Címszó: Radó József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1894

SZULETESIEVTIZED 1895

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0013.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0013.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30406.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Radó József

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530403.htm

 

Szócikk: Radó József zeneszerző, sz. 1894-ben, (születés éve) Nagyváradon. (megye) Tanulmányait részint Nagyváradon, (megye) a premontrei gimnáziumban, (intézmény) részint Budapesten, (Budapest) a Vass-utcai felsőkereskedelmi iskolában végezte. Már gyermekkorában kibontakozott zeneszerzői tehetsége, amennyiben 13 éves korában (mint IV. gimn. oszt. tanuló) édes atyja halálára komponálta »Ábránd« (cím) (információ)  címen első nagyobb zenei művét, mely Nagyváradon (megye) jelent meg. Egy ideig előadó volt és műdalokat szerzett, melyek több színpadon és ünnepi est keretében stb. szerepeltet. Több zeneszáma jelent meg, így többek között: »Feledjük el!...«, (cím) »Mit ér nékem már az élet«, (cím) »Violaszál, violaszál... !«, (cím) »Sötét bánat szállt szívemre«, (cím) (információ)  »Szerettem egy rózsát« (cím) stb. Ez azonban nem elégítette ki a szerző ambícióját, ki úgy érezte, hogy tehetsége többre predesztinálja. Így robbant ki óriási sikerrel (1925. (időpont) máj. 20.) a Király Színház (intézmény) (információ)  színpadán első egész estét betöltő zenei munkája, az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb operett-sikere, a »Régi jó Budapest!«t (cím) (Budapest) mely az akkor válsággal küzdő Unió-színházakat (intézmény) mentette meg az összeomlástól. (Szövegét Szilágyi László (személy) (információ)  írta, ment 1925—26-ban (időpont) 130- szor). A Rádió közvetítette több kisebb rádió-daljátékát (pld. A Práter, (cím) Széchy Mária, (cím) Aranykalitka (cím) stb.) és zenei estjét, majd következett nagy zenei sikerrel szintén a Király Színházban (intézmény) (információ)  a »Pesti család« (cím) (információ)  c. operettje. (Szövegét Szenes Béla (személy) (információ)  »Gazdag lány« (cím) (információ)  c. vígjátékából írták Stella Adorján (személy) (információ)  és Szilágyi László, (személy) (információ)  bem. 1929. (időpont) szept. 5.). »Lord Rothermere azt üzente!...« (cím) címen megjelent nemzeti dalát a szerző hazánk nagy barátjának, Rothermere lordnak (személy) ajánlotta fel, ki az alanti meleg köszönő és elismerő sorokkal fogadta el és dedikálta: »Kedves Radó (személy) (információ)  Úr! Köszönetet mondok Önnek azokért a szép gondolatokért, melyeket a nekem dedikált Rothermere-indulóban életre keltett. Igaz tisztelettel: Rothermere (személy) s. k.« — Egyéb műve: »A meztelen Pest«, (cím) (Budapest) énekes táncos-revű 12 képben. Szövegét írta: Feld Mátyás, (személy) (információ)  verseit: Harmath Imre. (személy) (információ)  (Zenéjét Lajtai Lajos (személy) (információ)  is szerzette.) Bem. 1925. (időpont) jún. 27. Budapesti Színház. (intézmény) (információ)  szin_IV.0013.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Radó József címszóvég 30406 Szócikk: Radó József zeneszerző, sz. 1894-ben, Nagyváradon. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Tanulmányait részint Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy a premontrei gimnáziumban, yintezmenyy premontrei gimnázium yintezmenyy premontr yintezmenyy premontrei yintezmenyy gimnázium yintezmenyy yintezmenyy premontr yintezmenyy ykodvegy részint Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Vass-utcai felsőkereskedelmi iskolában végezte. Már gyermekkorában kibontakozott zeneszerzői tehetsége, amennyiben 13 éves korában (mint IV. gimn. oszt. tanuló) édes atyja halálára komponálta »Ábránd« ycimy ábránd ycimy Ábránd ycimy ábránd ycimy ycimy Ábránd ycimy ykodvegy címen első nagyobb zenei művét, mely Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy jelent meg. Egy ideig előadó volt és műdalokat szerzett, melyek több színpadon és ünnepi est keretében stb. szerepeltet. Több zeneszáma jelent meg, így többek között: »Feledjük el!...«, ycimy feledjük el!... ycimy Feledjük el!... ycimy feledjük ycimy el!... ycimy ycimy Feledjük ycimy el!... ycimy ykodvegy »Mit ér nékem már az élet«, ycimy mit ér nékem már az élet ycimy Mit ér nékem már az élet ycimy mit ycimy ér ycimy nékem ycimy már ycimy az ycimy élet ycimy ycimy Mit ycimy ér ycimy nékem ycimy már ycimy az ycimy élet ycimy ykod »Violaszál, violaszál... !