Címszó: Rákóczi-induló - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
MUCIM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0018.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0018.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30433.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Rákóczi-induló
Szócikk: Rákóczi-induló a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
az 1860-ban (időpont) hazatért
Reményi Ede (személy)
(információ)
közkívánatra, noha tiltva volt, eljátszotta
óriási hatással. Művészibb formában, Berlioz Hector (személy) (információ)
francia (nemzetiség)
(információ)
zeneköltő nagyértékű és rendkívül hatásos
zenekari feldolgozásában, 1846-ban (időpont) a
Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
mutatta be. Petrichevich Horváth Lázár, (személy) a
»Honderű« (intézmény)
szerkesztője, előzetesen betekintett a partitúrába és meglepetve látta, hogy Berlioz
(személy)
(információ)
pianoval jelölte meg az induló zajos bevezetését.
Aggódva a siker érdekében, figyelmeztette Berliozt. (személy) (információ)
Ez azonban mosolyogva mondta, hogy »a cigányok
mindent elrontanak.« A szorongásig megtelt színházban a közönség nagy izgatottsággal
várta az előadást. Már az első hangok fölkeltették az érdeklődést. A cigányok a
Rákóczi - indulót (cím) (információ)
nagy zajjal párosult élénkséggel szokták
kezdeni és ime a zenekar most halkan, a húros hangszerek pengetésével kisért fuvolákkal
kezdte. A fokozat azonban egyre növekedett. A zene hullámzása árként emelkedett,
a hangok egyre tömörebb kifejezést vettek fel, a tömegesen alkalmazott ütőhangszerek
az ágyúkhoz hasonló morajjal váltak ki, s a zenekar most már nekizudulva, eddig
itt teljesen ismeretlen hangerővel töltötte be a színházat, mindenkit magával ragadva.
A hangulat percről-percre emelkedett s Berlioz (személy) (információ)
a tomboló tapsviharra kénytelen volt az előadást
megismételni. Minden oldalról üdvözölték és fényesen ünnepelték. Pesti (Budapest)
tartózkodásáról emlékirataiban rokonszenvesen s hizelgőleg nyilatkozik. Tudvalevő,
hogy Rákóczi-átiratát bevette a »Damnation de Faust« (cím) c. drámai
szimfóniájának első részébe s világszerte ez a rész biztosítja a remekmű szenzációs
hatását; ez a hatalmas mű a M. Kir. Operaházban (intézmény)
1904. (időpont)
márc. 29-én került először előadásra. szin_IV.0018.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Rákóczi-induló címszóvég 30433 Szócikk:
Rákóczi-induló a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy az 1860-ban hazatért Reményi Ede yszemelynevy reményi ede
yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy közkívánatra, noha tiltva
volt, eljátszotta óriási hatással. Művészibb formában, Berlioz Hector yszemelynevy
berlioz hector yszemelynevy Berlioz Hector yszemelynevy berlioz yszemelynevy
hector yszemelynevy yszemelynevy Berlioz yszemelynevy Hector yszemelynevy
ykodvegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy zeneköltő nagyértékű és
rendkívül hatásos zenekari feldolgozásában, 1846-ban xevtizedx 1845 a xtalanevtizedx
1855 xtalanevtizedx 1865 Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy mutatta be. Petrichevich Horváth Lázár,
yszemelynevy petrichevich horváth lázár yszemelynevy Petrichevich Horváth Lázár
yszemelynevy petrichevich yszemelynevy horváth yszemelynevy lázár yszemelynevy
yszemelynevy Petrichevich yszemelynevy Ho a »Honderű« yintezmenyy honderű
yintezmenyy Honderű yintezmenyy honderű yintezmenyy yintezmenyy Honderű yintezmenyy
ykodvegy szerkesztője, előzetesen betekintett a partitúrába és meglepetve látta,
hogy Berlioz yszemelynevy berlioz yszemelynevy Berlioz yszemelynevy berlioz
yszemelynevy yszemelynevy Berlioz yszemelynevy ykodvegy pianoval jelölte meg az
induló zajos bevezetését. Aggódva a siker érdekében, figyelmeztette Berliozt. yszemelynevy
berlioz yszemelynevy Berlioz yszemelynevy berlioz yszemelynevy yszemelynevy
Berlioz yszemelynevy ykodvegy Ez azonban mosolyogva mondta, hogy »a cigányok mindent
elrontanak.« A szorongásig megtelt színházban a közönség nagy izgatottsággal várta
az előadást. Már az első hangok fölkeltették az érdeklődést. A cigányok a Rákóczi
- indulót ycimy rákóczi - induló ycimy Rákóczi - induló ycimy rákóczi ycimy -
ycimy induló ycimy ycimy Rákóczi ycimy - ycimy induló ycimy ykodvegy nagy zajjal
párosult élénkséggel szokták kezdeni és ime a zenekar most halkan, a húros hangszerek
pengetésével kisért fuvolákkal kezdte. A fokozat azonban egyre növekedett. A zene
hullámzása árként emelkedett, a hangok egyre tömörebb kifejezést vettek fel, a tömegesen
alkalmazott ütőhangszerek az ágyúkhoz hasonló morajjal váltak ki, s a zenekar most
már nekizudulva, eddig itt teljesen ismeretlen hangerővel töltötte be a színházat,
mindenkit magával ragadva. A hangulat percről-percre emelkedett s Berlioz yszemelynevy
berlioz yszemelynevy Berlioz yszemelynevy berlioz yszemelynevy yszemelynevy
Berlioz yszemelynevy ykodvegy a tomboló tapsviharra kénytelen volt az előadást megismételni.
