyar színészet Pozsony még a
mult század utolsó évtizedeiben is majdnem tisztára német város volt s csak a 70-es
évek elején kezdődött az a mozgalom, mely megteremtette a magyar Pozsonyt. Az első
magyar színtársulat csak 1820-ban látogatott el Pozsonyba. Kilényi Dávid volt a
merész úttörő, aki mint a »Komáromi Játszó Társaság« vezetője, Déryné befolyása
alatt Pozsonyba vitte fel társaságát. 1820. jún. 24-én volt a nagy nap!... Szinte
hihetetlen; a német Pozsony német színházában magyar színészek magyar játékot játszottak!...
Feszült izgalommal várta a derék kis csapat s a kíváncsiak sokaságával megtelt nézőtér
az előadás kezdetét .. a függöny felgördült és Szentpétery Zsigmond, a fenséges
pillanat teljes tudatában, örömtől ragyogó arccal lépett a lámpák elé.. az ő ajkáról
hangzott el a pozsonyi színpadon az első magyar szó... Izgalomtól remegő hangon
mondotta el a beköszöntőt... Szavait óriási tapsvihar követte, a nagyszámú közönség
lelkes hangulatban ünnepelte a színészeket is, akik történelmi színművet, »Mátyás
király választását«, adták elő az első estén. Déryné csak a második estén, jún.
25-én lépett először a pozsonyi közönség elé, melynek egy csapásra dédelgetett kedvence
lett. Kilényi vállalkozása Pozsonyban fényesen sikerült, az úttörő magyarok remekeltek
s így nem csak az anyagi, de az erkölcsi siker is oly nagy volt, hogy a pozsonyi
német sajtó nagy elismeréssel emlékezett meg a magyar művészek előadásairól, a »Bétsi
Magyar Kurir« pedig állandó rovatot nyitott a Pozsonyban vendégszereplő magyar színtársulatnak.
Kevesebb szerencséje volt annak a társulatnak, amelyet Fejér vármegye »Nemzeti Színjátszó
Társaság« elnevezés alatt 1825-ben küldött fel Pozsonyba az országgyűlésre, Kolozsvári
Pál táblabíró vezetése alatt. Ennél a társaságnál kezdte meg ragyogó pályafutását
Lendvayné Hivatal Anikó, a Nemzeti Színház halhatatlan művésznője. Amikor Vasvármegye
1828. okt. 1-én pártfogása alá vette a Komlósy Ferenc vezetése alatt működő »Dunántuli
Színjátszó Társaság«-ot és ahhoz 1832. júl. havában Balogh István is csatlakozott,
csakhamar felmerült az az óhaj, hogy a társaság, amely abban az időben egyike volt
a vidék legjobb színtársulatának, a Pozsonyban egybegyűlt Rendeknek mutassa be művészetét.
Ez alkalommal tehát már nem a magyar színészet állandósítása volt a céljuk, mert
a budai színészet már annyira megerősödött, hogy a Nemzeti Színház felállítása csak
idők kérdése volt, hiszen maga a társadalom is komolyan kezdett most már dolgozni;
így pl. Pesten, némely »lelkes ifjak« elhatározták, hogy a magyar nyelvet társalkodási
nyelvvé teszik és megkedveltetik. Ilyen kedvező körülmények között jelent meg a
társaság 1833. januárjában Pozsonyban, ahol örömmel fogadták. 1842. tavaszán Fekete
Gábor győri színigazgató működött itt, aki a Ligetben, deszkából nyári színházat
építtetett, de dacára annak, hogy Egressy Gábort is leszerződtette vendégszereplésekre,
arra a fájdalmas meggyőződésre kellett jutnia, hogy Pozsonyban magyar színtársulat
még nem boldogulhat. Az 1843. évi pozsonyi országgyűlésre mégis újra felment társaságával,
a Ligetben 7000 forintért nagy nyári színházat is építtetett, de dacára annak, hogy
Bartha, Szigeti, Dézsy, Feketéné, Bartháné, Chiabayné és Szatmáryné voltak társulatánál
és hogy Benza, Egressy Gábor, Lendvay Márton, Szentpétery Zsigmond és Lendvayné
hosszabb-rövidebb ideig vendégszerepeltek, a közönség érdeklődése mégis elenyészően
csekély volt. A pesti Nemzeti Színház művészgárdája 1844. tavaszán Pozsonyba rándult,