«, ycimy violaszál, violaszál... ! ycimy Violaszál, violaszál... ! ycimy violaszál, ycimy violaszál... ycimy ! ycimy ycimy Violaszál, ycimy violaszál... ycimy ! ycimy ykodvegy »Sötét bánat szállt szívemre«, ycimy sötét bánat szállt szívemre ycimy Sötét bánat szállt szívemre ycimy sötét ycimy bánat ycimy szállt ycimy szívemre ycimy ycimy Sötét ycimy bánat ycimy szállt ycimy szívemre ycimy ykodvegy »Szerettem egy rózsát« ycimy szerettem egy rózsát ycimy Szerettem egy rózsát ycimy szerettem ycimy egy ycimy rózsát ycimy ycimy Szerettem ycimy egy ycimy rózsát ycimy ykodvegy stb. Ez azonban nem elégítette ki a szerző ambícióját, ki úgy érezte, hogy tehetsége többre predesztinálja. Így robbant ki óriási sikerrel (1925. xevtizedx 1925 máj. 20.) a Király Színház yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy színpadán első egész estét betöltő zenei munkája, az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb operett-sikere, a »Régi jó Budapest!«t Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ycimy régi jó budapest! ycimy Régi jó Budapest! ycimy régi ycimy jó ycimy budapest! ycimy ycimy Régi ycimy jó ycimy Budapest! ycimy ykodvegy mely az akkor válsággal küzdő Unió-színházakat yintezmenyy unió-színházak yintezmenyy Unió-szí yintezmenyy unió-színházak yintezmenyy yintezmenyy Unió-szí yintezmenyy ykodvegy mentette meg az összeomlástól. (Szövegét Szilágyi László yszemelynevy szilágyi lászló yszemelynevy Szilágyi László yszemelynevy szilágyi yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy írta, ment 1925—26-ban 130- szor). A Rádió közvetítette több kisebb rádió-daljátékát (pld. A Práter, ycimy a práter ycimy A Práter ycimy a ycimy práter ycimy ycimy A ycimy Práter ycimy ykodvegy Széchy Mária, ycimy széchy mária ycimy Széchy Mária ycimy széchy ycimy mária ycimy ycimy Széchy ycimy Mária ycimy ykodvegy Aranykalitka ycimy aranykalitka ycimy Aranykalitka ycimy aranykalitka ycimy ycimy Aranykalitka ycimy ykodvegy stb.) és zenei estjét, majd következett nagy zenei sikerrel szintén a Király Színházban yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy a »Pesti család« ycimy pesti család ycimy Pesti család ycimy pesti ycimy család ycimy ycimy Pesti ycimy család ycimy ykodvegy c. operettje. (Szövegét Szenes Béla yszemelynevy szenes béla yszemelynevy Szenes Béla yszemelynevy szenes yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Szenes yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy »Gazdag lány« ycimy gazdag lány ycimy Gazdag lány ycimy gazdag ycimy lány ycimy ycimy Gazdag ycimy lány ycimy ykodvegy c. vígjátékából írták Stella Adorján yszemelynevy stella adorján yszemelynevy Stella Adorján yszemelynevy stella yszemelynevy adorján yszemelynevy yszemelynevy Stella yszemelynevy Adorján yszemelynevy ykodvegy és Szilágyi László, yszemelynevy szilágyi lászló yszemelynevy Szilágyi László yszemelynevy szilágyi yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy bem. 1929. szept. 5.). »Lord Rothermere azt üzente!...« ycimy lord rothermere azt üzente!... ycimy Lord Rothermere azt üzente!... ycimy lord ycimy rothermere ycimy azt ycimy üzente!... ycimy ycimy Lord ycimy Rothermere ycimy azt ycimy üzente!... ycimy ykod címen megjelent nemzeti dalát a szerző hazánk nagy barátjának, Rothermere lordnak yszemelynevy rothermere lord yszemelynevy Rothermere lord yszemelynevy rothermere yszemelynevy lord yszemelynevy yszemelynevy Rothermere yszemelynevy lord yszemelynevy ykodvegy ajánlotta fel, ki az alanti meleg köszönő és elismerő sorokkal fogadta el és dedikálta: »Kedves Radó yszemelynevy radó yszemelynevy Radó yszemelynevy radó yszemelynevy yszemelynevy Radó yszemelynevy ykodvegy Úr! Köszönetet mondok Önnek azokért a szép gondolatokért, melyeket a nekem dedikált Rothermere-indulóban életre keltett. Igaz tisztelettel: Rothermere yszemelynevy rothermere yszemelynevy Rothermere yszemelynevy rothermere yszemelynevy yszemelynevy Rothermere yszemelynevy ykodvegy s. k.« — Egyéb műve: »A meztelen Pest«, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ycimy a meztelen pest ycimy A meztelen Pest ycimy a ycimy meztelen ycimy pest ycimy ycimy A ycimy meztelen ycimy Pest ycimy ykodvegy énekes táncos-revű 12 képben. Szövegét írta: Feld Mátyás, yszemelynevy feld mátyás yszemelynevy Feld Mátyás yszemelynevy feld yszemelynevy mátyás yszemelynevy yszemelynevy Feld yszemelynevy Mátyás yszemelynevy ykodvegy verseit: Harmath Imre. yszemelynevy harmath imre yszemelynevy Harmath Imre yszemelynevy harmath yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Harmath yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy (Zenéjét Lajtai Lajos yszemelynevy lajtai lajos yszemelynevy Lajtai Lajos yszemelynevy lajtai yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Lajtai yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy is szerzette.) Bem. 1925. jún. xtalanevtizedx 1935 27. Budapesti Színház. yintezmenyy budapesti színház yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy szin_IV.0013.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Radó József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1894

