Címszó: Reinhardt Max - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1873

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0034.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0034.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30488.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Reinhardt Max

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530487.htm

 

Szócikk: Reinhardt Max német (nemzetiség) (információ)  színművész, rendező és utóbb színházigazgató, sz. 1873. (születés éve) szept. 9-én, a pozsonymegyei (megye) Stomfáról (megye) Ausztriába (ország) (információ)  elszármazott magyar szülőktől, a Bécs (ország) melletti Bádenben. (ország) Reinhardt Miksa (személy) (információ)  már igen korán vonzódott a színpadi művészethez és középiskolai tanulmányait megszakítva, a bécsi színészeti akadémiára (intézmény) (információ)  iratkozott be, ahol szorgalmával és elméleti tudásával csakhamar feltünt. Ez pedig nem volt Reinhardt (személy) (információ)  számára könnyű dolog, mert a természet nagyon mostohán bocsátotta útra külső előnyök dolgában. Alacsonyabb termete csaknem teljesen útját állotta a klasszikus, de még a kisebb igényű jellemszerepek irányában is. Ennek dacára nagy szorgalma és korán feltűnt tudása segítségével, minden akadályt leküzdve, már 21 éves korában, 1894-ben (időpont) elvégezte az akadémiát és Berlinbe (ország) ment, ahol Brahm Ottó (személy) (információ)  éppen akkor vette át a Deutsches Theater (intézmény) igazgatását és Reinhardt (személy) (információ)  mint kezdő színész ehhez a modern levegőjű, sok művészi lehetőséget kínáló színpadhoz szerződött. Természetesen, itt is szorgalma és nagy tudása volt a Reinhardt (személy) (információ)  legerősebb érvényesülési fegyvere, úgy hogy sok híres német (nemzetiség) (információ)  színpadi reklám-nagyság mellett is alig két-három éves start után, már jelentékeny szerepeket töltött be és messzehangzó kritikákat kapott a berlini (ország) világsajtóban. Dacára ezen gyors érvényesülésének, Reinhardt (személy) (információ)  nem maradt sokáig a Brahm (személy) (információ)  vezetése alatt. Nagy képességei, elméleti és gyakorlati készültsége arra sarkalták, hogy maga vegye kezébe a vezetést és nemcsak a maga, de mások sorsának színpadi irányítását. E mindenképpen jogos ambíciónak eredménye volt, hogy már 1902-ben, (időpont) tehát 23 éves korában, amikor más színházi bohémek — különösen ezekben az időkben — a kávéházak és játéktermek füstös, áporodott levegőjében töltötték minden idejüket a színpadon kívül, Reinhardt (személy) (információ)  már komoly céltudatossággal átvette a berlini (ország) »Schall und Rauch« (intézmény) kabarét és azt komoly színházzá átalakítva, most már nem mjint színész, de forint igazgató-rendező kezdett magáról egyre szélesebb és szélesebb körökben beszéltetni. De mert ez a kabarénak épült színpadi vállalkozás sem méreteiben, sem színpadi lehetőségeiben nem elégítette ki Reinhardt erőtől és képességtől duzzadó becsvágyát., még ezen év őszén átvette a Deutsches Theater (intézmény) vezetését is. Innen kezdődik Reinhardt (személy) (információ)  naturalistikó - veristikus úttörésének és — úgyszólván az egész világ színpadi művészetére kiható — egyéniségének róla elnevezett hatása. Ez a hatás, kétség kívül, átütő erejű és forradalmi volt. A régi színpadi lehetőségek nagyon is körülhatárolt birodalmát kiszélesítette, a konvenciókat áttörte, az akadályokat lerombolta és bevallott főcélja gyanánt a nyüzsgő, véres valóságot, az életet bevezérelte az eleddig meseszerűen homályos, infantilisán klasszikus színpad szuette dleszkáira. Kétségtelen, hogy ezzel Reinhardt (személy) (információ)  nagy érdemeket szerzett és ezeket a nagy érdemeit mindenhol elismerték. Így: elméleti kiválóságának első jutalmául csakhamar megkapta a tanári címet a színésznevelés terén elért kitűnő és példaadó eredményei fejében. Már 1912-ben (időpont) a francia (nemzetiség) (információ)  becsületrend lovagkeresztjét is megkapta, sőt 1916-ban, (időpont) jóllehet a világháború javában dühöngött, a norvég (nemzetiség) Szent Olaf-rend (személy) (információ)  első osztályú lovagjává nevezték ki. Hogy a mi kormányzatunk eddigelé még nem gondolt a származására nézve magyarnak reklamált színpadi újító itthoni megbecsülésére, ennek bizonyára a világháború utáni szomorú magyar küzdelmek és az azóta is alig enyhült súlyos nemzeti gondok lehetnek valószínűleg az okai. Egyébként: ami késik nem múlik. Visszatérve már most a Reinhardt (személy) (információ)  újító színpadi rendszerének ismertetésére, a kiváló rendező-direktor tulajdonképpen a meiningeni (személy) rendszert házasította össze az oberammergaui (személy) tradicionális színpadrendezéssel, de mindehhez a filmrendezés színességét, tömegerejét, boszorkányos géplelkűségét, megunhatatlan változatosságát, izgalmait, hangsúlyozó kaleidoskópiáját, amerikanizmusát, sok síkú kiszélesedettségét stb. csatolta. Kétségkívül friss a vér, amelyet Thália ereibe ömlesztett a Reinhardt-féle (személy) (információ)  rendezés. De a jövő színpadtörténeti historikusa mégis kénytelen lesz Reinhardt (személy) (információ)  irányáról megállapítani, hogy a mai színpadi világválság egyik lényeges oka éppen az, hogy a forrásvízből (a klasszikus színjátszásból) talán egy kissé erőszakosan — bár igen tiszteletreméltó tudással — csinál konkurrrenciát a pezsgőnek... Ez aztán megbosszulja magát mindenesetre nemcsak; a színpadokon, hanem az irodalmon is. Mert ezt az iramot a film összehasonlíthatatlanul jobban bírja és pedig minden tekintetben. A nagyok dajkameséje, a régi színpad — különösen a Reinhardt-epigonok (személy) (információ)  törtető vadságai és túlzásaiban — andalító, vonzó, kedves, régi hangjai helyett rikácsol és elűzi az illúzió imett — álomszerűségét. Kitenyésztődött a reinhardtizmus (személy) (információ)  nyomába a »kirakat-rendezők« iparszerűsége. Nem a kereskedelmi kirakatok derék arrangeurjeire gondolok, hanem azokra, akik a régi görögtüzes — tudatlanok reinhardtilag (személy) (információ)  föltámadt színpadiparosainak unokái. Ezek a hangoskodók mindig a színpad kirakatában ülnek és »művészetük« abban áll, hogy tönkreteszik a színész egyéniségén túl az írókat is. Reinhardt (személy) (információ)  ezt bizonyára nem akarta. Mint ahogy nem akarta Petőfi (személy) (információ)  sem, hogy az ő ízes magyarságának a nyomába kontár »népieskedők« verjék föl a magyar rónák és ligetek hangulatos csöndjét. Petőfi (személy) (információ)  zsenijének hagyatéki védőjéül egy Gyulai Pálnak (személy) (információ)  kellett kiállania, hogy a gyom, a gaz végleg tönkre ne tegye a legnagyobb magyar lírikus gazdag vetését… Reinhardt (személy) (információ)  után és nyomában szintén elkelne egy világtekintély, aki a színpad strébereit, — akik a színészetet is már szinte végromlásba vitték akarnokságukkal, — elűzné onnan, ahová nem valók. Reinhardt (személy) (információ)  zsenije kétségkívül megérezte azt, amit a színpadon javítani kell és javítani lehet. Hogy itt-ott túlozta a dolgokat, hogy az idő túllicitálta az ő cirkuszi Ödipusát (személy) a kétszáz statisztával (Budapesten, (Budapest) 1911. (időpont) szept. 19-én), és hogy ma már az egyszerre levegőbe emelkedő kétszáz dárda és négyszáz kar szánalmasan szegényes produkció a mozi határtalan tömeglehetőségeihez mérten: ez bizonyítja, hogy a reinhardtizmus (személy) (információ)  veszélyes lejtőre vitte a színészetet, amikor nem látta előre a gépi és tömegtúltengést a verisztiko - naturalista irány túlzott térfoglalásában. Lehetetlen be nem látni, hogy a színészetnek a mese konzervativizmusában és a nézők szuverén fantáziájában van a létgyökere. És mint ahogy nem szabad és nem lehet tangó és slow-fox-tempóban dajkadalt modernizálni, úgy a színészetet sem szabad a modernizmus és mindenáron való újító­szellem prédájául és áldozatául odavetni. Mert a válságból nagyon könnyen végpusztulás lehet. Reinhardt Miksa (személy) (információ)  működéséről különben még a következő adatokat lehet följegyezni, amely adatokat Franz Horch (személy) állított össze »Max Reinhardt játékrendjei, 1905—1930-ig« (cím) (információ)  címmel írott könyvében, a kiváló és világhírű rendező huszonötéves jubileuma alkalmából Berlinben. (ország) Leghíresebb rendezései voltak: »Az éjjeli menedékhely«, (cím) a »Szentivánéji álom«, (cím) (információ)  »Revolution im Krehwinkel«, (cím) a »Mirakel«, (cím) »Ödipus«, (cím) az »Ifjúság«, (cím) a »Talizmán«, (cím) továbbá bennünket, magyarokat érdeklőleg: Molnár Ferenc (személy) (információ)  »Riviera« (cím) c. darabja, a budapesti Renaissanceban, (intézmény) (információ)  azután az ugyancsak Molnártól (személy) (információ)  való »Színház« (cím) (információ)  és az »Olympia«, (cím) valamint a »Farsang«, (cím) Bródy Sándor (személy) (információ)  »Tanítónő«-je, (cím) Lengyel Menyhért (személy) (információ)  »Taifun«-ja, (cím) Verő György (személy) (információ)  »Brettlgräfin« (cím) itthon színre sem került műve és még egy sereg nagysikerű és az egész világra kiható színpadrendezési munkája, amelynek sikeréhez nemcsak a vén Európa, (ország) de az üzleti szellemű Amerika (ország) is évekig tapsolt. Végeredményében Reinhardt (személy) (információ)  hatása nemcsak abban hasznos a színpadra vonatkozóan, hogy a díszletlehetőségekben, tömeg - életszerűségben, templomi hangulatokban, ünnepi játékokban a verizmó szenzációit vitte bele az ósdiasság vászon-váraiba, a fölszerelésükben ásatag színpadokra, de a túlfeszített és már elpattant húrokkal hibáiban túlélve magát, azt bizonyította be, hogy a konzervativizmus megbecsülése nélkül a színház inkább degenerálódik, mint fejlődik. A színpadnak tehát vissza kell térnie a maga eredeti rendeltetéséhez és nem a tömegeknek, nem a gépeknek, hanem az igazi színészegyéniségeknek és az irodalomnak kell a vezérhegedűt játszania az illúzió, a. színpad világában. Mindennek dacára meg kell hajolnunk a nagy színpadi újító Reinhardt Miksa (személy) (információ)  tudása, akaratereje, fantáziája és üzleti szervezőképessége előtt, amely túl mindazon, amit a színpadokon, templomokban, cirkuszokban, szabadtérségeken, régi kastélyok gyertyavilágítású ódon termeiben stb. megbámultatott a színjátszás számláján, bebizonyította, hogy sem a színészet a mozinak, sem a mozigép a színpadnak sohasem lehet véglegesen és érdemileg a riválisa. Mint ahogy nem volt az soha a vásárok »panorámája« sem. (Liptay Károly.) (személy) (információ)  szin_IV.0034.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Reinhardt Max címszóvég 30488 Szócikk: Reinhardt Max német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színművész, rendező és utóbb színházigazgató, sz. 1873. szept. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 9-én, a pozsonymegyei ytelepulesy pozsonymegye ytelepulesy pozsonymegye ymegyey pozsony megye ykodvegy Stomfáról ytelepulesy stomfa ytelepulesy Stomfá ymegyey pozsony megye ykodvegy Ausztriába ytelepulesy ausztria ytelepulesy Ausztriá yorszagy Ausztria ykodvegy elszármazott magyar szülőktől, a Bécs ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy melletti Bádenben. ytelepulesy báden ytelepulesy Báden yorszagy Németország ykodvegy Reinhardt Miksa yszemelynevy reinhardt miksa yszemelynevy Reinhardt Miksa yszemelynevy reinhardt yszemelynevy miksa yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy Miksa yszemelynevy ykodvegy már igen korán vonzódott a színpadi művészethez és középiskolai tanulmányait megszakítva, a bécsi színészeti akadémiára yintezmenyy bécsi színészeti akadémia yintezmenyy bécsi sz yintezmenyy bécsi yintezmenyy színészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy iratkozott be, ahol szorgalmával és elméleti tudásával csakhamar feltünt. Ez pedig nem volt Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy számára könnyű dolog, mert a természet nagyon mostohán bocsátotta útra külső előnyök dolgában. Alacsonyabb termete csaknem teljesen útját állotta a klasszikus, de még a kisebb igényű jellemszerepek irányában is. Ennek dacára nagy szorgalma és korán feltűnt tudása segítségével, minden akadályt leküzdve, már 21 éves korában, 1894-ben xevtizedx 1895 elvégezte xtalanevtizedx 1905 az akadémiát és Berlinbe ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy ment, ahol Brahm Ottó yszemelynevy brahm ottó yszemelynevy Brahm Ottó yszemelynevy brahm yszemelynevy ottó yszemelynevy yszemelynevy Brahm yszemelynevy Ottó yszemelynevy ykodvegy éppen akkor vette át a Deutsches Theater yintezmenyy deutsches theater yintezmenyy Deutsche yintezmenyy deutsches yintezmenyy theater yintezmenyy yintezmenyy Deutsche yintezmenyy ykodvegy igazgatását és Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy mint kezdő színész ehhez a modern levegőjű, sok művészi lehetőséget kínáló színpadhoz szerződött. Természetesen, itt is szorgalma és nagy tudása volt a Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy legerősebb érvényesülési fegyvere, úgy hogy sok híres német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színpadi reklám-nagyság mellett is alig két-három éves start után, már jelentékeny szerepeket töltött be és messzehangzó kritikákat kapott a berlini ytelepulesy berlin ytelepulesy berlin yorszagy Németország ykodvegy világsajtóban. Dacára ezen gyors érvényesülésének, Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy nem