mert Bartay igazgató, hogy célját elérhesse, az országgyűlés alatt Pozsonyban kívánta
játszatni együttesét. Május 18-án volt a bemutató-előadás. »Lignerolles Lujzá«-t
adták, Tompa fordításában. A színészek »kiválóan« játszottak s minden egyes szereplőn
meglátszott a törekvés, hogy a honatyák előtt tudásának legjavát adja. Különösen
Lendvayné remekelt, aki több társával együtt nemcsak a felvonások végén, hanem sokszor
nyilt színen is, óriási tapsvihart aratott. 1847. május 13-tól jún. 6-ig ismét Kilényi
Dávid társulata játszott Pozsonyban s az akkor már divatos eredeti népszínművekkel
aratott nagy sikert. Ez a társulat részben a városi színházban, részben a ligeti
városi nappali színkörben hozta színre darabjait. Az 1848—49. év eseményei hirtelenül
félbe szakították a magyar színészet békés fejlődésének korszakát. A szabadságharcot
megelőző politikai események legnagyobbrészt Pozsonyban játszódtak le, V. Ferdinánd
király itt szentesítette 1848. ápr. 11-én a magyar szabadság alaptörvényeit s Haynau
tábornok ebben a városban szedte rémuralma első véráldozatait. A szomorú események
után csak 1856-ban jött ismét magyar színtársulat Pozsonyba és bármily furcsán hangozzék
is, egy német színigazgató jóvoltából. Kreibig Ede, a pozsonyi német színház bérlője,
aki Aradon és Temesvárott szerette meg magyar kollégáit, Bécsből hozatta le az ott
vendégszereplő »Aradi Magyar Nemzeti Színésztársaság«-ot, amely szept. 2-tól okt.
18-ig Szabó József színigazgató vezetése alatt közel 40 előadást tartott Pozsonyban
oly nagy sikerrel, amilyennel eddig talán még egyetlen színtársulat sem dicsekedhetett.
1857-ben a pozsonyi színházat Kottaun Lipót német színigazgató vette bérbe, aki
nemcsak jó színész, de jó üzletember is volt. Amikor a pozsonyi színház vezetését
átvette, bevételét azzal is akarta fokozni, hogy a magyarság kívánságának eleget
téve, magyar színtársulatot hozzon a városba. Igazgatósága első idejében mindjárt
tárgyalásokba bocsátkozott magyar színtársulatokkal s 1858. elején megállapodásra
is jutott Hegedűs Lajos szegedi igazgatóval 12 előadást felölelő pozsonyi vendégszereplés
ügyében. Hegedűs Lajos Szabó József iskolájából került ki, 43 tagú, jóhírű társulatával
ápr. elején érkezett Pozsonyba. Bemutatóelőadása ápr. 6-án volt, Szigligeti »Csikós«-át
adták szép sikerrel. 1860-ban a miskolci színtársulatot találjuk Pozsonyban. Igazgatójuk
Molnár György volt, 46 tagú társaságával április elején érkezett Pozsonyba. A pozsonyi
városi színház a 60-as évek elején súlyos válságba jutott. A közönség nemcsak az
időnként vendégszereplő magyar társaságok előadásaira nem ment el, de kevés érdeklődést
tanúsított a német előadások iránt is, úgy hogy a színház már 1862 közepe táján
»hitelezői választmány« kezére került. Ezt megelőzőleg Kottaun, a derék német igazgató
sokat küzködött, de a közönség nemtörődömségén minden becsületes igyekezete hajótörést
szenvedett. Ilyen vigasztalan volt a helyzet, amikor Kottaun a Székesfehérváron
vendégszereplő pécsi színtársulatot hozatta Pozsonyba. Azt remélte, hogy a magyar
előadások talán mégis több vonzerővel lesznek a közönségre, de ebben a feltevésében
is alaposan csalódott. A magyar társaságnak Szigeti Imre volt az igazgatója; január
25-én kezdte meg vendégszereplését, de a színház még az első alkalommal sem telt
meg. A »Csizmadia mint kisértet« volt műsoron s a kisszámú közönség lelkesen ünnepelte
a színészeket és viharzó éljenzéssel megismételtette a darab énekszámait. Sajnos
azonban, hogy a társaságnak csak néhány tagja közelítette meg Szigeti művészetét.
