Címszó: Rachel Felix Elisa - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1821

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0003.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0003.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30377.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Rachel Felix Elisa

Szócikk: Rachel Felix Elisa világhírű fr. (nemzetiség) (információ)  tragika, sz. 1821. (születés éve) febr. 28-án, Mumpfban (ország) (Svájc, (ország) Aargau kanton), (ország) megh. 1858. jan. 3-án, Toulon (ország) mellett, egy caneti (ország) nyaralóban. — Az apja: Félix, házaló zsidó volt. Anyja: Ester Haya. (személy) Tehetségét Charon, (személy) a párizsi (ország) egyházi zenefőiskola igazgatója fedezte fel. A kis leányt ő iratta be a Théátre Francais (intézmény) (információ)  színészének: Pagnon St.-Aulaire (személy) szavalóiskolájába. A legtöbb híres komikus: tragikus hős szeretett volna lenni ifjúkorában. Rachelnél (személy) (információ)  megfordítva történt: őt a komédia vonzotta jobban. 1836. (időpont) október 26-án lépett fel először, egy iskolai előadáson. A »Philosophe marié« (cím) című vígjátékban, játszotta Hermione (szerep) s a szubrett szerepét. Az előadást végignézte Bédel, (személy) a Théátre Francais (intézmény) (információ)  pénztárosa s Bédel (személy) urat annyira elragadta a tizenhat esztendős kis színésznő játéka, hogy rohant az igazgatójáért, Joustin de Lassalle-ért, (személy) aki már másnap elhelyezte Rachelt (személy) (információ)  a Conservatoire-on. (intézmény) Még két évig kellett küzdenie. 1838. (időpont) június 12-én azonban, amikor először jelent meg a Théátre Francais (intézmény) (információ)  deszkáin, klasszikus tragédiában, tehetségének ellenállhatatlan varázsa egyszerre meghódította a közönséget s a közönségen keresztül egész Franciaországot. (ország) Egy csapásra ő lett a nemzet legnagyobb, legelső színésznője. Húsz éves korában, a Théatre Francais (intézmény) hatvanezer frank jövedelmet biztosított számára és három hónap szabadságot a szezonban. 1848-ban (időpont) a Théatre Francais (intézmény) színpadán Rachel (személy) (információ)  személyesítette Franciaország (ország) Géniuszát s szavalta a Marseillaiset. (cím) (információ)  Hasonlíthatatlannak tartották, egyetlenegynek, utolérhetetlennek a régi francia (nemzetiség) (információ)  tragédiában. Corneille, (személy) (információ)  Racine (személy) (információ)  és Voltaire (személy) heroinéinak legtökéletesebb megjelenítőjét látták benne. Tündöklő jelenség volt s noha deklamált ő is: pátosza igazi volt. Az egész világ, Amerika (ország) csakúgy, mint Európa (ország) meghódolt genie-je előtt. Szívéért a világ legelső gavallérjai versengtek; amikor meghalt, több birtok, palota s kétmillió frank maradt utána. Nálunk az első fellépte 1851. (időpont) szept. 5-én volt a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  »Az özvegy férj« (cím) és »Les Horaces«-ben; (cím) a második fellépte a »Phaedra«-ban, (cím) azután a »Lecouvreur Adrienne«-ben, (cím) (információ)  végül a »Stuart Máriá«-ban (cím) (információ)  és »Angelo«-ban (cím) volt. (Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy az első estén a jövedelem 1956 frt, a másodikon 1767 (időpont) frt, a harmadikon 2446 frt volt, míg a negyedik előadás jövedleknje a 2000 írtnál valamivel kevesebb volt.) szin_IV.0003.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Rachel Felix Elisa címszóvég 30377 Szócikk: Rachel Felix Elisa világhírű fr. ynemzetisegy francia ynemzetisegy fr. ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy fr. ynemzetisegy ykodvegy tragika, sz. 1821. febr. xtalanevtizedx 1835 28-án, Mumpfban ytelepulesy mumpf ytelepulesy Mumpf yorszagy Svájc ykodvegy (Svájc, ytelepulesy svájc ytelepulesy Svájc yorszagy Svájc ykodvegy Aargau kanton), ytelepulesy aargau kanton ytelepulesy Aargau kanton yorszagy Svájc ykodvegy megh. 1858. jan. 3-án, Toulon ytelepulesy toulon ytelepulesy Toulon yorszagy Franciaország ykodvegy mellett, egy caneti ytelepulesy canet ytelepulesy canet yorszagy Franciaország ykodvegy nyaralóban. — Az apja: Félix, házaló zsidó volt. Anyja: Ester Haya. yszemelynevy ester haya yszemelynevy Ester Haya yszemelynevy ester yszemelynevy haya yszemelynevy yszemelynevy Ester yszemelynevy Haya yszemelynevy ykodvegy Tehetségét Charon, yszemelynevy charon yszemelynevy Charon yszemelynevy charon yszemelynevy yszemelynevy Charon yszemelynevy ykodvegy a párizsi ytelepulesy párizs ytelepulesy párizs yorszagy Franciaország ykodvegy egyházi zenefőiskola igazgatója fedezte fel. A kis leányt ő iratta be a Théátre Francais yintezmenyy théátre francais yintezmenyy Théátre yintezmenyy théátre yintezmenyy francais yintezmenyy yintezmenyy Théátre yintezmenyy ykodvegy színészének: Pagnon St.