Címszó: Rendező - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0046.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0046.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30517.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Rendező

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530517.htm

 

Szócikk: Rendező A latin (nyelv) ordinátor: rendelő szóból. Azon színházi faktor, aki a színdarabot rendezi. Az a szabatosság, amelyben a nagyközönség szeretettel gyönyörködik, a színpadi rendező kemény munkája. Nehéz az ő feladata, mivel az egész mű kerekdedsége, egyöntetűsége nem csupán egyéni felkészültségétől, hanem az előadó interpretálasától is függ. Vegyük apróra, mi mindenféle munkát végez a rendező. Amint az előadandó darabot elolvassa, azt át is tanulmányozza, belemélyed a szcenikai kérdésekbe, megismeri az alakítandó egyének jellemét, törekvéseit, küzdelmeit és mindazokat a körülményeket, amelyek szerves kiegészítői a kérdéses darabnak. Megismeri a mű stílusát, megállapítja a »kihozható« hatásokat, megérteti a darab levegőjét a szereplőkkel és rávezeti őket a helyes útra, amelyen az egész műben haladniok kell, azután szcenáriumot készít és utasításokkal tűzdeli tele. Irodalmilag is foglalkozik a darabbal, amennyiben, ha látja, hogy néhol gyenge dolgok vannak a szövegben, ott bonckésével javító munkát végez. Így felkészülve az előadandó darabbal, a színpadi próbákat megkezdi, ezeket ő vezeti stílusosan, egyénien és mégis élethűen, színtér és játék tekintetében teljes összhangzásban. A színrekerülő darab első próbája: az az »olvasópróba«, ezt követi a »rendelkezőpróba«, amelyen már a színpadra előkészítik a forma-színfalakat, bútorokat, ajtók, ablakok már jelezve vannak, a színészek pedig ceruzával felfegyverkezve írják be a szerepükbe, hogy mely oldalról jönnek be a színre, hol állnak meg, hová kell fordulniok, hol távoznak majd a szöveg során, stb. A következő próba az »emlékpróba«, vagyis ekkor már ismeri a színész a szöveget és ezeken a próbákon gyakorolják magukat. Közben ezer gondja van a rendezőnek: tárgyal az igazgatóval, a dramaturggal, díszmesterrel, utasításokat oszt a férfi és női szabónak, festőnek, ügyelőnek, a világosítóval külön alapos próbákat végez, a kasirozóval is folytat megbeszéléseket, az asztalos, fodrász, súgó, kellékes, gondnok, kárpitos és a színház minden rendű és rangú faktora meghallgatja utasításait. (Alapos munka után következik a házi »főpróba«, a »nyilvános főpróba«, végül a »bemutató előaxlás«, a premier.) A rendező műveltsége első kritériuma művészi munkája keresztülvitelének. Alaposan kell ismernie a magyar és a világirodalmat és ennek történetét, a bölcsészet, lélektan és dramaturgia, művészettörténet, és ethika ismeretével is tisztában kell lennie, de egyben az építészet, szobrászat, festészet köréhez is fel kell emelkednie, mert csak ezek ismerete után lehet módja, hogy az idevágó szakkérdésekhez is hozzászólhasson. Mint ember: szavának, utasításainak feltétlenül súlyának kell lennie. Ha parancsot ad, azt az illetékes közegeknek végre is kell hajtaniok abban az irányban, mert csak ilyen korlátozással lehet művészi munkáról beszélni. A magyar színészet őskorában is súllyal bírt a rendező a színházi világban, így például az erdélyi (ország) (információ)  színészet legelső rendezőjét: Kócsi Patkó Jánost (személy) (információ)  nagy műveltségénél fogva igen szerették pályatársai, de egyben Pergő Celesztint (személy) (információ)  is kitüntették hódolatukkal. Ernyi Mihály (személy) (információ)  szintén ezek sorába tartozott. A pesti első színtársulatnak (intézmény) (információ)  előbb Protasevitz Benedek, (személy) (információ)  majd Láng Ádám (személy) (információ)  volt a rendezője. A vidéki társulatok alakulásánál ott találjuk a mult század elején Udvarhelyi