Címszó: Próbák - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0590.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0590.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30351.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

A szöveg linkekkel ellátott változata:

Próbák

Szócikk: Próbák A színész nappali elfoglaltsága a próbákban nyilvánul. A »próba« a latin (nyelv) probare szóból jutott át a magyar színészek szótárába. Jelenti a nézegetést, vizsgálást, kísérletezést. Az első magyar színészek e szóval még nem éltek, ők a próbát »közgyakorlat«-nak nevezték, de már 1793-tól (időpont) hivatalosan is szerepel a »próba« szó. Ez időben már törvényt is készítettek a színészek számára, melynek 9. pontja a próbákra is vonatkozik, melyből a következő rendelkezést idézzük: »Senki se merészellyen a ki rendeltt próbáról el maradni, vagy későn jönni. A kinek késedelme miatt a próba folyvást nem mehet, holnapi füzetesének 16-od részét veszti el, a ki pedig egészen ki marad, még egyszer annyit.« — Egy 1833. (időpont) szept. 27-én érvénybe lépett budai (Budapest) színtársulati törvénykönyv a próbákra vonatkozólag a következő utasítást közli: »A Rendelő által hirdetett próbákra minden tag megjelenni tartozik, ha pedig valami előre nem látott különös esetben az Igazgatóság maga rendelését írásban fogná a tagokkal közölni, azt minden tag a vele közölt hirdetés elismerésére aláírni köteles«... (6. paragrafus;.) »A ki próbán vigyázatlansága miatt jelenéséről elkésik, de egyébiránt a próbán fent van, fizet 20 váltó krt, aki próbáról elmaradt, hogy utánna küldeni v. a próbával reá várakozni kellessék, fizet mindannyiszor 1 frtot, aki pedig a próbáról végképpen elmarad, betegség v. más fontos esetekben a rendelés felmentheti a tagot a próbáról, de akkor a megtörténhető hiányról kezeskedni tartozik.« (7. paragrafus.) — Szükség volt mindenkor ilyen szigorú törvényt hozni, mert a színészek közül sokan könnyedén fogták fel kötelezettségeiket. Az első színtársulat háromféle próbát ismert: 1. »Olvasó próba«, melyen minden játszó tag köteles volt megjelenni; 2. »játékpróba«, amidőn a kárpitokat állították elő és 3. »főpróba«, melyen minden szereplő »roll nélkül« tartozott kiállani. (Más néven »mutatványi próbá«-nak is hívták.) A színházi próbák különfélék. Ilyenek: balletpróba, díszletpróba, énekkari próba, olvasó-, rendelkező-, emlépróba, ezt követi a főpróba; van jelmezes próba is, együttes - zongorapróba, máskép: ensemble, instrukció-, javító-, részletes, statiszta-, tánc- és világítási próbák ; ezen próbák azért szükségesek, hogy a bemutatásra kerülő színmű a legtökéletesebb benyomást keltse. A német (nemzetiség) (információ) színészek az első próbát megelőzőleg ú. n. »megbeszélő«-próbát is tartanak, amit újabban egynémely modern magyar rendező is meghonosított. A zenekar is tart megfelelő számú próbát, ahol a karmester diszponál. (Az egyes próbákról lásd részletesen a megfelelő címszó alatt. V. ö.: Éjjeli főpróba. Éjjeli próba. Emlékpróba. Főpróba. Házifőpróba. Húzópróba. Javítópróba, Mutatványi próba. Nyilvános főpróba. Részletes próba. Sajtó főpróba. Ülőpróba. Zárt főpróba.) szin_III.0590.pdf III