-Aulaire yszemelynevy pagnon st.-aulaire yszemelynevy Pagnon St.-Aulaire yszemelynevy pagnon yszemelynevy st.-aulaire yszemelynevy yszemelynevy Pagnon yszemelynevy St.-Aulaire yszemelynevy ykodvegy szavalóiskolájába. A legtöbb híres komikus: tragikus hős szeretett volna lenni ifjúkorában. Rachelnél yszemelynevy rachel yszemelynevy Rachel yszemelynevy rachel yszemelynevy yszemelynevy Rachel yszemelynevy ykodvegy megfordítva történt: őt a komédia vonzotta jobban. 1836. xevtizedx 1835 október 26-án lépett fel először, egy iskolai előadáson. A »Philosophe marié« ycimy philosophe marie ycimy Philosophe marié ycimy philosophe ycimy marie ycimy ycimy Philosophe ycimy marié ycimy ykodvegy című vígjátékban, játszotta Hermione yszerepy hermione yszerepy Hermione yszerepy hermione yszerepy yszerepy Hermione yszerepy ykodvegy s a szubrett szerepét. Az előadást végignézte Bédel, yszemelynevy bédel yszemelynevy Bédel yszemelynevy bédel yszemelynevy yszemelynevy Bédel yszemelynevy ykodvegy a Théátre Francais yintezmenyy théátre francais yintezmenyy Théátre yintezmenyy théátre yintezmenyy francais yintezmenyy yintezmenyy Théátre yintezmenyy ykodvegy pénztárosa s Bédel yszemelynevy bédel yszemelynevy Bédel yszemelynevy bédel yszemelynevy yszemelynevy Bédel yszemelynevy ykodvegy urat annyira elragadta a tizenhat esztendős kis színésznő játéka, hogy rohant az igazgatójáért, Joustin de Lassalle-ért, yszemelynevy joustin de lassalle yszemelynevy Joustin de Lassalle yszemelynevy joustin yszemelynevy de yszemelynevy lassalle yszemelynevy yszemelynevy Joustin yszemelynevy de yszemelynevy Lassalle ysz aki már másnap elhelyezte Rachelt yszemelynevy rachel yszemelynevy Rachel yszemelynevy rachel yszemelynevy yszemelynevy Rachel yszemelynevy ykodvegy a Conservatoire-on. yintezmenyy conservatoire yintezmenyy Conserva yintezmenyy conservatoire yintezmenyy yintezmenyy Conserva yintezmenyy ykodvegy Még két évig kellett küzdenie. 1838. június xtalanevtizedx 1845 12-én azonban, amikor először jelent meg a Théátre Francais yintezmenyy théátre francais yintezmenyy Théátre yintezmenyy théátre yintezmenyy francais yintezmenyy yintezmenyy Théátre yintezmenyy ykodvegy deszkáin, klasszikus tragédiában, tehetségének ellenállhatatlan varázsa egyszerre meghódította a közönséget s a közönségen keresztül egész Franciaországot. ytelepulesy franciaország ytelepulesy Franciaország yorszagy Franciaország ykodvegy Egy csapásra ő lett a nemzet legnagyobb, legelső színésznője. Húsz éves korában, a Théatre Francais yintezmenyy théatre francais yintezmenyy Théatre yintezmenyy théatre yintezmenyy francais yintezmenyy yintezmenyy Théatre yintezmenyy ykodvegy hatvanezer frank jövedelmet biztosított számára és három hónap szabadságot a szezonban. 1848-ban xevtizedx 1845 a xtalanevtizedx 1855 Théatre Francais yintezmenyy théatre francais yintezmenyy Théatre yintezmenyy théatre yintezmenyy francais yintezmenyy yintezmenyy Théatre yintezmenyy ykodvegy színpadán Rachel yszemelynevy rachel yszemelynevy Rachel yszemelynevy rachel yszemelynevy yszemelynevy Rachel yszemelynevy ykodvegy személyesítette Franciaország ytelepulesy franciaország ytelepulesy Franciaország yorszagy Franciaország ykodvegy Géniuszát s szavalta a Marseillaiset. ycimy marseillaise ycimy Marseillaise ycimy marseillaise ycimy ycimy Marseillaise ycimy ykodvegy Hasonlíthatatlannak tartották, egyetlenegynek, utolérhetetlennek a régi francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy tragédiában. Corneille, yszemelynevy corneille yszemelynevy Corneille yszemelynevy corneille yszemelynevy yszemelynevy Corneille yszemelynevy ykodvegy Racine yszemelynevy racine yszemelynevy Racine yszemelynevy racine yszemelynevy yszemelynevy Racine yszemelynevy ykodvegy és Voltaire yszemelynevy voltaire yszemelynevy Voltaire yszemelynevy voltaire yszemelynevy yszemelynevy Voltaire yszemelynevy ykodvegy heroinéinak legtökéletesebb megjelenítőjét látták benne. Tündöklő jelenség volt s noha deklamált ő is: pátosza igazi volt. Az egész világ, Amerika ytelepulesy amerika ytelepulesy Amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy csakúgy, mint Európa ytelepulesy európa ytelepulesy Európa yorszagy Európa ykodvegy meghódolt genie-je előtt. Szívéért a világ legelső gavallérjai versengtek; amikor meghalt, több birtok, palota s kétmillió frank maradt utána. Nálunk az első fellépte 1851. xevtizedx 1855 szept. 