Már a második előadás alkalmával feltűnt helytelen hangsúlyozásuk. Szigeti után
Reszler István lett a pozsonyi igazgató. Reszler külön operatársulatot is hozott
magiával és mégis az előadások iránti érdeklődés igen csekély volt s a nap-nap utáni
üres házak tarthatatlanná tették helyzetét. Reszler 2000 forintot fizetett rá a
hazafias vállalkozásra és Pozsonyból csak úgy tudott tovább utazni, hogy a magyar
múzsa néhány barátja gyűjtést rendezett a színtársulat javára, mely 300 forintot
eredményezett; ezenfelül még a Sopronból elküldött 1200 forintnyi elővételi díjakat
is elköltötte. 1864.március havában Latabár Endre aradi színigazgató 45 tagból álló
társulatával jött Pozsonyba és húsvét hétfőjén kezdte meg előadásait. Társasága
két egyfelvonásos operettben mutatkozott be a pozsonyi közönségnek. Szigetiné Hirtling
Mária — a magyar társaság gyöngye — érzelmes szerepekben kiválót nyújtott, játéka
szívhez szóló volt. A férfiak közül Jánosi Emil kiváló jellemszínész, Tamássy József
a magyar paraszt utolérhetetlen ábrázolója. Kecskés Károly pedig a kémikus szerepek
mesterei. Szerdahelyi Kálmán, a budapesti Nemzeti Színház kiváló művésze, 1867.
jún. 29-én látogatott el Pozsonyba, a Nemzeti Színház több tagjával. Tóth Kálmán
eredeti vígjátéka, »A király házasodik« került színre az első este. A pozsonyi magyarságnak
három éve nem volt magyar színháza s már ezért is megtelt a színház az első estén.
A darab kiállítása, a ruhák rendkívül szépek voltak, a színészek pedig remekeltek
és művészi képességüket fényesen igazolták, úgy hogy másnapra zsúfolásig megtelt
a színház. Bár minden egyes színész tudásának legjavát adta, az együttesből mégis
Paulayné, Lendvayné, Niczkyné, Paulay és Szerdahelyi játéka emelkedett ki. Szigeti
a saját darabjában, »A falusiak«-ban remekelt. Az együttes műsora meglehetősen változatos
volt, bár főleg vígjátékok kerültek színre. Az előadásokat szép számú közönség látogatta
s ha nem is telt meg mindennap a színház, annyi bizonyos, hogy eddig még egyetlen
magyar társaság sem bírta a közönség érdeklődését ily mértékben felkelteni. Bokody
Antal székesfehérvári társulata 1873.május 7-én vonult be a városi színházba. Vendégjátékát
Tóth Kálmánnak »Nők az alkotmány«-ban című vígjátékával nyitották meg. Ugy a társulat,
mint az előadások is jók voltak s ha nem is játszottak állandóan telt ház előtt,
mégis voltak estéi, amelyeken a pénztár előtt olyan tolongás volt észlelhető, amilyent
magyar társaság még nem ért meg Pozsonyban. 1874. január 24-én alakult meg Pozsonyban
az első »színi-bizottság«, amely szintén a magyar színészet állandósításának jelszavát
tűzte zászlajára. Bokody 1874. április 5-én Szigligetinek »A rab« című népszínművével
nyitotta meg második vendégszereplését Pozsonyban, melyet május 18-án zárt le. Vendégjátékának
két kiemelkedő eseménye az április 19-én Liszt Ferenc tiszteletére adott díszelőadás,
melyen a halhatatlan zenei öltő személyesen is megjelent és Szerdahelyiné Prielle
Kornélia, a Nemzeti Színház nagy művésznőjének május 12-től 15-ig tartó négynapos
vendégszereplése. 1875-ben Follinusz János játszott itt társulatával és olyan nagy
népszerűségre tett szert, hogy 1876-ban megismételte vendégszereplését. 1875-ben
Follinusz meghívására játszott Pozsonyban először Blaha Lujza, »a nemzet csalogányai.
