Címszó: Radó József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1894
SZULETESIEVTIZED 1895
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0013.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0013.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30406.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Radó
József
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530403.htm
Szócikk: Radó József zeneszerző, sz. 1894-ben, (születés
éve) Nagyváradon. (megye) Tanulmányait
részint Nagyváradon, (megye) a premontrei
gimnáziumban, (intézmény)
részint Budapesten, (Budapest)
a Vass-utcai felsőkereskedelmi iskolában végezte. Már gyermekkorában kibontakozott
zeneszerzői tehetsége, amennyiben 13 éves korában (mint IV. gimn. oszt. tanuló)
édes atyja halálára komponálta »Ábránd« (cím) (információ)
címen első nagyobb zenei művét, mely Nagyváradon
(megye) jelent
meg. Egy ideig előadó volt és műdalokat szerzett, melyek több színpadon és ünnepi
est keretében stb. szerepeltet. Több zeneszáma jelent meg, így többek között: »Feledjük
el!...«, (cím)
»Mit ér nékem már az élet«, (cím) »Violaszál,
violaszál... !«, (cím)
»Sötét bánat szállt szívemre«, (cím) (információ)
»Szerettem egy rózsát« (cím) stb. Ez azonban
nem elégítette ki a szerző ambícióját, ki úgy érezte, hogy tehetsége többre predesztinálja.
Így robbant ki óriási sikerrel (1925. (időpont) máj.
20.) a Király Színház (intézmény)
(információ)
színpadán első egész estét betöltő zenei
munkája, az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb operett-sikere, a »Régi jó Budapest!«t
(cím) (Budapest)
mely az akkor válsággal küzdő Unió-színházakat (intézmény)
mentette meg az összeomlástól. (Szövegét Szilágyi László (személy) (információ)
írta, ment 1925—26-ban (időpont) 130-
szor). A Rádió közvetítette több kisebb rádió-daljátékát (pld. A Práter, (cím) Széchy Mária,
(cím) Aranykalitka
(cím) stb.)
és zenei estjét, majd következett nagy zenei sikerrel szintén a Király Színházban
(intézmény)
(információ)
a »Pesti család« (cím) (információ)
c. operettje. (Szövegét Szenes Béla (személy) (információ)
»Gazdag lány« (cím) (információ)
c. vígjátékából írták Stella Adorján (személy) (információ)
és Szilágyi László, (személy) (információ)
bem. 1929. (időpont) szept.
5.). »Lord Rothermere azt üzente!...« (cím) címen megjelent
nemzeti dalát a szerző hazánk nagy barátjának, Rothermere lordnak (személy) ajánlotta
fel, ki az alanti meleg köszönő és elismerő sorokkal fogadta el és dedikálta: »Kedves
Radó (személy)
(információ)
Úr! Köszönetet mondok Önnek azokért a szép
gondolatokért, melyeket a nekem dedikált Rothermere-indulóban életre keltett. Igaz
tisztelettel: Rothermere (személy) s.
k.« — Egyéb műve: »A meztelen Pest«, (cím) (Budapest)
énekes táncos-revű 12 képben. Szövegét írta: Feld Mátyás, (személy) (információ)
verseit: Harmath Imre. (személy) (információ)
(Zenéjét Lajtai Lajos (személy) (információ)
is szerzette.) Bem. 1925. (időpont) jún.
27. Budapesti Színház. (intézmény)
(információ)
szin_IV.0013.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Radó József címszóvég 30406 Szócikk: Radó
József zeneszerző, sz. 1894-ben, Nagyváradon. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx
1915 ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Tanulmányait
részint Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar
megye ykodvegy a premontrei gimnáziumban, yintezmenyy premontrei gimnázium
yintezmenyy premontr yintezmenyy premontrei yintezmenyy gimnázium yintezmenyy
yintezmenyy premontr yintezmenyy ykodvegy részint Budapesten, Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Vass-utcai felsőkereskedelmi
iskolában végezte. Már gyermekkorában kibontakozott zeneszerzői tehetsége, amennyiben
13 éves korában (mint IV. gimn. oszt. tanuló) édes atyja halálára komponálta »Ábránd«
ycimy ábránd ycimy Ábránd ycimy ábránd ycimy ycimy Ábránd ycimy ykodvegy címen első
nagyobb zenei művét, mely Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy
Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy jelent meg. Egy ideig előadó volt és műdalokat
szerzett, melyek több színpadon és ünnepi est keretében stb. szerepeltet. Több zeneszáma
jelent meg, így többek között: »Feledjük el!...«, ycimy feledjük el!... ycimy
Feledjük el!... ycimy feledjük ycimy el!... ycimy ycimy Feledjük ycimy el!...
