Címszó: Rákóczi-induló - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

MUCIM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0018.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0018.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30433.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Rákóczi-induló

Szócikk: Rákóczi-induló a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  az 1860-ban (időpont) hazatért Reményi Ede (személy) (információ)  közkívánatra, noha tiltva volt, eljátszotta óriási hatással. Művészibb formában, Berlioz Hector (személy) (információ)  francia (nemzetiség) (információ)  zeneköltő nagyértékű és rendkívül hatásos zenekari feldolgozásában, 1846-ban (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  mutatta be. Petrichevich Horváth Lázár, (személy) a »Honderű« (intézmény) szerkesztője, előzetesen betekintett a partitúrába és meglepetve látta, hogy Berlioz (személy) (információ)  pianoval jelölte meg az induló zajos bevezetését. Aggódva a siker érdekében, figyelmeztette Berliozt. (személy) (információ)  Ez azonban mosolyogva mondta, hogy »a cigányok mindent elrontanak.« A szorongásig megtelt színházban a közönség nagy izgatottsággal várta az előadást. Már az első hangok fölkeltették az érdeklődést. A cigányok a Rákóczi - indulót (cím) (információ)  nagy zajjal párosult élénkséggel szokták kezdeni és ime a zenekar most halkan, a húros hangszerek pengetésével kisért fuvolákkal kezdte. A fokozat azonban egyre növekedett. A zene hullámzása árként emelkedett, a hangok egyre tömörebb kifejezést vettek fel, a tömegesen alkalmazott ütőhangszerek az ágyúkhoz hasonló morajjal váltak ki, s a zenekar most már nekizudulva, eddig itt teljesen ismeretlen hangerővel töltötte be a színházat, mindenkit magával ragadva. A hangulat percről-percre emelkedett s Berlioz (személy) (információ)  a tomboló tapsviharra kénytelen volt az előadást megismételni. Minden oldalról üdvözölték és fényesen ünnepelték. Pesti (Budapest) tartózkodásáról emlékirataiban rokonszenvesen s hizelgőleg nyilatkozik. Tudvalevő, hogy Rákóczi-átiratát bevette a »Damnation de Faust« (cím) c. drámai szimfóniájának első részébe s világszerte ez a rész biztosítja a remekmű szenzációs hatását; ez a hatalmas mű a M. Kir. Operaházban (intézmény) 1904. (időpont) márc. 29-én került először előadásra. szin_IV.0018.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Rákóczi-induló címszóvég 30433 Szócikk: Rákóczi-induló a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az 1860-ban hazatért Reményi Ede yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy közkívánatra, noha tiltva volt, eljátszotta óriási hatással. Művészibb formában, Berlioz Hector yszemelynevy berlioz hector yszemelynevy Berlioz Hector yszemelynevy berlioz yszemelynevy hector yszemelynevy yszemelynevy Berlioz yszemelynevy Hector yszemelynevy ykodvegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy zeneköltő nagyértékű és rendkívül hatásos zenekari feldolgozásában, 1846-ban xevtizedx 1845 a xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy mutatta be. Petrichevich Horváth Lázár, yszemelynevy petrichevich horváth lázár yszemelynevy Petrichevich Horváth Lázár yszemelynevy petrichevich yszemelynevy horváth yszemelynevy lázár yszemelynevy yszemelynevy Petrichevich yszemelynevy Ho a »Honderű« yintezmenyy honderű yintezmenyy Honderű yintezmenyy honderű yintezmenyy yintezmenyy Honderű yintezmenyy ykodvegy szerkesztője, előzetesen betekintett a partitúrába és meglepetve látta, hogy Berlioz yszemelynevy berlioz yszemelynevy Berlioz yszemelynevy berlioz yszemelynevy yszemelynevy Berlioz yszemelynevy ykodvegy pianoval jelölte meg az induló zajos bevezetését. Aggódva a siker érdekében, figyelmeztette Berliozt. yszemelynevy berlioz yszemelynevy Berlioz yszemelynevy berlioz yszemelynevy yszemelynevy Berlioz yszemelynevy ykodvegy Ez azonban mosolyogva mondta, hogy »a cigányok mindent elrontanak.« A szorongásig megtelt színházban a közönség nagy izgatottsággal várta az előadást. Már az első hangok fölkeltették az érdeklődést. A cigányok a Rákóczi - indulót ycimy rákóczi - induló ycimy Rákóczi - induló ycimy rákóczi ycimy - ycimy induló ycimy ycimy Rákóczi ycimy - ycimy induló ycimy ykodvegy nagy zajjal párosult élénkséggel szokták kezdeni és ime a zenekar most halkan, a húros hangszerek pengetésével kisért fuvolákkal kezdte. A fokozat azonban egyre növekedett. A zene hullámzása árként emelkedett, a hangok egyre tömörebb kifejezést vettek fel, a tömegesen alkalmazott ütőhangszerek az ágyúkhoz hasonló morajjal váltak ki, s a zenekar most már nekizudulva, eddig itt teljesen ismeretlen hangerővel töltötte be a színházat, mindenkit magával ragadva. A hangulat percről-percre emelkedett s Berlioz yszemelynevy berlioz yszemelynevy Berlioz yszemelynevy berlioz yszemelynevy yszemelynevy Berlioz yszemelynevy ykodvegy a tomboló tapsviharra kénytelen volt az előadást megismételni. Minden oldalról üdvözölték és fényesen ünnepelték. Pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tartózkodásáról emlékirataiban rokonszenvesen s hizelgőleg nyilatkozik. Tudvalevő, hogy Rákóczi-átiratát bevette a »Damnation de Faust« ycimy damnation de faust ycimy Damnation de Faust ycimy damnation ycimy de ycimy faust ycimy ycimy Damnation ycimy de ycimy Faust ycimy ykodvegy c. drámai szimfóniájának első részébe s világszerte ez a rész biztosítja a remekmű szenzációs hatását; ez a hatalmas mű a M. Kir. Operaházban yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy 1904. xevtizedx 1905 márc. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 29-én került először előadásra. szin_IV.0018.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Rákóczi-induló - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