SZULETESIEVTIZED 1895

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0013.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0013.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30406.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Radó József

Szócikk: Radó József zeneszerző, sz. 1894-ben, Nagyváradon. Tanulmányait részint Nagyváradon, a premontrei gimnáziumban, részint Budapesten, a Vass-utcai felsőkereskedelmi iskolában végezte. Már gyermekkorában kibontakozott zeneszerzői tehetsége, amennyiben 13 éves korában (mint IV. gimn. oszt. tanuló) édes atyja halálára komponálta »Ábránd« címen első nagyobb zenei művét, mely Nagyváradon jelent meg. Egy ideig előadó volt és műdalokat szerzett, melyek több színpadon és ünnepi est keretében stb. szerepeltet. Több zeneszáma jelent meg, így többek között: »Feledjük el!...«, »Mit ér nékem már az élet«, »Violaszál, violaszál... !«, »Sötét bánat szállt szívemre«, »Szerettem egy rózsát« stb. Ez azonban nem elégítette ki a szerző ambícióját, ki úgy érezte, hogy tehetsége többre predesztinálja. Így robbant ki óriási sikerrel (1925. máj. 20.) a Király Színház színpadán első egész estét betöltő zenei munkája, az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb operett-sikere, a »Régi jó Budapest!«t mely az akkor válsággal küzdő Unió-színházakat mentette meg az összeomlástól. (Szövegét Szilágyi László írta, ment 1925—26-ban 130- szor). A Rádió közvetítette több kisebb rádió-daljátékát (pld. A Práter, Széchy Mária, Aranykalitka stb.) és zenei estjét, majd következett nagy zenei sikerrel szintén a Király Színházban a »Pesti család« c. operettje. (Szövegét Szenes Béla »Gazdag lány« c. vígjátékából írták Stella Adorján és Szilágyi László, bem. 1929. szept. 5.). »Lord Rothermere azt üzente!...« címen megjelent nemzeti dalát a szerző hazánk nagy barátjának, Rothermere lordnak ajánlotta fel, ki az alanti meleg köszönő és elismerő sorokkal fogadta el és dedikálta: »Kedves Radó Úr! Köszönetet mondok Önnek azokért a szép gondolatokért, melyeket a nekem dedikált Rothermere-indulóban életre keltett. Igaz tisztelettel: Rothermere s. k.« — Egyéb műve: »A meztelen Pest«, énekes táncos-revű 12 képben. Szövegét írta: Feld Mátyás, verseit: Harmath Imre. (Zenéjét Lajtai Lajos is szerzette.) Bem. 1925. jún. 27. Budapesti Színház. szin_IV.0013.pdf IV