Miklóst, (személy) (információ)  Benke Józsefet, (személy) (információ)  Szentpétery Zsigmondot, (személy) (információ)  Murányi Zsigmondot. (személy) (információ)  A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  első évében ott találjuk Fáncsy Lajost, (személy) (információ)  a »rendelőt«, — ahogy az egykori színlap jelzi a rendező nevét, azután Egressy Gábor (személy) (információ)  tűnik föl, a későbbi években Szigligeti Edét (személy) (információ)  bízzák meg a rendezés munkájával, az 50-es években Szigeti József (személy) (információ)  a rendező; majd Molnár György, (személy) (információ)  a híres tragikus veszi át a rendezés munkáját, a 70-es években pedig Paulay Ede. (személy) (információ)  Elismert neve volt már ez időben Kolozsvárott (megye) E. Kovács Gyulának, (személy) a 80-as években Krecsányi Ignác, (személy) (információ)  Ditrói Mór, (személy) (információ)  majd Rakodczay Pál (személy) (információ)  vezet az első vonalban. Ujabb időkben kitűnt, hogy a régi konzervatizmust meg lehet szüntetni és nem feltétlenül szükséges, hogy a rendező színész-ember legyen. A gyakorlati élet ezt eklatánsan be is bizonyította. Ma már a fővárosi (Budapest) színpadokon a nem-színész rendezők dominálnak. A Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  dr.Hevesi Sándor (személy) és egy ideig Csathó Kálmán (személy) (információ)  a rendezők, kik sohasem voltak színészek, úgyszintén Márkus László, (személy) (információ)  az Operaház (intézmény) (információ)  rendezője, dr.Bárdos Artur, (személy) a Magyar Színház (intézmény) (információ)  igazgatója, valamint Bródy Pál, (személy) (információ)  a Belvárosi Színház (intézmény) (információ)  igazgatója és Jób Dániel, (személy) (információ)  a Vígszínház (intézmény) (információ)  ig.-rendezője, szintén nem voltak színészek. szin_IV.0046.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Rendező címszóvég 30517 Szócikk: Rendező A latin ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy ynyelvy latin ynyelvy ykodvegy ordinátor: rendelő szóból. Azon színházi faktor, aki a színdarabot rendezi. Az a szabatosság, amelyben a nagyközönség szeretettel gyönyörködik, a színpadi rendező kemény munkája. Nehéz az ő feladata, mivel az egész mű kerekdedsége, egyöntetűsége nem csupán egyéni felkészültségétől, hanem az előadó interpretálasától is függ. Vegyük apróra, mi mindenféle munkát végez a rendező. Amint az előadandó darabot elolvassa, azt át is tanulmányozza, belemélyed a szcenikai kérdésekbe, megismeri az alakítandó egyének jellemét, törekvéseit, küzdelmeit és mindazokat a körülményeket, amelyek szerves kiegészítői a kérdéses darabnak. Megismeri a mű stílusát, megállapítja a »kihozható« hatásokat, megérteti a darab levegőjét a szereplőkkel és rávezeti őket a helyes útra, amelyen az egész műben haladniok kell, azután szcenáriumot készít és utasításokkal tűzdeli tele. Irodalmilag is foglalkozik a darabbal, amennyiben, ha látja, hogy néhol gyenge dolgok vannak a szövegben, ott bonckésével javító munkát végez. Így felkészülve az előadandó darabbal, a színpadi próbákat megkezdi, ezeket ő vezeti stílusosan, egyénien és mégis élethűen, színtér és játék tekintetében teljes összhangzásban. A színrekerülő darab első próbája: az az »olvasópróba«, ezt követi a »rendelkezőpróba«, amelyen már a színpadra előkészítik a forma-színfalakat, bútorokat, ajtók, ablakok már jelezve vannak, a színészek pedig ceruzával felfegyverkezve írják be a szerepükbe, hogy mely oldalról jönnek be a színre, hol állnak meg, hová kell fordulniok, hol távoznak majd a szöveg során, stb. A következő próba az »emlékpróba«, vagyis ekkor már ismeri a színész a szöveget és ezeken a próbákon gyakorolják magukat. Közben ezer gondja van a rendezőnek: tárgyal az igazgatóval, a dramaturggal, díszmesterrel, utasításokat