MUCIM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0018.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0018.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30433.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Rákóczi-induló

Szócikk: Rákóczi-induló a Nemzeti Színházban az 1860-ban hazatért Reményi Ede közkívánatra, noha tiltva volt, eljátszotta óriási hatással. Művészibb formában, Berlioz Hector francia zeneköltő nagyértékű és rendkívül hatásos zenekari feldolgozásában, 1846-ban a Nemzeti Színház mutatta be. Petrichevich Horváth Lázár, a »Honderű« szerkesztője, előzetesen betekintett a partitúrába és meglepetve látta, hogy Berlioz pianoval jelölte meg az induló zajos bevezetését. Aggódva a siker érdekében, figyelmeztette Berliozt. Ez azonban mosolyogva mondta, hogy »a cigányok mindent elrontanak.« A szorongásig megtelt színházban a közönség nagy izgatottsággal várta az előadást. Már az első hangok fölkeltették az érdeklődést. A cigányok a Rákóczi - indulót nagy zajjal párosult élénkséggel szokták kezdeni és ime a zenekar most halkan, a húros hangszerek pengetésével kisért fuvolákkal kezdte. A fokozat azonban egyre növekedett. A zene hullámzása árként emelkedett, a hangok egyre tömörebb kifejezést vettek fel, a tömegesen alkalmazott ütőhangszerek az ágyúkhoz hasonló morajjal váltak ki, s a zenekar most már nekizudulva, eddig itt teljesen ismeretlen hangerővel töltötte be a színházat, mindenkit magával ragadva. A hangulat percről-percre emelkedett s Berlioz a tomboló tapsviharra kénytelen volt az előadást megismételni. Minden oldalról üdvözölték és fényesen ünnepelték. Pesti tartózkodásáról emlékirataiban rokonszenvesen s hizelgőleg nyilatkozik. Tudvalevő, hogy Rákóczi-átiratát bevette a »Damnation de Faust« c. drámai szimfóniájának első részébe s világszerte ez a rész biztosítja a remekmű szenzációs hatását; ez a hatalmas mű a M. Kir. Operaházban 1904. márc. 29-én került először előadásra. szin_IV.0018.pdf IV