Címszó: Relle Iván - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1861
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0038.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0038.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30499.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Relle
Iván
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530499.htm
Szócikk: Relle Iván postafőtanácsos, sz. 1861. (születés
éve) márc. 9-én, Győrött, (megye) megh.
1914. nov. 2-án, Budapesten. (Budapest)
Fiatal korában újságíró volt, 1878-ban (időpont) a
győri (megye)
»Hazánk«-nál (intézmény)
(információ)
dolgozott, sok ambícióval, majd színidirektor
lett Budapesten, (Budapest)
később Pozsonyban (megye) s meglett
ember volt, mikor a kétszer változtatott életpályáról hivatalnoki sorba lépett.
A nyolcvanas évek elején jött fel Győrből (megye) az akkor
ifjú, nagyvárosnak induló Budapestre, (Budapest)
tele írói ambíciókkal, melyeket a »Pesti Napló«-nál (intézmény)
(információ)
akart érvényesíteni. Öt évi ottműködése után,
1885-ben, (időpont)
a régi »Nemzet« (intézmény)
(információ)
munkatársa lett s ott dolgozott 1897-ig.
(időpont)
Közben — 1885-től (időpont) —
a Népszínház (intézmény)
(információ)
ellenőre volt. A nyolcvanas évek végén és
a kilencvenes évek elején igen népszerűek voltak Vadnay Károly (személy) (információ)
lapjában, a »Fővárosi Lapok«-ban (intézmény)
(információ)
megjelent kedves báli tudósításai. Mikor
1898- (időpont)
ban megvált a »Nemzet«-től, (intézmény)
(információ)
melynek segédszerkesztője volt, a Magyar
Színház (intézmény)
(információ)
első igazgatója lett. E színház megteremtése
körül igen sokat fáradozott s a »Gésák«, (cím) (információ)
majd Hauptmann Gerhart (személy) (információ)
»Hannele«- (cím) (információ)
jének mintaszerű színrehozatalával bizonyságot
tett kiváló érzékéről. Első színpadi tapasztalatait mint titkár s mint író a Népszínháznál
(intézmény)
(információ)
szerezte, ahol »Fityfirity« (cím) (Lányi Géza
(személy)
(információ)
zenéjével, bem. 1890. (időpont) szejrt.
16. Népszínház) (intézmény)
(információ)
és »Március tizenötödike« (cím) (információ)
című darabjai (1892. (időpont) Népszínház.)
(intézmény)
(információ)
sokáig műsoron maradtak. 1898—1900-ig (időpont) a
pozsonyi színház (intézmény)
(információ)
igazgatója volt, aztán búcsút vett a színházi
élettől. 1901-ben (időpont) a
budapesti (Budapest)
postaigazgatósághoz titkárrá nevezték ki, ahol kiváló postai szakerővé nevelkedett.
A népszerű és közismert tudakozó postairoda eszméje és gyakorlati megvalósítása
tőle ered. Később postafőtanácsosi minjőségben a kereskedelmi minisztériumba rendelték,
ahonnan a háború kitörésekor mint tábori postaigazgató a déli, majd az északi harctérre
vonult. — Egyéb színműve: »Árvalányhaj«, (cím) bem. 1878-ban
(időpont)
győri (megye)
műkedvelők. szin_IV.0038.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Relle Iván címszóvég 30499 Szócikk: Relle
Iván postafőtanácsos, sz. 1861. márc. xtalanevtizedx 1875 9-én, Győrött, ytelepulesy
győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy megh. 1914. nov. 2-án, Budapesten.
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Fiatal korában újságíró
volt, 1878-ban xevtizedx 1875 a xtalanevtizedx 1885 győri ytelepulesy győr
ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy »Hazánk«-nál yintezmenyy hazánk
yintezmenyy Hazánk yintezmenyy hazánk yintezmenyy yintezmenyy Hazánk
yintezmenyy ykodvegy dolgozott, sok ambícióval, majd színidirektor lett Budapesten,
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy később Pozsonyban
ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy s meglett
ember volt, mikor a kétszer változtatott életpályáról hivatalnoki sorba lépett.
A nyolcvanas évek elején jött fel Győrből ytelepulesy győr ytelepulesy Győr
ymegyey győr megye ykodvegy az akkor ifjú, nagyvárosnak induló Budapestre, Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tele írói ambíciókkal, melyeket
a »Pesti Napló«-nál yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy
pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na
yintezmenyy ykodvegy akart érvényesíteni. Öt évi ottműködése után, 1885-ben, xevtizedx
1885 a xtalanevtizedx 1895 régi »Nemzet« yintezmenyy nemzet yintezmenyy Nemzet
yintezmenyy nemzet yintezmenyy yintezmenyy Nemzet yintezmenyy ykodvegy munkatársa
lett s ott dolgozott 1897-ig. xevtizedx 1895 Közben — 1885-től xevtizedx 1885 —
xtalanevtizedx 1895 a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính
yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy ellenőre
volt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején igen népszerűek voltak
Vadnay Károly yszemelynevy vadnay károly yszemelynevy Vadnay Károly
yszemelynevy vadnay yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Vadnay
yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy lapjában, a »Fővárosi Lapok«-ban yintezmenyy
fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok
yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy megjelent kedves báli tudósításai.