Minden oldalról üdvözölték és fényesen ünnepelték. Pesti pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tartózkodásáról emlékirataiban rokonszenvesen
s hizelgőleg nyilatkozik. Tudvalevő, hogy Rákóczi-átiratát bevette a »Damnation
de Faust« ycimy damnation de faust ycimy Damnation de Faust ycimy damnation
ycimy de ycimy faust ycimy ycimy Damnation ycimy de ycimy Faust ycimy ykodvegy c.
drámai szimfóniájának első részébe s világszerte ez a rész biztosítja a remekmű
szenzációs hatását; ez a hatalmas mű a M. Kir. Operaházban yintezmenyy m. kir.
operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy
operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy 1904.
xevtizedx 1905 márc. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 29-én került először
előadásra. szin_IV.0018.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Rákóczi-induló - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
MUCIM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0018.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0018.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30433.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Rákóczi-induló
Szócikk: Rákóczi-induló a Nemzeti Színházban az
1860-ban hazatért Reményi Ede közkívánatra, noha tiltva volt, eljátszotta óriási
hatással. Művészibb formában, Berlioz Hector francia zeneköltő nagyértékű és rendkívül
hatásos zenekari feldolgozásában, 1846-ban a Nemzeti Színház mutatta be. Petrichevich
Horváth Lázár, a »Honderű« szerkesztője, előzetesen betekintett a partitúrába és
meglepetve látta, hogy Berlioz pianoval jelölte meg az induló zajos bevezetését.
Aggódva a siker érdekében, figyelmeztette Berliozt. Ez azonban mosolyogva mondta,
hogy »a cigányok mindent elrontanak.« A szorongásig megtelt színházban a közönség
nagy izgatottsággal várta az előadást. Már az első hangok fölkeltették az érdeklődést.
A cigányok a Rákóczi - indulót nagy zajjal párosult élénkséggel szokták kezdeni
és ime a zenekar most halkan, a húros hangszerek pengetésével kisért fuvolákkal
kezdte. A fokozat azonban egyre növekedett. A zene hullámzása árként emelkedett,
a hangok egyre tömörebb kifejezést vettek fel, a tömegesen alkalmazott ütőhangszerek
az ágyúkhoz hasonló morajjal váltak ki, s a zenekar most már nekizudulva, eddig
itt teljesen ismeretlen hangerővel töltötte be a színházat, mindenkit magával ragadva.
A hangulat percről-percre emelkedett s Berlioz a tomboló tapsviharra kénytelen volt
az előadást megismételni. Minden oldalról üdvözölték és fényesen ünnepelték. Pesti
tartózkodásáról emlékirataiban rokonszenvesen s hizelgőleg nyilatkozik. Tudvalevő,
hogy Rákóczi-átiratát bevette a »Damnation de Faust« c. drámai szimfóniájának első
részébe s világszerte ez a rész biztosítja a remekmű szenzációs hatását; ez a hatalmas
mű a M. Kir. Operaházban 1904. márc. 29-én került először előadásra. szin_IV.0018.pdf
IV