maradt sokáig a Brahm yszemelynevy brahm yszemelynevy Brahm yszemelynevy brahm yszemelynevy yszemelynevy Brahm yszemelynevy ykodvegy vezetése alatt. Nagy képességei, elméleti és gyakorlati készültsége arra sarkalták, hogy maga vegye kezébe a vezetést és nemcsak a maga, de mások sorsának színpadi irányítását. E mindenképpen jogos ambíciónak eredménye volt, hogy már 1902-ben, xevtizedx 1905 tehát xtalanevtizedx 1915 23 éves korában, amikor más színházi bohémek — különösen ezekben az időkben — a kávéházak és játéktermek füstös, áporodott levegőjében töltötték minden idejüket a színpadon kívül, Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy már komoly céltudatossággal átvette a berlini ytelepulesy berlin ytelepulesy berlin yorszagy Németország ykodvegy »Schall und Rauch« yintezmenyy schall und rauch yintezmenyy Schall u yintezmenyy schall yintezmenyy und yintezmenyy rauch yintezmenyy yintezmenyy Schall yintezmenyy u yintezmenyy ykodvegy kabarét és azt komoly színházzá átalakítva, most már nem mjint színész, de forint igazgató-rendező kezdett magáról egyre szélesebb és szélesebb körökben beszéltetni. De mert ez a kabarénak épült színpadi vállalkozás sem méreteiben, sem színpadi lehetőségeiben nem elégítette ki Reinhardt erőtől és képességtől duzzadó becsvágyát., még ezen év őszén átvette a Deutsches Theater yintezmenyy deutsches theater yintezmenyy Deutsche yintezmenyy deutsches yintezmenyy theater yintezmenyy yintezmenyy Deutsche yintezmenyy ykodvegy vezetését is. Innen kezdődik Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy naturalistikó - veristikus úttörésének és — úgyszólván az egész világ színpadi művészetére kiható — egyéniségének róla elnevezett hatása. Ez a hatás, kétség kívül, átütő erejű és forradalmi volt. A régi színpadi lehetőségek nagyon is körülhatárolt birodalmát kiszélesítette, a konvenciókat áttörte, az akadályokat lerombolta és bevallott főcélja gyanánt a nyüzsgő, véres valóságot, az életet bevezérelte az eleddig meseszerűen homályos, infantilisán klasszikus színpad szuette dleszkáira. Kétségtelen, hogy ezzel Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy nagy érdemeket szerzett és ezeket a nagy érdemeit mindenhol elismerték. Így: elméleti kiválóságának első jutalmául csakhamar megkapta a tanári címet a színésznevelés terén elért kitűnő és példaadó eredményei fejében. Már 1912-ben xevtizedx 1915 a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy becsületrend lovagkeresztjét is megkapta, sőt 1916-ban, jóllehet a világháború javában dühöngött, a norvég ynemzetisegy norvég ynemzetisegy norvég ynemzetisegy norvég ynemzetisegy ynemzetisegy norvég ynemzetisegy ykodvegy Szent Olaf-rend yszemelynevy szent olaf yszemelynevy Szent Olaf yszemelynevy szent yszemelynevy olaf yszemelynevy yszemelynevy Szent yszemelynevy Olaf yszemelynevy ykodvegy első osztályú lovagjává nevezték ki. Hogy a mi kormányzatunk eddigelé még nem gondolt a származására nézve magyarnak reklamált színpadi újító itthoni megbecsülésére, ennek bizonyára a világháború utáni szomorú magyar küzdelmek és az azóta is alig enyhült súlyos nemzeti gondok lehetnek valószínűleg az okai. Egyébként: ami késik nem múlik. Visszatérve már most a Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy újító színpadi rendszerének ismertetésére, a kiváló rendező-direktor tulajdonképpen a meiningeni yszemelynevy meiningen yszemelynevy meiningen yszemelynevy meiningen yszemelynevy yszemelynevy meiningen yszemelynevy ykodvegy rendszert házasította össze az oberammergaui yszemelynevy oberammergau yszemelynevy oberammergau yszemelynevy oberammergau yszemelynevy yszemelynevy oberammergau yszemelynevy ykodvegy tradicionális színpadrendezéssel, de mindehhez a filmrendezés színességét, tömegerejét, boszorkányos géplelkűségét, megunhatatlan változatosságát, izgalmait, hangsúlyozó kaleidoskópiáját, amerikanizmusát, sok síkú kiszélesedettségét stb. csatolta. Kétségkívül friss a vér, amelyet Thália ereibe ömlesztett a Reinhardt-féle yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy rendezés. De a jövő színpadtörténeti historikusa mégis kénytelen lesz Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy irányáról megállapítani, hogy a mai színpadi világválság egyik lényeges oka éppen az, hogy a forrásvízből (a klasszikus színjátszásból) talán egy kissé erőszakosan — bár igen tiszteletreméltó tudással — csinál konkurrrenciát a pezsgőnek... Ez aztán megbosszulja magát