1877-ben és 1878-ban Szilágyi Béla székesfehérvári színtársulata kereste fel Pozsonyt,
ahol ők hozták először színre »Bánk bán« operáját. 1879-ben Beödy győri színtársulata
vendégszerepelt. 1880-ban Mándoky, a következő esztendőkben Mosonyi és Gerőffy voltak
itt társulatukkal. Mivel a régi pozsonyi színház, melyben Thália papjai több mint
száz esztendőn keresztül hirdették a színművészet dicsőségét, magasztos céljának
már nem felelt meg, 1884. szeptember 25-én kezdték meg lebontását. A pozsonyi magyar
és német közönség példás áldozatkészségéből létesült a ma is fennálló új színház,
amelyet 1886. szeptember 22-én országos ünnep keretében, a magyar kormány képviselőinek
jelenlétében Jókai Mór prológja után, Erkel Ferenc »Bánk bán«-jával, a budapesti
opera művészei nyitották meg|. Az új színház első három évében Mosonyi Károly játszott
Pozsonyban. Őt Krecsányi Ignác követte, aki el nem évülő érdemeket szerzett a pozsonyi
magyar színészet fejlesztése terén. 1899-től 1902-ig Relle Iván kétnyelvű társulata
kísérletezett Pozsonyban. Alatta a Bécsből állandóan idehívott művészek vendégszereplése
következtében fellendült a német színészet és válságba kerültek a magyarok. Miután
Relle megbukott, Szendrey Mihály vette kezébe a pozsonyi magyar színészet ügyét,
határozott sikerrel. Az ő távozása után, 1905-ben, Pozsony városának törvényhatósága
egyhangúan megszavazta a magyar színészet állandósítását. Ennek következtében a
magyar színészek október elsejétől március végéig játszottak, vagyis az egész téli
évadban. Az első színigazgató, aki a teljes évad tartama alatt működött, Andorffy
Péter volt, de anyagi zavarok siettették a színtársulat távozását. 1907-től három
esztendőre Balla Kálmánnak ítélték oda a színházat, 1910-ben pedig Polgár Károlynak,
aki 1919-ig működött Pozsonyban szép eredménnyel. Az államfordulat végét jelentette
Polgár pozsonyi színigazgatói tevékenységének. A csehek elfoglalták a pozsonyi
dicső múltú színházat és »Szlovák Nemzeti Színház«nak léptették elő, a cseh és
szlovák opera bevonult és a magyaroknak távozniok kellett, illetve »csak mint vendégek«
jöhettek el, úgy mint valamikor nagyon régen, az ős koronázó városba. Az államfordulat
utáni első esztendőkben Faragó Ödön jónevű társulata vendégszerepelt a pozsonyi
színházban sok sikerrel, majd egy éven át Földes Dezső játszott. Utána Faragó Ödön
következett ismét, 1926. okt. 26-ig, amikor Iván Sándor vette át Faragó társulatának
vezetését. A pozsonyi szlovák minisztérium, illetve a prágai közoktatásügyi minisztérium
rendelkezése folytán a magyar színtársulat kéthetenként és pedig minden alkalommal
hétfőn, kedden játszhat a városi színházban, nyáron pedig az operett-társaságával
egy hónapra jön el Pozsonyba. A többi időt vándorúton tölti s felkeresi azokat a
kis felvidéki városokat, amelyekben még magyar kisebbség létezik. Iván Sándor —
dacára a nehéz viszonyoknak — elsőrangú társasággal játszott a pozsonyi magyarság
teljes megelégedésére, míg 1928-ban a prágai minisztérium váratlan utasítással ketté
nem osztotta a Felvidék magyar színi kerületét s Iván Sándornak a keleti kerületet
Kassával, a nyugati kerületet pedig Pozsonnyal Földes Dezsőnek ítélte oda. Abban
a színházban tehát, amelyben a magyar színészet legjelesebbjei működtek, amelyben
Fedák Sári, Hettyei Aranka, Szentgyörgyi Lenke, Beregi Oszkár, Dalnoki Viktor és
sok más jeles magyar színész nevelkedett, ma az idegen múzsa uralkodik s a magyar
vándortársulatok, úgy mint száz esztendővel ezelőtt,, csak tűrt idegenként tartózkodhatik
néhány hétig a történelmi magyar városban. (Irodalom: Benyovszky Károly, »A pozsonyi
magyar színészet története 1867-ig«. Pozsony, 1928.) (Benyovszky Károly.) szin_III.0583.pdf
III