Címszó: Prológus - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0591.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0591.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30358.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Prológus

Szócikk: Prológus (gör.) (nyelv) (információ)  A görög (nemzetiség) (információ)  drámának a helyzet felől tájékoztató, de már a drámai cselekményhez tartozó bevezetése, Aischylosnál (személy) (információ)  és Sophoklesnél. (személy) (információ)  Írt ilyet Shakespeare (személy) (információ)  is, pl. a »Romeo és Júliá«-hoz. (cím) (információ)  Sőt az opera műfaja is átvette; épen a »Romeo és Júlia« (cím) (információ)  zeneköltője, Gounod, (személy) aki felhők közt éneklő kar szájába adja a prológot; Leoncavallo (személy) (információ)  pedig a »Bajazzók« (cím) (információ)  c. operájának egyik hősét állítja a függöny elé a prológot énekelni. Manapság főleg színliázavatáskor (többszemélyes nagy jelenet alakjában is), évfordulók, vagy más ünnep alkalmából szoktak prológust bevezetni. (V. ö. Beköszöntő. Előjáték.. Előversengés.) A régi magyar színészet idején a P. annyi, mint »beköszöntő beszéde (»Magyar Kurir«, (intézmény) (információ)  1819. (időpont) I. kötet, 297. oldal). szin_III.0591.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Prológus címszóvég 30358 Szócikk: Prológus (gör.) ynyelvy görög ynyelvy gör. ynyelvy görög ynyelvy ynyelvy gör. ynyelvy ykodvegy A görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy drámának a helyzet felől tájékoztató, de már a drámai cselekményhez tartozó bevezetése, Aischylosnál yszemelynevy aischylos yszemelynevy Aischylos yszemelynevy aischylos yszemelynevy yszemelynevy Aischylos yszemelynevy ykodvegy és Sophoklesnél. yszemelynevy sophokles yszemelynevy Sophokles yszemelynevy sophokles yszemelynevy yszemelynevy Sophokles yszemelynevy ykodvegy Írt ilyet Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy is, pl. a »Romeo és Júliá«-hoz. ycimy romeo és júlia ycimy Romeo és Júliá ycimy romeo ycimy és ycimy júlia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Júliá ycimy ykodvegy Sőt az opera műfaja is átvette; épen a »Romeo és Júlia« ycimy romeo és júlia ycimy Romeo és Júlia ycimy romeo ycimy és ycimy júlia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Júlia ycimy ykodvegy zeneköltője, Gounod, yszemelynevy gounod yszemelynevy Gounod yszemelynevy gounod yszemelynevy yszemelynevy Gounod yszemelynevy ykodvegy aki felhők közt éneklő kar szájába adja a prológot; Leoncavallo yszemelynevy leoncavallo yszemelynevy Leoncavallo yszemelynevy leoncavallo yszemelynevy yszemelynevy Leoncavallo yszemelynevy ykodvegy pedig a »Bajazzók« ycimy bajazzók ycimy Bajazzók ycimy bajazzók ycimy ycimy Bajazzók ycimy ykodvegy c. operájának egyik hősét állítja a függöny elé a prológot énekelni. Manapság főleg színliázavatáskor (többszemélyes nagy jelenet alakjában is), évfordulók, vagy más ünnep alkalmából szoktak prológust bevezetni. (V. ö. Beköszöntő. Előjáték.. Előversengés.) A régi magyar színészet idején a P. annyi, mint »beköszöntő beszéde (»Magyar Kurir«, yintezmenyy magyar kurir yintezmenyy Magyar K yintezmenyy magyar yintezmenyy kurir yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy 1819. I. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 kötet, 297. oldal). szin_III.0591.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Prológus - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0591.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0591.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30358.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Prológus

Szócikk: Prológus (gör.) A görög drámának a helyzet felől tájékoztató, de már a drámai cselekményhez tartozó bevezetése, Aischylosnál és Sophoklesnél. Írt ilyet Shakespeare is, pl. a »Romeo és Júliá«-hoz. Sőt az opera műfaja is átvette; épen a »Romeo és Júlia« zeneköltője, Gounod, aki felhők közt éneklő kar szájába adja a prológot; Leoncavallo pedig a »Bajazzók« c. operájának egyik hősét állítja a függöny elé a prológot énekelni. Manapság főleg színliázavatáskor (többszemélyes nagy jelenet alakjában is), évfordulók, vagy más ünnep alkalmából szoktak prológust bevezetni. (V. ö. Beköszöntő. Előjáték.. Előversengés.) A régi magyar színészet idején a P. annyi, mint »beköszöntő beszéde (»Magyar Kurir«, 1819. I. kötet, 297. oldal). szin_III.0591.pdf III