mindenesetre nemcsak; a színpadokon, hanem az irodalmon is. Mert ezt az iramot a film összehasonlíthatatlanul jobban bírja és pedig minden tekintetben. A nagyok dajkameséje, a régi színpad — különösen a Reinhardt-epigonok yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy törtető vadságai és túlzásaiban — andalító, vonzó, kedves, régi hangjai helyett rikácsol és elűzi az illúzió imett — álomszerűségét. Kitenyésztődött a reinhardtizmus yszemelynevy reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy reinhardt yszemelynevy ykodvegy nyomába a »kirakat-rendezők« iparszerűsége. Nem a kereskedelmi kirakatok derék arrangeurjeire gondolok, hanem azokra, akik a régi görögtüzes — tudatlanok reinhardtilag yszemelynevy reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy reinhardt yszemelynevy ykodvegy föltámadt színpadiparosainak unokái. Ezek a hangoskodók mindig a színpad kirakatában ülnek és »művészetük« abban áll, hogy tönkreteszik a színész egyéniségén túl az írókat is. Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy ezt bizonyára nem akarta. Mint ahogy nem akarta Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy sem, hogy az ő ízes magyarságának a nyomába kontár »népieskedők« verjék föl a magyar rónák és ligetek hangulatos csöndjét. Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy zsenijének hagyatéki védőjéül egy Gyulai Pálnak yszemelynevy gyulai pál yszemelynevy Gyulai Pál yszemelynevy gyulai yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Gyulai yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy kellett kiállania, hogy a gyom, a gaz végleg tönkre ne tegye a legnagyobb magyar lírikus gazdag vetését… Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy után és nyomában szintén elkelne egy világtekintély, aki a színpad strébereit, — akik a színészetet is már szinte végromlásba vitték akarnokságukkal, — elűzné onnan, ahová nem valók. Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy zsenije kétségkívül megérezte azt, amit a színpadon javítani kell és javítani lehet. Hogy itt-ott túlozta a dolgokat, hogy az idő túllicitálta az ő cirkuszi Ödipusát yszemelynevy ödipus yszemelynevy Ödipus yszemelynevy ödipus yszemelynevy yszemelynevy Ödipus yszemelynevy ykodvegy a kétszáz statisztával (Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1911. szept. xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 19-én), és hogy ma már az egyszerre levegőbe emelkedő kétszáz dárda és négyszáz kar szánalmasan szegényes produkció a mozi határtalan tömeglehetőségeihez mérten: ez bizonyítja, hogy a reinhardtizmus yszemelynevy reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy reinhardt yszemelynevy ykodvegy veszélyes lejtőre vitte a színészetet, amikor nem látta előre a gépi és tömegtúltengést a verisztiko - naturalista irány túlzott térfoglalásában. Lehetetlen be nem látni, hogy a színészetnek a mese konzervativizmusában és a nézők szuverén fantáziájában van a létgyökere. És mint ahogy nem szabad és nem lehet tangó és slow-fox-tempóban dajkadalt modernizálni, úgy a színészetet sem szabad a modernizmus és mindenáron való újító­szellem prédájául és áldozatául odavetni. Mert a válságból nagyon könnyen végpusztulás lehet. Reinhardt Miksa yszemelynevy reinhardt miksa yszemelynevy Reinhardt Miksa yszemelynevy reinhardt yszemelynevy miksa yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy Miksa yszemelynevy ykodvegy működéséről különben még a következő adatokat lehet följegyezni, amely adatokat Franz Horch yszemelynevy franz horch yszemelynevy Franz Horch yszemelynevy franz yszemelynevy horch yszemelynevy yszemelynevy Franz yszemelynevy Horch yszemelynevy ykodvegy állított össze »Max Reinhardt játékrendjei, 1905—1930-ig« ycimy max reinhardt játékrendjei, 1905—1930-ig ycimy Max Reinhardt játékrendjei, 1905—1930-ig ycimy max ycimy reinhardt ycimy játékrendjei, ycimy 1905—1930-ig ycimy ycimy Max ycimy Reinhardt ycimy ját címmel írott könyvében, a kiváló és világhírű rendező huszonötéves jubileuma alkalmából Berlinben. ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy Leghíresebb rendezései voltak: »Az éjjeli menedékhely«, ycimy az éjjeli menedékhely ycimy Az éjjeli menedékhely ycimy az ycimy éjjeli ycimy menedékhely ycimy ycimy Az ycimy éjjeli ycimy menedékhely ycimy ykodvegy a »Szentivánéji álom«, ycimy szentivánéji álom ycimy Szentivánéji álom ycimy szentivánéji ycimy álom ycimy ycimy Szentivánéji ycimy álom ycimy ykodvegy »Revolution im Krehwinkel«, ycimy revolution im krehwinkel ycimy Revolution im Krehwinkel ycimy revolution ycimy im ycimy krehwinkel ycimy ycimy Revolution ycimy im ycimy Krehwinkel ycimy ykodvegy a »Mirakel«, ycimy mirakel ycimy Mirakel ycimy mirakel ycimy ycimy Mirakel ycimy ykodvegy »Ödipus«, ycimy ödipus ycimy Ödipus ycimy ödipus ycimy ycimy Ödipus ycimy ykodvegy az »Ifjúság«, ycimy ifjúság ycimy Ifjúság ycimy ifjúság ycimy ycimy Ifjúság ycimy ykodvegy a »Talizmán«, ycimy talizmán ycimy Talizmán ycimy talizmán ycimy ycimy Talizmán ycimy ykodvegy továbbá bennünket, magyarokat érdeklőleg: Molnár Ferenc yszemelynevy molnár ferenc yszemelynevy Molnár Ferenc yszemelynevy molnár yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy »Riviera« ycimy riviera ycimy Riviera ycimy riviera ycimy ycimy Riviera ycimy ykodvegy c. darabja, a budapesti Renaissanceban, yintezmenyy budapesti renaissance yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy renaissance yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy azután az ugyancsak Molnártól yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy való »Színház« ycimy színház ycimy Színház ycimy színház ycimy ycimy Színház ycimy ykodvegy és az »Olympia«, ycimy olympia ycimy Olympia ycimy olympia ycimy ycimy Olympia ycimy ykodvegy valamint a »Farsang«, ycimy farsang ycimy Farsang ycimy farsang ycimy ycimy Farsang ycimy ykodvegy Bródy Sándor yszemelynevy bródy sándor yszemelynevy Bródy Sándor yszemelynevy bródy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy »Tanítónő«-je, ycimy tanítónő ycimy Tanítónő ycimy tanítónő ycimy ycimy Tanítónő ycimy ykodvegy Lengyel Menyhért yszemelynevy lengyel menyhért yszemelynevy Lengyel Menyhért yszemelynevy lengyel yszemelynevy menyhért yszemelynevy yszemelynevy Lengyel yszemelynevy Menyhért yszemelynevy ykodvegy »Taifun«-ja, ycimy taifun ycimy Taifun ycimy taifun ycimy ycimy Taifun ycimy ykodvegy Verő György yszemelynevy verő györgy yszemelynevy Verő György yszemelynevy verő yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Verő yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy »Brettlgräfin« ycimy brettlgräfin ycimy Brettlgräfin ycimy brettlgräfin ycimy ycimy Brettlgräfin ycimy ykodvegy itthon színre sem került műve és még egy sereg nagysikerű és az egész világra kiható színpadrendezési munkája, amelynek sikeréhez nemcsak a vén Európa, ytelepulesy európa ytelepulesy Európa yorszagy Európa ykodvegy de az üzleti szellemű Amerika ytelepulesy amerika ytelepulesy Amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy is évekig tapsolt. Végeredményében Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy hatása nemcsak abban hasznos a színpadra vonatkozóan, hogy a díszletlehetőségekben, tömeg - életszerűségben, templomi hangulatokban, ünnepi játékokban a verizmó szenzációit vitte bele az ósdiasság vászon-váraiba, a fölszerelésükben ásatag színpadokra, de a túlfeszített és már elpattant húrokkal hibáiban túlélve magát, azt bizonyította be, hogy a konzervativizmus megbecsülése nélkül a színház inkább degenerálódik, mint fejlődik. A színpadnak tehát vissza kell térnie a maga eredeti rendeltetéséhez és nem a tömegeknek, nem a gépeknek, hanem az igazi színészegyéniségeknek és az irodalomnak kell a vezérhegedűt játszania az illúzió, a. színpad világában. Mindennek dacára meg kell hajolnunk a nagy színpadi újító Reinhardt Miksa yszemelynevy reinhardt miksa yszemelynevy Reinhardt Miksa yszemelynevy reinhardt yszemelynevy miksa yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy Miksa yszemelynevy ykodvegy tudása, akaratereje, fantáziája és üzleti szervezőképessége előtt, amely túl mindazon, amit a színpadokon, templomokban, cirkuszokban, szabadtérségeken, régi kastélyok gyertyavilágítású ódon termeiben stb. megbámultatott a színjátszás számláján, bebizonyította, hogy sem a színészet a mozinak, sem a mozigép a színpadnak sohasem lehet véglegesen és érdemileg a riválisa. Mint ahogy nem volt az soha a vásárok »panorámája« sem. (Liptay Károly.) yszemelynevy liptay károly yszemelynevy Liptay Károly yszemelynevy liptay yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Liptay yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy liptay károly szin_IV.0034.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Reinhardt Max - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1873