5-én volt a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Az özvegy férj« ycimy az özvegy férj ycimy Az özvegy férj ycimy az ycimy özvegy ycimy férj ycimy ycimy Az ycimy özvegy ycimy férj ycimy ykodvegy és »Les Horaces«-ben; ycimy les horaces ycimy Les Horaces ycimy les ycimy horaces ycimy ycimy Les ycimy Horaces ycimy ykodvegy a második fellépte a »Phaedra«-ban, ycimy phaedra ycimy Phaedra ycimy phaedra ycimy ycimy Phaedra ycimy ykodvegy azután a »Lecouvreur Adrienne«-ben, ycimy lecouvreur adrienne ycimy Lecouvreur Adrienne ycimy lecouvreur ycimy adrienne ycimy ycimy Lecouvreur ycimy Adrienne ycimy ykodvegy végül a »Stuart Máriá«-ban ycimy stuart mária ycimy Stuart Máriá ycimy stuart ycimy mária ycimy ycimy Stuart ycimy Máriá ycimy ykodvegy és »Angelo«-ban ycimy angelo ycimy Angelo ycimy angelo ycimy ycimy Angelo ycimy ykodvegy volt. (Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy az első estén a jövedelem 1956 frt, a másodikon 1767 xevtizedx 1765 frt, xtalanevtizedx 1775 xtalanevtizedx 1785 a harmadikon 2446 frt volt, míg a negyedik előadás jövedleknje a 2000 írtnál valamivel kevesebb volt.) szin_IV.0003.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Rachel Felix Elisa - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1821

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0003.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0003.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30377.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Rachel Felix Elisa

Szócikk: Rachel Felix Elisa világhírű fr. tragika, sz. 1821. febr. 28-án, Mumpfban (Svájc, Aargau kanton), megh. 1858. jan. 3-án, Toulon mellett, egy caneti nyaralóban. — Az apja: Félix, házaló zsidó volt. Anyja: Ester Haya. Tehetségét Charon, a párizsi egyházi zenefőiskola igazgatója fedezte fel. A kis leányt ő iratta be a Théátre Francais színészének: Pagnon St.-Aulaire szavalóiskolájába. A legtöbb híres komikus: tragikus hős szeretett volna lenni ifjúkorában. Rachelnél megfordítva történt: őt a komédia vonzotta jobban. 1836. október 26-án lépett fel először, egy iskolai előadáson. A »Philosophe marié« című vígjátékban, játszotta Hermione s a szubrett szerepét. Az előadást végignézte Bédel, a Théátre Francais pénztárosa s Bédel urat annyira elragadta a tizenhat esztendős kis színésznő játéka, hogy rohant az igazgatójáért, Joustin de Lassalle-ért, aki már másnap elhelyezte Rachelt a Conservatoire-on. Még két évig kellett küzdenie. 1838. június 12-én azonban, amikor először jelent meg a Théátre Francais deszkáin, klasszikus tragédiában, tehetségének ellenállhatatlan varázsa egyszerre meghódította a közönséget s a közönségen keresztül egész Franciaországot. Egy csapásra ő lett a nemzet legnagyobb, legelső színésznője. Húsz éves korában, a Théatre Francais hatvanezer frank jövedelmet biztosított számára és három hónap szabadságot a szezonban. 1848-ban a Théatre Francais színpadán Rachel személyesítette Franciaország Géniuszát s szavalta a Marseillaiset. Hasonlíthatatlannak tartották, egyetlenegynek, utolérhetetlennek a régi francia tragédiában. Corneille, Racine és Voltaire heroinéinak legtökéletesebb megjelenítőjét látták benne. Tündöklő jelenség volt s noha deklamált ő is: pátosza igazi volt. Az egész világ, Amerika csakúgy, mint Európa meghódolt genie-je előtt. Szívéért a világ legelső gavallérjai versengtek; amikor meghalt, több birtok, palota s kétmillió frank maradt utána. Nálunk az első fellépte 1851. szept. 5-én volt a Nemzeti Színházban, »Az özvegy férj« és »Les Horaces«-ben; a második fellépte a »Phaedra«-ban, azután a »Lecouvreur Adrienne«-ben, végül a »Stuart Máriá«-ban és »Angelo«-ban volt. (Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy az első estén a jövedelem 1956 frt, a másodikon 1767 frt, a harmadikon 2446 frt volt, míg a negyedik előadás jövedleknje a 2000 írtnál valamivel kevesebb volt.) szin_IV.0003.pdf IV