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Próbák címszóvég 30351 Szócikk: Próbák A színész nappali elfoglaltsága a próbákban nyilvánul. A »próba« a latin ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy ynyelvy latin ynyelvy ykodvegy probare szóból jutott át a magyar színészek szótárába. Jelenti a nézegetést, vizsgálást, kísérletezést. Az első magyar színészek e szóval még nem éltek, ők a próbát »közgyakorlat«-nak nevezték, de már 1793-tól hivatalosan xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 is szerepel a »próba« szó. Ez időben már törvényt is készítettek a színészek számára, melynek 9. pontja a próbákra is vonatkozik, melyből a következő rendelkezést idézzük: »Senki se merészellyen a ki rendeltt próbáról el maradni, vagy későn jönni. A kinek késedelme miatt a próba folyvást nem mehet, holnapi füzetesének 16-od részét veszti el, a ki pedig egészen ki marad, még egyszer annyit.« — Egy 1833. xevtizedx 1835 szept. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 27-én érvénybe lépett budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színtársulati törvénykönyv a próbákra vonatkozólag a következő utasítást közli: »A Rendelő által hirdetett próbákra minden tag megjelenni tartozik, ha pedig valami előre nem látott különös esetben az Igazgatóság maga rendelését írásban fogná a tagokkal közölni, azt minden tag a vele közölt hirdetés elismerésére aláírni köteles«... (6. paragrafus;.) »A ki próbán vigyázatlansága miatt jelenéséről elkésik, de egyébiránt a próbán fent van, fizet 20 váltó krt, aki próbáról elmaradt, hogy utánna küldeni v. a próbával reá várakozni kellessék, fizet mindannyiszor 1 frtot, aki pedig a próbáról végképpen elmarad, betegség v. más fontos esetekben a rendelés felmentheti a tagot a próbáról, de akkor a megtörténhető hiányról kezeskedni tartozik.« (7. paragrafus.) — Szükség volt mindenkor ilyen szigorú törvényt hozni, mert a színészek közül sokan könnyedén fogták fel kötelezettségeiket. Az első színtársulat háromféle próbát ismert: 1. »Olvasó próba«, melyen minden játszó tag köteles volt megjelenni; 2. »játékpróba«, amidőn a kárpitokat állították elő és 3. »főpróba«, melyen minden szereplő »roll nélkül« tartozott kiállani. (Más néven »mutatványi próbá«-nak is hívták.) A színházi próbák különfélék. Ilyenek: balletpróba, díszletpróba, énekkari próba, olvasó-, rendelkező-, emlépróba, ezt követi a főpróba; van jelmezes próba is, együttes - zongorapróba, máskép: ensemble, instrukció-, javító-, részletes, statiszta-, tánc- és világítási próbák ; ezen próbák azért szükségesek, hogy a bemutatásra kerülő színmű a legtökéletesebb benyomást keltse. A német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészek az első próbát megelőzőleg ú. n. »megbeszélő«-próbát is tartanak, amit újabban egynémely modern magyar rendező is meghonosított. A zenekar is tart megfelelő számú próbát, ahol a karmester diszponál. (Az egyes próbákról lásd részletesen a megfelelő címszó alatt. V. ö.: Éjjeli főpróba. Éjjeli próba. Emlékpróba. Főpróba. Házifőpróba. Húzópróba. Javítópróba, Mutatványi próba. Nyilvános főpróba. Részletes próba. Sajtó főpróba. Ülőpróba. Zárt főpróba.) szin_III.0590.pdf III

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Próbák - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0590.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0590.png

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30351.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

Próbák

Szócikk: Próbák A színész nappali elfoglaltsága a próbákban nyilvánul. A »próba« a latin probare szóból jutott át a magyar színészek szótárába. Jelenti a nézegetést, vizsgálást, kísérletezést. Az első magyar színészek e szóval még nem éltek, ők a próbát »közgyakorlat«-nak nevezték, de már 1793-tól hivatalosan is szerepel a »próba« szó. Ez időben már törvényt is készítettek a színészek számára, melynek 9. pontja a próbákra is vonatkozik, melyből a következő rendelkezést idézzük: »Senki se merészellyen a ki rendeltt próbáról el maradni, vagy későn jönni. A kinek késedelme miatt a próba folyvást nem mehet, holnapi füzetesének 16-od részét veszti el, a ki pedig egészen ki marad, még egyszer annyit.« — Egy 1833. szept. 27-én érvénybe lépett budai színtársulati törvénykönyv a próbákra vonatkozólag a következő utasítást közli: »A Rendelő által hirdetett próbákra minden tag megjelenni tartozik, ha pedig valami előre nem látott különös esetben az Igazgatóság maga rendelését írásban fogná a tagokkal közölni, azt minden tag a vele közölt hirdetés elismerésére aláírni köteles«... (6. paragrafus;.) »A ki próbán vigyázatlansága miatt jelenéséről elkésik, de egyébiránt a próbán fent van, fizet 20 váltó krt, aki próbáról elmaradt, hogy utánna küldeni v. a próbával reá várakozni kellessék, fizet mindannyiszor 1 frtot, aki pedig a próbáról végképpen elmarad, betegség v. más fontos esetekben a rendelés felmentheti a tagot a próbáról, de akkor a megtörténhető hiányról kezeskedni tartozik.« (7. paragrafus.) — Szükség volt mindenkor ilyen szigorú törvényt hozni, mert a színészek közül sokan könnyedén fogták fel kötelezettségeiket. Az első színtársulat háromféle próbát ismert: 1. »Olvasó próba«, melyen minden játszó tag köteles volt megjelenni; 2. »játékpróba«, amidőn a kárpitokat állították elő és 3. »főpróba«, melyen minden szereplő »roll nélkül« tartozott kiállani. (Más néven »mutatványi próbá«-nak is hívták.) A színházi próbák különfélék. Ilyenek: balletpróba, díszletpróba, énekkari próba, olvasó-, rendelkező-, emlépróba, ezt követi a főpróba; van jelmezes próba is, együttes - zongorapróba, máskép: ensemble, instrukció-, javító-, részletes, statiszta-, tánc- és világítási próbák ; ezen próbák azért szükségesek, hogy a bemutatásra kerülő színmű a legtökéletesebb benyomást keltse. A német színészek az első próbát megelőzőleg ú. n. »megbeszélő«-próbát is tartanak, amit újabban egynémely modern magyar rendező is meghonosított. A zenekar is tart megfelelő számú próbát, ahol a karmester diszponál. (Az egyes próbákról lásd részletesen a megfelelő címszó alatt. V. ö.: Éjjeli főpróba. Éjjeli próba. Emlékpróba. Főpróba. Házifőpróba. Húzópróba. Javítópróba, Mutatványi próba. Nyilvános főpróba. Részletes próba. Sajtó főpróba. Ülőpróba. Zárt főpróba.) szin_III.0590.pdf III