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0034.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0034.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30488.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Reinhardt Max

Szócikk: Reinhardt Max német színművész, rendező és utóbb színházigazgató, sz. 1873. szept. 9-én, a pozsonymegyei Stomfáról Ausztriába elszármazott magyar szülőktől, a Bécs melletti Bádenben. Reinhardt Miksa már igen korán vonzódott a színpadi művészethez és középiskolai tanulmányait megszakítva, a bécsi színészeti akadémiára iratkozott be, ahol szorgalmával és elméleti tudásával csakhamar feltünt. Ez pedig nem volt Reinhardt számára könnyű dolog, mert a természet nagyon mostohán bocsátotta útra külső előnyök dolgában. Alacsonyabb termete csaknem teljesen útját állotta a klasszikus, de még a kisebb igényű jellemszerepek irányában is. Ennek dacára nagy szorgalma és korán feltűnt tudása segítségével, minden akadályt leküzdve, már 21 éves korában, 1894-ben elvégezte az akadémiát és Berlinbe ment, ahol Brahm Ottó éppen akkor vette át a Deutsches Theater igazgatását és Reinhardt mint kezdő színész ehhez a modern levegőjű, sok művészi lehetőséget kínáló színpadhoz szerződött. Természetesen, itt is szorgalma és nagy tudása volt a Reinhardt legerősebb érvényesülési fegyvere, úgy hogy sok híres német színpadi reklám-nagyság mellett is alig két-három éves start után, már jelentékeny szerepeket töltött be és messzehangzó kritikákat kapott a berlini világsajtóban. Dacára ezen gyors érvényesülésének, Reinhardt nem maradt sokáig a Brahm vezetése alatt. Nagy képességei, elméleti és gyakorlati készültsége arra sarkalták, hogy maga vegye kezébe a vezetést és nemcsak a maga, de mások sorsának színpadi irányítását. E mindenképpen jogos ambíciónak eredménye volt, hogy már 1902-ben, tehát 23 éves korában, amikor más színházi bohémek — különösen ezekben az időkben — a kávéházak és játéktermek füstös, áporodott levegőjében töltötték minden idejüket a színpadon kívül, Reinhardt már komoly céltudatossággal átvette a berlini »Schall und Rauch« kabarét és azt komoly színházzá átalakítva, most már nem mjint színész, de forint igazgató-rendező kezdett magáról egyre szélesebb és szélesebb körökben beszéltetni. De mert ez a kabarénak épült színpadi vállalkozás sem méreteiben, sem színpadi lehetőségeiben nem elégítette ki Reinhardt erőtől és képességtől duzzadó becsvágyát., még ezen év őszén átvette a Deutsches Theater vezetését is. Innen kezdődik Reinhardt naturalistikó - veristikus úttörésének és — úgyszólván az egész világ színpadi művészetére kiható — egyéniségének róla elnevezett hatása. Ez a hatás, kétség kívül, átütő erejű és forradalmi volt. A régi színpadi lehetőségek nagyon is körülhatárolt birodalmát kiszélesítette, a konvenciókat áttörte, az akadályokat lerombolta és bevallott főcélja gyanánt a nyüzsgő, véres valóságot, az életet bevezérelte az eleddig meseszerűen homályos, infantilisán klasszikus színpad szuette dleszkáira. Kétségtelen, hogy ezzel Reinhardt nagy érdemeket szerzett és ezeket a nagy érdemeit mindenhol elismerték. Így: elméleti kiválóságának első jutalmául csakhamar megkapta a tanári címet a színésznevelés terén elért kitűnő és példaadó eredményei fejében. Már 1912-ben a francia becsületrend lovagkeresztjét is megkapta, sőt 1916-ban, jóllehet a világháború javában dühöngött, a norvég Szent Olaf-rend első osztályú lovagjává nevezték ki. Hogy a mi kormányzatunk eddigelé még nem gondolt a származására nézve magyarnak reklamált színpadi újító itthoni megbecsülésére, ennek bizonyára a világháború utáni szomorú magyar küzdelmek és az azóta is alig enyhült súlyos nemzeti gondok lehetnek valószínűleg az okai. Egyébként: ami késik nem múlik. Visszatérve már most a Reinhardt újító színpadi rendszerének ismertetésére, a kiváló rendező-direktor tulajdonképpen a meiningeni rendszert házasította össze az oberammergaui tradicionális színpadrendezéssel, de mindehhez a filmrendezés színességét, tömegerejét, boszorkányos géplelkűségét, megunhatatlan változatosságát, izgalmait, hangsúlyozó kaleidoskópiáját, amerikanizmusát, sok síkú kiszélesedettségét stb. csatolta. Kétségkívül friss a vér, amelyet Thália ereibe ömlesztett a Reinhardt-féle rendezés. De a jövő színpadtörténeti historikusa mégis kénytelen lesz Reinhardt irányáról megállapítani, hogy a mai színpadi világválság egyik lényeges oka éppen az, hogy a forrásvízből (a klasszikus színjátszásból) talán egy kissé erőszakosan — bár igen