oszt a férfi és női szabónak, festőnek, ügyelőnek, a világosítóval külön alapos próbákat végez, a kasirozóval is folytat megbeszéléseket, az asztalos, fodrász, súgó, kellékes, gondnok, kárpitos és a színház minden rendű és rangú faktora meghallgatja utasításait. (Alapos munka után következik a házi »főpróba«, a »nyilvános főpróba«, végül a »bemutató előaxlás«, a premier.) A rendező műveltsége első kritériuma művészi munkája keresztülvitelének. Alaposan kell ismernie a magyar és a világirodalmat és ennek történetét, a bölcsészet, lélektan és dramaturgia, művészettörténet, és ethika ismeretével is tisztában kell lennie, de egyben az építészet, szobrászat, festészet köréhez is fel kell emelkednie, mert csak ezek ismerete után lehet módja, hogy az idevágó szakkérdésekhez is hozzászólhasson. Mint ember: szavának, utasításainak feltétlenül súlyának kell lennie. Ha parancsot ad, azt az illetékes közegeknek végre is kell hajtaniok abban az irányban, mert csak ilyen korlátozással lehet művészi munkáról beszélni. A magyar színészet őskorában is súllyal bírt a rendező a színházi világban, így például az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy színészet legelső rendezőjét: Kócsi Patkó Jánost yszemelynevy kócsi patkó jános yszemelynevy Kócsi Patkó János yszemelynevy kócsi yszemelynevy patkó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kócsi yszemelynevy Patkó yszemelynevy János yszemelynev nagy műveltségénél fogva igen szerették pályatársai, de egyben Pergő Celesztint yszemelynevy pergő celesztin yszemelynevy Pergő Celesztin yszemelynevy pergő yszemelynevy celesztin yszemelynevy yszemelynevy Pergő yszemelynevy Celesztin yszemelynevy ykodvegy is kitüntették hódolatukkal. Ernyi Mihály yszemelynevy ernyi mihály yszemelynevy Ernyi Mihály yszemelynevy ernyi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Ernyi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy szintén ezek sorába tartozott. A pesti első színtársulatnak yintezmenyy pesti első színtársulat yintezmenyy pesti el yintezmenyy pesti yintezmenyy első yintezmenyy színtársulat yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy el yintezmenyy ykodvegy előbb Protasevitz Benedek, yszemelynevy protasevitz benedek yszemelynevy Protasevitz Benedek yszemelynevy protasevitz yszemelynevy benedek yszemelynevy yszemelynevy Protasevitz yszemelynevy Benedek yszemelynevy ykodvegy majd Láng Ádám yszemelynevy láng ádám yszemelynevy Láng Ádám yszemelynevy láng yszemelynevy ádám yszemelynevy yszemelynevy Láng yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy volt a rendezője. A vidéki társulatok alakulásánál ott találjuk a mult század elején Udvarhelyi Miklóst, yszemelynevy udvarhelyi miklós yszemelynevy Udvarhelyi Miklós yszemelynevy udvarhelyi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Udvarhelyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Benke Józsefet, yszemelynevy benke józsef yszemelynevy Benke József yszemelynevy benke yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Benke yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Szentpétery Zsigmondot, yszemelynevy szentpétery zsigmond yszemelynevy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy Murányi Zsigmondot. yszemelynevy murányi zsigmond yszemelynevy Murányi Zsigmond yszemelynevy murányi yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Murányi yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy első évében ott találjuk Fáncsy Lajost, yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy a »rendelőt«, — ahogy az egykori színlap jelzi a rendező nevét, azután Egressy Gábor yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy tűnik föl, a későbbi években Szigligeti Edét yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Edé yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Edé