Mikor 1898- xevtizedx 1895 ban megvált a »Nemzet«-től, yintezmenyy nemzet
yintezmenyy Nemzet yintezmenyy nemzet yintezmenyy yintezmenyy Nemzet
yintezmenyy ykodvegy melynek segédszerkesztője volt, a Magyar Színház yintezmenyy
magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy első igazgatója
lett. E színház megteremtése körül igen sokat fáradozott s a »Gésák«, ycimy
gésák ycimy Gésák ycimy gésák ycimy ycimy Gésák ycimy ykodvegy majd Hauptmann Gerhart
yszemelynevy hauptmann gerhart yszemelynevy Hauptmann Gerhart yszemelynevy
hauptmann yszemelynevy gerhart yszemelynevy yszemelynevy Hauptmann yszemelynevy
Gerhart yszemelynevy ykodvegy »Hannele«- ycimy hannele ycimy Hannele ycimy
hannele ycimy ycimy Hannele ycimy ykodvegy jének mintaszerű színrehozatalával bizonyságot
tett kiváló érzékéről. Első színpadi tapasztalatait mint titkár s mint író a Népszínháznál
yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy szerezte, ahol »Fityfirity« ycimy
fityfirity ycimy Fityfirity ycimy fityfirity ycimy ycimy Fityfirity ycimy
ykodvegy (Lányi Géza yszemelynevy lányi géza yszemelynevy Lányi Géza
yszemelynevy lányi yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Lányi
yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy zenéjével, bem. 1890. szejrt. 16. Népszínház)
yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy és »Március tizenötödike« ycimy
március tizenötödike ycimy Március tizenötödike ycimy március ycimy
tizenötödike ycimy ycimy Március ycimy tizenötödike ycimy ykodvegy című darabjai
(1892. Népszínház.) xtalanevtizedx 1905 yintezmenyy népszínház yintezmenyy
Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy
ykodvegy sokáig műsoron maradtak. 1898—1900-ig xevtizedx 1905 a pozsonyi színház
yintezmenyy pozsonyi színház yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy pozsonyi
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy ykodvegy igazgatója
volt, aztán búcsút vett a színházi élettől. 1901-ben a budapesti Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy postaigazgatósághoz titkárrá
nevezték ki, ahol kiváló postai szakerővé nevelkedett. A népszerű és közismert tudakozó
postairoda eszméje és gyakorlati megvalósítása tőle ered. Később postafőtanácsosi
minjőségben a kereskedelmi minisztériumba rendelték, ahonnan a háború kitörésekor
mint tábori postaigazgató a déli, majd az északi harctérre vonult. — Egyéb színműve:
»Árvalányhaj«, ycimy árvalányhaj ycimy Árvalányhaj ycimy árvalányhaj ycimy
ycimy Árvalányhaj ycimy ykodvegy bem. 1878-ban xevtizedx 1875 győri xtalanevtizedx
1885 xtalanevtizedx 1895 ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye
ykodvegy műkedvelők. szin_IV.0038.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Relle Iván - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1861
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0038.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0038.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30499.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Relle
Iván
Szócikk: Relle Iván postafőtanácsos, sz. 1861. márc.
9-én, Győrött, megh. 1914. nov. 2-án, Budapesten. Fiatal korában újságíró volt,
1878-ban a győri »Hazánk«-nál dolgozott, sok ambícióval, majd színidirektor lett
Budapesten, később Pozsonyban s meglett ember volt, mikor a kétszer változtatott
életpályáról hivatalnoki sorba lépett. A nyolcvanas évek elején jött fel Győrből
az akkor ifjú, nagyvárosnak induló Budapestre, tele írói ambíciókkal, melyeket a
»Pesti Napló«-nál akart érvényesíteni. Öt évi ottműködése után, 1885-ben, a régi
»Nemzet« munkatársa lett s ott dolgozott 1897-ig. Közben — 1885-től — a Népszínház
ellenőre volt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején igen népszerűek
voltak Vadnay Károly lapjában, a »Fővárosi Lapok«-ban megjelent kedves báli tudósításai.
Mikor 1898- ban megvált a »Nemzet«-től, melynek segédszerkesztője volt, a Magyar
Színház első igazgatója lett. E színház megteremtése körül igen sokat fáradozott
s a »Gésák«, majd Hauptmann Gerhart »Hannele«- jének mintaszerű színrehozatalával
bizonyságot tett kiváló érzékéről. Első színpadi tapasztalatait mint titkár s mint
író a Népszínháznál szerezte, ahol »Fityfirity« (Lányi Géza zenéjével, bem. 1890.
szejrt. 16. Népszínház) és »Március tizenötödike« című darabjai (1892. Népszínház.)
sokáig műsoron maradtak. 1898—1900-ig a pozsonyi színház igazgatója volt, aztán
búcsút vett a színházi élettől. 1901-ben a budapesti postaigazgatósághoz titkárrá
nevezték ki, ahol kiváló postai szakerővé nevelkedett. A népszerű és közismert tudakozó
postairoda eszméje és gyakorlati megvalósítása tőle ered. Később postafőtanácsosi
minjőségben a kereskedelmi minisztériumba rendelték, ahonnan a háború kitörésekor
mint tábori postaigazgató a déli, majd az északi harctérre vonult. — Egyéb színműve:
»Árvalányhaj«, bem. 1878-ban győri műkedvelők. szin_IV.0038.pdf IV