ycimy ykodvegy »Mit ér nékem már az élet«, ycimy mit ér nékem már az élet ycimy
Mit ér nékem már az élet ycimy mit ycimy ér ycimy nékem ycimy már ycimy az
ycimy élet ycimy ycimy Mit ycimy ér ycimy nékem ycimy már ycimy az ycimy élet
ycimy ykod »Violaszál, violaszál... !«, ycimy violaszál, violaszál... ! ycimy
Violaszál, violaszál... ! ycimy violaszál, ycimy violaszál... ycimy ! ycimy
ycimy Violaszál, ycimy violaszál... ycimy ! ycimy ykodvegy »Sötét bánat szállt szívemre«,
ycimy sötét bánat szállt szívemre ycimy Sötét bánat szállt szívemre ycimy sötét
ycimy bánat ycimy szállt ycimy szívemre ycimy ycimy Sötét ycimy bánat ycimy
szállt ycimy szívemre ycimy ykodvegy »Szerettem egy rózsát« ycimy szerettem egy
rózsát ycimy Szerettem egy rózsát ycimy szerettem ycimy egy ycimy rózsát ycimy
ycimy Szerettem ycimy egy ycimy rózsát ycimy ykodvegy stb. Ez azonban nem elégítette
ki a szerző ambícióját, ki úgy érezte, hogy tehetsége többre predesztinálja. Így
robbant ki óriási sikerrel (1925. xevtizedx 1925 máj. 20.) a Király Színház yintezmenyy
király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy színpadán első
egész estét betöltő zenei munkája, az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb operett-sikere,
a »Régi jó Budapest!«t Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy ycimy régi jó budapest! ycimy Régi jó Budapest! ycimy régi ycimy jó
ycimy budapest! ycimy ycimy Régi ycimy jó ycimy Budapest! ycimy ykodvegy mely az
akkor válsággal küzdő Unió-színházakat yintezmenyy unió-színházak yintezmenyy
Unió-szí yintezmenyy unió-színházak yintezmenyy yintezmenyy Unió-szí
yintezmenyy ykodvegy mentette meg az összeomlástól. (Szövegét Szilágyi László yszemelynevy
szilágyi lászló yszemelynevy Szilágyi László yszemelynevy szilágyi yszemelynevy
lászló yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy László yszemelynevy
ykodvegy írta, ment 1925—26-ban 130- szor). A Rádió közvetítette több kisebb rádió-daljátékát
(pld. A Práter, ycimy a práter ycimy A Práter ycimy a ycimy práter ycimy ycimy
A ycimy Práter ycimy ykodvegy Széchy Mária, ycimy széchy mária ycimy Széchy
Mária ycimy széchy ycimy mária ycimy ycimy Széchy ycimy Mária ycimy ykodvegy Aranykalitka
ycimy aranykalitka ycimy Aranykalitka ycimy aranykalitka ycimy ycimy
Aranykalitka ycimy ykodvegy stb.) és zenei estjét, majd következett nagy zenei sikerrel
szintén a Király Színházban yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S
yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy a »Pesti család« ycimy pesti család ycimy
Pesti család ycimy pesti ycimy család ycimy ycimy Pesti ycimy család ycimy
ykodvegy c. operettje. (Szövegét Szenes Béla yszemelynevy szenes béla
yszemelynevy Szenes Béla yszemelynevy szenes yszemelynevy béla yszemelynevy
yszemelynevy Szenes yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy »Gazdag lány« ycimy
gazdag lány ycimy Gazdag lány ycimy gazdag ycimy lány ycimy ycimy Gazdag ycimy
lány ycimy ykodvegy c. vígjátékából írták Stella Adorján yszemelynevy stella
adorján yszemelynevy Stella Adorján yszemelynevy stella yszemelynevy adorján
yszemelynevy yszemelynevy Stella yszemelynevy Adorján yszemelynevy ykodvegy és Szilágyi
László, yszemelynevy szilágyi lászló yszemelynevy Szilágyi László yszemelynevy
szilágyi yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy
László yszemelynevy ykodvegy bem. 1929. szept. 5.). »Lord Rothermere azt üzente!...«
ycimy lord rothermere azt üzente!... ycimy Lord Rothermere azt üzente!... ycimy
lord ycimy rothermere ycimy azt ycimy üzente!... ycimy ycimy Lord ycimy
Rothermere ycimy azt ycimy üzente!... ycimy ykod címen megjelent nemzeti dalát a
szerző hazánk nagy barátjának, Rothermere lordnak yszemelynevy rothermere lord
yszemelynevy Rothermere lord yszemelynevy rothermere yszemelynevy lord
yszemelynevy yszemelynevy Rothermere yszemelynevy lord yszemelynevy ykodvegy ajánlotta