yszemelynevy ykodvegy bízzák meg a rendezés munkájával, az 50-es években Szigeti József yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a rendező; majd Molnár György, yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy a híres tragikus veszi át a rendezés munkáját, a 70-es években pedig Paulay Ede. yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Elismert neve volt már ez időben Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy E. Kovács Gyulának, yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyulá yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodve a 80-as években Krecsányi Ignác, yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy Ditrói Mór, yszemelynevy ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy majd Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay pál yszemelynevy Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Rakodczay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy vezet az első vonalban. Ujabb időkben kitűnt, hogy a régi konzervatizmust meg lehet szüntetni és nem feltétlenül szükséges, hogy a rendező színész-ember legyen. A gyakorlati élet ezt eklatánsan be is bizonyította. Ma már a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színpadokon a nem-színész rendezők dominálnak. A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy dr.Hevesi Sándor yszemelynevy dr.hevesi sándor yszemelynevy dr.Hevesi Sándor yszemelynevy dr.hevesi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy dr.Hevesi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy és egy ideig Csathó Kálmán yszemelynevy csathó kálmán yszemelynevy Csathó Kálmán yszemelynevy csathó yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Csathó yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy a rendezők, kik sohasem voltak színészek, úgyszintén Márkus László, yszemelynevy márkus lászló yszemelynevy Márkus László yszemelynevy márkus yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy rendezője, dr.Bárdos Artur, yszemelynevy dr.bárdos artur yszemelynevy dr.Bárdos Artur yszemelynevy dr.bárdos yszemelynevy artur yszemelynevy yszemelynevy dr.Bárdos yszemelynevy Artur yszemelynevy ykodvegy a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy igazgatója, valamint Bródy Pál, yszemelynevy bródy pál yszemelynevy Bródy Pál yszemelynevy bródy yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy a Belvárosi Színház yintezmenyy belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy igazgatója és Jób Dániel, yszemelynevy jób dániel yszemelynevy Jób Dániel yszemelynevy jób yszemelynevy dániel yszemelynevy yszemelynevy Jób yszemelynevy Dániel yszemelynevy ykodvegy a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy ig.-rendezője, szintén nem voltak színészek. szin_IV.0046.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Rendező - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0046.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0046.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30517.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Rendező

Szócikk: Rendező A latin ordinátor: rendelő szóból. Azon színházi faktor, aki a színdarabot rendezi. Az a szabatosság, amelyben a nagyközönség szeretettel gyönyörködik, a színpadi rendező kemény munkája. Nehéz az ő feladata, mivel az egész mű kerekdedsége, egyöntetűsége nem csupán egyéni felkészültségétől, hanem az előadó interpretálasától is függ. Vegyük apróra, mi mindenféle munkát végez a rendező. Amint az előadandó darabot elolvassa, azt át is tanulmányozza, belemélyed a szcenikai kérdésekbe, megismeri az alakítandó egyének jellemét, törekvéseit, küzdelmeit és mindazokat a körülményeket, amelyek szerves kiegészítői a kérdéses darabnak. Megismeri a mű stílusát, megállapítja a »kihozható« hatásokat, megérteti a darab levegőjét a szereplőkkel és rávezeti őket a helyes útra, amelyen az egész műben haladniok kell, azután szcenáriumot készít és utasításokkal tűzdeli tele. Irodalmilag is foglalkozik a darabbal, amennyiben, ha látja, hogy néhol gyenge dolgok vannak a szövegben, ott bonckésével javító munkát végez. Így felkészülve az előadandó darabbal, a színpadi próbákat megkezdi, ezeket ő vezeti stílusosan, egyénien és mégis élethűen, színtér és játék tekintetében teljes összhangzásban. A színrekerülő darab első próbája: az az »olvasópróba«, ezt követi a »rendelkezőpróba«, amelyen már a színpadra előkészítik a forma-színfalakat, bútorokat, ajtók, ablakok már jelezve vannak, a színészek pedig ceruzával felfegyverkezve írják be a szerepükbe, hogy mely oldalról jönnek be a színre, hol állnak meg, hová kell fordulniok, hol távoznak majd a szöveg során, stb. A következő próba az »emlékpróba«, vagyis ekkor már ismeri a színész a szöveget és ezeken a próbákon gyakorolják magukat. Közben ezer gondja van a rendezőnek: tárgyal az igazgatóval, a dramaturggal, díszmesterrel, utasításokat oszt a férfi és női szabónak, festőnek, ügyelőnek, a világosítóval külön alapos próbákat végez, a kasirozóval is folytat megbeszéléseket, az asztalos, fodrász, súgó, kellékes, gondnok, kárpitos és a színház minden rendű és rangú faktora meghallgatja utasításait. (Alapos munka után következik a házi »főpróba«, a »nyilvános főpróba«, végül a »bemutató előaxlás«, a premier.) A rendező műveltsége első kritériuma művészi munkája keresztülvitelének. Alaposan kell ismernie a magyar és a világirodalmat és ennek történetét, a bölcsészet, lélektan és dramaturgia, művészettörténet, és ethika ismeretével is tisztában kell lennie, de egyben az építészet, szobrászat, festészet köréhez is fel kell emelkednie, mert csak ezek ismerete után lehet módja, hogy az idevágó szakkérdésekhez is hozzászólhasson. Mint ember: szavának, utasításainak feltétlenül súlyának kell lennie. Ha parancsot ad, azt az illetékes közegeknek végre is kell hajtaniok abban az irányban, mert csak ilyen korlátozással lehet művészi munkáról beszélni. A magyar színészet őskorában is súllyal bírt a rendező a színházi világban, így például az erdélyi színészet legelső rendezőjét: Kócsi Patkó Jánost nagy műveltségénél fogva igen szerették pályatársai, de egyben Pergő Celesztint is kitüntették hódolatukkal. Ernyi Mihály szintén ezek sorába tartozott. A pesti első színtársulatnak előbb Protasevitz Benedek, majd Láng Ádám volt a rendezője. A vidéki társulatok alakulásánál ott találjuk a mult század elején Udvarhelyi Miklóst, Benke Józsefet, Szentpétery Zsigmondot, Murányi Zsigmondot. A Nemzeti Színház első évében ott találjuk Fáncsy Lajost, a »rendelőt«, — ahogy az egykori színlap jelzi a rendező nevét, azután Egressy Gábor tűnik föl, a későbbi években Szigligeti Edét bízzák meg a rendezés munkájával, az 50-es években Szigeti József a rendező; majd Molnár György, a híres tragikus veszi át a rendezés munkáját, a 70-es években pedig Paulay Ede. Elismert neve volt már ez időben Kolozsvárott E. Kovács Gyulának, a 80-as években Krecsányi Ignác, Ditrói Mór, majd Rakodczay Pál vezet az első vonalban. Ujabb időkben kitűnt, hogy a régi konzervatizmust meg lehet szüntetni és nem feltétlenül szükséges, hogy a rendező színész-ember legyen. A gyakorlati élet ezt eklatánsan be is bizonyította. Ma már a fővárosi színpadokon a nem-színész rendezők dominálnak. A Nemzeti Színházban dr.Hevesi Sándor és egy ideig Csathó Kálmán a rendezők, kik sohasem voltak színészek, úgyszintén Márkus László, az Operaház rendezője, dr.Bárdos Artur, a Magyar Színház igazgatója, valamint Bródy Pál, a Belvárosi Színház igazgatója és Jób Dániel, a Vígszínház ig.-rendezője, szintén nem voltak színészek. szin_IV.0046.pdf IV