tiszteletreméltó tudással — csinál konkurrrenciát a pezsgőnek... Ez aztán megbosszulja magát mindenesetre nemcsak; a színpadokon, hanem az irodalmon is. Mert ezt az iramot a film összehasonlíthatatlanul jobban bírja és pedig minden tekintetben. A nagyok dajkameséje, a régi színpad — különösen a Reinhardt-epigonok törtető vadságai és túlzásaiban — andalító, vonzó, kedves, régi hangjai helyett rikácsol és elűzi az illúzió imett — álomszerűségét. Kitenyésztődött a reinhardtizmus nyomába a »kirakat-rendezők« iparszerűsége. Nem a kereskedelmi kirakatok derék arrangeurjeire gondolok, hanem azokra, akik a régi görögtüzes — tudatlanok reinhardtilag föltámadt színpadiparosainak unokái. Ezek a hangoskodók mindig a színpad kirakatában ülnek és »művészetük« abban áll, hogy tönkreteszik a színész egyéniségén túl az írókat is. Reinhardt ezt bizonyára nem akarta. Mint ahogy nem akarta Petőfi sem, hogy az ő ízes magyarságának a nyomába kontár »népieskedők« verjék föl a magyar rónák és ligetek hangulatos csöndjét. Petőfi zsenijének hagyatéki védőjéül egy Gyulai Pálnak kellett kiállania, hogy a gyom, a gaz végleg tönkre ne tegye a legnagyobb magyar lírikus gazdag vetését… Reinhardt után és nyomában szintén elkelne egy világtekintély, aki a színpad strébereit, — akik a színészetet is már szinte végromlásba vitték akarnokságukkal, — elűzné onnan, ahová nem valók. Reinhardt zsenije kétségkívül megérezte azt, amit a színpadon javítani kell és javítani lehet. Hogy itt-ott túlozta a dolgokat, hogy az idő túllicitálta az ő cirkuszi Ödipusát a kétszáz statisztával (Budapesten, 1911. szept. 19-én), és hogy ma már az egyszerre levegőbe emelkedő kétszáz dárda és négyszáz kar szánalmasan szegényes produkció a mozi határtalan tömeglehetőségeihez mérten: ez bizonyítja, hogy a reinhardtizmus veszélyes lejtőre vitte a színészetet, amikor nem látta előre a gépi és tömegtúltengést a verisztiko - naturalista irány túlzott térfoglalásában. Lehetetlen be nem látni, hogy a színészetnek a mese konzervativizmusában és a nézők szuverén fantáziájában van a létgyökere. És mint ahogy nem szabad és nem lehet tangó és slow-fox-tempóban dajkadalt modernizálni, úgy a színészetet sem szabad a modernizmus és mindenáron való újító­szellem prédájául és áldozatául odavetni. Mert a válságból nagyon könnyen végpusztulás lehet. Reinhardt Miksa működéséről különben még a következő adatokat lehet följegyezni, amely adatokat Franz Horch állított össze »Max Reinhardt játékrendjei, 1905—1930-ig« címmel írott könyvében, a kiváló és világhírű rendező huszonötéves jubileuma alkalmából Berlinben. Leghíresebb rendezései voltak: »Az éjjeli menedékhely«, a »Szentivánéji álom«, »Revolution im Krehwinkel«, a »Mirakel«, »Ödipus«, az »Ifjúság«, a »Talizmán«, továbbá bennünket, magyarokat érdeklőleg: Molnár Ferenc »Riviera« c. darabja, a budapesti Renaissanceban, azután az ugyancsak Molnártól való »Színház« és az »Olympia«, valamint a »Farsang«, Bródy Sándor »Tanítónő«-je, Lengyel Menyhért »Taifun«-ja, Verő György »Brettlgräfin« itthon színre sem került műve és még egy sereg nagysikerű és az egész világra kiható színpadrendezési munkája, amelynek sikeréhez nemcsak a vén Európa, de az üzleti szellemű Amerika is évekig tapsolt. Végeredményében Reinhardt hatása nemcsak abban hasznos a színpadra vonatkozóan, hogy a díszletlehetőségekben, tömeg - életszerűségben, templomi hangulatokban, ünnepi játékokban a verizmó szenzációit vitte bele az ósdiasság vászon-váraiba, a fölszerelésükben ásatag színpadokra, de a túlfeszített és már elpattant húrokkal hibáiban túlélve magát, azt bizonyította be, hogy a konzervativizmus megbecsülése nélkül a színház inkább degenerálódik, mint fejlődik. A színpadnak tehát vissza kell térnie a maga eredeti rendeltetéséhez és nem a tömegeknek, nem a gépeknek, hanem az igazi színészegyéniségeknek és az irodalomnak kell a vezérhegedűt játszania az illúzió, a. színpad világában. Mindennek dacára meg kell hajolnunk a nagy színpadi újító Reinhardt Miksa tudása, akaratereje, fantáziája és üzleti szervezőképessége előtt, amely túl mindazon, amit a színpadokon, templomokban, cirkuszokban, szabadtérségeken, régi kastélyok gyertyavilágítású ódon termeiben stb. megbámultatott a színjátszás számláján, bebizonyította, hogy sem a színészet a mozinak, sem a mozigép a színpadnak sohasem lehet véglegesen és érdemileg a riválisa. Mint ahogy nem volt az soha a vásárok »panorámája« sem. (Liptay Károly.) szin_IV.0034.pdf IV