fel, ki az alanti meleg köszönő és elismerő sorokkal fogadta el és dedikálta: »Kedves
Radó yszemelynevy radó yszemelynevy Radó yszemelynevy radó yszemelynevy
yszemelynevy Radó yszemelynevy ykodvegy Úr! Köszönetet mondok Önnek azokért a szép
gondolatokért, melyeket a nekem dedikált Rothermere-indulóban életre keltett. Igaz
tisztelettel: Rothermere yszemelynevy rothermere yszemelynevy Rothermere
yszemelynevy rothermere yszemelynevy yszemelynevy Rothermere yszemelynevy
ykodvegy s. k.« — Egyéb műve: »A meztelen Pest«, pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy ycimy a meztelen pest ycimy A meztelen Pest ycimy
a ycimy meztelen ycimy pest ycimy ycimy A ycimy meztelen ycimy Pest ycimy
ykodvegy énekes táncos-revű 12 képben. Szövegét írta: Feld Mátyás, yszemelynevy
feld mátyás yszemelynevy Feld Mátyás yszemelynevy feld yszemelynevy mátyás
yszemelynevy yszemelynevy Feld yszemelynevy Mátyás yszemelynevy ykodvegy verseit:
Harmath Imre. yszemelynevy harmath imre yszemelynevy Harmath Imre yszemelynevy
harmath yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Harmath yszemelynevy Imre
yszemelynevy ykodvegy (Zenéjét Lajtai Lajos yszemelynevy lajtai lajos
yszemelynevy Lajtai Lajos yszemelynevy lajtai yszemelynevy lajos yszemelynevy
yszemelynevy Lajtai yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy is szerzette.) Bem.
1925. jún. xtalanevtizedx 1935 27. Budapesti Színház. yintezmenyy budapesti
színház yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy szin_IV.0013.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Radó József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1894
SZULETESIEVTIZED 1895
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0013.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0013.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30406.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Radó
József
Szócikk: Radó József zeneszerző, sz. 1894-ben, Nagyváradon.
Tanulmányait részint Nagyváradon, a premontrei gimnáziumban, részint Budapesten,
a Vass-utcai felsőkereskedelmi iskolában végezte. Már gyermekkorában kibontakozott
zeneszerzői tehetsége, amennyiben 13 éves korában (mint IV. gimn. oszt. tanuló)
édes atyja halálára komponálta »Ábránd« címen első nagyobb zenei művét, mely Nagyváradon
jelent meg. Egy ideig előadó volt és műdalokat szerzett, melyek több színpadon és
ünnepi est keretében stb. szerepeltet. Több zeneszáma jelent meg, így többek között:
»Feledjük el!...«, »Mit ér nékem már az élet«, »Violaszál, violaszál... !«, »Sötét
bánat szállt szívemre«, »Szerettem egy rózsát« stb. Ez azonban nem elégítette ki
a szerző ambícióját, ki úgy érezte, hogy tehetsége többre predesztinálja. Így robbant
ki óriási sikerrel (1925. máj. 20.) a Király Színház színpadán első egész estét
betöltő zenei munkája, az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb operett-sikere, a »Régi
jó Budapest!«t mely az akkor válsággal küzdő Unió-színházakat mentette meg az összeomlástól.
(Szövegét Szilágyi László írta, ment 1925—26-ban 130- szor). A Rádió közvetítette
több kisebb rádió-daljátékát (pld. A Práter, Széchy Mária, Aranykalitka stb.) és
zenei estjét, majd következett nagy zenei sikerrel szintén a Király Színházban a
»Pesti család« c. operettje. (Szövegét Szenes Béla »Gazdag lány« c. vígjátékából
írták Stella Adorján és Szilágyi László, bem. 1929. szept. 5.). »Lord Rothermere
azt üzente!...« címen megjelent nemzeti dalát a szerző hazánk nagy barátjának, Rothermere
lordnak ajánlotta fel, ki az alanti meleg köszönő és elismerő sorokkal fogadta el
és dedikálta: »Kedves Radó Úr! Köszönetet mondok Önnek azokért a szép gondolatokért,
melyeket a nekem dedikált Rothermere-indulóban életre keltett. Igaz tisztelettel:
Rothermere s. k.« — Egyéb műve: »A meztelen Pest«, énekes táncos-revű 12 képben.
Szövegét írta: Feld Mátyás, verseit: Harmath Imre. (Zenéjét Lajtai Lajos is szerzette.)
Bem. 1925. jún. 27. Budapesti Színház. szin_IV.0013.pdf IV